Ellenőr, 1879. február (11. évfolyam, 56-107. szám)
1879-02-01 / 56. szám
Azon nagy financiális calamitások közt, melyeket a 153 milliós kölcsön s a bosnyák occupatió maguk után vontak, államháztartásunk megkezdett regenerátióját kénytelenek voltunk egyelőre legalább újból megakasztani. De ha a kedvezőtlen körülmények kényszerítő hatása alatt egy pillanatra megállunk is a javulás útján, ezzel csak annál szigorúbb kötelességünkké válik államháztartásunk regenerátiójának nagy művét az első kedvező pillanatnál újult erővel kezünkbe venni. A folyó évre nem lehet más feladatunk, mint a megkezdett műveletek lebuyolítása. De ha ez első és legégetőbb kérdésen túlestünk, akkor annál komolyabban kell gondoskodnunk a jövőről. A deficites gazdálkodásnak határt kell szabnunk. Az európai pénzpiac hitele nem kimeríthetetlen s ha a külföld nem látja komoly igyekezetünket az államháztartási egyensúly helyreállítására, akkor egyszerre csakhamar bezárulnának előttünk a külföld pénzpiacai. Újra föl kell tehát vennünk a munkát, s a kérdés csak az lehet, mely után és módon érjük el a kívánt czélt. Kiadásaink apasztása és bevételeink emelése — ez a két eszköz áll rendelkezésünkre, melyek egyikét sem szabad mellőznünk. De minő kiadások és bevételek azok, melyek itt szóba jöhetnek, ez a kérdés lényege, mely ítéletünk sarkkövéül szolgálhat. Belkormányzati kiadásaink apasztása, vagy egyenes adóink fokozása, vagy épen államhiteli költségeink leszállítása — ez eszközöket senki sem tanácsolhatja, ki nem csupán a pillanatnyi eredményt tartja szem előtt. Állami existentiánk naponként fokozódó culturális igényekkel lép elénk s mi a jelen költségvetésnek is abban találjuk egyik érdemét, hogy a fennforgó nehéz viszonyok közt sem habozott administrationális költségeink egyik-másik tételénél az elengedhetetlen emeléseket javaslatba hozni. Egyenes adóink fokozásáról beszélni addig, míg egész gazdasági életünk szenved a válság utóhatásai alatt, közbenjárna az öngyilkossági kísérlethez. Államadóssági tartozásaink megtagadása vagy akár azok leszállítása pedig évtizedekre megfosztana bennünket a külföld nélkülözhetetlen segélyétől. Más kiadásaink apasztása és más jövedelmeink fokozása tehát az eszköz, melyet megragadnunk kell. Ezek egy részére, nevezetesen indirekt adóink várható gyarapodására már tegnap is utaltunk, de a bizottság tagjai ma több kevésbé fontos mellett egy minden mást meghaladó jelentőségű segítségre utaltak és ez nem más, mint katonai kiadásaink apasztása és pedig nem a létszám, hanem a szolgálati éveknek háromról kettőre való leszállítása által. A katonai költségek óriási nagysága képezi minden modern állam legsújtóbb terhét. Ez fájdalom nem újság előttünk, de ami e nézet kinyilvánításának oly nagy horderőt kölcsönöz, az azon körülmény, hogy két olyan férfi lépett föl védelmére, kiket az országos szabadelvű pártot megalkotó két korábbi párt legkiválóbb vezérei közt emlegettek, értjük Csengery Antalt és Szontágh Pált, a nógrádit. Eddig e nézetnek puszta nyilvánítása a kormányképtelenség vádját vonta maga után. Annál nagyobb megnyugvásunkra szolgál tehát azt két oly férfiútól hallani, kiket a fentálló kormány leghívebb támogatóihoz számlálhat. Jól tudjuk, hogy a jelen pillanat nem a legkedvezőbb ez eszme megtestesülésére, de annál alkalmasabb annak elterjedésére. A katonai körök ma még talán kicsinyléssel fognak e kívánságra tekinteni, de ha egyszer az egész nemzet magáévá teszi ez óhajtást, akkor nem lesz hatalom, mely annak ellenálhasson s a katonai körök, mint annyiszor máskor kénytelenek lesznek meghajolni a polgári befolyás előtt, mely nem egy alkalommal bizonyította be már, hogy legalábbis annyira competens , kényes kérdésekben ítélni, mint akármelyik tábornoki collegium. Ily és hasonló nézetek hatása alatt tette a pénzügyi bizottság a kormány kötelességévé a jövő kibontakozás iránti javaslatait még ez évben legkésőbb őszig a legközelebbi budget benyújtása alkalmával a ház elé terjeszteni. A nemzet jogos várakozással tekinthet azok initiatívája elé, kiket e nehéz időkben bizalmával megtisztelt. De egyet nem szabad elfelednünk, hogy noha rendes körülmények közt a kormányé a kezdeményezés kötelessége, vannak kérdések, melyeknek előbb hússá és vérré kell válniuk a nemzet testében, hogy fogható alakot öltsenek a kormányban. A pénzügyi bizottság ülése. Január 31-én. A képviselőimk pénzügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében az új kölcsön részletes tárgyalását befejezvén, a költségvetést kísérő átalános jelentéssel foglalkozott. Hegedűs Sándor előadó előterjeszti a mérleget a bizottság megállapításai szerint. Előirányozva volt a költségvetésben kiadás 246.902,104 frt bevétel 224.099,706 frt hiány 22.802,398 frt A bizottság határozatai szerint pedig megállapittatott 246.728,876 frt kiadás ______222.208,602 frt bevétel hiány 24.520,274 frt A mihez Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter felszólalása és inditványa folytán az eddig megszavazott 20 milliónyi occupationális költségből reánk eső 6 millió is felvétetik. A miniszter azonban azon óhaját fejezi ki, hogy az elszámolás az által meg benehezíttessék, hogy ezen czélból az occupationális költség egészen külön czímen vétessék fel a költségvetésbe. Csengery Antal hozzájárul a miniszter indítványához. Hadi költségeket ugyan más országokban nem szoktak az évi budgetbe felvenni. Francziaország p. nagy hadikárpótlását szintén külön törvény alapján fedezte, s az évi költségvetésbe csupán a kölcsön kamatait rendelte felvétetni, de a kifejezett kívánságok folytán, valamint azon szempontból, hogy a folyó évben az occupational kölcsének nagy része már nem hadiköltségnek tekintendő, hanem a katonai adminitrato költségeinek, hozzájárul ahoz, hogy ez összeg felvétessek. Lukács Béa indítványára az összeg mint „rendkívüli közösügyi kiadást vétek a kötségvetésbe. Az átalános pénzügyi helyzetről nyilatkozván Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter, előadja, hogy azt nem tartja kedvezőnek, sőt komolynak s olyannak, amelynek javítása erélyes intézkedéseket igényel. Ez irányban azonban jelenleg nem tesz előterjesztést. A pillanat feladata az átvett nagy függő terhektől szabadulna a lejárt adósságot konvertálni, az ország fizetőképességét megmenteni. Csak ezen ügyek lebonyolítása után, s a jövő évi költségvetés alkalmával fog gyakorlati javaslatokkal és előterjesztésekkel előállhatni, addig minden combinatió csupán akadémikus, de nem gyakorlati értékkel bírna. Móricz Pál hozzáteszi, hogy a pénzügyminiszter még csak most vette át hivatalát, s így a nagyobb szabású kibontakozási tervek előkészítésére időt kell engednünk. Kautz Gyul elismeri a miniszter által felhozottak helyes voltát, de tekintetel az átalános hangulatra azt óhajtja, hogy a helyzet, javítása iránt a minisztérium ne a jövő évi költségvetés benyújtása alkalmával, hanem még e nyár folytán tegyen előterjesztést. Dániel Ernő azt hiszi, hogy már a jövő évben 28—30 millió deficittel fogunk szembenállani, s azért sürgősnek találja, hogy a kellő reális fedezetről mielőbb gondoskodjunk. Csatlakozik Kautz nézetéhez. Tisza Kálmán miniszterelnök szintén sürgősnek tartja a komoly gondoskodás, de nem véli előbb, mint a legújabb kölcsönügylet lebonyolítása s a 7611 milliós égető adósság convertálása után, ami körülbelül összeesik a jövő évi költségvetés benyújtásával, amely remélhetőleg már jókor őszszel be lesz terjesztve. Wahrmann Mór hosszabb beszédben kifejti, hogy minden további halogatást veszélyesnek tart. Mennél későbbre halad az állambánaitás rendezése, annál nagyobb kamatteher fog reánk súlyosodni. Rendkívüli események minden évben előfordulhatnak s ezeknek nem szabad minket a rendezés nagy munkájában feltartóztatni. A jövő évben rendes 30 milliónyi deficitnek nézünk elé; adósságaink és a közös ügyel felemésztik jövedelmeinket s ezen segíteni kell. Eddig reméltük, hogy a hadsereg szervezetében vagy a kamatok leszállítása által lehet segíteni, az utóbbit akkor is perkorrestáltuk, az előbbit a mostani helyzet nem engedi. A jövedelmek fokozása is nehéz. Az egyenes adókat emelni nem lehet; a közvetett adókban a jövedelem fokozását a kiegyezés gátolja. Óhajtja ennélfogva, hogy az orvoslás módozatairól mielőbb gondoskodjunk, s ha ezt a bizottság majd tárgyalás alá veszi, akkor ő is fog ily módozatokat indítványozni. Tisza miniszterelnök szintén igen fontosnak tartja az államháztartás rendezését, de azt egy év alatt elérni nem lehet, s épen mert fontosnak tartja a kérdést, nem akarja elhamarkodni. Összefüggésben áll az a hadseregnek, a vámjövedelmek fokozásának stb. kérdéseivel, és ezeket elő kell készíteni. Addig csak meddő conjecturákat mondhatna a kormány, de ha valaki addig is tud practicusi javaslatokat tenni, szívesen hozzájárul. Csengery Antal kifejti, hogy a bizottság akar foglalkozni helyzetünk bajaival és azok orvoslásával s ezt ki is akarja fejeztetni a bizottsági jelentésben. De kifejezendőnek tartja azt is, hogy az orvoslás erélyes és nagy intézkedéseket igényel, melyeket hosszas időre elhalasztatani nem lehet s azért még ez év folytán , legkésőbb a jövő évi költségvetés benyújtása alkalmával elvárjuk a kormánytól, hogy e tekintetben előterjesztést tegyen s pénzügyi programmot terjeszszen elő. Belenyugszik abba, hogy ez előkészíttessék, de eddig egyes elveket már most is hangsúlyozandóknak vél; azt tartja, hogy minden bizottsági tagnak, aki részletes javaslattal előállani tud, azt elő is kell adnia. Részéről kijelenti, hogy addig is, mig az évekre terjedő tervszerű pénzügyi programot megállapittatik, administrativ után is sokat lehet tenni s concret esetekül felhozza a vasutügy rendezését, az occupationális költségek lehető mérséklését s azt, hogy a hadsereg állandó létszáma béke idején csak két évre hivassák be három év helyett. Lukács Béla mindenekelőtt arra reflatál, hogy a megállapított költségvetés nem reális. Változott ugyan az előirányzat a bizottság megállapításai által, de így is sok kívánni valót hagy bátra s képtelenségek mondja, hogy a hiány csupán 2400 millióra praelimináltatik, holott az legalább is 30 millió lesz. A helyzetet ő is komolynak tartja. A mostani pénzügyi poltka nem folytatható. Eddig is emeltük bevételeinket, vagy csökkentettük kiadásainkat úgy, hogy most kénytelenek vagyunk a dolgok természetes fejlődésénél fogva a bevételek csökkenését és a kiadások emelését constatálni s maidennek daczára messzebb vagyunk a rendezéstől, mint valaha, aminek az ausztriai kiegyezés és a boszniai kaland az oka. Kiszámítja, hogy 1875 óta helyzetünk és hitelünk hanyatlott, hogy évenként 54 millió teherszaporulatot eredményezett a kormány gazdagodása, aminek 16 millió aranyforint kamattöbblet felel meg. Kifejezést kell adni a jelentésben annak, hogy ezt a pénzügyi politikát folytatni nem lehet, valamint annak is, hogy a budget irreális. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter tévesnek tartja Lukács Béla számításait, aki minden tehernövekvést az 1875. óta folytatott politika terhére ró, pedig a tehernövekvés jelentékeny része (65 millió) a régibb égető adósság convertálásából származott, azt pedig kifizetni, illetőleg convertálni kellett. A költségvetés irrealitására nézve megjegyzi, hogy maga az ellenzék által proponált összes változtatás alig 2—3 milliónyi különbséget eredményezett volna, tehát feltéve, hogy az indítványok helyesek is voltak, ily csekély különbség miatt az előirányzat ellen az irrealitás vádját emelni nem lehet. Exposét a pénzügyi helyzetről nem adott, mert a költségvetés benyújtása a szünetekre esett, mikor a ház tagjai csak csekély számban voltak jelen; de mostani helyzetében ezentúl nem tartja lehetőnek nagyszabású exposét terjeszteni a ház elé, amig a practicus javaslatokat is elő nem mutathatja. 1875. óta a háztartás rendezésében nagy eredmények érettek el; e munkálatot többféle okok, (conversio, occupatio stb.) megakasztották, s azt egyszerre rövid idő alatt nem is lehet valósítani, de a czél felé törekedni kell és fog is. Maga Lukács Béla utalt a nehézségekre, midőn kiemelte, hogy az egyenes adókat fokozni, a kiadásokat csökkenteni nem lehet. Mindamellett hiszi, hogy van számos tér, amelyen a rendezés czélja sikeresen fselőmozdítható. Ilyenek pl. az indirect adók, hol az Ausztriával egyetértőleg, — a vasutak, a dohányjövedék, hol adminisztratív úton, — a bélyeg törvény, hol a törvényhozás útján nagy eredményeket lehet elérni, de mindezekre elő kell készülni. Szükségesnek tartja e czélból a törvényhozás czélszerűbb munkabeosztását is. Mikor a tárcát elvállalta, tisztában volt azzal, hogy kettős feladat áll előtte. Egyik a pillanatnyi súlyos terhekről, az állam fizetésképességéről, az égető adósságok konvertálásáról gondoskodni ; a másik feladat: az áramháztartás állandó rendezése, ezt csak az előbbinek lebonyolítása után veheti sikeresen kezébe, s épen mert igen fontosnak, életkérdésnek tartja, komolyan elkészülve, practicus javaslatokkal akarja azt annak idejébe kezdeményezni. Tisza Lajos azt, hogy Lukács Béla a költségvetést képtelenségnek tartja, csupán azon különböző áláspontnak tulajdonítja, amely szerint a számok az ellenzék részről csoportosíttattak. A kiegyezésnél sokkal károsabbnak tartotta volna a közgazdasági harc folytatását, mely hitelünket még inkább megrontott volna. Egyébiránt a hitelviszonyok nemcsak minálunk, de Európaszerte hanyatlottak. Az occupatio igaz, hogy pénzbe kerül, de sokkal többe került volna, ha elejét nem veszszük nagyobb bonyodalmaknak. Kemény Géza b. is csatlakozik ahoz. Az egyes elvi kérdéseket azonban már most is tárgyalhatóknak véli. A hadsereg reductióját nem tartja lehetőnek a jden viszonyok közt. Az államjószágok eladását vészélesnek tartaná, mert ily tömeges eladás a földértékét csökkentené. Emelni kívánja azonban a föld- és házbirokosok helyzetét, akik számítása szerint a 80 millió adóból legalább 60 milliót fizetnek, s e tekintetben orvosoltatni kívánja azon hibákat, amelyek épen ezen osztályt sújtják. Ilyenek a községi háztartások nem kellő ellenőrzése, az igazságügy drágasága, a vasúti politika hibái, az adó- és illetékkezelés hiánya stb. Bujanovics Sándor mindenbe csatlakozik Lukács Bélához, s nem tartja sötétnek, sem elfogultnak a helyzetről adott rajzot. Hibáztatja, hogy a kormány a kibontakozásra irányt nem jelöl ki. A költségvetést irreálisnak tartja, s a deficitet 30 millióra teszi. A kiegyezés rész volt, s helyette inkább az önálló vámterületet fogadta volna el, a melynek küönben nem volt barátja. Szontágh Pál (nógrádi) Csengery indítványához járul, mert a helyzetet komolynak tartja s erélyes intézkedések szükségét látja. A kormánynak az előkészülere szüksége van, de előre is kijelenti, hogy aprólékos módokhoz, vagy az egyenes adók emeléséhez nem járulhat, s elsősorban a hadsereg reductiójától, valamint társadalmi viszonyaink átalakulásától várja a helyzet javulását. Hegedűs Sándor Lukács Bélával szemben kifejti, hogy a költségvetésben az ellenzék által indítványozott összes változtatások 3 milliót tettek volna s igy a budgetet irreálisnak ők sem mondhatják. Az állam bevételei az utóbbi években növekedtek, különösen minden régió-üzlet fejlődést és bevételi emelkedést mutat. Ő sem kívánja szépíteni a helyzetet, sőt igenis hangsúlyozni akarja annak komoly voltát, de gyakorlati javítási módozatot az ellenzék sem ajánlott. A hitelviszonyok nemcsak nálunk, de mindenütt, még Londonban is hanyatlottak. Hozzájárni Csengery indítványához. A bizottság is Csengery indítványát tette magáévá. Ezen átalános előadáson kívül a jelentésbe még fel fognak vétetni a nyugdíjtörvény sürgetése, az államszámvitelben eszközlendő reformok, az adó- és illetékkezelés reformjának sürgős volta, mely utóbbinál Rakovszky István megjegyzi, hogy nem tartaná elegendőnek csupán egyes visszaélések, egyes hibák megszüntetését, de az egész kezelési rendszer gyökeres átalakítását és reformját látja szükségesnek. Ezzel a bizottság tanácskozása és az egész költségvetés tárgyalása befejeztetett. A jelentés hitelesítésére az elnök fogja annak idejében az ülést összehívni. Fővárosi ügyek. — Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1879. évi február hó 5-én tartandó rendes közgyűlésének különleges tárgysorozata. A pénzügyi és gazdasági bizottság s a tanács előterjesztése a II. kerületi korona vendéglőnek bérbeadása iránt, tanácsi előterjesztés a múzeum-köruton 415. hr. sz. a. fekvő s a főváros által kisajátított Spilkaféle telekterületek építési kötelezettség mellett, Brázay Kálmán szomszéd tulajdonába leendő átadása iránt. A közoktatási bizottság javaslata alapján a tanács legközelebb előterjesztést tesz a közgyűléshez az iránt, hogy azon közgyűlési határozat, melyszerint az iskolai szünnapok Ó-Budára nézve is, hol azok azelőtt szombaton tartottak, csütörtökre fizettek ki, megváltoztattassák, s az említett város részére az otani orthodox hitközség kérelmére az iskolai szünnapok ismét szombatra s helyeztessenek át. Ez előterjesztés indokolásául az szolgál, hogy egyrészről az említett városrészben a tanulók 30°r-ja az orthodox hitközséghez tartozik, s hogy másrészről e hitközség felekezeti iskoláját annak idején csak oly feltételei engedte át községi iskolai czélokra, hogy a szünnapokra vonatkozó eddigi gyakorlat továbbra isentartassék. A fővárosi középítési bizottság üléséről szóló tudósítási tárgyhalmaz miatt esti lapunkban közöljük. ________ HÍREK. Január 31. Hivatalos. Kinevezései, ő felsége Stockinger Ferencz alconsult, a kereskedelmi minisztériumhoz miniszteri titkárrá kinevezte. A pénzügyminiszter, Stichleitner György osztályvezető I. oszt. számtisztet, számtanácsossá nevezte ki. A beszterczebányai pénzügyigazgatóság Dvorszky Nándor VI. oszt. adótisztet a balassagyarmathi adóhivatalhoz IV. oszt. adótisztté, Sylvester Albert adóhivatali díjtalan gyakornokjelöltet pedig az aranyosmaróthi, illetőleg turócz-szentmártoni adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztekké nevezte ki, még pedig a két elsőt, végleges, az utolsót ideiglenes minőségben. — Névváltoztatások: Hungerleider Adolf, igazabban Ábrahám, fővárosi lakos saját, valamint László és Albert nevű gyermekei vezetéknevének „Horváth“-ra, Cseszneki Pál fővárosi lakos vezetéknevének „Csatáriéra, Jancsina Pál premontrei papnövendék vezetéknevének „Jenei“-re és Stochbauer Vilmos kömlődi lakos vezetéknevének „Szatmáriéra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter megengedte, hogy a Hontmegye területéhez tartozó Ipolyság mezővárosban f. évi február hó 24 és 25-re eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 26. és 27. napjain tartassák meg. — Alapszabályok megerősítése. A „győri korcsolyázóegylet“ alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Távírda. Herczegovinában a kleki öböl mellett fekvő Neum községben uj tábori távirdaállomás nyittatott meg, mely korlátolt napi szolgálat mellett magántáviratok kezelésére is fel van hatalmazva; ellenben Dubokán (Elek mellett) a távirda-állomás bezáratott. — Erzsébet királyné Írországi útja végleg febr 25-ére van kitűzve. Eddig már tizenkét ló és néhány szolga indult el Angliába. — Sir Elliot bécsi angol nagykövet nejével együtt tegnapelőtt ebéden volt Andrássy grófnál. A nagykövet február 5-én fényes tánczvigalmat rendez. — A magyar bál Bécsben. Tegnap tartották meg nagy fénynyel a magyar bált Coburg Ágost herczeg védnöksége alatt. A fényesen díszített ter-mekben a bécsi előkelő világ adott egymásnak találkát. Ott voltak a védnökök és Fülöp coburgi herczegen kívül Eszterházy és Schwarzenberg herczegek, gróf Andrássy Gyula külügyminiszter, báró Hoffmann közös pénzügyminiszter, bg. Auersperg osztrák miniszterelnök, b. Wenckheim Béla, gróf Trautmannsdorf, a gróf Apponyi család több tagja, dr. Rechbauer, az oszták képviselőház elnöke, gr. Pejacsevics, Dingelstedt, udv. tanácsos, b. Orczy Bódog, Dóczy Lajos. A hölgykoszorú a legfényesebb volt, magába foglalta az arisztokráczia legszebbjeit ; ott voltak Coburg herczegné, az Andrássy, Apponyi, Széchenyi, Zichy, Erdődy grófi családok. Természet, hogy a csárdás nagyban szerepelt. Tizenegy órakor megjelentek Albrecht Vilmos és Lajos Viktor főherczegek, gr. Schönborn és br. Nopcsa kíséretében. — Szent Januarius. Nem rég említettük, hogy az olasz király és királyné sz. Januariusnak 20,000 lira értékű arany keresztet ajánlottak föl. A szertartás két udvari főhivatalnok által múlt vasárnap nagy ünnepélyességgel megtörtént. Mindkét hivatalnok ünnepi díszben, pompás városi kocsin a székesegyházhoz hajtatott, hol a nevezett szent ereklyéi vannak. A selyem vánkos, melyen a kereszt nyugodott, térdeiken feküdt. Az egyház előtt, a város polgármestere és számos főpap ez alatt már várta az érkezőket, kiket ünnepélyesen fogadván, mindnyájan a templom belsejébe indultak. A küldöttek ekkor az aranykeresztet a szent nyaka köré fűzték, miközben a magas adományozó nevét hangoztatták. Most fényes mise tartatott, melynek végeztével megengedték, hogy a jelenlevők a keresztet megcsókolhassák. Végül a történtekről két jegyzőkönyvet vettek fel, melyek közül egy példányt a királynak nyújtanak át. — A korcsolyasportot az Orczy-kert taván majd minden délután, mikor t. i. jó jég van, szép közönség Űzi. A Ludovica-Akadémia tisztikara, a József- és Ferenczváros közönségének nagy része igen gyakori vendégek a tavon. Múlt vasárnap sikerült verseny volt. Egy ifjú két percz alatt siklott köröskörül a tavon s a kitűzött jutalmat elnyerte. Kis kapitány szép leánya is kitüntetést kapott rendkívül ügyes korcsolyázásáért. A szerajevobródi vasút első vonata tegnapelőtt délután 1 órakor minden baj nélkül érkezett Dobojba. A pálya egészen jó állapotban van. A menetnél jelen volt a főfelügyelőség egy küldötte is. A meggyilkolt Czechner János törvényszéki t bonczolása ma délelőtt 10 órakor Csery Kálmán vizsgálóbíró jelenlétében dr. Glück Ignácz törvényszéki orvos és dr. Scheutbauer Gusztáv kórházi bonczoló által eszközöltetett. A meggyilkolton ez alkalommal 1) a torkon egy 9 cm. hosszú vágás, mely egészen a gerinczoszlopig behatolt, 2) a nyakon egy 9 cm. hosszú vágás, mely a gégét keresztül metszette, 3) a jobb és baloldali szájzugban egy vágás és végre 4) a koponya jobb felén tenyérnyi terjedelmű repedés constatáltatott. Úgy látszik, hogy a gyilkos nemcsak a kést használta, hogy áldozatának életét kiolthassa, hanem koponyáján valami tompa eszközzel ejtette a 4) alatti sebet. Az idei pesti májusi versenyek időszaka minden jel szerint igen érdekes lesz. A lóversenyeken kívül a „Lótenyésztés, vagyis inkább a lóvásárok emelésére alakult társulat“ is fog egy luxuslóvásárt és ügetőversenyeket rendezni. S pedig 4 ily verseny terveztetik: kettős és egyesfogatok számára, és kettő nyereg alá, mindegyik 4 díjjal, összesen 16 díjjal, melyek megérdemlik, hogy félvér-anyagunk javát jó előre készítsék reá az illetők. A pálya a városliget legjobb urain terveztetik és pedig indulással a nagyvendéglőtől balra, a rondeaut félig véve s átmenve az állatkert felé vezető útra, s ezen a tavat megkerülve, ismét a nagyvendéglő elé, mi circa 3600 métert tenne. A V. és V. L. értesülése szerint a májusi lóversenyek és kiállítás idejére a pest-budai csónakázóegyletek egy nagyobb szabású regattát terveznek, melyre vidéki és ausztriai egyleteket is meghívni szándékoznak. — Gustave Flaubert ismert franczia regényíró Croisseli birtokán a lábát törte, midőn épen kaput ment nyitni barátjainak, kik látogatására jöttek. — Pompeji. Az idén lesz tudvalevőleg tizennyolcz százada, hogy a 40—45.000 lakóval biró Pompejit és néhány szomszéd helységet eltemette a Vezúv hamuja. A pompejii ásatások igazgatósága a centenáriumot a jövő novemberben fényesen megakarja ünnepelni s e czélra meghívta a legkiválóbb olasz régészeket. — Az árvíz. A Duna áradására vonatkozólag Pest megye alispánjához beérkezett hivatalos jelentések szerint. Hajós szolgabiró tudatja, hogy a pentelei szigettől egész az úgynevezett kulcsi révig Tassnál a jég szilárd torlaszt képez, mely az 1876. évig torlasztól annyiban különbözik, hogy a vízállás valamivel alacsonyabb lévén a partra jeget nem tolhatott ki, de azért tapasztalt molnárok állítása szerint nem kevésbé veszélyes jellegű. Január 25-ének reggeli 3 órájától kezdve óránként 2 centiméternyi rendszeres áradás tapasztalható, úgy hogy jelenleg a vízállás 5 méteren van a Duna 0 pontja fölött. Szilágyi Lajos a pesti alsó járás szolgabirójának ma érkezett jelentése szerint Lólé és polakád községek alatt egész a házakig terjedt az ár és a Ráczkevébe vezető kocsiutat már járhatlanná tette. Újfalunál ma szintén kiöntött a Duna, de csak a völgyek teltek meg, és a község eddigelé veszélyeztetve nincsen. A főváros határában a Duna bár lassan, de szintén folyton növekedik. Ma délig 3 centiméterrel növekedett. A víz 10 láb 3 hüvelyk magasságú. Kada alpolgármester úr mint az állandó vészbizottság elnöke minden óvintézkedést megtett, mi a jelenlegi helyzethez szükséges. Felszólította a magán-zsiliptulajdonosokat, a térparancsnokságot, az alagúttársaságot stb., hogy zsilipeik közül ők is a szükséges előintézkedést megtegyék. — Pályázat. ? Az eperjesi Széchenyi-kör két pályázatot hirdet és pedig: I. Kiván Eperjes város közönségének hazafias elhatározása folytán e városban építendő állandó színház megnyitására egy alkalmi prológot, melyben a hazafiság legyen feltüntetve és dicsőítve, tekintettel Sárosmegye és Eperjes város múltjára. II. Kiván tanulmányt gróf Széchenyi István társadalmi működéséről. Ezen mű a kör első diszgyülésén fog fiolvastatni. A pályázó munkák mindegyikének jutalma az „Eperjesi Széchenyi-kör“ egyik nagylelkű pártfogója által ezen czélra felajánlott 100—100 frank arányban. A pályázó művek benyújtásának határideje az 1879. évi november 30-ra. A pályadijat, mely az alapszabályok 58. §-a szerint csak sárosmegyei születésű, vagy e megyében lakó szerzőnek ítélhető oda, csak önálló irodalmi becsesei biró mű nyerheti el. — Kisbért, Baltazzi egykori hires lovát, a múlt hét folytán, eddigi tartózkodási helye: Newmarketről a Montmore Stud Farmba, Leighton Buzzardba szállították. A világ legnagyobb hordója most készült el Hendricks carbondalei műhelyében. A hordó tízszer nagyobb a híres heidelbergi hordónál, mert 20 láb magas, 50 lábnyi átmérővel. Csak a vasabroncsok hét tonnánál többet nyomnak. A hordó egy Hendricks által föltalált papirfélével van kibélelve, mely azt a tartalom befolyása ellen teljesen megóvja. — Községek névváltoztatása. — A magy. kir. belügyminisztérium 1878. évi decz. hó 2-án 47350. sz. a. kelt rendeletével Szilágy megye területén némely hasonnemü községeknek egymástól való megkülönböztetése czéljából megengedte, hogy 1. a szilágy-csehi járásban fekvő „Tóthfalu“ község, „Bükk- Tóthfalu“ ; a krasznai járásban fekvő „Tóthfalu“ község „Kraszna-Tóthfalu; a zsibói járásban fekvő „Paptelek“ község „Szilágy-Paptelek“ ; a krasznai járásban fekvő „Paptelek“ község „Füzes-Paptelek; a zsibói járásban fekvő „Balázsháza“ község „Almás Balázsháza“; 1878. évi dec. hó 31-én 51,452 sz. a. kelt rendelete szerint abaujmegyei „Pszeodorf“ községnek „Jászóváralja“, és végre a Szolnok-Doboka megye területén fekvő a feloszlatott kőfoki járásból, a bethleni járásba átkeblezett „Felső-Egres“ község „Felső-Puszta-Egres" nevet vehessen fel. Az „Egészségtani lapok“ február havi száma megjelent. Érdekes tartalmából a következőket jegyezhetjük ki: A ruházat kérdése. Mi által idéztetnek elő a kisdedeknél oly gyakori emésztési bajok s mi által vehetni azok elejét. — A lázak és gyulladások. A váltóláz, id. Hammersberg Lászlótól, stb. E lapok előfizetési ára egész évre 4 frt. A Kodolányi Antal által szakavatottan szerkesztett folyóiratot különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A Pest megye tiszti főügyésze azon bizottsági tárgyalásnak vezetésére küldetett ki, mely Promontor községében f. évi február hó 2-án délelőtt 10 órakor a községházánál tartatik meg a czélból, hogy ezen községnek a Dana áradásai ellen leendő megvédése szempontjából a cs. kir. szabadalmazott déli vasuttársulat ottani átmetszetének elzárására vonatkozó tervezetét vizsgálja meg. E bizotság tagjai Bodis László szolgabiró, továbbá a déli vasuttársulat képviselője, Promontor község elöljárósága, a budapesti kir. folyammérnök és a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelő. E küldöttség Promontorról Tétény községbe rándul át a déli-vasuti híd ottani elzárása iránti helyszíni szemle végett. — Farsang. A budapesti kereskedő ifjak társulata i. é. február 8-án saját könyvtárának gyarapítására a Hungaria dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. — Személyjegy tagok részére 1 frt 50 kt. Családjegyek 3 frt. Személyjegyek vendégek részére 2 frt. Családjegyek 4 frt. — Az országos kisdedóvó egyesület saját alaptőkéjének emelésére február 5-én a vigadó három nagy éttermében közvacsorát rendez. Belépti dij 1 frt. — Születések és halálozások. A lefolyt héten élve született 251 gyermek, elhalt 241 személy, a születések tehát 10 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élveszülöttek közt volt 162 törvényes, 89 törvénytelen; nemre nézve 125 fiú, 126 leány. — Halvaszületett 13 gyermek, köztük 6 törvényes, 7 törvénytelen. — A halottak közt volt 120 férfi, 121 nő, egy éven aluli gyermek 52. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 15. (A tartózkodás tartama 14-nélki nem tudható). Ez év 4 hetében élveszületett összesen 886 gyermek, elhalt 959 egyén, a halálozások többlete tehát 73. Születések arányszáma 1000 lakosra: 40.3. Halálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 38.7, az egy éven felüli lakoságnál: 31.2, az öt éven feli lakosságnál: 24.8. Elhaltak száma : 241, és pedig 120 férfi és 121 nő. Elhaltak kora: 0—1 éves 52 (köztük 37 törvényes és 15 törvénytelen), —5 évig 49 (köztük 39 törvényes és 10 törvénytelen), —20 évig 24, összesen 0— 20 évig 125, —30 évig 28, —40 évig 21, —60 évig 37, —80 évig 55, 80-on túl 5, ismeretlen kora — Főösszeg 241. — Felhívás előfizetésre. A török birodalom társadalmi viszonyait és szokásait közelebbről megismerni , tanulmányozásom tárgyává tenni, mindig kedvencz vágyamat képezte. Viszontagságos keleti utamból , a szentföld ábrándos vidékeiről, Egyptom ezredéves emlékei közül s Syria pusztáiról szerencésen hazatérve, elhatároztam magamban, hogy azon csodálatos társadalmi viszonyokat és szokásokat, melyek Afrikában és Ázsiában uralkodnak — mint nehéz tapasztalatok árán szerzett ismeretek magvait — sajtó alá rendezem. A munkálat „Afrikai és Ázsiai úti tapasztalatok", czime alatt, következő tartalommal jelenik meg: 1. Budapesttől a Bosporisig. 2. Konstantinápoly. 3. A törökök társadalmi viszonyairól. 4. A „Diana“ fedélzetén. 5. Jaffától Jeruzsálemig. 6. Palesztina fővárosa (Jeruzsálem). 7. A „szent sir“ temploma. 8. Dávid városa (Bethlehem). 9. A nagy hét Jeruzsálemben. 10. Don Alfonzo és neje Donna Bianka. 11. Kirándulás: Holttenger, Jordán folyó és Jerichó romjaihoz. 12. Kirándulás: Raipha, Carmel és Názárethbe. 13. Egyptomi levél Alexandriából. 14. Egyptom fővárosa (Kairo). 15. Egyptomi koprusok társadalmi viszonyairól. 16. A Fellahok társadalmi viszonyairól. 17. Arabs-mesék. 18. Suezi-csatorna és a Vörös-tenger. 19. A Druzok társadalmi viszonyairól. 20. A puszták királyánál. 21. Az arabok társadalmi viszonyairól. 22. A magyar menekültek Törökországban és Bem tábornok sírja. 23. Cyprus-szigete. 24. Bosporus. 25. Mohamed próféta és a törökök vallása. 26. A törökök törvénykezése. 27. A nagyvezéri méltóság. 28. A nagy-mufti méltóság. 29. Utazásom tapasztalatai. 30. Várnától Ruszsukig. Szerény munkámat magam adom ki, nem sajnálván semmi költséget, hogy annak külalakja és berendezése is minden tekintetben kifogástalan és tetszetős legyen. A mű húsvétra jelenik meg és előfizetési ára példányonként. Egy forint o. é. Gyűjtők 10 előfizetés után tiszteletpéldányban részesülnek. Budapesten, 1879. év január 30-án. Sztoczek Károly. — A budapesti tanító testület i. é. február hó 2-án d. e. 11. órakor saját helyiségében (Károlyi utczai iskola) az ó-budai iskolai szünnapok tárgyában rendkívüli ülést tart. Naptár. Szombat: február 1. Raui, Katii, Ignácz, görög Euthim. Unzeum : képtár és könyvtár 9—1-ig. Akadémia: könyvtár 3—7-ig. Köztelek: tanszermúzeum és gazdasági szerek kiállítása 10— 12-ig és 2—4-ig. Egyetemi könyvtár 4—8-ig. Méhészeti est a Köztelken. Deutsch J. tanár fölolvasása a kereskedő ifjak helyiségében. A mérnök- és épitész-egylet heti ülése este 6 órakor. A képviselőház ülése 10 órakor. Az orosz pestis. Két lap van Oroszországban, mely az igazat meg szokta mondani, s mely a mostani pestises állapotok közt az orosz kormány által befolyásos orosz sajtóval szemben a baj tövére igyekszik tapintani, s kimutatja, hogy a baj oka főképen az orosz gyárosoknál keresendő ; a „Novoje Vrem* és „St.Petersburgskija Viedombsti“ a követk írja az oroszokról: e' „Az orosz kereskedelmi és iparos r,árisnah tapasztalható tisztátalanság az oka min ..j‘en j. Ezen helyeken sok a gyülevészes , ezen*ki’ csapongó, iszákos, éhező, a kimerült, munkás nén osztály a ragálynak gazdag anyagit nyújt. Adjanak az iparosok és gyárosok ezen, gyülevész népnek csak némileg tűrhető lakásokat, ahol összezsúfolva ne élnének, lakásokat sár, szemét és ártalmas bűz ellen. A kormány intézkedése itt nem elég, rendeletei könnyen kerülhetők el, ha az illetők fel nem fogják azoknak szükséges voltát. A gyárosok, iparosok, megszüntethetnék a fent érintett bajokat, de a szokás, a lustaság, az igyekezet egy kopiskát