Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-14 / 187. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „­­ Egy hónapra . 1 „ 80 a Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda, Budapesten, nádor-utcza 0. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. —­ Kéziratok visszaküldésére nem V­állal­kozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele. Budapesten, nádor-utcza 6. sz­ (Légfrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. 187. szám. Budapest, csütörtök, augusztus 14. 1873. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, aug. 13. A nemzetgazdasági congressus a lakásszükségről tanácskozván F­u­x indítványára elhatározó, miszerint a város kerületén a cottage­­rendszer szerint olcsó telkeken családi házak épí­tését, a telepeknek a várossal elégséges közleke­dési eszközök által leendő összekötését, nemkülönben az ily telepeknek úgy az állam, mint, a község általi segélyezését ajánlja. ■— A tőzsdei különbö­zetek bepörlésére vonatkozólag indítványozott hatá­rozat a napirendből kiha­gyatott, ellenben a börze­üzlet tanulmányozásával egy állandó bizottmány bízatott meg, a­mely tanulmány eredménye a jövő évi congressus napirendjére tűzetik ki. — Holnap lesz a congressus utolsó ülése. Bécs, aug. 13. A „N. Fr. Presse“ egy távi­rata Stanislau-ból jelenti, hogy a községi tanács tegnapi választása alkalmával a harmadik választó testületbe kilenc­ alkotmányort választatott meg. London, aug. 13. Izlandban a currachi állandó táborban az ezredek összeverekedtek s fegyveres erőt kellő lecsillapításukra igénybe venni. Berlin, aug. 13. A császár a vasutügyi vizs­gáló bizottság minden egyes tagjának működéséért köszönetét fejezteté ki. Bécs, aug. 13. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 234.70 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar 213.—. Angol- Ausztriai 191.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-ma­gyar —.—. Váltóbank —. Napoleondor 886.50 Államvas­­pálya 333.50. Lombardok 191.—. Galicziai . Tramway —. —. Magyar sorsjegy —.—. 1868-as —.— 1864-es — Unicbank 136.—. Sz.-Pétervár, aug. 13. Rozs 7.50 Páris, aug. 13. Liszt 78.25, 78.25, 76.75 Répaolaj 28.25, 87.74, 91.25. Lenolaj 94.—, 93.50, 91.—. Szesz 64.50 64.50, 64.— , ezykor finomított 155.50. Liverpool, aug. 13. Búza 1—2, liszt 6.—, kukoricza —3 pennyivel alacsonyabb. Budapest! s­.iula­pok. Csütörtök, aug. 14 én NEMZETI SZÍNHÁZ. Carica Anna kisassz. második vendék játékául: A.Troubadour. Opera 4 felvonásban, Irta Cammarano Salvator, Személyek : K­özlekedés. Hom­onna ért. 8.17 E­gy.-U­ bely érk. 8.88 , (JngvAr ind. 11.18 B 9.97 B Vyíregyh­Aza ind. 6.00 B (kap „ 1.00 E 8.15 „ Ost.p , 19.46 E 4.86 B Nyíregyháza érk. , ITngvAr érk. 2.04 , 5.68 „ BAtyn ind. 8.40 E Han­kAen ind. 19.06 K KrnkAcs érk­ é.61 , Batyu____ért. ___1.17 . Debreczen ind. 8.19 B 4.18 E Sziget­i» ind. ír» B. 9.81 R Királyházé , 10.47 H.4.1 BE 8.48 ért. Kirélyhá­n , 4.85 , 4.98 K Sslgeih árk. 1 6B. 7.19 Es — Itehreezen érk. 11.50 . 9.86 „ Luna gróf — — — Leonora — — — — Azucena, czigánynő — — — Manrico — — — — Egy czigány — — — — Fernando — — — — Ines, Leonora barátnéja — — Ruis — — — — — Hírnök — — — — — — — - Láng — — — Carina Anna 5 — — — Kvassayné — — — Stéger — — — Veiss — — - Tallián itnéja — — Widmár K. — — — Szalai — — — Széphegyi Kezdete fél 8 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. ROCAMBOLE, vagy:­­ párisi csavargó. Életkép 5 felvonásban. Kezdete 6 órakor. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR Politikus csizmadia. Bohózat 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. K (reggel) jelenti ez ideit éjféltől délig., E (este) déltől­­éjfélig. Bécs'gyorsv. ind. 8 10 B il.— B Pest 'gyors. Ind. 7.60 E. a.20 B. Pont IIT érk.10. 15 B 6 18 B Bécs________ért. 8 18 B 8 35 B. Futárvonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, cent., nomb. I Hétfő, Szerda. Vént. Bécs ind. 1.40 B. Bazias ind.2.10 B. Petitért. 8.91 B. Pest érk. 19.88 B. „ Ind. 8.41 B. „Ind. 1.90 B. Bazias érk. 0.50 B.­­Bécs érk. 7.89 B._________________ Bécs, Ind. 8 45 B 8 20 B BéziaM Ind. 0 16 B 8.80 Pozsony . 11.18 „ 11.08 . Temesvár „ 10.07 . 0.17 B Pest érk. 6.60 B 6.00 B heged , 1.61 B 1.10 B Ind. 0.67 „ 7.06 „ Czegléd 6.40 6.98 „ Czegléd „ 9.9* „ 9 86 „ Pest érk. 8.19 „ 7.40 „ cseged „ 1.81 B. l.tl B „ Ind.0.16. 9.95 . Temesvár . 6.19 „ 6.80 érk. Pozsony .­­ 98 B 1.90 B Házias érk. 8. «6 » 10.90 Becs_________érk. 8 00 « 6.08 n galkony Ind. 1.91 B I Per­­Amos ind. I­II S PeriAmos érk. 8.00 , IVaHeány érk. 11.10 ,________ BMe ‘ ind. 7.16 B 8.60 BISz.-Feherv. Ind.10.18 B. 19.98 B (győr „ 11 84 „ 10.19 , Uj-Ssőny „ 9.49 B 8.65 „ nl-Bsőny ,. 9 98 B. 11.87 .. dyőr . 7.09 , 6.08 „ Sz.-Fehérv. érk. 5.58 „ 2.69 B Bécs érk. 7.60, 8.44, Hada ind. 7.15 B 10.68 B. 9.45 E IP test ind 7.— B. 7.1" B — Ss-Fehérv.érk 6.17 „ 9.88 B 11 51 B. Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 B S.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.8« „ 4 48 „ Ba.-Fehérv*r„«.17 „ 8.«1 B 1.60 B. Triest érk. 8.76 B — 7.61 E Bad­a érk. 8.17 „ «.06 B 4.56 „ KanizisarBdl0.65 B. 6.48 B. 9.15 E IBécs ind. 7.15 B 11.1« H 7.45 E Sopron „ 6.88 B. 1.45 B. 7.40 B Sopron „11.68, B.10B 11.19 „ B«cs érk. 9.8 B. 4.60 „ 11.14 r ^Kanizsáért.— 10.18 „ 4 SZB -Fehérvár ind. 0.87 B B IS E Qyanafalva ind. 6.90 B 19.66 B v is-Csell „ 8.19 B 0.81 , Szombathely „ 8.61 „ 6.81 „ Szombathely . 0.86 „ 8.0. , Vie-Czel) . 11.96 . 9.07 , Gyanafalva érk. 0.80 „ 0.86 „ [Sz.-Fehérvár érk. 6.07 B 8.10 B gvkr ind. 7.94 B. 18.19 B. Szombathelyed. 8.61 B 19.09 B Kls-CzeU . 11-46 „ 8.19 , Kiz-G*ell . 11.81 „ 8.8b „ Szombathely irt. 9.10 „ 5.09 , Qygr érk. 9.00 B 6 61 „ V Air Any ind. 8.68 B. 7.40 B Károly­város ind. 5.18 B. * 18 E Zágráb ért. 7.50 „ 12.17 E Zágráb érk. 7 7 „ 7 40 „ ind. 8.28 „ 8.88 B ind 7.43 B. 0.90 E KArolyvAr.érk. b­.ll „ 10.10 . ZAriAn­yi ért.11.44 B 9­­7 B «sl'seh ind. 6.68 B. 5 48 K ind. 4— R 4.40 B Zágráb „ 810 „ 7 60 . Zágráb „ 7.63 . 8.18 „ «Temnhrttcb érk. 10 ft . 11.08 . «si­s-V __érk. 8.60 0____41 . Zákány bed. 60 B. 4.’ a B IkombovAr ind. 5.57 B 5.sie E ItontbovAr érk. 19.97 E. 1.00 B. ZAk­Ány érk. 11.85 „ 9.97 B Katrins» ind. 6.18 B 9.43 B Iunhárs ind. 6.90 B 6.00 B Zákány . 8.91 - 4.03 cázárny 12 8« E 8­07 B ilohács árk. 79 80 K ■ 12.90 B. Kanizsa ért. 1.91 „ 9.’9 „ Till Any ind.il.8«B 6..80 E­­ SORI V.-VArad Ind. B.orB 7.61B. ~ Eezék ért. l.O­E e 89 . I 99 .' Snwrrd . 8.94B 8 10E ind. 4.00 „ 8.0­ B. I Estik érk. 10.46 „ 11.14 „ Seared , 8.84B.6.1FB „ ind.ll.0-. « 4SR 9 00B N.­varad ért. 11.00 „8.— , I VHIAny érk. 1.08K. 7.17 . n.ot , Peat ind.7.81 B 6 96E Hassa ind. 6 5CB o.8(B «.oftR. Ozegléd „ 10.18 „ 8.56 , Miokolez „ 7.49 . 1.6* E 9.50sn Szolnok „ 11.99 . 9.68 . Oobree*. „ 19.47 B 10.84 . p Lndány „ 9.01 E 19.«e B P. Uadény „ 9.95 „ 19.87 B Debrril . 8.61 „ 9.69, SzlTnok „ 4.45 „ 4.44 „ Mlzkolcz „ 1C.40 „ 7.66 . 2.0« B Ozegléd . 6.04 „ 619 „ Kassa érk. 3.99 B 19.1 fK ««8^1 Pea» érk. 3.81 , 3.45 „_____ Benin ok ind. 11.19 B 10.87 B. Temesvár ind. 9.55 B 5 99 B Amd . 4.86 B 6.98 B árad . 12.95 B 9.04 „ TemesvÁr érk. 7.01 , 8 49 . Szolnok ért. 4.64, 4.17 B. P.-I­ndAny ind. 2.86 B 1.96 B V.-Tárad ind. 4.99 B 9.06 E. M.-VArad érk. 4.47 , 4.06 .­­ P.-Ladány érk. 1.28 E. 11.44 „ Arad ind­ 4.90 B 6 44 B Vt.-VAsArbely ind. 7.16 B 10.09 B PVM „ 10.89 . 9.80 BTőtrt . 1.80 B 9.50 B. K.-Feh­«rvAr érk. 19.40 B 6.18 B K.-FehCrvdr érk. 3.20 . 8.99 „ ind. 1.05 „ 11.89 B , ind. 10.10 B 4.00 „ Tövis „ 2.84 „ 1.19 B Piskl , 1.18 B 8.10 „ W VAaArbely ért. 61« , 6.59 „ Arad________ért. 890 , n.48 „ piskl ind 8.40 B Ipetrozaény ind. 6.30 B. Petrozsény érk. 9.90 ,­­ Pl­aki_________ érk. 19.00 B Tövis ind. 9.1« b 1.46 B SegesvAr ind. 9.47 B 9.80 B Segesvár érk. 6 99 , 7.39 , TiVota________érk. 8.90 B 1.00 B. Kls-Kapns Ind. 4.se B 6.06 K iSseben ini’.’t.lOB UOE Sieben érk. S.?8 „ 7.80 , Kis-Kapus érk. 9.10 „ 11.37 „ Br.-VArad ind. 5.1­0 B i f B Kolozsvár ind. 4.90 B ’'.30 B KolozsvAr árk. 1189 . 84­ 9 . V.-VArad érk. 10«« 3.10 B Pest Ind. 18.89 B 11.00 E 9.09 B Rntka ind. 1.18 B 8 68 B Hatvan „ 9.60 „ 1.50 B 5.86 . v.-Tárján . 9.09 . 1.86 B 8 85 B S.-Tárján „ 1.89 „ 1.00 . 9.66 érk. Hatvan , 10.68 . 1.OP . 6 00 . Ratka „ 19.89 „ 9.05 B Fest érk. 19.51 B 6.48 , 0.85 , Pest ind. 7.89 B 10.86 B 6.88 B. Hiskotrs ind .15. B’OSOB 0 » 1 Hatvan érk. 8 88 . Hatvan érk. 4.80 B „ ind. 9.50 „ 1.81 B 11.09 B. „ Ind. 11.07 , S.21 B 7.65 „ Miskolciért 1.96 E. 6.80 „ 6.42 B Pest ért. 1.07 B 6.10 B 10.20, VAmss-ClySrk Ind. 9.10 B. in.ll B «yöngyös ind. 1.91 E 9.95 B Gyöngyös érk. 8.15 , :1.18 , Vámos-Györkért.1.80 , 9.68 , F.-Abony ind. 9.80 B 12.00 E. 4.92 B. Eger ind. 8.53 B 11.50 E 3 43 B. Eger érk. 10.00, 19.30, 5.00 , F.-Ahogy érk. 8 59 , 19.08 B 8.49, Miskolcz ind. 7.58 B. IBAm éve ind. 8.40 B Bánréve é­k 10.18 , |K­iskolcz érk. 0.10 .__ Kassa ind. 6.00 B. 6.80 E Oderberg ind. 8.96 B 7.00 B. Rutka , 8.96 B 8.00 B Butka , 9 19 B 4.00 B. Oderberg érk. 7.80 , 8.00 B Kassa érk. 6.00 B 9.00 B. Abos ind. 7.00 B 8.00 B 7.10 B Eperjes ind. 1.25 B 5.30 B. 2.47 B Eperjes árk. 7.45 , 8.46 , 8.16 , Vhoa ért. 9.10 , 0.15 - 9.99 Nserenes ind. 8.65 B 8.59 B «IrAlyhftza Ind. 19.47 E. 9.48 B S.-A.-Ujhelj , 16.51 . 2.82 „ Osz.p , 4.16 , 1.86 B Csap „ 19.56 B 8.9« , 9.-A.-TJJhely , 6.08 . 6.60 , Királyháza érk. 4.18 „ 19.10 B. Szerencs érk. 7.',f . 6.86 , Sz.-Ujhely Ind. ll.66 B Romolni» ind. 1.96 B Uj csapás előtt. (—) Még most sem telt meg csordul­tig a keserűség pohara. Az országra tor­nyosuló bajok és csapások vészes tömegét legújabban a tűzesetek zaklató híreivel toldja meg a vidéki posta. A tűzkrónika hazánkban ez időtájt állandó rovatot szo­kott képezni máskor is, s talán csak Ame­rika forró égövének telepitvényes faházai és a nap lángoló sugarai által meggyujtott prairieken oly sűrű a szerencsétlenségnek e neme, mint vidéki rondább mezővárosaink és falvainkon. S a vészmadárnak a tüzese­teknél is megvan azon kegyetlen termé­szete, hogy Anyáson válogatja meg az időt midőn a betakarított gazdasági termények­ben óriás értéket emészthet föl. Természetes hogy e vészmadár nem egyéb, mint könnyel­műség az egyének, hanyag tétlenség a köz­­igazgatás, s gyermekkori éretlenség a társa­dalom részéről, melyek közül egyik sem tesz semmit, hanem sopánkodik. Máskor, midőn a természet könyörüle­tesebb az ország iránt, s dúsabb gyümöl­­csözésre sarkalja a földet, csak a közvetle­nül sújtottak, sőt biztosítás esetén még azok sem érezik meg kézzelfoghatólag a tűzcsapásokat, de vannak oly egyptomi szá­raz évek, midőn megérzi azoknak erősebb pusztításait az egész nemzet, mert garáz­dálkodásuk alatt észrevehető arányokban fogy a kenyérnek való, amelynek nyomán a kapzsi drágaság lépked, ezt ismét a hal­vány éhség kíséri. Vigyáznunk kell tehát, nehogy a jelen évet ezzel pecsételve adjuk át a történelem­nek. Már­pedig a silány aratási eredménye­ket követő tűzvészek okvetlenül oda fognak vezetni, ha éberebb őrködés, szigorúbb fel­ügyelet és a tűzrendőri intézkedések által elejét nem vesszük a megmentett termé­nyek utólagos elhamvadásának. Bízvást lehet állítani, hogy sehol a föld kerekén nem lesz a könnyelműség áldo­zatává annyi tömérdek vagyon, mint ná­lunk. Tizedekkel ezelőtt még hallottunk gyújtogató boszorkányokról, mint a babo­nás hitű nép boszujának áldozatairól; hallot­tunk a deres és mogyorófa korszakából gyújtásokat boszuból, néhány évvel számí­tásunk előtt még a csavargók és falu bo­­londjainak passionatus tűzélesztéseiről is so­kat fecsegett a világ, de ma már az e fajta gyújtogatások rendkívüliebbek, s álta­lában a gondatlanság játsza a vezérszere­pet. S mi az oka ennek? Az unalmasságig hangoztatott ázsiai rendezetlenség. Néhány lakottabb városban történt ugyan az önkéntes tűzoltó egyletek meg­alakulása által némi előhaladás, de maga az árva falusi vidék vízözön előtti rendet­lenségben van. Hány népesebb községe van az országnak, hol egy kézi bodzafa-fecs­kendő sem található aranyakért sem; de hány megye van, mely még talán rá sem gondolt a tűzrendőrségi intézkedések szabá­lyozásának szükségére, s hány van, mely kellőleg köztudomásra sem hozza az e tárgyú kormányrendeleteket; s hány van hol megtörtént ugyan a kihirdetés, azonban esze ágába se jutna, hogy aratás alkalmá­val megújítaná, s ezzel a nép éberségét fel­­keltené. Hisz nem oly régi dolog, hogy elfe­ledhettük volna mily zajt csapott a sajtó a tűzrendőrségi intézkedések szükségével. Akkor is torkunkra forrt a baj s ez csalta ki a panaszos felkiáltásokat és a mozgalom meg is indult, hogy mihamar megfenekeljen a közöny kátyújában. De hogy is gondol­nánk mi a komoly tűzvészekkel, midőn ma­gunk csupa­­ merő szalmatűz vagyunk tetőtől talpig. Ha már egyéb életrevalóság ki nem telik tőlünk, ha szegénységünkkel taka­­ródzva a községek nem tehetik meg a tűz­biztonsági intézkedések pénzáldozattal járó kiadásait, annyit erélyes rendeletek okvet­lenül megtehetnek, hogy a tűzvészes helye­ket szigorúbb felügyelet alá vethetnék. Nálunk azonban oly határtalan e téren a szabadosság, hogy csűrökben, magtárakban kis­ királyi nyugalommal járnak pipával, szivarral és mécscsel. Akár csak kisértetbe akarnák hozni a tűzimádók istenét. Hát még mily példátlan könnyelműséggel térnek napi­rendre lajhár hatóságaink a meg­esett tűzvészek felett. Nincs ott soha szó vizsgálatról a tűz okainak vagy okozóinak kinyomozásáról. Legfeljebb a helyszínen, az elemek dühös pusztítása közben, siklik ki néhány futólagos kérdés ajkukon. S aztán eddig volt, mese volt, jól van minden. Pedig száz eset közül 99-szer könnyelmű­ség vagy elbizakodás volt oka a tűzvésznek, és legalább ötvenszer a tettes neve kipu­hatolható és maga megbüntethető lenne. Ugyan csak kell ám még a verebeknek is csiripelni, hogy a törvény keze utolérje a gondatlanokat, holott példás büntetés min­denesetre ritkítaná az esetek számát. A kén­yelműség tekintetében egyik falu versenytársa a másiknak, s példával le­­geslegelől járnak az uradalmak. Sértő gya­núsítás volna az uradalmak kezelőit azon váddal illetni, hogy talán azért nem buzog­nak, mert hát nekik utóvégre is csekélyebb veszteni valójuk van, hanem annyi tény, hogy erősebb megrovást érdemelnek, miután saját hatáskörükön belül is szigorúbb fe­gyelmi rendszabályokkal sújthatnák köny­­nyelműen cselekvő munkásaikat. A tűzvészek nálunk annyival rombo­lóbbak mint másutt, mert nemcsak a men­tőszerek teljesen hiányoznak, hanem a hely­ségek építkezési módja is oly gyarló, hogy minden egyes háztelep valóságos tűz­fészek. Rendszer és választófalak nélkül van egymás mellé hányva lakszoba, konyha, kam­ra, istálló, csűr és aprómarha-ól, s mindez a l­­egégékenyebb szalma és nádanyaggal fedve, s a padlásokon és háztájék körül is gyúlékony anyagokkal körülvéve. Szaporítja a bajt, hogy a biztosítások által az önsegély elve sincs kellőleg érvényre emelve. Legtöbb, istenre és a véletlenre bízza évek sorának megkuporgatott tőkéjét, mert vagy nincs fogékonysága a biztosítás jótékonysága iránt, vagy mi roszabb némely szédelgő társulat portyázása bizalmatlanná tette a társadalmi intézmény iránt. Általában nagyon sok oldalról megvi­tatható tárgy a tűzvészek gyakori fellépése és tevékeny közigazgatási hatalom előtt itt is hosszú sora vár a reformnak. De ha vala­mennyit nem is lehet egyszerre és hamaro­san, mintegy igézetre, életre kelteni, any­­nyit okvetlenül lehet, sőt kötelesség is ten­ni, hogy szigorúbb rendőri intézkedések ál­tal a tűzvészek keletkezésének elejévétessék. Érinteni kivált azért érintettük e tár­gyat, mert az augusztusi és szeptemberi idény Magyarországban a „piros kakas“ ku­korékolásának legdivatosabb szaka, s az in­tés azért sem árt, nehogy ismét eső után öltve köpenyeget, gondolkozzunk szokáso­san a „módokról”-és eszközökről,“ s aztán egyet szunyókálva a megerőltetés után, jövő évben újra ott ébredjünk fel, hol már ezred­év óta vagyunk — a kezdetnél.­­ A bankügyi tárgyalásokról a „P. N.“ a következőket írja: Köztudomású, hogy a bankügyi tárgyalásokban az osztrák pénzügymi­niszteren van a sor, ki Kerkapoly legutóbbi sür­gönyére nem válaszolt. Beavatott körökben azt hi­szik, hogy a két miniszter közötti tárgyalások szeptemberben ismét m­egindíttatnak és pedig mind­két részről azon szándékkal, hogy e tárgyalások közelebb be is fejeztessenek. Valószínű, hogy a hosszadalmas írásbeli közlekedés helyett a két mi­niszter közös szóbeli értekezleten fogja ez ügyet tárgyalni s mint hallottuk, a minisztérium azt hi­szi, hogy a bankra vonatkozó javaslatot az or­szággyűlési ülésszak elején előterjesztheti. (2) A Deákpártot alkotó vegyelemekről fogalmat nyújt az esztergomi történet. Az ottani városi közgyűlésen Murinyi Endre ellenzéki indít­ványt tett, hogy Deák Ferencznek szabadelvű egy­házpolitikai programmjáért köszönet szavaztassák. Rendén is ment volna a dolog, ha P­­­s­u­­­h István, jobboldali képviselő, alamuszi magaviselete folytán az indítvány el nem cseppen a megszavazástól. Furcsaság nincs ugyan abban, hogy az esz­tergomi papság Pisuth István képviselőben uszály- hordozót csípett, mert hát az ő creaturájuk, ám gyönyörködjenek turpisságán ; furcsa azonban mégis, hogy ezen úri­ember deákpárti kokárdával grassál Érdekes, hogy Pisuth egész ligát alkotott az indítvány megbuktatására, természetesen alattomban vagyis megfelelőleg azon bagolyügynek, melynek bravójává szegődött. Hanem aztán mégis legérdekesebb a jelen történet­éből azon tanúság, hogy máskor a jobb­oldal ügyesebben válogassa meg embereit, nehogy chamaeleon-politikává váljék az egész deákpárti elvhűség, mely olyan szint vall, amilyen posztóra ráteszik. Pisuth Istvánnak pedig saját egyéni reputatiója érdekében jobbat alig tanácsolhatnánk, mint hogy kár volna tovább is bitorolnia a „deákpárti“ nevet.­­ A honvédelmi ministérium kör­­rendelete a huzamosb időre szabadságolt és tartalékos katonák nősülhetésük iránt. Több törvényhatóság az oly huzamosb időre sza­badságolt s tartalékos katonák nősülési kérvényeit, kik az 1868-ik XL. törvényczikk 53-ik szakasza szerint, mindaddig, mig a harmadik korosztályt át nem lépték, felsőbb engedély nélkül házasságra nem léphetnek, elintézés végett k«P'®lenül hozzám terjeszti föl. Minthogy a katon*^ szolgálati viszo­nyok, s a szabadságos és tart®^08 katonák nyil­vántartása tárgyában közzék“'1^ utasítás 15-ikes 19- ik szakaszai 2-ik pontja 5- celmében, a föntebb említett tárgyú folyamodó^0^0^’ a m®Sfe‘e*° Jarás közigazgatási főtisztvise­l je útján, az illető hadki­egészítési kerületi parancsnoksághoz nyújtandók be: fölhívom a b üznfi­ közönségét, hogy a járási főtisztviselőket figyelmeztesse, miszerint a harmadik korosztályiig túl nem haladt szabadságos és tartalékos?-katonák nős­ítési kérvényeinek ily ke­zelése, -z egyszersmind azoknak megkivántató mel­lékletek®®, leen­­ő ellátása iránt, a községi elöljá­rókkal egyetértőig intézkedjenek. A miniszter he­lyett F­ejérváry államtitkár. gr­­ * Szeged, 1873 aug. 12. (D—­ A—r) Pénzügyünk fü­ggetlenitésének szüksége iránt véleménykülönbség nem létezik, mit egymagában véve, ha visszapillantunk az időre, a mióta a hazai bankügy fővárosi lapjaink­ban állandó rovatot képez, minden esetre vívmány­nak tekinthetünk, a­mennyiben alig néhány hó­nappal ezelőtt, úgyszólván, sűrű homályba, mély hallgatagságba borultak kiváltkép azon közegek, melyek első­sorban hivatvak az ipar és kereskede­lem támogatására. Valóban practicus eredményt azonban, a megindult mozgalomtól csak akkor várhatónk, ha sikerül a bankügy megoldásának mellőzhetlen fel­tételét, egyik netovábbját képező elvileges kérdé­seket, előzményeket helyesen elintéznünk; ha si­kerül létrehoznunk nézetegységet arra nézve, mily uton és módon, vagy világosabban mondva, a dívó rendszerek melyike szerint lenne életbeléptetendő az önálló magyar jegybank. Hazánk sajátszerűe po­litikai viszonyai és a constellátiónál fogy­, amely­­ben az ipar és kereskedelem nálunk forog, nagy fontosságot tulajdonítunk e pontnak, mert a folya­matba hozott ügy szerencsés befejezését főkép czél­­irányos elvek s módozatok elfogadása — és alkal­mazásában látjuk biztosítva. Jól tudjuk azt, hogy a kormány tétlen, hogy úgy ne mondjuk — félénk magatartása az ügyön mit sem lendít, sőt nagyrészben okul szolgál arra, hogy szemben a közszükséglet tagadhatlan jelei­vel, maiglan is sötétben kellene topognunk, bizony­talansággal kellene kezdenünk, ha a sajtó a finan­­cziális kérdések sürgős voltát több ízben oly eré­lyesen nem hangsúlyozta volna. Időközben a tervezett „magyar leszámítoló és kereskedelmi bank“ halva szülött gyermeknek mu­tatkozott ; a vállalkozók azt most meg nem alapít­ják, noha erre, legalább untunkkal , egy millió forintnyi biztosíték letétele mellett, szerződés által kötelezték magukat. Váljon min alapul az elválalt kötelezettség alól való menekülés: azt nem kutat­juk, de constatálni akarjuk, hogy a kormány a szerződésileg biztosított jogok egyoldalú feladása által, a leggyengédebb kifejezéssel élve , nagy gondatlanságot tanúsított, követett el, úgy hisszük, minden egyébtől eltekintve, a dolgok ilyetén állása élénken bizonyítja, mennyire csalódtak s tévedtek azok, kik a kormány részéről kezdeményezésre várakozva, szebb jövő reményében anyagi helyzetünk fényes képéről ábrándoztak ; úgy hisszük, most rajtunk áll, esetleg a kormány hoz­zájárulása és támogatása nélkül is, haladéktalanul intézkedni, közreműködni az önálló magyar jegy­bank inaugurálása végett. E törekvés nyomait látjuk mi az egyes tervek s kísérletekben, melye­ket néhány fővárosi napilap a múltkor szellőz­tetett. Távol legyen tőlünk kétkedni többek közt a tervbe hozott farmerbank életrevalósága és tartha­tóságán is, habár elismerjük, hogy a magyar nép specificus jellegű érdekeinek kivált a vidéken az ilyen intézet tetemes előnyöket biztosítana, minda­mellett azt tartjuk, hogy tekintve kereskedelmünk pangását, tekintve az ezzel karöltve beállott bizal­matlanságot, mely eddig nem tapasztalt mérveket öltött, tekintve végül, hogy a tőzsdei válság követ­kezményeü­l az értékpapírok lejebbszállásán kívül még az ingatlanok becse is részben csökkent, na­gyobb startóibb szolgálatot várunk az önálló ma­gyar jegybank oly módoni megállapításától, ha az elv nyomán indulunk mikép a bankjegy kibo­csátás maga, vagy az erre szóló enge­dély nem tartozik a felségjogok vagy az úgy­nevez­e­tt kir­ályi r­e­gálé­k közé. A bankjegyek kibocsátása nem egyéb, mint a hi­telnek sajátságos módon való igénybevétele a ki­bocsátó részéről és igen találóan állítja egy híres német nemzetgazdász: „Mellőzzük azt a további tényt is, mely szerint az államkincstár a jövedelem­nél fogva, melyet, jegybankok hozhatnak, a bank­­monopóliumot igényli. Ez elvet tovább fejlesztve maga az államkincstár az absolut communismus zászlóját tűzné ki, mert ha jogában állana, minden vállalatra nézve az egyedáruságot (monopólium) biztosítani, akkor tulajdonkép egyéb vállalatokról akár a kereskedelem,akár az ipar terén többé szó sem lehetne.“ Az eszmék s az elvek ilyen sajnos összeté­­vesztésre saját magunknál akadnak, hol egyetlen egy bank — többé kevésbé — az ausztriai kormány kezében nyugszik és az állítólagos előny, mely a bank-akta felfüggesztéséhez köttetett, de be nem teljesült, a mint a helyzet veszélyessebbé bo­­nyodottabbá is lett, élénk színekkel illustrálja a bankmonopólium tarthatlanságát s kártékony be­folyását, — bárha megengedhető, hogy állami jegybank, teljesen és okszerűen vezetve, hasznára lehet az iparnak és kereskedelemnek, ha ugyan bizonyos nem volna, hogy az államkincstár s kü­lönösen a mienk által megejtett hibák és mulasz­tások a gazdálkodás terén, oly nyomósak, ily szé­lesek nem lennének, hogy ezek helyreütése, ki­pótlása a nehézkes administrate következtében is, csak később is rendesen már elkésve tör­ténhetik. Nem bocsátkozunk hosszas vitatkozásba e kérdés fölött, csak megpendíteni akartuk s kiemelni, hogy igénytelen nézetünk szerint — hazánk érde­keinek magánjegybank s jelesül azon rendszer las­­sankénti átültetése tehet eleget, mely Helvétiának közel egy évszázad óta meghozza gyümölcseit. Nyilatkozat. Huzamosabb ideig Bécsben tartózkodván, csak most értesültem a „Magyar Újság“ i. é. aug. 6-ki számában megjelent, Kun Pál aláírással T.­Luczról keltezett több mint kétes hitelű levélről. Megval­lom, ezen ízetlenségre alig reflectáltam volna, ha csak ezen machwerk írójának butaságát tartom szemem előtt; de midőn azt is látnom kell, hogy bizonyos factorok, egyszer mindenkorra a hírlap­­irodalmi tisztesség­érzettel leszámolva, egyik go­romba mystificátiót egy másik még sületlenebb csinálmánynyal akarják a tévútra vezetett közönség előtt tisztázni, nem törődve azzal, vájjon az, kinek nevét egyelőre bizonytalan czéljaik érdekében meg­­hurczolják, miképen kerül ki a­ játékból; midőn a butasággal részakaratot is látok testvéries kapcso­latban , felszólalnom kötelesség önmagam iránt, kö­telesség a hírlapirodalom tisztességének érdekében. Tudom ugyan, hogy azon czikknek általam el nem ismerése után, mely Zemplénből nevem aláírásá­val a „M. Újságban“ közöltetett, valaki igen kel­lemetlen helyzetben érezhette magát. Ezen valaki­nek, kinek személyes ismeretsége után egyáltalán nem vágyódom, saját hitelének (?) fentartása érdekében ugy látszik oly eszköztől sem volt szabad vissza­riadnia, melyet mindennek lehet nevezni,­­ csak tisz­tességesnek nem. Aki az aug. 6-ki sületlenséget olvassa, s a viszonyokat kissé bővebben ismeri, lehetetlen nem látnia, hogy ezen t.­luczi ostobás­­kodás még otrombább csinálmány mint volt az, melynek képzelt érdekében csináltatott. S midőn a magam részéről a „M. U.“ t. szerkesztő­jét, Irányi Dániel urat, arra figyelmeztetem, hogy bizonyos megbízhatatlan factoroknak befolyást lapjára ne engedjen, egyszersmind azon t.­luczi sói disant Kun Pált ezennel felszólítom, hogy létezésének csalhatlan jelét adni annyival inkább kötelességé­nek ismerje, mivel elleneseiben '*—-L 'topoiscisei tenni. Annyit egyelőre meg­jegyzek, hogy tudtomra, pedig Zemplén megyét jól ismerem, sem T.­Luczon sem másutt a megye te­rületén oly Kun Pál nevű egyén rajtam kívül nem létezik, kinek politikai nyilatkozata számbavehető lenne. Budapest, 1873. aug. 13.­­Kun Pál, sárospataki tanár. — A codificatióval megbízott ta­gok, mint a „Jogt. Közlöny“ hallja, nemcsak ki vannak szemelve, hanem megbízatásukat el is vál­lalták, értesülése szerint az anyagi magánjogra és pedig a dologbeli jogokra: Bartha Béla, kir. táb­lai biró; a kötelmi jogra: Wavrik Béla, kir. tör­vényszéki elnök; az örökjogra: Teleszky István, nagyváradi ügyvéd; a családjogra: Győry Elek pesti ügyvéd vállalkoztak az igazságügyminiszter felhívása folytán. A polgári magánjog átalános ré­szére nézve pedig a miniszter a pesti kir. tábla véleményét fogadta el. A perrendtartás novellájára Babos Kálmán, semmitőszéki biró, a telekkönyvi rendtartásra pedig Halmosy Endre, legfőbb ítélő­­széki biró vállalkoztak. Végül a büntetőjog és el­járás Csemeghy államtitkár által készíttetvén, a végbefejezéshez már közel áll.­­ A receptionalisták lelki épülé­sére a „Jogt. Közi.“ a következő sorokat közli: A bécsi „Juristische Blätter“ azon tapasztalat foly­tán, miszerint az igazságügyminiszteri enquete tárgyalásainál a többség az osztrák polgári tör­vénykönyv receptiója mellett tört lándzsát, azon indítványnyal lép fel, hogy miután a Lajthántúl is átalában elismert dolog, miszerint az osztr. polg. törvénykönyv szabályai, tekintettel a mai kor igé­nyeire, gyökeres revisiót igényelnek : legczélszerűbb lenne, ha a két állam küldöttjei Unger elnöklete alatt tartandó közös tanácskozmányban teljesítenék a revisió munkáját. A család és örökösödési jog­nak a különleges viszonyok folytán egyenlő elbá­nás alá nem vonható része a két fél törvényho­zásai által függetlenül lévén szabályozható. A Petőfi-szobor helye: Budapest, aug. 12. Midőn közelebb­ire terjedt, hogy Petőfi-szobra, melynek helyetti a város és a fővárosi közmunka­­tanács első ízben a Hermina téren emelendő nép­színház és a sugárút közti tért jelölé ki, megválto­zott körülmények miatt a dunaparti sétány déli végén, a Heinrich-ház előtti parkocskában lesz fel­állítandó, az „Ellenőr“ hír­ rovat kezelője s utána több más lap is megjegyzé, miszerint itt a szom­szédság dissonál a szobor által képviselt eszmével, mert amint az operaház elé nem való Petőfi-szobra úgy nem való templom elé sem; továbbá, hogy a kijelölt téren az emlékműre nagyon zavaró hatású lesz az a két hosszú torony, melyet épen most épí­tenek, s mely a szobornak épen oldalt eső hátte­réből mered majd ki. Mind a 1. szerkesztőség jóakaratú figyel­meztetése, mind a nagy­közönségnek eddig már, vagy ezután még adakozó része kedves kötelessé­günkké teszi, hogy nyilván­osságra hozzuk a szo­borügyi bizottság eljárásának indokait s ezekből folyólag megnyugtassuk, akiket a dolog bántott. Igaz, hogy a szobor úgyazon téren fog állni, melyen a görög templom van; de korántsem az előtt, hanem 70/a öllel beljebb, a Heinrich háznak háttal. A templommal tehát semmi viszonyba nem lesz hozható s igy odaállitása által aesthetikai sér­tést sem követünk el. A mi pedig illeti az ujonan épült két hosszú tornyot, az „Ellenőr“ felszólalása után siettünk magával Izsó M­i­k­­­ó­ssal, tehát a legilletékesebb egyénnel menni ki a helyszínére, s meggyőződtünk a felől, hogy szemben és balprofilból nézve a szob-

Next