Ellenőr, 1872. március (4. évfolyam, 50-77. szám)
1872-03-26 / 72. szám
lap, annak ügyei vezetésére egy hét tagú választmány választatik, melybe az alapítók 4, Pestváros közönsége pedig 3 tagot választanak. E hét tagú választmány képezendi a színház vezető orgánumát. 11. §: A választmány a színház műszaki vezetését vagy házilag kezelteti egy általa választott igazgató által, vagy a színházat vállalkozónak adja ki; ő maga a műszaki vezetésbe közvetlen be nem foly, de őrködik a felett, hogy a színház rendeltetése ellenére ne kezeltessék s anyagi érdekei ne veszélyeztessenek. 12. §. A választmány eljárása felett az alapítók ellenőrködnek. E végből évenkint egyszer legalább közgyűlés tartotik, melyben a választmány eljárásáról számot ad, a szinház pénzügyi számadásait s mérlegét előterjeszti, mely számadások egy kiküldendő 3 tagú számvizsgáló bizottmány által fognak megvizsgáltatni. Rendkívüli közgyűlésekre vonatkozólag a részletes szabályok fognak intézkedni. 13. §: A közgyűlés határozza meg azon rendkívüli előadások számát, melyekbe az alapító és segélyező tagok szabad bementi jegyet kapnak s meghatározza azok jövedelmének bizonyos jótékony czélra leendő fordítását. Ezen előadások idejét a választmány határozza meg. 14. §. A választmány a 10. §-ban megírt módon hat évenkint újra választatik; a volt választmány tagjai újra választhatók. 15. §. Az alapító tagság élők közt át nem ruházható, s csupán halálozás esetére örökíthető el. 16. §. Az építésből netán fenmaradó pénzöszszeg, mint a Pesti Magyar Népszínház törzsvagyona a választmány által mint alap- s tartaléktőke fog kezeltetni, s ehez fognak időnként csatoltatni a színházi üzlet fenmaradó jövedelmei is , mely összegek részint ezen színházi vállalat tiszta s nemes irányának biztosítására, részint az országos magyar szinügy támogatására fognak fordittatni. 17. §. A szinház építése czéljából kibocsátandó aláírási ívekre történendő aláírások kötelezők ; az aláíró a befizetésre törvény utján is szorittathatik s ez az aláírási iv fejezetében megjegyzendő. Az aláírásokból begyülendő pénzek kamatozás végett takarékpénztárba helyezendők el. 18. §. Jelen ideiglenes alapszabályok jóváhagyás végett az illető minisztériumhoz két példányban fölterjesztendők. Szombat esti ülés. — Vita a főváros rendezése iránti kérvény felett.— Pótlólag közöljük e tudósítást tekintettel a tárgy fontosságára, miután tegnapi lapunkban térhiány miatt csak kivonatosan adhattuk. A kérvényi bizottság méltánylandónak tartja Pest városa kérelmét, hogy a főváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslat még a jelen országgyűlés tartama alatt tárgyaltassék, és e tekintetben rendelkezést indítványoz. Horn Ede hangsúlyozván a főváros rendezésének fontosságát, indítványozza, hogy az csütörtökre napirendre tűzessék, annál is inkább, mint hogy a közp. biz. erre vonatkozó jelentése már kedden a ház elé fog kerülhetni. Széll Kálmán nem akar a megállapított napirenden változtatni. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Lajos báró: T. ház! Igen sok rendbeli folyamodványokkal találkozunk itt, és pedig olyanokkal, melyek vagy egyesektől, vagy testületektől intéztetnek a házhoz, hanem én azt hiszem, s meg vagyok róla győződve, hogy nem csalódom, hogy az összes előterjesztett folyamodványok közt egy sincs, mely nagyobb fontossággal bírna, nem csak e két városra nézve, hanem hozzáteszem, az egész hazára nézve, mint épen ez, és én ez oknál fogva különös figyelmet kívánok erre fordíttatni. Itt arról van szó, röviden akarván magamat kifejezni, hogy mikor tárgyaltassék ezen folyamodás következtében a fővárosok egyesítéséről szólójavaslat. Azon érv, mit előttem szóló képv. úr felhozott, hogy azt kimondani, hogy ejavaslat ne tűzessék csütörtökre, azért nem lehet, mert a központi bizottság jelentése még beterjesztve nincs, csak akkor érne valamit, ha keddre indítványoztatott volna a napirendretérés. De miután Horn tisztelt képviselőtársam csütörtököt mondott s így mind kedden, mind szerdán előterjesztethetik a közp bizottság jelentése, már ma elhatározhatjuk, hogy csütörtökön tüzessék-e napirendre, azt itten figyelembe venni, hogy előbb a választási , az incompatibitási és aztán a többi törvények tárgyaltassanak , s így mintegy azon drága ár tűzessék ki a többség részéről, hogy a kisebbség által emel javaslatok tárgyalása megengedtessék, és csak azon esetben, ha ezen drága ár nem a kisebbség, hanem hozzáteszem, a haza részéről megadatik, lesz a többség oly kegyes, megengedni ejavaslat tárgyalását. (Igaz! Igaz ! balfelöl.) Felszólalásom oka egyszerűen az, hogy kimondjam azon meggyőződésemet, hogy ha a fővárosok egyesítéséről szóló törvényjavaslat a jelen ülésszak alatt nem tárgyaltathatik, e tekintetben az egész felelősség a jobboldalt éri. (Mozgás jobbfelől. Helyeslés balfelől.) Részünkről az ajánltatott, hogy tartsunk parallel üléseket. A délelőtti órákban tárgyaltassanak a választási törvények, d. n. pedig a reformra vonatkozók. Ez nem fogadtatott el, hanem kimondatott, hogy igen, fogjuk tárgyalni ezen törvényeket, t. i. a fővárosi rendezésre vonatkozókat, fogja tárgyalni a t. többség, hanem kitűzött egy drága árt, amely ár az, hogy 1000 és 1000 választó fosztassék meg választói jogosultságától. (balfelől: úgy van jobbfelől mozgás. Zaj.) És egyszersmind, hogy kénytelen legyen az országgyűlés elfogadni egy oly törvényt, amelynek következtében nem három évre választanának a választók, hanem kénytelenek legyenek öt évre választani. Ennek értelme csak az, hogy a jövő választásra nagy nehezen megcsinálják a többséget, és azt így még öt évig megtartják a közvélemény ellenére is. Ha biztosak lennének arról, hogy 3 év múlva is megtartják a többséget, valóban nem ragaszkodnának annyira ezen 5 évhez. (Helyeslés balfelől. Jobbfelől zaj; felkiáltások ; a dologra balfelől: a dologhoz tartozik, hogy a mostani többség az 5 évi időszakhoz ragaszkodik, ennek oka főleg az, mert azt hiszik, hogy azon bizalom vagy átalában azon közreműködésnek hatása, melynek következtében megválasztatik még a jövő alkalomkor, megszűnik az országban , csak azért nem akarják elővenni a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatot, mely pedig már égető szükséggé vált nemcsak a fővárosa, hanem magára a hazára nézve is. (Jobbfelől mozgás, zaj , halljuk !) Mi a parallel üléseket ajánlottuk s mi most azt mondjuk, méltóztassék elhatározni, hogy ezen tvjavaslat csütörtökön vétessék elő, s mi a lehető legnagyobb rövidséggel fogjuk azt letárgyalni, s nem lesz semmiféle húzás halasztás. Méltóztassanak e tekintetben tökéletesen megnyugodva lenni. Van nekünk elég módunk abban, hogy a többi tvjavaslat tárgyalása halasztassék addig, hogy azokból törvény lehessen. De ezen tvjavaslat néhány nap alatt, vagy amint Jókai J. barátom mondta, egy nap alatt el fog végeztetni. Ha tehát Önök kívánják, hogy Magyarország fővárosa rendeztessék, méltóztassanak elfogadni azon indít- tványt, hogy az arról szóló tvjavaslat tárgyaltassék csütörtökön; ha pedig ezt csak azon drága ár mellett méltóztatnak elfogadni, a felelősség bizonyára csak a többséget és a kormányt fogja illetni. (Helyeslés balfelől.) Pulszky Ferencz: Az előtte szólónak vádjára 1800 évvel ezelőtt megfelelt Horatius : Quis tulerit Gracchos de seditione quaerentes. — Horn indítványa ellen szavaz. Jókai Mór: T. ház! Nekem egy indítványom fekszik a t. ház asztalán, a mely indítvány azt tartalmazza, méltóztassék (Halljuk !) a t. ház egy napot kitűzni azon indítványom kifejtésére, hogy váljon a Pest városa rendezése feletti tvjavaslat tárgyalása sürgetős-e vagy nem. Én részemről ezen alkalommal, nem fejthetem ki azon indokokat, melyeket ki fogok fejthetni akkor, hogyha a ház indítványom gyámolíthatására napot tűz ki. Akkor be fogom bizonyítani azt is, hogy ezen választási tvjavaslaton nem is mehetünk keresztül addig, míg a főváros nincs rendezve, mert az magában a választókerületekben zavart fog előidézni. Én még egyszer kérem a t. házat, hogy indítványom motiválására határnapot kitűzni méltóztassék. Én részemről kérem a keddi napot, akkor aztán kifejthetem azt is, hogy Horn Ede t. képv.társam indítványa miért tűzendő ki csütörtökre. (Helyeslés balfelöl.) Csernátony Lajos, T. ház! Én megvallom, hogy midőn a miniszterelnök úr beterjesztette azonjavaslatokat, azt hittem, hogy azokat nagyon jóknak tartja, és én magam is azokat jóknak voltam hajlandó tartani, de most egy idő óta gyanakodni kezdek, hogy a miniszterelnök, a kormány és a kormánypárt többsége ezen javaslatokat egyet kivéve, igen roszaknak tartják. Mert hogyan áll a dolog? Úgyhogy azon törvényjavaslatok ellen — ismétlem, egyet kivéve — ezen részről sem létetett ellenvetés és nem nyilváníttatott semmi kifogás, sőt kifejeztetett a készség azonjavaslatok tárgyalásába rövid időn, rögtön is ha kell, belebocsátkozni. És ezen indítvány mégis elleneztetik, valahányszor a ház elé kerül a kérdés, hogy ezen tjavaslat sürgősségének kifejtésére, valamint annak tárgyalására nap tűzessék ki. (Igaz, igaz balfelől) és ezen ellenkezéssel szemben mi nem tudunk boldogulni. Ebből részemről azt kell következtetnem hogy a kormány, mely ezen tjavaslatokat beterjesztette, azokat igen roszaknak tartja és valóban nem tudom, hogy mi célja lehetett ezenjavaslatok beterjesztésével ? De tisztelt ház, ez némileg csak gyanú arra, hogy megmagyarázhassam magamnak azon valóban csodálatos állapotot, melyben a minisztérium lehet , midőn beterjeszt bizonyosjavaslatokat, hangsúlyozva ezek rendkívüli fontosságát és jóságát s aztán — látva, hogy készek vagyunk azokat tárgyalni — hímez hámoz s mindenféle kifogással áll a tárgyalás elé ? (Helyeslés a baloldalon.) Én azon tjavaslatok némelyikét mindamellett is jóknak tartom és olyanoknak, melyeket a ház mindkét oldalának egyetértésével igen rövid idő alatt el lehetne végezni, és amelyeknek befejezését a közérdek kívánja. De tehát mi lehet hát oka annak, hogy mi mégis akadályra találunk épen a kormány és kormánypárt részéről, mikor ezenjavaslatokat tárgyalni akarjuk ? Ennek oka meg van írva — nem is tudom megmondani, mely időben, mert én is nagyon régi időre hivatkozom, miután Pulszky Ferencz képviselő úr 1800 év előtti időre hivatkozott. Én is mondok oly valamit, ami még valamivel előbb történt, mondjuk 1872 évvel ezelőtt, s mely egy mindnyájunk előtt imeretes könyvben van megirva. Nem mondom meg a könyv nevét; mindnyájunk előtt ismeretes, (Halljuk! Halljuk!) hanem tudjuk, hogy egy valaki, bizonyos magasságra vitt fel egy más valakit, s igy szólt hozzá: , Látod, előtted van az egész világ minden kincseivel, boldogságaival, s szépségeivel: ezt mind neked adom, ha leborulsz, és imádsz engem. (Derültség és tetszés a baloldalon.) Így terjesztettek be ezen törvényjavaslatok is. Itt vannak — mondák — a szép, jó, és hasznosjavaslatok. (Igaz ! igaz! balfelöl, ezeket mind átvihetitek, hogy ha előbb az 5 éves parlamentre vonatkozó és a választási törvényjavaslatot megszavazzátok, s úgy mint van keresztül vinni engeditek. (Derültség balról.) De mi tehát nem vagyunk hajlandók leborulni, s imádni ezen nagylelkű ajándékozót. Pártolom Horn Edet, barátom indítványát. (Helyeslés balról.) Madarász József egy módosítványt ad be, amely szerint a közp.bizottság utasíttatnék, hogy kedden jelentését a fővárosi törvényre vonatkozólag adja be, hogy az csütörtökre napirendre tűzessék. Horn Ede visszavonja indítványát, minthogy a házszabályoknak jobban megfelel Madarászé. Lónyay Menyhért úgy tudja, hogy e tekintetben a ház határozott, azért a jelen indítványokat mellőzendőknek véli, s egyszerűen indítványozza, hogy a kérvény tudomásul vétessék. Kerkapoly Károly úgy kéri föltételni a kérdést : kíván-e a ház erre nézve most határozni ? (Nagy zaj.) Elnök : Nekem kötelességem mindenekelőtt a kérv. bizottság véleményére nézve tennem föl a kérdést. (Helyeslés.) Tehát elfogadja-e a ház a kérv. bizottság véleményét ? — Húsz képviselő név szerinti szavazást kér, öt perczre tehát az ülést felfüggesztem. öt percznyi szünet után elnök még egyszer felteszi a kérdést, s ezután a név szerinti szavazás vétetik foganatba. Igennel, vagyis a fővárosok rendezésének még ez ülésszak alatt való tárgyalása mellett szavaztak 90, nemmel, vagyis a tárgyalás ellen szavaztak 124, tehát az országgyűlés 34 főnyi többsége nem fogadta el a kérvényezési bizottság indítványát. „Igen“-nel szavaztak: Lázár Á., Madarász Jenő, Madarász Józs, Majoros , Makray L, Matkovics T, Maximovics M, Milkovics Zs, Mocsáry L, Matolay E. Nagy K. Orbán B Papp L. Pavlovics I. Péchy T. Pilaszanovich J. Plachy T. Plathy J. Ragályi Gy. Román L. Rónay J. Salamon L. Simonyi L., Stanescu I. Szakácsy D. Szathmáry K. Szilády Á. Szilágyi L. Szluha I. Szunyogh A. Táncsics M. Tisza K. Tisza L. Vajda J Varga K. Varró S Vendéghy G. Vécsey T Vidacs J. Vukovics S. Zahornáczky B. Zámory K. Zsigó E. Babes K. Beliczey I. Beniczky O. Berecz F. Bogyó S. Bárdossy I Csanády S. Csernátony L. Csiky S. Deáky L Dezső Sz., Domahidy F. Dőry J. Dunszt F. Eöry S. Ercsey L. Eber I. Farkas E. Frater I. Gaal E. Gál P. Gáspár Á. Ghyczy K. Gubody L. Győrffy Gy. Hajdú I. Halász B. Helfy I. Henszlmann I., Hevessy B. Horn E. Huszár Imre. Jankovics M. Jámbor P. Joanesku L. Jókai M. Kállay D. Kende K. Királyi P. Kiss J. Kiss L. Kiss M. Koós J. Körmendy L. Kun J. Kürthy I. „Nem“-mel szavaztak : Lázár D. Lehoczky E. Lónyay J. Lónyay M. gr. Mihályi P. Molnár I. Muszlay L. Mándy B. Molnár A. Mártyák L. Nedeczky I Nehrebeczky S. Nemes J. gr. Onossy M. Ordody P. Ormos L. Orosz M. Paczolay J. Papp Zs. Pauler T.Perczel B. Prileszky T. Pulszky Á. Pulszky F. Radvánszky L. Rimanóczy F. Schreiber Fr. Stoll K Sebesy J. Szabó I. Szapáry Gy. Szathmáry L., Szelestey L. Szende B. Szeniczey Ő. Szentiványi K. Szentpály J. Széli K. Szirmay Ő. Szitányi B. Szögyényi L. Szüllő G. Szilágyi D. Térey P. Tisza L. Tormásy M. Tóth V. Török L. Trefort Á. Urbanovszky E. Urházy Gy. Ürményi M. Wächter Fr. Vass S. gr. Wagner Fr. Wirkner L. Wodianer B. Zeyk K.Zichy M gr. Zsámbokréthy J. Antalfy K. Bánó J.Benedikty A. Berényi F. gr. Bethlen J. gr. Bethen S. gr. Bömches Fr. Brennerberg M. Brezovay L. Brogyányi V. Buzinkay P. Bausznern G. Csotta J. Császár B. Cséry L. Dániel F. Dániel M. V .tulajdonosok: Csernátony Lajos, Légrády testvérek, —*—- - . - _ Dániel P. Dégenfeld B. gr. Dessewffy L. Dienes J. Eitel Fr. Eber N. Erkövy A. Farkas Gy. Fillembaum F. b., Fittler D. Forgách A. gr. Földváry M. Fillipovics L. Gál M. Gecző J. Gorove I. Gál I. Halassy Gy. Halmossy E. Harkányi Fr. Harkányi K. Horváth I. Horváth M. Hőgyészy Gyurabár Manó. Huszár István, Ihász R. Inczédy Fr. b. Ivánka Zs. Janicsáry S. Jankovics A. Joannovics Gy. Joneska D. Justh J. Justh K. Kazinczy I. Kálnoky P. gr. Kemény Gábor b. Kemény I. K. Kerkapoly K. Kossuth P. Kosztolányi K. Kovách L. Krajcsik I. Kubinyi O. Karácsonyi Gyr. Következik Madarász indítványa. A többség ezt is elveti. Ezután föltétezik a miniszterelnök indítványa, amely szerint a ház a kérvényt egyszerűen tudomásul veszi. a többség elfogadja. E szerint a főváros rendezését a többség nem kívánja a főváros kérvénye értelmében még a jelen országgyűlés alatt tárgyalni. Scéna az angol parlamentben. — Márcz. 19. — A magyar jobboldali sajtó és országgyűlési többség Jeremiásainak figyelmébe ajánljuk a következő tudósítást, de biztosítjuk, hogy az „angol Parlamentarismus“ nincs veszedelemben. A londoni közönség értesülvén, hogy Dilke Károly báró e napon fog fellépni interpellációjával a parlamentben, ritkán látott nagy tömegben foglalta el a karzatokat A képviselői padok szintén telve voltak, s némely előzetes ügyek elintézése után, átalános feltűnést idézett elő Bury lord az elnökhöz intézett azon kérdésével, vájjon összeegyeztethető-e Dilke Károlynak hódolati esküje, melyet mint a parlament tagja tett, azon nyilatkozattal, miszerint ő republikánus ? E kérdést az ellenzéki padokról hangos éljenzéssel fogadták és Herbertet, aki több ízben napirendre térést indítványozott, mindannyiszor letorkolták, végre sikerült a zajban elnöknek oda nyilatkozni, miszerint nem az ő tiszte megítélni, mi egyezik meg s mi összeférhetlen az esküvel s éljenzés hangzott fel a túloldalról, midőn még azt is hozzátette az elnök, hogy ő épen nem látja megsértve a képviselői esküt azon interpelláló iránya által, melyet a nevezett báró tenni szándékozik. Ezután éljenzés és zúgás között felállott Dilke Károly s a civillistára hivta fel a ház figyelmét, melyre vonatkozólag a királynő trónraléptétől kezdve évről évre számadásokat olvasott fel a kir udvartartás bevételei és kiadásairól; előszámlálta továbbá mindazon kiadásokat, melyek az említett idő óta ünnepélyekre , beigtatásokra, ruházatra, nyakékekre, kir. ajándékokra, „kitűnő egyének“ szállítási költségeire, a királyi család tagjainak eltemetésére, koronázásra, a királynő utazásaira, épületekre, a különböző kir. paloták tatarozására, felszerelésére és bebútorozására, udvari czeremóniákra, az udvari tisztség és szolgák öltözékére, a lord kamarás és czeremonia mesterre stb. fordittattak; kimutatta továbbá évről évre azon roppant összegeket, melyek a lancasteri grófságból, a királynő magán fekvőségeiből, Cornwald grófságból stb. bejönnek. Végül pedig hangsúlyozta azon veszélyt, mely abból keletkezhetnék, ha ily roppant vagyon halmoztatik össze a fejedelem kezébe. Átalános, úgymond, a vélelem az országban, hogy a civillista jelentékeny nagy része czéltalanul pazaroltatik el s különösen tudja a nemzet, hogy vannak az udvar körül olyan sinecurák, melyek, ha a civillista tüzetes revisió alá fog vonatni, lehetetlen, miszerint tovább is fentartassanak. Ő egyenként meg tudná nevezni ezen hivatalokat, ezt azonban nem teszi, mert meg van győződve, hogy az ezeket jelenleg betöltő egyének a legjobb hiszeműek s nem bennük, de a fenálló rendszerben keresendő a hiba. De nem nevezi meg ezen hivatalokat azért sem, mert meg van győződve, hogy jelen felszólalása elég okul fog szolgálni a civillista revisiójára. Szónok beszéde közben több ízben félbeszakíttatván az ellenzék zúgása által, végül átalános éljenzés közt fejezte be beszédét. Gladstone rögtön válaszolni kívánt Dilke felszólalására s beszédét az ellenzék hangos tapssal kisérte, mig saját párja igen lágy melegen viselte magát, s csak akkor mutatott némi élénkséget, midőn a premier előtte szóló érveléseit éles bonczkép alá véve, őt a „nép instructorának“ nevezte. Beszéde folyamában kimutatta a kormányelnök, hogy a civillista az egyes uralkodók trónraléptével mindannyiszor gondosan revideáltatok s a kor kívánalmaihoz mért takarékossággal oly képen állapíttatott meg, hogy nemcsak nagy összegek takaríttattak meg az ország számára, de megmentette egyszersmind a monarchiát és a monarchia által magát a nemzetet; szerinte ugyanis oly szoros az érdekközösség e kettő között, hogy lehetetlen őket komolyabb veszély nélkül egymástól elkülönözni. Anélkül tehát, úgymond, hogy tovább menne e szerencsétlen felszólalás tárgyának elemzésében, meg van győződve róla, hogy a ház a czélra elegendőnek fogja ítélni a vita eddigi folyamát s el fog állani minden további szószaporítástól. A miniszterelnök után Herbert kelt fel üléséről Dilke felszólalásának támogatására, mire oly jelenet fejlődött ki, aminőt számos évek során át nem látott már az angol parlament. Szónok ugyanis felállásakor csaknem átalános zúgással és közbekiáltásokkal fogadtatott, úgy hogy alig volt képes szóhoz jutni, végre majdnem negyedórás zajongás után az elnök felszólalása után megkezdhette beszédét, mire a tagok nagy lármával és zörejjel százankint hagyták oda a termet úgy, hogy a konservatív padokon mintegy 7 — 8 s a miniszteriális padokon legfelebb 50 tag maradt, kik szintén a megbotránkozás kifejezésével hagyták oda helyeiket, midőn szónok oda nyilatkozott, miszerint ő sokkal jobbnak és észszerűbbnek tartja a republikánus, mint a jelenleg fenálló monarchikus kormányformát. Guest képviselő felhívta az elnököt, számláltassa meg a jelenlevő tagokat, mi a képviselők folytonos jövésmenése között háromszor történt meg anélkül, hogy 40 tagnál többet képesek lettek volna a jegyzők összeszámlálni. Herbert ezután tovább igyekezett folytatni beszédét, mi a roppant zajban egészen elveszett, volt tombolás, jól kivehető fütyülés, sőt az elnöki emelvény mögől vékonyan vastagon kakaskukorékolás is. — Ekkor Cecil Eustache képviselő felkiáltott: „A karzaton idegeneket veszek észre !“ mire a karzaton levők a nők kivételével eltávolitottak s igy folyt tovább a ház ülése. — Herbert még tovább beszélt, a zaj azonban nőttön nőtt, mignem Dodson képviselő figyelmeztette elnököt a ház méltóságát sértő amaz idegen hangokra ; elnök sajnálatát fejezte ki ez illetlenségek fölött, mire rövid csend állott be, mely alatt Herbert kijelentette, hogy ha öt perczet enged neki a ház, ez idő alatt be fogja fejezni beszédét : a ház ebbe bele egyezett, midőn azonban szónok a kért időn túl is nyújtani akarta beszédét, pokoli zaj keletkezett s szónok még két pereznyi türelmet kérvén, elnök rendre utasította őt, ki a roppant lármában végre is ült. — Végül Munde 11 a fejezte ki még sajnálatát Dilke fellépése fölött, mely a parlament méltóságteljes magatartását ily szokatlan módon megzavarta. Ezután névszerinti szavazás rendeltetvén el Dilke Károly azon indítványa fölött, hogy a czivillista revisió alá vétessék, mellette szavaztak négyen u. m. Dilke, Herbert, Andersohn glasgowi és Lawson carlislei képviselők, ellene pedig 276-an, míg a következő radikális tagok pártállást nem foglalván nem szavaztak: Taylor, Dixon, Bright Jakab, Carter, Illingworth, Leatham, Miall, Potter E., Potter B., Richard Henrik és White. E parlamenti jelenetet az angol sajtó egyhangúlag elitéli. A „Times“ úgy látja, hogy Galdstone túlhevülése uszán szándéktalanul is magával ragadta a házat s lángra lobbantotta gyúlékony természetét; igaz ugyan, mondja a nevezett lap, hogy Herbert megátalkodottsága idézte elő a zajos félbeszakításokat, de ha hagyták volna beszélni, csendesen megtörténhetett volna az egész dolog, s mi épen nem helyeselhetjük a kormány eljárását és részünkről jobban szerettük volna, ha Goldstone úr tárgyilagos rövid kimutatással eloszlatott volna minden gyanút, melyeknek Dilke a civilista hovafordítását illetőleg kifejezést adott. A „Daily News“ nem vél sokat mondani, ha azt állítja, hogy az említett parlamenti jelenet, szánalomra méltó eseményt képezne bármely Czivilisált nemzet törvényhozási teremében Ily zajt és zsivajt semmivel sem lehet menteni. Dilke botlást, Herbert indiseretiot, a fütyölők és kukorékolók ellenben valóságos botrányt követtek el és ő hiszi, hogy most mind Dilke és társai, mind pedig azok, kik annyi hévvel harczoltak amazok ellen, keserűen bánják már, hogy oly mélyen kompromittálták a parlament tekintélyét. A „Telegraph“ hasonló hangon szól ez eseményről. Nem látják-e be az ellenzék zabolátlan elemei, kérdi, hogy jobban megőrizhették volna józan emberekhez illő jellegöket, ha szemük előtt tartván a parlament méltóságát, tiszteletet tanúsítanak a szólásszabadság iránt. A „Post“ szerint Gladstone-nak nem lehetett volna könnyebb feladata, mint kimutatni, mily alaptalanok és figyelemre sem méltók azon adatok, melyeket Dilke a korona ellen felsorolt; az ország története ugyanis a királynő nagyatyjának trónraléptétől a mai napig világosan kimutatja, hogy a monarchia kiadásai azon időtől fogva végtelenül alább szállottak. A „Standard“ úgy látja, hogy Dilke indítványának megbukása világosan kitünteti annak szánalomra méltó jellegét, valamint azt is, hogy a korona magasabban áll a nemzet tiszteletében ma mint valaha. A „Pall-Mall Gazette“ véleménye szerint a ház f. hó 19-iki eljárásával fegyvert adott a különben észrevétlenül csekély republikánus párt kezébe akkor, amidőn épen kétségbe akarta azt ejteni. — Minden nagyobb parlamentben vannak emberek, akiknek tulajdonképeni helyek a tanyákon volna, s akik mintegy ösztönszerüleg elárulják ezt, a midőn előforduló alkalmakkal reprodukálni sietnek a ganajdombok hangjait, s a lágymeleg democraták most bátran hivatkozhatnak reá, hogy a monarchia támogatói a parlamentben, előforduló alkalmakkal ép oly erőszakosak, esztelenek és ép oly durvák, mint a republika támogatói a Hyde Parkban. Sokkal helyesebben cselekedtek volna az illető urak, ha Dilke fellépésének élét közönyös magatartás által igyekeztek volna elvenni. Hírek. Pest, márcz. 25. — Felolvasás a tervezett északi expeditióról. Payer főhadnagy felolvasása a tervezett északi sarkexpeditióról szokatlanul nagy és díszes közönséget gyűjtött össze a Lloyd épület nagy termében, mely egészen megtelt, sokan, kik be nem férhettek, kénytelenek voltak lemondani a felolvasás meghallgatásáról. Payer úr előadá az eddig végbement expeditiók történetét, és kifejti azon tudományos véleményeket, melyek az északi sarkvidék természetéről fenforognak. Részletező ezután a most szervezendő expeditiónak, mely első Ausztria-Magyarország részéről, czélját, tervezetét. Ugy látszik, sanguinicus reményekkel kecsegteti magát. A közönség tetszése által inditatva utinaplójából is olvasott fel érdekes részleteket. A felolvasás teljes két órán át tartott s mindvégig a hallgatóság feszült figyelmével találkozott. — A nemzeti kaszinó ápril 1-én déli 12 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a nemzeti színház erkélyének kibérlése tárgyában. — Hangverseny Stojkovits Janka k. a. holnap kedden, esti fél 8 órakor rendezi második hangversenyét a redout kisebb termében, Blaháné asszony és Helvey Laura k. a. közreműködésével. Blaháné magyar dalokat fog énekelni, Helvey k. a. a „Méh“ czímű románczót szavalja Aranytól ; a hangversenyzőnő pedig következő zongoradarabokat ad elő: magyar rapsodia, Liszttől; — Nocturne, Chopintől; — Kreinleriana, Schumanntól; — „Erlkönig,“ Schuberttől; — s a nászindulót a „Nyáréji álomból,“ Mendelssohntól. — Emlékiratot adott be az igazságügyi minisztériumhoz Sárkány József, a pesti királyi törvényszék elnöke. Ebben előadván a különösebb akadályokat és hiányokat, melyek feladata elébe gördülnek a czélszerűtlen és elégtelen törvényszéki és fogházi helyiségek által, kifejti egy büntető eljárási novelláris törvény alkotásának szükségességét, mely a jelenkor jogosult igényeinek és minden mivelt állam által elfogadott irányelveknek megfelelne. Nagy súlyt fektet a memorandum arra, hogy a hazai jogszolgáltatásra vonatkozó minden újabb alkotásnál a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség nagy eszméi fogadtassanak alapul. A memorandumban az is említtetik, hogy a bűntények, vétségek és kihágások meghatározása és minősítésére, valamint a bűnösség megállapítására vonatkozó tételek az 1861. évben életbe léptetett ideiglenes törvénykezési rendeletek példájára, irányadó szabályok gyanánt fogadtathatnának el. A Liszt-kultus ápril elején egyelőre megszakad. A mester Bécsbe, s onnan pár napi tartózkodás után Weimarba megy, hol hosszasabban időz. Meglehet azonban, hogy a forró nyárra Szegszárdra vonul. Azon esetben, ha a nyár végét csakugyan Magyarországon tölti, megígérte, hogy a nőváradi országos határünnepélyen is jelen lesz. E hó 31-én tisztelői nagy lakomával búcsúznak el tőle. A reboutban ma este nagy sétahangverseny volt, melyet a bérlő a zeneművészek segélyegylete javára rendezett. Nagy és válogatottabb közönség jelent meg, mint máskor, miután a belépti díjak is magasabbak voltak. E mellé mindenki kapott egy sorsjegyet is a zenesegélyző egylet javára ápr. 15-én tartandó kisorsolásra. A hangverseny fő vonzerejét az képezte, hogy ezúttal mutatták be azon pályanyertes táncdarabokat, melyekre a redout bérlője hirdetett pályázatot. Ezeket egy katonai zenekar adta elő Leibold vezetése alatt. A nyertes darabok: magyar lassú, toborzó és csárdások ; „Leben und Lieben,“ keringő , — és Melania-polka. — Quinet Edgar egy tizenegy fejezetből álló czikksorozatot irt és közölt a „Siécle“ben a köztársaságról, mint Francziaország újjászületésének feltételéről. — A király 2500 irtot adott a hozzá pénzsegélyért folyamodott szűkölködőknek. A választási mozgalmak a tud. akadémia körében is megindultak. Az I-ső osztály, vagyis a nyelv és szépirodalmi, már tartott értekezletet az ajánlandó tagok fölött. A P. N. szerint levelező tagoknak ezeket akarják ajánlani: Arany Lászlót, Bartalus Istvánt, Dankó Jánost, Győry Vilmost, Thewrewk Emilt, Vadnai Károlyt, külső tagoknak pedig Miklosichot, Overbecket és Vischert. Valószínű azonban, hogy a névsorban változás lesz, s ekkép akkorra hagyjuk az észrevételeket, mert e névsor akadémiai képességét nem hisszük. Megemlítjük még itt, hogy az akadémia elhatározta, hogy a „statistikai és nemzetgazdasági közlemények“ czímű füzeteket rendes havi folyóirattá alakítja át. — A herczegprimás beteg. Ehó 22-én egy lágyéksérv miatt Podrázky és Feichtinger orvosok operálták. A főpap állapota egyébiránt megnyugtató. — Női igazságszolgáltatás. Német- Sz.-Mihályon (Vas megye) egy földmives neje gyakran betegeskedvén, e miatt férje válni akart tőle, a már ki is jelölt jövendőbelijének egy falubeli hajadont. A közvélemény azonban ellene fordult, s egyik napon a falu minden asszonya összegyűlvén a kijelölt hajadon lakása előtt, egetverő lármával kényszerítették, hogy a leány jöjjön ki közéjök, s mikor ez megtörtént, fölfogadtatták vele, hogy kérőjét visszautasítja. Miután pedig tíz körmükkel is fenyegették, ha másként tesz, a leány letette az ünnepélyes fogadást úgy, mint azt a közvélemény kívánta. — A szabadkai színházat az 1872—3-iki téli idényre Takács Ádám színigazgató nyerte meg. Most tehát felszólítja mindazon színészeket, színésznőket, kik hozzá szerződni akarnak, hogy ezt ápril végéig vagy a szabadkai színügyegylet elnökségével, vagy vele (Baján) tudassák. — Mazzini holttestét megköveteni vállalkozott Gorini olasz boncztanár, ki már rég idő óta ez eljárás kiváló tanulmányozására szentelte idejét,,és pedig mint hírlik, rendkívüli eredménynyel. Ő ugyanis oly módon képes praeparálni az emberi hullát 7—8 hónap alatt, hogy kőkeménységűvé válik, s a hideg s meleg, a nedvesség és más behatásokra érzéketlenné válik. TÁVIRATOK. London, márcz. 25. (Az Ellenőr távirata.) Az európai kormányok s köztök az osztrák magyar is tiltakoztak Versaillesban a „Times“ értesülése szerint minden oly vámfelemelés ellen, mely a jelenleg fennálló stipulatiókat, nevezetesen a nyersanyagokra vonatkozólag reájuk nézve károsan módosítaná. Egyszersmind azt is kijelentették, hogy közös fellépést is fognak tenni ez irányban a franczia kormánynál. Róma, márcz. 25. (Az „Ellenőr“ távirata.) Lanza miniszterelnök kijelentette a kamara múlt ülésében, hogy beterjesztett pénzügyi rendszabályainak elfogadásához az összminisztérium tárczáját köti, minek folytán a kamara 239 szavazattal 170 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. London, márcz. 25. (Az „Ellenőr“ távirata.) Taylor angol képviselő Brightonból írja, hogy ő Dilke mellett szavazott volna 19-én, ha jelen lehetett volna; továbbá Russel Arthur, Clifford Károly, Osborn Morgan és Greville-Nugent képviselők kijelentik, hogy csak esetleges kizáratásuk akadályozta meg őket abban, hogy szintén Dilke mellett szavazzanak. Berlin, márcz. 25. Bismarck nyolcz napra Varzinba utazott. Róma, márcz. 25. A „Nuova Roma“ megcáfolja azon hírt, hogy Arnim német követ titkos küldetésben járna az olasz kormánynál. London, márcz. 25. A királynő Baden Badenbe utazott. A „Daily News“ szerint Bismarck meghívásokat küldött szét a nemzetközi értekezletre, melynek feladata lenne egy az egész világra szóló postaunió létrehozása fölött tanácskozni. Vegyes. — A franko magyar bank tegnap tartotta közgyűlését. A felülosztalék 8 frt, s a már kifizetett 4 frt kamattal egy-egy részvényre 12 frt esik, mi a részvénytőke 15% kamatozásának felel meg. Bővebb tudósítást holnap közlünk, s ma csak annyit, hogy az igazgatóság jelentését, mely a folyó évre ismét jelentékeny üzleteket helyez kilátásba, a részvényesek nagy megelégedéssel fogadták. Az első magyar iparbank tegnap d. e. tarta meg rendes évi közgyűlését Kautz Gyula elnöklete alatt. Elnök őszinte örömét fejezé ki a a bank üdvös működése és felvirágzása fölött, mire titkár az évi jelentést olvasta fel, melyből a következőket jegyeztük fel. Az évi forgalom összege 22.245,552 frt 52 kr volt; a takarékpénztári betétek összege 7.615,449 frt és 44 kr, az év végén pedig a társulat pénztárában fönmaradt 3.599,100 frt 51 kr. Az utolsó év második felében mutatkozott pénzhiány arra készteté a társulatot, hogy hiteltulajdonosainak a leszámítolási árakat valamivel felemelje, ezen kényszer azonban csak 6 hétig tartott. A tiszta nyereség 90,866 frt 57 krajczár volt, melynek 5% a törzstőkéhez, 1000 pedig a tartaléktőkéhez csatoltatik, ugyanannyi a hiteltulajdonosok tartaléktőkéjéhez 4% a nyugdíjalaphoz, 12% mint igazgatósági jutalék s a fönmaradó 49.192 frtból minden 1872. ápr. 1-én lejáró szelvény 36 frttal váltatik be; a még megmaradt 4548 frt a jövő év számlájára iratik. A közgyűlés elfogadta a jelentést, s miután Kerstinger a számvizsgáló bizottság elnöke is fölolvasta jelentését, mely szerint az üzleti könyvek a legnagyobb rendben találtattak, a felmentvény kiadatott. A jövő év számlájára átírni határozott 4540 írtból most 3000 frt jótétékony czélokra forditatni határoztatott, mire a gyűlés eloszlott. szünet. Bérlet Színház, Nemzeti Pest, kedden márcz. 26-án 1872. ÖRDÖG ROBERT: Opera 5 felv. Irta Seribe, ford. Asztalos Károly Zenéjét szerzette Meyerbeer. Karnagy Richter János. Személyek: Siciliai herczeg, Izabella atyja — V. Kovács Izabella, siciliai herczegnő, leánya — Paulina, Róbert, „Ördög“ névvel, Normandia herczege — — — Ellinger, Bertrum, barátja — — — Kőszeghy Raimbeaul, normandiai pár — — Pauli Alice, márkája, normandiai párleány— Balázsné B. V. Alberti ) — — Bodorfi. Rosalus j., — — Ormay. Gratiano ) lova£ok _ _ Kaczvinszky Tresco ) — — Morvay Herold — — — — Szalay Ilona — — — — Rotter Irma. Kezdete 6 és fél órakor. Budai várszínház, kedden, márczius 26-án adatik először : A jó hazafiak. Eredeti vigj. 4 felv. Irta N. N. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. - - L J ..-i i - * ' • i Fest. ____