Ellenőr, 1879. október (11. évfolyam, 470-523. szám)

1879-10-22 / 507. szám

az elemek voltak az urak, mert az emberi erő tö­kéletesen megadta magát.­­ A rabbi itélőszéke előtt, Brest- Lit­o­v­s­z­k litván városban az ottani zsidók közt a következő dráma folyt le a napokban: Stern Joel zsidó kiskereskedő régebb idő óta heves vi­szályban élt atyjával Naftalival. Az elkesere­dett fiú elhatározta, hogy atyját fölbérelt gyilkos által fogja eltéretni láb alól. Megtudta, hogy Naf­­tali másnap kereskedelmi ügyekben a szomszéd faluba szándékozik; egy parasztot tehát, 25 rubel­lel fölbérelt, hogy atyját az erdőben ölje meg. A paraszt azonban az öreggel találkozván, mindent kivallott neki. Az öreg Naftali még öt rubelt adott a parasztnak, hogy vigye el felső ruháját fiának annak jeléül, hogy őt a paraszt csakugyan megölte. Naftali késő éjjel ment vissza a városba, hogy senki se lássa, s az egész esetet kö­­zölte Beer József rabbival. A jámbor rabbi egész éjjel elmélkedett, hogy mi tévő legyen , végre a következőt eszelte ki : Másnap Joelt maga elé idéztette, s kinyilatkoztatta előtte, hogy a meg­gyilkolt megjelent neki álmában, s azon kívánsá­gát fejezte ki, hogy szeretne fiával együtt a rabbi törvényszéke előtt állni. Joel rémitően megijedt, de azért beleegyezett a holttal való találkozásba. Déli 12 órakor a rabbi Litowsk 10 előkelő zsidó­ját magához hivatta, bíráknak. Az ülésterem egy függöny által két részre volt osztva, egyik része a törvényszék, másik a meggyilkolt szellemének szá­mára. Az előkészületek megtétele után a vádlot­tat a törvényszék elé idézték. Vésztjósló hallgatás uralkodott a teremben. Végre fölemelkedett a rabbi, s ünnepélyes hangon fordult a függöny felé, mely mögé Naftali volt rejtve. „Idegen világok la­kója! Ma megjelentél álmomban, s fiadat törvény­szék elé kívántad idéztetni: fiad itt van, hallasd hangodat!“ Naftali háromszor köhögött, azután elő kezdte adni vádját. Joelnek arczát hirtelen halál­sápadtság borította, lábai inogni kezdtek, s azután holtan rogyott össze. A rendőrség az egész tisztelt gyülekezetet elfogta a rabbival együtt, s átadta a törvényszéknek. E történet roppant feltűnést és ér­deklődést keltett Lithvánia és a congressusi Len­gyelország zsidói közt.­­ A nyomor komédiája. Heves megyé­nek egy vidéke segélyért folyamodott a megyé­hez, hogy ínséges helyzetében venné támogatás alá, illetőleg terjesztené föl a kormányhoz. A megye közönsége ismerve a tényleges helyzetet, visszauta­sította a kérelmet. Persze volt zúgás! De mi tör­ténik hirtelen? A heves megyei Tisza-szabályozó társulat kihirdettette az egész vidéken, hogy aki dolgozni akar, menjen a gátakra, és ke­­reshet ték­revalót. A hirdetés elhangzó szó volt a pusztában, 6000 emberre való munka van, és eddig nem állt ki 60 ember! — Az új gordonkás. Katonának vitték a nemzeti színház egyik gordonkását, s helyettesí­tése végett az igazgatóság, ajánlat folytán, P­e­h­­­e Sándort hízta meg Drezdából. Az új gordonkás szom­baton meg is érkezett, s vékony nyári ruhában az­zal köszöntött be az igazgatósághoz, hogy kifogyott mindenből, kér tehát előlegül 10 forintot. A sze­gény művész szívét azonban nagy teher nyomhatta, mert másnap fölment a kerepesi úti bazárépület második emeletére s onnét levetette magát. Meg is halt rögtön. A szerencsétlent, ki még csak 30 éves volt, tegnap temették el a nemzeti szinház részvéte mellett. Már a sírban fekszik, de özvegye és gyermekei mit se tudnak tettéről, sőt útban van­nak Budapest felé, hol békés, nyugalmas családi életet remélnek találni. — Halálozások. Mayercsák Márton bazini jegyző és 1848-ban országos képviselő 70 éves ko­rában meghalt Bazinban. — Tóth Károly nyug. százados 69 éves korában Pozsonyban elhunyt.­­ A „Pesti Nemzeti Dalkör“ novem­ber 8-án a Hungária szálloda földszinti dísztermében, Erdőssy Eugenia szives közreműködése mellett, tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. A kik meghívóra igényt tartanak s olyat tévedésből nem kaptak, szíveskedjenek ez iránt T­i­b­é­l­y és V­é­g­h czéghez (váczi utcza 1. sz.) fordulni, tartalommal csinos kiállításban jelent meg. Ára 30 krajczár. — Székely Imrét az ismert zeneszerzőt, a zenede a legfelsőbb zongora kiművelési osztály rendes tanárává választotta. Székely újabban több „magyar idyllt“ dolgozott ki. — Huber Jenő és Aggházy Károly fiatal művészek november 10-én a zenekedvelők termében hangversenyt adnak, november 15-én pedig visszautaznak Párisba. A két művész jelen­leg vidéken hangversenyez. A Budapesten rende­znek­ hangverseny műsora: 1. „Suite en Style orientale“ Goldmarcktól. (Aggházy- Huber.) 2. „Concert“ en fa mineure Romance et Finale Chopintől. (Aggházy.) 3. „Concert“ Andante et Allegro Gold­­marcktól. (Huber). 4 a) „Ich will Dirs nimmer sagen. b) Magyar románcz Malecky urhölgytől. 5. a) Impromtu Massenet­től. b) Caprice Rafftől. 6. a) „Rondino“, (Aggházy.) b) Sou­venir de beauchamps Vieutemps-től, (Huber.) 7. »Magyar eredeti népdalok* Hubertől, előadja Maleczkyné. 8. „Magyar nóták* Huber K.-tól, (Huber-Aggházy.) 9. „Pusztai hangok“ Aggházy-Huber (Aggh.-Hub.) irodalom, szinház és művészet. — „Hórihorgas Kazimir“ próbáit ismét megkezdették a népszínházban. Angelina szerepét Jenei Anna fogja játszani. A darab szombaton, f. hó 25-én kerül először színre. — Az a Corvin codex, melyet újnak mondtak a „Hírcsarnok“ után a fővárosi lapok, voltaképen már régóta ismeretes, sőt Fraknói és Römer már régebben ismertették is. A félre­értés onnét eredt, hogy dr. C­z­o­b­o­r Béla elhamar­kodva újnak jelentette ki a codexet, mely nem más, mint azon Korvin Missale, mely az utolsó római általános zsinat idejében, az ottani jezsuita rend társházában őriztetett, s mely a zsinat óta Rómában beállott uj politikai viszonyoknál fogva, midőn mint tudva van, a jezsuiták könyvtára szét­­züllött, kerülhetett a jezsuitáktól más tulajdonba. — Az „Erdészeti Lapok“ X. füzetének tar­talma. Három uj átlaló. (Rajzzal.) Irta : Nagy Gyula. Ho­­mokkötési munkálatok a deliblati pusztán. Közli: Pa­u­sin­ge­r József, m. kir. központi erdőrendező. Egyesületi közle­mények. Az Országos Erdészeti­ Egyesület 1870. évi október 5-én tartott válaszmányi ülésének j­egyzőkönyve. Fehérmegye erdészeti viszonyairól. Irta : W­i­c­k­­ Antal, m. kir. katasteri erdőbecslő. Az első félfordaszak után eszközölt átvizsgálás­nál észlelt kezelési hiányok felderítése. Irta: Weisz Fe­­rencz, m. k. erdőf­ogalmazó. Vidéki levél. Közli G­art­ai Já­nos, erdész. Őszi vadászatok a munkácsi uradalomban. Közli : Lehoczky Tivadar. Vizslapróbák. A harkályokról. Irta : Piso Cornél, m. kir. erdőgyakornok. A fapiaczról. Közli : Bede Al­bert. Különfélék. — „Közsé­gi és jegyzői lapok“ czimen köz­­igazgatási szakközlönyt indított M­e 11­y é­s Boldizsár. A lap minden két héten jelenik meg, s mellékletül a Mehner-féle „Képes családi Lapok“-at és a „Törvénytárat kapják az elő­fizetők. Ára­nyedévre 2 frt. — A „Figyelő“ irodalomtörténeti közlöny legutóbbi száma a következő tartalommal jelent meg: Petrarca és Kisfaludy Sándor, R­é­n­y­i Rezsőtől, Toldy Ferencz és Kazinczy Gábor, Jakab Elektől. — Tompa életéhez, dr. Ferenczy Józseftől. — Néhány latin vers a kuruczvilág­­ból, T­h­a­l­y Kálmán. — Révai Kecskeméten mint ujoncz­­növendék, Cs­a­p­l­ár Benedektől. — Irodalotörténeti re­­pertórium, S­z­i­n­n­y­e­i Józseftől. — A Ludovica Academia közlönye legújabb számának tartalma a következő : Tanulmány a műkö­dési vezérkari szolgálatról. (I.) (egy szövegbeli tervrajzzal és egy térképpel.) Pacor Vilmos m. kir. honvéd-századostól. Vázlatok a hadügy történelmi fejlődéséről. (V.) (egy térkép­pel.) Geöcze István, m. kir. honvéd-századostól. A lövedék röppályájának meghatározásáról. (I.) (szövegbeli rajzokkal. Szelestey Károly, m. kir. honvéd főhadnagytól.­A cs. és k. tábori és hegyi tüzérség harczászati szabványai. Kápolnai István, m. k. h­onv. őrnagytól. Szemle. — A „Külföld“ legutóbbi (okt. 15.) száma a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Kraszevszky József Ignácz, Fin­­­o­v­s­k­i Lajos dr.-tól. — Molière, Lafontaine: Ujváry Bélától. — C. Hegel: A régibb Dante-commentá­­rok történeti értékéről. Angyal János dr. — Kertbeny: Adatok Petőfiről és Jókairól. — F. Sigmon­d: Népszerű csillagászat. Heller Ágost. — T. Ziller: A „Verein für wissenschaftliche Paedagogik“ évkönyve- S­u­pp­an Vilmos. — P­l­a­s­m­a­n : Renan saját műveiben. Cs. Rákosi. — Dr. W. A. F­r­e­u­n­d : Művelődéstörténeti értekezések. — Az „Erdélyi Múzeum“ legújabb számának tar­talma: A római királyság eltörlése és a köztársaság megala­pítása- Irta: dr. Schilling Lajos. Könyvismertetés. (A ka­mara haszna, lucrum camerae, története kapcsolatban a ma­gyar adó- és pénzügy fejlődésével. Irta Thallóczy Lajos. (Vége.) Ueber Gymnasialwesen, Pädagogik und Fachbildung. Von Ottokar Korencz. — „Protestáns Pap“ czimű gyakorlati szakköz­löny jelent meg Kölesden L­ági­er Sándor és Kálmán De­zső szerkesztésében és kiadásában. Előfizetési ára negyedévre 1 fr­t, félévre 2 frt. A hozzánk beküldött első szám tartalma : Olvasóinkhoz. Reformáczió-ünnepi beszéd. Keresztelési beszéd. Halotti imák. I. Pesthy Gerő felett (meghalt 2 esztendős korában.) ; II. M­a­d­á­r József öngyilkos felett. — Én az Úr szolgája vagyok (költemény), Bényei Gábortól. — Lelkészi iroda. Viszálkodó házasokkal való bánásmód. Különfélék. — Szegedi képes naptár jelent meg a következő 1880-ik évre Burger Gusztáv­­ki­­adásában. A naptár nagyrészt Szegedre vonatkozó CSARNOK. KIRÁLYOK A SZÁMŰZETÉSBEN. Regény. 44 Irta Daudet Alphonse, xi. A szövetségesek estélye. (Folytatás.) De mégis hiába titkolóztak ő előtte, az inas már jó ideje szagolta a levelekből, a­melyek jöt­­tek-mentek, a titkos gyűlésekből, hogy készül va­lami. Egyszer kinyitott egy aquarel albumot, me­lyet a szeles Rosen herczegné felejtett kinn, ab­ban látta az illíriai önkényteseknek, a vallás dragonyosainak egyenruháit, a k­é­k ingeseket, az igaz jog vérteseit lefestve. Más alkalommal rajta kapta a herczegnét és Silvis asszonyt, midőn a kokárda formája és nagysága fölött vitáztak. Mindebből, az elejtett szavakból ő azt következteti, hogy expeditió lesz. Az a kis fekete púposforma ember, a kit neki kellett elhoz­nia a navarrai hegyekből, valami nagy hadvezér lehet, a­ki vezetni fogja a sereget, a­melynek a király áll élére. — Micsoda ! a király is elmegy ?... kiál­tott fel az öreg Leemans, megvetéssel tekintve leányára. E fölkiáltást zűrzavar követte. — És a mi pénzünk? — Hát a mi váltóink? — Ez gyalázat ! — Ez rablás ! Minthogy pedig ez időtájban mindenért a po­litikát okolták, Pickery, a dühös imperialista, neki megy a köztársaságnak: — A császárság idejében bizonynyal nem le­hetett volna ilyesmit csinálni, fenyegetni valamely szomszéd állam békéjét !... — Igen, szólott Tom Lewis komolyan, és ha az elnökség tudna erről, nem tűrné el. . . Tudatni kellene, mozognunk kellene. . . — Igen, én gondoltam arra, vágott közbe Lebeau, de az a baj, hogy semmi bizonyosat, ha­tározottat nem tudok. Nem hallgatnának reám. Azután bizalmatlankodnak is a mi embereink . . . mindenféle óvatossággal éltek, hogy elhárítsák ma­gukról a gyanút ... így ma este a királyné név­napját tartják . . . Nagy ünnepély van Rosen pa­lotájában ... Ki meri tehát elmondani a ható­ságnak, hogy ezek a tánczosok összeesküvésre, csatákra készülnek! . . . Csak ekkor vették észre, hogy báli ruhában van az inas; őt bízták meg a buffet gondviselésé­vel, és rögtön vissza kell mennie Ile-Saint-Louisba. A grófné gondolkozott egy pillanatig és rögtön el­készült tervével: — Hallja Lebeau ... ön tudni fogja ugy­e, mikor indul el a király ?... Önt értesíteni fog­ják, ha másért nem, azért, hogy csomagolja össze pogyászát... Ha tehát egy órával előbb tudósít ön engem, biztosítom önt, hogy nem lesz semmi az expeditióból. E szavakat nyugodt, de elszánt és szilárd hangon mondotta. Mialatt Tom Levis ábrándozik és azt kérdezgeti magában, hogy miképen akadá­lyozhatja meg Sefora a király elutazását, a töb­biek pedig azt számítgatják, hogy mibe fog nekik kerülni ez üzlet megbukása, Lebeau mester visz­­szasiet a bálba. Az ünnepély messzire látszott és hallatszott. Közelről ki lehetett venni, hogy valamennyi ablak világított a selyem függönyökön át, a kert százados fái­ról ezernyi színes lámpa árasztott fényt és az Anjou­­rakparton, mely máskor már csöndes ez órában, a hintók mozdulatlan lámpái néztek a sötétségbe. Herbert menyegzője óta nem volt ily ünnepély a Rosen palotában, sőt a mostani még amainál is népesebb volt. Az öreg herczeg másodemeleti szobájában feküdt; egy hét óta köszvényrohamok kínozták; a bál zaja belevegyült jajgatásába és kaszárnyás ká­romkodásába, a melylyel áldotta betegsége gúnyos kegyetlenségét, a mely az ágyhoz szegezte őt ily napon és nem engedte, hogy kövesse azt a sok fiatal embert, a­kik másnap indulnak útra. A jel­szó ki volt adva, a csata helyei meg voltak álla­pítva, ez a bál bucsúzás volt csak és a harcz rossz esélyeivel való daczolás, nemkülönben elővigyázat a franczia rendőrség kíváncsisága ellenében. A herczeg nem kisérhette el ugyan az önkény­­eseket, de azzal vigasztalta magát, hogy fia Herbert és az ő aranyai is benne lesznek a tánczban, mert ő fel­ségük megengedték kegyelmesen, hogy az öreg vi­selje az expeditió költségeit. Táborkari földabro­szokkal, stratégiai tervekkel vegyes fegyver-ruha­nemű- és élelmiszer-szállítmányokról szóló nyugták hevertek ágyán, a­melyeket gondosan vizsgált meg, rángatva bajuszát és fintorgatva ábrázatját, mint a jó royalista, a­kik takarékoskodó ösztönével áll harczban. Egyszer-máskor valami számra, adatra volt szüksége, ilyenkor elhivatta Herbertet, — legalább ürügye volt, hogy ágya mellett tar­tóztatta őt néhány perczig, ezt a koros gyer­meket, a­ki másnap első esetben hagyja el őt, hogy talán soha többé ne térjen vissza, és a­kit határtalan gyöngédséggel szeretett, a­mit rosszul tudott eltitkolni akkor is, midőn beszélt vele és akkor is, midőn csend állott be köztük. De Her­bert nem maradt ott, le kellett mennie, hogy tel­jesítse a házigazda tisztjét, de leginkább azért sietett vissza, mert egyetlen perczet sem akart el­mulasztani azon rövid időből, a­melyet kedves Colettje oldala mellett tölthetett. Colette segített neki apja vendégeinek foga­dásában, csinosabb, elegánsabb volt ma mint bár­mikor ; antik csipkéből készült szűk tunikája, me­lyet valami görög püspök miseingéből szabtak ki, bágyadt fényű keretéül szolgált törékeny szépségé­nek, a­mely ma még titokzatos komolyságot is tüntetett föl. Ez nyugodtakká tette vonásait, sö­­tétebbekké szemeit, olyan kékekké mint a fürtjei közül kandikáló kokárda, a­melybe egy gyémántos rezgő tő volt erősítve. Három , hónap óta nem nyu­godott ez a kis menyecske. Ő rajzolta az illyriai önkénytesek kokárdáját, másolta a proclamátiókat, titokban elvitte a franciscanusok klastromába, az egyenruhákat és zászlókat ő rajzolta, kijátszotta a rendőrséget, amely azt hitte, hogy folyton nyomukban van, mindezt a hű royalista nő feladatának tartotta, vezéreltetve a Szent-szív klastromban kapott olvas­mányok által. A vendég brigantik programmjából azonban hiányzott egy pont: ő nem kisérhette el Herbertet. Mert most már nem létezett más csak Herbert. Attól az örömtől, hogy férfiruhába öltöz­tessék és hosszúszárú csizmákat húzhasson, két okból fosztatott meg Colette: az első az, hogy a királynét kellett szolgálnia; a második egészen bi­zalmas dolog, a­melyet előtte való nap súgott meg a hadsegédnek. Igen, ha nem csal az a számítás, a­melynek az akadémia ülését veszszük alapjául, a Rosen nemzetség szaporodni fog egy kis taggal, és e kedves, oly drága reményt nem lehet kitenni va­lami expeditió fáradalmainak, a­mely nem fog né­hány durva és véres összeütközés nélkül végződni, annál kevésbé, mert egyetlen tánc­fordulat sem volt megengedve. Titkot őrzött tehát a kis me­nyecske, de ajkai hallgatása daczára, bámulatosan ékesszóló szemei, az epedő modor, melylyel Her­bert karjaira támaszkodott, mindent ki akartak be­szélni helyette. A zenekar elnémul egyszerre, a tánczolók megállapodnak, mindenki föláll, hogy üdvözölje a belépő Krisztiánt és Friderikát. Ezek végig men­tek a három termen, a­melyek nemzeti kincsektől csillogtak, a melyekben mindenütt virág- drágakő- és fénykeretben látta nevét a királyné, a melyek­ben minden a hazáról, ennek dicsőségéről beszélt neki. A király elegáns volt, érdemrendekkel és szalagokkal díszítve, tekintete elhatározottságra vallott, a­mi jól állott neki. A királyné most is büszke szépség, fényes fehér öltözetében tíz évvel ifjabbnak látszik, nyakán ékszer helyett nagy­­szemű borostyánkő gyöngysort visel, a­melytől kereszt függ. Ezt a pápa ajándékozta és áldotta meg; e nyakék legendáját susogva beszélik el egymás közt a hit alattvalók. Friderika a ragusai ostrom egész tartama alatt viselte ezt, kétszer vagy háromszor el is vesztette, de a sánczok közt csudálatosan újra megtalálták. Ő babonás hittel ragaszkodik hozzá, e gyöngyökhez köti királynéi fogadalmát, a­nélkül, hogy törődnek ezek arany­sárga színének azon hatásával, hogy magukba csalják hajának fényét. (Folytatása következik.) Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, okt. 22. Megnyitás. Osztrák hitelr. 265.30, magyar hitelr. 253.80, Angol-osztr. 135.10, Unio-bank —.—, államvasut —.—, magyar sorsjegy —.—, magyar járadék 96.10, Napoleon-arany 9.35, Szilárd. Bécs, okt. 22. E­­­öt­ő­z­s­d­e. Osztr. hitelr. 265.50, m­agy. hitelr. 254.25, Angol-osztr. 135.20, Unio-bank 93.60, Magyar sorsjegy 104.75, 1860-as —.-, 1864- es - .— állam­vasút, 264.50, Magyar járadék 96.12, Lombard, —.—, Napoleon d’or 9.35, Szilárd. London, okt. 21. Consolok 97.3­4, Ezüst 52.716, Magy. jár. 83.7'16, Páris, okt. 21. Boulevard forgalom. 5° „-os évjáradék 117.23. 3° n­os 81.65. Osztr. ar. jár. —.—, Magy. jár. 84.25. Állandó. Hamburg, okt. 21. Buza változatlan, 237.­­ , 252.—, rozs változatlan, 160.­­ , 162.—, olaj nyugodt, 56.—, 59.—, szesz nyugodt, 47.—, 47.75, 46.75, 46.50. Liverpool, okt. 21. Buza 2, kukoricza 1, pennyvel olcsóbb, liszt nyugodt. Változatlan. Páris, október 21. Esteli terménytőzsde. Buza, liszt szilárd, olaj bágyadt, szesz csendes. Buza 34 50, 34.75, 35.—, 35.25, liszt 74.55, 74.50, 75.—, 75.25, olaj 80.75, 81.25, 82.25, 82.25, szesz 67.75, 67.50, 67.25, 67.25. A fapiaczról. Közli : Bedő Albert. Budapest, október hó 12-én. A faüzlet helyzete a korábbi lanyhasághoz képest valamivel élénkebb forgalmat nyert; a tél közeledése s a vizen való szállíthatásnak azzal járó megszűnése vételre ösztönzik a kereskedőt és fo­gyasztót, úgy hogy pár hét óta mind a tölgy, mind a fenyőfaanyagok iránt tettleg élénkebb kereslet indult meg. A fenyőfaanyagoknál a vastagabb méretűek részesülnek nagyobb figyelemben, míg a tölgynél a vékonyabb szálak is kedveltek, me­lyeket a szokásosnál kisebb méretű vasúti talp­fákra kezdenek keresni. A fapiaci készlettel mindenfelé elég bő mér­tékben van ellátva, mert sajnos, hogy sem a né­met birodalmi vámok alkalmazása előtt foganato­sított sürgősebb és tömegesebb szállítások, sem a belföldi fogyasztás nem apasztottak annyit, mennyit készleteink bőven meg nem bízhattak , sőt az üzlet ed­digi gyenge menetéből kifolyólag a Tisza és Maros mentére a szegedi tömeges fogyasztásra több czég ré­széről történt számítás következtében némi túlterme­lés állott be, mely most okulva és a kincstár mérsé­kelt szegedi faáraival is kényszerítve, arra van utalva, hogy faanyagjainak távolabb pontokon is keressen helyet. A franczia tölgydongákban elegendő a készlet, míg ellenben a nálunk és Né­metországban is használt hordó vagy kádárfa kész­lete a kedvezőbb szürettel jó keresetnek örvend s nem megvetendő apadást is fog nyerni, melyet még az is segíthet, hogy a német fogyasztók tájé­kozására több budapesti kereskedő hírlapilag is kijelentette, hogy a töl­gy faanya­gokat és kádárfát a vámok életbelépte után is a vásárló német állo­máshelyekre csak oly áron fogja adni, mint eddig. És ez épen nem helytelen eljárás, hogy mi­nd ha később lehetséges lesz az áremelés, a német vá­sárlóknak az legyen mondható, hogy a vámok ná­lunk nem okoznak árkülönbséget. A külföldre utalt tölgy­cser kéreg üzlete ez évben, segítve a német bőr­ipar élénkebb len­dülete s a kevesült termelés által, teljesen kielé­­gítőleg folyt le, s ez anyagból, miután még a régibb termelésű gyengébb kéreg is talált vásár­lóra, készlettel úgyszólva nem bírunk. A közelebbről tartott faeladási tárgyalások kö­zöl ezúttal a Szolnokon lévő kincstári szálfák egy részének eladása iránt múlt hó 22-dikén tartott árverésről emlékezhetünk meg. Az eladandó fenyő­szálfák száma a vékonyabb és vastagabb méretűe­­ket együtt véve, mintegy 24 ezer darab volt, az árverés azonban nem volt kellő eredményű, mert csak egy kis rész kelt el köbméterenként 5 frt 33 kron vagy köblábanként 17 krral, egész tömegre átlag tett ajánlat köblábanként azonban 13 kr volt, melyet igen természetesen a kincstár nem talált elfogadhatónak. Mint a fakereskedés körét érdeklőt, felje­gyezzük, hogy az osztrák-magyar fakereskedő-egy­­let képviselői a napokban az osztrák kereske­delmi miniszternél az iránt tettek lépést, hogy a Németországgal megindított újabb vasúti tárgyalá­sok alkalmával a német vasutakon a faanyagok részére olcsóbb szállítási díjak eszközöltessenek ki , s ugyanezt a m. kir. kereskedelmi miniszternél is kérni fogják. A jelen körülmények között néze­tünk szerint sokkal helyesebb és szükségesebb is lett volna, ha a kérelmezők, úgy mint ezt az országos erdészeti egyesület közelebbi választ­mányi üléséből szintén tette, a belföldi vasutakon való olcsóbb szállítási díjakat kérik, mert itt benn is nagyok az anomáliák. A magyar vasterme­lők is igen helyesen lépést tesznek a vasutaknál az iránt, hogy a faszén szállításra kedvezőbb díjakat engedjenek, a­mi bizony komoly figyelmet is érde­mel, kivált ha meggondolást nyer az, hogy bőség­ben lévő bükk-tüzifánkkal sokkal kitűnőbb vas ter­melhető, mint a kőszénnel s e mellett erdeink ter­mését is jobban felhasználhatjuk. A legújabb hí­rek szerint Amerika is nagy mértékben vásárol Európában vasúti síneket s igy igen természetes, hogy ennek is hatása lesz a hazai vastermelés helyzetének javulására. Egyes piaczokról a következő áttételeket kö­zölhetjük. Budapesten : Egy méter cser hasábfa 4.5—5 frt. Egy méter tölgy hasábfa 3.7—4.4. Egy méter bükk 4.25—4.50. Komáromban : 100 darab 5 m. h., 29 cm. sz. és 2.4 cm. v. luczfenyő-deszka, tutajjal együtt 76—84, 100 darab 5 m. h., 29 cm. sz. és 2.4 cm. v. jegenyefenyő-deszka, tutajjal együtt 68—74 frt, egy köbméter fenyőépületfa különféle méretek szerint 4.90—7.10, egy métermázsa luczkéreg, tutajjal 5.60—6.50, 1000 darab 47 cm. h. 7 cm. sz. fenyő­zsindely, tutajjal együtt 4.60—6.20, egy méter cser hasábfa 4.50, egy méter tölgy hasábfa 3.50, egy méter bükk hasábfa 4, egy méter fenyő hasábfa 2.50, 100 darab 5 m. h., 7 cm. sz. és 2.4 cm. v. fenyőlécz 8—12 frt. Szegeden: Egy köbméter gömbölyű fenyő épületfa 6—8, egy köbméter tölgy, kőris, szil épü­let- vagy szerszámfa 12.67, egy köbméter fűrészelt fenyő épületfa 15.50, egy köbméter fenyőlécz 15.50, egy köbméter fenyőléczdeszka 17.40—21.20, 1000 drb 47 cm. h., 8—9 cm. széles fenyőzsindely 5— 6.50, egy méter cser, bükk, gyertyán, kőris vagy nyírhasábfa 3.15, egy méter tölgy, szil vagy hárs hasábfa 2.30, egy méter nyár vagy fenyő hasábja I. 40, egy méter hektoliter kemény, faszén 0.85, Bocskón (Máramaros). Egy köbméter 1.5 cm. vastag, 16—23 cm. széles fenyő-deszka 13, egy köbméter 2 cm. v., 21—26 cm. sz. fenyő-deszka II. 65—13.40, egy köbméter 2.5—4.5 cm. v., 21— 26 cm. sz. fenyő-deszka 9 40—12.10, egy köbméter 2—3 cm. v., 2.5—8 cm. sz. fenyő­ deszka 8.60, egy köbméter 5—13 cm. v., 9—16 cm. sz. fenyő osz­lopfa 9.20, egy köbméter 9/,0— 16/1a cmres fűrészelt fenyő épületfa 11.40—13, ugyanaz 1R/n—25/sa cm­­rés 12.50—14.10, ugyanaz 25/26—35/3B cmres 13.10— 15.70, egy köbméter 18—24 m. h., 31—45 cm. v. fenyő szálfa 6.30, egy köbméter 18—24 cm. h., 26—30 cm. v. fenyő szálfa 5.50, egy köbméter 18—24 m. h., 16—25 cm. v. fenyő szálfa 4.70, 1000 darab 42 cm. h. fenyő-zsindely 5 frt. Kassán : Egy méter tölgy hasábfa 2.50, egy méter bükk hasábfa 3.25, fenyő hasábfa 1.50. Sepsi-Szt.-Györgyön : Egy köbméter göm­bölyű tölgy épületfa 7, egy köbméter gömbölyű lucz- vagy jegenyefenyő épületfa 4, egy köbméter ácsolt tölgy épületfa 18—19, luczfenyő deszka 12 —15, 1000 db 45 cm. h. luczfenyőzsindely 5— 6 forint. A külföldi forgalomról fel kell jegyeznünk, hogy a gácshoni faanyagok egy része a keleti piac­okon kezd tért foglalni, a­melyhez annyiban szintén kedvező helyzettel bír, hogy a mienknél rövidebb vizi úton juthat oda , Így a gácsországi er­dőkben nagy üzlettel bíró Götz czég Galaczban már gőzfűrészt is állított. Egyébiránt nekünk szin­tén nyitva a Duna, s újabban is ajánljuk úgy kormányunknak, mint kereske­dőinknek, minél behatóbb törekvést fordítani az aldunai és illetve keleti piac­ok tanulmányozására és elfogla­lására, valamint felette szükséges az is, hogy az erdélyi faanyagok vasúti szállítása érdekében a brassó-plojesti összeköttetés figyelemmel épen a gácsországi versenyre minél hamarább megnyit­­tassék. Németország részére vasúti talpfák szüksé­gesek és luczfenyőanyagok, melyekért a vámdíjat kénytelen lesz maga megfizetni. A vékonyabb vas­úti talpfákat, főleg 24—30 cm. alsó szélességgel és 12—14 cm. magassággal, azonban le egész 20 cm. alsó szélességig, nagymértékben szükségli Fran­­cziaország, s mint értesülünk Galaczban darabjáért 3 fr 25 cm. egész 3 frankot és 65 cmt. hajlandók fizetni. Érd. Lapok. Közlem­­ények­ ént ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből osztrák-m­agyar-román teherforgalom. Ez évi november 1-én az osztrák szabadalmazott ál­lamvaspálya társulat állomásai és Bécs állomás (Ferdinánd északi vaspálya) és a romániai részvény vasúttársulat — via Orsova-Verciorova — állomá­sai közötti gyors és közönséges (direct) teherszál­lítmányokra nézve egy díjszabás lép életbe. E díj­szabás különböző speciális díjszabályokat is tar­talmaz, névszerint a gabona, építő fa, deszka, kő­szén, coaksz, talkkő és cement szállítmányokra nézve ; továbbá Monteoru és Ploiesti, valamint Budapest és Bécs közötti petroleum (hordókban) szállítmányokra, a bőr, cserző anyag és sertés Ro­mániából Budapest és Bécs felé irányított szállít­mányokra, végül a Romániában kivitt különböző szállítmányokra nézve. Vonatkozó példányok az il­lető állomásokon s igazgatóságoknál megtekinthe­tők s az osztrák szabadalmazott államvasut társu­lat bécsi forgalmi igazgatóságánál (Pestalozzigasse Nr. 8.) s Budapesten Schüller és Bondi uraknál meg is szerezhetők. Áru- és értéktőzsde, Budapest, október 22. Gabonatőzsde. A búzá­ban a kínálat ma mérsékelt volt, a vételkedv valamivel ked­vezőbb, az irányzat kellemesebb, a kelet mintegy 15.000 mé­ter mázsára ment szilárd árak mellett. Kukoricza 5-10 krral szilárdabb, egyéb változatlan.­­ A mai napon történt vásár­lások közül következő kötések jutottak tudomásunkra : Buza, tiszavidéki 300 mm. 78 kis 14 frt 70 kr, 250 mm. 79 kis 14 frt 75 kr, 100 mm. 77.6 kis 14 frt 75 kr, 1100 mm. 77 kis 14 frt 75 kr, 200 mm. 76 kis 14 frt 75 kr, 500 mm. 76.8 kis 14 frt 60 kr, 200 mm. 75.4 kis 14 frt 30 kr, tolnai 2200 mm. 77.3 kis 14 frt 80 kr, 1500 mm. 76.5 kis 14 frt 50 kr, bácskai 450 mm. 75.5 kis 14 frt 25 kr, 1800 mm. 74 kis 14 frt 25 kr, marosi 2500 mm. 76 kis 14 frt 60 kr, 200 mm. 77 kis 14 frt 10 kr, d­u­n­a­­vidéki öreg 1900 mm. 75 kis 13 frt 25 kr, o­­­áhi­us 400 mm. 76 kis 13 frt 30 kr, 100 mm. 74.5 kis 13 frt 30 kr. Va­lamennyi három hóra. Rozs 10. Zab eladatott 800 mm. 6 frt 45 kr, 250 mm. 6 frt 70. Kukoricza elkelt 500 mm. 7.10. Határidőüzletben b­u­z­a tavaszra 20, őszre 5, kuko­ricza okt. 5, zab tavaszra 10 krral emelkedett. Szokványbuza tavaszra 15.70 -15.80, őszre 14.50 —14.65. Zab tavaszra 6.60—70, őszre 6.40—50. Kukoricza októberre 7.25—30. máj.-jan. 8.75-85. Budapest, október 22. Érték üzlet. A frankfurti esti tőzsde árfolyamai kedvező hatást gyakoroltak az itteni tőzsde hangulatára. Legnagyobb hasznot merítettek ebből a hitelrészvények, a­melyek 265.25-ig és a járadékok, a­melyek 96.20-ig emelkedtek. Helyi értékekben kevés volt a forga­lom ; Dräsche 71.50-ig esett; pesti biztositó 102.90; a mal­mok szilárdak. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk: Államadósságok. . 245.—260.— Athenaeum könyvny. . 395.— 400.­. 71.50 72. -Pesti . . 570.— 580.— kőbányai . 86.— 87.— Salgótarjáni Vszénb. . 102.- 103. „ újlaki . . 30.—— „ vas­ut. . 95.—. — Német bankhely . . . 57.15 57.20 Párisra .... . . 46.25 46.35 Amsterdamra . .. Londonra .... . 96.59 96.75 Schweitzra . . 117.— 117.30 Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Takarék­pénztárak. Pénznemek. . . 46.10 46 20 Magy­­ar. jár. „ vasúti kölcsön „ Kincst. utalv.II.kil. „ sorsjegykölcs . . Keleti vasat I. kib. „ „ ill ,, Magyar által, kitelt» Osztr. hitelint. . . An­gol-osztrák . . Iparbank .... Pesti iparbank . . ., keresk. bank . pénz áru . 96.20 96.25 , 114.10 114.62 1877-iki államkötv. . Magyar földtekerm­­ént. —.— —.— Temesi 105.—. 105.50 Erdélyi 73.50 74 — Szőlődézsmaválts. . . 85.— 86.— Pestvárosi kölcsön . . Bankok. . 265.70 265.75 ISO.— 135.— 40.50 41.50 , 130.— lác.­ 606.— 610. 254 50 255.— Által. municipal-bank Lipótvárosi bank . . Kézműves bank . . . Magy. áll. földk. részv. „ jelzálog k. b. . Biztosító társulatok. Különféle vállalatok­ 88.60 89.50 7 „ „ „ 101 — . 101.25 Elsőbbségek. pénz , 76.— 91.— 88.50 86.75 90.50 99.25 155.— 41.— 72.— 158.— 41— 76.80 92.— 89.-- 87.25 90.75 99 50 42 — 74.— Alagút ..................... . 99.50 100. Schlick-féle. . . . . 84.— Ganz és társ. . . . 370.— 372.— Sörfőzde I. m. . . . 535.—538.— Gschwindt-féle . „. 272.— 275.­Sertéshizlaló . . . . 163.—165.­Gyapjumosó . . . 156.— 160.— Spodiumgyár . . . Téglagyár Drasche . Záloglevelek. Ől/ít., ált. fölad. r. 83.— — .— 6 „ .. „ lf 95.— 95.50 6 „ „ „ fi ____ .. ___ 6 mm „ arany 88 50 90.50 8 „ kisbirt. „ „ 86. — __ 61/2 m jelzál. 6#/o pesti keresk. b. . fp 97 25 97 50 Ca. és kir. arany . «i 5.58 5.60 Ezüst .... c . —_ 21 frankos „ . . 9 36 9.37 Németh, bankj. . Láncshid . . . . . 88.75 —— Lloyd éa tSzsd . Váltó-árfolyamok. . 57.86 67.90 84 -85 - 2^T37-Ikttér-*) Értesítés: Debreczeni kolbász és szalonna, bécsi kolbász, asztrah­áni caviár, orosz szardíniák, anchovis hal, sült hering, hollandi hering, matils hering, füstölt rajnai lazacz, mortadella, westphali és kassai só­­dar, liptói és kárpáti túró, úgyszintén minden finom bel- és külföldi sajtfélék, znaimi fűszeruborka, ver­­seczi és kremsi mustár, muszkalbász, görczi gesz­tenye, nürinbergi gyümölcskenyér és angol tirea-sü­­temény mindig fris és legjobb minőségben kapható Radocsay és Bányainál Budapest, Koronaherczeg-utcza 11. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem félidős. Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. Bécsi tőzsde, Octóber 21

Next