Ellenőr, 1874. július (6. évfolyam, 178-208. szám)
1874-07-21 / 198. szám
Pilieni csarnok és étterem. Budapest, Thonet - udvar, a Mária-Valeria-utcza és vigarda sarkait. Ezennel van szerencsém a t. ez. közönséget arról értesíteni, miszerint a Pilzeni csarnok és étterem (a Thonet-udvarban) kezelését átvettem, melynek megnyitása ma kedden történend. A haladó kor igényei tekintetbe vétetvén, főnemlített pilzeni csarnok és étterem a Thenet-udvarban a legfinomabb és legczélszerűbb módon rendeztetett be, és nevezetesen 1 nagy éttermet, 1 külön szobát, 2 cabinets separes és 1 vendégszobát foglal magában. Ami a híres pilzeni sörnek kimérését illeti, bátor vagyok megjegyezni, miszerint én, részint a pilzeni polgári sörfőzde személyes megtekintése, és az ott inyert fölvilágosítások, részint pedig azáltal is, hogy a pilzeni sör kezelésére onnan szakértő egyéneket verek szolgálatba, és annak raktárba helyezésére egy külön e czélra épített amerikai sörpincze állíttatott föl, minek következtében képes vagyok mindenkor a legkitűnőbb sörrel szolgálhatni. A legjobb magyar, franczia, osztrák, szíriai, rajnai és champagnei borok beszerzésére, úgyszinte ízletes magyar és franczia konyhára, valamint pontos szolgálatra a legnagyobb gonddal voltam, és a t. ez. közönség szives pártfogásába ajánlva magamat, maradok kiváló tisztelettel Aichenauer Karóig, a pilseni csarnok és étterem (Thonet-udvarban) kezelője. legfinomabb kenőolaj cséplőgépek kenésére legolcsóbban szállit és a kitűnő minőségért kereskedik az olajipar-társulat 233 Budapest, főút 1. sz. A világhírű Katailieriers Trieurs, legtökéletesebb gép gabonatisztitásra a gömbölyű szeméttől, u. m. bükköny, konkoly, stb. stb. folyton készletben van. Nagy raktár mezőgazdasági gépekből mozdonyok, gőzgépek stb. a világ első czégeitől-s Pirnitzer Alajosnál Budapesten, akadémia-utcza 16. sz. Tüköry palotája mellett Cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság. f évi julius hó 20-án GYŐRVÁR, Sz. Iván-Zala-Egerszeg és Molnári állomások közt uti-podgyász- és gyorsáru-szállítási forgalomnak megnyittatott. BÉCS, julius hó 1874. A vezérigazgatóság tornája az István téren. Mindennap este fél nyolcz órakor előadás. Kedd, julius 21-én: Rendkívüli boholcz-előadás. Végül: Az ukrajni lázadás. Nagy látványos némajáték. Vasárnap két előadás 4 és fél 8 órakor. Renz Ernő, igazgató. Magyar éjszakkeleti vasút. Ukeretvény. Ér a Körtvélyes megállapodási hely megnyitása. Folyó évi augusztus hó 1-én a magyar éjszak keleti vasút Ér Mihályfalva és Reszege Szaniszló állomásai között a 36. számú őrház mint Ér-Körtvélyes megállapodási hely személy- és podgyász-forgalomra fog megnyittatni. Ezen új megállapodási helyen minden személyszállításra berendezett vonat a menetrend szerint fog tartózkodni. ________ ____________________Menetrend___________ Királyháza—Debreczen irányába Debreczen-Királyháza irányába Távolság _________IML________|_________11B- ---------- __Távoltág --------------—__-----------|---------TZTT?-----------c számúvonatnál +. a számú vonatna!________ | | Állomások Megzéérske' || Indulás ^zéf®' || Indulás ' | | Állomások Meréske'||| Indulás Me£ke | | Indulás | ! TiTTTTl | g § s | I 1 11! I | i i S ! I I 1 g •°.g.g)-°g.-0g.g.-pa a Jc | a & ^ »ft reggel este , es^e R.-Szaniszló .... - - - 9 11 76 Er-Mihályfalva ... - - - «N ---------------- 5 28 140 10 64 Ér-Körtvélyes . . 9 34 2 9 36 7 26 1 7 27 0.79 6.00 Ér-Körtvélyes ... 6 26 2 6 28 5 40 1 5 41 0 79 6.00 Ér-Mihályfalva ... 9 49 20 10 9 79 8 7 47 1.40 10.64 R.-Szaniszló . ... 6 51 12 7 86 12 63 1 1 . *) A vastag számok az éjjeli, azaz esti 6 órától reggeli 5 óra 59 perczig tartó időt jeentik. Budapest, 1874 julius hóban. . . , A vezerigazgatosag. Légrády testvérek kiadásai. (Budapest, nádor-utcza 6. szám.) Előfizetési felhívás .MAGYAR THEMIS“ czimtt hetenkint egyszer a magyar jogászgyülés tartama alatt naponként megjelen egyetemes jogi közlönyre. Mint a budapesti, komáromi, szabadkai és kecskeméti ügyvédi egyletek, a budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egyletének közlönyére és a magyar jogászgyűlés napilapjára. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye“ és „igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára.“ Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. Előfizetési díjak (helyben házhozhordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „M. Themis“-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára“ és a,,Döntvények gyűjteménye“ mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány útján keretnek küldetni. _______________ Előfizetési felhívás: Földmivelési Érdekeink. Mező- és erdőgazdasági hetilap. Szerkeszti: Mádai Izidor Kiadó-tulajdonosok Légrády testvérekmegjeleníti hetenkint egyszer, hétfőn. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Ez évi november és decembeer hóra 1 forint. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések ie bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. Az „Üzleti értesítő“ czimű rovatban minden a gazdát érdeklő üzletre (hitelművelet, birtokvétel és eladás, állat- és termény-üzlet, mag- és eszköz- vagy népvásárlási-, nézve tett kérdésekre felvilágosítással szolgálunk. Előfizetési felhívás aBorászati Lapokra. A „Borászati lapok“ számos új munkatárs támogatása mellett havonként kétszer, és pedig márczius hótól kezdve minden hó 10-án és 25-én jelennek meg. Az előfizetési ára volt „Borászati füzetek“ árához képest ezentúl is csak 3 frt. egész évre, mely összeg egyszerre küldendő be, legjobban posta-utalvány útján a kiadókhoz Légrády testvérekhez Budapesten V. Nádor utcza 6. szám. Légrády testvérek Dr. Entz Ferencz mint kiadók, mint szerkesztő. Légrády testvérek kiadó-hivatalában (nádorutcza 6) épen most megjelent és minden hiteles könyvárus által megszerezhető: 9 mill3ó után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tótti KLálUlÉlII. Nagy 8-rétű két kötet. Ara 3 frt. Az első kötet tartalma. I. FEJEZET. A jellem befolyása. A jellem nagy hatalmasság. Dessewffy József egyénisége. Értékesebb a jellem a tudománynál. A jellem magában véve is nagyértékű birtok. Elvek. Megbízhatóság. A jellem szemben a külső körülményekkel. Jellemfejlődés. A jellem ereje tiszteletet igénylő fensége , rettenthetetlensége. Széchenyi bátorsága. A jellem vonzereje : Kozma Demeter, Boczkó Dániel. Egyéni jellem befolyása a bségre. Bém, Washington, Mátyás, Kohári, Zrínyi, Hunyadi László. Diák iránti kegyelet. A jellem halhatlansága. Példák: Rákóczyak, Bocs, Kossuth, Petőfi, Nádasdyak, Telekiek stb. A jellem nemzeti örök gyanánt száll át az utódokra. Nemzeti jellem. Wesselényi nézete. Jelen, szabadság. Viszontagság .edzi a nemzetet. Olcsó és igaz hazafiság. Nézi hanyatlás. Óvszere az egyéni jellem nemesítése. II. FEJEZET. Az otthon befolyása. Az otthon a jellem iskolája. Családi és társadalmi élet. A gyermek és környezete. Anyai befolyás. A példa hatása. Jó anyák kezében van a polgáriasultság. Mikó Imre nézete. Az anya lehet legjobb tanító. Sz. Ágoston gyermekkora. A jellem a gyermekkorban alakul. Rákóczy Ferencz gyermekkora. Az anya magasztos hivatása. B. Vay Miklósné. Nagy és jó emberek anyjai. Napoleon, Delescluze, Nyári, Washington, Cromwell, Mátyás király, Mazzini, Bismarck, Eötvös, Széchenyi István, Wesselényi, a Dessewffyek, B. Vay Miklós anyja. Kerkapolyi, Kaunicz, Adams anyja. Költők, tudósok, művészek anyja. Kazinczy, Vörösmarty, Toldy Ferencz, Petőfy, Szász Károly, Göthe, Schiller, Ráfael, Scheffer, Michelet anyja. Byron, Foote Sámuel, Lamartine anyja. A nő mint gazdasszony. Id. Szász Iárolyné A nőnevelés. Byron s Berzsenyi nézete. Nemzet és anyák. A magyar nő társadalmi állása. Női hivatás. Nők egyenjogúsítása. Nők a tűzhely mellett. III. FEJEZET. Társaság és példa. A társaság befolyása. Az utánzás ereje. Jó példa jó tanító. Szemere Bertalan apja. Kazinczy mit mond a példáról ? Környezetünk hatása. Zsutai, Csokonay: A barátság buzdító hatása. Vörösmarty és Teslér, Paley és tanulótársa. Márton István és id. Szász Károly példányképek az ifjúság előtt. A jó példa vonzereje Franklin. A feddhetlen élet hatása. Herbert György, Mészáros Lázár, József nádor, Bezerédy István. A nagy emberek lelkesedésre ösztönöznek. Chateaubriand, Niebuhr , Guzmics Kazinczyval szemben. Perczel s Rákóczy Ferencz arczképe. Báróczy, Faraday, Napier, gr. Festetich György. Az erélyes jellem erélyre gyulaszt. Kazinczy hatása. Petrarca, Milton, Bessenyei. A magyar irodalmi kör hatása. — A nagy emberek önkénytelen hódolatot érdemelnek ki. Zrínyi a költő s Mátyás király. A nemes jellemek csodálása. Eötvös s a magyar királyné. Guzmics , és Kisfaludy, Kazinczyval szemben. Az ifjak kiválasztott hősei. A nemtelen lelkek nem képesek fölismerni a nagy szellemeket. Csodálás utánzást szül. Themisztoklész és Miltiadesz. Demoszthén és Callisztratosz . Mátyás király és Rólam, Zrínyi és Tasso. Koronás fők kitűnő emberekkel szemben. Példák: III. Calixt pápa és Hunyadi János. Zrínyi, Festetich és Berzsenyi, Liszt Ferencz s a pétervári főrangú kör. A nagy zeneművészeknek egymás iránti kölcsönös tisztelete Haydn, Porpora, Händel, Scarlatti, Mozart, Beethoven, Tauszig, Liszt. A nagyok elismerése : Buffon és Newton, Széchenyi és Kossuth, stb. A jó példa tartóssága. Tompa nyilatkozata gr. Teleki József példájáról. A jól eltöltött életből meríthető vigasztalás. Széchenyi, Teleki László s Nyári Pál halála______________ IV. FEJEZET. Munkásság. Munka létezésünk egyik élet-elve. A henyeség átok. Az ős rómaiak. Plínius a földmivelésről. Tétlenség a bűn anyja. A munkásság kötelezettsége alól senki sincs feloldozva. Gróf Mikó és Derby lord nézete a hasznos munkásságról. Walter Scott és Kölcsey munkásságban keresik a boldogságot. Mátyás király és I. Napóleon tiszteletben részesítik a munkást. Az apró bibelődés is többet ér a tétlenségnél. Schiller, Deák Ferencz és Kazinczy időtöltése. Eötvös szórakozása. Walter Scott szorgalma. Kazinczy iparkodása. Bessenyei törekvése. A Teleki család s több jeles férfiak jelszava. Munkásság fejleszti a jellemet. Ez szerez életbölcseséget. Minden pályán szükséges. Wellington, Caesar, Bém, Kossuth munkaereje. A munkásságot a lángész sem nélkülözheti. Munkások kezében van a hatalom. Dessewffy Aurél, Szemere Bertalan, Palmerston. Az irodalom képviselői nagyoábára közpályán szerepeltek. Katonák: Caesar, Zrínyi, Cserei, Kohári, Bessenyei, Barkóczy, Gvadányi, a Kisfaludy testvérek, Petőfi stb. Hivatalnokok : Gyöngyössi, Döbrentey, Kölcsey, Katona József, Torma Károly, Ormós Zsigmond. Orvosok: Földi János, Bugáth Pál, Toldy Ferencz. Gazdák: Berzsenyi stb. Iparosok: Korabinszky, Aigner, Csepreghi, Böhm Lénárt. Lelkészek: Horváth Mihály, Ipolyi, Czuczor, Tompa, Szász, Győry Vilmos. Más pályán: Milton,Locke, Walton, Richardson, Dante, Petrarca stb. A szellemi időtöltés nagy haszna. Zrínyi a költő, Forgách Ferencz a Telekiek gondűző mulatsága. Dessewffy József szórakozása. B. Vay Miklós óbester időtöltése. Eötvös, Szemere, Mikó, Thiers, Derby, stb. A mérsékelt munkásság eredménye. V. FEJEZET. Bátorság és önbizalom. Erkölcsi bátorság. A bátorság vértanúi. Szokrates, Zrínyi Péter, Brúnó, Galilei, Roger, Vesale András, Kopernikus, Spinoza. Az új nézetek küzdelme. Vogt és Darwin. A fölfedezők viszontagságai. Példák. A hit vértanúi. Bethlen Kata, Séllyei István, Turóczi András stb. A bátor nem féli még a halált sem. Török Bálint, Kont István. A tizenhárom vértanú. Nagy Sándor, Damjanics A bátorságot a csalódás sem fojtja el. A bátorságot tett kövesse. Bátorság a társadalmi szokásokkal szemben. Az erkölcsi gyávaság hátránya. Néphegy vadászat. Széchenyi, Beöthy Ödön. Eötvös a népszerűséggel szemben Erkölcsi önállóság. Jellemszilárdság. Németh József ügyigazgató. Bátorság képesít az akadályok leküzdésére. Mátyás király, Antiszthénész és Diogenes stb. A bátorság nem zárja ki a gyöngédséget és nagylelkűséget. Mile bácsi, Szapári Péter, Zápolya István, Mátyás és György király fiai, a vak Bottyán, Bém és a szászsebesi szászok. A bátrak áldozat készsége. Kemény Simon , Laplace és Biót, Mátyás és Czezinge János stb. A valódi férfi jellemzése. Eljárási modor. Petőfi és egy nagy úr. Legjobban kell őrizkedni a félelemtől; id. Wesselényi Miklós nevelési elve. Bátorság a nőnevelés körében. Szapolyai János özvegye, Rozgonyi Czeczilia : Egri nők. Béldi Zsuzsánna, Zrínyi Ilona, Baker Sámuel világutazó magyar neje, A női könyörület. Vörösmarty anyja, Tessedikné, Radákné, Damjanicsné, — Martin Sára, Vay Johanna, Ürményi Anna. VI. FEJEZET. Önuralom. Önuralom a jellem alaplényege. A szokás feletti önuralom. Az okos nevelés szigora A szokás ereje. Kazinczy, Vitkovits és Szemere Pál. Önuralom egyengeti az élet ösvényét. Pitt, József nádor. A véralkat fékezése. Strafford, Cromwell, a Nassaui herczegek, Washington, a két Wesselényi, Berzsenyi heves véralkata s a fölött kivivott önuralmuk. Körösi Csoma Nándor, Vörösmarty, Eszterházy Miklós, II. Rákóczy Ferencz, Deák Ferencz önmegtagadása. Türelem és kimélyesség szükségessége. Zay és Széchenyi. Mások iránt tanúsított elnézés . Bercsényi és Rákóczy; Washington és Deák Ferencz A bölcs hallgatás ideje. A méltó boszankodás nyilvánítása. Beöthy Ödön és Kubinyi Ferencz. Mások nézetének tiszteletben tartása. Kölcsey és az öreg Rákóczy György tanácsa. Magunk alkotjuk világunkat. A sérelemmel szemben elnézők legyünk. Berzsenyi és Kazinczy példája : Döbrentey gyöngesége. Tompa és Petőfi. Burns gyarlósága. Egy magyar Burns. Legnagyobb zsarnok a mértékletlenség. XII. Károly svéd király önuralma e zsarnok fölött. Batthyáni Lajos nemes eljárása Az adósság és takarékosság. Szókratész bölcs mondata. Kubinyi Lajos a szegénységről. Beöthy László. A hitelezés hátránya. Sheridan, Pitt. Lelkiismeretesség. Zeyk Dániel, Debreczeni Márton. Az önuralom ereje a küzdelmek között. Illéssy György szenvedései. Walter Scott viszontagságai. A második kötet tartalma: I. FEJEZET. Kötelesség és igazelmüség. A kötelesség az életet átható elv. Akarattal egyesítve áldozatkészségre gyulaszt. Szemere intése az ifjúsághoz. Petőfi és Lisznyay. Kossuth mit mond a kötelességről. Kohári kötelességérzete. A bátrakat is ez gyámolítja. Pompejus, Washington, Wellington. Több a kötelesség a dicsőségnél is. Széchenyi nézete. Hunyadi Jánost a kötelesség lelkesité. Báthori István, Széchenyi, Batthyáni Lajos, Beöthy Ödön a kötelesség terén. A kötelességérzet tömörülése. Zalamegye közönsége 1843-ban. A nádorhuszárok Prága alatt. Dessewffy Dénes. A hiú dicsvágy veszélye. Francziaország bukása, St. Pierre abbé törekvése. A kötelesség együttjár az igazelműséggel. Kendeffy Ádám, gr. Teleky László. Mátyás király igazelműsége. Az adott szó szentsége. Blücher és Wellington, Laudon és Wallis óhester. Damjanics. Széchenyi szókimondása. Tompa Mihály az őszinteségről. A hazugság alakoskodása. Az őszinte szerénység. Vörösmarty és Petőfi. Arnold tanár és növendékei. Kazinczy mint a kötelesség hű bajnoka. II. FEJEZET. Kedély. A jó kedély nagy áldás. Ez is fejleszthető. Kármán tanácsa. A jó kedély igen hasznos gyógyszer. A munkás férfiak többnyire jó kedélyűek. Palmerston, Deák Ferencz stb. Imre Sándor a nagy férfiak kedélyéről. — A jó kedélyt a szenvedés sem érheti el, Milton, Kazinczy. Jó kedélyű jeleseink: Walter Scott, Dumas, Jókai, Tompa, Newton, Laplace, Euler stb. A jó kedély gyöngédséget eredményez. Eötvös, Abatuzzi, Vörösmarty s. a. t. A természettudomány tanulmányozása kedélynyugalmat szerez. Adanson, Kossuth. Több példa. Damjanics, Mészáros Lázár. A derűit kedély szeretetet ébreszt. Bentham. A kedély nyilatkozata nyájasság, szívélyesség. Az elégületlenség hátránya. Székács nézete. Az apró bajok nagy gondokká nőhetnek. Szalézi Ferencz és Perthes tanácsa. A kedélynyugalom mellé csatoljunk türelmet. III. FEJEZET. Modor és művészet. Modor a jellem bája. Széchenyi nézete a modorról. Ez eredményezi az udvariasságot. II József császár udvariassága. A modor ne legyen mesterkélt. Minden pályán és rangban érvénye és hitele van. Kölcsönös megbecsülésben nyilvánul. Patterson a magyar földmives osztályról. A modort is az otthon fejleszti. A nők tapintatossága. Udvariatlan nagy férfiak. Knos, Luther, Johnson Sámuel. Magyar Johnson. Az esetlenség. Dobzse László. Gibbon és a cumberlandi herczeg. Kölcsey és a kanczellár. A szemérmetesség és bátortalanság. Az angol és franczia egymással szemben. Tanács az államférfiaknak. Bátortalan nagy férfiak : Newton, Shakspeare, Byron, Garrick, Kock Pál, Washington, Szavójai Jenő, Laudon, Szemere Bertalan, Berzsenyi, Csokonay, Kölcsey, Vörösmarty, Liszt Ferencz, Hawthorne. A germán néptörzs zárkózottsága s az ebből kifejlett előny. A francziák közlékenysége s ennek hátránya. A művészet túlbecsülése. Róma és Velencze. A modor ne legyen csak kalmáz. IV. FEJEZET. Társalgás a könyvekkel. Jó könyv a leghívebb barátunk. Az életrajzok érdekessége. Mikó nézete a jó emberek életrajzáról. Jósika az életrajz hasznáról. Ennek feladata. A könyvek könyve. A legkitűnőbb emberek szívesen olvasgatták a szentirást. Bethlen Gábor, Rákóczy György, Tompa, Arany, Eötvös, Jókai stb. Plutárch és Montaigne. Plutárch hatása. Kölcsey tanácsa. Plutárch jellemzése. Az életrajzokban a csekélységek is nagyfontosságúak. Példák : Walter Scott, Jósika, Byron, Kölcsey, Stettner, Kálmán király stb Az életrajzban fény és árnyék kimaradhatlan. Kazinczy levelei, Kemény Zsigmond tanulmányai, Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza. Az önéletrajzok megbizhatlansága. Kossuth nézete az önéletrajzról. A franczia életrajzi emlékiratok. A régibb magyar emlékírók. Az életrajz Írás nehéz művészet. Gyulai „Jancsó Pál“fa Sok kitűnő egyén életrajza hiányos. Erdősy János, Kempis Tamás, Sinay Miklós és a Budai testvérek. A névtelen krónikások stb. Jeleseink kedvencz olvasmányai. Példák: Shakspeare, Schiller, Gőthe, Báróczy, Berzsenyi, Döbrentey, Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy, Fáy, Kis János, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Dessewffy József, Eötvös, Nagy Frigyes, Napoleon, Mátyás király, Bercsényi stb. kedvencolvasmányai. Egy egy könyv néha egy uj korszak határköve lesz. Példák. Erasmus nézete a könyvekről. A könyvek befolyása a társadalmi alakulásokra. Széchenyi „Hitel“ és „Világ“ czimű művei. A könyvek s írók halhatlansága. V. FEJEZET. Házassági Szövetség. A házasság befolyása a jellemre. A férfi és nő kölcsönös viszonya egymáshoz. Madách és Pope nézete a női jellemről. A két nem korai nevelése. A nők részvéte. Tökölyi Imréné, Kanizsai Dorottya, Bohus-Szögyéni Antonia stb. A valódi szerelem nemesitő hatása. Tompa nézete a szív vonzalmáról. A családéletben nyilvánul híven a jellem A nő királysága. Kazinczy, Eötvös, id Szász Károly vallomása A nő mint segítőtárs. A férfiak igényei. A jó feleség tulajdonai. A valódi szépség. A nő befolyása a férjerkölcsi jellemére. Tocqueville házasélete. Guizot és neje. Széchenyi emlékezete feleségéről. Szemere neje. A valódi nő jellemrajza Gyulaitól. Vay Miklósné nyilatkozata férjéről. Önfeláldozó nők. Cserey Ilona, Zichy Antonia. A női hatalom. Bornemisza Anna, Lorántffy Zsuzsánna, Zrinyi Ilona. A női nagyság. Livingstone neje stb. Szegedy Róza. A női hűség. II. András leánya Erzsébet , Frangepán Katalin, Fábián Julia, Damjanicsné. Tudós nők. Galvani, Lavoisier neje stb. Egy vak természetbúvár neje. A szélhüdött tanár neje. A nő a legnemesb gyámol. Niebuhr neje. Stuart Mill, Mikó Imre mint nyilatkoznak feleségeikről. Jókainé. A jó feleség vigasztaló angyal. Tompa Mihályné, Bacsányiné, Uléssyné stb. Frangepán Kristófné férje börtönében, Grótius hős neje. Szenvedés a házasélet legbiztosb próbaköve. Egy nagyhírű szenvedő házaspár. Lázár Vilmos és neje. A nagy szellemek mély szerelme. Herbert, Schiller, Lessing, Kazinczy, Vörösmarty és Petőfi házasságának jellemzése. VI. FEJEZET. A tapasztalat iskolája. Küzdelem edzi a jellemet. A zárdás erények mit sem érnek. Az önismeret nélkülözhetlen kellék. A józan ész nem más mint okosan fölhasznált tapasztalat. A nők tapintatossága. Egész életünk a tapasztalat iskolájában telik el. Az idő becse. A lelkesültség. Lechner Ágost nézete Egressy Gábor. A protestáns árvaház alakulása. A lelkesült egyének bátorsága. A küzdelem üdvös volta. A szegénység gazdagsága. Szalay László, Michelet, stb Csokonay, Cervantes. Szükség neveli a jeles és nagy embereket. Révay Miklós, Virág Benedek. Még a bukás és csaló-arás is jótékonyan hat a szellem fejlődésére. Talma, Megyeri, Petőfi, Jó,sika, Heine, Hugó Viktor stb. A testi fogyatkozás sem gátolja a bátor munkást. Milton, Kisfaludy Károly. A nyomor bajnokai. Dante, Camoens- Michael Angelo, Tasso ; magyar költőink. Az idő jutalma. A tudomány: vértanúi. Flinders és többen. Nevezetes börtön-irók. Boetius, Campanella de Foe stb. Balassa Bálint, Kemény János, Báthory István, Kohári, Bethlen Miklós, Kazinczy, Széchenyi stb. A bukás csak látszólagos. Jeszenák János levele. A szenvedés áldása. A fájdalom és bú jótékonysága. Lénay, Kármán stb. Még a betegség sem akadály. Tessedik, Schiller, Jósika, Jókai Kossuth , Mozart, Beethoven, Tompa Mihály, Wollaston, Jászay Pál stb. A szerencse és siker A bölcs nem vár sokat ez élettől. Az élet olyan, mi nővé magunk alkotjuk. A kötelességteljesités csak az igazság. k’joturttöU Ugiilj tarilvl gr.fenlél.