Ellenőr, 1876. november (8. évfolyam, 302-331. szám)

1876-11-01 / 302. szám

­­atározatairál, Ha a szövetséges Kormányok mégis ragaszkodnak ama meggyőződéshez, hogy a nagy feladatnak szerencsés megoldása lehetséges, úgy ezt azon bizalom alapján teszik, hogy önök tisztelt urak, ama javaslatok tárgyalásával a biz­tos és zavartalan, a közjót hathatósan védő iga­z­ságszolgáltatás teljesítését tartják szemük előtt. A szövetséges kormányok bátorkodnak reméltem­, hogy a birodalmi gyűlés nem fogja megtagadni beleegyezését attól, a­mi az imént megjelölt irány­ban mellőzhetetlennek ismertetett föl. A költségvetési évnek a múlt ülésszak alatt történt megváltoztatása külön költségvetést tesz szükségessé 1877 január 1-sejétől márczius 31-dikéig terjedő időszakra nézve. Ezen költségvetés, melynél a folyó év szolgált zsinórmértékül, önök elé fog terjesztetni. Sajnos szerencsétlenségek, melyek gyak­rabban, mint máskor érték hajóinkat, szükségessé teszik a tengeri szerencsétlenségek megvizsgálásá­ban követendő eljárás szabályozását. Egy ide vo­natkozó törvényjavaslat fog­­önök elé terjesztetni. Németország külügyi viszonyai, a helyzet pillanat­nyi nehézségeinek da­czár­a, a császár politikája békés jelle­­g­ere megfelelők. Ő felsége törekvése­­óvatlanul o­da van irányozva, hogy viszonyt minden hatalommal, külö­­n pedig a Németországgal szomszé­­djai­g hozzá t­ö­rtén­el­mi­le­g kö­z­e­le­b h­atalmakkal ápolja, s a békét ezt is a mennyiben a béke f­o­­volna, barátságos közvetítéss­­ ta­rtsa- De bármit hozzon is a megrendelés01.Azig biztos lehet, hogy adatik, e csak becsületének és fó­­védelmére fog omolni.M­ás, mely a kereskedelemre és és­re nem csupán Németországban többi államok nagyobb részében is már az idő óta nehezedik, a szövetséges kemá­k­­­ szakadatlan figyelmének tárgyát képezi. A vajnak közvetlen és hathatós megszüntetése a fen­­forgó rosz állapotok általánossága, nem különben ezek természete folytán nem állhat egyes ország hatalmában, bármily élénk legyen is azoknak jó­akarata s törekvése, kik élén állanak. Azonban igenis a német kereskedelmi politika e­g­y­ik f­ő fe­la­d­a­t­a leend a hazai ipartól mindazon hátrányokat elhárítani, melyek más ál­lamok vám- és adószervezete által előidéztetnek. Ezen czélra a császári kormány nevezetesen a ke­reskedelmi szerződések bekövetkezendő megújításánál fog különös tekintettel lenni. Az elmúlt hó folytán, ő felsége utazása al­kalmából a birodalom különböző részeiben a leg­melegebb rokonszenv számos kifejezései nyújtottak a nép részéről. Ő felsége különösen megbízott en­gem, e helyen legmagasabb köszönetét és benső megelégedését kinyilvánítani. Ő felsége ezen nyil­­vánulások által ismét azon örvendetes meggyőző­désre jutott, hogy Németországnak a birodalom ál­tal megalapított egysége, mely gyökereket vert a nemzet szívében, hogy a birodalom alkotmányos feladatának véghezvitelére, a jogot védelmezni, a német nemzet jólétét ápolni, mindinkább képesnek mutatja magát, hogy mindinkább a béke szilárd védfalának bizonyul — akár kül akár befelé. — Ehhez, ha isten akarja a birodalmi gyűlés most következő ülésszakának tanácskozásai is hozzájá­­rulandanak.“ Az általános politikára vonatkozó passust tetszés üdvözölte. (ALFÖLDI IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Erckmann -Chat­r­ián összegyűjtötték ön regéiket s elbeszéléseiket, melyeket El­veszítése óta, azaz 1870 óta írtak. — A 60O lapra terjedő illustrált kötet czíme: „Cont­es et Ro­mans alsaciens“. — Az írók neve igen kedvelt Francziaországban, s e kötet tartalmát ké­pező egyes elbeszéléseket, melyek különböző folyó­iratokban és szemlékben jelentek meg ezelőtt, külön-kü­lön is nagy örömmel fogadta a franczia közönség, mely még mindig magáénak tekinti El­zászt és Lotringiát, s most kétszeres érdekkel csügg mindazon, a mi e két tartományra vonatkozik. 1í kötetnek megjelenését is nagy örömmel üdvözlik a párisi lapok, s a többi között a „Figaro“ követ­kező megjegyzést teszi: „Elzász és Lotharingiából nem vesztettünk el mindent, s nem is veszíthetünk el soha. Nagy művészeiknek, festőiknek, szobrá­szaiknak és íróiknak művei a mieink, s mindig a mieink maradnak ; nincs az a hatalom a földön, a­mely ezeket bármily erőszakkal meg tudná fosz­tani franczia nemzetiségüktől.“ * A Littré és társai által szerkesztett „La Philosophie positive“ legújabb havi füzetében a positív tudományok számára létesílni szándékolt felsőbb tanintézet tervezetét közli. E tanintézet népszerű dal akkor kezdődött, mikor Pen elhagyta a Kis­ pitvart. Hízelgett magának vele, hogy telje­sen uralkodott volt vérmérsékletén. Szerettte volna, ha Haxter kötekedett volna. Szeretett volna verekedni vele vagy másvalakivel. Hazament. A napi munka, az ebéd, a színház, a vizes­ pálinka, a veszekedés — semmi sem csillapította le. Nem aludt jobban, mint múlt éjjel. Néhány nappal ezután Mr. Sam Huxter egy levelet írt Mr. Hobwellnek falura, melynek főtár­gyát Mr. Arthur Pendennis képezte. Sam leírta Arthur londoni trzelmeit, s régi, otthonról való ba­­rátjai iránt tanúsított szemtelen gőgös magavisele­tét. Azt írta, hogy Arthur egy elvetemedett bűnös, egy valóságos Don Juan, egy olyan ficzkó, a­kit, ha falura megy, nem ajánlatos bebocsátani tisztes­séges emberek házába. Látta őt a Vauxhallban tán­­czolni egy alacsony sorsú ártatlan leánynyal, kit áldozatául szemelt ki. Egy Írországi úrtól (ki az­előtt a hadseregben szolgált) ki ővele, Huxterrel, egy clubba jár, megtudta, hogy ki az a leány, a­kin ez az önhitt henczeg, a maga pokoli mester­ségét gyakorolja, s Huxter úgy gondolja, hogy figyelmeztetni fogja erre a leány apját, stb., stb. — a levél ezután érintette a napi híreket, kife­jezte az író köszönetét az utóbb kapott csomagért és tengeri nyúlért, s jelezte teljes készségét jövőbeli szívességek elfogadására. Körülbelől egyszer egy esztendőben keresztelő szokott lenni a Warrenben, s úgy esett, hogy ezen szertartás egy nappal azután ment végbe, mikor Mr. Hobnell sógorától a levelet kapta. A csecsemő (egy kedves kis leány) Myra Lucretiának keresztel­­teték, két keresztanyja, Miss Portman és Mrs. Pybus után, s minthogy Mr. Hobnell természetesen kö­zölte volt Sam levelét nejével, Mrs. Hobnell el­­mondá annak borzasztó tartalmát két komaasszonyá­nak. Takaros történet volt biz ar, s takarosan el is beszélték azt egész Claveringben még aznap. Myra sokkal jobban meg volt ütközve, sem­hogy szólt volna a dologról mamájának, de Mrs. Pybusnak nem voltak ily tartózkodó érzületei. Be­szélt a dologról nemcsak Mrs. Portmannal, hanem Mr. és tisztelendő Mrs. Simcoeval, Mrs. Glanderszel (a leányok e czélból kiparancsoltatván a szobából), Madame Fridsbyvel is, és egy szóval a claveringi egész társadalommal. (110. folyt. köt.) terve gyorsan közeledik a valósuláshoz, a­mióta a befolyásos szabad­kőmives páholyok (Littré tudva­levőleg szintén a szövetség tagja,) vették kezökbe az ügyet. *Wachenhusennek új regénye jelent ) '•"g: „Schlag zwölf Uhr!“ A híres regényíró mes- ■ leri jellemfestése s merész képzelete e regényben­­ sem hiányzik. A regény egy pazarlónak kiábránd­­­dulását rajzolja, ki az élet súlyos küzdelmeiben megtisztulva solid higgadt kereskedővé lesz. Kivá­lóan alakított jellemek e regényben egy szenvedé­­­­lyes játékos : Raudnitz báró, Sobernthal uzsorás és ■ Habicht ügyvéd. Talán legszebb része a műnek­­ egy öngyilkossági jelenet az erdő mélyében, mely a képzelet bámulatos merészségével s rendkívüli­­ művészettel van ecsetelve. A Bismarcknak szobrot emelnek Köln­ben, s a pályázatra 28 pályamű érkezett. Az első díjat Schoper berlini szobrász nyerte el. Ugyancsak Kölnben legközelebb elkészül azon 28 festett üveg­ablak, melyek eddig a híres szépségű d­o­m­b­a­n hiányoztak, s melyeken összesen 112 alak lesz látható. A templom belsejének teljes felszerelésé­hez ezen kívül még 60 szobor hiányzik. * Képzőművészeti világkiállítást rendeznek Nápolyban, mely 1877. ápril 2-án fog megnyittatni. Csak a jelenleg élő, vagy a le­folyt 10 év alatt elhalt művészek műveit fogadják el. A kiállítás teremtője, lelke és titkára: Sala­­taro, ki újabb időben egészen új életre ébresz­tette Olaszország művészetét buzgalma és tevékeny­sége által, é­s ki az általunk is nem rég említett Salvator-Rosa emlékünnepélyt is rendezte. A ná­polyi kiállítást az ünnepélyek egész sorozata is ki­­sérendi. Verdi is megígérte közreműködését a meg­nyitás alkalmával, s Pompejiben előadásokat ren­deznek az évezredes színkörben. * A­j lap indult meg Párisban az impérialis­­ták érdekében. Czime : „La Nation“, nagy alaptő­kével rendelkezik, s alapítói között vannak Lam­­bacérés és Albaféra herczegek, Duval, Borral stb. Legfőbb érdeke azonban e lapnak azon általáno­san elterjedt hit, hogy Napoleon Jeromos herczeg közlönye lesz. * Érdekes régiségek vannak most áruba bocsátva Párisban. A lengyel királyok jogora, gyű­rűje és pecsétje, és Sobiesky tintatartója. Nemcsak történelmi, hanem művészeti becsük is igen nagy Állítólag a Musée de Louvre rés­zére fogják meg­venni. * Humboldt Sándor szobrára Németor­szágban rövid idő alatt 50,000 frtot gyűjtöttek, s az összeget a berlini egyetemnek adták át, mely kijelölte a szobornak helyét, saját épületének terü­letén, de egyúttal Humboldt Vilmosnak is hasonló szobrot emeltet, s most már mindkét test­vér szobrára pályázat van hirdetve. — A mi magyar szobraink és emlékeink nem létesülnek ily gyorsan. * Than Mór „Tündér Ilonájáénak met­szetét adja ki a jövő év elején a bécsi „Ge­sellschaft für vervielfältigende Kunst“ a tagjai­nak illetményéül szétküldendő hat metszet között. — A vigadó lépcső­házát díszítő e szép festmény után a metszetet Doby készíté, s illetékes szaklapok igen sikerültnek mondják. *David Felicien helyére a szépművé­­szetek akadémiájába Párisban a következő zeneszerzők vannak hivatalos ajánlottakul kijelölve: Alary, Blanc, Boieldien, Boulanger, Duprate, El­­wart, Membrée, Reyer, Semet, és Vogel. — A kö­zönség és a zenészeti körök nagy érdeklődéssel várják a választás eredményét, s már a jelölések kérdésében is élénk pártok alakulnak. A többi kö­zött nagy pártja volt Saint-Saens-nek, a fiatal ze­neszerzőnek, a­kinek szerzeményei az újabb időben — egyelőre csak zongora átiratokban — nálunk is gyorsan lettek ismertekké és kedveltekké. A moz­galom daczára azonban, — mint a fentebb közölt hivatalos névjegyzék tanúsítja, Saint-Saëns-et nem vették fel a jelöltek közé. Fővárosi ügyek: Budapest forgalma és kereskedelme. Az összes vasúti és gőzhajós áruforgalom (ma­gánhajók nélkül) augusztus hóban 2.421,449 méter­mázsát tett, a folyó év nyolcz havában 13.176,000-et, az 1875-ik év megfelelő időszakában pedig 12.511,000 méter­ mázsát. A főváros áruforgalma e szerint a folyó év nyolcz havában 665,000 méter­ mázsával nagyobb mint volt tavai ugyanez időben. Ezen for­­galmi többletből esik a bevitelre 140,000, a kivi­telre pedig 525,000 méter­ mázsa. A magánhajókon érkezett és súly szerint fel­­dett áruk beviteli forgalma augusztus hóban tett 118,668 méter-mázsát. Ez összegből esik a gabo­nára 60,886, kőszénre 32,700, építő­anyagokra 13,370, gyümölcsre 3119, szer- és épületfára 2800, gyapjúra 585 és egyéb czikkekre 5208 méter-mázsa. Ezeken kívül behozattak még a következő czikkek : 5909 hectoliter bor, 432,000 drb tégla, 188,000 darab cserépzsindely, 135,000 darab járda- és koczka­kő, 11,600 drb márványkő, 4917 drb deszka, 3068 drb lécz, 2012 köbméter egyéb építő­anyag és 28,480 köbméter tűzi­fa. A beviteli forgalomban legfontosabbak a kö­vetkező czikkek: gabonaneműek, sertések, dohány, vas- és aczél, épitő­anyagok, tüzelő-anyagok, szer- és épület-fa. A gabonanemüekből a folyó év nyolcz havában 2.4 millió métermázsa érkezett fővárosunk­ba, 1875. év megfelelő szakában pedig 2.6 millió; bevitelünk ezen legjelentékenyebb czikkénél e sze­rint a múlt évhez képest csökkenést észlelünk. A sertések behozatala ellenben jelentékenyen emelke­dett. A folyó évben ugyanis 352,000 métermázsa sertés hozatott be Budapestre, a múlt év megfelelő szakában pedig csak 255,000 métermázsa. Dohány ez évben 182,000, a múlt évben pedig csak 101,000 métermázsa érkezett a fővárosba. A vas- és aczél bevitele a múlt évhez képest csak kevéssé emelke­dett. Ez év nyolcz havában 153,000 métermázsát tesz e czikkben a behozatal. Az építő­anyagok be­vitele némi csökkenést mutat fel a múlt év adatai­hoz képest. A folyó év nyolcz havában e czikkből ugyanis 362,000 métermázsa hozatott be, a múlt év megfelelő szakában pedig 377,000. Tüzelő­anyag ez évben 2.8 millió métermázsa érkezett a fővárosba, a múlt évben pedig 2.4 millió, s így e czikk for­galma jelentékeny emelkedést mutat fel. A szer- és épületfa beviteli forgalma a múlt évhez képest nem változott. E czikkből ugyanis a folyó év nyolc­ ha­vában 247,000, a múlt év megfelelő szakában pe­dig 244,000 métermázsa érkezett Budapestre. A kiviteli forgalomban különösen a liszt- és egyéb őrlemények és a gabonaneműek veendők szem­ügyre, mint mely czikkek összes kivitelünk felét teszik ki. Liszt- és egyéb őrlemények kivitele a múlt évhez képest csak kevéssé emelkedett. Ez év nyolcz havában ugyanis e czikkből 1.5 millió mé­termázsa vizetett ki, a múlt év megfelelő szakában pedig 1.4 millió. Jelentékeny emelkedés észlelhető a gabonanemüek kivitelénél. Gabonanemüekben tett t. i. a kivitel ez év nyolcz havában 605.000 méter­mázsát, a múlt év megfelelő időszakában pedig 360.000 métermázsát. A szeszes italok, különösen a sör és szesz kivitele a múlt évhez képest csökke­nést mutatnak fel. Sör ez év nyolcz havában 99,000, a múlt év megfelelő szakában pedig 128,000 métermázsa vizetett ki a fővárosból. A szesz kivitele pedig tett ez év nyolcz havában 90,000 métermá­zsát, a múlt évben pedig 105,000-et. A marhavásáron szeptember hó 4 hetében 24.728 darab állat adatott el, a folyó év három ne­gyedében 175.591 db, az 1875 év megfelelő idő­­szakában pedig 172.000 darab. HÍREK: Október 81. Hivatalos. Állomáson való megerősí­tés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Ond­­rejkovics József fehértemplomi állami elemi népis­kolai ideiglenes minőségű tanítót állomásán végleg megerő­­sitette. — Előléptetések. A m. kir. pénzügyminiszter Q­u­e­r­n­o­r Gyula, M­í­rj­á­k Lajos és Havlicsek Jó­zsef i-f. oszt dohánybeváltási tiszteket IV. oszt. dohány­beváltási kezelőkké ; továbbá V­i­lic­s­e­k József, Szarka József, Gartner Fülöp, Baloghi Imre Magya­­ro­ssy Béla dohánybeváltási gyakornokokat VI. oszt. do­hánybeváltási tisztekké nevezte ki. — A m.-szigeti bányaigazgatóság kö­réből. A marmaros-szigeti m. kir. bányaigazgatóság a szigeti m. kir. sószállitó hivatalhoz a­ mázsa tisztté Bocs­kai Ignácz segédszámtisztet nevezte ki. — Uj egyesület. A M.-Vásárhelyt alakulóban levő „Kemény Zsigmond“ társaság alapszabályai a kir. bel­ügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — A szombathelyi ügyvédi kamara kö­réből. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről közzé tétetik, miszerint Laky Antal szombathelyi ügyvéd s ka­marai elnök f. 1876. október 19-én-én történt elhalálozása folytán a kamara ügyvédi lajstromából törültetett, — és irodája részére gondnokul N­agy Jenő szombathelyi lakos ügyvéd rendeltetett ki. — A király 150 frtot ajándékozott a gal­­sai r. kath. hitközségnek felekezeti iskolája épí­tésére. — Arany János mellszobrát a köz­oktatási miniszter Izsó Miklós hagyatékából megvá­sárolta, s a mír a múzeumban van közszemlére kitéve. E szobor Izsó jelesebb művei közé tartozik, mint általában mind­azok, melyeket élő alakok után készített. — Természettudományi estély. A természettudományi társulat pénteken, november 3-ikán délután 6 órakor természettudományi estélyt rendez a vegytani intézetben (múzeum-körút 42.). Ez alkalommal Klein Gyula „a rovarevő nö­vényekről“ tart mutatványokkal egybekapcsolt elő­adást. Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában (régi Llyod-épület II. em.) i. e. 10—12 óra közt adatnak ki. — A­r v­­­z-r­ongálta megyei utak. A Dunapataj és Solt pest megyei mezők közt levő és megyei utul szolgáló Duna-védgát a legutóbbi árvíz által annyira megrongáltatott, hogy rajta a közle­kedés veszélyessé vált. Ezen vonalon Solt mezővá­rostól H­a­r­­­a községig, míg a vejtei útvonalat kiépí­tik, a közlekedés elzáratott és az most ideiglenesen a Tetétlen felé vezető és a kis-kőrös-székes-fehér­­vári megyei uton történik. A d­ö­m­s­ö­d-p­e­r­e­g­i, országutat is nagyon megviselte a tavaszi árvíz. Az állami mérnöki hivatal már ápril­isban meg­vizsgálta, de még nem történt semmi, s most a hatóság sürgeti a minisztériumnál ez állami út ki­javítását.­­ Az ötmilliós pes­tvár­o­s­i k­öl­cs­ö­n­r­e vonatkozó sorshúzás alkalmával kisor­solt 74 drb kötvény és beváltott 10,400 drb szel­vény alapján a fővárosi házi pénztári hivatal 175,759 frtot fizetett ki, és pedig a 10,400 szel­­vény után 142,059 frtot, a 74 drb kötvény után pedig 33,700 frtot. — Illyés Bálint, ki jó ismerős a szép­­irodalom barátai körében, előfizetést hirdet költe­ményeire, melyek egy kötetben, legalább is 16 ívnyi terjedelemben fognak megjelenni, díszes ki­állításban. Előfizetési ára 1 frt 50 kr. Díszpéldány 2 frt. Minden tíz előfizető után a gyűjtők egy dísz­példányt kapnak. Az előfizetőé­k deczember 15-ig szerzőhöz Kisújszállásra küldendők, a mikorra a mű is megjelenik. Előfizetés helyett megrendelés is elfogadtatik, ez esetben a mű utánvét mellett kül­detik meg.­­ Sokat szenvedi a csepelszigeti Csép község az utóbbi években mindenféle elemi csapá­sok következtében. Pest megye hatósága tehát a belügyminisztertől segélyt kér, minthogy e közsé­get különösen a folyó évi árvíz is pusztította, és határából közel 97 holdnyi területet örökre elso­dort és a Duna a község határán keresztül magá­nak egy új medert készített, minélfogva a káro­sultak kárpótlandók lennének.­­ A múzeumi parkról nem lehet mon­dani, hogy valami díszes. Az igazgatóság azonban jövőre reformokat akar életbe léptetni itt is. A meglevő padok mellé székeket állíttat, melyeket 3 kvnyi bér mellett lehet használni, s ekkor bizto­sítva lesz a tisztességes közönség, hogy sétája közben akad pihenő­helye. E jövedelmet az ültet­vények ápolására fordítják. A kert vízvezetékére nézve pedig az igazgatóság megkeresést intéz a fővárosi tanácshoz, hogy miután ezen közintézet a vízvezetékért úgyis tekintélyes összegű díjat fizet, a kert öntözésére ne tegyen a város külön felszá­mítást, mert az a fővárosnak éppen olyan nyílt és köztere, mint pl. az Erzsébet tér, mely a vizet szintén ingyen nyeri. — Öngyilkosság. Folyó hó 29-én a zugligetben egy öreg férfi ülőhelyzetben egy faágra felakasztva találtatott. A rendőri nyomozásból ki­derült, hogy az öngyilkos Rossi József, 77 éves, franczia nyelvmester volt, ki egykor sok elő­kelő családnál tanította a franczia nyelvet. Rossi utoljára a budai Árpád­ utcza 3. sz. a. alatt lakott egy hónapos szobában. Öngyilkosságának oka va­­lószinüleg a szükség volt. — Megszűnt lap. A „Divat-Nefelejcs“, mely legrégibb divatlapjaink egyike volt, s Bu­­lyovszky Gyula szerkesztése mellet, mint „Nefe­lejcs“ élénk pártolásban részesült, megszűnt s elő­fizetőit a „Magyar Bazár“-ral kárpótolják. — „A harcztérről,“ a népszínház látvá­nyos újdonsága holnapután, csütörtökön kerül elő­ször színre. A jegyek ez előadásra már holnap, azaz szerdán d. e. 10—1 óráig adatnak a hátulsó, jobboldali bejáratnál. — Medvevadászat Máramarosban, Nagy- Bocskó körül okt. 26-án nagy hajtóvadászatot tar­tottak az elszaporodott medvékre, melyek most rendesen az alantabb fekvő tölgyesekbe húzódtak, nem lévén bükk-makk. Bocskón ez őszszel már tizenegy medvét ejtettek el, s az egész megyében mindenfelé gyakori látogatók. A hajtóvadászatot Prugberger kincstári főnök s a vadászati jog bér­lője rendezte. A vadász csapat, mely 25 puskásból s ugyanannyi hajtóból állt, korán megindult a son­­kai hegyek közé, s egy völgyben foglaltak állást. Egy órai várakozás után a hajtók tizenegy med­vét szoritottak a puskák közé s a vadászok hatot leterítettek. A falusi puskák gyarlósága volt oka, hogy valamennyi ott nem maradt. Egy vén medve, melyet báró Sztojka Béla kir. ügyész lőtt le, már valamikor veszedelmes kalandot élhetett meg, mert első ballába hiányzott, de már tökéletesen meg volt gyógyulva. A vadásztársaság meg volt elégedve az eredménynyel, s okt. 28-ikára ismét újabb medve­vadászatra készült. A nemzeti zenede október 27-én tartott választmányi ülésében Bartay Ede igazgató úr azzal az örvendetes jelentéssel lepte meg a választmányt, hogy a növendékek száma 300, és így 75-tel több, mint a tavalyi évben. A növendékek e nagy száma rendkívüli tanárok alkalmazását tette szükségessé s a pályázat útján jelentkezett 12 budapesti zon­gora­tanár közül a zongora tanszak számára Fayl Frigyes, Bartay János, Fetter János urak és Szi­­gethy Gyuláné szül. Szalay Erzsi urhölgy; a he­gedű tanszak részére pedig Pischinger Alajos úr választattak meg. A zenede alapitó tagjai sorába 105 írttal lettek özv. Kozák Andrásné, Kozák Etel és Mária urhölgyek; pártoló tagoknak pedig beje­lentettek : Tosztel Hermina, Krausz Mária úrhölgyek, Kukovics József, Péterffy József és Szeszler Henrik urak. Az igazgató választmány felhatalmazta Bar­tay Ede urat, hogy f. é. nov. 1-én a jelenlegi czél­­szerűtlen lakást felmondja és ugyancsak a belvá­rosban az intézet czéljának megfelelő lakást sze­rezzen. Indítványoztatott továbbá, hogy a tavaszi hangversenyi időszakban a nemzeti zenede javára Liszt Ferencz „Erzsébet“ oratóriuma adassék elő; ezen indítvány jelentéstétel végett a hangverseny­­bizottságnak adatott ki.­­ Az angolok északsarki expedi­­tiójáról visszaérkezett az „Alert“ és „Disco­very“ gőzhajó, melyek másfél év előtt indultak el a jegek világába. E hó 27-én kötött ki az ,,Alert“ Izland északi részén Valenciában, s utána megjött útitársa, a „Discovery“ is, s eddig már Queenstown­­felé folytatják útjukat. Nares kapitány, az „Alert“ partraszállása után azonnal értesítette az admira­­litást az expeditió viselt dolgairól. A legénység közül meghalt hat; egy Peterson nevű megfa­gyott , háromnak pedig keze és lába fagyott el. Az elhaltak sírja fölé emléket állítottak. Az expe­ditió a 83-ik fokon felülhaladt, s 400 mértföld­­nyire volt a sarkponttól, melyet az újabb expedi­tió is megközelíthetetlennek mond a roppant jég­torlaszok miatt. A két hajó 1875. júl. 29-én a Cap-Sabin torlaszai közé jutott, de nagy erőfeszí­téssel eljuthattak a Lady Franklin-öböl éjszaki partjáig, honnan az „Alert“ a sarktenger legszélső partjáig tört előre, s Itt töltötték a telet, és 142 napig egy sugarát sem látták a napnak. A hideg átalában 73 fokot mutatott, de átéltek 104 fokot is. Eszkimókra a 81 foknyi távolban már nem akadtak. Találtak kőszénre és nagyszerű korall­­maradványokra. Az expeditió tömérdek érdekes tárgyat hozott magával, s a tájakról fényképeket és térrajzokat vett föl. — A kivégzés után, Déván okt. 24-én rablógyilkosság miatt akasztás volt. Dévához alig 3 órányira, Maros-Illyén egy péket és leányát meggyilkolták, s a­mit a szobában találtak, el­rabolták. — Hamis 5 frtosok Temesváron. A temesvári rendőrség már régen nyomoz bankó­­hamisítókat, kiknek valószínűleg a környéken kell lappangniok, mert ugyanolyan nyomású hamis 5 frtosok tűnnek föl időközönként. Azonban még ed­dig hasztalan minden kutatás. A múltkor egy sze­gedi kereskedőt fogtak el, mert az általa fölvál­tatni akart nagyobb számú 5 frtos államjegy közt 6 darab hamis volt. Legújabban pedig két bolgár kertész akart 600 frtnyi papírpénzt aranyra vál­tatni, s ezeknél is 4 darab hamisítványt találtak. A két bolgár nem emlékszik, hogy kitől kapta, csak annyit tudnak, hogy a piaczon fizették őket azokkal. Közlemények ez ipar, kereskedés is forgalom körésül. Magyar Földhitelintézet. Sorshúzási jegyzéke a Magyar Földhitelintézet 360,100 frt ér­tékű zálogleveleinek, melyek az 1876. évi október 31-én a királyi biztos és két felügyelő-bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement XXVIIIk kisorsolás alkalmával kihúzattak: 13 darab 10,000 forintos. 30 68 118 166 174 181 346 355 524 782 830 931 1162. «. 210 darab ÍOOO forintos. 41 42 130 155 238 353 367 377 419 424 434 481 541 564 579 731 734 752 753 782 974 1045 1054 1060 1066 1076 1113 1188 1222 1224 1230 1247 1266 1279 1310 1321 1350 1640 1686 1724 1729 1782 1784 1827 1840 1844 1858 1909 2013 2022 2046 2053 2069 2090 2093 2124 2172 2215 2236 2266 2301 2359 2362 2407 2424 2512 2606 2641 2648 2745 2760 2801 3030 3036 3040 3171 3207 3219 3250 3343 3372 3400 3412 3439 3460 3502 3542 3666 3672 3724 3743 3759 3767 3779 3827 3845 3874 3887 3977 4037 4055 4061 4082 4225 8926 10976 11008 11014 11023 11052 11053 11065 11076 11092 11099 11121 11124 11126 11127 11135 11137 11151 11162 11183 11290 11329 11335 11428 11502 12285 12428 12698 12767 12842 13094 13269 13589 14490 14855 15133 15154 15225 15358 15551 15572 15583 15771 15965 15973 16237 16292 16432 16436 16508 16563 16564 16566 16576 16650 16723 16744 16844 17823 18194 18225 18551 18555 18625 18851 19051 19097 19142 19250 19323 19495 19579 19581 19587 19799 19858 19873 19910 20042 20282 20296 20368 20546 20555 20770 50886 20925 20984 20997 21160 21340 21404 21803 22478 22903 23437 23756 23856 24895 25733 26262 26588 56689 27068 28462 29409. 27 darab 500 forintos. 150 253 488 665 1652 2160 2717 2860 2898 3427 3634 3946 4115 4168 4265 4365 4426 4579 4636 4652 4829 5172 5300 6169 6268 6330 6496. 66 darab lOO forintös. 50 366 761 1802 2134 2350 4432 6336 7897 8873 9195 9890 10083 10084 10716 10928 12004 12038 12161 12164 12292 12320 12412 12541 12713 12905 13010 13036 13130 13736 13740 14261 14392 14426 14627 14727 14757 15063 15210 15234 15262 15330 15143 15776 15923 15932 16019 16072 16187 16228 16794 17296 17393 17408 17487 17518 17609 18169 18522 18554 18570 18709 18772 18802 19347 19540 Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataik­kal együtt, 1877. május 1-jén teljes névérték sze­rint készpénzben kifizettetnek: Budapesten: az in­tézet pénztáránál; Bécsben : S. M. von Rothschild urnál, az ipar- és kereskedelmi hitel­intézetnél ; M. Frankfurtban : M. A. von Rothschild és Söhne uraknál, a Filiale der Bank für Handel & Indu­strie czimü intézetnél; Brüsselben: S. Lambert urnái; Berlinben: S. Bleichröder urnái, a Bank für Han­del & Industrie czimü intézetnél. E záloglevelek kamatozása 1877. évi május 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levo­natnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. Terménypiaca: Budapest, október 31. G a b o n a ü z l­e t. Búza ma 6000 méter mázsányi forgalom mellett árában ugyan változatlan, a hangulat azonban lanyha. Határidőre nem tör­tént adás-vevés, a tegnapi jegyzések névlegesek. Rozs és árpa változatlanok. Tengeri csendes, Zab üzlet nélküli, árában változatlan. Táviratok: Berlin, október 31. Búza 209.—, 216.-. Rozs 156.-, 162.-. Zab­ 165.-, 157.50. Olaj 71.50 71.­ 73.-. Szesz 52.90, 53.50, 55.70. Köln, okt.. 31. Búza 20.40, 21.85. Rozs 15.20 16.10. Olaj 38 50. 37.40. Stettin, okt. 31. Búza 205.— 215.—. Rozs 151.— 158.59 Olaj 69.50, 73.—. Szesz 51.­, 51 50. Répa 340.—. Pénz- és értékpiacz. Budapest, okt. 30- A tőzsde eleinte a két havi fegyverszünet hírére szilárdan állott, de mai pétervári táv­irat következtében, hogy Ignatieff meghagyást kapott, a fegyverszünetet 48 óra alatt kieszközölni vagy a­, egész követségi személyzettel Konstantinápolyból hazaköltözni, a hangulat kedvezőtlenné vált. Az előtőzsdén osztrák hitel 146.60—14680 között, magyar hitel 112.75-ön állott, a déli tőzsdén osztrák hitel 146.80-ért, magyar hitel 113-ot kelt, földhitel 1t. 30.50-ért, magyar dijsorsjegy 70.75, malmok közül Lujza gőzmalom 156, molnárok és sütők 295—297, hengergőzmalom 770, Victoria 252 , devisek kö­zül londoni 123.50, berlini 60.50, párisi 48.80, Napoleon­­arany 9.87. Az esti tőzsdén osztrák hitelért 145.50-et, utóbb 144-et adtak, magyar hitelért 110.75-öt. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések, csődü­gyek. Sarluska (Nyitra) név 16. Szedlák Pál ingatlana 2360 frt. — Kis­soda (Temesvár) nov. 24. gróf Königsegg Fidél birtoka 69,309 frt. — Do­­mony (Pest) nov. 6 Valentin­ Márton ingatlanai 1605 frt és 1155 forint. — Parácz (Temesvár) nov. 16. Weiszmann Henrik urb. telke 2400 frt. — Horváti (Ipolyságit) nov. 80. ifj Lercz Mátyás háza 100 frt, telke és szőlői 1969 frt. — Békés nov. 11. Veres János szántóföldjei 2061 frt. — Ko­lozsvár decz. 12. Ottó Zsigmond hagyatéki ingatlanai 9199 frt. — Radna (Arad) decz. 12. Kertes Heim Teréz borháza 2000 frt és szőlője 1000 frt. — Kalocsa (Vinga) nov. 21. Cossu Marku örököseinek telke 4048 frt. — Ungvár decz. 1. Jáger János birtoka 2650 frt. — Ungvár nov. 14. László Pál birtoka 19,250 frt. — Ungvár decz. 11. Gerstel Sámuel birtoka 3190 frt. — Sopron nov. 28. Seidler házrésze 5000 frt. — Arad decz. 4. Skolnik Teréz ingóságai 383 frt és háza 4605 frt. — Budapest nov. 12. Echinger és Feman czég rozsa-ntezai ingatlana 84,505 frt. — Folya (Temesvár) nov. 21. Zsumanko Juon hagyatéki háza és telke 2354 frt. — Zenta nov. 24. Pólyák Gergely földje 17,400 forint. — Szt. Endre (Pest) nov. 3. néha Pajos Titusz örököseinek épületes udvartelke 800 frt és szőlői 2368 frt, 1625 frt és 1365 frt. — Szerdahely (Nagyszeben) decz. 2. Csiky József ingatlanai 2285 forint. — Szászfalu (Szatmár) nov. 2. Egri Lajosné birtoka 10,000 frt. — Folya (Temesvár) nov. 18. Karajmann Bosztok birtoka 7700 frt. Csőd: Reich Lipót miskolczi ruhakereskedő ellen. Vízállás és időjárás. Budapesten okt. 81. 1.23 m. 0 fölött felhős. Pozsonyban okt. 31. 0.94 m. fölött felhős. M.-Szigeten okt. 31. 0.84 m. 0 fölött esős.­ Szatmáron okt. 31. 0.43 m. 0 fölött felhős. Tokajon okt. 31. 0.67 m. 0 fölött esős. Szolnokon okt 31. 0.46 m. 0 fölött felhős. Szegeden okt. 31. 1.28 m. 0 fölött felhős. Aradon okt. 30. 0.79 m. 0 alatt felhős. Nagy-Becskereken okt. 30. 0.03 m. 0. alatt felhős. Bezdánnál okt. 30. 1.64 m. 0 fölött száraz. Eszéken okt. 27. 2.21 m. 0 fölött esős. Iptroviczon okt. 22. 0.68 m. 0. fölött esős. Zimonyban okt. 22. 2.34 m­. 0 felhős. Ő-Orsován okt. 22. 1.67 m. 0. esős. Barcson okt. 26. 1.73 m. 0 fölött esős. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Nyí­lttér. *) Beitscher M.-w bank- és váltó-üzlete rózsa- és Sebestyén-tér sarkán, előlegez mindennemű állami és iparpapírokra a leg­­jutányosabb feltételek mellett. Nagyobb összegek 8°­„ mellett pro anno. Állampapírok, részvények, sorsjegyek, értékek és felváltók vásárlása és eladása árfolyam szerint. ígérvények a magyar sorsjegyekhez, húzása november 15-én, darabja 2 frt 50 kr. és bélyeg. Levélbeli megbízások a legméltányosabb fel­tételek mellett eszközöltetnek. 1222 Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költség nélkül, gyógytáplálék által, E E V­A L ELCSÉRE London.^ Kivonat a londoni „Morning Chronicle“ czimü lapból. A hírlapirodalom egyik legkellemesebb kötelessége olvasóinak az új és hasznos találmányokról közleményeket adni, de kü­lönösen akkor, ha azoknak czélja a szenvedő emberiségnek segedelmet és könnyebbülést szerezni. Figyelmeztetjük tehát olvasóinkat a londoni Révaiér­oiére du Barry-ra ; ezen szer egyszerű dara-czukorból (farina) áll, oly növény­ gyökereiből készítve, mely nagy mennyiségben szállíttatik évente nyugat-afrikai ültetvényekről Európába. A legnagyobb mértékben táplálékony s gyógyászati tulajdon­ságai a „London Medical Journal“ ismert szaklapban, dr. Routh, a nők és gyermekek számára felállított irgalmasok kórházának igazgatója által a következő szavakban van elismerve : A „Revalesciére“ ugyanazon alkatrészekből áll, mint az anya- vagy dajka­tej, és ép oly, vagy még annál is emészt­­hetőbb, haszna, tekintve, azt mint pótszert az emészthetlen piskóták, gyermekpép stb. helyett, melyekkel a gyermekek tönkre tétetnek, az egészségre nézve kiszámithatlan. Én ezen szert igen sok gyermeknél, kik idővel sorvadásba estek, a legjobb eredménynyel alkalmaztam. Ezen kitűnő tápanyag használata következtében valamennyi ismét kigyógyult. Ezen szer a gyomor functióit szabályozza, az ízületek és csontok­nak ezáltal újult erőt adván. Egyedül Angolországban 50,000 gyermek hal meg évente a gyermekpép és hasonló ártalmas tápszerek használata következtében. (alájegyezve) Dr. Routh, Glainach, 1867. jul. 14. Isten segítsége után első­sorban az ön Revalesciére­­jének[köszönöm életemet, s gyomor- és idegbetegségeimtől való kigyógyulásomat. Godez János, a glaviai plébánia provisora. Klagenfurt melletti Unterbergen állomás. 73,800 sz. bizonyítvány. Mohács, 1871. decz. 30. Az ön hires Revalesciére-jének három havi használata után, sok évi hasmenésű bajomból teljesen kigyógyultam. Ullein József, építőmester. 73,705. sz. bizonyítvány. B­é­c­s, Praterstr., 1871.máj. 22. Köszönettel tartozom önnek azon eredményért, melyet kitűnő Revalesciére-je nálam előidézett. Sokszor szenvedtem ugyanis gyomorgörcsök, köhögés és hasmenésben, mely ba­joktól az ön kitűnő gyógyszere használata következtében meg­menekültem. 317 Grossmann L. A Revalesciére négyszer oly tápláló, mint a hús és felnőttek­ és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres árát megtakarítja. Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 frt 60 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 font 36 frt. Révalesciére piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4 frt 50 kr. — Révalé­­ére csokoládé porban és le­pénykékben 12 findzsára 1 .t 50 kr. 24 findzsára 2 frt 50 kr. 48 findzsára 4 frt 50 kr. — Kapható Da Barry ca t&ra.-nál Bécsben, Wallflec­gasse Bfr. 8, valamint minde­n város gyógyszertáraiban és fűszerkeresdéseiben; azon­kívül a bécsi ház minden vidékre, megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. Pesten: Török József gyógyszerész urnái, — Aradon: Tones F. és társánál, — Brassóban Morscher W. F. gyógysz., Jekelins gyógysz., Brody: Franzos M. 8. gyógysz., Czernoviczban : Schnirch J. gyógysz., Debreczen­­ben: Mihálovits Istvánnál gyógysz., Delniczen, Jelinek gyógysz., Eszéken: Dávid Gyula gyógysz., Győrött Né­­methy P. gyógysz., Jász-Kiséren Mertz J. gyógyszerész., Kolozsvárit Valenti­ni A. gyógysz., Krakkóban : Wiszniews­­ki K. gyógysz., Trauceviczky gyógysz., Kassán : Wondra­­schek Károly gyógysz., Lembergben: Mikolasch P., Rol­lender L., Schubuth C. gyógysz., Maros-Vásárhelytt: Fo­­garasi Dömötörnél, Miskolczon dr. Csáthy 8. gyógysz. Nagy-Kanizsán : Práger Ad. gyógyszerésznél, Pozsony­ban : Pisztori Felix gyógysz., Pécsett: Sipőcz István urna Szabadkán : Kunetz Móricznál, Szombathelyen Pillich Fer gyógysz., Székes-Fehérvárott: Csebalia Györgynél, és Pasz­kori gyógyszerésznél Sopronyban : Voga A. gyógysz., Ta­tán Link A. gyógysz. Temesváron: Jahner M. C. és Pap József gyógysz., Torzsán Rátás Tódor gyógy­sz., Tisza- Ujlak: Royko Vidor gyógysz., Újvidék: Ernst János, Koda D., gyógysz., Várasdon: dr. Halter A. gyógysz., Vil­lányon Fekete E. gyógyszertárában. Zágrábban , az irgalma­sok gyógyszertárában. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség netű felelős.

Next