Ellenőr, 1881. január (13. évfolyam, 1-54. szám)
1881-01-13 / 20. szám
XIII. évfolyam. — 20. szám. Egyes szám ára : kr. Budapest, csütörtök, januári 13. 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — , Évnegyedre..............................................5 „ — , Egy hónapra.........................................1 „ 80 , Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalap utcaa 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G k.ét társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, január 12. Közgazdaságunk 1880-ban. II. A tőzsde. n. § Azon áramlat, melynek közvetve köszönhetjük államhitelünk megszilárdulását, hasznára vált mindazoknak, kik a lefolyt évben a pénzpiacra apelláltak. Ezek között első helyen kell említenünk Budapest fővárost, amely a közraktárak és más középítményekre hat millió forint kölcsönt vett föl. Pest város régibb 6 százalékos kölcsönét már hosszabb idő óta alpari és parin felül jegyezték a tőzsdéken, ez arra bírta a fővárost, hogy felhasználva a kedvező viszonyokat, 5°/o-kal papírban kamatozó kölcsönt vegyen fel. A kölcsön átvételére ajánlati tárgyalást írt ki, a tárgyalásnál öt pályázó jelent meg; legkedvezőbb volt a Magyar kereskedelmi bank ajánlata, amely 100 írtért névértékben 98,07 frtot ígért. A pénzpiac kedvező helyzetét iparkodott a Magyar földhitelintézet is felhasználni, sikerült egy consortiummal nagyobb összegű 4/5%-os záloglevelek átvételére 90% fix árfolyamon egyezséget kötnie. Erre támaszkodva megkezdte legterhesebb 5%°/C-os kölcsöneinek convertálását s már május 6-án tartott gyűlésében 2.223.000 frt erejéig szavazott meg új 4%%-os kölcsönöket, azóta rendesen folyik ezen értékpapír kibocsátása, amely nálunk nem is került forgalomba. A külföldön uralkodó pénzbőség, mely sajátságos ellentétben állott a tőzsdéken az év elején az árfolyamok felemelésére felhasznált jelszóval: „az ipar ismét felvirágzik“, ott nem találván kellő elhelyezést, hozzánk özönlött, hol a legtöbb esetben jövedelmesen lett befektetve. E körülménynek több jó sikerrel működő új intézet alapítását és néhány réginek átalakítását köszönjük. Főleg a franczia tőke keresett nálunk elhelyezést, ilyennel alapították még 1879-ben a Magyar-Franczia biztositó társulatot nyolcz millió forint alaptőkével, 80.000 darab részvénynyel, a melyre 50% fizettetett be; e társulat működését csak 1880-ban kezdte meg s alább részletesebben szólunk róla. A Pesti biztositó társulat szintén franczia tőkével alakult át „Fonciére“, Pesti biztosító társulattá. Franczia-német pénzcsoport hozta létre a Magyar vasúti bankot, melynek a működésre hazánkban oly nagy tere van, különösen a vicinális vasutakról alkotott törvény után; a bank azonban a lefolyt évet inkább csak az előkészületekre használta fel, csak kevés üzletet kötött s még kevesebbet fejezett be, az évet mérsékelt nyereséggel zárja. A külföldön, különösen Ausztriában, a tőzsde minden élénksége mellett is csak nagyon kevés volt az alkalom valódi üzletre; kezdték belátni, hogy hazánkban egy kis leleményességgel még igen tág tér nyílik különböző nemű intézeteknek is az üzletre. Különösen a bécsi Unicbank igyekezett hazánkban tért foglalni, megszerezte a Magyar jelzálog hitelbanknak ki nem adott részvényeit, s átalakította a bankot, a kibocsátott 60 frttal befizetett részvényekre 40 frt új befizetés történt, úgy hogy e bank alaptőkéje most már 700.000 frt. Ugyanezen bank működött közre a magyar leszámítoló és pénzváltóbank átalakításán, ennek 525.000 frtot tevő alaptőkéjét két millió forintra emelték fel. E bank a legjobb sikerrel működik tőzsdénkén is, átalakítása után is ugyanazon helyes kereskedelmi elveket követi, melyekkel nagy ügykörét szerezte. Franczia tőke segítségével alakult át a magyar általános földhitelrészvénytársulat is, alaptőkéje most 70,000 drb 100 írttal befizetett részvényből áll. A lefolyt üzletévben e bank kitűnő eredményeket ért el, igazgatóságának rövid idő alatt sikerült tőzsdénkén domináló állás elfoglalni. Nem lehet ugyanezt mondani az Anglobanknak a lefolyt évben felállított fiók üzletéről. Fővonásokban jellemeztük ezzel azon eseményeket, a melyek a tőzsde 1880. történetében kiválóaknak tekinthetők s a melyeknek az jellegét köszöni, s ezzel áttérhetünk u. n. helyi értékeink múlt évi történetére. A bankok között alapítása óta az első helyet elfoglaló Magyar általános hitelbank, a lefolyt évben is részt vett a Rothschild hitelintézeti csoport valamennyi magyarországi üzletében, osztozott azon nyereségben, amelyet ez a csoport a magyar aranyrente legutolsó részlete és a tiszai sorsjegyek átvétele által elért. Míg a bankosztály a lefolyt évben is tetemes nyereséget mutat fel, addig a hitelintézet egyesült malmai az általánosan ismert kedvezőtlen körülmények miatt veszteséggel dolgoztak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbankról fentebb szóltunk, részt vett ez a magyar földhitelintézet 4/s%-os zálogleveleinek s 15 millió forint osztrák aranyrente kibocsátásában, pénztárforgalma 225 millió forint, értéküzleti forgalma 71 millió forint volt. A magyar kereskedelmi bank az 1879-kit felülmúló üzleteredményt mutat fel, új 5 l/,%-os hamar megkedvelt zálogleveleket hozott a forgalomba. A budapesti iparbank minden erejét consolidálására fordította, az első magyar iparbank részvényeiből 50 frtot lebélyegeztetett, s igyekezett a múlt veszteségeit pótolni, rövid idő alatt oly kedvező helyzetbe jutott, hogy részvénytőkéjét 2000 drb és 150 frtos részvény kibocsátásával 600,000 frtra emelhette. A Pest-budai kézművesbank márcz. 17-én egyesült a Lipótvárosi bank részvénytársasággal oly módon, hogy a két egybeolvadt intézet Budapesti bankegylet czím alatt 750,000 frt alaptőkével folytatja működését tovább. Az egyesült bankegylet eladta ingatlanai nagyrészét, hitele megszilárdult s forgalma jelentékenyen emelkedett. A kisbirtokosok országos földhitelintézete május hóban kezdte meg működését, az év végéig 1187 fél részére 1.153,400 frtot adott kölcsön, 1211 drb váltót számitott le 658,509 frt értékben. Az első hazai takarékpénztárral záloglevelei átvételére igen előnyösnek mondható egyezséget kötött. Helyi értékeink között kiváló helyet foglalnak el a malmok, ezekre az 1888. év kedvezőtlen volt. Az év legnagyobb részében a külföldi gabonaárakkal arányban nem álló magas gabonaárakkal s a liszt rossz keletével kellett küzdeniök. Az 1879. év fényes üzleteredményét mindegyik malom felhasználta arra, hogy a mérlegkészítéskor készletükben levő búza- és liszt-értéket a valódinál kisebb értékkel vették fel, ami az 1880. évnek vált hasznára, úgy hogy némely malom csak ennek következtében adhatott a lefolyt évre osztalékot. Egész augusztus végéig keresték a malompapírokat, de midőn szomorú tény lett az, hogy termésünk gyenge, áruk esni kezdett, s ez egész az év végéig tartott, az Első budapesti gőzmalom részvényei 110 írttal, a Pannónia részvényei 400 írttal, a Luiza malom részvényei 96 írttal, a Molnárok és sütők gőzmalmának részvényei 19 írttal olcsóbbak 1880. decz. 31-én, mint a megelőző év ugyanazon napján. Nem mondható kedvezőnek a lefolyt év a biztosító társulatokra sem, a dísz- és jégbiztosítás veszteséggel járt mindegyik társulatra. A Magyar Franczia biztosító társulat, mely csak a lefolyt évben kezdte meg működését, üdvös versenyt idézett elő a biztosító társulatok között, amelyeket megjelenésével élénk működésre késztetett. Díjbevétele körülbelül 10 millió forintra rúg. Nevezetes újításokat léptetett életbe a biztosítás minden terén, különösen a jég ellen való biztosításnál, ami által rövid idő alatt kiterjedt üzletkört szerzett. Az év folytán egyesült vele a bécsi „Phönix“ biztosítótársulat, s a folyó év 1-én átvette a „North British“ kockázatát. Az Első magyar általános biztosító társulat, amely általában kivételes helyet foglal el biztosító társulataink között, az idén is adhat osztalékot, amit a legtöbb biztosító társulat nem tehet. Az életbiztosító osztályban a biztosított tőke 10 millió forinttal emelkedett, most 43 millióért, a tűzkár ellen való biztosítás új módozata kitűnően bevált, s nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a díjbevétel a lefolyt évben majdnem egymillió forinttal felülmúlja a múlt évit. A Fonciére, Pest biztositó társulat új neve alatt is eredményesen működött. Az „Unió“ viszont biztositó részvénytársulat kénytelen liquidálni. A takarékpénztárak üzlete a lefolyt évben is általában véve kitűnő volt, különösen kiemelni valót egyik intézet története sem mutat fel. Az 1880. évet az iparvállalatok legnagyobb része jó eredménynyel zárja be. Ezeknek történetük tulajdonképen nincs is, minden vállalat teljes erővel működött, a hitelviszonyok kedvezők voltak s czikkeik kelete is javult. E javult viszonyokat visszatükrözteti iparvállalataink részvényeinek magasabb ára. Erre nézve utalunk az alábbi táblázatra. 1879. decz. 31. 1880. decz. 31. különbség. KÖZLEMÉNYEK. A kamatozó m. kir. pénztári jegyek forgalma múlt év deczember havában a következő volt: November hó végén forgalomban maradt 278 db 100 frtos, 779 db 1000 frtos, 2157 db 10.000 frtos, összesen 3214 db, 22.376.800 frt értékben. A Deczember hóban kibocsáttatott 32 db 100 frtos, 42 db 1000 frtos, 120 db 10.000 frtos, összesen 194 db, 1.245.200 frt összegben. A deczember havi összes forgalom tehát a következő: 310 db 100 frtos, 821 db 1000 frtos, 2277 db 10.000 frtos, összesen 3408 db, 23.622.000 frt értékben.— Deczember hóban beváltatott 28 db 100 frtos, 23 db 1000 frtos, 122 db 10.000 frtos, összesen 173 db 1.245.800 frt értékben. Deczember hó végén forgalomban maradt tehát 282 db 100 frtos, 798 db 1000 frtos, 2155 db 10.000 frtos, 22.376.200 frt értékben. Ezek szerint deczember hóban 600 frttal csökkent a kamatozó pénztári jegyek forgalma. Az országos phylloxera-bizottság. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a phylloxera elleni óvintézkedésekről szóló 1880: II. t.-cz. életbeléptetésével egy szakbizottságot hivott össze, mely azon óhajának adott kifejezést, hogy tekintettel a veszélynek nagyságára és a szükséges sokoldalú országos intézkedésre, a szakbizottság a törvényhozás, a közigazgatás, a szaktudomány és a gyakorlati szőlészet jeles képviselőiből állíttassák össze. A miniszter a szakbizottság véleményét elfogadta és ahhoz képest az országos phylloxera-bizottságot 33 tagból alakította meg. A bizottság szervezetére nézve pedig javaslatot dolgoztatott ki és azt a kinevezett bizottsági tagoknak megküldte. E bizottság alakuló ülését tudvalevőleg . hó 16-án d. e. fogja megtartani az említett minisztériumban Kemény Gábor dr. miniszterelnöklete alatt. Az ülés nem lesz nyilvános. A bizottság szervezetére nézve közöljük a következőket: A földm. ipar- és kereskedelemügyi miniszter az 1880.1. és II. t.-cz. értelmében a phylloxera vastatrix rovar ellen a védekezés alapelveinek megállapításában és főbb kérdéseiben az „Országos phylloxera-bizottság“ szakértői véleményének meghallgatása után intézkedik. Az 1880. II. t.-cz. 1. §-a értelmében alkotott phylloxera-bizottság feladata véleményt adni: a phylloxera-ügygyel kapcsolatosan felmerülő közigazgatási és közgazdasági kérdésekben, a tudományos vívmányok és javaslatok gyakorlati alkalmazása tárgyában, a kísérleti állomás működési iránya tekintetében, valamint a szőlészeti ügyekben is. Elvont tudományos kérdések tárgyalásával ezen bizottság nem foglalkozik, miután a magyar tudományos akadémia kéretett föl, hogy e czélból kebelében szakbizottságot létesítsen. Az országos phylloxera-bizottságnak tagjait határozatlan számban a földmivelési, ipar- s kereskedelmi miniszter nevezi ki, mégpedig oly mérvben, hogy e bizottságban a törvényhozás, a minisztérium, a tud.akadémia, az érdekelt gazdasági s szőlészeti egyletek, a föld- s szőlőmiveléssel foglalkozó kiválóbb szakférfiak, a phylloxera kísérleti állomás főnöke, és a phylloxera-vész által közvetlen érdekelt vidékek szőlőbirtokosai képviselve legyenek. Az országos phylloxerabizottság által választott öt tag, a minisztérium illető földmivelési osztályának vezetője, a borászati kormánybiztos, a phylloxera kísérleti állomás főnöke és a bizottsági titkár együttesen egy állandó bizottságot képeznek. Az állandó bizottságot a minisztérium, vagy a bizottsági elnök, vagy alelnök hívja össze. Ezen állandó bizottságnak feladata az egész phylloxera-ügyben állandóan a kormány mellett működni, minden egyes esetben a teendők iránt nyilatkozni az egészséges és vészes vidékeket nyilvántartani. Különösen feladata a titkárnak a phylloxera-ügy menetét bélés külföldön folytonosan figyelemmel kísérni, és nyitva tartani, a szükséges közleményeket a bel- és külföld számára szerkeszteni stb. Az elnökség közvetlen a miniszterrel érintkezik. A vidéki phylloxera-bizottságokkal az akadémiával s a külföldi phylloxera-bizottságokkal a minisztérium útján, a kísérleti állomással közvetlenül érintkezik. A selyemtenyésztés emelése czéljából foganatosított intézkedésekről Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott terjedemes jelentést nyújtott be a kereskedelmi minisztrhez E jelentésben Bezerédj elsősorban a szederfalültevények szaporítása czéljából tett intézkedéseit A.1 - A h-'.c.mvt.ft felfi darab "01 *"-0.tetvény mind kiültettetett s a beérkezett jelentések szerint ezekből 1367 db kiszáradt. A szederfatenyésztés jövője csakis nagyobb mennyiségű szederfamag elvetése által biztosíttathatván, a tavasz folytán Tolna megyében 46 községben elvettetett 26 liter szedermag. Ebből 32 községben 16 liter mag jól eredt meg, 14 községben pedig 10 liter többé-kevésbbé elveszett. Az 1881-ik év tavaszán összesen 834 l/a liter mag fog 33,268 □ öl területen elvettetni. Ezen területből 30,420 öl tényleg már felásatott, a többi területek ez őszszel vagy a jövő kora tavaszkor fognak felásatni. Különösen hangsúlyozza Bezerédj a kiosztásra alkalmas peték beszerzését s szakemberek kiképeztetését. E téren is mutathat fel már Bezerédj úr némi eredményt, amennyiben Tolna városában m. a. április 24-én egy selyemtenyésztési tanfolyamot nyitott, melyben Frühau Tamás a görczi intézet másodtanára tartott előadásokat a selyemtenyésztésről. Hasonló előadások tartottak Bonyhádon s Szegszárdon általános részvét mellett. Az okszerű selyemtenyésztés terjesztésére legfontosabb intézkedés azonban abban áll, hogy a tenyésztéshez értő szakemberek képeztettek ki. 1880-ban kiosztott összesen 12 kg. pete vagyis a 25 gr. 480 unczia. A kiosztásban 172 község 1059 termelővel vett részt, úgy hogy egy termelőre H’/iogram esik. Termeltek pedig a községek öszszesen 10131 kilogramot és 71 gram gubót, egy termelő tehát átlag 9 kilogram 22 gramot. Ezért a községek összesen 11,062 forint 66 krt, átlag egy termelő pedig 10 frt 79 krt kaptak. A gubók beváltottak fojtatlan állapotban: I. oszt. teljesen ép, egészséges gubók kilója 1 frt 20 krjával, II. oszt. puha, foltos gubó 50 krjával. Fojtott állapotban a fojtás által bekövetkező V. súlycsökkenés fejében %-dal drágábban, azaz I. oszt. kilója 1 frt 60 kr, II. oszt. 70 kr. A beváltott gubókért a kormány 23,154 frtot kapott, melyből levonva a 11,134 frt 64 kr beváltási díjat, marad tiszta haszon 2019 frt. A selyemtenyésztés körüli ismeretek terjesztése érdekében a következő intézkedések létettek: Kiosztatott az országban 40 db selyemtenyésztési tankönyv, 186 terjedelmesebb és 1059 rövid utasítás. Prohauf Tamás tanár által Tolna megyében tartott előadásokban résztvett 40 egyén. Kiképeztetett ezenkívül az intézetnél 10 nő a górcsövezés gyárilagos kezelésében. Az ezek által megvizsgált pillepárok összege 91,252 volt. A szegedi gazdasági egyesület vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését, melyen az igazgató választmány a következőleg alakult meg. Elnök: Pálfy Ferencz polgármester, másodelnök: Lichtenberg Mór, igazgató és alelnök: Balogh Jáános, titkár: Enghi Kispéter Imre, ügyész Szuba Ágoston, pénztárnok: Oltványi Ferencz, ellenőr: Tary Ferencz. Számvizsgálók: Klemm István, Ördög János, Krausz Benő. Választmányi tagokul : Tóth János, Zsótér Andor, Böcsök Ignácz, Singlédi László, Novák József, Pillich Kálmán, László Mihály, Csányi Mátyás, Dobó Miklós, id. Katona Imre, Szobotka Vilmos, Dani Ferencz, Sas Lajos, Báló Pál, Zombori András, Szabados János, Ottovay Károly, Magyar Imre, Szántó Leander és Árvay László, póttagokul: Dobó János, Oltványi István, Wagner Károly, Sziráki József és Tukacs Ferdinánd választattak meg. — Az újonnan megalakult igazgató választmány f. hó 16-án délután 3 órakor tartja első ülését a városi tanácsteremben. A németországi gyapjúkereskedők és termelők tavalyi kiállítása még a múlt őszön be lett fejezve, azonban a rendező bizottság hivatalos teendői csak most értek véget. Két gyűlést tartottak az érdekelt felek: egyiket a rendező bizottság, s másikat még az e szakba vágó gyárosok központi egyesületének küldöttei. A rendező bizottság, természetesen az elért eredmények constatálását tűzte ki a gyűlés főtárgyául, de e mellett egyesek ide vágó fontosabb kérdések megbeszélésébe is bocsátkoztak. Tudósítónk a következőket közli a gyűlés lefolyásáról: A kiállítás 7000 márka tiszta jövedelmet adott, mit is a központi egyesületek fognak átadni, oly feltétellel, hogy a tőke kamatja vagy szegény elöregedett munkások között osztassák ki, vagy pedig szakiskolák felállítására fordíttassák. Böhm a gyapjú-conventről és a gyapjú-vizsgálásról élőállatokon tartott érdekes előadást. Az előbbinek haszna kétségen kívül áll, mert alkalmat ad a termelőknek gyárosoknak évenkénti összejövetel által egymás kívánalmainak minél jobban megfelelni, másrészt, mert így a gyárosok be fogják látni, hogy a belföldi gyapjú finomság tekintetében is kiállja a külföldivel a versenyt. A gyapjúnak megvizsgálása élő állatoknál igen nagy előnynyel jár, amennyiben így a csalás ki van kerülve és mert ily módon a tenyésztők által követett irány szembetűnőbb s a vevőnek biztosabb alapot nyújt.— Igen érdekes előadást tartott Höher, aki Jäger stuttgarti tanár uj theoriáját ismertette. Jäger ugyanis a gyapjúszövetek viselését és használatát egészségi szempontból magasztalja. Szerinte a gyapotruha igen sok betegségtől megóvja az embert, így pl. a gyapotgyárak munkásai csak nagy ritkán himlősek, sőt szerinte a gyapotruha az ember lelkiállapotára is megnyugtatóig, vigasztalóig hat. Minderről bővebben Jäger könyve ad felvilágosítást s levonva pár túlzott állítását, theóriása igen figyelemreméltó. — A gyűlés következő pontja röviden tárgyaltatott le s el lett fogadva, hogy a tervezett közgazdasági senatus megvalósítása, mely hivatva volna az illető minisztérium mellett mint szakértő tanácsadó szerepelni, — minden módon támogattassék. — Végre felszólították a tagokat, hogy a központi gyapotáruk gyárosainak egyletébe minél számosabban lépjenek be. Ezen utóbb említett egyesület küldöttei d. u. tartották gyűlésüket, s a múlt évben Finsterwaldenben tartott összejövetelük óta előforduló ügyek lettek mindenekelőtt elintézve. Ezen egylet pendítette meg a gyapjukiállitás eszméjét s most az elért eredményt örömmel constatálja. Azután a hansavárosok isolált állásáról tartott Beutner tanácsos egy rövid beszédet, melyben különösen Hamburg ellen kél ki, mint ahol a kereskedelem évről-évre hanyatlik, s amely város önérdekeit a legmakacsabb önzéssel védi. Beszédét a következő resolutióval végzi: 1. Hamburg és Bréma városok szabad kikötői állása akadályul szolgál a közgazdasági viszonyok javulásának. 2. E városok felvétele az általános vámterületbe okvetetlenül szükséges, és ennek elérhetésére az állam anyagi áldozatok megtételét se sajnálja. 3. Az itt egybegyűltek köszönetüket fejezik ki Bismarck herczegnek azon magatartásáért, melyet eddig e tárgyban követett és óhajtják, hogy e magatartás megmaradjon mindaddig, míg Németország kereskedelmi tekintetben is teljesen egy egészet képez. — Az összegyűltek e resolutiót minden vita nélkül elfogadták. Az osztrák rumiumipar hanyatlása ..ti.. _ az osztrák kereskedelmi miniszter a múlt hó végén körlevelet intézett az osztrák vasutakhoz, az osztrák molnárok szövetkezetéhez, a bécsi gabona- és liszttőzsdéhez, valamint a tartományi hatóságokhoz. E köriratban utal a miniszter azon sajnos körülményre, hogy a lisztbehozatal Németországból mindinkább nagyobb mérveket ölt, minek lehető korlátozása s az által az osztrák malomipar emelése czéljából különösen a vasutakat hivja fel, hogy alkalmas tarifa-tételekkel igyekezzenek a mutatkozó bajon segíteni. 1879-ben ugyanis a német határon át mintegy 45 és fél millió kgr. liszt és más kenyértermék szállíttatott az osztrák tartományokba. Az osztrák molnár-szövetség — mint a „Presse“ írja — örömmel fogadta és beható tárgyalás alá vetette a kereskedelmi miniszter e köriratát s elhatározta, hogy e végből külön enquétet fog kiküldeni. A tárgyalás folyamán constatálták azon anomáliát, hogy északi Csehország lakói a magyar búzából készített lisztet olcsóbban kapják Szászországból, mint a belföldi malmokból. Ennek oka egyrészt a gabonaszállításra érvényben levő differential tarifákban s az észak-csehországi malmok primitív berendezésében keresendő. A belföldi liszt szállításának megkönnyítése czéljából néhány csehországi helyi vasút máris késznek nyilatkozott a központból a határtételek felé irányuló lisztküldeményekre szállítási kedvezményt nyújtani. _________ Magy. Hitelbank 269 265 — 4 Kereskedelmi bank 635 635 — Budapesti iparbank 47 54.5- 7 5 Első magy. iparbank 148 154 -1- 6 Budapesti bankegylet 81 .105 424 Első hazai takarékpénzt. 3000 3840 840 Országos közp. takarékp. 118 492 -1- 274 Pest-budai fővárosi 396 470 -j- 74 Első magy. biztositó 2975 3300 -j- 325 Pannónia visszbiztositó 1000 1000 — Unió visszbiztositó 1461 — 85 Első budapesti gőzmalom 1500 1390 — 110 Pannónia gőzmalom 1450 1050 — 400 Concordia gőzmalom 540 460 — 80 Lujza gőzmalom 293 197 — 96 Victoria gőzmalom 315 415 — 100 Hengermalom 750 640 — 110 Erzsébet gőzmalom 289 190 — 99 Molnárok és sütök malma 335 403,5 -1- 75 5 Hegyi pálya 89 98 4-9 Alagút 105 108 -1- 3 I. magyar serfőzörészv. 513 574+ 61 Sertéshizlaló 205 200 — 5 Athenaeum könyvnyom. 410 548 -I- 138 I. pesti részvénynyom. 590 640 + 50 Ganz és társa öntöd. 394 508 -I- 114 Schlick-féle vasönt. 123 185 -j- 62 Gscliwindt spirit, gyár 291 326 —j- 35 * Salgótarjáni köszénb. 115 92 — 23 Spodium 258 290 -j- 32 Drasche-téglagyár 90 144'25 -1- 54 25 Kőbányai téglagyár 98 200 4" 199 Gazdasági és üzleti tudósítások. Nagyvárad, jan. 11. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Időnk néhány nap óta téli arczot öltött, derekas hidegünk van, s a rég óhajtott derült napok is beköszöntöttek. A Körös, már zajlásnak indult, s ha néhány napig így tart, teljesen beáll, ami szintén kívánatos ránk nézve, amennyiben már nem tudtuk honnan fedezni fogytán levő jégkészletünket. Piaczi árainkról csak annyit, hogy az ünnepek óta általános árszökkenést tapasztalhatni, s különösen az élelmiszerek nagyon megdrágultak. Az árak következőleg módosultak: 1 mm, tiszta búza I. oszt. 11 frt 70 kr, II. oszt. 11 frt 20 kr; rozs 9 frt 50, 9 frt; Kukoricza 5 frt 20 kr vagy 5 frt; lencse 15 frt; borsó 12 frt; liszt 100 kilója 11 frt 50 kr, zsemlyeliszt 20 frt 50 kr, kenyérliszt 19 frt 50 kr, barna kenyérliszt 14 frt; szalonna 66 frt. Egy pár jármas ökör 340 frt, fejős tehén párja 148 frt, vágómarha 250 kilós 112 frt, borjú dobja 19 frt 50 kr féléves 28 frt, 1 éves veres borjú 46 frt. — Hízott sertés 62 frt. Egy pár pulyka 5—6 frt, egy pár hízott lúd 8 frt; nyúl drbja 1 frt 60—1 frt 80 kr; kacsa párja 2 frt 20—2 frt 50 kr; csirke párja 1 frt 40 kr; kappan párja 1 frt 80—2 frt. Zsir kilója 80 kr; 1 liter bor 28—30 kr, uj bor 18—20 kr. Tolna, január 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A mai hetivásárra — mint az évszakban rendesen — igen kevés terményt hoztak, s azt csaknem mind helyi fogyasztásra vették meg. A búza ára 9 frt 80 kr egész 10 frt közt ingadozott, rozs 8 frton, új tengeri 6 frton kelt. Tengeriből sokat hoztak be, s a spekulánsok legnagyobb részét jó áron vásárolták össze. Sziszek, január 9. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A gabonaüzletben külföldi lanyha tudósítások következtében itt is nyomott a hangulat Búzában gyenge a forgalom, a vevők tartózkodók, csak nyomott árakon hajlandók vásárolni. Áraink a következők: 73 ,—74 kilós bácskai búza 12 frt, 76 kilós tiszai búza 12 frt 50—70 kr, bosnyák 8 frt 80—9 frt 20 kr. Uj tengeri minőség szerint 5 frt 40— 60 kr. Takarmány-árpa gyönge kereslet mellett 5 frt 40—6 frton, zab 5 frt 40—6 frt 15 kron kelt, 100 kilogramként, hajóból vagy raktárból. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Január 12. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Délután gabonában kötés nem jutott tudomásunkra, a hangulat változatlan. Berlinben az árak mar, márkával csökkentek. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Az üzlet a legjobb hangulatban folyt le és szilárdabb árak mellett meglehetős üzlet köttetett. Magy. jár. 109.85-ig. Papirj. 80.60-ig. Osztrák hitelr. 285.30-ig keltek. A zárlat következő : magyar jár. 109.82, papirjár. 80.45, osztrák hitelr. 286.20, leszámitolóbank 126.50.