Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)
1873-08-14 / 187. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 a Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda, Budapesten, nádor-utcza 0. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele. Budapesten, nádor-utcza 6. sz (Légfrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. 187. szám. Budapest, csütörtök, augusztus 14. 1873. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, aug. 13. A nemzetgazdasági congressus a lakásszükségről tanácskozván Fux indítványára elhatározó, miszerint a város kerületén a cottagerendszer szerint olcsó telkeken családi házak építését, a telepeknek a várossal elégséges közlekedési eszközök által leendő összekötését, nemkülönben az ily telepeknek úgy az állam, mint, a község általi segélyezését ajánlja. ■— A tőzsdei különbözetek bepörlésére vonatkozólag indítványozott határozat a napirendből kihagyatott, ellenben a börzeüzlet tanulmányozásával egy állandó bizottmány bízatott meg, amely tanulmány eredménye a jövő évi congressus napirendjére tűzetik ki. — Holnap lesz a congressus utolsó ülése. Bécs, aug. 13. A „N. Fr. Presse“ egy távirata Stanislau-ból jelenti, hogy a községi tanács tegnapi választása alkalmával a harmadik választó testületbe kilenc alkotmányort választatott meg. London, aug. 13. Izlandban a currachi állandó táborban az ezredek összeverekedtek s fegyveres erőt kellő lecsillapításukra igénybe venni. Berlin, aug. 13. A császár a vasutügyi vizsgáló bizottság minden egyes tagjának működéséért köszönetét fejezteté ki. Bécs, aug. 13. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 234.70 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar 213.—. Angol- Ausztriai 191.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar —.—. Váltóbank —. Napoleondor 886.50 Államvaspálya 333.50. Lombardok 191.—. Galicziai . Tramway —. —. Magyar sorsjegy —.—. 1868-as —.— 1864-es — Unicbank 136.—. Sz.-Pétervár, aug. 13. Rozs 7.50 Páris, aug. 13. Liszt 78.25, 78.25, 76.75 Répaolaj 28.25, 87.74, 91.25. Lenolaj 94.—, 93.50, 91.—. Szesz 64.50 64.50, 64.— , ezykor finomított 155.50. Liverpool, aug. 13. Búza 1—2, liszt 6.—, kukoricza —3 pennyivel alacsonyabb. Budapest! s.iulapok. Csütörtök, aug. 14 én NEMZETI SZÍNHÁZ. Carica Anna kisassz. második vendék játékául: A.Troubadour. Opera 4 felvonásban, Irta Cammarano Salvator, Személyek : Közlekedés. Homonna ért. 8.17 Egy.-U bely érk. 8.88 , (JngvAr ind. 11.18 B 9.97 B VyíregyhAza ind. 6.00 B (kap „ 1.00 E 8.15 „ Ost.p , 19.46 E 4.86 B Nyíregyháza érk. , ITngvAr érk. 2.04 , 5.68 „ BAtyn ind. 8.40 E HankAen ind. 19.06 K KrnkAcs érk é.61 , Batyu____ért. ___1.17 . Debreczen ind. 8.19 B 4.18 E Szigeti» ind. ír» B. 9.81 R Királyházé , 10.47 H.4.1 BE 8.48 ért. Kirélyhán , 4.85 , 4.98 K Sslgeih árk. 1 6B. 7.19 Es — Itehreezen érk. 11.50 . 9.86 „ Luna gróf — — — Leonora — — — — Azucena, czigánynő — — — Manrico — — — — Egy czigány — — — — Fernando — — — — Ines, Leonora barátnéja — — Ruis — — — — — Hírnök — — — — — — — - Láng — — — Carina Anna 5 — — — Kvassayné — — — Stéger — — — Veiss — — - Tallián itnéja — — Widmár K. — — — Szalai — — — Széphegyi Kezdete fél 8 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. ROCAMBOLE, vagy: párisi csavargó. Életkép 5 felvonásban. Kezdete 6 órakor. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR Politikus csizmadia. Bohózat 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. K (reggel) jelenti ez ideit éjféltől délig., E (este) déltőléjfélig. Bécs'gyorsv. ind. 8 10 B il.— B Pest 'gyors. Ind. 7.60 E. a.20 B. Pont IIT érk.10. 15 B 6 18 B Bécs________ért. 8 18 B 8 35 B. Futárvonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, cent., nomb. I Hétfő, Szerda. Vént. Bécs ind. 1.40 B. Bazias ind.2.10 B. Petitért. 8.91 B. Pest érk. 19.88 B. „ Ind. 8.41 B. „Ind. 1.90 B. Bazias érk. 0.50 B.Bécs érk. 7.89 B._________________ Bécs, Ind. 8 45 B 8 20 B BéziaM Ind. 0 16 B 8.80 Pozsony . 11.18 „ 11.08 . Temesvár „ 10.07 . 0.17 B Pest érk. 6.60 B 6.00 B heged , 1.61 B 1.10 B Ind. 0.67 „ 7.06 „ Czegléd 6.40 6.98 „ Czegléd „ 9.9* „ 9 86 „ Pest érk. 8.19 „ 7.40 „ cseged „ 1.81 B. l.tl B „ Ind.0.16. 9.95 . Temesvár . 6.19 „ 6.80 érk. Pozsony . 98 B 1.90 B Házias érk. 8. «6 » 10.90 Becs_________érk. 8 00 « 6.08 n galkony Ind. 1.91 B I PerAmos ind. III S PeriAmos érk. 8.00 , IVaHeány érk. 11.10 ,________ BMe ‘ ind. 7.16 B 8.60 BISz.-Feherv. Ind.10.18 B. 19.98 B (győr „ 11 84 „ 10.19 , Uj-Ssőny „ 9.49 B 8.65 „ nl-Bsőny ,. 9 98 B. 11.87 .. dyőr . 7.09 , 6.08 „ Sz.-Fehérv. érk. 5.58 „ 2.69 B Bécs érk. 7.60, 8.44, Hada ind. 7.15 B 10.68 B. 9.45 E IP test ind 7.— B. 7.1" B — Ss-Fehérv.érk 6.17 „ 9.88 B 11 51 B. Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 B S.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.8« „ 4 48 „ Ba.-Fehérv*r„«.17 „ 8.«1 B 1.60 B. Triest érk. 8.76 B — 7.61 E Bada érk. 8.17 „ «.06 B 4.56 „ KanizisarBdl0.65 B. 6.48 B. 9.15 E IBécs ind. 7.15 B 11.1« H 7.45 E Sopron „ 6.88 B. 1.45 B. 7.40 B Sopron „11.68, B.10B 11.19 „ B«cs érk. 9.8 B. 4.60 „ 11.14 r ^Kanizsáért.— 10.18 „ 4 SZB -Fehérvár ind. 0.87 B B IS E Qyanafalva ind. 6.90 B 19.66 B v is-Csell „ 8.19 B 0.81 , Szombathely „ 8.61 „ 6.81 „ Szombathely . 0.86 „ 8.0. , Vie-Czel) . 11.96 . 9.07 , Gyanafalva érk. 0.80 „ 0.86 „ [Sz.-Fehérvár érk. 6.07 B 8.10 B gvkr ind. 7.94 B. 18.19 B. Szombathelyed. 8.61 B 19.09 B Kls-CzeU . 11-46 „ 8.19 , Kiz-G*ell . 11.81 „ 8.8b „ Szombathely irt. 9.10 „ 5.09 , Qygr érk. 9.00 B 6 61 „ V Air Any ind. 8.68 B. 7.40 B Károlyváros ind. 5.18 B. * 18 E Zágráb ért. 7.50 „ 12.17 E Zágráb érk. 7 7 „ 7 40 „ ind. 8.28 „ 8.88 B ind 7.43 B. 0.90 E KArolyvAr.érk. b.ll „ 10.10 . ZAriAnyi ért.11.44 B 97 B «sl'seh ind. 6.68 B. 5 48 K ind. 4— R 4.40 B Zágráb „ 810 „ 7 60 . Zágráb „ 7.63 . 8.18 „ «Temnhrttcb érk. 10 ft . 11.08 . «sis-V __érk. 8.60 0____41 . Zákány bed. 60 B. 4.’ a B IkombovAr ind. 5.57 B 5.sie E ItontbovAr érk. 19.97 E. 1.00 B. ZAkÁny érk. 11.85 „ 9.97 B Katrins» ind. 6.18 B 9.43 B Iunhárs ind. 6.90 B 6.00 B Zákány . 8.91 - 4.03 cázárny 12 8« E 807 B ilohács árk. 79 80 K ■ 12.90 B. Kanizsa ért. 1.91 „ 9.’9 „ Till Any ind.il.8«B 6..80 E SORI V.-VArad Ind. B.orB 7.61B. ~ Eezék ért. l.OE e 89 . I 99 .' Snwrrd . 8.94B 8 10E ind. 4.00 „ 8.0 B. I Estik érk. 10.46 „ 11.14 „ Seared , 8.84B.6.1FB „ ind.ll.0-. « 4SR 9 00B N.varad ért. 11.00 „8.— , I VHIAny érk. 1.08K. 7.17 . n.ot , Peat ind.7.81 B 6 96E Hassa ind. 6 5CB o.8(B «.oftR. Ozegléd „ 10.18 „ 8.56 , Miokolez „ 7.49 . 1.6* E 9.50sn Szolnok „ 11.99 . 9.68 . Oobree*. „ 19.47 B 10.84 . p Lndány „ 9.01 E 19.«e B P. Uadény „ 9.95 „ 19.87 B Debrril . 8.61 „ 9.69, SzlTnok „ 4.45 „ 4.44 „ Mlzkolcz „ 1C.40 „ 7.66 . 2.0« B Ozegléd . 6.04 „ 619 „ Kassa érk. 3.99 B 19.1 fK ««8^1 Pea» érk. 3.81 , 3.45 „_____ Benin ok ind. 11.19 B 10.87 B. Temesvár ind. 9.55 B 5 99 B Amd . 4.86 B 6.98 B árad . 12.95 B 9.04 „ TemesvÁr érk. 7.01 , 8 49 . Szolnok ért. 4.64, 4.17 B. P.-IndAny ind. 2.86 B 1.96 B V.-Tárad ind. 4.99 B 9.06 E. M.-VArad érk. 4.47 , 4.06 . P.-Ladány érk. 1.28 E. 11.44 „ Arad ind 4.90 B 6 44 B Vt.-VAsArbely ind. 7.16 B 10.09 B PVM „ 10.89 . 9.80 BTőtrt . 1.80 B 9.50 B. K.-Feh«rvAr érk. 19.40 B 6.18 B K.-FehCrvdr érk. 3.20 . 8.99 „ ind. 1.05 „ 11.89 B , ind. 10.10 B 4.00 „ Tövis „ 2.84 „ 1.19 B Piskl , 1.18 B 8.10 „ W VAaArbely ért. 61« , 6.59 „ Arad________ért. 890 , n.48 „ piskl ind 8.40 B Ipetrozaény ind. 6.30 B. Petrozsény érk. 9.90 , Plaki_________ érk. 19.00 B Tövis ind. 9.1« b 1.46 B SegesvAr ind. 9.47 B 9.80 B Segesvár érk. 6 99 , 7.39 , TiVota________érk. 8.90 B 1.00 B. Kls-Kapns Ind. 4.se B 6.06 K iSseben ini’.’t.lOB UOE Sieben érk. S.?8 „ 7.80 , Kis-Kapus érk. 9.10 „ 11.37 „ Br.-VArad ind. 5.10 B i f B Kolozsvár ind. 4.90 B ’'.30 B KolozsvAr árk. 1189 . 84 9 . V.-VArad érk. 10«« 3.10 B Pest Ind. 18.89 B 11.00 E 9.09 B Rntka ind. 1.18 B 8 68 B Hatvan „ 9.60 „ 1.50 B 5.86 . v.-Tárján . 9.09 . 1.86 B 8 85 B S.-Tárján „ 1.89 „ 1.00 . 9.66 érk. Hatvan , 10.68 . 1.OP . 6 00 . Ratka „ 19.89 „ 9.05 B Fest érk. 19.51 B 6.48 , 0.85 , Pest ind. 7.89 B 10.86 B 6.88 B. Hiskotrs ind .15. B’OSOB 0 » 1 Hatvan érk. 8 88 . Hatvan érk. 4.80 B „ ind. 9.50 „ 1.81 B 11.09 B. „ Ind. 11.07 , S.21 B 7.65 „ Miskolciért 1.96 E. 6.80 „ 6.42 B Pest ért. 1.07 B 6.10 B 10.20, VAmss-ClySrk Ind. 9.10 B. in.ll B «yöngyös ind. 1.91 E 9.95 B Gyöngyös érk. 8.15 , :1.18 , Vámos-Györkért.1.80 , 9.68 , F.-Abony ind. 9.80 B 12.00 E. 4.92 B. Eger ind. 8.53 B 11.50 E 3 43 B. Eger érk. 10.00, 19.30, 5.00 , F.-Ahogy érk. 8 59 , 19.08 B 8.49, Miskolcz ind. 7.58 B. IBAm éve ind. 8.40 B Bánréve ék 10.18 , |Kiskolcz érk. 0.10 .__ Kassa ind. 6.00 B. 6.80 E Oderberg ind. 8.96 B 7.00 B. Rutka , 8.96 B 8.00 B Butka , 9 19 B 4.00 B. Oderberg érk. 7.80 , 8.00 B Kassa érk. 6.00 B 9.00 B. Abos ind. 7.00 B 8.00 B 7.10 B Eperjes ind. 1.25 B 5.30 B. 2.47 B Eperjes árk. 7.45 , 8.46 , 8.16 , Vhoa ért. 9.10 , 0.15 - 9.99 Nserenes ind. 8.65 B 8.59 B «IrAlyhftza Ind. 19.47 E. 9.48 B S.-A.-Ujhelj , 16.51 . 2.82 „ Osz.p , 4.16 , 1.86 B Csap „ 19.56 B 8.9« , 9.-A.-TJJhely , 6.08 . 6.60 , Királyháza érk. 4.18 „ 19.10 B. Szerencs érk. 7.',f . 6.86 , Sz.-Ujhely Ind. ll.66 B Romolni» ind. 1.96 B Uj csapás előtt. (—) Még most sem telt meg csordultig a keserűség pohara. Az országra tornyosuló bajok és csapások vészes tömegét legújabban a tűzesetek zaklató híreivel toldja meg a vidéki posta. A tűzkrónika hazánkban ez időtájt állandó rovatot szokott képezni máskor is, s talán csak Amerika forró égövének telepitvényes faházai és a nap lángoló sugarai által meggyujtott prairieken oly sűrű a szerencsétlenségnek e neme, mint vidéki rondább mezővárosaink és falvainkon. S a vészmadárnak a tüzeseteknél is megvan azon kegyetlen természete, hogy Anyáson válogatja meg az időt midőn a betakarított gazdasági terményekben óriás értéket emészthet föl. Természetes hogy e vészmadár nem egyéb, mint könnyelműség az egyének, hanyag tétlenség a közigazgatás, s gyermekkori éretlenség a társadalom részéről, melyek közül egyik sem tesz semmit, hanem sopánkodik. Máskor, midőn a természet könyörületesebb az ország iránt, s dúsabb gyümölcsözésre sarkalja a földet, csak a közvetlenül sújtottak, sőt biztosítás esetén még azok sem érezik meg kézzelfoghatólag a tűzcsapásokat, de vannak oly egyptomi száraz évek, midőn megérzi azoknak erősebb pusztításait az egész nemzet, mert garázdálkodásuk alatt észrevehető arányokban fogy a kenyérnek való, amelynek nyomán a kapzsi drágaság lépked, ezt ismét a halvány éhség kíséri. Vigyáznunk kell tehát, nehogy a jelen évet ezzel pecsételve adjuk át a történelemnek. Márpedig a silány aratási eredményeket követő tűzvészek okvetlenül oda fognak vezetni, ha éberebb őrködés, szigorúbb felügyelet és a tűzrendőri intézkedések által elejét nem vesszük a megmentett termények utólagos elhamvadásának. Bízvást lehet állítani, hogy sehol a föld kerekén nem lesz a könnyelműség áldozatává annyi tömérdek vagyon, mint nálunk. Tizedekkel ezelőtt még hallottunk gyújtogató boszorkányokról, mint a babonás hitű nép boszujának áldozatairól; hallottunk a deres és mogyorófa korszakából gyújtásokat boszuból, néhány évvel számításunk előtt még a csavargók és falu bolondjainak passionatus tűzélesztéseiről is sokat fecsegett a világ, de ma már az e fajta gyújtogatások rendkívüliebbek, s általában a gondatlanság játsza a vezérszerepet. S mi az oka ennek? Az unalmasságig hangoztatott ázsiai rendezetlenség. Néhány lakottabb városban történt ugyan az önkéntes tűzoltó egyletek megalakulása által némi előhaladás, de maga az árva falusi vidék vízözön előtti rendetlenségben van. Hány népesebb községe van az országnak, hol egy kézi bodzafa-fecskendő sem található aranyakért sem; de hány megye van, mely még talán rá sem gondolt a tűzrendőrségi intézkedések szabályozásának szükségére, s hány van, mely kellőleg köztudomásra sem hozza az e tárgyú kormányrendeleteket; s hány van hol megtörtént ugyan a kihirdetés, azonban esze ágába se jutna, hogy aratás alkalmával megújítaná, s ezzel a nép éberségét felkeltené. Hisz nem oly régi dolog, hogy elfeledhettük volna mily zajt csapott a sajtó a tűzrendőrségi intézkedések szükségével. Akkor is torkunkra forrt a baj s ez csalta ki a panaszos felkiáltásokat és a mozgalom meg is indult, hogy mihamar megfenekeljen a közöny kátyújában. De hogy is gondolnánk mi a komoly tűzvészekkel, midőn magunk csupa merő szalmatűz vagyunk tetőtől talpig. Ha már egyéb életrevalóság ki nem telik tőlünk, ha szegénységünkkel takaródzva a községek nem tehetik meg a tűzbiztonsági intézkedések pénzáldozattal járó kiadásait, annyit erélyes rendeletek okvetlenül megtehetnek, hogy a tűzvészes helyeket szigorúbb felügyelet alá vethetnék. Nálunk azonban oly határtalan e téren a szabadosság, hogy csűrökben, magtárakban kis királyi nyugalommal járnak pipával, szivarral és mécscsel. Akár csak kisértetbe akarnák hozni a tűzimádók istenét. Hát még mily példátlan könnyelműséggel térnek napirendre lajhár hatóságaink a megesett tűzvészek felett. Nincs ott soha szó vizsgálatról a tűz okainak vagy okozóinak kinyomozásáról. Legfeljebb a helyszínen, az elemek dühös pusztítása közben, siklik ki néhány futólagos kérdés ajkukon. S aztán eddig volt, mese volt, jól van minden. Pedig száz eset közül 99-szer könnyelműség vagy elbizakodás volt oka a tűzvésznek, és legalább ötvenszer a tettes neve kipuhatolható és maga megbüntethető lenne. Ugyan csak kell ám még a verebeknek is csiripelni, hogy a törvény keze utolérje a gondatlanokat, holott példás büntetés mindenesetre ritkítaná az esetek számát. A kényelműség tekintetében egyik falu versenytársa a másiknak, s példával legeslegelől járnak az uradalmak. Sértő gyanúsítás volna az uradalmak kezelőit azon váddal illetni, hogy talán azért nem buzognak, mert hát nekik utóvégre is csekélyebb veszteni valójuk van, hanem annyi tény, hogy erősebb megrovást érdemelnek, miután saját hatáskörükön belül is szigorúbb fegyelmi rendszabályokkal sújthatnák könynyelműen cselekvő munkásaikat. A tűzvészek nálunk annyival rombolóbbak mint másutt, mert nemcsak a mentőszerek teljesen hiányoznak, hanem a helységek építkezési módja is oly gyarló, hogy minden egyes háztelep valóságos tűzfészek. Rendszer és választófalak nélkül van egymás mellé hányva lakszoba, konyha, kamra, istálló, csűr és aprómarha-ól, s mindez a legégékenyebb szalma és nádanyaggal fedve, s a padlásokon és háztájék körül is gyúlékony anyagokkal körülvéve. Szaporítja a bajt, hogy a biztosítások által az önsegély elve sincs kellőleg érvényre emelve. Legtöbb, istenre és a véletlenre bízza évek sorának megkuporgatott tőkéjét, mert vagy nincs fogékonysága a biztosítás jótékonysága iránt, vagy mi roszabb némely szédelgő társulat portyázása bizalmatlanná tette a társadalmi intézmény iránt. Általában nagyon sok oldalról megvitatható tárgy a tűzvészek gyakori fellépése és tevékeny közigazgatási hatalom előtt itt is hosszú sora vár a reformnak. De ha valamennyit nem is lehet egyszerre és hamarosan, mintegy igézetre, életre kelteni, anynyit okvetlenül lehet, sőt kötelesség is tenni, hogy szigorúbb rendőri intézkedések által a tűzvészek keletkezésének elejévétessék. Érinteni kivált azért érintettük e tárgyat, mert az augusztusi és szeptemberi idény Magyarországban a „piros kakas“ kukorékolásának legdivatosabb szaka, s az intés azért sem árt, nehogy ismét eső után öltve köpenyeget, gondolkozzunk szokásosan a „módokról”-és eszközökről,“ s aztán egyet szunyókálva a megerőltetés után, jövő évben újra ott ébredjünk fel, hol már ezredév óta vagyunk — a kezdetnél. A bankügyi tárgyalásokról a „P. N.“ a következőket írja: Köztudomású, hogy a bankügyi tárgyalásokban az osztrák pénzügyminiszteren van a sor, ki Kerkapoly legutóbbi sürgönyére nem válaszolt. Beavatott körökben azt hiszik, hogy a két miniszter közötti tárgyalások szeptemberben ismét megindíttatnak és pedig mindkét részről azon szándékkal, hogy e tárgyalások közelebb be is fejeztessenek. Valószínű, hogy a hosszadalmas írásbeli közlekedés helyett a két miniszter közös szóbeli értekezleten fogja ez ügyet tárgyalni s mint hallottuk, a minisztérium azt hiszi, hogy a bankra vonatkozó javaslatot az országgyűlési ülésszak elején előterjesztheti. (2) A Deákpártot alkotó vegyelemekről fogalmat nyújt az esztergomi történet. Az ottani városi közgyűlésen Murinyi Endre ellenzéki indítványt tett, hogy Deák Ferencznek szabadelvű egyházpolitikai programmjáért köszönet szavaztassák. Rendén is ment volna a dolog, ha Psuh István, jobboldali képviselő, alamuszi magaviselete folytán az indítvány el nem cseppen a megszavazástól. Furcsaság nincs ugyan abban, hogy az esztergomi papság Pisuth István képviselőben uszály- hordozót csípett, mert hát az ő creaturájuk, ám gyönyörködjenek turpisságán ; furcsa azonban mégis, hogy ezen úriember deákpárti kokárdával grassál Érdekes, hogy Pisuth egész ligát alkotott az indítvány megbuktatására, természetesen alattomban vagyis megfelelőleg azon bagolyügynek, melynek bravójává szegődött. Hanem aztán mégis legérdekesebb a jelen történetéből azon tanúság, hogy máskor a jobboldal ügyesebben válogassa meg embereit, nehogy chamaeleon-politikává váljék az egész deákpárti elvhűség, mely olyan szint vall, amilyen posztóra ráteszik. Pisuth Istvánnak pedig saját egyéni reputatiója érdekében jobbat alig tanácsolhatnánk, mint hogy kár volna tovább is bitorolnia a „deákpárti“ nevet. A honvédelmi ministérium körrendelete a huzamosb időre szabadságolt és tartalékos katonák nősülhetésük iránt. Több törvényhatóság az oly huzamosb időre szabadságolt s tartalékos katonák nősülési kérvényeit, kik az 1868-ik XL. törvényczikk 53-ik szakasza szerint, mindaddig, mig a harmadik korosztályt át nem lépték, felsőbb engedély nélkül házasságra nem léphetnek, elintézés végett k«P'®lenül hozzám terjeszti föl. Minthogy a katon*^ szolgálati viszonyok, s a szabadságos és tart®^08 katonák nyilvántartása tárgyában közzék“'1^ utasítás 15-ikes 19- ik szakaszai 2-ik pontja 5- celmében, a föntebb említett tárgyú folyamodó^0^0^’ a m®Sfe‘e*° Jarás közigazgatási főtisztvisel je útján, az illető hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz nyújtandók be: fölhívom a b üznfi közönségét, hogy a járási főtisztviselőket figyelmeztesse, miszerint a harmadik korosztályiig túl nem haladt szabadságos és tartalékos?-katonák nősítési kérvényeinek ily kezelése, -z egyszersmind azoknak megkivántató mellékletek®®, leenő ellátása iránt, a községi elöljárókkal egyetértőig intézkedjenek. A miniszter helyett Fejérváry államtitkár. gr * Szeged, 1873 aug. 12. (D— A—r) Pénzügyünk függetlenitésének szüksége iránt véleménykülönbség nem létezik, mit egymagában véve, ha visszapillantunk az időre, a mióta a hazai bankügy fővárosi lapjainkban állandó rovatot képez, minden esetre vívmánynak tekinthetünk, amennyiben alig néhány hónappal ezelőtt, úgyszólván, sűrű homályba, mély hallgatagságba borultak kiváltkép azon közegek, melyek elsősorban hivatvak az ipar és kereskedelem támogatására. Valóban practicus eredményt azonban, a megindult mozgalomtól csak akkor várhatónk, ha sikerül a bankügy megoldásának mellőzhetlen feltételét, egyik netovábbját képező elvileges kérdéseket, előzményeket helyesen elintéznünk; ha sikerül létrehoznunk nézetegységet arra nézve, mily uton és módon, vagy világosabban mondva, a dívó rendszerek melyike szerint lenne életbeléptetendő az önálló magyar jegybank. Hazánk sajátszerűe politikai viszonyai és a constellátiónál fogy, amelyben az ipar és kereskedelem nálunk forog, nagy fontosságot tulajdonítunk e pontnak, mert a folyamatba hozott ügy szerencsés befejezését főkép czélirányos elvek s módozatok elfogadása — és alkalmazásában látjuk biztosítva. Jól tudjuk azt, hogy a kormány tétlen, hogy úgy ne mondjuk — félénk magatartása az ügyön mit sem lendít, sőt nagyrészben okul szolgál arra, hogy szemben a közszükséglet tagadhatlan jeleivel, maiglan is sötétben kellene topognunk, bizonytalansággal kellene kezdenünk, ha a sajtó a financziális kérdések sürgős voltát több ízben oly erélyesen nem hangsúlyozta volna. Időközben a tervezett „magyar leszámítoló és kereskedelmi bank“ halva szülött gyermeknek mutatkozott ; a vállalkozók azt most meg nem alapítják, noha erre, legalább untunkkal , egy millió forintnyi biztosíték letétele mellett, szerződés által kötelezték magukat. Váljon min alapul az elválalt kötelezettség alól való menekülés: azt nem kutatjuk, de constatálni akarjuk, hogy a kormány a szerződésileg biztosított jogok egyoldalú feladása által, a leggyengédebb kifejezéssel élve , nagy gondatlanságot tanúsított, követett el, úgy hisszük, minden egyébtől eltekintve, a dolgok ilyetén állása élénken bizonyítja, mennyire csalódtak s tévedtek azok, kik a kormány részéről kezdeményezésre várakozva, szebb jövő reményében anyagi helyzetünk fényes képéről ábrándoztak ; úgy hisszük, most rajtunk áll, esetleg a kormány hozzájárulása és támogatása nélkül is, haladéktalanul intézkedni, közreműködni az önálló magyar jegybank inaugurálása végett. E törekvés nyomait látjuk mi az egyes tervek s kísérletekben, melyeket néhány fővárosi napilap a múltkor szellőztetett. Távol legyen tőlünk kétkedni többek közt a tervbe hozott farmerbank életrevalósága és tarthatóságán is, habár elismerjük, hogy a magyar nép specificus jellegű érdekeinek kivált a vidéken az ilyen intézet tetemes előnyöket biztosítana, mindamellett azt tartjuk, hogy tekintve kereskedelmünk pangását, tekintve az ezzel karöltve beállott bizalmatlanságot, mely eddig nem tapasztalt mérveket öltött, tekintve végül, hogy a tőzsdei válság következményeül az értékpapírok lejebbszállásán kívül még az ingatlanok becse is részben csökkent, nagyobb startóibb szolgálatot várunk az önálló magyar jegybank oly módoni megállapításától, ha az elv nyomán indulunk mikép a bankjegy kibocsátás maga, vagy az erre szóló engedély nem tartozik a felségjogok vagy az úgynevezett királyi regálék közé. A bankjegyek kibocsátása nem egyéb, mint a hitelnek sajátságos módon való igénybevétele a kibocsátó részéről és igen találóan állítja egy híres német nemzetgazdász: „Mellőzzük azt a további tényt is, mely szerint az államkincstár a jövedelemnél fogva, melyet, jegybankok hozhatnak, a bankmonopóliumot igényli. Ez elvet tovább fejlesztve maga az államkincstár az absolut communismus zászlóját tűzné ki, mert ha jogában állana, minden vállalatra nézve az egyedáruságot (monopólium) biztosítani, akkor tulajdonkép egyéb vállalatokról akár a kereskedelem,akár az ipar terén többé szó sem lehetne.“ Az eszmék s az elvek ilyen sajnos összetévesztésre saját magunknál akadnak, hol egyetlen egy bank — többé kevésbé — az ausztriai kormány kezében nyugszik és az állítólagos előny, mely a bank-akta felfüggesztéséhez köttetett, de be nem teljesült, a mint a helyzet veszélyessebbé bonyodottabbá is lett, élénk színekkel illustrálja a bankmonopólium tarthatlanságát s kártékony befolyását, — bárha megengedhető, hogy állami jegybank, teljesen és okszerűen vezetve, hasznára lehet az iparnak és kereskedelemnek, ha ugyan bizonyos nem volna, hogy az államkincstár s különösen a mienk által megejtett hibák és mulasztások a gazdálkodás terén, oly nyomósak, ily szélesek nem lennének, hogy ezek helyreütése, kipótlása a nehézkes administrate következtében is, csak később is rendesen már elkésve történhetik. Nem bocsátkozunk hosszas vitatkozásba e kérdés fölött, csak megpendíteni akartuk s kiemelni, hogy igénytelen nézetünk szerint — hazánk érdekeinek magánjegybank s jelesül azon rendszer lassankénti átültetése tehet eleget, mely Helvétiának közel egy évszázad óta meghozza gyümölcseit. Nyilatkozat. Huzamosabb ideig Bécsben tartózkodván, csak most értesültem a „Magyar Újság“ i. é. aug. 6-ki számában megjelent, Kun Pál aláírással T.Luczról keltezett több mint kétes hitelű levélről. Megvallom, ezen ízetlenségre alig reflectáltam volna, ha csak ezen machwerk írójának butaságát tartom szemem előtt; de midőn azt is látnom kell, hogy bizonyos factorok, egyszer mindenkorra a hírlapirodalmi tisztességérzettel leszámolva, egyik goromba mystificátiót egy másik még sületlenebb csinálmánynyal akarják a tévútra vezetett közönség előtt tisztázni, nem törődve azzal, vájjon az, kinek nevét egyelőre bizonytalan czéljaik érdekében meghurczolják, miképen kerül ki a játékból; midőn a butasággal részakaratot is látok testvéries kapcsolatban , felszólalnom kötelesség önmagam iránt, kötelesség a hírlapirodalom tisztességének érdekében. Tudom ugyan, hogy azon czikknek általam el nem ismerése után, mely Zemplénből nevem aláírásával a „M. Újságban“ közöltetett, valaki igen kellemetlen helyzetben érezhette magát. Ezen valakinek, kinek személyes ismeretsége után egyáltalán nem vágyódom, saját hitelének (?) fentartása érdekében ugy látszik oly eszköztől sem volt szabad visszariadnia, melyet mindennek lehet nevezni, csak tisztességesnek nem. Aki az aug. 6-ki sületlenséget olvassa, s a viszonyokat kissé bővebben ismeri, lehetetlen nem látnia, hogy ezen t.luczi ostobáskodás még otrombább csinálmány mint volt az, melynek képzelt érdekében csináltatott. S midőn a magam részéről a „M. U.“ t. szerkesztőjét, Irányi Dániel urat, arra figyelmeztetem, hogy bizonyos megbízhatatlan factoroknak befolyást lapjára ne engedjen, egyszersmind azon t.luczi sói disant Kun Pált ezennel felszólítom, hogy létezésének csalhatlan jelét adni annyival inkább kötelességének ismerje, mivel elleneseiben '*—-L 'topoiscisei tenni. Annyit egyelőre megjegyzek, hogy tudtomra, pedig Zemplén megyét jól ismerem, sem T.Luczon sem másutt a megye területén oly Kun Pál nevű egyén rajtam kívül nem létezik, kinek politikai nyilatkozata számbavehető lenne. Budapest, 1873. aug. 13.Kun Pál, sárospataki tanár. — A codificatióval megbízott tagok, mint a „Jogt. Közlöny“ hallja, nemcsak ki vannak szemelve, hanem megbízatásukat el is vállalták, értesülése szerint az anyagi magánjogra és pedig a dologbeli jogokra: Bartha Béla, kir. táblai biró; a kötelmi jogra: Wavrik Béla, kir. törvényszéki elnök; az örökjogra: Teleszky István, nagyváradi ügyvéd; a családjogra: Győry Elek pesti ügyvéd vállalkoztak az igazságügyminiszter felhívása folytán. A polgári magánjog átalános részére nézve pedig a miniszter a pesti kir. tábla véleményét fogadta el. A perrendtartás novellájára Babos Kálmán, semmitőszéki biró, a telekkönyvi rendtartásra pedig Halmosy Endre, legfőbb ítélőszéki biró vállalkoztak. Végül a büntetőjog és eljárás Csemeghy államtitkár által készíttetvén, a végbefejezéshez már közel áll. A receptionalisták lelki épülésére a „Jogt. Közi.“ a következő sorokat közli: A bécsi „Juristische Blätter“ azon tapasztalat folytán, miszerint az igazságügyminiszteri enquete tárgyalásainál a többség az osztrák polgári törvénykönyv receptiója mellett tört lándzsát, azon indítványnyal lép fel, hogy miután a Lajthántúl is átalában elismert dolog, miszerint az osztr. polg. törvénykönyv szabályai, tekintettel a mai kor igényeire, gyökeres revisiót igényelnek : legczélszerűbb lenne, ha a két állam küldöttjei Unger elnöklete alatt tartandó közös tanácskozmányban teljesítenék a revisió munkáját. A család és örökösödési jognak a különleges viszonyok folytán egyenlő elbánás alá nem vonható része a két fél törvényhozásai által függetlenül lévén szabályozható. A Petőfi-szobor helye: Budapest, aug. 12. Midőn közelebbire terjedt, hogy Petőfi-szobra, melynek helyetti a város és a fővárosi közmunkatanács első ízben a Hermina téren emelendő népszínház és a sugárút közti tért jelölé ki, megváltozott körülmények miatt a dunaparti sétány déli végén, a Heinrich-ház előtti parkocskában lesz felállítandó, az „Ellenőr“ hír rovat kezelője s utána több más lap is megjegyzé, miszerint itt a szomszédság dissonál a szobor által képviselt eszmével, mert amint az operaház elé nem való Petőfi-szobra úgy nem való templom elé sem; továbbá, hogy a kijelölt téren az emlékműre nagyon zavaró hatású lesz az a két hosszú torony, melyet épen most építenek, s mely a szobornak épen oldalt eső hátteréből mered majd ki. Mind a 1. szerkesztőség jóakaratú figyelmeztetése, mind a nagyközönségnek eddig már, vagy ezután még adakozó része kedves kötelességünkké teszi, hogy nyilvánosságra hozzuk a szoborügyi bizottság eljárásának indokait s ezekből folyólag megnyugtassuk, akiket a dolog bántott. Igaz, hogy a szobor úgyazon téren fog állni, melyen a görög templom van; de korántsem az előtt, hanem 70/a öllel beljebb, a Heinrich háznak háttal. A templommal tehát semmi viszonyba nem lesz hozható s igy odaállitása által aesthetikai sértést sem követünk el. A mi pedig illeti az ujonan épült két hosszú tornyot, az „Ellenőr“ felszólalása után siettünk magával Izsó Mikóssal, tehát a legilletékesebb egyénnel menni ki a helyszínére, s meggyőződtünk a felől, hogy szemben és balprofilból nézve a szob-