Ellenőr, 1871. április (3. évfolyam, 198-226. szám)

1871-04-28 / 224. szám

Hírek. Pest, ápr. 26. — Révész Bálint superintendens beig­­tatási ünnepélyéről bő részleteket közöl a „Deb­­reczen.“ A nagytemplomban az uj főpap legelő­ször is az esküt tette le, melyben többi közt a magyar prot.­egyház törvényes szabadsága, füg­getlensége és önkormányzati jogai védelme van hangsúlyozva. Az eskü letételére gr. Degenfeld Imre főgondnoka szóllította föl, s nagy István, a legidősebb esperes olvasta föl előtte. Eskütétel után a püspök térdreborult,, s a három legidősb esperes (Nagy István, Kis Áron és Hajnal Ábel) kezeiket fejére tevék, megáldák, mialatt a legidősb­b Nagy István)egy könyörgést olvasott föl, Isten ke­gyelmét kérve a megválasztottra. Erre Révész egyikét tarta legszebb beszédeinek, mely valóban kenetteljes volt. Majd ismét Nagy István üdvözölte az esküt letett, és fölavatott superintendenst. Révész a leg­népszerűbb férfiak egyike, s mint hitszónok az előadásban, mint író a forma tekintetében, mint lelkész szigorú, egyszerű életében, s mint erélyes kéz, az egyházmegye ügyei körül kifejtett tevé­kenységében egyaránt jeles. Imái és egyházi be­szédei, melyek nagy elterjedésnek örvendenek, a költészet s hit varázsát a bölcselet mélységével egyesítik. A debreczeni egyházmegye, melynek több éven át esperese volt, tanúskodik az egyházi kormányzat körében kifejtett nagy buzgóságról, s tapintatos eljárásáról. Mint egyház­kerületi főjegyző 15 éven át működött, csakhamar megnyerve a kerület összes képviselőinek becsülését és bizal­mát, s megtartva azt ily hosszú idő alatt is. A polgári élet viszonyaiban mint a haza egyik lakosa, a városi képviseletnek, számos jótékony és közmű­velődési egyletnek tagja, a szabadelvűséget és is­mereteinek sokoldalúságát tünte­te ki. Született Debreczenben, 1816. jan. 16 án, s tanpebányait is ott végezte. Már ifjú korában nagy figyelmet gerjesztett magvas és szép hitszónoklatai által. 1842- ben a gyakorlati lelkészet-tan tanárául választot­ták, de mivel előbb külföldi egyetemek látogatá­sára Németországba utazott, csak 1844 év végén foglalta el tanári székét. Itt igen sokat tett s egész buzgósággal élt tanári hivatásának, úgy, hogy a k­.-böszörményi lelkészséget sem fogadta el. 1855- ben Szoboszlai Pap István elhunyván, helyette a debreczeni lelkészi állomásra választák, 1856 ban pedig egyházkerületi jegyzőnek. A patentes idő­szakban általa szerkesztett jegyzőkönyvekben s feliratokban az egyház és haza fia egyaránt nyi­latkozik. Eddig megjelent egyházi munkái mintegy 100 nyomott ivre terjednek. 1858-tól 60 ig az „Egyházi könyvtárt“ is szerkesztette. — Gr. Károlyi Alajos 2000 írttal lé­pett az irói segélyegylet alapitói közé. — Zászló szentelés. Szathmáron má­jus hó 20 dikán fog végbemenni, az ott állomá­sozó 34-ik honvédzászlóalj lobogójának fölszente­lése. Zászlóanya a megye főispánjának, Ujfalusy Miklósnak neje, születet Teleki Sarolta grófnő. Az Ünnepélyrendező bizottság legnagyobb buzgó­sággal oda működik, hogy a zászlófelavatási ün­nepet minél fényesebbé tegye. A szomszéd megye­beli honvédzászlóaljak tisztei nagyobbrészt meg­ígérték megjelenésüket, több zenekar is fog köz­reműködni az ünnepélyen. A zászlószalagot a zász­lóanya ajándékozza a zászlóaljnak. — Palota­hölgyek. A császárné és ki­rályné újabban a következőket palotahölgyekké nevezte ki: hg.Trauttmansdorff Jozefine, szül. Pal­­lavicini, bg. Auersperg Johanna, szül Festetich, bg. Lichtenstein Henriette, bg. Eszterházy Mária szül. Trauttmansdorf; gr. Baworovska Francziska, szül. Hardegg, gr. Trapp Mária szül. Erzenberg; gr. Stadion Ludviga szül. Lobkovitz ; gr. Berch­­told Jozefina szül. Trauttmansdorf Weinsberg; gr. Enzenberg Auguszta szül. Urach; gr. Thun-Ho­­henstein Karolina szül. Chotek ; gr. Kinsky Zsófia, szül. Mensdorf Pouilly; gr. Karácsonyi Mária szül. Marczibányi; gr. Bossi-Fedrigotti Leopoldina szül. Lobkovitz ; gróf Potocka Katalin, szül. Bro­­niczka. — Molt­ke jön! mint egy ma esti távirat jelenti. A híres katona május hóban a krapinai fürdőt fogja meglátogatni, s ott tölti a fürdő­idényt. Zágrábból távirják ezt, s noha Krapina elég csinos fürdő, de azt hisszük, hogy Moltke generális közelebb is talál csinos és kényelmes fürdőt. — Gr. Andrásy Gyula miniszter­elnök 1000 frtot adományozott a zemplénmegyei kórház, és ugyanannyit az ott fölállítandó leány­növelde alapjára. — Wäck­er-Gotter pesti porosz főkonzul­ról azt írták volt, hogy Pak­snál elesett. Ez a hir alaptalan. Kapott ugyan egy golyót mellébe, de már fölépült, s ismét elfoglalta hivatalát Pesten. — A pesti népkörben most szombaton tartja meg Horn Ede a Nyáry halála miatt elha­­lasztatott felolvasást. Szombathoz egy hétre pedig Jókai olvas fel. — Hymen. Gr. Károlyi György legidősb fia : Károlyi Gyula, holnap után fog egybekelni gr. Károlyi Ede bájos leányával, Georgina gróf­nővel. — Halálozások. Bécsben a napokban halt meg Andrásy Francziska grófnő palotahölgy és Somssich Mária grófnő. — A honvédgyalog zászlóaljakat 8 új zászlóaljjjal fogják szaporítani, mivel egyes zászlóaljak létszáma oly nagy, — mint például a székesfehérvári 2600 emberrel, — hogy egy zászlóalj parancsnok alatt alig maradhatnak. — Sajtóper Hegyessy Kálmán, az állat­kert igazgatója pert indított a „Pester Lloyd" el­len az ismeretes közlemény miatt. Vádló Dietrics Ignácz képviselőt kérte föl ügyvédül. — A passió-játékok, melyek Németor­szágban még folyvást divatoznak, Pestre is átjön­nek. Bizonyos Schneider bájos művész kapott en­gedélyt, hogy egy hóig az István téren mutogat­hassa a biblia egyes jeleneteit. Belgiumban tetszet­tek mutatványai. — Öngyilkosságok. Barsmegyei Sztrhón a napokban Gáspár Imre, jelestehetségü 17 éves fiatal ember, a „magyar szövetség“ czimü körnek elnöke, agyonlőtte magát. — Esztergom­ban f. hó 13-án egy Gálicz György nevezetű kü­­rülbelü­l 40 éves, nagy családdal bíró földmives eltűnt hazulról s neje és a városi kapitányhivatal minden keresése daczára 15-ig nem került meg. E napon egy férfi, ki az erdőn keresztül ment, a szerencsétlent egy fán függve találta. Másnap tisztességesen eltemették a szerencsétlent, kit nyo­masztó anyagi gondok vittek e lépésre. Gálicz György az 1848—49-ki kisebb nagyobb csatákban, mint honvéd káplár részt vett, a fegyverlerakás után pedig az osztrák hadakhoz Boroztatván, mint közlegényy 10 évig katonáskodott, azóta pedig valódi békeszerető ember volt. — A jótékony bazár áru hölgyei­nek névsora. Sütemények páholya: czégtu­­lajdonosnő Ádára Károlyné, társnő gr. Károlyi Pistádé, segédkező kisasszony gr. Wenckheim Krisztina. Diszmó-áruk páholya: czégtulajdonos­­nő Adler Antalné, társnő gróf Andrásy Manóné, segédkező kisasszony Szalay Anna. Szivarok pá­holya : czégtulajdonosnő gróf Andrásy Gyulá­né, társnő Wodianer Béláné, segédkező kis­asszony Simoncsics Olga. Gyufák és székek páholya: czégtulajdonosnő gr. Csekonics Endréné, segédkező kisasszony Semsey Alice. Látogató jegyek és fényképek páholya: czégtulajdonosnő gr. Eszter­házy Pálné, segédkező kisasszony gr. Karácsonyi Adrienne. Üvegek és porczellánok páholya: czégtulaj­donosnő Forinyák Gyuláné, társnő Hieronimy Ká­rolyné, segédkező kisasszony Várady Kamilla. Illat­szerek pá­holya: czégtulajdonosnő Gyömröi Vilmosné, társnő Ivánka Izaréné,segédkező kisasszony Kende Mathild. Restaurátió-páholyi czégtulajdonosnő Hollán Ernőné, társnő Beniczky Ödönné szül. Keglevics grófnő, segédkező kisasszonyok gr. Keglevics Róza, Bull Irma, Sztupa Eugenie, Hertelendi Gizella. Szivarok páholya : czégtulajdonosnő Herzberg Sán­­dorné, társnő gr. Forgács Józsefné, segédkező kis­asszonyok : Kende Pauliné és Kállay Hana. Meleg italok páholya: czégtulajdonosnő Jálics Ignáczné, társnő b. Orczy Bódogné, segédkező kisassznyok Koller Ida és Neuwelt Jusztin. Czukrászda-páholy: czégtulajdonosnő gr. Karácsonyi Guidóné, társnők Cséry Lajosné és gr. Károlyi Alajosné, segédkező kisasszonyok Fáy Carolna, Cséry Szeréna és Got­­tesmann Kleraentin. Szeszes italok páholya: czég­­tulajdonosnő gr. Károlyi Viktorné,társnő Brüll Mik­­sáné, segédkező kisassonyok gr. Karssay Clemence és Szerdahelyi Ilona. Játékszerek páholya : cégtulado­­nosnő Kopstein Gyuláné, társnő gr. Berényi Fe­­renczné, segédkező kisasszonyok gr. Keglevich Margit és Simoncsics Elvira. Papirosnemük pá­holya : c­égtulajdonosnő báró Lipthay Béláné, társnő Pauli Richárdné, segédkező kisasszony Herczeg Mária. Megszabott áru tárgyak páholya czégtulajdonosnő gróf Pálffy Geraldine, társnő Mandl Ignáczné. Megszabott áru tárgyak, má­sik páholya: czégtulajdonosnő Stefani Lajosné, társnő Kállay Ákosné , segédkező kisasszony Wellesz Anna. Pipere-kereskedés: czégtulajdonos­nő Várady Gáborné, társnő Weiser Károlyné, se­gédkező kisasszonyok Mihályi Mária és Hertelen­­dy Ilona. Sport-félék páholya: czégtulajdonosnő gr­. Zichy Nándorné, társnő Vadnay Károlyné, segédkező kisasszonyok gr. Eszterházy Alice és Kralovánszky Ilka. A pénztáraknál levő nők nevei: Bohus Jánosné, Bischitz Dávidné, Braun Lajosné, gr. Csekonics Jánosné, Damjanich Jánosné, Fáy­­né Splényi báróné, Mándl Jánosné, Semsey Albert­­né, gr. Zichy Józsefné és Strobencz Károlyné, P. Szath­máry Károlyyé. A szerencse­játéknál: Pogo­­nyi Eglefstein bárónő, Fabricius Amália, Illés Ida, Ellenberger Ida, Rátonyi Leontina, Ritter Stepha­­nia, Spuller Ilka és Paksy Ilka. A virág­csarnok­ban : Zsigmondy Vilmosné, Kohn Adolfné, Hajós Erzsébet és Perczel Julcsa. A hirlap-eladásnál: Neuhoffer Jánosné és Klein Mariska. A virág­árusnők : Andrásy Mária, Eszterházy Mariana, Braun Hana, Beniczky Márta és Mariska, Fáy Adrienne, Kiss Hana, Kende Juliska, Orczy Lenke, Karácsonyi Irma és Anna, Semsey Livia, Sybille, Noémié és Rózsa, Tüköry Margit és Török Lenke. — A bazár május 6-án nyílik meg s három na­pig tart. — Öngyilkosság, írták volt a lapok, hogy pár nap előtt Pesten a lánczhidról egy isme­retlen férfi ugrott a Dunába, ki egy könyvet ha­gyott hátra, mely díszes kötésben Hamar László „Bíboros hölgy“ tragédiája volt. A „Debreczen“ azt írja, hogy sejti az öngyilkos kilétét. Ma azonban pesti lapokban is olvassuk, hogy a szerencsétlen neve Zsutay János volt, foglalkozására nézve nap­­díjas írnok az ó­budai koronás uradalomban. Isme­rőseinek leveleket hagyott hátra, melyben őket a „Csepelsziget körül valahol a Duna fenekén üd­vözli," de az­ok felől nem nyilatkozik. — Artézi kút nincs olyan sok az ország­ban, hogy a Pesten levő háromról ne lenne érde­kes egyet s mást elmondani. Kettő a Margit-szi­­geten van, s egy már kész, a másikat valamint a városligetit folyvást fúrják. Daczára a nagy távol­ságnak s a Duna folyónak, mely ezeket elválaszt­ja, a föld hőmérséke és a fúrási munkák tekin­tetében feltűnőleg egyenlő viszonyok fordulnak elő. A városligeti artézi kutnál már 88, a mar­gitszigetinél 84 ölnyire hatolt a fúrás. Mind a két kutnál a kiemelt iszap hőmérséke 25 Reau­mur fokot mutat. Zsigmondy azt reméli, hogy a margitszigeti víz hőmérséke 50—60 fok is lesz, mi oly magas, hogy a karlsbadi „Spudel“-en kívül nincs is hozzáfogható melegségű forrás. A mar­­gitszigeten már fennálló kút gőze nagy zavart okozott az ottani fürdőben. A gőz ugyanis oly oldó hatással van a rézből készült kilincsekre, csapokra, csövekre, hogy amazokat üvegből vagy porczellánból kell készíteni, ezeket meg olajfes­tékkel vastagon kell bekenni. Bizonyos ellenben, hogy a víz gyógyereje fölötte hatásos lesz. — M. Vásárhelynek kijutott a képvi­selő választások repetálása. Az erdélyi országgyű­lésre 1865-ben és a pestire 1866-ban Dózsa Eleket és Dánielt választá meg. Dózsa Elek 1867. no­vemberben meghalt, helyébe 1868. januárban meg­­választák Berzenczeyt. 1868. júliusban Dózsa Dá­nielt bíróvá nevezik ki a marosvásárhelyi kir. táb­lához, megválaszták helyébe Dobolyi Sándort. 1869. márcziusban követté lesz Fekete József és Petri Ádám. Petrit fél év múlva kinevezik királyi táblai bírónak, helyére követ lesz Berzenczey. 1870 nyarán meghal Fekete József, helyére meg­választják Lázár Ádámot. Hogy e lista még hosz­­szabb legyen, 1871. ápril 22-dikén leköszön Ber­zenczey. — Babona. Temesmegye Sziliás községe husvéttól kezdve aratásig a csütörtököt munkaszü­neteléssel ünnepli, hogy magát a jégverés ellen megóvja. Babonás pópái által fölizgatva, a szál­lási parasztok nem is tűrik meg, hogy e napon az ő határukban valaki dolgozzék. A bakóvári lako­sok szőlei nagyobbrészt a szállási határban feksze­nek. A bakóváriak, kiket a kedvezőtlen időjárás úgyis eleget hátráltatott szőlőik munkálásában, nem nagyon hajlandók a csütörtököt is ünnepek­nek nézni s igy folyó hó 13-án is elindultak széleikbe. Midőn a bakóváriak Szillásba értek, a szillásiak vissza akarták őket tartóztatni a munká­tól s fenyegették, hogy ha daczára ennek a szőlő­hegyre mennek, s igy rájuk zúdítják a jégverést, erővel fogják őket elűzni. A bakóiak nem hajtottak a fenyegetésre s hozzáfogtak a munkához. Nemso­kára a pópa által felizgatott néptömeg jelent meg a község bírójával élén, felfegyverezve a szőlőhe­gyen s árkok, szitkok és ütlegek közt kiverték a bakóváraikat a szőlőkből. Ez alkalommal Joszim Flore szillási kisbíró rásütötte fegyverét egy bukó­vári németre, de nem találta el. Csak a buziási szolgabíróság gyors közbevetésének sikerült a na­gyokszerű vérontás meggátlása. A szillásiak azon­ban erősen esküdöztek, hogy jövő csütörtökön, ha a németek megint dolgozni mernek, akkor vér fog folyni.­­ Temesvárit a városi főispán kérdé­sében a lakosság két részre csoportosult: az egyik Lazarevics volt temesmegyei másod alispán, a másik Niamesnyi Mihály ügyvéd mellett van. A szabadelvűek utóbbit óhajtják annál is inkább, mivel az előbbinél sokkal fiatalabb lévén, több erély és tetterővel bir, továbbá a város ügyeivel évek óta foglalkozik is a kereskedelmi- és iparvi­lágban eddigelé, nemcsak tevékeny részt vett, ha­nem annak érdekeit és sok tekintetben előmozdítá. — Egy öreg katona. Közelebb egy 98 éves aggastyánt temettek a Székelyföldön, Gyergyó Ditrón. Balás Mátyásnak hitták s fiatal korában — mint székely — katona volt. Az I. Napóleon ellen harczolt csatákról, melyekben részt­­vett, sokszor beszélgetett ismerőseinek. A szegény ember egész élső férjéig erősnek látszott, hanem aztán egyszere roskadt össze. A sirnál nehány unokája s utósó neje (65 éves) keseregtek. — Hová lett a pénz. Nem­régiben Ehne­­mann Jakab, gorliczei kereskedő a pesti postán 480 frtot adott föl. Münz kereskedő jelenlétében tette bele a pénzt s ennek pecsétjével is látta el. A levél Gorliczébe Bodnernek volt czimezve, de csak 30 frtnyi tartalommal érkezett meg. Szeren­csére Bodner még a postahivatalnok előtt bonta föl a levelet, mely aztán megvizsgáltatván, a pe­csétek gyanítani engedték, hogy azokat valaki fölnyitotta, s újra beragasztotta. A kellő lépések megtételvén, az első gyanú K. A. pesti postatiszt­­re nehezedett, de a postatisztek egyhangúlag azt állítják, hogy e sikasztás a postahivatal helyiségé­ben lehetetlen, mivel az illető postatiszt soha nincs egyedül. A kérdésben forgó levél különben is sértetlenül Wiland postajáruliok kezébe jutott, a­mit ez be is ismer. A tanuk továbbá állítják, hogy az „állítólag ennyi és ennyit tartalmazó” levelek­kel sok visszaélés történik a feladók részéről s többször megtörtént már, hogy pénz helyett itatós papír volt a levélborítékban. K. határozottan ta­gadja a sikkasztást, s igy a pestvárosi törvény­szék, mely előtt az ügy tárgyaltatik, elhatároz­ta , hogy a vádlót és tanút eskületételre kö­telezi.­­ A közös hadügyminisztérium tengeri osztályába hadtengerészeti növendékül vétet­nek föl oly ifjak, kik a 18-ik évet elérték, tanul­mányaikat a félgymnásiumban, felső ipar­tanodá­ban és esetleg kereskedelmi vagy katonai akadé­miában jó sikerrel bevégezték, és testi kifejlett­ségüknél fogva a hadi szolgálatra alkalmasak, a felvételi vizsgát pedig a számtanból és német nyelvből jó sikerrel leteszik.­­ A legfőbb itél­ő­szék e hó 24-én mondott ítéletet a 11 év óta folyó Kilényi-Csin­­dery pörben, s melyben a két első fórum a Kilé­­nyi-család részére dönté el az ítéletet s azt a leg­felsőbb itélőszék is megerősítette. A pert egy hét­tagú bizottság hét napig tárgyalta s több mint 200 tanúvallomás volt az ügyiratokhoz mellé­kelve.­­ A cselédképz­ő­ e­g­y­­­e­t alakuló köz­gyűlése végbement. Glatz Antalné urhölgy nyita meg, jelentve, hogy már több mint kétszáz tag van, mely sikerért a jelenlevő hölgyek nevében Kalocsa Róza asszony mondott neki köszönetet. Az alapszabályok felolvasása után a választáshoz fogtak. Elnökké Glatz Antalnét, alelnökké Bisicz­­nét és Cserhalminét választák, jegyzővé Maszák Hugót, pénztárnokká Ács Károlyt. A választmány közügyekben buzgó hölgyekből áll, de egyszers­mind tíz férfit is választottak bele tisztelettagokat. Az alapszabályok átvizsgálásával öt hölgyet bíz­tak meg. Sztupa Györgynek az elnöknő köszöne­tet mondott az egylet létrehozása körül tanusított buzgalmáért. Meg kell említenünk Kalocsa Róza ajánlatát is, hogy a nőcselédek majdani vasárnapi oktatásánál ő is, mint tanítónő, szívesen közre fog működni.­­ A Told­y ünnepély czéljára a Kis­faludy társaságnál eddigelé a következő adakozá­sok folytak be : Horváth Mihály 25 forint, Ipolyi Arnold 100 fr­t, Szigligeti Ede 20 frt, Szász Károly 20 frt Pálffy Albert 20 frt, Gyulai Pál 15 frt, Rá­kosi Jenő 15 frt, Hunfalvy Pál, 20 frt, Dux Adolf 1 arany, Vadnai Károly 15 frt, Bartalus István 15 frt, Szilády Áron 15 frt, Arany László 15 frt, P- Szathmáry Károly 15 frt, Greguss Ágost 15 frt Keleti Gusztáv 15 frt, Tóth Lőrincz 20 frt, Arany János 15 frt, Zichy Antal 25 frt, Székács József 20 frt, Szász Béla 2 arany, Szigeti József 5 frt, Tóth Kálmán 15 frt, Dalmady Győző 5 frt, Degré Alajos 5 frt, Henszlmann Imre 5 frt, K. Kemény Zsigmond 25 frt, Pulszky Ferencz 20 frt, Salamon Ferencz 20 frt, Jókai Mór 20 frt, Vajda János 2 frt, Frohner János 20 frt Trebitsch Ignácz 3 frt, Jedlik Ányos 5 frt, Kenessey Albert 5 frt, a kas­sai premontrei főgymn. tanártestülete 10 frt, Sza­bó Dávid (Nyíregyházáról) 5 frt, Szinnyei Valé­ria asszony 10 frt, Vámbéri Ármin 5 frt Bene Károly 5 frt, Bonyhai Benjamin 1 arany, Beren­­c­ey Kovács Eduárd 5 frt, Lendvai Latkócziné asszony 5 frt, Nagy János akad. tag 3 frt, Névy László 1 arany, dr. Pauer Imre 1 arany, Mátray Gábor 5 frt, Fabo András 5 frt, Horvát Árpád 15 frt, Horváth Lajos 10 frt, dr. Márki József 10 frt, Csengery Antal 10 frt, Deák Farkas 3 frt, Oster­lamm Károly 5 frt.­­ Az adakozásokat a társa­ság ezentúl is szívesen fogadja s azok Arany László társasági taghoz küldendők (Pest, magyar földhitelintézet, bálvány u. 5 sz.) Színház. „Romeo és Julia“ czímszerepeit teg­nap Nagy Imre és B­o­é­r Emma játszták a nem­zeti színházban. Alakításuk nem szült ugyan mű­vészi eredményt, a­mit különben nem is vártunk, hanem azért semmi okunk az elismerést megta­gadni a szerepek fiatal személyesítőitől. Nagy Imre Rómeója, míg felfogás tekintetében elég correct volt, a kivitelben egyenetlenségekben szen­vedett, minek oka azonban nem a tehetség hiá­nyában rejlik, hanem abban, hogy a fiatal szerep­lőben a működő színész küzdelme még foly a gondolkozóval, ki most még előnyben van vágytársa fölött. Mozdulatai bár szabatosabbak már, mint tavaly, még nélkülözik a plasztika szépségeit s hanghordozása hosszabb szavalásoknál gyakran csorbítja hangja rokonszenvességét. Ez utóbbi vont le sokat az erkélyjelenet és a baráttal szem­ben kitörése sikeréből, mely csak a meleg érze­lem és kellő erő nyilvánításával elégített ki. Leg­sikerültebb mozzanatai voltak Júliával való ta­lálkozása, szerelmi vallomása, Tybalddal szemben és végjelenetében. — B­z­é­r Emma k. a. sem nyújtott be végzett egészet, hanem ábrázolásában sűrűn voltak a szép részletek. Hangjának kis ter­jedelme miatt a drámai részt féltettük, de ő jól látszik ismerni hangját és szépen uralkodik felette o­lyannyira, hogy mig eleinte itt-ott nem termé­szetes hangok is elegyedettek játékába s a kere­sett naivság közelében járt, a tragikai részt kellő erővel érvényesítő. A mi azonban a két szereplő játékában egyaránt meg volt s a minek a hatás nagy része köszönhető, az a játék közvetlensége, melylyel a szerelem e két nagy alakját elénk ál­­liták. Az ifjúság zománcza, a szerelem sokat tö­­rölgetett himpora, mely játékukon gyakran átcsil­­lámlott, örvendetes jelenség vol eszményités sze­­gény napjainkban. A közönség kedvező figyelem­mel kisérte az előadást és a főszereplőket ismé­telve tüntette ki és buzdító kihívásokkal. Kivülök még Szatmáriné (dajka) Szerdahelyi (Mercutió) és Komáromi (Capulet) kaptak meg­érdemelt tapsot. Hogy P­a­u­­­a­­­n­é asszony, ki Capulet nejét játszta az öcscse halála napját köz­vető­­hajnalon, miért jelen meg leányánál teljes díszben, kalappal, keztyűvel és ékszerrel, az a rendezőség titkai közé tartozik, mellekért Pau­lai úr felelős. Mozaik. — Ünnepély Cervazában. A leg­furcsább álarczosok, a legkülönözebb alakok gyűl­tek össze Rómában e hó 23-dikán reggeli fél hét­kor a „Maggiore“ kapunál, honnan a Cervaza ün­nepély tagjai elindultak. A legkiválóbb kocsi egyp­­tomi minták után készítve, Pharao király trónjá­val volt ellátva, a­melyen Scifoni festő alfi, tollas legyezőkkel ellátott gyermekek és odaliskák köny­­nyezték a fejedelmet. Ezután jött az ökörszekér. Majd egy utánzott grani­t obelisk után az egypto­­mi királynő és Pharao fényképészének fogatja, mely utóbbin Ruminelló úr ült. Ő felsége távirdai és posta hivatalai egy nagy járművön voltak felál­lítva. Végül egy négy fogatú hintó, melyben 4 fiatal ember ült női ruhában a la Benoiton öltözve. Ezek után következett a fogatok és lovasok hosszú sora. Utóbbiak között igen elegáns kozá­kok, Pharaó katonái, törökök, lengyelek voltak láthatók. Parancsnokuk Guinetti herczeg ég-kék színű selyem jelmezt viselt; egy pompás I. Fe­­rencz-féle jelmezt gazdag kiállítással. Voltak még csendőrök és tüzérek is, a Cervaza csendőrei és tüzérei, kik egy nagy papírból készült Krupp ágyút hurczoltak magokkal és golyószórójukat szamarak­kal vontatták. A lovasoknak egy része szamara­kon ült és a legkülönbözőbb öltözékkel volt el­látva. A menet Tordi Schiavinál megállóit és itt megtekinti az érdekes romokat, melyek a vidéken szétszórva találhatók. Cervazában barlangokban ebédeltek a kirándulók. A magukkal vitt obelie­­ket a többi járművei körülrakták és a király szemlét tartott egész kísérete felett. Ekkor sok vendég érkezett meg Rómából. Az asztalok bőven voltak ellátva sülttel, kolbászszal és borral; pléh ivóedényekből ittak és fadarabok segélyével ettek. A királyi indulóval jelezte Pharao király zenekara Humbert herczeg és Margit herczegnő megérkezé­sét. Pharao egész udvarával fogadta őket. A­ tö­meg Margit herczegnő­ köré tódult és a rét a leg­­festőibb színezetet nyerte. A szamár futtatásnál egy cervazai csendőr kapta meg az első díjat. Sok előkelő hölgy és fiatal aristokrata vett részt az ünnepélyben. Fél hatkor, midőn a piemonti herczeg és neje eltávoztak, az egész vonat vissza­indult Rómába, hol­dig örömkiáltásokkal fogadták. A Popola téren váltak el egymástól Cervaza vité­zei- így végződött e valóban római művészünne­­pély, melyben más időkben sok művészi tekintély és egy uralkodó fejedelem,a bajor király is részt vett. Az ünnepélyt nem kis mérvben zavarta egy gyilkossági eset, melynek alapja személyes bosz­­szú volt. Ugyanis Barucci, ki cervazai csendőrnek volt öltözve, 2 tőrszúrást kapott öt egyéntől, kik az ő alattas katonái voltak. A gyilkosok közül 3 rögtön elfogatott. Barucci állapota reménytelen. Az ünnep estéjén roppant sok tolvajt fogtak el, és a midőn mesterségüket gyakorolták. Spada grófnak a többi között sikerült a legügyesbbet is elfogatni, kit már gyakran üldöztek. TÁVIRATOK. Versailles, april 26. reggel. (Az Ellenőr távirata.) Issy-erőd csak gyengén viszonozza az ágyúzást, ebből következtetik, hogy nem soká­ra oda fog hagyatni. Az ágyúzás folyton tart, úgy hogy a Puteaux és Versailles melleti hajóhidak kijavítása az által meg van akadályozva. A Sures­nes melleti gátak lerombolása folytán a Szajna vízállása akként apadt, hogy az ágyunaszádok raj­ta nem járhatnak. (I.) Brüssel, april 27. A „France“ tagadja, hogy Francziaország újabb kölcsön kötésébe bo­csátkoznék. A parlamenti kormány reméli, hogy 5 év leforgása alatt sorsolás útján is kifizetheti az 5 milliárdot. (I.) Páris, april 26. Tegnap óta roppant meny­­nyiségü torlaszt és védmüvet emeltek, számuk 500- at meghaladja s ezek közt 16 rendkívül megvan erősítve. A diadalív csaknem egész czittadella je­lentősséggel bir. (I.) Versailles, apr. 26. Terassa Ibnok és Ro­land képviselő meghalt. — A tengerészeti ügyér 54 hadihajónak leszereltetését rendelte el. (I.) Odessa, april 26. Az itt működő vizsgáló bizottság, mely Evremnov államügyész elnöklete­­alatt az oroszoknál épen nem szokásos hivatali erélylyel jár el a húsvéti ünnepély alkalmával történt kihágások okozói ellen, már is számos kom­promittált egyént fogatott el. Ugyanez alkalommal az is kiviláglott, hogy az itteni zsidók zaklatását titkos kezek készítik elő s a jámbor népsöpredék csak mint megfizetett eszköz szerepelt. A további részrehajlatlan vizsgálatok még számos érdekes adatot deríthetnek föl e tekintetben. (I) Konstantinápoly, ápr. 26. Ide érkezett nyugtalanító hírek folytán, melyek Herzegovina felől egyre szállingóznak, a szultán elnöklete alatt minisztertanács tartatott, melyben különösen a rend­­őrügyér utasíttatott, hogy szigorúan figyeltessen minden Herzegovinából érkező utasra, úgyszintén átalában a montenegróiakra. Ugyanakkor a had­­ü­gyér megbizatott, hogy szép csöndesen tegye meg a szükséges előkészületeket, hogy ha a szük­ség netalán kívánná, a veszélyes pontokra azonnal bizonyos számú katonaság indulhasson valamelyik erélyes vezér parancsnoksága alatt. Bécs, apr­. 27. A centralisták és autonomis­­ták folyvást a felett tanakodnak, hogy várjon, ha a delegátiót meg nem választják, Hohenwart kény­szerítve lesz a keddi előterjesztvényét visszavonni. Prága, apr. 27. A rendőrség ismét egy újabb titkos cseh szövetségnek vél nyomára jöhetni. — A „Pokrok“ mai számában azt mondja, hogy a dec­­larativ és deczemberi alkotmány­pártiak közt a kiengesztelődés létre nem jöhet semmiképen. — A „Politik“ kinyilatkoztatja, hogy az ellenzék nem tágít. — Czernin gróf a kereskedelmi ügyért a gazdasági kiállításra meghívja. Brüssel, april 27. (Az Ellenőr távira­ta.) A „Moniteur beige“ közli, hogy az északi vaspályatársaság minden élelmiszernek Párisba való szállítását eltiltani fogja. A pénzügyi departe­­ment megc­áfolja a hírt, hogy egy nagy franczia kölcsön iránt alkudozások volnának folyamatban. Flórencz, april 28. (Az Ellenőr távira­ta.) Az „International“ (bonapartista lap) írja: Az itteni svajezi követség az első fölhívás alá tartozó svajezi alattvalókat értesítette, hogy készek legyenek első felszólításra a svájczi hadsereghez rögtön csatlakozni erősítésül. E mozgósítás indoka abban rejlik, hogy a berlini cabinet határozottan és formaszerűleg visszaköveteli a szövetség német can­­tonjait (serait la revendication nettem­ent, for­ melle par le cabinet de Berlin des cantons alle­­mands de la confédération.) Páris, apr. 26. A versaillesi csapatok ismét támadólag léptek fel Montrouge, Van­ves és Issy ellen. Port. Auteuil mellett öt ágyunaszád bom­bázta Meudont, Borimboriont és Auteuilt. Versailles, apr. 27. Mulineaux helység 300 embertől megtámatatott, a szövetségesek két zász­lóalja innen kiűzetett és a versaillesiak a helysé­get megszállották. Bécs, april 27. (Az Ellenőr távirata.) A villachi népegylet és iglói haladóegylet Döllin­­gernek bizalmi feliratot küldöttek. München, april 27 A György-lovag­rend ünnepélye a király, a herczegek és a rend lovag­jainak részvétele mellett hagyományos úton vég­bement. A király személyesen teljesítette a lovagi functiókat. Egyházi beszédében Enelez prodekán kiemeli a lovagrendnek királyi szentesítést nyert újjászervezését, miszerint a rend béke idején kór­házakat alapít, melyekben a lovagok a betegeket személyesen ápolják, háború idejében pedig a ha­di táborokban működnének. _ a ____ JK­ustársaság kormánybiztosává a köztek, miniszter Fest Imre keresk. minisztériu­mi államtitkárt nevezte ki. E társaság kiküldött hatos bizottsága az orsova-temesvári és temesvár­­arádi vonalakat illetőleg már előzetes megállapo­dásokra jutott az osztr. államvaspályatársulattal, a­mennyiben ez egész vonalat felében a tiszai, felében az államvasút nyerné, s illetőleg építené ki külön garantiával és külön részvénytársasággal. A pest-czeglédi vonalat illetőleg a tiszai vasút külön indóházat nyerne Pesten az államvasuté mellett. A végleges megállapodások s miniszteri helybenhagyás csak akkor lesznek lehetségesek, ha Kerkapoly pénzügyminiszter Bécsből visszatér.­­ A magyar földhitelintézet folyó hó 29-én délelőtti 10 órakor fogja tartani (bálványutcza 5. sz.) zálogleveleinek ez évi első, nyilvános, rendes kisorsolását. Ez alkalommal 3 drb tízezer­­forintos, 136 drb ezerforintos, 25 drb ötszázas és 92 drt százas záloglevél sorsoltatik ki, összesen 187,700 frt értékben. A franco osztrák bank igazgatótanácsa a fe­­lülosztalékot 1870-re, 5 frt 50 frban állapí­totta meg.­­ A nemzeti bank heti kimutatása apr. 26 án bankjegyforgalom 274,736,380 frt, ebből levo­nandó a hónap végén készpénzben kiegyenlítendő követelése a banknak a jelzálogutalvány üzlet (alapsz. 63. §-a) bizományszerű ellátásából 155,552 frt 25 kr, marad 274,580,827 frt 75 kr. — Fe­dezet: érczkészlet 116,983,898 frt 55 kr, ércz­­pénzben fizetendő váltók 30,326,539 frt 21 kr, a bank tulajdonát képező államjegyek 1,830,820 frt, leszámítolás 88,152,275 frt 46.5 kr, kölcsönök 37,049,100 frt, földteherm. kötvények beváltott szelvényei 26,833 frt 68.5 kr, 13,730,100 frton be­váltott és börzeszerüleg megvásár­olt záloglevelek 662/3 %a 9,153,400 frt. összesen: 283,522,866 frt 91 kr. A jelen kimutatás mérsékelt emelke­­dést tanúsít a főbb üzletágakban. , Pesti börze és gabnacsarnok. Pest, ápr. 27. Ért­éküzlet. A déli tőzsde ma is kedvező hangu­latban maradt szilárdabb árfolyammal. Magy. vas. köles. 107.50, magy. d i j s o r s j. 92, B — 92%. Vasutak szi­lárdak: keleti 86—85%, pesti közúti 300, IV. kib. 279. Bizt. részvényekből: Hunnia 165. Ban­kokból: magy. hit. 97, f­r.-m­a­gy. 70, osztr. hit. 278,30—50, lak. és hit. egyl. 45 %­ Takaréktá­rak lanyhák : pest. bud. 162, te­r­é­z v. 43. V­a­s­u­t­a­k por. p. ut. 1.84%, franki. 104%. Az esti tőzsde osztr. hit. 279.30. magy. hit. 98%, f­r.-m­agy. 71. Gab­na üzlet. Búzából csekély készlet, de még csekélyebb vételkedv volt. A forgalom 10,000 m. meg vál­tozatlan árak mellett 400 m. 87 fns. 6.30, 400 m. 86 fns. 6.25, 600 m. 6 22Va, 450 m. 85% fns. 6.20, 600 m. 85­/2 fns. 6 17%, 1000 m. 85 fns. 6.12%, 600 m. rozsos 6., 800 m. 48% 5.90, mind 3 hónapra. 400 m. 85 fns. 6., 400 m. 82 fns. 5 50, kész­pénz. Rozs 500 m. 78 80 fns. 8.37%. Zab 1500 m­. 2.28. Kukoricza folyton szilárd: 3500 m. 3.72 3 hóra és 1300 m 3.12%, készpénz. A hivatalos lapból. A pénzügyminister Kiss Ká­roly dohánybeváltó hivatali kezelőt dohánybeváltó-felügye­lővé nevezte ki. A pozsonyi pénzügyigazgatóság által M­a­t­o­­­a­y János III. osztályú adóhivatali tisztté a szeniczi-, Gom­bos János III. oszt. rendszeresített adóhivatali tisztté a privigyei-, és P­is­ch­er Lajos végzet jogász III. osztályú számfeletti segédtisztté a nyitrai m. kir. adóhivatalhoz ki­neveztettek. A győri pénzügyigazgatóság Kovács Sándor győri adóhivatali segédtisztet a tatai adóhivatalhoz III. oszt. ide­iglenes tisztté nevezte ki A sopronyi pénzügyigazgatóság Horváth István sopronyi I-fő osztályú adóhivatali segédtisztért III. oszt. adótisztté, továbbá H­a­­­w­a­s Mátyás , III. osztályú felső­­pulyai segédtisztet II. osztályú segédtisztté a sopronyi adóhivatalhoz, nemkülönben Kékesi István iváni uradalmi ispánt III. osztályú segédtisztté a felső-pulyai királyi adó­hivatalhoz, végleges minőségben nevezte ki. Kivonat a hivatalos­­lapból. Árverezések: Szánt­hó (Tolna m.) máj. 5. és jan. 5-én Kocsis János és Orbán Sándor birtoka (320 fzt. b. é.) a községházán. — B.-Szt.-M­á­r­to­n (Bihar m.) máj. 25. és jun. 26-án Bükk tanaszi fekvőségei (414 frt. b. é.) a községházán. — Ud­varé (Komárom m.) jun. 6. 6. és jul. 6 án Michaller Ist­ván birtoka (900 frt. b é.) a községházán. — Szentes máj. 11. és jun. 26-án Négyesi József tanaföldje (3614 * frt. b. é.) a városházán. — P­e­s­t máj. 9 én d. u 3-kor har­­minczad u. 1-ső sz. Süssenbeek Albert ingóságai. — Ács (Komárom m.) máj. 4-én Tóth János birtoka (6773 frt. b. é.) a községházán. — Pokoli (Bihar m­.) máj. 15-én Govrueza József és Flóra Mariska ingatlansága (1000 frt. b. é.) a községházán — Buda máj. 10 én d. u. 3 kor az újlaki gyártelep-épületben Benes Vincze ingóságai. — Szeged máj. 17-én Nagy Pál pékmester ingóságai. — Sámson háza (Nógrád m.) máj. 23-án Paulinyi József fekvőségei (1424 frt. b. é.) a községházán. A bécsi börze távirata. April 27. 5 perc. Metalliques 58.85. 5 perc. nemz. köles 68.60 1860-ki állami köles. 97 90 Bankrészvény 748. — Hitelrész. 279.—. — London 125.10. — Magyar földteherm. 79.90. — Temesvári 77.50 — Erdélyi 74.75 — Horvátorsz. 83.50. — Ezüst 122.— arany 5.91. — Napoleondor 9.921/2. Vízállás és időjárás. Pest, apr 27. 9­­8­­0 föli­tt száraz Pozsonyban apr. 26 11“ 1" száraz Máramaros-Szigeten apr. 25. 5' 1“ esős. Szathm­áron apr. 25 5'4“ esős. Tokajban apr. 25.17' 6“ felhős Szolnokon apr. 25. 15' 2" felhős Szegeden apr 26. 18 1“ felhős Aradon apr. 25. 4‘ 2 ' felhős. Nagybecskereken apr. 25 4' 101' felhős. Eszéken apr. 26. 6' 9" széles Sziszeken apr. 25 6' 8" széles. Mitroviczon apr 22 15 10“ száraz Nemzeti Színház. Bérlet 23. szám. Pest, pénteken, április 28-án. Némethy Irma k.­a első föllépteül: Essex gróf, Szomorujáték 5 felv. Irta Lt­ube Henrik. Ford. Szigligeti. Személyek: Erzsébet, Angolhon királynője — Némethyirma Essex gróf — — — — Feleki. Lord Bourleigh — — — Újházi. S SS) ál,‘” *“■* - TM.‘" “* Southampton gróf — — — Nagy Imre. Lady Nottingham ) a királyné udvar- Bogdanovits Kr. Rud­ane grófnő ) hölgyei. — Helvey L. Sir James Ralph — — — Szilágyi. North Károly — — — — Várföldi. Derby gróf — — — — Hubenai. Cuff, titkár ) ( Benedek. Jonathan, udvarmester) Komáromy. Robsay, szolga — — — — Benkő. Királynő apródja — — — Nagy Julie. Mari, Rutland grófnő komornája — Dulka S. Tiszt a Towerben — — — Szalai. Ajtónálló — — — - Eörsi. 17 űrj/1 ara 7 Ára Írni Felelős szerkesztő : Csernátony Lajos. A legelegánsabb férfi és gyermek disz- és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM és WEINER magyar kir. üdv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átehenében. II. Hatvani­ utczai és országot szegletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő határban, a „Magy. kir.»­ez. száll, átellenében. Megrendelések a legpontosabban teljesittetnek. Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek! fiíii ii in i i mi itt • ni ni niin i ■t«.....

Next