Ellenőr, 1881. január (13. évfolyam, 1-54. szám)

1881-01-13 / 20. szám

XIII. évfolyam. — 20. szám. Egyes szám ára : kr. Budapest, csütörtök, januári 13. 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — , Évnegyedre..............................................5 „ — , Egy hónapra.........................................1 „ 80 , Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (K­alap­­utcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­ utcaa 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G k.­ét társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, január 12. Közgazdaságunk 1880-ban. II. A tőzsde. n. § Azon áramlat, melynek közvetve köszönhetjük ál­lamhitelünk megszilárdulását, hasznára vált mindazok­nak, kik a lefolyt évben a pénzpiac­ra apelláltak. Ezek között első helyen kell említenünk Budapest fővárost, a­mely a közraktárak és más középítményekre hat mil­lió forint kölcsönt vett föl. Pest város régibb 6 száza­lékos kölcsönét már hosszabb idő óta al­pari és parin felül jegyezték a tőzsdéken, ez arra bírta a fővárost, hogy felhasználva a kedvező viszonyokat, 5°/o-kal pa­­pírban kamatozó kölcsönt vegyen fel. A kölcsön átvé­telére ajánlati tárgyalást írt ki, a tárgyalásnál öt pá­lyázó jelent meg; legkedvezőbb volt a Magyar kereske­delmi bank ajánlata, a­mely 100 írtért névértékben 98,07 frtot ígért. A pénzpiac­ kedvező helyzetét ipar­kodott a Magyar földhitelintézet is felhasználni, sikerült egy consortiummal nagyobb összegű 4­/5%-os zálogle­velek átvételére 90% fix árfolyamon egyezséget kötnie. Erre támaszkodva megkezdte legterhesebb 5%°/C-os kölcsöneinek convertálását s már május 6-án tartott gyűlésében 2.223.000 frt erejéig szavazott meg új 4%%-os kölcsönöket, azóta rendesen folyik ezen érték­papír kibocsátása, a­mely nálunk nem is került for­galomba. A külföldön uralkodó pénzbőség, mely sajátságos ellentétben állott a tőzsdéken az év elején az árfolya­mok felemelésére felhasznált jelszóval: „az ipar ismét felvirágzik“, ott nem találván kellő elhelyezést, hozzánk özönlött, hol a legtöbb esetben jövedelmesen lett befek­tetve. E körülménynek több jó sikerrel működő új inté­zet alapítását és néhány réginek átalakítását köszönjük. Főleg a franczia tőke keresett nálunk elhelyezést, ilyen­nel alapították még 1879-ben a Magyar-Franczia bizto­sitó társulatot nyolcz millió forint alaptőkével, 80.000 darab részvénynyel, a melyre 50% fizettetett be; e tár­sulat működését csak 1880-ban kezdte meg s alább részletesebben szólunk róla. A Pesti biztositó társulat szintén franczia tőkével alakult át „Fonciére“, Pesti bizto­sító társulattá. Franczia-német pénzcsoport hozta létre a Magyar vasúti bankot, melynek a működésre hazánkban oly nagy tere van, különösen a vicinális vasutakról alkotott törvény után; a bank azonban a le­folyt évet inkább csak az előkészületekre használta fel, csak kevés üzletet kötött s még kevesebbet fejezett be, az évet mérsékelt nyereséggel zárja. A külföldön, külö­nösen Ausztriában, a tőzsde minden élénksége mellett is csak nagyon kevés volt az alkalom valódi üzletre; kezd­ték belátni, hogy hazánkban egy kis leleményességgel még igen tág tér nyílik különböző nemű intézeteknek is az üzletre. Különösen a bécsi Unicbank igyekezett ha­zánkban tért foglalni, megszerezte a Magyar jelzálog hi­telbanknak ki nem adott részvényeit, s átalakította a ban­kot, a kibocsátott 60 frttal befizetett részvényekre 40 frt új befizetés történt, úgy hogy e bank alaptőkéje most már 700.000 frt. Ugyanezen bank működött közre a magyar leszámítoló és pénzváltóbank átalakításán, ennek 525.000 frtot tevő alaptőkéjét két millió forintra emelték fel. E bank a legjobb sikerrel működik tőzsdénkén is, átala­kítása után is ugyanazon helyes kereskedelmi elveket követi, melyekkel nagy ügykörét szerezte. Franczia tőke segítségével alakult át a magyar általános földhitelrész­­vénytársulat is, alaptőkéje most 70,000 drb 100 írttal befizetett részvényből áll. A lefolyt üzletévben e bank kitűnő eredményeket ért el, igazgatóságának rövid idő alatt sikerült tőzsdénkén domináló állás elfoglalni. Nem lehet ugyanezt mondani az Anglobanknak a lefolyt év­ben felállított fiók üzletéről. Fővonásokban jellemeztük ezzel azon eseményeket, a melyek a tőzsde 1880. történetében kiválóaknak te­kinthetők s a melyeknek az jellegét köszöni, s ezzel át­térhetünk u. n. helyi értékeink múlt évi történetére. A bankok között alapítása óta az első helyet el­foglaló Magyar általános hitelbank, a lefolyt évben is részt vett a Rothschild hitelintézeti csoport va­lamennyi magyarországi üzletében, osztozott azon nyere­ségben, a­melyet ez a csoport a magyar aranyrente leg­utolsó részlete és a tiszai sorsjegyek átvétele által elért. Míg a bankosztály a lefolyt évben is tetemes nyereséget mutat fel, addig a hitelintézet egyesült malmai az álta­lánosan ismert kedvezőtlen körülmények miatt veszte­séggel dolgoztak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbankról fentebb szóltunk, részt vett ez a magyar földhitelintézet 4­/s%-os zálogleveleinek s 15 millió forint osztrák aranyrente kibocsátásában, pénztár­­forgalma 225 millió forint, értéküzleti forgalma 71 mil­lió forint volt. A magyar kereskedelmi bank az 1879-kit felülmúló üzleteredményt mutat fel, új 5 l/,%-os hamar megkedvelt zálogleveleket hozott a forgalomba. A budapesti iparbank minden erejét consolidálására fordította, az első magyar iparbank részvényeiből 50 frtot lebélyegeztetett, s igyekezett a múlt veszteségeit pótolni, rövid idő alatt oly kedvező helyzetbe jutott, hogy részvénytőkéjét 2000 drb és 150 frtos részvény kibocsátásával 600,000 frtra emelhette. A Pest-budai kézműves­bank márcz. 17-én egyesült a Lipótvárosi bank részvénytársa­sággal oly módon, hogy a két egybeolvadt intézet Budapesti bankegylet czím alatt 750,000 frt alaptőkével folytatja működését tovább. Az egyesült bankegylet eladta ingatlanai nagyrészét, hitele megszilárdult s for­galma jelentékenyen emelkedett. A kisbirtokosok országos földhitelin­tézete május hóban kezdte meg működését, az év végéig 1187 fél részére 1.153,400 frtot adott kölcsön, 1211 drb váltót számitott le 658,509 frt értékben. Az első hazai takarékpénztárral záloglevelei átvételére igen előnyösnek mondható egyezséget kötött. Helyi értékeink között kiváló helyet foglalnak el a malmok, ezekre az 1888. év kedvezőtlen volt. Az év legnagyobb részében a külföldi gabonaárakkal arányban nem álló magas gabonaárakkal s a liszt rossz keletével kellett küzdeniök. Az 1879. év fényes üzleteredményét mindegyik malom felhasználta arra, hogy a mérlegké­szítéskor készletükben levő búza- és liszt-értéket a va­lódinál kisebb értékkel vették fel, ami az 1880. évnek vált hasznára, úgy hogy némely malom csak ennek kö­vetkeztében adhatott a lefolyt évre osztalékot. Egész augusztus végéig keresték a malompapírokat, de midőn szomorú tény lett az, hogy termésünk gyenge, áruk esni kezdett, s ez egész az év végéig tartott, az Első buda­pesti gőzmalom részvényei 110 írttal, a Pannónia rész­vényei 400 írttal, a Luiza malom részvényei 96 írttal, a Molnárok és sütők gőzmalmának részvényei 19 írttal olcsóbbak 1880. decz. 31-én, mint a megelőző év ugyan­azon napján. Nem mondható kedvezőnek a lefolyt év a biztosító társulatokra sem, a dísz- és jégbiztosítás veszteséggel járt mindegyik társulatra. A Magyar Franczia bizto­sító társulat, mely csak a lefolyt évben kezdte meg mű­ködését, üdvös versenyt idézett elő a biztosító társula­tok között, a­melyeket megjelenésével élénk működésre késztetett. Díjbevétele körülbelül 10 millió forintra rúg. Nevezetes újításokat léptetett életbe a biztosítás minden terén, különösen a jég ellen való biztosításnál, a­mi által rövid idő alatt kiterjedt üzletkört szer­zett. Az év folytán egyesült vele a bécsi „Phönix“ biztosítótársulat, s a folyó év 1-én átvette a „North British“ koc­kázatát. Az Első magyar általános biztosító társulat, a­mely általában kivételes he­lyet foglal el biztosító társulataink között, az idén is adhat osztalékot, a­mit a legtöbb biztosító társulat nem tehet. Az életbiztosító osztályban a biztosított tőke 10 millió forinttal emelkedett, most 43 millió­ért, a tűzkár ellen való biztosítás új módozata kitűnően bevált, s nagyrészt ennek tulaj­donítható, hogy a díjbevétel a le­folyt évben majdnem egy­m­illió forinttal felülmúlja a múlt évit. A Fonciére, Pest biztositó társu­lat új neve alatt is eredményesen működött. Az „Unió“ viszont biztositó részvénytársulat kénytelen liquidálni. A takarékpénztárak üzlete a lefolyt évben is álta­lában véve kitűnő volt, különösen kiemelni valót egyik intézet története sem mutat fel. Az 1880. évet az ipar­­vállalatok legnagyobb része jó eredménynyel zárja be. Ezeknek történetük tulajdonképen nincs is, minden vál­lalat teljes erővel működött, a hitelviszonyok kedvezők voltak s czikkeik kelete is javult. E javult viszonyokat visszatükrözteti iparvállalataink részvényeinek maga­sabb ára. Erre nézve utalunk az alábbi táblázatra. 1879. decz. 31. 1880. decz. 31. különbség. KÖZLEMÉNYEK. A kamatozó m. kir. pénztári jegyek forgalma múlt év deczember havában a következő volt: November hó végén forgalomban maradt 278 db 100 frtos, 779 db 1000 frtos, 2157 db 10.000 frtos, összesen 3214 db, 22.376.800 frt értékben. A Deczember hóban kibocsát­tatott 32 db 100 frtos, 42 db 1000 frtos, 120 db 10.000 frtos, összesen 194 db, 1.245.200 frt összegben. A deczember havi összes forgalom tehát a következő: 310 db 100 frtos, 821 db 1000 frtos, 2277 db 10.000 frtos, összesen 3408 db, 23.622.000 frt értékben.­­— Deczember hóban beváltatott 28 db 100 frtos, 23 db 1000 frtos, 122 db 10.000 frtos, összesen 173 db 1.245.800 frt értékben. Deczember hó végén forgalom­ban maradt tehát 282 db 100 frtos, 798 db 1000 frtos, 2155 db 10.000 frtos, 22.376.200 frt értékben.­­ Ezek szerint deczember hóban 600 frttal csökkent a kamatozó pénztári jegyek forgalma. Az országos phylloxera-bizottság. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a phylloxera elleni óvintézkedésekről szóló 1880: II. t.-cz. életbeléptetésé­vel egy szakbizottságot hivott össze, mely azon óhajá­nak adott kifejezést, hogy tekintettel a veszélynek nagy­ságára és a szükséges sokoldalú országos intézkedésre, a szakbizottság a törvényhozás, a közigazgatás, a szaktu­domány és a gyakorlati szőlészet jeles képviselőiből ál­líttassák össze. A miniszter a szakbizottság véleményét elfogadta és ahhoz képest az országos phylloxera-bizott­­ságot 33 tagból alakította meg. A bizottság szervezetére nézve pedig javaslatot dolgoztatott ki és azt a kineve­zett bizottsági tagoknak megküldte. E bizottság alakuló ülését tudvalevőleg . hó 16-án d. e. fogja megtartani az említ­ett minisztériumban Kemény Gábor dr. miniszter­el­nöklete alatt. Az ülés nem lesz nyilvános. A bizottság szer­vezetére nézve közöljük a következőket: A földm. ipar- és kereskedelemügyi miniszter az 1880.1. és II. t.-cz. értelmé­ben a phylloxera vastatrix rovar ellen a védekezés alap­elveinek megállapításában és főbb kérdéseiben az „Or­szágos phylloxera-bizottság“ szakértői véleményének meghallgatása után intézkedik. Az 1880. II. t.-cz. 1. §-a értelmében alkotott phylloxera-bizottság feladata véle­ményt adni: a phylloxera-ügygyel kapcsolatosan felme­rülő közigazgatási és közgazdasági kérdésekben, a tu­dományos vívmányok és javaslatok gyakorlati alkalma­zása tárgyában, a kísérleti állomás működési iránya tekintetében, valamint a szőlészeti ügyekben is. Elvont tudományos kérdések tárgyalásával ezen bizottság nem foglalkozik, miután a magyar tudományos akadémia ké­retett föl, hogy e czélból kebelében szakbizottságot lé­tesítsen. Az országos phylloxera-bizottságnak tagjait határozatlan számban a földmivelési, ipar- s kereske­delmi miniszter nevezi ki, még­pedig oly mérvben, hogy e bizottságban a törvényhozás, a minisztérium, a tud.­akadémia, az érdekelt gazdasági s szőlészeti egyle­tek, a föld- s szőlőmiveléssel foglalkozó kiválóbb szak­férfiak, a phylloxera kísérleti állomás főnöke, és a phylloxera-vész által közvetlen érdekelt vidékek szőlő­­birtokosai képviselve legyenek. Az országos phylloxera­­bizottság által választott öt tag, a minisztérium illető földmivelési osztályának vezetője, a borá­szati kormánybiztos, a phylloxera kísérleti állomás főnöke és a bizottsági titkár együttesen egy állandó bizottságot képeznek. Az állandó bizottságot a mi­nisztérium, vagy a bizottsági elnök, vagy alelnök hívja össze. Ezen állandó bizottságnak feladata az egész phylloxera-ügyben állandóan a kormány mellett működni, minden egyes esetben a teendők iránt nyilatkozni az egészséges és vészes vidékeket nyilván­tartani. Különö­sen feladata a titkárnak a phylloxera-ügy menetét bél­és külföldön folytonosan figyelemmel kísérni, és nyitva tartani, a szükséges közleményeket a bel- és külföld szá­mára szerkeszteni stb. Az elnökség közvetlen a minisz­terrel érintkezik. A vidéki phylloxera-bizottságokkal az akadémiával s a külföldi phylloxera-bizottságokkal a minisztérium útján, a kísérleti állomással közvetlenül érintkezik. A selyemtenyésztés emelése czéljából foganatosított intézkedésekről Bezerédj Pál miniszteri meghatalma­zott terjedemes jelentést nyújtott be a kereskedelmi mi­­niszt­rhez E jelentésben Bezerédj első­sorban a szeder­­falülte­vények szaporítása czéljából tett intézkedéseit A.1 - A h-'.c­.m­vt.ft felfi darab "01 *"-0­.­tetvény mind kiültettetett s a beérkezett jelentések szerint ezekből 1367 db kiszáradt. A szederfatenyész­­tés jövője csakis nagyobb mennyiségű szederfamag el­vetése által biztosíttathatván, a tavasz folytán Tolna me­gyében 46 községben elvettetett 26 liter szedermag. Eb­ből 32 községben 16 liter mag jól eredt meg, 14 köz­ségben pedig 10 liter többé-kevésbbé elveszett. Az 1881-ik év tavaszán összesen 834 l/a liter mag fog 33,268 □ öl területen elvettetni. Ezen területből 30,420 öl tényleg már felásatott, a többi területek ez őszszel vagy a jövő kora tavaszkor fognak felásatni. Különösen hang­súlyozza Bezerédj a kiosztásra alkalmas peték beszer­zését s szakemberek kiképeztetését. E téren is mutat­hat fel már Bezerédj úr némi eredményt, amennyiben Tolna városában m. a. április 24-én egy selyemtenyész­tési tanfolyamot nyitott, melyben Früh­au­­ Tamás a görczi intézet másodtanára tartott előadásokat a selyem­tenyésztésről. Hasonló előadások tartottak Bonyhádon s Szegszárdon általános részvét mellett. Az okszerű se­lyemtenyésztés terjesztésére legfontosabb intézkedés azon­ban abban áll, hogy a tenyésztéshez értő szakemberek képeztettek ki. 1880-ban kiosztott összesen 12 kg. pete vagyis a 25 gr. 480 unczia. A kiosztásban 172 község 1059 termelővel vett részt, úgy hogy egy termelőre H’/io­gram esik. Termeltek pedig a községek ösz­­szesen 10131 kilogramot és 71 gram gubót, egy termelő tehát átlag 9 kilogram 22 gramot. Ezért a községek összesen 11,062 forint 66 krt, átlag egy termelő pedig 10 frt 79 krt kaptak. A gubók beváltot­tak fojtatlan állapotban: I. oszt. teljesen ép, egészséges gubók kilója 1 frt 20 krjával, II. oszt. puha, foltos gubó 50 krjával. Fojtott állapotban a fojtás által bekövetkező V. súlycsökkenés fejében %-dal drágábban, azaz I. oszt. kilója 1 frt 60 kr, II. oszt. 70 kr. A beváltott gu­­bókért a kormány 23,154 frtot kapott, melyből levonva a 11,134 frt 64 kr beváltási díjat, marad tiszta haszon 2019 frt. A selyemtenyésztés körüli ismeretek terjesztése érdekében a következő intézkedések létettek: Kioszta­tott az országban 40 db selyemtenyésztési tankönyv, 186 terjedelmesebb és 1059 rövid utasítás. Prohauf Ta­más tanár által Tolna megyében tartott előadásokban résztvett 40 egyén. Kiképeztetett ezenkívül az intézetnél 10 nő a górcsövezés gyárilagos kezelésében. Az ezek által megvizsgált pillepárok összege 91,252 volt. A szegedi gazdasági egyesület vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését, melyen az igazgató választmány a következőleg alakult meg. Elnök: Pálfy Ferencz pol­gármester, másodelnök: Lichtenberg Mór, igazgató és alelnök: Balogh Jáános, titkár: Enghi K­i­s­p­é­t­e­r Imre, ügyész S­z­­­u­b­a Ágoston, pénztárnok: Oltványi Ferencz, ellenőr: Tary Ferencz. Számvizsgálók: Klemm István, Ördög János, Krausz Benő. Választmányi tago­kul : Tóth János, Zsótér Andor, Böcsök Ignácz, Singlédi László, Novák József, Pillich Kálmán, László Mihály, Csányi Mátyás, Dobó Miklós, id. Katona Imre, Szobotka Vilmos, Dani Ferencz, Sas Lajos, Báló Pál, Zombori András, Szabados János, Ottovay Károly, Magyar Imre, Szántó Leander és Árvay László, póttagokul: Dobó Já­nos, Oltványi István, Wagner Károly, Sziráki József és Tukacs Ferdinánd választattak meg. — Az újonnan megalakult igazgató választmány f. hó 16-án délután 3 órakor tartja első ülését a városi tanácsteremben. A németországi gyapjúkereskedők és termelők ta­valyi kiállítása még a múlt őszön be lett fejezve, azon­ban a rendező bizottság hivatalos teendői csak most értek véget. Két gyűlést tartottak az érdekelt felek: egyiket a rendező bizottság, s másikat még az e szakba vágó gyárosok központi egyesületének küldöttei. A ren­dező bizottság, természetesen az elért eredmények con­­statálását tűzte ki a gyűlés főtárgyául, de e mellett egyesek ide vágó fontosabb kérdések megbeszélésébe is bocsátkoztak. Tudósítónk a következőket közli a gyű­lés lefolyásáról: A kiállítás 7000 márka tiszta jövedelmet adott, mit is a központi egyesületek fognak átadni, oly feltétellel, hogy a tőke kamatja vagy szegény elörege­dett munkások között osztassák ki, vagy pedig szakis­kolák felállítására fordíttassák. B­ö­h­m a gyapjú-convent­­ről és a gyapjú-vizsgálásról élőállatokon tartott érdekes előadást. Az előbbinek haszna kétségen kívül áll, mert alkalmat ad a termelőknek gyárosoknak évenkénti össze­jövetel által egymás kívánalmainak minél jobban meg­felelni, másrészt, mert így a gyárosok be fogják látni, hogy a belföldi gyapjú finomság tekintetében is kiállja a külföldivel a versenyt. A gyapjúnak megvizsgálása élő állatoknál igen nagy előnynyel jár, amennyiben így a csalás ki van kerülve és mert ily módon a tenyésztők által követett irány szembetűnőbb s a vevőnek biztosabb alapot nyújt.­­— Igen érdekes előadást tartott Höher, aki Jäger stuttgarti tanár uj theoriáját ismertette. Jä­ger ugyanis a gyapjúszövetek viselését és használatát egészségi szempontból magasztalja. Szerinte a gyapot­ruha igen sok betegségtől megóvja az embert, így pl. a gyapot­gyárak munkásai csak nagy ritkán himlősek, sőt szerinte a gyapotruha az ember lelkiállapotára is meg­nyugtatóig, vigasztalóig hat. Minderről bővebben Jäger könyve ad felvilágosítást s levonva pár túlzott állítását, theóriása igen figyelemreméltó. — A gyűlés következő pontja röviden tárgyaltatott le s el lett fogadva, hogy a tervezett közgazdasági senatus megvalósítása, mely hi­vatva volna az illető minisztérium mellett mint szak­értő tanácsadó szerepelni, — minden módon támogat­­tassék. — Végre felszólították a tagokat, hogy a köz­ponti gyapot­áruk gyárosainak egyletébe minél számo­sabban lépjenek be. Ezen utóbb említett egyesület küldöttei d. u. tar­tották gyűlésüket, s a múlt évben Finsterwaldenben tartott összejövetelük óta előforduló ügyek lettek min­denekelőtt elintézve. Ezen egylet pendítette meg a gyapjukiállitás eszméjét s most az elért eredményt örömmel constatálja. Azután a hansavárosok isolált ál­lásáról tartott Beutner tanácsos egy rövid beszédet, melyben különösen Hamburg ellen kél ki, mint a­hol a kereskedelem évről-évre hanyatlik, s a­mely város ön­érdekeit a legmakacsabb önzéssel védi. Beszédét a következő resolutióval végzi: 1. Hamburg és Bréma városok szabad kikötői állása akadályul szolgál a köz­­gazdasági viszonyok javulásának. 2. E városok felvétele az általános vámterületbe okvetetlenül szükséges, és ennek elérhetésére az állam anyagi áldozatok megtételét se sajnálja. 3. Az itt egybegyűltek köszönetüket fejezik ki Bismarck herczegnek azon magatartásáért, melyet eddig e tárgyban követett és óhajtják, hogy e magatar­tás megmaradjon mindaddig, míg Németország kereske­delmi tekintetben is teljesen egy egészet képez. — Az összegyűltek e resolutiót minden vita nélkül elfogadták. Az osztrák rumiumipar hanyatlása ..ti.. _ az osztrák kereskedelmi miniszter a múlt hó végén kör­levelet intézett az osztrák vasutakhoz, az osztrák mol­nárok szövetkezetéhez, a bécsi gabona- és liszttőzsdé­­hez, valamint a tartományi hatóságokhoz. E köriratban utal a miniszter azon sajnos körülményre, hogy a liszt­behozatal Németországból mindinkább nagyobb mérve­ket ölt, minek lehető korlátozása s az által az osztrák malomipar emelése czéljából különösen a vasutakat hivja fel, hogy alkalmas tarifa-tételekkel igyekezzenek a mu­tatkozó bajon segíteni.­­ 1879-ben ugyanis a német határon át mintegy 45 és fél millió kgr. liszt és más kenyértermék szállíttatott az osztrák tartományokba. Az osztrák molnár-szövetség — mint a „Presse“ írja — örömmel fogadta és beható tárgyalás alá vetette a kereskedelmi miniszter e köriratát s elhatározta, hogy e végből külön enquétet fog kiküldeni. A tárgyalás folya­mán constatálták azon anomáliát, hogy északi Csehország lakói a magyar búzából készített lisztet olcsóbban kap­ják Szászországból, mint a belföldi malmokból. Ennek oka egyrészt a gabonaszállításra érvényben levő diffe­rential tarifákban s az észak-csehországi malmok primi­tív berendezésében keresendő. A belföldi liszt szállításá­nak megkönnyítése czéljából néhány csehországi helyi vasút már­is késznek nyilatkozott a központból a határ­tételek felé irányuló lisztküldeményekre szállítási ked­vezményt nyújtani. _________ Magy. Hitelbank 269 265 — 4 Kereskedelmi bank 635 635 — Budapesti iparbank 47 54.5­­- 7­ 5 Első magy. iparbank 148 154 -1- 6 Budapesti bankegylet 81 .105 4­­24 Első hazai takarékpénzt. 3000 3840 840 Országos közp. takarékp. 118 492 -1- 274 Pest-budai fővárosi 396 470 -j- 74 Első magy. biztositó 2975 3300 -j- 325 Pannónia visszbiztositó 1000 1000 — Unió visszbiztositó 146­­1 — 85 Első budapesti gőzmalom 1500 1390 — 110 Pannónia gőzmalom 1450 1050 — 400 Concordia gőzmalom 540 460 — 80 Lujza gőzmalom 293 197 — 96 Victoria gőzmalom 315 415 — 100 Hengermalom 750 640 — 110 Erzsébet gőzmalom 289 190 — 99 Molnárok és sütök malma 335 403,5 -1- 75 5 Hegyi pálya 89 98 4-9 Alagút 105 108 -1- 3 I. magyar serfőzörészv. 513 574­­+ 61 Sertéshizlaló 205 200 — 5 Athenaeum könyvnyom. 410 548 -I- 138 I. pesti részvénynyom. 590 640 + 50 Ganz és társa öntöd. 394 508 -I- 114 Schlick-féle vasönt. 123 185 -j- 62 Gscliwindt spirit, gyár 291 326 —j- 35 * Salgó­tarjáni köszénb. 115 92 — 23 Spodium 258 290 -j- 32 Drasche-téglagyár 90 144'25 -1- 54 25 Kőbányai téglagyár 98 200 4" 199 Gazdasági és üzleti tudósítások. Nagyvárad, jan. 11. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Időnk néhány nap óta téli arczot öltött, derekas hidegünk van, s a rég óhajtott derült napok is beköszöntöttek. A Körös, már zajlásnak in­dult, s ha néhány napig így tart, teljesen beáll, ami szintén kívána­tos ránk nézve, a­mennyiben már nem tudtuk honnan fedezni fogy­tán levő jégkészletünket. Piaczi árainkról csak annyit, hogy az ünnepek óta általános árszökkenést tapasztalhatni, s különösen az élelmi­szerek nagyon megdrágultak. Az árak következőleg módosultak: 1 mm, tiszta búza I. oszt. 11 frt 70 kr, II. oszt. 11 frt 20 kr; rozs 9 frt 50, 9 frt; Kukoricza 5 frt 20 kr vagy 5 frt; lencse 15 frt; borsó 12 frt; liszt 100 kilója 11 frt 50 kr, zsemlyeliszt 20 frt 50 kr, kenyérliszt 19 frt 50 kr, barna kenyérliszt 14 frt; szalonna 66 frt. Egy pár jármas ökör 340 frt, fejős tehén párja 148 frt, vágómarha 250 kilós 112 frt, borjú dobja 19 frt 50 kr féléves 28 frt, 1 éves veres borjú 46 frt. — Hízott sertés 62 frt. Egy pár pulyka 5—6 frt, egy pár hízott lúd 8 frt; nyúl drbja 1 frt 60—1 frt 80 kr; kacsa párja 2 frt 20—2 frt 50 kr; csirke párja 1 frt 40 kr; kappan párja 1 frt 80—2 frt. Zsir kilója 80 kr; 1 liter bor 28—30 kr, uj bor 18—20 kr. Tolna, január 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A mai hetivásárra — mint az évszakban rendesen — igen kevés terményt hoztak, s azt csaknem mind helyi fogyasztásra vették meg. A b­ú­z­a ára 9 frt 80 kr egész 10 frt közt ingadozott, r­o­z­s 8 frton, új tengeri 6 frton kelt. Tengeriből sokat hoztak be, s a spekulánsok legnagyobb részét jó áron vásárolták össze. Sziszek, január 9. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A gabonaüzletben külföldi lanyha tudósítások következtében itt is nyomott a hangu­lat Búzában gyenge a forgalom, a vevők tartózkodók, csak nyo­mott árakon hajlandók vásárolni. Áraink a következők: 73­ ,—74 kilós bácskai búza 12 frt, 76 kilós tiszai búza 12 frt 50—70 kr, bosnyák 8 frt 80—9 frt 20 kr. Uj tengeri minőség szerint 5 frt 40— 60 kr. Takarmány-árpa gyönge kereslet mellett 5 frt 40—6 frton, zab 5 frt 40—6 frt 15 kron kelt, 100 kilogramként, hajóból vagy raktárból. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Január 12. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Délután gabonában kötés nem jutott tudomásunkra, a hangulat változatlan. Berlinben az árak ma­r­, márkával csökkentek. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Az üzlet a legjobb hangulatban folyt le és szilárdabb árak mellett meg­lehetős üzlet köttetett. Magy. jár. 109.85-ig. Papirj. 80.60-ig. Osztrák hitelr. 285.30-ig keltek. A zárlat következő : magyar jár. 109.82, papirjár. 80.45, osztrák hitelr. 286.20, leszámitolóbank 126.50.

Next