Ellenőr, 1871. szeptember (3. évfolyam, 339-363. szám)

1871-09-17 / 352. szám

az újonnan állítandó adóhivatalok, vám- és adó őrségek első berendezésére és az adóhátralékok liquidácziójára szánvák 385,000 frt. Horvátor­szágnak jár, az adóhátralékokra 1868-ban befolyt összegnek 63% fejében 185,000 frt. építkezésekre jelesen a vámháznál, a budai harminczad épület­nél, a dohányjövedéknél, a selmeczi bányaakadé­­miánál van felvéve, vagy 1.000.000 frt. az állam­javaknál, erdőknél és a bányászatnál a rendkívüli kiadás többlete szintén közel 1.000.000 frt. min­dennek feltétele a jövedelemnek tartós emelése. Ezen­­ még néhány jelentéktelen kiadási többletnek vagy 400.000 frt. kevesebblet is áll ellenében, okozván, hogy a végkiadási többlet az előbb említett 9.128.000 forintban határozódik. A közlekedési miniszter rendkívüli szükség­letének a folyó év ellenében mutatkozó többlete 15.160.000 forint; ebből esik 5.161.000 forint a vasúti kölcsönből építtetni határozott vonalakra, 4.000.000 frt. a gömöri vasutakra, 2.481.000 frt. néhány kincstári érdekben feltétlenül szükséges mellékpályákra, 1.500.000 frt. a fiumei kikötőre, 176.000 frt. a bánréve-nádasdi vonalra, 4.272.000 forint beruházásokra az államvasutaknál, s végre 240.000 frt. (?) 117.000 frt. pedig vízépítésre. Mind e többleteknek szemben áll 2.400.000 frt. keve­sebblet. A kereskedelmi miniszter rendes szükségle­tének többlete 1.167.000 forint. Az igazságügyminisztériumé pedig 101.000 forint. Emez a fegyintézeteknél a telekkönyvi kiren­deltségek és helyszínelési munkálatoknál fordul elő, amaz pedig főleg a postaházépítésnél, az ál­latgyógyintézetnél és előlegképen egy mintaalap­­helyiség építésénél. A rendkívüli fedezet kevesebblete, mint mon­dom 13, 209, 091 frtot tesz, elmaradván az ingó államvagyonból előirányzott összegből 3,550,000 frt. a földtehermentesítési alap térítményéből 280,000 frt. a közös activákból 3,512,000 frt. az elő év hitelmaradványaiból 4,241,000 frt. és ke­vesebb jutván a vasúti kölcsönből 6,500,000 frt. ellenben hozzájárulván bérleti hátralékok czimén 598,000 frt. államjavak eladásain pedig 587,000 frt. Egyensúlyba hozni rendkívüli kiadásainkat rendkívüli bevételeinkkel rendszerint csak magunk­tól függ, miután a czél főleg befektetéseink korlá­tozása által érhető el, hol és mennyiben helyes ez, gondos megbírálás tárgya, főleg ily igen felszere­­letlen országban; részemről nem tagadhatom, hogy bár hitelünkkel csak élni, de nem visszaélni sze­retek, a súlyegyen helyreállítása kedvéért ezút­tal czélba vett beruházásainkból alig vélnék vala­mit elmellőzendőnek. Államköltségvetés a magyar korona országai részére az 1872. évre. I. Rendes kiadások: A királyi udvartartás költségei . . 3.650,000 frt. Ő Felsége kabineti irodája költségei . 61,395 „ A főrendiház, képviselőház és dele­gatió költségei.......................... 1.000,000 „ Közösügyi kiadások..................... 25.591,214 „ Az 1849-től 1867-ig tettleg fenállott központi kormány közegeinek nyug­dijai...........................­.... 270,000 „ A magyar minisztériumok nyugdíjai 2.591,767 „ Államadósági járulék..................... 32.723,200 „ Horvát , Szlavonországok bal igazga­tási szükségletei........................... 4.272,000 „ Fiume..................................................... 85,120 „ Állami számvevőszék.......................... 150,000 „ Miniszterelnökség................................ 329,180 „ Őrfelsége személye körüli minisztérium 66,384 „ Horvát-, Szlavón- Dalmát minisztérium . 46,800 „ Belügyminisztérium........................... 2.342,931 „ Pénzügyminisztérium..................... 48.724,476 „ Közmunka s közlekedési miniszté­rium ................................................ 5.536,088 „ Kereskedelmi minisztérium . . . 10.209,439 „ Vallás és közoktatásügyi miniszté­rium....................................................3.105,711 „ Igazságügyminisztérium .... 10.190,094 „ Honvédelmi minisztérium .... 6.690,652 „ Rendes kiadások összegei 157.636,451 „ H. Rendkivüli kiadások: Közösügyi kiadások...................... 4.309,499 „ Miniszterelnökség................................ 50,000 „ Ő felsége személye körüli minisztérium 3000 „ Belügyminisztérium........................... 628,560 „ Pénzügy „ ..................... 19.874,774 „ Közlekedési „ 44,997,872 „ Kereskedelmi minisztérium . . . 1.946,674 „ Cultusminisztérium .......................... 563,269 „ Igazságügyminisztérium..................... 472,700 „ Honvédelmi minisztérium . . . 2.684,000 „ Rendkivüli kiadások összege 75.530,348 „ Hl. Rendes bevételek: Ő felsége személye körüli minisztérium 840 „ Belügyminisztérium........................... 108,759 „ Pénzügyminisztérium .... 143,539,229 „ Közlekedési minisztérium . . . . 92,293 » Kereskedelmi „ . . . . 8,703,983 „ Cultus „ .... 269,369 „ Igazságügyi „ . . 60,529 „ _____Rendes bevételek összege 152,775,002 „ T Á­RJ Z A. A hét viszhangja. (A tűzoltókról) Ha vendéllünk jön, nai­v titokban kistírbios­­szűk, hogy mivel szokott leginkább foglalkozni, mit szeret legjobban s azután ki­találjuk a módot, hogy mindezekkel meglepjük s örülünk ha megszo­kott dolgaiból minél többel közül vehetjük. Tetszik nekünk nagyon, ha látjuk, hogy elemében van. Hanem hát hogyan fogadjuk az ország külön­böző részeiből összesereglett tűzoltókat? Isten őrizzen, hogy ezek is elemükben legyenek. Hogy holnap este az utczai gázvilágításból tüzet gyújtnak tisz­teletükre, ez aztán untig is elég. Ennél többet nem tehetünk. Őrizkedünk, nehogy tűzbe jöjjünk! Pedig hát csak egy „szikra“ híja, hogy meg nem történt, mikép most egy nagyon szomorú esetre nem kell hivatkozni, s mutogatni, mennyire szükségesek a tűzoltók, a­kik hogy már élnek és működnek, csakis azért nincs meg e szomorú eset. És épen e szomorú eset meggátlása tette ünne­­pélyüket oly népszerűvé, mint e pillanatban. A sajtó, mely támogat minden ügyet, ha az czélirányos s hangoztatja a kezdeményezés szóza­tát, ha szükségest kell életre szólítani, ma üdvözli a fővárosban összegyűlt tűzoltókat, kiket az az em­berbaráti eszme hozott itt össze, hogy a vészek el­lenében rendszeres oltalmat szervezzenek s annak ügyét terjesszék mindenütt. A sajtó isten hozottat mond eléjök, s mint eddig, ezentúl is támogatni fogja feladatuk ke­resztülvitelében, mely a meg nem érdemlett csa­pások enyhítésére irányul. Ma kora reggel már tarajos sisakokra sütött le az őszi verőfény, s az utczákon mindenfelé szo­katlan egyenruhák tarktják a járókelők rendes színezetét. Ma megérkeztek a­kik ígérkeztek, és számuk 600 körül van. Idegen országot a következők képviselnek: Brünn, Coburg, Feldkirch, Grätz, Linz, Leoben, Neu- és Alt-Lerchenfeld, Laxenburg, Leobensdorf, Marienberg, Mölk, Mödling, Ottak-J*1nn* ParnllAnkrt.,« annnn n Oi t TT-Ji TTT - • J hog, Waltershausen, a dunamelléki Wörth és Salzburg. Mindezek különféle egyenruhát hordanak. Nincs köztük egy sem, mely egymáshoz hasonlí­tana. Némelyik egészen katonás külsejű, sőt még kardjuk is van. Az illetők vállain széles szalag tarkálik az illető város színeiből. A vállra vetett kötél­ fonat, a jelvények még jobban növelik a tar­kaságot. A magyarországi egyletek közül az aradi zenekarával van itt, ezenkívül délig még a követ­kező városok tűzoltói érkeztek meg: Békés-Gyula, Debreczen, Esztergom, Vasvár, Győr, Kőszeg, Nagyvárad, Nyitra, N.-Kanizsa, N.-Szombat, Ora­­vicza, Pozsony, Pécs, Szeged, Temesvár, Varasd és Zágráb, mely utóbbi tűzoltói leginkább hasonlíta­nak a pestiekhez. Az érkezőket az indóházaknál az ünnepély­rendező bizottság tagjai fogadták, s aztán a plébá­nia épületében levő őrtanyára vezették, mely előtt kiváncsi csoport állt, s a fiatalsági véderő egyen­ruhás legényei. A beiratás, elszállásolási jegy kiadása megtörténvén, az ifjúsági véderő egyen­ruhásai kalauzolták el a vendégeket szállásukra. Kilencz órakor már az érkezettek egy része rendben volt és csoportokban mentek ki a kere­­pesi út mögött fekvő kiállítási helyiséghez. A lóvonata vasat épen előtte visz el. A szegények házának háta mögött, a homokos tér­­ségen, a vaspálya jobboldalán terjedelmes deszka­alkotván látszik, mely körül zászlós póznák van­nak letűzve. Itt van a tűzoltó szerek kiállítása. A megyék czimerei, s lombfűzérek közt érünk a bejáráshoz, hol 30 krnyi belépti díjjal föl­tárul az ajtó. Egyszerű, rögtönzött deszka állások alatt vannak kiállítva az egyes tárgyak, melyeket érdekes megtekinteni. Reggel 10 órakor már nagy közönség várta a tűzoltás Ugye a közönés köröken"^", melylyel Gr. Széchenyi Ödön mint a tűzoltók főpa­rancsnoka nyitotta meg a kiállítást, elmondva a tűzoltás humánus czélját. Összesen 641 darab van kiállítva, kevés ki­vétellel mind a tűzoltási készletek közül, melyek­nek hogy mily industriája van már is, eléggé meg­győzhet egy rövid séta. A kiállítók több országból valók, de ezekkel a tűzoltó szerek országos központi irodája összeköt­tetésben lévén, minden megszerezhető. Látunk számos sisakot, különféle alakú fecs­kendőket, melyek közt kettő gőzerőre van alkal­mazva ; műszereket, vízhatlan öltönyöket, tűzfojtó készülékeket, vízvezetési csöveket kaucsukból és szőve stb. A hazai gyárak és kézművesek sem marad­tak hátra, így Walser Pestről, Moser Pozsony­ból, s egy gyámok Sopronból igen szép művekkel van képviselve. A legnagyobb rész azonban kül­földi, nevezetesen Faber Lipcséből, Roth és Mus­­tiére Angliából, Knaust Bécsből, Rux Halberstadt­­ból, Wilfort Bécsből, Burbach testvérek Gothából, Pank testvérek Lipcséből, Löffler Frankfurtból, Beuttenmüller Brettenből, Maury Offenbachból, James Sinclair, Rubber Works Londonból, Milburn Manchesterből, stb.­ . A kiállítást délután növekvő részvéttel nézte a közönség. Átalában a részvét örvendetes, a jóíre szük­ség is van, mert eddig a tűzoltás ügye iránt csak­is szűk körben érdeklődtek, hogy ha azt valóban polgártársaink érdekében gyümölcsözővé akarjuk tenni, csakis széles­ érdekeltséggel lehet elérni. A holnapi ünnepélyre igen sok jegy kelt el, az utczákon pedig megvan az az élénkség, mely rögtön elárulja, hogy a falakon kívül történik va­lami, a­mire ez is, az is kiváncsi. Alkonyat felé több házat már fellobogóztak. Este 8 órakor körül vette tulajdonképen kez­detét az ünnepély a nagy esti takarodóval, melyen az összes tűzoltóság megjelent, s az utczákat min­denütt nagy tömeg lepte el. A malombeli tűzoltók 7 órakor saját zene­karuk hangjai mellett vonultak a plébánia előtti gyülhelyre, honnan nem sokára megindult a menet, fáklyákkal, indulók hangjai mellett, néptömeggel borított utczákon, a közönség éljenzései közt. Legelöl gr. Széchenyi jött lóháton utána a pesti tűzoltók zenekara, a Rákóczyval kezdvén meg az indulók sorát. A különböző tűzoltó testületek lép­deltek most, lobogókkal. A menet közepén egy katonai zenekar játszott, végén ismét egy harma­dik a malom-tűzoltóké. Közbe a dobokon takaró­dót vertek. A menet impozáns volt. A kígyó plázán, barátok terén, lövészutczán, széna-téren át haladt, s megkerülve a múzeumot, az országúton haladva tért a király utczába és igy a lövöldébe —­estélyre. Echo. — A váczi táborozás. A hadi művelet szept. 24-iki folyamára következő programm van hely­ben hagyva: báró Schönfeld tábornok dandára, elejétől már a nyugoti hadtesthez osztva, szeptem­ber 24 én vasúton Gödre szállittatik, honnét az, a honvédség főparancsnoka József főleg ő cs. kir. fönsége utasítása szerint, Életesházánál fog tábor­ba szállani. A Serviny és dr. Döpfner dandárai, a porosz király nevét viselő 10-ik számú huszár­ezred, a 8-ik számú üteg Pestről, a műszaki szá­zad és egészségi csapat osztály szintén 24-én Pestről — illetőleg a hadszállásokból indulnak, és pedig a Döpfner dandár egy huszár századdal Rákos Palotán keresztül Fótra, a többi rész Duna­keszije hol a kitűzött táborba vonul. A Péchy-féle tartozik,­­ 24-é­n ’ Sztid ,mely a keleti hadtesthez Dunakeszi felé vonul. — Ezen danaár 25-ik közötti éjjelen előőrsi szolgálatot tesz arcz­­czal a gödi puszta felé. A honvéd lovasszázadok Pollák ezredes lovas dandárához csatlakoznak, hol táborhelyök ki fog jelöltetni. A Fótnál táborozó Döpfner-féle dandár előőrseivel állanak összeköt­tetésben. A 9-ik dzsidás ezred, mely már 22-én érkezett a gödöllő, szada, kerepes, tót s mogyo­ródi állomásokba , ezen helységekben nyugnapok­, 24-én a keleti hadtest táborába száll. A keleti hadtest főhadiszállása Dunakeszi. A nyugati had­test Életesházánál és Sződnél táboroz. A váczi tábor részletezéséhez még a követ­kezőket adhatjuk: Sept. 24 és 25-én a keleti had­testbe 16 gyalogszázad, 1 genie-csapat, 10 lovas­század, 32 ágyú, 4 mitrailleuse fog beosztatni. A nyugati ellenben 12 gyalogszázad, 1 genie-csapat, 10 lovas század, 16 ágyú­s 8 mitrailleuseből fog állani. 26 és 27-én hol mindkét hadtest segítséget kap, a keleti hadtest 14 gyalog, 10 lovasszázad, 1 genie-csapat, 16 ágyú­s 8 mitrailleuseből, a nyugati ellenben 18 gyalog, 10 lovasszázad, 1 genie-csapat 32 ágyú­s 8 mitrailleuseből fog állani. József főherczeg tegnap délután gr. Vay László főhadsegéde kíséretében Váczra utazott. _ . IV. Rendkivüli bevételek1 Belügyminisztérium.......................... 55,616 „ Pénzügyminisztérium . . . . . 7,170,971 „ Közlekedési minisztérium . . . 22,163,448 „ Cultus „ ... 11,400 „ Rendkívüli bevételek összege 29,401,435 „ V. Hitel s pénztár­műveleti kiadá­sok összesen 59.048.911 ., VI. Hitel s pénztárművel­eti bevételek összesen 57.448,390 „ E szerint az összes kiadások : 292,215,710 „ az összes bevételek: 239,624,827 „ Hiány 52.590.883. „ — Néhány nap előtt a magyar állam­vasutak felől homályos hírek jöttek forgalom­ba, melyek részint túlzáson, de részben igazságon alapultak. Az U. Lloyd, melyből a jelen közle­ményt átvesszük, biztos forrásból akarja hallani, hogy az igazgató tanács tegnapi ülésében hat fő­­hivatalnok felfüggesztése kapcsolatban a fegyelmi vizsgálat megindításával határoztatott el. Az ille­tők annyira megterhelték adóságokkal, hogy to­vábbi meghagyásuk a hivatalban nem látszik taná­csosnak. Minthogy egy tetemes adósságért, melyet a felfüggesztett hivatalnokok az általános hivatalnok egyletnél csináltak, oly egyetemleges szavatosság foglal helyet, melybe a kisebb vasúti hivatalnokok is bevonvák, az igazgatótanács e rendkívüli eset megvizsgálására igazgató tagokból alakított fe­gyelmi bizottság kiküldését határozta el. A vizs­gálat több tekintetben fog az előbbi kezelés­mód­ra világot vetni, s valóban idején volt már elhagy­ni az előbb követett rendszert s egy igazgató ta­nácsra ruházni a magyar államvasutak kormány­zását. Páris, szept. 12. (Saját levelezőnktől.) A „J. d. Débats“ reánk nézve igen tanulsá­gosan ir. A második császárság pénzügyminiszte­rei a költségvetés tárgyalásának komolyságát min­dig azzal játszták ki, hogy a szünidők előtt való napokra halaszták, hogy a fáradt képviselők a hos­s­­zú vitát elkerülendők se meg ne bírálhassák, se ne módosíthassák. Reméljük a bukott rendszer fegy­vereivel nem fog élni a kormány, stb. Szegény „J. d. Debats“ öntudatlanul dokolt a magyar pénzügyéreknek, kik aligha megköszö­nik az udvariasságot. A reménység kifejezése finom megrovása Thiersnek, ki nem csak a budget bizottságban disputáit a nyers­anyagokra vetendő vám megsza­vazásáért, de már a szünidő bizottsággal is felsül­vén ott ez évre 10 százalékos általános adófeleme­lést akart elfogadtatni, úgy a direct mint közve­tett adóknál. A bizottságnak sikerült competens­­ségének révén minden ékesszólás daczára mene­külni a csapdából, a 10% felemelés nem nép­szerű sehol, hanem Thiers azt tartja nem mester­ség olyat védeni mi népszerű. Maga Pouyer Quer­­tier is mindig roszul érzi magát, mikor ezt kel­lene oltalmaznia s nem jelenik meg a biztosok előtt. A pénzügyér nem akarja olyan drágán adni a szünidők szabadságát s megelégszik, ha adója­vaslatait, melyekkel akkorra elkészül, az új ülés folyamán fogják tárgyalni. A szünidők hihetőleg november 1-ig tarta­nának azon kikötéssel, hogy decemberben újra kezdjék. A képviselők egy része már el is távozott a választókerületekbe, hogy készítsék elő a me­gyetanácsba történendő választásokat, mivel a jobb érzi, hogy még egy oly vereség mint a kiegészítő képviselők és a városi községtanács választása ke­gyelem­döfés lenne a jelen assemblé-nak. A római félhivatalos „Opinione" nem úgy be­szél mint a francia lapok után vélné az ember, hogy a Harcourt gróf lépése nem bírt semmi ko­molyabb politikai jelentőséggel. Az „Opinione“ szerint nemcsak vallási, de belközlekedési ügyek­ben is a francia követek mindegyre tiltakoznak valami ellen. Aztán az olasz hatóság nem ismerheti el a pápa mellett való követ közbelépését hivata­losnak, miután itt más követ van hitelesítve, s ta­nácsolja, ha máskor bele tetszik a szentszék mellett való követnek az olasz hatóságoknak valami tényébe szólni, vissza kell mint illetéktelent erélyesen utasítani. A zárdáknál nem kisajátításról volt szó, csupán térrajzi felvételről. Különben az eg­ész abból látszik eredtnek, hogy az olasz király mel­lett való követ nem bír Rómában helyiséget kapni, bár személyesen ez ügyben négyszer utazott Ró­mába. A Colonna palotában Harcourt lakván, A hadsereg szervezése körül is történik min­den héten valami, de oly csekély adagokban hasz­náltaik a reform, mintha félnének, hogy kifogy­nak belőle csakhamar. Az erődítési védvonalak ta­­nulmányoztatnak, s mivel minden ekkoráig csak elfogadatlan terv, nem bocsátkozom részletekbe. Van jelenleg 138 gyalog sorezred, ebből 38 úgynevezett „marche", vagyis a második ugyan­azon számból, 25 provisorius ezred, melyek a há­ború folyamán rögtönöztettek. A duplákból 11-nek összeolvasztása elrendeltetett a hadügyér által. Van még négy ezred zuáv, három algéri könnyű vadász, két ezred rendes zsandár és kettő provi­­sorius és 41 zászlóalj vadász. A lovasság minden faja összesen 60 ezredre rúg és a dzsidások eltör­léséből következő változásokról már volt szeren­csém írni. Igen sokat beszélnek Mac-Mahonnak letéte­­ményéről a sept. 4. kormány tényeit vizsgáló bi­zottság előtt. A marsal kijelentette, hogy sem a császárnak,sem Rouhernak nem volt mi befolyása is a Sedanhoz vezetett hadjáratra. Ő gondolta ki oly szépen tehát a harczmozgalmat, melyet a hadászok műnyelven „ökör lépésnek“ mondanak; csak az érdem közös, hogy mind a hárman beleléptek. Duvernois, a volt kereskedelmi Ügyér pedig okmánynyal kezében bizonyította volna be, hogy az orosz czár megígérte volt Napóleonnak a tisztes­séges béke kieszközlését. Bazaineről csak azt tudni, hogy bizonyos kérdésekre nem tudott vagy nem akart felelni és 8 napi haladékot kért, hogy a szükséges okmá­nyokat beszerezhesse. A bizottság igen elégedetlen volt vele, sőt Daru ki is tört volna. Azt hiszem ennyi is elég. A poroszok már költöznek az északi és déli vaspályákon. Közelebbi kirándulásaim alkalmával mind ágyú és társzekerekkel terhelt vasútkocsikat találtam. Melancholikusan bámulták az eget az egy­más háta felett elnéző ágyuk, csak nem láttam tátott torkuk mélyén a szunnyadó halált. A poroszok nem annyira melancholikusok, mint inkább szemtelenkedők, mit menthet, de nem iga­zolhat a francziák műveletlenségben nyilvánuló el­lenszenve. Enghienből a poroszok kivonultak, de a szép­ park tavának partjára minden másodnap eljönnek zenekarral a tisztek mulatni, a francziák a durva hangos megjegyzéstől a köpésig minden­nel megtisztelik a velük szembejövő poroszokat. Ezek pedig tolakodás és más bozzantásokkal fize­tik a kölcsönt. Például mi asztalunktól egy kis sétára távoztunk, botjainkat lapjainkat helyünkön hagyván s bk­ volt bőven asztal üres, midőn visz­­szatértünk két porosz tiszt sörözött helyünkön bot­jaink társaságában. A társaság nem volt rész. S nagy kedvük látszott abban telni, hogy mi ezen meglepetés után fizettünk s távoztunk. Az ilyen ki­csinyes boszantás kölcsönös és csakis jelemzéseül a társas életnek említem fel. Az „Union republicaine“ club mint már em­lítve volt az amnestia indítványozását határozta el s ezt közölte a mérsékelt ballal, kik inoportunus­­nak találták hosszas vita után, aztán Thiers véle­ményét akarták megtudni és helyeslését kinyerni , nem lehetett. Thiers csak azt ígérte, hogy a tör­­vényszékek és vizsgáló­bírók száma fog szaporít­­tatni, kik szabad­lábra helyezendik mind azokat, kik ellen tényálladékot megállapítani nem lehet. Ennek kell köszönni, hogy 14 új haditörvényszék alakittatik, melyből 8 Versaillesban székelend, a többi kettesével a szomszéd helyiségekben. Az „Union republicaine” mindennek daczára is első határozata mellett maradt és az indítvány legközelebb fog letétetni a ház asztalára, mely szerint a kegyelemből csak a commune főbb hi­vatalnokai és a nemzetőrség központi bizottságá­nak tagjai záratnának ki. Hugo Viktor e hó 15-én fog Párisba vissza­térni. Bordone tk. művéből megjelent az első rész Dole, a más kettő Antun és Dijon czimet viselend A munka a hivatalos okmányok előterjesztésé­ből áll. Figuiernek Le Lendmain de la Mort czimű munkáját, mely egy pár napja jelent meg, confis­­cálták Didier kiadó kérelmére, mivel Flamarion Mondes habités czimű művének új kiadása csupán. Érdekes csillagászati tárgyalások lesznek majd a per folyamán, hogy kisüssék, melyiké hát a csillag világ. A klerikális könyvárusok egy pár nap alatt majd 20,000 példányt adtak el egy kis füzetből Nostradamus, le grand roi et le grand papé, mely­ben az jósoltatik, hogy V. Henrik a világot legyő­zendő Jeruzsálemet elfoglalja, az egész világ IX. Piusnak fog hódolni és ekkor megjelenik az Anti- Krisztus. De élnek a franczia bigottok még fur­csább szellemi táplálékkal is. Abbé Latur Toulou­seban közzétett egy füzetkét a világ végéről, mely­ből csak a következő álljon itt: „A világ vége lesz Adám születésétől számít­va 5921 év 7 ik havában 13-ik nap, 7-ik órájában 3 percz, 31 lá/,7 másodperczkor, vagyis 1921 jul. 13-án 7 óra 3 percz és 3113/a7 másodperczkor.“ Tehát már a paradicsomban Adám kezében volt a lőcsei nagy kalendárium. E felett szabad kételked­nünk, de az bizonyos, hogy e röpiv már hetedik kiadást ért és az egyház haragját nem vonta ma­gára. U. G. ORSZÁGGYŰLÉS. Pest, szept. 16. A képviselőhöz ülése. Elnök: Somssich Pál. Az elnök jelenti, hogy a közokt. miniszter megküldötte az 1871-re szóló tiszti névtárt, s az szét fog osztatni a képviselők közt. — Komá­rom városa 1849-ben elégetett 79,888 db 1 és 2 frtos magyar bankjegy megtérítését kéri. Ezen kí­vül K­o­v­á­c­h László és Bethlen János gr. nyújtanak be kérvényeket, melyek a kérvényi bi­zottsághoz utasittatnak. Ghyczy Kálmán , T. ház ! Egy határozati ja­vaslatot van szándékom a t. ház asztalára letenni. Lehet, hogy ennek tárgyalása feleslegessé válik azon előterjesztés folytán, melyet a pénzügyminisz­ter úr a jövő évi költségvetésnek bemutatásával a mai ülés folyama alatt tenni fog. Beadom mégis ezen határozati javaslatot azért, mert a rendsza­bályok határozottan rendelik, hogy az ily javasla­tok az ülés kezdetén adassanak be s azon remény­ségben vagyok, hogy épen talán indítványom be­­j­mutatása figyelmeztetni fogja a t. pénzügyminisz­­­ter urat, azon közérdekű tárgyra, melyre indítvá­nyom vonatkozik, s alkalmat veend­ő magának megnyugtatni az ország törvényhatóságainak nagy részét, mely a megye rendezésének egy fontos kérdésére nézve a legsajnosabb bizonytalanságban van. Mielőtt indítványom felolvasnám, kénytelen vagyok azt igen röviden indokolni. (Halljuk !) Az 1870 évi 42. t. sz. azt rendeli, hogy jövőre a törvényhatóságok közigazgatási költségeit saját pénztárukból fedezzék, s a végett az egyenes ál­lamadók, jelesül: a föld, ház, jövedelem, szemé­lyes kereseti adók után a házadó százalékokban vettessék ki, ezen intézkedésnek egyenes követ­kezményéül egyszersmind azt rendeli az említett törvényc­ikk, hogy pénzügyminiszter úr egyetértve a belügyminiszterrel, még az 1870 ik év folyama alatt törvényjavaslatot terjesszen elő az egyenes adók, jelesül: föld, gáz, jövedelem és személyes kereseti adók oly mérve­­ szál­dásáról, hogy e leszállítás lehetőleg megfeleljen azon főösszegnek, mely a 70 ik évben közigazgatási czéfokra az állam pénztárából az összes törvényhatóságoknak kiszolgáltatott. Ezen törvényhozási intézkedésnek nem lehe­tett m­ás értelme, mint az, hogy a törvényhatósá­gokban lakó adózók államadója azon egész összeg­gel megkevesbttessék, hely a 70-ik évben köz­­igazgatási költségek fedezésére fordíttatott. Pénz­ügyminiszter úr a törvénynek ezen rendeletét nem teljesítette, hanem e helyett egy körrendeletet bo­csátott az ország minden törvényhatóságaihoz, mely­ben mint mondja, tájékozás végett közli a tör­vényhatóságokkal, hogy az említett adóleszállítás­­nak két módja van. Egyik szerint az összes di­rect adókból és így a direct adók mindegyik ne­méből 76 egész és egynek 76/100-a üttetnék le. Másik terv szeri­t érintetlenül maradván a föld, ház és jövedelemadó, a személyes kereseti adóból üttetnék le 56% és egy töredék. Egyszersmind közölte pénzügyminiszter úr a törvényhatóságokkal azon táblás kimutatásokat is, melyekben ezen szá­mításoknak eredményei foglaltatnak. Nyilván­való, hogy a miniszter úrnak körrendelete nem áll hely­re, nem pótolja azon mulasztást, mely az által követtetett el, hogy a tvjavaslat annak idejében be nem mutattatott. Pénzügyminiszter úr ezen körrendelete a mi­niszter úr saját egyéni tervezgetésénél egyébnek nem tekinthető. De annál több s nézetem szerint alapos észrevételekre szolgáltat okot. Mellőzöm azonban most készakarva ezen észrevételeknek elő­terjesztését, mert azt hiszem, hogy azok elmondá­sára azon idő lesz alkalmas, midőn indítványom tárgyaltatni fog. Kettőt mégis megjegyzek; elő­ször megjegyzem azt, hogy nézetem szerint e kér­dés megoldására nézve több más, s véleményem szerint czélszerűbb mód is van, mint azon kettő, melyet miniszter úr rendeletében a törvényhatósá­gok tudomására juttatott. Megjegyzem továbbá azt, hogy miniszter úr körrendelete szerint az ország összes törvényhatóságainak n­e nem kapja meg az adóleszállítás kedvezménye folytán nemcsak azon összegeket, melyeket közigazgatási czélokra 1870 ben valóban fordított, hanem még azon ösz­­szegeket sem kapja meg, melyek miniszter úrnak említett kimutatásában foglalt számítása szerint az állam pénztárából az illető törvényhatóságoknak kiszolgáltatnak. Mert úgy vagyunk értesülve, hogy igen sok alapos kifogás van ezen számítás ellen, és több törvényhatóság azon állapotban van, mi­szerint ki tudja mutatni, hogy valósággal jóval nagyobbak azon összegek, melyek általa 1870-ben közigazgatási czéfokra a kormány jóváhagyásával fordítottak, mint azon összegek, melyek a miniszter úr táblás kimutatásában foglaltatnak. Én megengedem te­hát, hogy a miniszter úr számításának és terveinek hiányai, melyeket most csak átalában említettem, de annak idejében tüze­tesebben kifejteni kész vagyok, a törvény szerke­zete hiányainak következménye, meglehet, hogy szükséges lesz az 1870. 42. t. sz. ide vonatkozó szakaszait módosítani, de ha ezek iránt kétség foroghatna is fen, nem hiszem, hogy kétségbe vo­nathassák, hogy mindenekelőtt szükséges, hogy a törvénynek akár végrehajtása, akár módosítása iránt, a törvényjavaslat minél előbb beterjesztes­­sék, mert hisz ezen törvény megalkotása nélkül a törvényhatóságok rendezése véglegesen be sem fe­jezhető. Minthogy ezen rendeleteknek egy fő kér­dését épen azon körülmény képezi, hogy melyek azon összegek, melyeknél a törvényhatóság az adó­leszállítás következtében anélkül rendelkezhetik, hogy kénytelen legyen a törvényhatóság lakóinak adóterhét fölemelni. Mert úgy hiszem, abban egyet­értünk mindnyájan, hogy ha a jövő megye a ren­dezés utáni első működését az adó felemelésével fogja kezdeni, ez a megyei önkormányzat iránti bizalmat és rokonszenvet tönkre tenni igen, de előmozdítani egyátalában nem fogja. Továbbá te­hát, ily törvényalkotás nélkül a jövő évi államköltségvetés sem állapíttathatók meg, mert mindaddig, míg tudva nincsen, hogy mily egye­nes aókból és mily mérvben történik leszállítás, addig a kivetendő adók összegét és így a kö­zégvetés fedezését is véglegesen megállapítani ne lehet Sürgős pedig ezen törvényjavaslatnak a m­­niszterim általi előterjesztése, mert bármilyen le­gyen az, okvetlenül szükséges, hogy adassák át a pénzügyi bizottság hosszabb időt kívánó tár­gyalásának. Ennélfogva bátor leszek a következő határozati javaslatot a tisztelt ház engedelmével felolvasni. Határozati javaslat. Az 1870. évi 42. t. sz. azt rendelvén, hogy a törvény­hatóságok közigazgatási költségeiket jö­vőre saját házi pénztárakból fedezzék, s e végett a házi adó az egyenes (föld, ház, jövedelem, sze­mélyes kereseti) államadók után százalékokba vet­tessék ki; a pénz- és belügyminisztereket egy­szersmind odautasította, hogy még az 1870. év folytán törvényjavaslatot terjesszenek elő, a föld, ház, jövedelem és személyes kereseti adó oly mér­vű leszállításáról, hogy e leszállítás a lehetőségig megfeleljen azon fő összegnek, melyet az állam az 1870 ik évben közigazgatási czéfokra az összes törvényhatóságoknak kiszolgáltatott. Az illető miniszterek a törvény e rendeletének mindez ideig nem feleltek meg ; az érintett tör­vények megalkotása előtt pedig sem a törvényható­ságoknak redezése véglegesen be nem fejezhető , sem a jövő évi államköltségvetés meg nem állapít­ható, határozza el ennél fogva a ház, hogy: „A pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve az egyenes államadóknak azon czélból, hogy a hatóságok közigazgatási költségeiket saját házi pénztárukból fedezhetnék; mikép eszközlendő le­szállításáról még az országgyűlésnek mostani együtt­­léte alatt törvényjavaslatokat terjesszen be, hogy az a pénzügyi bizottságnak a megkívántan előle­ges tárgyalás végett a jövő évi költségvetéssel együtt kiadath­assék. Elnök : Ha senki sem kíván szólni, a határo­zati javaslat kinyomatik sat. ház szándéka szerint tárgyalására nap tűzetik. Kerkapoly pénzügyminiszter : Én nem tagadom t.­hát, hogy azon tájékozással, melyet nyújtani kötelességemnek tartottam, nincs pótolva a törvény által kívánt és beterjesztetni parancsolt törvényja­vaslat; azt is elismerem, hogy, ha azon javaslat így nyújtatik be s fogadtatik el, a­mint az annak benyújtását parancsoló törvény rendeli, igen sok inconvenientia fog felidéztetni, melyről az előttem szólott igen­­. Képviselő úr az imént megemléke­zett s épen az e körüli habozás egyik oka annak, miért nem lett azon törvényjavaslat mindeddig be­nyújtva. Én részemről meg vagyok győződve, hogy ha szorosan a törvény alapjára lesz fektetve, azon inconvenientiákat kikerülni nem lehet, amint hogy azokat föltételesen már maga a t. képviselő úr is elismerni látszik. Egyfelől tehát előttünk áll azon tudat és meggyőződés, hogy a kérdéses törvény­­javaslatot már most szorosan a törvény alapjára fektetni aligha lehet, másnemű törvényjavaslat előterjesztése pedig a törvénybe ütköznék. Ezen Scylla és Carybdis közt habozva kés­lekedtünk annak benyújtásával; mindazáltal elis­merem, hogy akár így akár úgy, tenni kell vala­mit, mert igaz, hogy sem a törvényhatóságok vég­leges szervezése oly képen legalább, hogy azok saját domesti­ájukból láthassák el szükségeiket, a­miként a törvény kívánja, megelőzőleg nem lehet­séges, sem nem lehetséges a pénzügyi törvény megalkotása , és épen azért én részemről késznek nyilatkozom, egyetértve tiszttársammal a belügy­miniszterrel, még az együ­ttlét ideje alatt a tör­vényjavaslatot benyújtani. Méltóztassanak — ha ez nem lenne tán a létező alapon meggyőződésünk szerint is kielégítő — megengedni nekünk azt, hogy alkothassunk kötelességünk szerint a törvé­nyes alapon, de megmondhassuk egyúttal, néze­­teinket az iránt is, mikép lehetne nem ugyan a létező törvénynek, de a dolog természetének és a czélszerű­ségnek inkább megfelelően eljárni. Azt gondolom, ezzel egyik is másik is meg lesz elé­gedve. Ezt kijelenteni kötelességemnek ismertem. Móricz Pál: T. ház! Pénzügyi állapotaink könnyebb áttekinthetése czéljából az Országgyűlés múlt évszakában bátor voltam egy határozati javas­­latot terjeszteni be, s hogy a pénzügyminiszter szavaival éljek, a pénzügyminiszter a tárgy fon­tosságánál fogva kívánta, hogy ezen határozati javaslat a pénzügyi bizottsághoz tétessék át. Az is lett a határozat. Miután azonban a pénzügyi bizott­ság halmozott teendői miatt a múlt ülésszak alatt azt nem tárgyalhatta, s jelenben új ülésszaknak nézünk eléje, bátor vagyok e határozati javaslatot megújítani és felolvasni. Határozati javaslat. Tekintve az állami rendes bevételek és kia­dások között mutatkozó hiányt, hogy jövőre a túl­­kiad­ások mellőzve legyenek, szükséges pénzügyi állapotaink felismerhetése, ez okból utasítassék a minisztérium, hogy : 1-er. Mindazon tőkékről, állami és vasúti tör­vényekről, központi és egyéb pénztárakban léte­zett pénztári maradványokról, dohány és egyéb készletekről, közös activált és más actív követelé­sekről, szóval minden néven nevezhető ingó állam­vagy­onról, egy könnyen áttekinthető oly kimuta­tást terjesszen a ház elé, melyből az átvétel idején létezett állapot a mostanival egybehasonlítva, a közbejött fogyatkozás vagy növekedés feltüntetve legyen.

Next