Ellenőr, 1880. október (12. évfolyam, 473-529. szám)
1880-10-01 / 473. szám
HL évfolyam. — 473. szám. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre.........................................20 forint — kr. Félévre.............................................10 „ — « Évnegyedre...........................................5 „ — » Egy hónapra......................................1880 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, péntek, október 1.1880. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Váczi körút 26. sz. (Fő út sarkán). Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, szeptember 30. Vizeink rendezéséről. — Két közlemény. — I. Ama nagyfontosságu kérdések között, melyek gazdasági helyzetünk javítását, regenerálását czélozzák, bizonyára alig van egy is, mely oly sokoldalú és messze kiható eredmények csiráját hordaná magában, mint vizeink rendezése. Kezdve a csörgedező patak vizétől a folyók nagy víztömegéig, úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és forgalom egyaránt hathatós támogatást, jelentős tényezőt nyerhetnek a vizekben. A feladat csak az, hogy e természet adta kincset a rendelkezésünkre álló eszközökkel, a tudomány és tapasztalás vívmányai segélyével oly korlátok közé szorítsuk, oly irányba tereljük, szóval akként rendezzük, hogy egyrészről gátat vessünk kártételeinek, másrészről lehetővé tegyük annak minél nagyobb mérvű felhasználását a mezőgazdaság, ipar és forgalom czéljaira. Magyarország e tekintetben igen szerencsés helyzetben van, mert oly vízi hálózattal van megáldva a természettől, amely amennyi kárt okozott eddigelé és sok részben még ma is okoz — kártételeivel; kellő gondozás, alapos és lelkiismeretes rendezés mellett száz annyi hasznot hajtana a magyar gazda, iparos és szállító közönségnek. Ismerve e kedvező helyzetet, s tudva azt, mennyit tettek más országokban sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között a vizek hasznosítása érdekében, valóban szinte megfoghatatlannak látszik előttünk az a könnyelmű eljárás, melyet e tekintetben évek óta tapasztalunk. Daczára annak, hogy úgy az érdekeltek mint a szakférfiak számtalanszor igen alaposan felszólaltak e kérdésben. Vízi ügyeink évek hosszú során át a legnagyobb elhanyagoltságban sietettek, úgyszólván el voltak temetve. Szeged városának kellett áldozatul esnie, hogy az illetékes körök komoly figyelmét magukra vonják s hogy e fontos kérdésnek megfelelő helyet adjanak a napirenden levő közgazdasági kérdések között. Szeged elpusztulásával tehát napirendre került a Tiszaszaszabályozás s ezzel általában a vízrendezés ügye. A kérdést azonban nem fogták fel egész helyesen, a mennyiben annak technikai oldalát tolták előtérbe s minden baj kurforrását a szabályozás helytelen keresztülvitelében, a magyar mérnökök állítólagos tudatlanságában keresték s igyekeztek feltalálni. Ennek lett aztán természetes következménye a külföldi szakértők meghívása, a melyhez sokan oly vérmes reményeket kötöttek s a kiktől az évtizedek óta halomra gyűlt hibák és bajok teljes orvoslását várták. Mintha bizony a vízrendezés kérdése a maga részleteiben oly általános, oly cosmopoliticus feladat volna, amelyet idegen országokban szerzett tapasztalatokkal, a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül meg lehetne oldani. A magyar mérnöki kar bizonyára nem érdemelte meg ezt a lenézést, ezt a megaláztatást, s az eredmény meg is mutatta, hogy a nagy reményekkel behívott külföldi szakértők a mi jót mondottak, ami alaposat állítottak, abban semmi sincs, amit mi rég nem tudtunk volna; észrevételeik legnagyobb része csak általánosságok körül forog, oly általános elvek körül, amelyek minden vizépítéstani tankönyvben is megtalálhatók. A kérdés ilyetén helytelen felfogása tehát természetesen nem is vezethetett kellő eredményre. Vizeink rendezetlenségének az oka ugyanis nem az állítólag elhibázott technikai kivitelben keresendő, hanem igenis a rendezés ügyének könnyelmű kezelésében, egyenes, csaknem teljes elhanyagolásában. Már Széchenyi István kimondotta, hogy a Tiszaszabályozás elsősorban nem technikai, de pénzügyi és administratív kérdés. E két utóbbi tényező az, amely e téren a legtöbb szerepre van hivatva. A vízrendezés alapelveinek és összefüggő rendszerének a helyes megállapítása, a munkálatok sorrendjének kijelölése s az egész ügy folytonos fejlesztése , ez az, ami a jó administrate feladata s ami a pénzügyi kérdés megoldását, az e tekintetben netán fölmerülő nehézségek elhárítását illeti, mindez csak természetszerű következménye a helyes administratiónak. De még a technikai kivitelre a vízrendezés egész rendszerén is ez gyakorolja a legfőbb befolyást, mert ez adja meg annak az irányát. Hogy vizeink, különösen az utolsó 10—15 év alatt annyira elhanyagoltattak, annak az alapoka leginkább abban keresendő, hogy a közmunka- és közlekedési minisztériumban nem sokkal a magyar kormány megalakulása után az út- és vasútépítő irány került felül, ennek a képviselője ragadta kezébe az ügyek intézését, s ettől kezdve a vízi ügyek nemhogy fejlesztettek volna, de sőt inkább valóban el lettek nyomva, ami eléggé kitűnik abból is, hogy a Tiszánál levő folyammérnöki hivatalok leszállittattak s általában összes vizi ügyeink az út- és vasútépítés mellett másod- vagy harmadrendű szerepre degradáltattak s még az országgyűlés által a vizi utakra megszavazott összeg is más czélokra fordittatott. A vizi ügyek adminisztratív és technikai kezelése ekként megbéníttatván, nem lehet csodálnunk, hogy, különösen ami a Tiszaszabályozást illeti, arra korántsem fordittatott oly figyelem, mint azt az ügy, az ország legközvetlenebb érdeke megkívánta volna, nem is szólva arról, hogy a vízhasznosítás és víziutak létesítésének kérdése még csak szóba sem került. A hiányos administratiónak tulajdonítható még az a viszás körülmény is, hogy vizeinket itt is ott is szabályozzuk ugyan, készülnek tervek erre is arra is, anélkül, hogy e vizek természetét s az ezzel összefüggő tényezőket ismernék. Idestova 40 éve lesz, hogy a Tiszát szabályozzuk, de azért annak a természetét, a különböző vízállásnál lefolyó vízmennyiséget csak körülbelül is ismernek, a mellékfolyóknál és patakoknál még ennél is kevesebbet tudunk, így aztán nem csoda, ha a mi összes vízrendezésünk nem egyéb bizonytalan tapogatódzásnál. GONDA BÉLA: Közlemények. A gabonaüzlet helyzetéről írják Bácsból : A minden oldalról felhangzó panaszok a gabonaüzlet lanyha menetéről, alig egyeztethető össze a vasutak forgalmi kimutatásával s a gabonaárak gyors emelkedésével. Tény az, hogy a gabonaüzlet élénk, csakhogy sokkal jobban van decentralizálva, mint ez előtt bármikor, a kivitel az egyes állomásokról eszközöltetik, piaczunk elkerülésével s a kivitel iránya is megváltozott, mert most sokkal többet visznek ki Észak-Németországba, mint Dél-Németországba. Augusztus hóban a délnémet határon átment 120,500 mm. búza, 16,700 mm. rész, 2000 mm. árpa, 8700 mm. maláta, 1290 mm zab, 940 mm. hüvelyes vetemény, 7400 mm. tengeri, 15,270 mm. liszt, 4000 mm. repete, összesen 170,800 métermázsa. A múlt évhez képest a búzakivitel 60,000 mmázsával szaporodott, a lisztkivitel ellenben 32,000 mmázsával csökkent. Különösen élénk az üzlet határidőre, a speculatió nagy részt tavaszra ad el és őszre vásárol. A gabona üszögről a következő érdekes tapasztalatokat közli velünk Magda Lajos szemerédi kasznár. Sok éve kutatják, puhatolják már, hogy az üszög miből fejlődik, s miáltal lesz egyik vagy másik gabonatáblánk üszögös. Egyik gazda azt állítja, hogy azért üszögös a búzája, mert nem páczolta ; a másik, mert nem rostálta meg jól, s a harmadik, mert nem változtatta a vetőmagot. Márpedig az én nézetem szerint ez nem áll; nem pedig azért, mert én tavaly egészen üszögös búzát vetettem, s a legszebb búzát kaptam belőle, melyben üszögöt nem is lehet találni; ellenben a kétszer rostált és páczolt vetésem után egy harmad üszögöt kaptam, így tehát a kétszeri rostálás, páczolás mind haszontalan volt, mert az üszög mégis csak megvolt. Igen, szükséges a rostálás, mégpedig elkerülhetetlenül, de nem az üszög miatt, hanem a fűmag, konkoly s más efélék elhárítása végett. Évek óta vigyáztam, puhatoltam, hogy tulajdonképen miből lesz az üszög, s végre rájöttem, hogy mikép és mitől lesz egyik vagy másik táblánk üszögös. Úgy hiszem, tapasztalták már gazdáink, hogy hajnalkor néha köd szokott ereszkedni a földre, s ahol az végighúzódik valamely búzavetésen, üszögös marad a buza, én tehát az üszögöt egyedül eme ködnek tulajdonítom. De ha a köd nem sűrű s a levegőben vékonyan mutatkozik, akkor nem igen kell tartani, mert még napkelte előtt szétoszlik a levegőben. Megjegyzendő, hogy a köd csak akkor árt a búzának, amikor az virágzik; sem virágzás előtt, sem utána nem árt; az egész virágzás csakis 8 napon át tart. Megóvni pedig úgy lehet vetéseinket az üszögtől, ha a tábla szélein 100 öl távolságra tüzelő anyagot, pl. szalmát, kukoricaszárat stb. halmozunk fel, s a mikor a búza kezd virágozni, kirendelünk egy embert, aki figyelemmel kiséri a viradást mindaddig, míg a nap kelni kezd, s ha észreveszi, hogy köd kezd ereszkedni, a már odakészített rakásokat meggyújtja, de úgy, hogy azok lánggal ne égjenek, hanem erős füstgomolyként emelkedjenek fölfelé, a mi a leereszkedő ködöt nem engedi leszállni a földre, a köd tehát szétoszlik a levegőben s ezzel vetésünk meg van mentve az üszögtől. Fanemüek tartóssá tétele. Újabb időben többféle eljárást ajánlottak és alkalmaznak már a fanemüek tartóssá tételére, melyeket érdekesnek tartunk a „Gazdasági Mérnök“ után röviden összefoglalva mi is közölni. Ezen impregnáló szerek a következők : L e n o l a j. A fát bekenjük lenolajjal, a melyhez előbb annyi faszénport keverünk, hogy a már közönséges olajfesték sűrűségű legyen. Mészsók. A fát előbb beáztatjuk szappanoldatba s azután mészsóval kezeljük vagy valaminő savba mártjuk be. Konyhasó. A jól kiszárított fát vagy erős oldatba mártjuk vagy ezzel bevonjuk. A fának földbe ásandó részét ezenkívül még körülvesszük egy réteg ugyanily sóval, amely a talajnedvesség által feloldatván, a fába szívódik. Az ilyen fa a rovarok pusztításának is ellenáll. Rézgálicz-oldat. Az impregnálandó fát előbb meg kell faragni és rendes alakjára elkészíteni ; ezután 8—12 napig állani hagyjuk rézgálicz - oldatban ( 1 hektoliter vizre 1 g0 kilogram rézgaliczot revén.) Ez az eljárás különösen puha, tehát egyszersmind olcsóbb faneműek impregnálására alkalmas. K ő s z é n k á t r á n y. Impregnálására lehetőleg teljesen száraz, télen vágott fát választunk s azt egy negyedórán át áztatjuk a következő keverékben: 50 kgr. forrásban levő kőszénkátrányhoz keverünk 3 kg. konyhasót, 5 kgr. vasgaliczot, 3 kgr. timsót, 13 kgr. kolofoniumot s ezt jó sűrü tömeggé összefőzzük. Amint a fát a kátránykeverékből kiveszszük, behintjük azt olyan porral, amely 50 kgr. kiégetett kőszénsalakból és 5 kgr. összetört vasgaliczból, 15 kgr. mészporból s tetszőleges mennyiségű porrátört üvegből áll. Az igy előkészített fát azután használat előtt jó száraz helyre kell tenni, hogy a kátrány és porkeverék egészen rászáradjon. Kolofonium: 25 krg. kolofoniumot 2 kgr. lenolajjal vasedényben felforralunk s folytonos keverés közben 150 kgr. fehér homokot, 1 kgr. kénsavat és 1 kgr. finomra őrölt rézoxydot adunk hozzá, a keverék kellő átdolgozása után azon melegen kenjük azt fel az impregnálandó fára. Az angol postaforgalomról a vezérpostamester jelentése a márczius 31-ével lejárt 1879—80-ik pénzügyi évről igen érdekes adatokat tüntet fel, melyekből közöljük a következő kivonatot. Nagybritanniában s Izlandban összesen 13,000 postahivatal létezik, amelyek között 912 főpostahivatal. Az utizai levélgyűjtő-szekrények száma ez évben 661-el lett szaporítva s összesen 26,753 volt felállítva, amely számnak V13-a Londonra esik. Az egész királyságban egy év alatt összesen 1,127.997,500 darab levél közvetíttetett, 2,8 százalékkal több, mint az előző évben. Levelezőlap 114.458,400 db szállíttatott, 2.7 százalékkal több, mint a múlt év alatt. Könyv- sikörlevélküldemény (a mi keresztkötéseink) 213.963,000 darab, vagy 80 százalékkal több, s hírlap 130.518,400 db, tehát 21.3 százalékkal több lett szállítva. Az összes forgalom volt tehát 1,586.937,000 db, vagyis 3,3 százalékkal több, mint az elmúlt évben, s minden egyes lakosra 46 db jutott. Ajánlott levél 8.839,191 darab lett föladva. Kézbesithetlenül 5.335.678 levél, 3.541.103 könyvküldemény, 496.446 levelezőlap, s 371.741 hirlap lett a „Returned Letter Office“ (férfi levelek irodája) kezelése alá bocsátva, mely ezekből mégis 470.743 darabot a feladókhoz, 78.291 darabot pedig a czimzettekhez tudott eljuttatni. Több mint 20.000 levél minden czim nélkül lett feladva, amelyek közül 1441 darab körülbelül 433 font sterling értékű váltókat tartalmazott 70.000 levéljegy a levelezőktől leesve a levélgyüjtőszekrényekben találtatott elő. 4500 levél s küldemény visszatartatott, mert a postai szállításból kizárt tárgyakat mint p. o. békát, gyíkot, rovarokat, halakat stb. tartalmaztak. A kézbesitlen maradt hirlapok s könyvek a kórházaknak adattak át. A feladott 67.307,573 utalvány összege 26.371.000 font sterlinget tett ki. Az összes személyzet 46 192 egyénből áll, s a postaintézet tiszta jövedelme ez év alatt 2.963.060 font sterling (29.630.600 forint) volt. A Szinva folyó és Pecze patak szabályozása. Ama nagy katasztrófa, mely Miskolczot két év előtt a Szinva folyó és a Pecze patak rohamos kiáradása, illetőleg az ezt előidézett roppant felhőszakadás következtében érte, úgyszólván életkérdéssé tette e két vízfolyás olyatén szabályozását, hogy azok a lehető legnagyobb árvizet is képesek legyenek veszély nélkül levezetni. Az erre vonatkozó terveket és költségvetést Gettó Gyula városi mérnök már elkészít és bemutatta a szabályozási bizottságnak, mely azokat szakértők által fogja felülvizsgáltatni. A teljesítendő szabályozási műveletek, beleértve a kisajátítási költséget is, 71 ezer forintra vannak előirányozva és így a szabályozás a malmok megvételére, hidak felépítésére eddig fordított 30.000 írttal összesen 100.000 frtba fog kerülni. Részünkről kívánatosnak tartanók, hogy e szabályozási tervek, amennyiben — amint a helyi viszonyokat ismerjük — e szabályozási kérdés igen alapos megfontolást igényel, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet bírálata alá bocsáttatnának, amely elsősorban van hivatva az ilyen szakkérdésekben alapos és döntő véleményt adni. Szőlő-küldemények szállítása. Az alföld-fiumei vasút valamennyi állomásához a következő körözvényt intézte a szőlő-küldemények óvatos és gyors továbbítása tárgyában. — A szőlőfürtöknek különösen a mult évben megindult nagyobb mérvű szállítása alkalmából több rendbeli panaszok merültek fel. Ennél fogva a nagy tekintetű vasúti és hajózási magyar kir. felügyelőség f. hó 4-én kelt 6689. számú rendeletével felhívott bennünket, hogy a felmerült panaszoknál fogva, kellőleg intézkedjünk, s ez alkalommal tudatta velünk, hogy nevezetesen a vasúti közegek a kivitelre szánt nagyobb szőlőmennyiségek raktározása és átaljában kezelésénél nem járnak el azon gondos óvatossággal, melyet ilyen könnyen kárt szenvedhető tárgyak szállításánál elengedhetlenül követni kell, — ennek következtében a kereskedésre szánt mindenféle gyümölcs legtöbbnyire károsul, sőt nem ritkán teljes hasznavehetlen állapotban érkezvén rendeltetése helyére, károsítja a tulajdonost s bénítja ez irányban kiviteli kereskedelmünket. — Utasítandónak tartjuk ennélfogva, miszerint a legkitelhetőbben intézkedjék, hogy valamennyi gyümölcs küldemények, de különösen a szőlőfürtök felvétele, raktározása, fel- és lerakása a legnagyobb óvatossággal történjék, nevezetesen figyelmeztetjük, hogy úgy az elszállítást, mint a megérkezett küldemények értesítését és kiadását a lehető legnagyobb gyorsasággal eszközölni tartoznak. Ezen rendelet az áruk felvételével s a be- és kirakással megbízott raktári személyzettel is közlendő. Az üzletigazgató. A Magyar Földhitelintézet 41/2%-os papírértékű záloglevelei közül szeptember 30-án a kormánybiztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement kisorsolás alkalmával a következő számok húzattak ki: 1 darab 10,000 forintos: 63; 18 darab 1000 forintos és pedig 178 256 854 881 961 1649 2505 2723 2737 3103 3832 3859 3981 4010 4280 4286 4381 4525. 12 darab 100 f r t o s, és pedig 311 966 669 1002 1291 1303 1305 1516 1638 1676 1813 1845. A kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataikkal együtt, 1881. április 1-jén teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek: Budapesten, az intézet pénztáránál, Bécsben , Union-Banknál, M.-Frankfurtban : Deutsche Effecten & Wechsel-Bank czimü intézetnél, Berlinben : Mandelssohn & Comp. uraknál, Hamburgban : P. Mendelssohn-Bartholdy urnál, Amsterdamban : Lippmann, Rosenthal & Comp. uraknál. E záloglevelek kamatozása 1881. évi április 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elveszett okiratok megsemmisítésére fennálló eljárás alá esnek. Lóárverés Kisbéren. A f. hó 29-én Kisbéren lefolyt lóárverés nagy érdeklődés mellett fejeztetett be. Minden darab elkelt. A 4 évesek átlagára 901 forint, az öreg kanczáké 412 forint. A kisorolt herészek is aránylag nagy árban keltek el. A marhavész Gácsországban megszűnvén, erre vonatkozólag a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter szeptember 24-ről keltezve következő rendeletet intézte Sáros és Zemplén megye közönségéhez . Az osztrák belügyminiszter átirata szerint La- Vae községben a keleti marhavész megszűnvén, Gácsország vészmentes. Csődmegszüntetés. Jurkovits László volt pilis-szántói lakos ellen a pestvidéki túszék részéről. Az Első magyar általános biztositó-társaságnál 1880. szeptember hó folyama alatt életbiztosítások 861,730 frt erejéig köttettek s az életbiztosítási díjbevétel f. évijan. hó elsejétől szeptember hó végéig 1.186,502 írt 20 krra, a bejelentett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 329,565 írtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta szeptember hó végéig 5.054.312 frt 7 krt fizetett ki. Magyarországi kereskedelmi czégek. — A „Központi Értesitő“-ből. — I. Czégbejegyzések. A) Egyéni czégek. Perey Henrik terménykeresk. Ungvár (beregszászi tv. 1880. szept. 9. 277/1.); Julius Glatz fűszerkeresk. Temesvár, gyárkülváros (temesvári tv. 1880. szept. 13. 67/1) ; Josef Krein terménykeresk. Temesvár (temesv. tv. 1880.. szept. 13. 58/1.); Jakob Blitz liszt, termény és vegyesárukeresk. Csaczán (trencséni tv. 1880. aug. 24. 11/1.); Weiner Jakab keresk. Sz.-Fehérvár (székesfehérvári tv. 1880. szept. 13 44/1.); ifj. Gogelák Antal Borosjenő (aradi tv. 1880. szept. 673/2., a telep Klágáról Borosjenőre helyeztetik át) ; ifj. Kohn Jakabné fehérnemű és divatárukeresk. Arad (aradi tv. 1880. szept. 2. 109/1.) ; Kohn Fülöp vegyeskeresk. Borosjenő (aradi tv. 1880. szept. 6.110); Makovitz Mór fakeresk. Radna (aradi tv. 1880. szept. 6.111/1.) ; Jraszek Lajos műépítész Arad (aradi törv. 1880. szept. 9. 112/1.); S. Schnekenberger Witwe gőzmalomtulajdonos Pécs (pécsi törv. 1880. szept. 6. 439/1); Josef Beer szalámi-készitési üzlet Brassó (brassói törv. 1880. szept. 13.313/1.); Friedmann A. vegyeskereskedő Eger (egri törv. 1880. szept. 14. 255/1.); B) Társasczégek. Königstein N. és társa, betéti társ. bert. Königstein Nina kertyügyáros Budapesten (bpesti k. és váltótörv. 1880. szept. 10. 1029/1.); Zeitler és D. Deák S. bőrkeresk. Kolozsvárt (közkeres, társ.) best. Zeitler József és Daróczy Deák Sándor, e mégjegyzésre jogosult D. Deák Sándor, kolozsvári törvényszék 1880. szeptember 17. 37/1.); Tischler Gedeon parti, és comp. Alsó-Meczenzéf. (Gedeon János parti, per procura e mégjegyzése bejegyeztetik, kassai törv. 1880. szept. 10. 19/2) ; Nagy-Czenki czukorgyárak részvénytársulata Nagy-Czenk. (Lenk Emil ig. tag bejegy., Lenk Samu török., soproni törv. 1880. szept. 11. 37/2.) Rajna-Westfaliai Lloyd magyarországi vezérképviselősége : Magyar leszámítoló és pénzváltóbank, főtelep M. Giasbachban Németorsz. fióktelep Budapesten (a képviselő bank Holl, Beck igazgatóinak és Guttmann, Walko czégvezetőinek aláírása bejegy., Guttmann Emil főügynök aláiása töröl., budapesti k. V. törv. 1880. szept. 13. 585/3.) Bachruch et Krausz Budapest (közkeres. társ. best. Bachruch Manó és Krausz Lajos arany, ezüst és ékszerkeresk. budapesti k. és v. törv. 1880. szeptember 13. 1031/1.) II. Czégtörlések. A. Egyéni czégek. Kati Klein Temesvár (temesvári törv. 1880. szept. 12. 168/2.); N. Tannenbaum Arad (aradi törv. szept. 2. 297/2.) ; Politzer Gusztáv Kecskemét (kecskeméti törv. 1880. szept. 1. 4/2.) ; Fuchs Ábrahám Szigetvár (kaposvári törv. 1880. szept. 3. 230/2.) B) Társas czégek. Brüder Rotter Nagyszombat (pozsonyi tv. aug. 12. 101/2.) ; Csornavidéki takarékpénztár Csorna (a részvénytársaság feloszlik, soproni terv. 1880. szept. 7. 39/3.) ; Kisteremei bánya részvénytársulat Budapesten (Rittler Hugo kilépett ig. tag aláírása töröltetik.) Baromvásár. Budapesti marhavásár, szept. 29. és 30-án. Felhajtatott összesen 2384 drb nagy- és 5512 db aprómarha. Ebből eladatott : 32 db bika drbja 55—130 frtig, 664 db ökör párja 160—340 frtig, 1196 db. v. tehén párja 120—250 frtig, 220 db v. tehén drbja 80— —175 frtig, 172 db bivaly párja 150—235 frtig, 191 db borjú dbja 14—26 frtig, 5321 db birka dobja 8—14 frtig, ökörhus 100 klgrja 50—53 frtig, tehénhús 100 klgrja 47—50 frtig, borjúhús 100 kilogramja 70—90 frtig, bivalyhus 100 kilgrja 44—46 frtig, nyers szalonna 100 kilgrja 68—70 frtig, sertészsir 100 kilogramja 70—72 forintig. Budapesti lóvásár, f. évi szeptember 30-án tartott lóvásárra összes felhozatal 409 db, melyből eladatott átiratás útján 116 db, új lólevél mellett 40 db, összesen 156 db eladás. Bécsi vágóra nem vásároltatott, az árak 10 írttól 150 frtig vásároltak. Az október hó 3, 4. és 5-én megtartandó luxus lóvásárra tartandó készletekből, a színesebb s jobb és drágább fajlovakból nem is mutatkozott, az említett október 3, 4, és 5-iki vásárokra hagyattak hátra a kereskedő kezek között. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Szeptember 30-án. — Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) A hangulat megszilárdult nagyon, eladók folyvást vásárolnak és uj speculánsok az árakat olyanoknak tartják, melyek mellett, még jócska haszonra lehet szert tenni, tehát vásárolnak ; elkelt 5000 mm. usanceháza szept-októberre 11 frt 41 és 11 frt 45 krral mint pénz, 11 frt 50 krral mint áru záródik. 1881-ki márczius-áprilisra elkelt 12500 mm. usancelouza 11 frt 51, 11 frt 54, 11 frt 55 és 11 frt 60 krral mint pénz, 11 frt 65 krral mint áru záródott. Bánáti tengeri 1881-ki május-juisra elkelt 7500 mm. 6 frt 18, 6 frt 22 és 6 frt 25 krral, usancezab Győrben átvéve eladatott 1400 mm. 6 frt 27 krral. Értéktőzsde. Magánforgalom. Az üzlet még mindig várakozó állást foglal el, mig a párisi liquidatiónak vége leend. Mindazáltal szilárdsággal nyílt meg ma délután és Magy. jár. 107.53-ig, Osztr. hitelr. 281.20-ig emelkedett. Később azonban a montenegrói fegyverkezések hírére a hangulat egy kissé lanyhább lett, mely alatt Magy. jár. 107.40-ig, Osztr. hitelr. 280.60-ra gyengült, mindamellett szilárd maradván. Hat órakor a zárlat következő volt. Magyar jár. 107.50. Osztr. hitelr. 281.10. Leszámítolási árfolyam. Magyar aranyjáradék 107.80, Magyar hitelbank 248, Osztrák hitelbank 280, Angol-osztrák bank 116, Union bank 106, Tiszai sorsjegy 106.75. Értékpapírok szelvényeire eső kamat október 1-én. Magyar államadósság: M. vasúti köles. 120 frtd. 5% • M. Gömöri áll.v. záloglv. db. 5% M. 1869. keleti v. áll. kötv. els. adómentes 5% ...... M. 1873. keleti v. áll. kötv. els. arany vagy ezüst 5% .... M. 1876. kel. v. á. kötv. av. 5% Báttaszék-domb.-zákányi v. 5% db. Dunagőzhajózási társ. 5% dbként Északkeleti vasút 5% dbként. . 1.5000 1.2500 3.7500 1.2500 1.2500 0. á.-adós papír 5% 100 frt után 1.7500 0. á.-adósság ezüst jan.—jul. 5% 100 frt után............................... 1.0500 0. államadósság ezüst apr.—okt. 5% 100 frt után.......................... 2.1001 Közlekedési Alföld-fiumei vasút 50/fl dbként . 2.5000 Báttaszék-dombovár-zákányi vasút 5% dbként...............................2.50TM Déli vaspálya 5% dbként ... 4.1667 Északkeleti vaspálya 5% dbként 2.5000 M. földhhit. papírért. 52%100 frtn. 2.2917 M. földhit. papírért. 5% 100ft ut. 2.0830 M. földhit. papírért. 4*/200 100 ft. n. 2.2500 M. földhit. ar. v. ez. 120 ft ut. 5% 0.5000 Magy. jelzálog 5%% 100 frt után 1.8750 M. á. földh.-rv.társ.6°/0100 frt n. 2.0CTM Tiszai és szegedi kölcsön db. 4% M. aranyjáradék 100 frt után 6% M. földteh. kötv. 100 frt után 5% Érd. fedték. kötv. 100 ft után 5%/6 Szollaézsm. 16Milbolt után 5% Pest város köles. 1870., 1871. 5% 0. á.-adósságkiors. 1860. egész 5% 0. á.-adósságkisors. 1860. ötöd 5°/(, 0. á.-adds. kisors. 1854. egész 5% 0. aranyjáradék 40/0 100 frt után Bécs v. kölcsöne 5% 100 frt után vállalatok. Erdélyi vasp. 5% dbként . . . Kassa-oderb. vasút 4% dbként . Osztr. államvasut 5°/0 dbkét. . Pécs-barcsi vasút 5% dbként. . Tiszai vasút 5% dbként.... M. ált. földh.Tészv.-társaság 5V 1% 100 frt után............................... Osztr.-magy. b. 5% 100 frt után Pesti ,m. keresk. b. 6% 100 ft ut. Pesti m. keresk. b. 51/2% W0 ft ut. Osztrák államadósság : Záloglevelek : Elsőbbségek : Magyar-galicziai vasút 5% dbként Első erdélyi vasút 56/0 dbként 5.0000 3.7500 7.5100Kassa-oderb. vasút 56/0 dbként 2.000« 1.5000 2.08** 1.2206 1.16“ 1.5000 8.3331 1.66«7 4.2000 2.0000 1.2500 2.500« 2.0000 2.5000 2.500« 2.50«» 1.80«3 1.2500 2.0000 0.91«» 0.83» 5.00OO 2.50o® Budapesti hajóforgalom. Szeptember 30-án a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki : Mészáros Máté ra. h. „Juliska 44 402 mt. tűzifa Szobbról. Wallenfeld Károly m. h. 4. sz. 7000 drb koczkakő. Stagil Ferecz m. h. 100 mf. falkő Visegrádról.