Ellenőr, 1878. június (10. évfolyam, 273-323. szám)
1878-06-01 / 273. szám
lenfeld ajánlatát fogadták el. Az elsőbbiek ára 142 frt, utóbbiakké 2 frt 25 krjával. 100 drb. gránit fedlapra Heindl Lipót ajánlatát, 9 forintot, fogadták el. Töörvényszékai csarnok (Dr. Maetics Szvetozár) előtt a legfőbb itélőszék által hozott ítéletet ma hirdették ki a királyi fenyítő törvényszéknél. Tizenegy órakor a tanács összeült. Elnök Bogisich Lajos, törvényszéki alelnök, bírák Lászy és Nedeczky. A királyi ügyészséget Rakovszky képviselte. Bevezették Dr. Miletics Szvetozárt, ki meghajtva magát komor arczcal hallgatta végig az elnök által felolvasott ítéletet és annak indokolását, 11841. szám alatt igtatott ügydarab. A kir. Curia tudvalevőleg helybenhagyta a királyi tábla ítéletét, ez meg a kir. törvényszék által 1878. január hó 15-én hozott ítélet megerősítése mellett vádlottat 1876. julius hó 5-ik napjától számított öt évi börtönbüntetésre ítélte. A Curia ítélete május 9-ikétől van keltezve Fábry és Osztrovszky által aláírva. Az indokolásban különös súlyt fektet a Belgrádban elhalt Timarcsevics János hittel megerősített s a nagybecskereki törvényszék előtt tett vallomására — nem látva ezt megdöntve — sőt megerősítve a Belgrádon történt visszavonás által is, mely visszavonást a Curia külnyomás következményének mondja ki. Elnök: Megértette az Ítéletet? Dr. Maetics (német nyelven) Miként az előző két Ítélet közlése alkalmával — úgy ez alkalommal kijelentem, miszerint tökéletesen ártatlannak tudom magamat. Tartózkodom érzelmeim nyilvánvításától családom iránti tekintetből, fentartom magamnak további lépéseket a perújítása körül. Egyelőre azon kérelmemet terjesztem elő, szíveskednék az ítéletet kezeimhez juttatni, nemkülönben az összes iratokat és a végtárgyalási jegyzőkönyvet betekinteni kérem, hogy új bizonyítékaim iránt tájékozást szerezhessek, és egyszersmind az országgyűlés elé terjeszthessem ez irányban sérelmeimet. Elnök: Az ítélet másolatban kézbesíttetik önnek, egyéb kérelmeivel a kir. ügyészséghez forduljon, a hol ezek körül intézkedni fognak. Miletics meghajtotta magát és az őr által kisérve távozott. (Vétkes bukás.) Reitzer Izidor bejegyzett kereskedő 1873. év deczember 1-én csődbe jött. A csőd előtt vádlott Winter János által végrehajtást szenvedett — a vád ezen végrehajtást gyanúsnak vette, azonban a vizsgálat Winter követelését kifogástalannak bizonyította. Vádolva volt még Reitzer hamis tanúszerzés miatt is, mert a szakértők által kifogásolt könyvvezetés mellett azon körülményt bizonyította egy tanú által, hogy több könyvet és irományt apja Reitzer Vilmos mint haszontalan papirost tanúnak ajándékozta azon alkalommal, amidőn az üzlethelyiséget tisztogatták. Időközben jelentkezett az ügyészségnél Lustig Mihály hordár egy évi börtönre ítélt rab — és előadta, hogy Reitzer Izidor őt hamis tanúskodásra bírta rá és e tanúskodása Trombitás Mihály név alatt meg is tette, egy szó sem igaz abból a mit ez ügyben mint tanú valóit p írt dij mellett. A törvényszék már egyszer tárgyalta e fenyitő pert, de Lustig — Trombitás Mihályt nem rendelhette be és igy mára elhalasztották a végtárgyalást. Vádlott ma édes atyjával igazoltatta a könyvek hiányát — és hozott még egy tanút Havelka János háziszolgát — ki azt állítja, hogy jelen volt mikor Lusig Trombitás visszajött a vizsgálóbirótól és vádlottól ezért 5 frtot kért. Vádlott azt felelte, hogy mivel sem tartozik, mire a tanú fenyegette mikép neki mindegy ha becsukják is — de megmutatja, hogy Reitzert is be fogják csukni. Lászy elnök: volt-e ön már büntetve ? Tanú: Igen, részegség miatt, kétszer vagy háromszor be voltam csukva. A királyi törvényszék e két tanút nem hiteltette meg és tanácskozás után Reitzer Izidort vétkes bukás miatt két havi fogságra ítélte. (A kereskedelmi és váltó törvényszék irattára a sajtosnál.) Gyula József hivatalszolga szabad idején makulatúrát árulgatott, szatócsok, hentesek és sajtkereskedőknél. Hogy szerinte az igtató könyvek — kiadó naplók kézbesítési ívek és mutatókönyvek, is a hasznavehetlen papír közé tartozik — vitte őt a vádpadra sikkasztás czimén. A törvényszéki kiadóhivatal igazgatója ezerekre mondja az okozott kárt amennyiben a könyvek újra berendezése egy sereg dijnokot igényel, az igtató és kézbesítő könyv pedig egyáltalán nem pótolható. Vádlott tagadja a hivatalos iratok sikkasztását és azt állítja, hogy sütőpapírt takarított meg és ezt adta el; ma több tanút hallgattak ki, kik a papírból vettek, Veigl szatócsnál fel is találtak 3 darab hiányos könyvet. Stekler Ignácz és Polacsek Lipót nem tudta meghatározni a vádlott által nekik kínált papír kinézését, minthogy az be volt csomagolva, Zuberka György hentes pedig nem tud olvasni ennélfogva nem is tudja miféle papírt vett. Minthogy vádlott tagadja a sikkasztást és Weigl azt állítja, hogy egy fiatal kályhasűtőnőtől vette a bűnjelet képező papírt, a végtárgyalást elnapolták, pótvizsgálatot tartanak az ügyben. Azára a május utolsó napjának, meglehetős érdekeltséget tanusított, amit az valóban meg is érdemelt. Kovács Gyulának különösen a 4-ik és 5-ik felvonásban megkapó szép jelenetei voltak: midőn alvó gyermekét ölében kihozza, midőn Gertruddal a csengő elkapásánál összetűz, midőn reáreázörren, midőn áldöfi s midőn felesége tetemére borul, — a közönség feszült érdeklődéssel leste arczát és szavait. Kívüle Bercsényi Béla és Komáromi emelkedett ki. Bercsényi sokkal következetesebb és gonoszabb Biberachot csinált, mint elődje Benedek,egyáltaljában erőteljes és kivitt alakítása volt. Komáromi megtört Tiborcza megindította a nézőket. A nők közül Felekiné, Kassay Jászay Mari és Márkus Emilia egyiránt szép sikerrel játszottak, az utolsónak különösen érzelmes, nemes szavallata vált ki. A közönség Kovácsot minden felvonás után kihívta, a negyedik után 3-ot is. Azonkívül Felekinét, Márkus Emíliát, Komáromit, Bercsényit és Egressyt tapsolták ki. — A népszínházban ma este Szigligeti egy régibb népszínművét elevenítették föl. Az „Egy szekrény rejtelme“ érdemes írónk ilynemű legrégibb műveihez tartozik — ha jól tudjuk a negyvenes évekből, — van azonban több hatásos jelenete, néhány ügyes alakja s ez sikert biztosíthat neki ma is. A mai előadás elég élvezetet szerzett a különben nem nagy számú közönségnek. Szigligetiné ismét megérdemelte a sok tapsot; meglehetősen hálátlan szerepét mindvégig kedvesen és rokonszenvesen játszotta és énekelte végig, méltó társa volt Tamási, ki ma jókedvében volt , élénken játszott. Szombathelyi megint használható tagnak bizonyult, míg a régi tagok közül Rákosi Szidi, Horváth, Eori, Solymosi és különösen Pártényi állták meg derekasan helyüket. A közönség sokat tapsolt, habár a rendezés nem egészen elégítette ki. Holnap a darabot ismétlik. — Albany kisasszony, a hírneves énekesnő július havában kel egybe a coventgarden opera igazgatójának Gyernák fiával. A művésznő azonban tovább is működni fog a párisi és londoni operaházakban. Színház és művészet. — A nemzeti színházban ma este Bánk bán került szinre Kovács Gyulával. Az előadás iránt a közönség daczára a művészek majálisának s haegy év alatt a bíróságok elé kerültek. A perlekedés idült és ragályos betegség, milyen a kártyázási szenvedély. Az első nyeremény fokozza a kockáztatás vágyát s a veszteség újabb izgató küzdelemre ösztönöz. Mint a játékos, a perlekedő sem törődik a jövővel; ha jó kártyák jutnak a kezébe, ha kedvező esélyeket vél észrevenni, ezen véletlenre kész tételül egész vagyonát áldozni. Könyörtelen, önző egyik, mint a másik; s egyiknél úgy, mint a másiknál csak a harmadik személy : a bankár és az ügyvéd szokott nyerni. És e körülmény, nemhogy elriasztaná a szemlélőket, de sőt azokat is meglepi a ragály. Előre volt látható, hogy az egymásból folyó perek semmiségi panaszaikkal, felebbezéseikkel, illetékességi kifogásaikkal, perújításaikkal, halasztási kérvényeikkel, (a törvénykezési eljárásnak a ravasz prókátorra nézve alkalmas rókalyukaival), több évig fognak tartani s a szurdokiak csakhamar belátták, hogy ezen nagy hajrávadászat költségeire kocsmáztatási joguk hat évi bére egyátalán nem elég; eladták tehát ősi uraságuk utolsó előjogát a mostani árendásnak örök áron. De a perpatvarkodás Molochja evés után szokott csak mind nagyobb étvágyhoz jutni, s ezért taksás zselléreiket kezdék telkük megváltására szorítani, miről ezek hallani sem akartak, mert 1848. óta nem szolgáltatván robotot, a min megtelepedtek volt, azt tulajdonukul tekintették. Most már a zsellérek ellen is kellett pert indítani s igy közös pereik az egyesek kerekeivel szaporodtak, romlására az amúgy is szebirtokosságnak s erkölcsi megmételelyezésére 'z falunak. 1 következett be a tél, borús kedélyekkel idézés, felzet vagy elmarasztaló ítélet ez a vihar is mindannyiszor újból ki- idősb Szurdoky Kázmér látszék az teljes közönynyel tekinteni, mig valóély szomorúság lepte el, melynek semmisíteni tiltotta büszkesége. Egérmagába vonulván, végre teljes moha erőt, mit táplált az is, hogyszelt javait, egyetlen fia örökségét, fogyni látta, a nélkül, hogy kedve lett volna a pusztulás elejét venni. Fiát, Vichnyéről hazatérte után csakhamar Pestre küldte, mert jelenlétekor mindig szemrehányást érzett a miatt, hogy boldogsága nem valósulhatásának ő volt oka. Idősb Szurdoky minden idejét szobáiba zárkózva, semmittevésben, gyötrő gondolatok közt, felalá járva s folyton pipázva töltötte. Egyetlen műveltebb emberrel sem érintkezett s még pereiben sem utazott a székvárosba, mióta ott ismerősei részvétálarcz alá rejtett kárörvendezéssel kezdtek ügyei állapotáról kérdezősködni, mi mindig dühbe hozta. Ügyvédeinek (mert egy ügyvéd most már nem volt elég!) Szurdokon kellett őt meglátogatniok, s a ki valaha bonyolódott perek közé jutott, az megértheti, miért ment el ily látogások után az öreg úr étvágya legalább egy hétre. A szurdoki compossessorokat kerülte, kikkiknek Garamszeg ellen való türközése, fenyegetődzése épen nem volt alkalmas őt nyugodtabbá tenni,ogy a kelletlenül olvasott politikai lapokon kívül szórakozást csupán a passiente-játékban talált, de nem teszi üdülést. Mert id. Szurdoky szemmel láthatólag hanyatlott. Azelőtt duzzadt az egészségtől; orczái pirosak, tagjai tisztes kora daczára ruganyosak vajának s gyomra mint a stuczczé; gyaloglásban páratlan; eső, szél ellen edzett s nem volt az a paraszt szekér, melynek rázásától oldalszurást kapott volna. Most, mióta kedélyt nem háborító csendes eszmeköréből kiesett, mióta a gazdálkodás sok apró mérget, de sok örömöt is okozó foglalkozásával nem törődik; mióta megszűntek hosszú gyalog sétái s a felüditő garamszegi vig esték; mióta a kedélytelenség szemüvegén át mindenben csak fekete boszuságot látott, azóta nem ismerhetni meg benne azt a középszerűségében boldog falusi urat, kinek élete hasonlított a nyári naphoz, melyen át csak ritkán vonul el egy egy felleg. Szokott életmódjának megváltoztatása, kedélye lehangoltsága, a mozgás és szabad levegő hiánya, s valóban beteggé tette. Arcza sápadt, régi köntösei f fityegni kezdenek testén, gazdasszonyával mindig zsörtölődik az ételek roszasága miatt, mi sem ízlik neki, ebédlés után nyomást érez lépés mája táján s Török József pesti gyógyszerész csodaszereinek hirdetésein kívül mi sem érdekli. Orvost nem hivat, mert a járásában levőket egytől-egyig szamaraknak, dr. Saugrádéknak mondja, kiknek diplomája csak arra való, hogy privilégium-mal gyilkolhassanak. Ezen ítélete azon alapszik, hogy járásában nincs egyetlen orvos sem, akinek biztos évi jövedelme 600 írtnál többre rúgna, s szerinte ez összegbírt jógyomra családot eltartani s az újabb tudományos vívmányokat közlő szaklapokat és drága gyógyász-könyveket vásárolni nem lehet. Életmódja, a Hoff-féle maláta-gyártmányok, az egri barátok életcsöpjei, Neustein vértisztító lapdúcsai, Meuthin gyomorszesze, dr. Fremont üdítő likőrje, Morison pilulái stb. lassanként odáig vitték, hogy február vége felé már nem hagyhatta el ágyát.A Fox agyonlövetése óta körülbelül egy év múlt el s a késő tavasz már ünnepi ruhába öltöztető az egész természetet, midőn egyik szeszélyes perezében, hideg és esős napon, milyek csodálatos éghajlatunk alatt május végén nem ritkák, délután egy órakor megszólalt a szurdoki templom éleshangú lélekharangja. Negyedóra múlva meghúzták mind a három harangot, d ezek zúgására viszhangként feleltek a garamszegiek. Id. Szurdoky Kázmér költözött el őseihez, háborúban, ellenségével kibékületlenül, mint szittya apák derék unokája. Kibékületlenül, de szívében mégsem haraggal, mert még idején ágyához érkezett fiának fejére téve hidegülő kezeit, ezek voltak utolsó szavai : — Mondd meg neki, az öregnek, mikép síromba viszem az a miatt való fájdalmat, hogy búcsúzóul kezét meg nem szorithattam. VII. Mindenki ösmeri azokat a szomorú szertartásokat, melyek közt az élők boltjaiktól megválnak. Csakhogy ezek nagyvárosokon inkább színpadias pompák, hol az egymást nem ismerő közöny nem érti s az ezernyi üzlet zaja elnyomja az igazi fájdalom hangját. Szurdok, Garamszeg s még három más szomszédos község összes harangjai a reggeli misétől Ave Máriáig három napon át zúgtak. Lovas emberek hordták szét a parteczédulákat s midőn a temetés délutánján dübörögve érkeztek meg egymásután a vidéki fogatok, legutoljára a garamszegi és füzvári papok is, oly ünnepélyes csend jön egész Szurdok határában, milyen a természetben szokott lenni áldozatokat követelő vihar vagy földrengés előtt. A mesterember letette lármás szerszámát, a földmives ólba köté igás karmát s minden lélek ünnepi köntösbe öltözve, ünnepi csendben lépegetett a régi gazdáját vesztett gyászos udvarba. Ott volt az egész nép, ott a posztóba öltözött , compossessorok, a fölczifrálkodott zsidó hölgyek, vidéki és városi urak, köztük Gyalu Asztalf ügyvéd s végül Garamszegi László egész családjával. Midőn hat közbirtokos vállára emelve kihozta a család czimerével beakgatott koporsót, midőn a papok s az énekkar gyászdallamai elhangzottak, s a szentelt cseppek hintése közben fölhangzott az utolsó áldás szava, ekkor az öreg Garamszegi ősz pillái alatt őszinte fájdalom könyei jelentek meg. — S még csak kezet sem szorítottam vele ! — szólt elfúlt hangon, miközben a mellette álló ifj. Kázmér jobbját megragadta. — Ez volt az ő utolsó szava is, — lebegte a gyászoló fiú. — Mégis szemtelenség, hogy annyi processus után ide mer az a vén lator közénk keveredni. — súgott Totyogi Lityegi szomszédjához. — Van ennek a prókátornak szemérme, hogy ide jön áldozata holttestéhez? — Szól a garamszegii tiszttartó egyik székvárosi úrhoz, s szemével Gyalu Asztalf ügyvéd felé int. Talán nem szükséges megjegyeznünk, hogy az id. Szurdoky elhunyta után Mathild kisasszony bámulatos diplomatiai szélbe öntött határozatai kárba vesztek, miként Beőrfejtő és Gyalu ügyvédek több éji buvárlatai is a corpus jurisban, újabb törvények, rendeletek és döntvényekben. Ifj. Szurdoky Kázmér első bánatában még hozzá sem fogott a zilált öröksége rendezéséhez, midőn (a temetés után ötödnapra s a kurta urak nagy nagy bámulatára) udvarába Garamszegi László ur kocsija robogott be. Az öreg ur Kázmért íróasztalánál, a folyó perek okmányai s az ügyvédek jelentései közt lelte. — Patvarba ! Csak nem lesz tovább is perpatvarunk? — kiáltott fel az öreg úr kérdőseg. — Csak jegyzékeket készítek, hogy apám ügyvédjeit kifizethessem. Az aktákat tűzre s álltam, mert én ugyan nem perelek. — Helyesen, fráter. De azért az ítéletet mégis én mondom ki, hogy t. i. Judith kisasszony házastársul verésében marasztaltatott el. Kázmér hálásan ölelte meg az öreg urat. — No, no, csak lassan, — jegyzé meg ez __ Az ítélet végrehajtása csak a gyászév letelte után következik, s hogy az eljárás sumtásabb legyen, ugyanakkor Mathild, kinek kópéságáról tudomást nyertem, katonai hatalom alá fog helyeztetni. Midőn e sorokat írjuk, a kettős lakodalom mindenki örömére, csupán az ügyvédek szomorúságára — megtörtént. Ifj. Kázmér a nagyon alászállott szurdoki uraktól megvette az erdőszéli földeket, hogy oda a fáczánok számára senki se vettessen kötest, Garamszegi pedig továbbra is megengedte nekik határában a birkausztatást. Szegény szurdoki uraknak meg van tehát birkausztatási joguk, birkáik azonban már nincsenek. Azok is reá mentek a sok perlekedésre. (Vége.) Két drámai ünnepély. A nemzeti színház pár évvel ezelőtt nagyobb lendületet akarva adni fejlődő színi irodalmunknak, először száz arany pályadíjt tűzött ki népszínműre , négy évvel ezelőtt 100—100 aranyat egy a társas életből merített drámára s egy oly középfaju színműre, mely akár a történetből, akár a jelenkorból vett tárgygyal, úgynevezett „vasárnapi“ darabul szolgált volna. A pályázatok két éve indokolás nélkül elmaradtak. A népszínműre kitűzött száz aranyat Tóth Ede „Kolonczay nyerte el a népszínháznál, mely a a népszínművekkel a pályázatra beküldött darabokat is átvette s a pályadijat is kiadta; a nemzeti színháznál Almási Tihamér „Clarisse“ czimü drámája nyert első ízben száz aranyat, a második évben Bercsényi Béla „Gróf Dormándi Kálmán“ czimü szomorujátékát megdicsérték s előadásra ajánlották a bírálók, de a díjat nem adták ki. Azóta a pályázatokat ki sem hirdették. És ez elég hiba mind a két színháztól. Színirodalmunk meglehetősen meddő. Az évek egy-egy sikerültebb terméket szülnek ugyan, de épen abban az irányban, mely a nemzeti szellemnek megfelelő s a nemzeti életet jellemzetesen föltüntető lenne, nem mutatkozik élénkebb lendület. A tüneményként fölragyogó Tóth Ede után három hosszú év alatt alig akadt egy tűrhető népszínművünk s Csepreghy „Sárga csikóját“ hibái mellett is őszintén üdvözöltük a gyönge kísérletek után. A társas életi színművek, melyek Párisból uralkodnak a világ színpadain, még nehezebben születnek nálunk. Bérezik és Toldy biztató termékeik után pihentetik tollukat, Almási Tihamér, Kazár Emil, Bercsényi Béla, kik hivatást és tehetséget mutattak, csak kicsi vízcsöppek a tengernyi ürességben. Éppen ez a műfaj, mely leginkább vonz, hat és hódit s melyre annyi az anyag társadalmi és sajátos nemzeti viszonyainkban, hol a genre oly gazdag, társas életünkben lépten-nyomon fölcsillanik az eredetiség fénye és árnya, az osztályok közt oly éles az ellentét, a politikai élet tarkasága anynyira fölhasználható, éppen ez a műfaj, melyre áhítozik a közönség s mely a mindennapi érdekekkel összhangban, a társadalmi félszegségeket ostorozva, a társas élet nevelésére van hivatva, siralmasan meddő. Az akadémia pályázatain Csiky Gergely megkoszorúzott színművei részben történetiek, részben idegen tárgyuak, a mellette feltűnt ifjú tehetség, Váradi Antal, a biblia és a rege ködös, titokzatos Világából merit tárgyakat; korunk, nemzeti és társas életünk megkapóbb világítását nélkülözzük színpadainkon. Az akadémia elsősorban verses és magasabb műfajra tűzi ki a pályadíjakat; éppen ezért tartotta szükségesnek a nemzeti színház a középfaj több válfajára pályázatot hirdetni, mely nem is volt minden eredmény nélkül. tűzzék ki újra a pályadijakat; bizonyos, hogy azzal az írók munkakedvét serkentik s ezáltal talán drámaírókat nevelnek. Az élénkebb mozgalom ez irányban nem maradna el. Lehet, hogy az intéző körök e sürgetésre azt az ellenvetést teszik, hogy csak írjanak, a színházak készséges örömmel hozzák szinte azt, ami jó. De nem szabad feledni elsősorban azt, hogy mi még a drámaírókat nem dijjazzuk úgy, hogy a száz arany ne fokozná az ambitión kívül a munkakedvet s természetes, hogy azok, kik tehetséggel bírnak a drámaírásra, inkább sietnek az akadémiához, hol a sikert azonnal jutalmazzák, míg egy előadásra elfogadott darab a „közbejött akadályok“ folytán kétes időre hoz csak anyagi eredményt. Száz és száz okot lehetne még fölhozni, amellett, mily hasznos és szükséges a volt pályázatokat megújítani. Hiszszük, hogy ezt a két színház igazgatósága is tudja s reméljük, hogy szerény felszólalásunk nem hangzik el a pusztában. A pályázatokat rövid idő alatt újra ki fogják hirdetni. _______ Budapest, szombaton, június 1-én. Nemzeti színház, “*"*•s/.ciny hölgy. LMXARONKH. Ballet 2 felv. Regényes opera 2 felv. Swanilda Rotter Irma , _ Ferencz Zsuzsanics Emma Nourredm Pauli Hedvig Istvánfi Ilka Baskír Kőszeghy Mari Kürti Hermina Bacbara Szalai Minka Gundárd Aug. Kaboul Valch Tinka Filóné Lalla-Roukh Tannerné Coppélius Campilli Mirza Nádayné Coppélia Pecze Teréz Az opera után . Polgármester Gonda Kezdete 8-adfél órakor. Népszínház. Egy szekrény rejtelme. Eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban. Irta Szigligeti Ede Személyek. Székesi Boldizsár, mészáros, — — Horváth Margit, leánya — — — Rákosi Szidi Holdasi, mérnök — — — Jány Holdasiné — — — — Pártényiné Eduárd, fiók, festő — — — Egri Beregi Mátyás, Holdasiné fia első férjétől, órás legény — — — Eőri Rikolti, háziúr, tőzsér és uzsorás — Szombathelyi Csillagné, özvegy, divatárusnő — Szigligetiné Zöld Jancsi, kereskedő —— — Tamássy Rózsás Márton, invalidus — — Pártényi Leczkó, házmester Rikoltnál — — Solymosi ““ SSL. Beti, cseléd Csillagnénál — — Halmai K. Szabómester — — — Kovács I. Szabóinas — — — — Gyöngyösi I. Rendőrbiztos — — — Szeréti Kezdete 8-adfél órakor. Holnap, vasárnap, junius 2-án. Nemzeti színház: „A 47-ik czik.“ Dráma 5 felv. Népszínház : „A szekrény rejtelme.“ KÖZGAZDASÁG. Üzleti táviratok Bécs, május 31. (Magyar, ért. zárlatja). M. földteherm. kötv. 79—. M. vasúti kölcsön 100.50. Salgó-Tarján 90.50. M. hitel 208.75. M. zálogl. 95.—. Alföld 120.—. Erdély 109.—. Magyar éjszak-kel vas. 115.50. Magy. kel. vas. 67.—. Kel.vasut elsőb. kötv. 64.50. Magy. sorsj. 78.25. Tiszai vasút 194.50. Magy. földhitel —. Kincst. utalv. 1873. —.—. Kincst. utalv. 1874. 112.—. Aranyjáradék 87.80. Bécs, május 31. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelr. 229.70. angol-osztr. 100.75, Galiczai 253.50, Lombard 76.50, Államvasut 262.25, Rente 63.90, Hitelsorsjegy 164.25,1860-as 114.25, Napoleond'or 981/2,1864-es 142.75, Arany 5.39, Ezüst 103.20, Frankfurt 57.90. London 118.65, Porosz pénzutalványok 58.40. Török-sorsj. 21.75, Aranyjáradék 73.90. Csöndes. Bécs, május 31. (Esti zárlat.) Hitelv. 229.70, angol-osztrák 100.50, m. hitel 209.25, államv. 261.—, Lombard 76.75, Napoleond’or 950.—, járadék 63.95, magy. ar anyj. —.—. Jobb. Páris, május 31. (Kezdet.) 5°/0-os kölcsön 110.92. Páris, máj. 31. (Zárlat.) 3% évjárulék 76.25, 5% évjárulék 111.32, olasz évjárulék 75.70, osztr. államvasut 560, mobilier hitelr. 180, lombard 165, török sorsj. 45.75, magyar ar. járadék 76.93, osztr. ar. járadék 63.05. Szilárd. Pális, máj. 31. (Zárlat.) Liszt 68.50, 66.25 szilárd, 65.—, 63.—. Repczeolaj 90—, 89.—. 89.25, 88.25. Szesz 60 25, 60.50, 60.50. Az idő szép. Frankfurt, május 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 170.30. Osztr. bankr. 687.50. Osztr. hitelr. 196.25. Osztr. államürész. 223.25. Lombard 64.75. Galicziai 214.50. Papirjáradék 54.75. Ezüstjáradék 56.50. Magy. ar anyjáradék 75.5. Gyönge. Utótőzsde 195.25. 222.25. Berlin, május 31. (Tőzsdetudósítás.) A contremine hirei és az értékesítések zárlatkor általában nyomasztólag hatottak ; játékértékek bágyadtabbak vasutak jobbak, bankok és iparértékek tartva, orosz fondok változatlanok, valuta magasabb. Magy. bel. vasút 55.50, u. a. els. kötv. 64.10, magy. kincst. utalv. 95.35. Magy. dr. jár. 75.25. Utótőzsde 387.50, 446, 128. Berlin,máj. 31. (Zárlat). Búza 212.—, 201.—. Rozs 135. 135.50, 134.50, 134.50. Zab 132. 132. Repczeolaj 63.80, 63.70, 61.70. Szesz 53.10, 52.10, 52.30, 53.90. Borult. Berlin, május 31. (Zárlat.) Galicziai 108.—, államv. 448. —, Lombard 128.50, papir-járadék 54 10, ezüst-járadék 55.75, hitelr. 392.50, váltóárf. Bécsre 169.25. Zárlat gyenge. Köln, máj. 31. Búza 20.30, 20.20, rozs 14.20, 13.95, repczeolaj 34.50, 34.50. Stettin, máj. 31. Búza 203.50, 203.50, rozs 132.—, 132.—, repczeolaj 63.—, 61.—, szesz 51.80, 51.20, 52.20, répa 284.—. Földmivelés. A Nagy-Kanizsa, (május 28.) A lefolyt héten és pedig e hó 21. és 22-dikén jó esőnk volt, mely a kevésbé buja vetéseknek nagy előnyére szolgált, és új tenyészerőt kölcsönzött nekik. A repere szépen indul, s ha valami káros eventualitás nem éri, előreláthatólag igen kedvező eredményt fog szolgáltatni. — Rozs legnagyobb részben kedvező kilátások mellett virágzott el, s csak a lényegesen kisebb rész, mely még a virágzás állapotában volt, vala a 24-én keletkezett, de csak nehány óráig tartó szél káros befolyásának kitéve. — Búzakalászba indul, a mit néhány nap múlva az árpáról is mondhatni fogunk. — E két gabonanem állapota, valamint az összes nyári vetéseké nagyban és egészben semmi kivánni valót nem hagynak fenn. A gabonakereskedésben való stagnátió teljes. — A mérvadó piaczok lanyha tudósításai éppen arra valók, hogy a gazdákat és spekulánsokat tartózkodókká tegyék, ugyannyira, hogy azok árukészleteiken igen nyomott árakon kénytelenek túladni. Az egyetlen nagyobbszerű üzlet, mely köttetett 1500 m.mázsa cinquantin m. m. 8 forintjával. Mai árainknak csak momentán érvényük van . Búza mercantil 10 30—10.60. Rozs 7.30— 7.50. Árpa 6—6.50. Kukoricza 6—7. Cinquantin 7V2—8 frt. (Zala.) Terménypiacz. Budapest, május St. Gabonaüzlet. Gabona iránt ma valamivel kedvezőbb volt a hangulat, az ország némely vidékéről eső hiányáról panaszkodnak. Búza teljes tegnapelőtti árakat ért el: tisza 74 kilós 11.65, 78 kis 11.55, 76 kis 11 frt, bácskai 735/1o és 10.30, 75 kis 10.40, 712/10 kis 10 frt, bánáti 75 kis 11 frt, mind 3 hónapra. Más gabnanemek változatlanok. Határidőkre az eső hiánya miatt lényegesen magasabbak az árak : őszi búza 10 frt p. 10.10 áru, őszi zab Győrött 6.10 p. 6.20 áru. Bánáti tengeri máj.-jun. 6.80-nal kötve pénz, 6.35 áru. Káposztarepcze aug.-szept. jegyzés 14/a frt, bánáti repcze jul.-aug. 14 frt, mind per 100 kilo. Közlemények az ipar, kereskedelem és forgalom koréből. Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A párisi kiállításból máris hasznot húz iparunk ; nem csupán az ott látottak megtanulása, elsajátítása folytán, hanem valóban anyagi hasznot; megrendelések, vásárlások történtek szép számmal a magyar kiállítási osztályban. Hogy boraink kelendőek, nem csodáljuk, régóta kedvelt és ismeretes czikk Párisban is a magyar bor, hanem szép vívmánynak tartjuk, hogy műipari czikkeink vonták magukra a kiállítás látogatóinak figyelmét. Különösen porczellán-festő iparunk vallott becsületet, amennyiben több kiállítónk kapott megrendelést. A héten fővárosunkban kezdetét vette a kövezési munka; a legnagyobb részét az anyagnak ugyan most fogják csak szállítani s a munka teljes megindulása hetek múlva fog történni. A főváros szállíttat 250,000 drb legjobb minőségű 500,000 drb jó minőségű trachyt koczkakövet, 60000 drb trachyt járdakövet, 8000 drb trachyt járdaszegélykövet, 500 köbméter tr. terméskőt s 100 db vastag tr. csatorna fedőkövet. E nagy trachyt szállítmányra ma tartották az árlejtést. A verseny élénk volt s tetemes engedményeket sikerült elérni. A fővárosi közgyűlés határozata folytán az árlejtő bizottság a hazai kőnemeket válogatta ki, s leginkább bogdányi tracátot szállíttat. Hazai kőiparunknak ez eljárás tagadhatatlanul nagy előnyére van. Wallenfeld, Pick és Klein vállalkozók a legtöbb kő szállítását nyerték el. Gyáriparunk közepes időket él , a malmok, szeszgyárak, kékfestő, keményítő gyárak üzlete, meg kivált a mezőgazdasági gépgyáraké jó. A kézműiparban a nőszabók, divatárusok nem panaszkodhatnak. Számos megrendelésük van, sok női kezet foglalkoztatnak, mert a fürdőre menő úri közönség sietteti a munkát. Posztókereskedőktől vidékre vittek a kisebb kereskedők és szabók egyes szállítmányokat. Az építési javítások oly élénkek, hogy a nagy építkezéseken kívül is sokat keresnek a kőművesek, szobafestők, cserepezők mindenfelé a városban. A kertészek, gépészek kerestetnek. Az ipar többi ágairól alig van fölemlíteni való. Az első magyar kártyagyák részvénytársaság 9-ik rendes közgyűlését Schwalovszky elnök ma nyitotta meg, bejelentve, hogy 424 darab részvényt tettek le a részvényesek. Az üzletre nem volt kedvező az 1877-ik év, mert nagy volt a concurrentia, sokáig nem bírtak nyitjára jönni, mint képes a verseny oly kiterjedést ölteni, de közelebb felfedezték, hogy sok hamisan bélyegzett kártya van forgalomban s a társaság, mely a bélyegdíjat mindig pontosan fizette, ezért nem volt képes a versenyt elfojtani. A hamisítás ügyében, a tettesek fölfedezése végett foly a vizsgálat a törvényszéknél. A gyár bélyegilleték fejében a múlt évben 64,596 frt 55 krt fizetett. A bevétel 157,128 frt 90 krra rúgott, — ebből a költségek fölemésztettek 29,103 frt 43 krt, adó és egyéb fizetések 23.498 frt 61 krt tettek. Tiszta nyereményül maradt 5614 frt 82 kr. A jelentés tudomásul szolgált, s az igazgatóság indítványára elhatározták, hogy a nyereményt nem osztják ki, hanem a megváltási számlára írják át. Az igazgatóság is lemondott a jutalékáról. A gyár telke és épülete immár tehermentes s a társulat tulajdonául be van keblezve. Az igazgatóságot felhatalmazták, hogy alkalmas időben 200-ra mehető saját részvényeket vásároljon. A felügyelő bizottság dijául 300 frtot szavaztak meg. Az osztr. nemzeti bank heti kimutatása máj. 29. Bankjegyforgalom 263.587,010 frt — kr. (— 3.684,130 frt — kr.) Giró-betétek 220,505 frt 33 kr (— 395,655 forint 12 kr.) Beváltandó bankutalványok és más esedékes passivák 7.755,149 frt 386 kr (— 806,994 frt 52 kr.) Fedezet: Érczalap 137.453,633 frt 80 kr. (—,—.— frt — kr.) Erözben fizetendő váltók 11.494,673 forint — krajezár. (— 7,900 frt 21 kr) Államjegyek, melyek a bank tulajdonában vannak 7.986,019 forint — krajezár. (—1,243,845 frt — kr.) Leszámítolás 96.099,360 forint 97 kr. (—3.307,129 frt 295 kr.) Kölcsönök 25.176,600 frt — kr. (— 262,500 frt — krajczár) Földtehermentesítési kötvények beváltott szelvénye 184,659 frt 29 kr. (— 44,772 frt 88 kr.) Beváltott é- börzeszerűleg vásárolt záloglevelek 3.011,000 frt 66*/4°/0 2.007,333 frt 33 kr. (— 28,200 frt — kr.) Összesen 280.402,279 frt 39 kr. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Aug. 2. Volkmer Reimund háza 2700 frt. Árverések a vidéken. Brassó jun. 24. Siegel Lajos ing. 10.000 frt. — Beregszó (Temesvár) jun. 26. Mlutsin Jova ing. 3200 frt. — Kis-Szulány (Nyitra jun. 25. Kramer József ing. 3000 frt. — Sztropko-Olyka (Hemonna) jul. 26. gróf Festetich Aladárné ing. 31509 frt. — Nagyszombat jul. 16. Grantsák István ing. 15000 frt. — Tovarisova (Palánka) jun. 16 Stolasits Pánta ing. 2500 frt. — Ungvár jun. 25. Vécsey Gyuláné ing. 8000 frt. — Tétény jul. 18. Baumann Tamás ing. 2200 frt. — Módos aug. 8. Napholcz Mátyás ing. 177,782 frt és ingói 16500 frt. — Temesvár junius 12. Marosffy Francziska ingd. 14000 frt. — Borova (Nagyszombat) jul. 5. Benő Mihály ing. 3823 frt. — Bács (Kula) jul 14. Mayer József ing. 7000 frt. — Nyitra aug. 2. Csillaghy József ing. 17000. — Nagybecskerek jun. 19. Stagelschmidt Lipót ing. 5038 frt. — Beregszáz jun. 28. Mező László ing. 3000 frt. — Zombor jun. 12. ó-sziváczi földek 6000 frt. — Al-Mihalovetz (Csáktornya) jun. 14. Barits Illés ing. 7103 frt. — Szaravolla (N.-Sz.-Miklós) jun. 17. Csokov Obrád ing 2500 frt. Árlejtés. Komárommegye területén levő országutaknak kőoszlopokkal ellátására jun. 18-án. Csőd. Haas Karolina kaposvári ker. el. , bej. jul. 17. per. Fatér János. Csődmegszüntetés. Néh. Oszwald Ferencz volt s.-a.- újhelyi lakos hagyatéka fölött. Pályázatok: A homonnai (S.-A.-Ujhely) lbirósághoz két dijnok jun. 15-ig. — A beszterczei tvszékhez végrehajtó, 30 nap alatt. — A kolozsvári jószágigazgatósághoz II. oszt. főerdész ; jul. 10-ig — Az ó-becsei járásbírósághoz albiró, 4 h. a. — Az újvidéki kir. törvényszékhez két dinok : 2 h. a. ____________ Vízállás és időjárás. Budapest máj. 31. 408 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban máj. 31. 363 m. 0 fölött száraz. M.3igeten máj. 31. 126 m. 0 fölött száraz. Szamíror, máj. 31. 078. m. 0 fölött száraz. Tokajon máj. 31. 207 m. 0 fölött száraz. Szolnokon máj. 31. 352 m. 0 fölött száraz Szegeden máj. 31. 5.53 m. 0 fölött száraz Aradon máj. 29 004 m. 0 fölött száraz. Nagy-Becskereken máj. 29. 1.04 m. 0 fölött száraz. Verbászon máj. 29. 1.79 m. 0 fölött felhős Felelős szere.sztö: n,M.?IM*hy Altndor. Tudomásul* Váltó-irodánk f. évi junius 1 től váczi-utcza és Deák-utcza sarkán 4. sz. alatt van. Nyitray és társa, 915 Bécs és Budapest.