Ellenőr, 1871. július (3. évfolyam, 287-312. szám)

1871-07-29 / 311. szám

lépett az egyházi kötelékből, s pár nap múlva fiatal özvegyet vezet oltárhoz. Az esketést Török Pál superintendens végzendi, miután a szerzetes­nek vallásától is meg kell válni. Pár hóval ezelőtt ugyancsak a piaristák rendjéből szintén egy jeles tanár dr. Császár Károly lépett ki, a­ki jövő isko­lai évben valószínűleg a pesti reáliskola mathema­­tikai tanára lesz.­­ A k­é­p­v­i­s­el­ő­h­áz őszi ülésszaka elé többi közt a községi törvény bizonyos pontjainak a városokra való kiterjesztéséről is terjesztenek törvényjavaslatot, továbbá a véderőről szóló tör­vény némely határozatainak módosításáról. Lesz tehát előterjesztés elég, csak idő is legyen rá ! — A bécsi világkiállítás vezetője, Schwartz báró tegnapelőtt este Pestre érkezett, hogy a kormánynyal a kiállítás ügyében érte­kezzék. — Horvátországi csendélet.Fiumé­ból táviratozzák, hogy Walluschnig fiumei magyar érzelmű polgárnak juli 25-én éjjel nagyszerű macs­kazenét csaptak Lokveben. Más­nap délben fegy­­veres tömeg ment háza elé. Ő és családja életve­szélyben forgott, melyből az ottani katonai mérnö­ki hadtest emberei mentették meg és kisérték be Fiuméba. A kupnjuki tüntetés folytatása ez.­Egy titkos comité pénzzel és rágalmakkal Magyarország és Fiu­me ellen­ézelmeskedik a horvát területen. — A „Természet“ czímű folyóirat, mely havonkint kétszer jelenik meg, évnegyedenkint egyes füzetekben is megszerezhető. E nagy tapin­tattal szerkesztett folyóirat előfizetési ára évenkint 4 frt, félévre 2 frt. Az ápril-júniusi füzet és most jelent meg, s fölhívjuk rá a közönség figyelmét. Segédlelkészek, néptanítók és tanulók a szerkesztő kiadónál az egész folyamot 3 frtért rendelhetik meg. Szerkeszti Berecz Antal. — Szerelmi tragédia. Kis-Kallóból (Szabolcs) következőkről értesítenek bennünket. Toka Gyula írnok és az ispán leánya közt szere­lem fejlődött ki, de a fiatal pár egybekelését a leány szülei ellenezték. A szerelmesek tehát elha­tározták, hogy a halálban fognak egyesülni. E hó 25-én reggel mindketten kimentek Kállay Rudolf szőlőj­ébe, hol közös elhatározás szerint a fiatal­ember előbb a leányt, azután magát volt meggyilko­landó. E czélra pisztolt vitt magával, s annak egyik csövét ki is lőtte szerelmesére. Midőn az­tán látta, hogy az összeomlott, magát is meglőtte. A leány azonban nem halt meg. Rövid idő múlva föleszmélt, és zsebkendőjével befogván a mellén vérző sebet, haza vánszorgott szüleihez, hol az eseményt elbeszélte. Erre rögtön a szöllőbe siettek, de az ifjút már halva találták. A leány életéhez remény van. — Székely népgyűlés. A volt székely huszár családok meghatalmazott képviselői július 23 án egy népes gyűlést tartottak Háromszéken, Gidófalván, Zsigmond József elnöklete alatt, a „ló­beszerzési pénzalap“ tárgyában. Jegyző Incze György volt. Az ülés higgadtan a legszebb rend­­ben folyt le; tárgya volt az ülésnek egy terjedel­mes felirat az igazságügyi miniszterhez, melyben az illető családok kellő higgadtsággal kifejtik a lóbeszerzési pénzalap visszaadása körül szenvedett jogsérelmüket s a helyi viszonyok alapos indoko­lása folytán megkeresik az igazságügyminisztert, hogy ez okok alapján tegyen ő Felségéhez felter­jesztést, melynek alapján a székely katonai javak iránt 1869-ben kelt legmagasabb kegyelmi leira­tát kibővíteni méltóztassék oly módon, hogy a kérdéses pénzalap a jogos tulajdonnal biró volt székely huszár családok kizáró szabad rendelkezé­se alá jusson. A felirat egyhangúlag elfogadtatott s a jelenvoltak által azonnal aláíratott. Most alá­írás végett még mind a volt három századhoz megküldetik a felirat s augusztus első felében át fog adatni az igazságügyminiszternek a várva várt kedvező válaszért. — A Csokonai szobor leleplezése al­kalmára hirdetett költemény-pályázatra eddig 9 vers érkezett, de nem valami hiresek. A véghatár­idő azonban aug. 1-ső napjáig terjed. — A magyar nyelv terjesztésére Ó-Bu­­dán is alakítottak egy kört. Tisztviselőknek a teg­napelőtti alakuló gyűlésen következő urak lettek megválasztva: elnök Táborszky, alelnök Gergelyi, jegyző Pácz, aljegyző Gyulányi és gazda Szoboda urak. Az alapszabályok kidolgozására egy 3 tagú bizottmány küldetett ki, név szerint Táborszky, Pácz és Zsetkey urak. — A pesti „ifjúsági magyar kör“ pedig e hó 30-án d. u. 2 óra­kor heti ülést tart a „Népkör“ helyiségeiben, (sip utcza 9 sz.) hol azok is megjelenhetnek, kik még nem tagjai a körnek. — A testgyakorlásról egy magyar könyv jelenvén meg, azt írtuk tegnap, hogy a tornaegylet figyelmébe ajánljuk. Nem a tornaegylet, — mely magyar — hanem a tornaegylet tanárá­nak Bockelbergnek figyelmébe akartuk ajánlani, a ki nem tud magyarul. — A Ludoviceum kórházi minőségének pótlására építendő barak-kórház helyéül a város az eddigi marhavásártéren, az Orczykert mellett jelölt ki helyet. A katonai bizottság most az Or­­czy-kert egy részét is kívánja, miután a kijelölt helyen egyetlen fa sincs, melynek árnyában az üdülő katonák enyhét találnának. Van tehát új ok a huzavonára. Az erőszakkal elvett Ludoviceumért most még csak a Tátrát meg az egész Bakonyt kell kérni. — Hogyan étkeztek őseink? a régi történeti adatok szerint őseink kétszer étkeztek nap­jában : reggelit 9—10 óra tájban, ebédet pedig 5— 6 óra közt ettek. Gr. Bethlen Miklós volt, ki a 12 órai ebédet divatba hozta XIV. Lajos udvará­nak szabályai szerint. A régibb szokás minden­esetre jobb volt a munkafelosztásra nézve. — Érdekes műven dolgozik Kápolnay István. Magyarország régibb története ez hadászati szempontból. — Az állatkertben holnap, szombaton este akrobatás mutatványok kezdődnek. Figyel­meztetjük a közönséget. — A margitszigeti gyógyforrás ivóvizének jövedelme a gazdasszony-egylet árvain­tézete javára szolgálván, közöljük, hogy julius 2-ától 26-áig a perzselyben 153 frt. 70 kr. gyűlt össze. — A győri zálog- és hitelintézet múlt kedden tartott választmányi ülésében legélén­kebb vitára a nyelv kérdése adott okot, várjon az üzlet vezetési nyelve magyar, vagy német legyen-e? Végre is szavazásra került a dolog, minek folytán 18 szavattal 9 ellenében a magyar nyelv fogadta­tott el. — Város­­ a­lreáltano­da. Pest városa 1. évi október első napjaiban az új iskolaév kezdet­­én fogja az új alreáltanodát a Józsefváros, bod­­zafa­ utczai Sinkovics Mihály-féle házban megnyit­ni, miután a szükséges átalakítások már megtör­téntek. A tanártestület szerveztetése végett a na­pokban fogja egy szakbizottmány a tanári állo­másokra folyamodottakat próba alá venni. — Összeesküvés a pesti dolog­házban. A kényszer dologházban az ott levő fegyenczek jól összevágó szökési és lopási kísér­letet tettek. Ugyanis négy fegyencz egy ajtó felfe­­szítése által utat tört magának a padlásra, melyen az intézetben elhalálozott egyének magánruhát őriztetnek. Itt felöltöztek a magánöltönyökbe s megkezdték már hajnalban szökési operatiójokat. Köteleket készítettek s bontani kezdék a háznak a kórház utcza felé eső tűzfalát. Hajnali 40 óra­kor véletlenül egy poroszló, ki az utczán ott fog­lalkozó több fegyenczet őrzöt — észrevévén, hogy a tűzfalon át többizben emberi kéz nyúlik ki, mely a téglákat rendre bontogatja. A poroszló azonnal jelentést tett, s a jó madarakat még ide­jekorán vihették vissza kalitjukba. Találtak náluk nagy késeket és súlyos vasdarabokat, egy keresz­tülreszelt ablakrácsozatról. Kiemelendő, hogy az intézet igazgatója igen panaszkodik a fegyenczek meglazult fegyelme felett, minek okát jó lesz ku­tatni s rajta mihamarább segíteni. — Tűzoltási költségek. Gr. Széchenyi Ödön mint tűzoltóparancsnok a tűzoltósághoz még megkívántató fecskendők és egyéb szerek beszer­zésére, valamint a kiválóbb egyességű tűzoltók és mászók 30 frt havi fizetésének 35 írtra leendő fele­melése iránt kérvényt nyújtott be a tanácshoz, mely is az ennek folytán felmerült költségtöbbletet a számvevőség által kiszámíttatván, kitűnik, hogy a tűzoltóságra eddig felhasznált összeg 10.000 írttal lenne megszaporítandó. Ezen költségtöbbletet a pénzügyi bizottmány is megszavazandónak vélemé­nyezi, azon nézetben lévén, hogy a város saját ér­dekében egy oly nagy horderejű intézményt, mint a tűzoltóság, minden időben telhetőleg pártoljon, és semmit el ne mulasszon, a­mi a tűzoltóságot a főváros igényeinek megfelelővé teszi. A tanács az ügyet pártolólag a közgyűlés elé terjeszti.­­ A biharmegyei iskolatanács több tagja 141 frt 62 kvnyi napidíj illetékéről le­mondván, népoktatási czélokra ajándékozta.­­ A Csikszékben pusztított ár­­vízről következő részleteket olvasunk. Az árvíz oly borzasztó nagy kárt okozott az egész szék te­rületén, hogy még hozzávetőleg sem lehet azt szám szerint meghatározni, ugyanis, ámbár az egész tavaszon és nyáron folytonosan esett az eső, mégsem áradtak ki a patakok és folyók ad­dig, míg f. hó 5. és 6-ik közti egész éjjel oly nagy és átalános eső volt, hogy az Olt minden mellékágaival és patakjaival együtt annyira ki­áradt, hogy a legidősb emberek sem emlékeznek ily nagy vizárra; de ezt csak megemésztettük volna, ha nem jött volna f.­hó 8 án újból még nagyobb és hosszan tartó eső, s ez azután háza­kat, hidakat, utakat, szénát s mindent elsöpört, mit útjában talált, úgy, hogy az Olt mentében 3 napig a közlekedés egészen félbe lett szakítva, a gymesi és tölgyesi közlekedést pedig ki tudja mikor lehet újra helyreállítani. Legnagyobb rom­bolást és kárt vitt véghez Gymesben, Balánbányá­­ban és a tölgyesi útvonalon. Gymesben 3 egyént is sodort el, kik el is vesztek. — Nevezetes tolonc érkezett e napok­ban Debreczenbe — Nápolyból! neve Horváth József 49 éves, ki — állítólag — ifjú korában Debreczenből útra kelt, s czigány eredetéhez illő­en bekóborolta Erdély, Török és Olaszországot, dolgozott Konstantinápolyban is, de vándorlása közben beteg lett s úgy vitték Nápolyba, a kórház­ba, onnan aztán bevallott illetőségi helyére, Deb­reczenbe kisértetett. Itt azonban senkit sem ismer, s nem is tud nevezni egyetlen embert is, kire em­lékeznék. — Lóvásárlás a franczia kormány részére. A n. váradi Steinbach testvérek meg­bízást kaptak egy franczia társulattól, hogy 1500 db lovat vásároljanak. — Mérgezés. Kolozs megye törvényszéke a napokban érdekes esetet tárgyalt. H. F. nevű cseh születésű munkás a b.-hunyadi havasok­ra ment, hogy ott gyufagyártáshoz szükségeltető szálkákat készítsen; e lakházban pedig annyi egér volt, hogy falánkságuk elől még a ruhát sem le­hetett megoltalmazni; ez ellenségtől menekülni akarván, társa F. V. nevű gyufagyáros mirenyt vegyitett liszt közé és azt az egereknek eledelül adta. Időközben F. beteg lett s a havasokról tá­voznia kellett. H. pedig ott maradván kérte, hogy a mirenytartalmu lisztet hagyja nála; F. bízott barátja gondosságában s engedett kérésének. Ke­vés idő múlva H. is indulóban volt és, mint sze­gény munkás, összecsomagolta kevés lisztmara­­dékját, úgy a méregtartalmu lisztkeveréket, utób­bit külön csomagba kötvén, az összest ládájába helyezte el, ládáját pedig b.­hunyadi lakására küldötte; itt neje a tárgyakat kiszedvén, úgy a végzetteljes csomagot is látta, hogy ez is liszt, és a többi közé vegyítette, mert férje elfelejtette őt a külön kis csomagra figyelmeztetni. Az as­­­­szony még több munkásnak is eledelt szokott főzni, így történt, hogy a munkások számszerint 9-en, kik főzelékéből ettek, úgy maga az asszony is a mérgezett eledeltől roszul lettek, és daczára a hirtelen közbejött orvosi segélynek, H. neje és egy munkása a mérgezett eledel áldozatául estek. A nyomozó bíróság a vizsgálatot elrendelvén, an­nak eredménye az elmondottakat tüntette fel, a­mint ezt H. és F. a vizsgálat folytán elbeszélték. A f. hó 22. tartott végtárgyalás alkalmával H. és F., mint vádlottak állottak a törvényszék előtt, előbbi életbiztonság elleni vétségéért, utóbbi a mireng használata által elkövetett áthágásáért. A törvényszék H-t elítélte 10 napi F-et 3 napi házi fogságra.­­ A lengyel lapok szintén amellett szólalnak föl, hogy a lengyel nyelvnek megadas­sák a megillető jog. A lembergi „Gazeta Naro­­dowa“ elvárja Goluchowsky helytartótól, hogy a hivatalokból azon idegen elemeket, melyek len­gyelül nem tudnak, eltávolitandja.­­ A légszeszcsöveket Ór­budán már kezdik leásni s remény van, hogy Ó­buda már az őszszel kibontakozik azon sötétségből, melyet nem az ottani ultramontán bigottság táplál. Egy­előre a budai légszeszgyár fogja ellátni világos­sággal. — A honvédség és hadsereg köré­ből. József főherczeg, a honvédség főparancs­noka, a budai vérmezőn legközelebb szemlét tart a Budapesten állomásozó valamennyi honvédcsa­patok felett. Ez alkalommal a szerlövész-osztály is kivonul. A pesti közös seregbeli hadfi-iskola növendékei a jövő hó folytán öngyakorlat czéljá­­ból fel fogják venni Bia, Alcsuth Felcsuth, Tabajd s a közbeneső vidék térképét. E gyakorlatok, az illető tanárok vezetése alatt, egy hónapig tar­tanak. — Bankóhamisitók. Említettük röviden, hogy Erdélyben bankóhamisítókat fogtak el. Most a M. P. következő részleteket közöl: A ny­iklód­­szamosujvári utón Müller Sándor alkapitány egy Korach Jakab nevű fuvarost fogott el, kinél ha­mis tízforintos találtatott. A vizsgálat azonnal ki­derítő, hogy a fuvaros Krémer Béni kolozsvári vendéglőssel állott összeköttetésben. A városi tör­vényszék és a rendőrség szombatra viradólag éj­jel Krémer Béni vendéglőjében kutatást rendezett, s kihallgatások is történtek, mely alkalommal az elfogott Korach Jakab azon vallomást tette, hogy a nála talált tízforintosról Krémer Béninek tudo­mása van, s állítólag úgy nyilatkozott volna előtte (a fuvaros előtt) Krémer, hogy ő számosan adott már túl. A kutatásnál nagy mennyiségű ezüst és bankó pénzt, továbbá ékszereket találtak és fog­laltak le Krémer Béninél, ki hat évi börtönre volt elitélve már, s jelenleg is számos kriminális pör­­ben van érdekelve. — Jégeső. Buziáson jul. 25-én este nagy vihar tört ki s azt zápor jégeső követte. A für­dőparkot és erdőt nem sokára viz boritotta. A jégdarabok tyúktojásnyi nagyok voltak és Temes, Krassó megyék termését különösen a gazdag ter­mésű szőlőket tönkre tette, sőt a gyöngébb háza­kat is megrongálta, s a falak olyanok, mintha puskagolyók érték volna. Fogalmat nyújthat a bor­zasztó jégviharról, hogy a szabad ég alatt levő marhákból többet agyonvert, sokat pedig megse­besített. Buziáson egy asszony és gyermek is ál­dozatul esett, kiket a vihar az útban lepett meg. — Buda nyugati részén pedig tegnapelőtt volt néhány perczig tartó mogyoró nagyságú jégeső, mely a szőlőkben sok kárt okozott. — Női tanulók a középiskolákban A szegedi reáliskolánál a magántanulók között, kik a folyó tanév végén vizsgálatot tettek, egy fiatal 14—15 éves leány is volt, Stammer Ida k. a. Szegvárról. — Orosz leczke a horvátoknak. A „Golosz“ a közeledő horvát tanitógyülésről ér­tekezvén, egy kissé megbotránkozik azon, hogy mig meghívások más nemzetekhez már februárius haviban, Oroszországhoz pedig csak a múlt hó végével intéztettek, s emlékezteti az illető rende­zőket arra, hogy az oroszok a testvérhorvátokat a moszkvai ethnographiai kiállításra ideje­korán meghizták. Az orosz lap szeretné tudni, mi indít­hatta a ho­rvátokat a rokon Oroszország iránt ta­núsított ilyetén figyelem­hiányra, várjon az a 2000 frt, melyet a gyűlés czéljaira a bécsi kormánytól kaptak, vagy a magyar kormány előzékeny mo­solya ? Ha igen, akkor a horvát nevelésnek rövid­látó politikusok , magatartásuk nem igen képes nyújtani bizonyítékot a horvátok szláv egyetemle­gességéről. Egyébiránt a Golosz nem akarván roszat roszszul visszafizetni, ígéri, hogy az orosz nemzet el nem felejti a horvátokat a moszkvai műtani kiállításra jókor meghívni.­­ A Pétervárnál végbemenő had­gyakorlatoknál a katonaság próbát fog tenni gyors vasút-építéssel. A katonaság felada­tául tették: Ligovo állomástól (a peterhofi pályán) Alexandrovska állomásig, mely a pétervár-varsói pályavonalon fekszik, 8 nap alatt oly szilárd vas­pályát felépíteni, hogy a gyakorlatokat végző hadcsapatok összes podgyászuk, és ütegeikkel együtt vonulhassanak rajta rendeltetésük helyére. — Oroszországban a lövész é­s tornász egyletek is kezdenek terjedni. El­ső példát adtak erre a balti németek, Riga és Mittan városokban s ezt most a többi orosz vá­rosok is utánozzák. Az orosz sajtó tekintetbe véve az ottani hadügyi reform mozgalmakat és Európa politikai helyzetét, he részvételre és őszinte támo­gatásra hívja föl az érdeklett közönséget, a kor­mányt pedig figyelmezteti azon körülményre, hogy hasonló egyletek a katonai előképzettség fontos tényezői. — Kimutatás az 52-ik honvédzász­ló felszentelése alkalmával az 1848—9 évi rokkant honvédek javára Balassa-Gyarmaton a megyeház dísztermében tartott tánczvigalom jö­­vedelméről.Tiszta jövedelem a felülfizetésekkel együtt volt 334 frt 60 kr. e. é., mely összeg rendelteté­sére leendő fordítás czéljából a nagym. m. k. bel­ügyminisztériumhoz küldetett. Felülfizetők voltak a következők: Gr. Forgách József főispán és neje szül. br. Révay Sarolta zászlóanya 100 frt, br. Révay Lajos 20 frt, egy névtelen levélbeli külde­ménye 20 frt, Beniczky Karolina 10 frt, Hanzély László 9 forint, Térey Ignácz 10 forint, Ká­rolyi Károly 8 forint , O.Adrejovics László 8 forint, özvegy Hainald Francziska 5 forint, Csem­­nyiczky Károly 5 frt, Berczelly Vilmos 5 frt, Muzs­­lay Sándor 5 frt, Szilassy Miklós 5 frt, Plachy Gézáné 3 frt, Huszár István 3 frt, N. N. 3 frt, Fölkes Károly 3 frt, Paczolay Gusztáv 3 frt, Oko­­licsányi János 3 frt, Fáy Albertné 2 frt, Fráter Pál 2 frt, Zsembery István 2 frt, Némethy Kálmán frt, Nedeczky Géza 2 frt, Sré­ter Alfréd 2 frt, Mi­­halik János 2 frt, Tollé Antal 1 frt, Desewffy Elek 2 frt, Balázs József 2 frttal. Kelt Balassa Gyarmaton 1871. julius 22-én. A bálrendező bi­zottmány nevében: Balázs József, b. pénztárnok. — Egy a nép­neveléssel s átalában a tanítással foglalkozó tanképesitett család szándé­kozik oly vidéki helyen, hol szükségeltetik, akár fiú, akár leány, vagy elkülönítve akár mindkét nemű gyermekek számára, felsőbb helyen engedé­lyezendő magán­tanodát, növeldét nyitni, melyben a felsőbb népiskola, úgy a polgári, vagyis legfel­sőbb s az al- valamint a realgymnasiummal egy­­érvényű néptanoda, továbbá a kereskedelmi- és ipartanoda is benfoglaltathatnék. A rendes tantár­gyakon magyar és német nyelven kívül, azok szá­mára, kik kívánnák, a latin, franczia, angol, és olasz nyelvek, — a művészetekből a rajz, festés, zongora-ének és táncz, tovább­á a tornászat és gyors­­irászat, végre a netanonézok számára minden női­­kézi munka alaposan tanitatnék, s a vizsgálatok a nyilvános intézetekéivel egyenlő értéküekké tétet­nének. — Felszóltatnak tehát az érdeklett vidékek hogy — ha vállalkozni kivánnak — szíveskedje­nek „E. L. 4500 Budán a várban“ czimü bérmen­tes leveleikben — postrestante — i. é. augusz­tus 15-ig nyilatkozni. —(A német zuglapirodalom.)Néhány nap előtt megemlitettük, hogy a kormány és kö­zegei a német zuglapoknak hirdetéseket adnak s igy a germanizáczió és erkölcstelenség terjeszté­sére segédkezet nyújtanak. Ma egy illetékes hely­ről hozzánk beküldött nyilatkozat azt állítja, hogy a magyar kormány az ily záglapokban hirdetése­ket nem közöl. Ha egyikben-másikban kormány­hirdetés netalán jelent volna meg, úgy az bizonyosan megrendelés n­é­lk­ü­l nyomatozott le,azon reményben, hogy talán a kormánytól utólagosan sikerül kizsa­rolni a hirdetési díjat. Ezt az illető­­lapok magá­nosokkal s társulatokkal naponkint teszik. Bekül­dött nyilatkozat szerint jogosult a feltevés, hogy ezt valamikor a kormánynyal szemben is megkí­sérthették.­­ A visegrádi várromok fentar­­tásas re­stau­r­a­ci­ó­j­a párt­olóihoz. Mi­dőn múlt 1870-ik év márczius elején báró Eötvös Józsefet, mint vallás és közoktatási volt minisz­tert és a magyar akadémia elnökét személyesen, később pedig, azaz márczius 20-án és julius 15- dikén írásban két emlékirat által a visegrádi vár­romok elhagyatott állapotára figyelmeztetni s hogy azok jobb karbani fentartására s netaláni restau­­rátiójára a kormány részéről szükséges munkála­tok létetnének, őt, mint helybeli pap, tisztelettel­jesen kérni hazafias kötelességemnek tartottam, midőn más befolyásos egyéneknél is, nevezetesen Türr István, Horváth Mihály, Ipolyi Arnold, Rö­mer Flóris, Arányi Lajos,­­ Schultz Ferencz s másoknál ez ügyben lépéseket tettem ; midőn a tudományos akadémia régészeti osztálya május 3- kán tartott rendes ülésében szinte e tárgy mellett pártolólag felszólalt, akkor már nem lehetett ké­telkedni, hogy a kérdéses ügy jobbra fordulta sokára el nem maradhat annál inkább, minthogy a közvélemény is, a hazai lapokban kifejezve azt melegen felkarolta. Tudtam azonban azt is, hogy míg a kormány részéről a pénz tényleg utalvá­­nyoztatni fog, addig szokott formalitások következ­tében hosszabb idő el fog telni, holott vélemé­nyem szerint, némely teendők oly sürgősek vol­tak, hogy azokhoz minél hamarabb hozzá kellett fogni. Az ilyen teendők közé tartozónak vélem : egy új lehetőleg rövid s még­is elég kényelmes a várromokhoz vezető s gyalogosok számára szánt útnak kihasitását s annak szükséges útmutatók­kal s kényelmes padokkal való ellátást. Hogy ezt még 1870-ik év végével, vagy legfölebb 1871-dik év kezdetén kivihessem, mindenekelőtt a „nervus rerum gerendarum“-ot kellett privát körökben meg­szereznem. E czélból fordultam először a visegrádi nyári lakók birtokosaihoz, azután pedig Türr Ist­ván tábornokhoz, ezen utóbbitól kérvén, hogy azon pénzösszeg, a­mely 1870-ik év húsvéthétfőn „Baranya“ nevű gőzösön Visegrád felé történt ki­ránduláskor csakugyan Türr István indítványára a visegrádi romok restaurációja tárgyában íratott alá, nekem adassék azon feltétellel, hogy avval addig is, míg a kormány maga részéről intézke­déseket tenne, a tervezett utat „A közönség ké­nyelmére“ megcsináltathassam. Türr István szán­dékomat teljesen helyeslé­s reá vette a többi ada­kozó pestbudai urakat is, hogy az érintett aláírt pénz a felnevezett czélra nekem kézbesittessék. Es lévén pénzzel látva, már múlt év november és deczember folytán a munkához hozzá fogtam, ez év márczius, április és májusban azt folytatom, úgy hogy május 29-én a munka bevégezve jön. Kezdődik pedig ezen 420 ölnyi hosszú ut az alsó várnál, vagyis az úgy nevezett Salamontorony ke­leti kapujánál. Az ut kezdetén egy mutató oszlop ily felírással: „Uj ut a várromokhoz. Neuer Weg zu den Burgrunnen. 1871.“ látható. Nehány lépésnyire pedig egy sziklába helyezett márványtáblán ez olvasható : „Üdvözlégy Vándor. Will­kommen Wanderer 1871. A közön­ség kényelmére egyesek költségén.“ Azután meredek hegyen, a hol eddig soha itt nem létezett, süni erdei bokrok között, 25 csavarodás kivágásával a fellegvár csúcsához húzódik a fel­­járás, legszebb kilátásoknál árnyékot vető fák alatt elhelyezett padokkal s az­­idegent útbaigazításra vonatkozó felírásokkal ellátva. A fellegvárból to­vábbá Zách Klára-kereszt felé a kálvárián át azon 680 ölnyi hoszti utat, melyet már 1869-ben a sze­rencsétlen Zách nemzetség rehabilitácziójára czélzott ünnepély alkalmából a helybeli községgel csinál­tattam, most szélesebbre és kényelmesebbre vá­gattam ki, azt akarván elérni, hogy ezen páratlan szép vidéken fekvő s a történelem szempontjából oly fontos fejedelmi várromokhoz mind a két ol­dalról szolgáló feltárás a czélnak lehetőleg megfe­leljen. Bevégezvén a tervezett munkát, most a tör­tént bevételekről s kiadásokról nyilvánosan szá­molni kellemes kötelességemnek tartom. A) Bevétel Türr István 100 frt, Mihálik Já­nos 20 frt, Kármán Lajos 5 frt, Maszák Hugo 5 frt, Vadnay Károly 5 frt, Csernátony Lajos 5 frt, Pilisi József 5 frt, Braun Lajos 20 frt, Gelléri Szabó János 5 frt, Méray Ferencz 5 frt, Káldor Antal 1 arany 5 frt 80 kr., Bilkei Papp Mihály 1 arany 5 frt 80 kr., Gróf Zichy Jenő 150 frt, Deák Farkas 10 frt, Szontágh Ábrahám 5 frt, Ka­­nitz Mór 20 frt, Ágai Adolf 10 frt Lichtenstein Lajos 50 frt, Bakody Tivadar 20 frt, Görgei Ist­ván 10 frt, Kantz Lázár 12 frt, Sujánszky Antal 12 frt, kamatok a takarékpénztárból 5 frt 53 kr. Összeg 491 frt 13 kr. B) Kiadás, a) Napszám a földi munkák­nál 242 frt 39 kr., b) ácsok munkája. (Tölgyfát a helybeli erdészeti hivatal ajándékozott.) 45 frt 12 kr., c) mázoló munkája 17 frt, d) kőfaragó munkája 6 frt 50 kr., e) felirási öntött táblák 33 frt 58 kr., f) márványtábla 24 frt 34 kr. g) nyom­dászati költség 14 frt. Összeg 382 frt 93 kr. Ismétlés: összes bevétel 491 frt 13 krajcár, összes kiadás 382 frt 93 kr. Maradt készpénzben 108 frt 20 kr. Mivel pedig ilyen igen meredek hegyen ki­vágott út, mig a föld mindenütt megüllepszik, folytonos javítást igényel, és mivel ezen nem a kormány sem a helybeli koronás uradalom, hanem bőkezű „Egyesek költségén“ készített utat, a­mely­nek helyrehozatala — őszintén megvallom — ne­kem mint mérnöknek, pallér s „ország napszá­mosának“ egy személyben igen sok fáradságomba került, jövőre is nemcsak jó karban tartani, ha­nem azt mindig kényelmesebbé tenni eltökélt szán­dékom : azért azon hátramaradt 108 frt és 20 krból álló összeget, az adakozó urak feltételezett beleegyezésével addig, mig szükség lesz reá, ily czím alatt: „A visegrádi új út tulajdoná“ a pest­budai takarékpénztárba teszem. Mikor e sorokat írom, a kormány részéről a várromok körüli mun­ka, névszerint a törmeléknek kitakarítása már megkezdődött; s igy teljesedésbe megy oly szá­mos­­ politikai elv s nemzetiségi nézet­különb­ség nélküli hazafiaknak ezen várrom fentartására s restaurácziójára irányzott buzgó óhaja, a miért is áldja meg az Egek Ura mindazokat, kik e te­kintetben döntő szavukat mérlegbe vetették, s kik jövőre is e népszerű országos ügyet kegyesen pár­tolni s előmozdítani fogják. — Visegrád 1871-ik év julius 15-én. Viktorin József, plébános. LEGÚJABB POSTA. Francziaország pénzügyi hely­zetéről emez elmélkedést olvassuk a londoni „Spectator“ közelebbi számában. Alig lehet súlyo­sabb feladatot képzelnünk magunknak, mint a­mely Pouyet-Quertier arra várakozik, és a­mely­ben egy pénzügyi ember, mint Gladstone, igazi pénzügyi felfogással, valódi gyönyörűségét találná. — A franczia pénzügyérnek nem szabad levoná­sokat tenni. A hadügyi budget reá nézve ne nyulj hozzám virág, mert ha ezt csonkítja meg, nem adhat az országnak, sem Gloiret, sem rendet s rö­vid időn vissza kell vonulnia; de a közigazgatási kiadásokat sem szállíthatja egyszerre jelenté­kenyen alább, mert jaj neki, ha a hivatalnokok légióit magára boszantja! Újabb jövedelmi adót sem hozhat be, mert ezzel a földnépet zúdítja nya­kára ; a földet sem terhelheti, mivel ez már kü­lönben is nagy terhek alatt nyög s itt ismét a pórnéppel gyűlne meg baja, mely ha terhei növel­tétnek, kész felforgatni bármely kormányt, mint tette 1848-ban is. De végre a szükséges élelmi czikkeket sem sújthatja adóval, minthogy a fran­czia történelem minden ily közvetlen megadózta­tást a megátkozott kormányok emlékével köt össze. Mindezekhez nem nyúlhatván, a franczia pénzügyér a nyers­anyagokra vetette szemét, azon­ban mit kell látnunk ! Ott van Lyon s vele az egész dél, mely készebb a commune napjait még egyszer előidézni, semhogy a selyem megadóztatá­sát eltűrje s a kormány ijjedve hátrál. Legközelebb az amerikai rendszerrel tesznek tehát próbát, vagyis nyers­anyag helyett a gyárt­mányokat akarják megadóztatni, mi azonban nagy hasznot nem nyújthat, hacsak a gyáripart haladá­sában teljesen meg nem akasztják. A Pouyer-Quer­­tiernek és Thiersnek eszerint ezen kísérlettel is fel kell hagyniuk s az átalános kiadást alább szál­­lítanák, vagy új jövedelmi adót behozniok, vagy pedig a fényűzési czikkeket szigorúan megadóz­­tatniok. TÁVIRATOK. Pál’is, júl. 28. (Az Ellenőr távirata.) A mai reggeli lapok megerősítik azon hírt, hogy Jules Favre tegnap óta visszalépett s Goulard államtitkár bízatott ideiglenesen meg a külü­gyi teendők vezetésével. Prága, jul. 28. (Az Ellenőr távirata.) A „Bo­hemia“ szerint Chotek grófnak Csehország hely­tartójává leendő kinevezése legközebb várható. Bécs, jul. 28. (Az Ellenőr távirata.) Nikola a mai városi gyűlésen azon indítványnyal lép fel, hogy Bécs város közönsége üdvözlését küldje Brünn városának az ottani német tornaünnepély alkalmából. Prága, jul. 28. Kozmital városában (Pilsen ke­rület) az éjjel nagy tűzvész pusztított. Páris, jul. 28. Gambetta és Louis Blanc gyűlést hívtak össze, hogy a republikánus baloldal és a radikálisok között fusiót hoz­zanak létre. Konstantinápoly, jul. 28. A nagyvezér sokkal jobban van. — A szultán második fiát tengerész tiszte képezi ki. — A porta új veszteglési illetéket vetett a különböző keresk. hajókra. Ischl, jul. 28. (Az Ellenőr távirata.) Ő felségé­hez sürgönyökkel egy udvari futár érkezett, ki legott visszaküldetett Bécsbe. — Ő felsége hétfőn Bécsen át Laxemburgba megy. Páris, jul. 28. A municipalis tanács a felveendő fővárosi kölcsön kérdésében aug. 4-ére egybehivatott. — A hadsereg újjá­szervezése ügyében ülésező bizottság csak­nem egyhangúlag elfogadta az új hadügyi törvény alapelveit, melyek szerint a kato­nakötelezettség a 20—40 éves egyénekre nézve általánosan érvénybe lépne. — A zászló alatt álló katonák szava­zat joggal nem bírnak. Róma, jul. 28. Tizenhárom magyar püs­pök küldötte be elfogadási nyilatkozatát a csalhatatlansági dogmát illetőleg. Drezda, jul. 28. A király elfogadta Falken­­­stein báró közoktatási miniszter lemondását. Versailles, jul. 27. A nemzetgyűlés mai ülésében azon indítvány, mely szerint az ellensé­ges invasiónak kitett departementek által szenve­dett károk megtérítését az egész ország vállalja magára — aug. 4-ére halasztatik. Thiers úgy hi­szi, hogy addig oly módot fog találni, mely a kár megtérítése mellett a sokat szenvedett államot is megkíméli. Madrid, júl. 27. A király La Granjaba utazik s minden vasárnap visszatér a fővárosba, hogy a minisztertanácsban elnököljön. — A minisztérium az összes hivatalnoki személyzet fizetését 2°/0-kal alább szállítja. Bécsi börzehét, Bécs, jul. 27. Az uj magyar kölcsön az abban nem részesült bécsi bankoknak minden­esetre azt a nagy előnyt hozta, hogy az összes birtokukban levő magyar értékek jelentékenyen emelkedtek. A hitelintézet hónapokon át hiába fá­radozott a magy. vasúti kölcsön felhajtásán, s ha hirtelen nem érkezik a tudósítás,, hogy az új ma­gyar 5%-os kölcsön 80 ezüst árfolyamon bocsáttatik ki, még sokáig nem sikerült volna a hitelintézetnek a magy. vasúti kölcsönt 110-ig fel­vinni, s a hitelintézet már most ez üzletből való­ságos hasznot húzott. Ez áll a Bankvereinrél is, a magyar sorsjegyeket illetőleg.Hetek és hónapok óta fáradoztak,hogy e borsjegyeket parin felül vigyék, de mihelyest közel voltak, mindig annyi áru érkezett piaczra, hogy az árfolyamot nem lehetett fentar­­tani. Most azonban ezek is emelkedtek, s gyorsan elhagyták a kibocsátási árfolyamot. Meglepő, hogy az anglobank is húzott hasz­not a magyar kölcsön megkötéséből, miután a kassa-oderbergi részvények és elsőbbségek azóta nevezetesen emelkedtek, azért bátran lehet állítani, hogy a magyar kölcsön­üzlet a bécsi piac­nak hoz­ta a legnagyobb hasznot, és kedvezőbbé tette a részvények és elsőbbségek iránti hangulatot. A pénzviszonyok határozottan javultak, s habár a nemzeti bank jegytartaléka csak jelentéktelenül emelkedett, mégis csökkent a pénzszükség miatti aggodalom, miután a londoni és berlini piac­ ked­vező pénzállása természetesen nem lesz hatás nél­kül az itteni piaczra s ha a holt idény nem érvé­nyesítené jogait, most újabb hausse aratott volna diadalt. Pillanatnyilag a kedvező pénzviszonyok ha­tása csak két momentumban nyilvánul, nevezetesen bankpapírok szilárdságában, s az elsőbbségek és sorj­egyek emelkedésében Az utóbbiakra egyéb­iránt a bélyegezés is volt hatással, miután a bé­lyegezett sorsjegyek többnyire 3—4%-al magasab­ban állanak, mint a bélyegtelenek. Ez bizonyítja a külföld nagy szükségletét osztrák sorsjegy papí­rokban. Most a sorsjegyeké és iparértékeké bizonyos tekintetben a jövő, míg régi vasutak változatlanul fognak maradni, ha csak az aratási kilátások ked­vezőbbre nem fordulnak. A bankpapírok ugyan most nem emelkednek, de még­sem lenne jó contremine speculatióba bocsátkozni. Vegyes a Dunaszabályozás. Reméljük, hogy a buda­pesti Dunaszabályozást illetőleg a kormány szi­gorú feltételeket szabott az osztrák építő társaság­nak, mely iránt nem akarunk semmi bizalmatlan­ságot kifejezni csupán azért, mert véletlenül osz­trák, s mert oly nagyfontosságú dolog az, hogy a dunaszabályozási munkálatok előbb vagy legalább egy időben fejeztessenek be a bécsiekkel. A tár­saság elejét veheti minden bizalmatlanságnak és netalánt gyanúsításnak, ha a munkálatokat mielőbb megkezdi és azokat teljes erővel folytatja. Bécs­­ben a munkálatok már nagy gyorsasággal halad­nak, s igyekeznek kettőztetetett erővel pótolni azt az időveszteséget is, mit az idei magas vízállás oko­zott. A szükséges munkaerőt nálunk is elő kell teremteni bárhonnan. — Belga kölcsön. A belga kormány elhatároz­ta, hogy 50 milliónyi kölcsönét nyilvános aláírásra bocsátja. A bankházak ajánlatait visszautasította.­­ A kassai kereskedelmi kamara egy körira­tot intézett a kamara területén lakó iparosokhoz és iparos s kereskedelmi testületekhez, melyben Ken figyelmezteti azokat, hogy a dunai fejedelem­ségek s főleg Sofia, Varna, Küstendje, Sulina vá­rosok a német-franczia háború alatt megváltoztat­ták az árubeviteli forrásokat, Francziaország he­lyett Ausztriából és Magyarországból igyekeznek magukat iparczikkekkel ellátni s hogy most itt az idő a magyar czikkeknek Keleten állandó piaczot szerezni. Francziaországból — mond e körlevél — nagy mennyiségű czukor, stearingyertya, szappan, kézi művek, pamutáruk, selyem kelmék, borok, liqueurök, illatszerek, pipereczikkek, porezellán, vegyészi és gyógyszerek és rövid áruk szállíttat­tak a Dana fejedelemségekbe. Magyarország mind­ezen czikkekből vagy azok legnagyobb részéből jókora bevitelt szolgáltathatna. Főleg borainknak lehetne ott jó piaczuk, miután tény, hogy maga

Next