Ellenőr, 1876. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1876-01-13 / 12. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 30 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra . 1 ,80, egyes száiu ára 10 kiajezár. Szerkesztési iroda: sZjudajtesten, TtchLorrttczcL 6. szánt. Semmit sem kiesünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, csütörtök, január 13. 1876. 12. szám. hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájáéért). ide intézendő minden hirdetésre vonatkozó megrendelés vagy tudakozódás. Dijak árszabás szerint. Kfiadó-hivatal: egudd pesten, nendor-sztéra 6. szánt. Ide intézemlék az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Vili. évfolyam. TáVIRATOK. Ungvár, január 12. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat elleni indítvány elvettetett. Az önálló bank és önálló vámterület érdekében a megye bizottsága feliratot intéz a minisztériumhoz. Vécs, jan. 12. A haladó klub elhatározta a budapesti tárgyalások ügyében a minisztereket a klubba meghívni ; a miniszterek megígérték megjelenésüket még a délelőtt folyamán. A baloldali klub elhatározta a minisztereket a holnap esti ülésre meghívni, midőn is azon kérdés fog tárgyaltatni, czélszerű-e a kormányt az alkudozások tárgyában interpellálni. Bécs, jan. 12. A haladó klubban megjelent Auersperg miniszterelnök és Lasser belügyminiszter. A miniszterelnök egy interpellációra a következőt válaszolja : A minisztérium szándéka a Magyarországgal folyó alkudozásokban Ausztria érdekeit szigorúan megőrizni, tekintettel az ügy nagy fontosságára a párttal élénk és folytonos érintkezésben kíván maradni, és azért óhajtja, hogy az alkotmányhű pártok bizalmi férfiakat válaszszanak, kikhez a minisztérium, ha a birodalmi gyűlés nem is lenne együtt, fordulhasson, hasonló felhívást a kormány az urakházához is fog intézni ; a minisztérium a pártot nem fogja kényszerhelyzetnek kitenni. Ezután Lasser felszólítja a pártot, hogy egységesen csoportosuljon a minisztérium köré, mely a pártra szorul, hogy Ausztria érdekeit teljesen és hatályosan megőrizhesse, de viszont a párt is szorul a minisztériumra; a minisztérium nem nyújthat részletes felvilágosítást, de egész múltjánál fogva igényelheti, hogy róla Ausztria érdekeinek legszigorúbb megóvását tételezzék fel. Az erre következő vitában a szónokok hangsúlyozzák, hogy semmi esetre sem szabad Ausztriának súlyosban terheltetnie, s mennél határozottabban fog a minisztérium ezen értelemben eljárni, annál erősebb támogatásra számíthat a párt részéről. A klub holnapi ülésében a további eljárás fölött fognak tanácskozni. Bécs, jan. 12. Párisból a „N. Fr. Presse“nek távírják . Tegnap este az állandó bizottságnak republikánus tagjai és a Párisban levő republikánus képviselők Thiersnél összegyűltek és azon egyhangú határozatot hoztak, hogy az esetre, ha Say és Dufaure a kabinetből kilépnének, az állandó bizottságnak január 20-án tartandó ülésében az assemblée összehívását fogják indítványozni. Pária, jan. 12. Még mindig azon hiszemben vannak, hogy a kabinet jelenlegi alakjában fenn fog maradhatni. — A „Journ. officiel“ holnap közzéteszi Mac Mahonnak Buffet által ellenjegyzett proclamatióját a franczia nemzethez, mely a febr. 12-iki programainak megfelelő kormánypolitikát megerősítendi. Konstantinápoly, jan. 12. Mukbar pasának e hó 6-án kelt távirata jelenti: A csapatok akadály nélkül érkeztek Trebinjébe telelés végett, a rend mindenhol helyre van állítva, kivéve a Trebinje, Bujekics, Gacsko és Szecska közti területet s a montenegrói határt. A szigorú tél a felkelők mozgását akadályozza. — Riza pasa eddigi tengerészeti miniszter hadügyminiszterré neveztetett ki. Belgrád, jan. 12. A szkupstinában a nyugdíjazási és hivatalnokelőléptetési költségelőirányzat tárgyalása alkalmából viharos viták folynak; öt tétel 504.435 piactérrel törültetetett és az alkotmányi bizottság utasittatott, hogy az előbbi kormányt a budget túllépése miatt vád alá helyezze. Bécs, jan. 12. (Zárlat) Hitelrészvény 191.10. Galicziai 198.50. Államvasut 295.—. Kente 68.60. 1860-a 111.75. 1864-es 131.50. Ezüst 105.10. London 114.45. Unió Bank 70.75. Által, épitőbank 8.—. Magy. Földhitel —.—. Anglo-Austrian 92.20. Lombard 112.25. Tramway 84.50. Hitelsorsjegy 162.50. Napoleondor 921.—. Arany 542.— Frankfurt 56. — . Porosz pénzutalv. 56.90. Török sorsjegy 24.25. Anglo építő bank 21.75. Municipalbank gése azt jelenti, hogy a Ház a Sennyey Pál báró beszédét piheni ki. Mert a Sennyey Pál báró beszédét mindig ki kell heverni egy kicsit. Tehát Sennyey Pál báró beszélt. És mit mondott ? Ismételte a mondottakat. Azzal az elegantiával és rhetorikai erélylyel, mely minden szónoklatát jellemzi, s melyet, nagy sajnálatunkra, közvetlen benyomás után nem rajzolhatunk. De utóvégre is csak ismételte a mondottakat. A gyorsírói jegyzetek könyörtelenek. Amit elmondott, mind ismerős már az apróbb rendű istenek teremtgetési próbálkozásaiból. De Zeus Sennyey mesteri kezében organikus alakot nyer, amit a dilettáns olympusi ivadék kontárkodása haosnak hagyott. A jobboldali ellenzék közigazgatási ideálja tisztán kidomborodva áll előttünk azon legmagasabb tökélyében, melyet, a megteremtéséhez használt gyarló anyag minőségéhez képest, egyátalán elérhet. Látjuk az ideált, látjuk a művészetet, mely megalkotásához szükséges vala. És csak annál kevésbbé tudunk beleszeretni. S csak annál jobban tudunk sajnálkozni a fáradságos művészet hiába való elpocsékolásán. Mi az a Sennyey Pál közigazgatási rendszere, amit a maga tökéletlen egészében ma adott először élő szemmel megpillantanunk ! Először egy olyan szervezet, melyben „felelős kormányzó“ administrál egy kinevezett tisztikar élén. Másodszor egy olyan szervezet, melyben a „képviselő testület“ ezt az administratiót ellenőrzi s „szabadon rendelkezik“ mindabban, amit ez megenged neki. És harmadszor egy olyan szervezet, melyben az a képviselő testület „fölfelé a központi kormányzatig“ graduált „fórum” kapcsában, mely „elvi döntvények által felebbezés útján határoz“, fegyelmi hatalmat gyakorol a törvényhatósági tisztviselők fölött. Ez a Sennyey tulajdon definitiójának összevont értelme. Ez tehát nem centralisatio — látszatra, de önkormányzat is — látszatra. Alapelve: állami közigazgatás és önkormányzati ellenőrzés. Az állami hatalom ellenőrzése a polgárok által, s a polgárok igazgatása az állam által. Éppen mint a parliamentarisms rendszerében a központi felelős kormány és a központi képviselet viszonylik egymáshoz, mondja Sennyey. Valamint a parlamentben a törvényeket alkotja a törvényhozás, és befolyása által ellenőrzi a törvények végrehajtását, a végrehajtó hatalmat pedig gyakorolja a kormány tanácsa: azon módon leszen a Sennyey Pál megyéjében is. A megyei képviselőtestület alkot statútumokat, hoz határozatokat, ad utasításokat, a végrehajtást pedig a felelős állami tisztviselő gyakorolja. Milyen találó párhuzam! Mily megnyerő kép! Hiszen ha az ellenőrzés és végrehajtás ily felséges egyensúlya megalkotható a megyében, a Sennyey Pál megyéje lesz a legtökéletesebb vármegye. De bökkenő, mégpedig nagy, melyen az egész párhuzam átesik és kitöri a derekát, az, hogy a törvényhozás egy szavazatával leteheti a végrehajtó felelős kormányt. És mit tehet a „felelős“ végrehajtó tisztviselőkkel, kiket a központi kormány keze tart és ejt el, a törvényhatósági képviselet ? Az egyik ellenőrzésnek van sanctiója, a másiknak nincs. És olyan mértékben, mely a Sennyey Pál közigazgatási rendszerében, a közszabadságot biztosítani képes volna az államhatalom túlkapásai ellen, vagy csak oly mértékben is, mely a jogosult helyi érdekek megóvására elég lehetne, a törvényhatósági képviseletnek meg sem adható, az állami hatalom teljes megbénítása nélkül. Ez a halálos különbség. S ettől válik holttá Sennyey Pál közigazgatási ideáljának egész rendszere, mert egyszerű fictióvá lesz benne mindaz, ami az önkormányzat színét viseli, s ellenben kérlelhetetlenül megvalósul a merev centralisatio absolut alakja, amit rendszerétől távol igyekszik tartani a jobboldali ellenzék tisztelt vezére. A „felelős kormányzó“, ki Sennyey megyéjét kinevezett tisztviselőkkel fogja igazgatni az állami hatalom nevében, igenis felelős lesz, nagyon felelős a kormánynak, melytől hatalmat nyerő, és felelősek lesznek, nagyon felelősek a tőle függő tisztviselők neki. De ez egyoldalú felelősség mellett a felsőbb hatalom irányában, a polgárok összességének hatalma tökéletesen elenyészik, a törvényhatósági képviseletek ellenőrzési joga, a sopánkodás panaszos utaira szorul, hol felsőbb fótumok uralkodnak gyámoltalan sorsa fölött. Egy ilyen siralmas ellenőrzési apparátus szinte provokálja a központi kormány túlkapásait. S nagyon szép Sennyey Páltól, fel nem tennie, hogy „öntudatos“ kormány a hatalommal nem fog visszaélni. De Sennyey Pálnak is élénk tudatában van bizonyosan, hogy „öntudat“ nélkül való kormányok is vannak néha ezen változatos világon. És Sennyey Pál megyéje ezek ellen nem biztosít minket. De minderről máskor bővebben. Mert egy másik beszéd vár a hegytetőn, s benne a Sennyey Pál megyéjének szerencsés ellentéte: a Tisza Kálmán megyéje. Ebben is megvan a felelős kormányzó, aki csak felfelé felelős, de a törvényhatósági választott, s az állami igazgatási ágazatokban exponált kinevezett tisztviselők élén. És ezek közül mind a két kategória felelős nem csak neki, helyesebben általa az államnak, fölfelé, hanem felelős lefelé is a törvényhatósági képviseletnek. A kinevezett kategória azon közigazgatási bizottság útján, melynek túlnyomó többsége független választott elem. A választott tisztviselők kategóriája ezenkívül egyszersmind a választás joggyakorlatából eredő sanctio ereje szerint. Feleletre vonhatja az állam, feleletre vonhatja a közönség. És a feleletre vonás mindkét esetében biztosítva van a megtorlás módja s hatályossága. Ezen rendszerben minden cselekvés kétoldalú ellenőrzés alá esik, s két oldalról torolható meg minden visszaélés. Ezen rendszerben az önkormányzat és az állami hatalom között oszlik meg az intézés s a felügyelet joga, de nem külön utakon szétágazva, hanem összefoglalva, kiegyenlítve a vegyes eredetű közegben, mit a kormány javaslata a közigazgatási bizottságok képében alkotott. A Sennyey Pál megyéjében az állami hatalom absorbeál mindent. A Tisza Kálmán megyéjében az önkormányzat kiegyenlíti számadását az állammal, kölcsönösen engedve s kölcsönösen nyerve egymástól: a bilance mind a kettőnek hasznával záródik. Csábító ez összehasonlítás folytatása, s nem vonjuk meg magunktól az élvezetet, hogy még egyszer visszatérjünk rá. Ma csak a két beszédre utalhatunk még, mely alább egész terjedelmében díszíti lapunkat: a gondolkozónak önként kínálkozik ott a két rendszer összehasonlításának tovább fűzése, s abból a consequentia. Mind a két beszéd egy-egy közigazgatási programot, s tartozunk az igazságnak annak megismerésével, hogy mind a kettő méltó a gondolkozókat foglalkoztatni. Csak azt gondoljuk, hogy míg a Tisza Kálmán programmja, eszközeinek, czéljának s az eredményeknek teljes ismeretében, pozitív tényezőkkel dolgozva, azt fogja elérni, amire számít: az önkormányzat összeegyeztetését a parliamentarismussal, addig a Sennyey Pál programmja ingatag számításaival vagy azt érné el megvalósultában, amit elérni nem akar, vagy amit ingatag számítások alá rejteget: a merev centralisatiót. Mind a két rendszernek van jogosultsága az elméletben. De a gyakorlat ítél a theóriák felett, a czélszerűség és közszellem törvénye szerint. És Magyarországon mind a két törvény a Tisza rendszerének szolgáltat igazat. A vita, melynek mai folyamából még a Móricz Pál és a Szeniczey Ödön tartalmas beszédeit kell elismerőleg kiemelnünk, sa Kállay Ödön farsangi tréfálódzását ajánlanunk a mókázó emberiség emlékezetébe, s ma elérte tetőpontját. A hegytetőről csak lefelé van út. Jó csillagunk, mely a kapaszkodón felsegített, a lejtőn alá is csak velünk lesz talán. BUDAPESTI SZINLAPOK. Budapest, csütörtökön, január 13. 1876. Nemzeti SZillilaZ. 1„„ Ezt követi: Tűz a zárdában. Bérlet 232. szám. Vígjáték 1 felvonásban. DONADIO BIANCA kisasz- D’Avenay Pál Feleki A sevillai borbély. Adrienne Szigeti Jolán Vig opera 2 felvonásban. JÁnos ^^Leövey Gr. Almaviva Pauli A má°s oró Bartolo, orvos Kőszeghy Dramolette 1 felvonásban. 5°8!?.a Donadio k. a. Maxence iró Náday Bazilio Odry Juliette Molnárné Figaro Bing Amelin Halmi Bertha Kvassainé Pernet újházy Ornaszt Széphegyi József Sántha S ". AL K.«UM.17 órakor. 1 órakor- Népszínház. Vtívcivinitár Utazás a föld körül Várszínház. so nap alatt. Az utóirat. Látványos színmű zenével. Vígjáték 1 felvonásban, énekkel és tánczczal.J. Verne Lancy Náday regénye után irta Csepreghy Verliérené Sz.-Prielle Corn. Ferencz. Inas Pongrácz Kezdete 7 órakor. Budapest, január 12. A hegytetőn. A vita a hegytetőre ért. De fájdalom, mi elkéstünk tőle egy kicsit. S ráadásul még egy kellemetlen csalódás is ért. Amint mennénk a Házba, telt folyosók zsivaja zsong elénk. No hál’ istennek, ilyen telt folyosók mellett csak Simonyi Ernő beszélhet, de jó is, ha néha megkésik az ember egy kicsit. Hát egyszer csak — irgalom atyja ne hagyj el, jön a folyosó másik végéről elénk — Simonyi Ernő. Paff. Csak holnap fog beszélni: a mai folyosók nyüzsAz igazságszolgáltatás hivatalos nyelvének kérdése napról-napra komolyabban lép fel. E kérdés csaknem naponként többé kevésbbé botrányos konfliktusokat idéz elő a pánszláv, szász és oláh ügyvédek, a bíróságok és az igazságügyminisztérium között, mely konfliktusok következtében a törvényszékek egymásután kezdik elhatározni, hogy jövőre csak magyar nyelvű beadványokat fogadnak el, így tett a brassói és verseczi törvényszék. E miatt természetesen lett nagy felháborodás a magyarellenes ügyvédek között. A brassói szász és oláh ügyvédek a törvényszék határozata ellen felterjesztést intéztek az igazságügyminiszterhez, ez azonban természetesen helyeselte a brassói törvényszék dicséretes határozatát. Ezzel azonban, azt hiszszük, még nem lesz vége a dolognak. Az erdélyi szász és oláh ügyvédek majd meg fogják tanulni magyarországi kollegáiktól, miként kell amúgy istenigazában megboszantani a bíróságokat. Ezek sokkal praktikusabb módot találtak föl a magyar nyelv elleni tüntetésekre, s eszükben sincs eredménytelen panaszokkal járni az igazságügyminiszter nyakára. Számos esetet tudnánk felhozni ezen eljárás megvilágítására, de ezúttal csak egyet említünk fel. Főben járó per folyik több gyilkossággal vádolt bűnös ellen. A vádlottak ügyvédeket vallanak, kik a végtárgyaláson meg is jelennek, hogy védelmüket előadják. A vádbeszéd után a védelemre kerül a sor, s az első védőügyvéd elkezd oláhul beszélni. Az elnök figyelmezteti, hogy magyarul szóljon. Az ügyvéd tiltakozik magyarul (mert ezen esetben, melyről szólunk, az ügyvéd tökéletesen tudott magyarul is) s követeli, hogy oláhul szólhasson, mert ehhez a nemzetiségi törvény értelmében joga van. Az elnök a tiltakozás daczára elvonja tőle a szót, s a másik ügyvédnek adja. Következik az előbbi jelenet da capo. A tárgyalás vége az lett, hogy a törvényszék védelem nélkül ítélte el a vádlottakat 10—15 évi börtönre. Az ítéletet a kir. tábla természetesen megsemmisítette, mert védelem nélkül csak senkit sem lehet 10—15 évi börtönre ítélni, de egyszersmind utasította a törvényszéket, hogyha a védő ügyvéd nem akar magyarul beszélni, nevezzen ki hivatalból védőt. A magyar nyelv ellen tüntető ügyvédek makacssága miatt tehát az alsó és felső bíróságok kénytelenek kétszer foglalkozni ugyanazon ügygyel és így pazarolni drága idejüket. S ezen eset számtalan variátióban ismétlődik országszerte, azzal a különbséggel, hogy a vidéki pánszláv és oláh Catilinák összeesküvése miatt a törvényszékek sok esetben csak nagy bajjal tudnak védőügyvédet kapni, aki hajlandó volna hivatalból magyarul beszélni. Ezen üzelmekre azonban igen jó argumentuma van a magyar kormánynak és törvényhozásnak, t. i. a nemzetiségi törvény eltörlése, vagy oly módosítása, mely az igazságszolgáltatás ezen botrányos megakasztása elé korlátot fog vetni. E czélra a legalkalmasabb lenne ismét kimondani az 1844. évi II. t. ez. 6. §-ának elvét, miszerint a magyar igazságszolgáltatás nyelve kizárólag magyar. — E kérdésre, mihelyt terünk engedi, vissza fogunk térni. Egy helybeli kőnyomatu német Correspondenz értesítése szerint a magyar kormány tagjai tegnap akartak Bécsbe menni a vámügyi tárgyalások folytatása végett, de nem hagyhatván el jelenleg a közigazgatási törvényjavaslat felett vitázó képviselőházat, egy terjedelmes átiratot intéztek az osztrák kormányhoz. Miután a kérdésbeli Correspondenz értesítését némely lapok átvették, nem árt megjegyezni, hogy ama hír teljesen alaptalan. A főváros közgyűlése a költségvetésre vonatkozó miniszteri leirat tárgyalását holnapra halasztotta, mert a főpolgármester udvari ebédre lévén hivatalos, a mai közgyűlésen nem elnökölhetett. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében részletes tárgyalás alá vette a végrendeletek alakszerűségeiről szóló törvényjavaslatot, illetőleg folytatta az e részben a tegnapi ülésen megkezdett részletes tárgyalást. Az 1. §. azon intézkedése, mely szerint az önkezűleg írt és aláírt végrendelet érvényességéhez két tanú kívántatik, és illetőleg az ennek ellenében előterjesztett azon indítvány, mely szerint az ily végrendeletek tanúk nélkül is érvényesek legyenek, igen élénk és beható vitát idézett elő. A vita berekesztése után az 1. §. a következő szövegezéssel fogadtatott el: „Az írásbeli magán végrendelet érvényességéhez, a) ha a végrendelet az örökhagyó által egész terjedelemben íratott és aláíratott, két tanú, b) minden más esetben négy tanú kívántatik.“ A 2—12. §§-ok részint változatlanul, részint kevésbbé lényeges változtatásokkal fogadtattak el. Az ülésen jelen volt Perczel Béla igazság- Ügyminiszter. Holnap délután 5 órakor a tárgyalás folytattatik. A Reichsrath tegnapi ülése után Rechbauer elnök irodájában összegyűltek a Budapesten járt négy miniszter, Auersperg, Lasser, Preuis és Chlumetzky, s az alkotmányhű pártok elnökei, Eichhof a centrum, Gross és Hoffer a haladók és Herbst a baloldal részéről. Az alkotmányhű pártok képviselői kérdést intéztek a miniszterekhez a Budapesten folyt tárgyalások felől, amire azonban Auersperg kijelentette, hogy mindkét kormány kölcsönös hallgatagságot fogadott a tárgyalások befejeztéig és így azokról még most nem nyilatkozhatik. Hire járt, hogy Puszky Ferencz, az országos képzőművészeti tanács alelnöke ez állásáról leköszönt s tisztében b. Podmaniczky Frigyes váltaná fel, ki viszont a fővárosi közmunkák tanácsának alelnökségétől lépne vissza. Lapunk hétfői esti száma illetékes helyről megcáfolhatta a b. Podmaniczky Frigyes arra vonatkozó híreket. Most jó forrásból értesülünk, hogy a Pulszky Ferencz úr leköszönéséről szóló hír is teljesen alaptalan, s biztosan jelenthetjük, hogy Pulszky továbbra is megmarad a képzőművészeti tanács alelnöki székén, melynek betöltésére őt kiváló tehetségei különösen képesítik. _________ Az izraelita anyakönyvek vezetése körül előforduló rendellenességek megbírságolása tárgyában kibocsátott körrendeletéhez pótlólag még elrendeli a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a közigazgatási uton kiszabandó és behajtandó bírságpénzek az illető hitközségeknél külön iskolai alap gyanánt, hatósági felügyelet alatt lesznek kezelendők és vagy nagyobb beruházásokra — számadás mellett — fordítandók, vagy csak kamataik hasznosítandók. Az evangélikusok bányai egyházkerülete elhatározta, hogy a hitfelekezet jegyzőkönyvei jövőre magyarul vezettessenek. S mit gondolnak olvasóink, hogy ezen dicséretes és hazafias határozat alól a mondott egyházkerületnek melyik része kérte magát kivétetni? Tán a tótvidékiek ? Nem. A pesti, melynek német jegyzőkönyv kell. És ez a derék germanisátor-testület itt a magyar haza fővárosában még elég vakmerő a hozzá nem tartozó és magyar lelkű embereket is megkoldulni minden évben valami segedelemért. Na csak jöjjön el hozzánk még egyszer! Az osztrák államvasút az idén a tavalyi 40 franknál is kisebb osztalékot fog adni, minthogy nem akarja újra a tartalékalapot igénybe venni. Közigazgatási törvényjavaslatainkról. is. Menjünk tovább, és lássuk: a tiszta önkormányzat hívei ostromlásának s czifra sphrasisokba öntött jajveszéklésének van-e alapja, és a tiszta önkormányzat jelen viszonyaink között létesíthető-e hazánkban? Mindenekelőtt kötelességemnek tartom az önkormányzat fogalmát meghatározni, vagyis mit értünk önkormányzat alatt. Részemről értem hazánkban a vármegyék és városok részvétét a végrehajtásban átalában, és különösen a közigazgatás teendőiben vagyis a szabadságnak, e szervek öncselekvősége általi megvalósulását. De mivel az én szavam és meghatározásom igen csekély súlylyal bír, főleg nálunk, hol nem azt nézik ki mit mond, hanem ki mondja azt, ide írom a nagy tekintélyű Gneist meghatározását. Gneist, idézett művében ekkér határozza meg az önkormányzat fogalmát: „Selfgovernment heisst Verwaltung der Kreise und Ortsgemeinden, nach den Gesetzen des Landes durch Ehrenämter der höheren und Mittelstände, mittelst Communalgrundsteuern“. E meghatározás szerint tehát az önkormányzat a kerületek (vármegyék) és községek igazgatása az ország törvényei szerint, a felsőbb- és középosztály tiszteletbeli hivataloskodása által, községi adók közvetítésével. Az önkormányzathoz tehát szükségesek : 1. vármegyék és községek; 2. szükséges országos törvény, mely ezek hatáskörét megszabja; 3. szükséges felsőbb és középosztály, mely a hivatalokat ingyen viszi; szükséges ; 4. községi adó, melyből az önkormányzati költség fedeztetik. Vizsgáljuk meg most már ezen tisztának nevezhető önkormányzathoz szükséges eszközöket. Mivel Angliát a világ méltán a tiszta önkormányzat mintaállamának tartja, vessünk egy rövid pillantást ennek önkormányzati intézményei és eszközeire. Anglia, mint hazánk, vármegyékre és járásokra van osztva; van Angliában 40, Walesben 12 vármegye; ezeken kívül vannak a városok. — Anglia e felosztása Alfréd király idejére vitetik vissza, ezer éve, hogy a megyék kikerekítése fennáll és csak újabban szabályoztalak ezek területei törvénynyel. A megyék élén a király által kinevezett Vice Comes, Sheriff áll, kinek hajdan igen nagy hatásköre volt mind a büntető, mind a polgári igazságszolgáltatási ügyekben, de büntetőjogi hatáskörét a Magna Chartában, a polgárit az országos törvényszékek felállításával elvesztette; rendőri hatalma a békebírák, katonai hatalma pedig a Lord-Lieutenantok felállításával megszűnt. Mai napon Blackstone (I. 343—346.) szerint hivatalos hatalma a következő : 1. bírói minőségben eljár, és ítél 40 schillingig terjedő kisebb polgári perekben, és határoz a választói minőség felett; 2. mint a béke őre elfogathat mindenkit, ki a közbékét háborítja; hivatalból letartóztatni és őriztetni köteles az árulási, hűtlenségi és gyilkossági bűntettek elkövetőit, s ezek üldözésére honvédelmi vagy felkelési erőt alkalmazhat; 3. a főtörvényszékek ítéleteit végrehajtja, kézbesittet, bebörtönzést rendelhet, óvadékot vehet; főtárgyalásokra az esküdtszéki tagokat berendeli, s ha valaki elítéltetik, a végrehajtásról gondoskodik; 4. hivatali kerületében a kincstári javakra felügyel; a kincstárt illető javakat birtokba veszi stb. A megye második hivatalnoka a „Coroner“, ki a megyei birtokosok által választatik, s a koronát a megye területén illető ügyekben képviseli, hullaszemlét eszközöl, hajótöréseknél vizsgálatot tart, szükség esetén a Sheriffet helyettesíti. Legnevezetesebb közegei az angol közigazgatásnak a békebirák, kik a király által a megye azon földbirtokosai közül, kik 600 tallér évi jövedelemmel bírnak, neveztetnek ki. Ezek, mintegy húszezernyi számban, teljesítik nemcsak az önkormányzati, de az állami közigazgatási teendőket is. A Sheriffnek nincs semmi fizetése, sőt hivatala fényének fenntartása nagy költségbe kerül, ennélfogva a nagyobb földbirtokosok közül neveztetnek ki, s a kinevezést elfogadni kötelesek, alapos okokból csak a parliament adhatván felmentést. A békebíráknak sincs fizetésük, s ingyen szolgálni kötelesek. A Coronernek sincs fizetése, hanem ennek bizonyos szolgálatokért sportulókat szabott a törvény. Az angol alkotmány azon alapgondolaton nyugszik, hogy a birtokosok vannak elsősorban hivatva minden hivatalra, tehát