Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)

1881-02-01 / 55. szám

XIII. élvolyaro. — 55. sz. BéC8. jan. 31. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 283.—, Angolosztrák 127.75, Magy. hitelr. 260.50, Államvasut 278.50, Lombard 102.50, Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. 109.50, Napoleond’or 9.38, Járadék 72.82, Unió ——, Galicziai 279.—, Osztr. ar. jár. 88.55, Utótözsde 80.36, Szilárd. Páris, jan. 31. (Zárlat.) 3% Évjárulék 84.22, 5% Évjárulék 120.45, Törlesztési évjár. 85.60, Osztrák államvasut 597.—, Lombard 225.—, Földhitel 832.—, Magyar jár. 93.%, Osztrák aranyjár. 76.7 , Utótözsde 269.50, Szilárd. Berlin, jan. 31. (Zárlat.) Papirjáradék 62.40,Ezüstjáradék —.—, Magyar járadék 94.25, M. kincs, utalv. —.—, 1877. 10 mill. köles, 71.50, K. vas. elsőbbs. kötv. 85.70, Hitelrészvény 503., Államvasut 481.60, Lombard 177.50, Galicziai 120.70, Kassa-Oderberg 67.75, Romániai 65.75, Orosz Papírpénz 213.50, Váltóárf. Bécsre 171.50, Utótőzsde 60 10, Magy. papirr. 69.20. Kedvező. Frankfurt, jan. 31. (Zárlat.) Papirjáradék 62.68, Ezüstjáradék 63.75, Osztrák aranyjáradék 76.18, Magyar aranyjáradék 94.18, Osztr. hitelrészv. 251.37, Osztr. bank-r. 703.9, Osztr. államv.részv. 240.12, Galicziai 241—, Lombard 88.25, Erzs. nyugati vasút 174.45, Magy. Galicz. vasút 129.50, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—. Váltóárf. Bécsre 172.20, Kincst. utalvány —.—. Utótőzsde 69.%, Szilárd. Frankfurt, január 31. (Esti zárlat.) Papirjár. —.—. Ezüstjáradék —Osztr. ar. jár. 76./*, Magy. ar. jár. 94.%, Osztr. hitelr. 251. , Osztrák bank-r. —.—, Osztr. államv.rész. 239.75, Galicziai —.—, Lombard 88.25, Erzs. nyug. vasút —.—, Magyar Galicz. vas. —.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—, Váltóárf. Bécsre —.—, Magy. papír — .—, Szilárd. Országgyűlés. A képviselőház ülése január 31-én. Esti lapunkban foglalt tudósításunk kiegészítéséül megemlítjük még, hogy Szeged város kérvénye, melyben Szeged újjáalkotása folytán az ottani választókerületek új beosztását s annak törvényhozási kimondását kéri, hogy a központi választmány az 1881-re érvényes névjegyzékben előforduló választókat az új kerületeknek megfelelőleg oszthassa be; a bizottság véleménye alpján oly felhívással tétetett át a belügyminiszterhez, hogy amennyiben szükségesnek mutatkoznék, a szegedi választókerületek iránt az 1879. XXXIII. t. sz. 113. §-a értelmében tegye meg az előterjesztést még a jelen ülésszak befejezte elő. Hasonlóképen oda utasittatott Szeged város több választópolgára által az ottani törvényhatósági gyűlésnek a fentebbi kérvényben bemutatott határozata ellen beadott kérvény. A tárgyalás folyamán, melyben Bakay Nándor, Tisza Kálmán miniszterelnök, Vécsey Tamás előadó és Ugron Gábor vettek részt, Bakay Nándor határozati javaslatot nyújtott be aziránt, hogy mondja ki a ház, hogy amidőn a kérvényeket a bizottság javaslata szerint a belügyminiszterhez egy ez irányban a képviselőház elé terjesztendő sürgős törvényjavaslat érdemében átteszi, felhívja a minisztériumot, hogy Szeged városát népességének számarányánál, nép- és földrajzi viszonyainál és az alföldön ráháruló fontos hivatásnál fogva a képviselőházban három képviselő által képviseltetés joga megilletvén, a miniszter a beterjesztendő törvényjavaslatban ezen körülményre figyelemmel legyen és beadandó javaslatát a képviselőház elé ezen értelemben terjeszsze be. Ezen határozati javaslat is, de Tisza Kálmán miniszter felszólalása folytán minden elvi utasítás nélkül, a belügyminiszterhez utasíttatott. Schmidt Sándor úrtól a következő sorokat vettük: Tisztelt Szerkesztő úr! Nem kísérhetvén mindig figyelemmel az összes hazai napi sajtót, csak most jutott tudomásomra, hogy az „Ellenőr“ I. 1881. évi 46. számában a magyarhoni földtani társulat közgyűléséről szóló tudósításban oly megjegyzés van közölve, melyet nem lehet elhallgatnom. Midőn a tudósitó ugyanis közli dr. Szabó József egyetemi tanár úrnak W. H. Miller fölött tartott előadásomra tett megjegyzését, válaszommal oly kurtán bánik el, mintha pusztán subjectív okokból ragaszkodnám állításomhoz. Ez pedig annyival kevésbé méltányos, mert Brooke tudományos érdemeiről már előadásom alatt volt szerencsém ugyan megemlékezni, amit feleletemben ismételve kiemeltem, másrészt a hírneves Mineralogia megírásában Millernek kizárólagos érdeme nem egyéni felfogás vagy információ dolga, hanem befejezett tény. Eltekintve attól, hogy dr. Szabó tanár úr is hallgatagon beismerte ezt, szabadjon e helyütt magának Brooke-nak az említett mű előszavából vett szavait idéznem, ki ott nyíltan constatálja, hogy az ő egész segítsége számos már leírt ásványokra vonatkozó felvilágosítások közlésében, továbbá a tanulmányozásra kívánatos ásványpéldányok átszolgáltatásában állott; „minden más tekintetben pedig a tanulmányt egészen Miller tanár szerkeszte, rendezte és dolgozta ki.“ A felszólalásra késztet végül annak őszinte kijelentése is, hogy jóllehet az ügy érdekében nagy köszönettel tartozunk azért, hogy az „Ellenőr“ tudósítója élénk figyelemre méltató a magyar földtani társulat közgyűlését, de a tudósítás végéhez csatolt, minden előkészültség nélküli formális ítélet és ennek alapján megtámadás oly irányt jelez, mely ellen a tudomány terén általában működő férfiak érdekében is határozottan tiltakozni vagyok kénytelen. Budapest, 1881. évi január hó 31-én. A tek. szerkesztőségnek teljes tisztelettel. Schmidt Sándor, a magy. földt. társ. II. titkára. * Midőn a szerkesztő ur a fölszólalásnak lapjában helyt engedett, egyszersmind volt szives azt nekem, mint a tudósítás írójának, betekintés végett megmutatni. A fölszólalásra s illetőleg Schmidt úr állításaira mindenekelőtt megjegyzem, hogy a tudósítás illető részletét stenographiáltam, s így hűségéről felelek. Schmidt úr válaszát, igaz, kurtán, de lényegének legkisebb mellőzése nélkül írtam meg. Azt írja Schur, hogy Brooke érdemeiről már az előadás alkalmáva megemlékezett. Bocsánat, a felolvasást nagy figyelemmel hallgattam, mert Brooke és Miller működése előttem is ismeretes, de abban Brookéről egyetlen szóval sem hallottam többet, mint hogy „Brooke gazdag gyapjúkereskedő volt, hanem e mellett a kristalographiával is foglalkozott“. S épen ez bírta Szabó egyetemi tanár urat arra, hogy legott felszólaljon s bizonyitsa, hogy Brooke nemcsak passionatus ásványgyüjtő volt, de művelte is a kristálytant, s hogy Millernek kristálytana megírásában munkatársa volt. Hogy Schmidt úrnak erre adott replikájára Szabó tanár úr nem felelt, azt én korántsem vagyok hajlandó annak magyarázni, hogy „Szabó tanár úr is hallgatagon beismerte“ Schmidt úr argumentumait, vagy mondjuk az ő szavaival „tényeit“, hanem hallgatott azért, mert Schmidt úr felszólalása oly hangon és oly modorban történt, amelyen oly európai tudós mint Szabó tanár, vitát nem folytathat. Az illető tudósítás végén tett megjegyzésemet különben Schmidt úr daczára is fentartom, mert meggyőződésem szerint az, ki az ásványtudomány terén fölvilágosításokkal, sőt helyreigazításokkal szolgál, mindenkor méltánylást érdemel. Ami pedig ELLENŐR Budapest, kedd, február 1. JHSl Schmidt úr végső tiltakozását illeti, erre az a megjegyzésem, hogy ily tiltakozásokkal csak azok szoktak élni, kik azt hiszik, hogy a napilapokat csak felületes műveltségű emberek írják. Nem köszönhetem meg Schmidt úrnak a kellemetlenséget, hogy a közönség előtt saját magam készültségéről kényszerít beszélni. Mindazonáltal nem hiszem, hogy bárki is szerénytelenségnek fogja nekem betudni, ha — ismétlem, kényszerítve Schmidt úr által — ez alkalommal bizonyítom, hogy én, ki az „Ellenőr“ rendes referense vagyok, igenis bírok azon képességgel, hogy kezdők szárnypróbálgatásáról hű tudósítást írhassak. Én nem felületesen készültem pályámra, és alapos készültségemet az illetékes fórum — az egyetem — el is ismerte, midőn a természetrajzból tett tanári vizsgámat elfogadta. Nekem tehát nem csupán előkészültségem, de qualificatióm is van. Nagyon fogok örülni, ha Schmidt úr ezt magáról szintén kijelentheti. Kecskóczy Ödön. HÍREK. Január 31. — Mai mellékletünk tartalma a következő : Állampénztári kimutatás az 1880. év utolsó negyedéről. — Törvényjavaslatok. — Tárcza: A tudományos akadémia ülése. — Idegenek névjegyzéke. —Színházak. — Meteorologia. — Budapesti és bécsi tőzsdék. — A királyné számára a londoni Claridge szállóban nagy lakásokat béreltek ki és tartanak készen. A királyné mielőtt Anglia északi részébe utaznék, Hohenembs grófné név alatt több napig fog Londonban időzni. J — Személyi hírek. Dr. Károly Tódor herczeget, a bécsi orvosok egyesülete dr. Jäger Eduard tanár indítványára legközelebbi rendkívüli közgyűlésén tiszteletbeli tagjává fogja választani. — Prielle Kornélia, a nemzeti színház művésznője február hó 7-én Orosházára utazik, hol Bogyó Alajos színtársulatánál két napon át vendégszerepelni fog. — Márkus Emilia kisasszony, kinek vendégjátéka Győrött oly nagy tetszést aratott, az ottani közönség részéről értékes nyakéket kapott emlékül. — Dr. Faudy Géza a gyermekkórház építéséhez 100 forinttal hozzájárult. — Deák-ünnepély Berlinben. A berlini magyar egylet — mint nekünk írják — jan. 28-án kegyeletes ünnepet ült: Deák Ferencz halálának évfordulóját. Az osztrák egylet szintén képviselve volt az ünnepélyen. A terem falán Deák arcképe függött babérkoszorúval övezve. Az ünnepélyt a berlini magyar egyetemi hallgatókból alakult énekkar a hymnus eléneklésével nyitotta meg; ezután dr. Nagy Dezső ügyvéd tartott nagyhatású emlékbeszédet, melyben az osztrákokhoz is szólva, kifejti, hogy a Deák-ünnep rájuk nézve is a szabadság ünnepe, mert hogy alkotmányt kaptak, azt nagy részben Deáknak köszönhetik. Végre a Berlinben letelepült magyarokhoz intézte szavait, hogy soha se szűnjenek meg magyarok lenni s büszkeséggel gondoljanak arra, hogy ők is tagjai annak a nemzetnek, melynek oly nagy ember, mint Deák, egyszerű polgára volt. Erre Rosenberg szavalt egy hazafias költeményt Petőfitől s az énekkar a Szózat eléneklésével zárta be az ünnepélyt. Ezek után egy osztrák állt fel s örömét fejezte ki, hogy őket is meghivták, szívesen elismerte, hogy az osztrákok is a magyaroknak köszönhetik alkotmányos szabadságukat s kijelenté, hogy nincs forróbb óhajtásuk, mint a magyarokkal vállvetve működni közre a szabadság biztosítására. — Budapest művészettörténeti kincsei a napokban újból megszaporodtak. Ráth György szép gyűjteményébe, 5000 frton, vásárolt egy „Mészárszéket“ Rembrandttól 1639-ből. Ezen kép párja, „Hentesbolt“, ugyanazon évből, a párisi Louvre tulajdona, Pulszky Károly 1000 frton Don Quichote történetének egy jelenetét ábrázoló képet vett, mely eddig több híres gyűjteményben a neves Karel Dujardin művekép szerepelt. A rajta levő rejtélyes aláírást: „D. W. Ascanius“ az országos képtár ideiglenes őre megfejtette. A képet ugyanis Dominicus van Wynen festette, ki a XVI— XVII-ik századon át Rómában székelt „Schilder Bent“ tagja volt. Mint ezen társaság tagja a rendes szokás szerint melléknevet adtak neki. Kortársa Houbracken, — a hollandusok Vasarija, — hosszasan emlékszik meg róla s fölemlíti, hogy mellékneve „Ascanius“ volt. Mivel országos képtárunkban a németalföldi művészet ezen része csak alig van képviselve, Pulszky Károly ezen érdekes művet a gyűjteménynek ajándékozta. Örülünk, hogy Ipolyi püspök példája az országos intézet gyarapításában kezd, hacsak gyéren is, követőkre találni. Megölte gyermekeit és önmagát. Rudolphsheimban lakott egy Odehnal Ferencz nevű 40 éves szabóregény, vad házasságban élve Novotny Antóniával, mintegy hat esztendeje. Volt három gyermekük: az 5 éves Fanny, 2 és féléves Ferencz és egy héthetes csecsemő. A család egy ideje a legnagyobb nyomorban élt, s legutóbb Odehnal elkeseredésében nekiadta magát az ivásnak. Odehnal, ki mint tüzér a 66-iki háborúban sebet kapott fején, tegnap délután a pálinkától holt részegen jött haza. Fél 2 órakor ebédeltek, s annak bevégeztével a gyermekek lefeküdtek aludni. Odehnal elküldte élete párját sajtért, s ez engedelmeskedett. Ezután olyan jelenet következett, melyet csak a nyomor, az ittasság, s ezzel talán az Odehnal fej sebe által okozott téboly idézhetett elő. Midőn az asszony hazatért, egy óranegyed után, nem tudott bemenni a szobába. Megijedt, fölverte a szomszédokat, s azok segélyével betört a szobába. Az ajtón csüggött Odehnal, fölhajtott térddel, holtan; az ágyon feküdt Fanny és Ferencz, hörögve, fejükből patakzott a vér, apró öklöcskéik görcsösen össze voltak szorítva; a másik ágyban holtan, szétzúzott koponyával feküdt a csecsemő. Az ágy alatt találtak egy ácsbaltát, vérrel és gyermekhajjal vason. A szörnyű esemény híre, mint a futó tűz terjedt el a környéken, s özönnel tódultak az emberek a szerencsétlenség színhelyére. A rendőrség Odehnalt és legifjabb gyermekét már holtan találta, míg a két nagyobb gyermek vonaglott meg. Sebeik azonban föltétlenül halálosak, és délutánra már mind a két gyermek meghalt. A magyar czimer használata tárgyában egy kőnyomat a lap értesülése szerint, legközelebb törvényjavaslat fog a minisztertanács elé terjesztetni. E kérdés újabban a német színház igazgatóságának, eljárása folytán merült föl, amennyiben Müller szinezéduláit a magyar czimerrel látta el. — A katholikus lelkészek hagyatékára vonatkozólag a múlt hóban tartott püspöki conferentia azt határozta, hogy pásztorlevél útján rendeltessék el, hogy mindazon elhalálozott lelkészek hagyatékából, kik végrendeletileg 1-ör az egyházmegyei elaggott lelkészek alapjára, 2-er az egyházmegyei pénztár, 3-or a szt. Ist- Iván-társulat, 4-er a szt. László-társulat és 5-öt akár az országos vakok, akár a siketnémák intézete javára legalább egyenként 20, összesen tehát 100 frtot nem hagyományoznak, — ezen összeg hivatalból választassák ki a nevezett czélok javára. Megjegyezzük különben, hogy ezen intézkedés több egyházmegyében már évtizedek óta van gyakorlatban. 1 — A népszámlálás. Sopronban a legújabb kimutatás szerint van férfi 11,111, nő 12,303, összesen 23,414 lélek. ‘ Ebben a sorkatonaság nem foglaltatik benne, mivel a kimutatás még nem érkezett be a városi hatósághoz. — Baján összesen találtatott 19.206 lélek, ezek között 19121 férfi és 10.085 nő; távollevők száma 915, ezek között 646 férfi és 269 nő. Az 1870-ik évi népszámlálás Baja lakosságát 18 ezerben állapította meg, tehát tiz év alatt a szaporodás ezer lélekre tehető. — Ungváron 11.393 lakos van ezek között 5357 férfi, 6036 nő; hitfelekezet szerint: 3736 római kath. 2721 gör. kath., 11 gör. ne., 709 református, 106 evangélikus, 4109 mózes vallásu, 1 felekezetnélküli. — Szabadkán lakosság összes létszáma 61,655. Az 1870-ki nép-számlálás eredménye volt 56323. A 10 évi szaporod ,lat 5332. Érdekes Orosháza szaporodása. 1745. eszténd időben a népesedés 210 lélekre, 1819-ben 8680-ra, 1827-ben 9581-re, 1837-ben 9911-re, 1852-iki népszámlálás adatai nyomán 10915 lélekre rúgott. Az 1870-iki népszámlálás 14554 lélekszámot, az ez évi 1881-dikig 17939 lélekszámot tüntetett fel. Az újabb népszámlálás eredménye Zala megyében: Keszthelyi járásban 24.783, tapolczai járásban 41.653, sümegi járásban 35.323, kanizsai járásban 29.505, pacsai járásban 27.606, Csáktornyai járásban 34.386, alsó-lendvai járásban 40.138, , letenyei járásban 21.951, novai járásban 22.774, zala- ■ egerszegi járásban 33.721, perlaki járásban 35.589. , N.-Kanizsa városban 18.383, összesen 365.457 lélek. Egybehasonlitva az 1870. évi népszámlálással, mutatko- ■ zik szaporodás 32.220 lélek.— A telekkönyvvezetők országos egyletének ma egy küldöttsége tisztelgett Dárday Sándor képviselőinél, őt egy kérvénynek a képviselőházhoz benyújtására kérvén, melyben az egylet azért folyamodik a házhoz, hogy a telekkönyvvezetőknek állami szolgálatba léptük előtt a municipiumoknál eltöltött szolgálati éveik nyugdíjazás esetén beszámíttassanak. Dárday szívesen megígérte a kérvény behajtását s a holnapi ülésben fogja az elnök bejelenteni a folyamodást. — Hogyan lopnak Oroszországban. Orosz lapok hírei szerint a vladikavkaszi bankot teljes elismerésre méltó talentummal lopták már évek óta, anélkül, hogy a gyalázatos üzelmek kiderültek volna. A bankigazgató, a disconto-comité tagjai, a város polgármestere, az Uprawa tagjai mindnyájan színültig töltötték zsebüket a közönség pénzével. A tizenkét tagból álló rablóbanda öt év alatt egy millió rubelnél többet lopott el, ez összegből csak maga Bogdanov, a bankigazgató és testvére a polgármester majdnem félmillió rubelt zsebelte k ki, tehát a bank üzleti tőkéjének több mint egyharmadát. E tizenkét ember korlátlanul rendelkezett a bank pénzével: a betétek egymásután tűntek el, a tőke rohamosan zsugorodott össze, s az állami bank kölcsönei is e jeles férfiak zsebeibe vándoroltak. A hallatlan botrányt a vizsgálóbizottság derítette föl. S mi lett a következménye ? A duma javaslatára, mely egészen a polgármester befolyása alatt áll, az ügyet a szenátusban elütötték. Sőt mi több, a rabló-kompánia costume-ot változtatott, s most a városi közigazgatás más ressortjainál tömik zsebeiket, sőt az azelőtti bankigazgatót is bevették a disconto-bizottság tagjai közé. — Öngyilkos ügyvéd. Lovass József b.-ujfalui ügyvéd revolverrel agyonlőtte magát. Tette indokául anyagi zilált viszonyait említik. Az elhunyt 37 évet élt és családot nem hagyott maga után. — A VII. kerületi templom. A főváros a VH-ik kerületben, a leendő Erzsébetvárosban katholikus plébána és templom felállítását s építését határozta el. Hogy a tervezett diszes templom másfél, sőt két évtized alatt várható felépültéig is az egyházi szertartások végezhetők legyenek, ideiglenes templom építése válik szükségessé s elsősorban ez képezi a gondoskodás tárgyát. A főv. közgyűlés által kiküldött bizottság, felhatalmazáshoz képest 200 tagra egészítvén ki magát, e nagy bizottság ma az új városház dísztermében Ger-óczy K. alpolgármester elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen elnök az ügy előzményeit terjedelmesen ismertetvén, előadta, hogy az ideiglenes templom 15—16000 frt költséget igényel s a kerületi polgárok közül már is, a gyűjtés megindítása előtt Mendl István és a győri Gschwindt Mihály 1000—1000 frtot adtak. (Éljenzés.) Erre a VII. ker. templom építési bizottsága megalakult s az értekezlet éljenzés közt Gerlóczyt elnökké választotta. Adler Antal tudatja, hogy betegeskedés miatt nem vehet részt a bizottságban, de a templomra 50 frtot küld, mit elnök Mendlnek adván át, ez jelenti, hogy Waldenfeld Károly is 50 frtot adott át az ő kezeihez. Az értekezlet a kisebb bizottságnak javaslatát a további teendőkre nézve elfogadta s ehhez képest egy 25 tagú végrehajtó bizottság kiküldését határozta el, mely azután maga alakítja meg úgy a gyűjtő, mint az építész ellenőrző bizottságokat. A gyűjtőbizottság elnökévé Krempa Simon apátplébános, pénztárnokká Mendl István, ellenőrré Gardos Károly választottak. A végrehajtó bizottság a következő tagokból alakíttatott meg: Bubala György, Dobos Ferencz, Emerling Vilm, Fuchs Ignácz, Gardos Károly, Gschwindt Mihály, Halbauer Nándor, Hulitius Károly, Jamnitzky Lajos, Reiner József, Klempa Simon, Mendl István, Morzsányi Károly, Nasztl Mór, Vett Antal, Pucher I., Radocza János, Romeiser V., Schimmer György, Schön József, Schneider A., Sebestyén Géza, Tarcsay János, Weigert Károly, Zettner Ede. — Az Eötvös betegsegélyző egylet elnökétől Stein Mór ügyvédtől és Stranesz Béla alelnöktől ma nyilatkozatot vettünk, mely túlzottnak mondja az egylet tegnapi közgyűléséről egy kőnyomatú lap után közlött tudósításunkat. Igaz, hogy volt botrányos jelenet, de ezt csak egy egyleti tag idézte elő s föllépése a többiek határozott rosszulásával találkozott. Az egészenetnek az volt az indító oka, hogy az illető bejusson a választmányba. Hogy pedig a vagyonkezelés sem volt megtámadható, bizonyítja az, hogy az egylet épen az idén mutatja fel a legkedvezőbb mérleget. — Botrány Páris egyik színházában. Pár nappal ezelőtt több lap hírét hozta, hogy a párisi Variété-színház előcsarnokában egy színésznő miatt olyan zajjal verte meg valaki Meyer Arthurt, a „Gaulois“ szerkesztőjét, hogy a közönség kitódult a színházból. Nem így történt a dolog. Gaétan de Monclint a „Gaulois“ nemrég érzékenyen kigúnyolta, s ez úr a második felvonás kezdetén erkélyszékéről oda hajolt a szomszédos páholyban ülő Meyerhez, s metsző hangon mondá neki: „Tudja-e, kedves Meyer úr, hogy ön meglehetősen kedves modorban szokta az embereket kigunyolni? Önnek meglehetősen szép szakálla van, de minthogy a magasban hideg a levegő, jól tenné, ha szakállát a homlokán hordaná.“ S e szavaknál Monclin meg is rángatta Meyer úr szakállát, ki pálczikájával rávágott Monclinre. A további tettlegességet megakadályozta egy Fould nevű úr közbelépése. A feleket elvitték a rendőrségre, ott kihallgatták őket, s azzal visszatértek helyeikre tovább nézni a „Roussette“ első előadását. Meyer úr másnap kijelente lapjában, hogy ő adott volna fegyverrel elégtételt ellenfelének, de miután ez illetlenül viselte magát, kénytelen volt a rendőrséghez fordulni. Naptár. Kedd, február 1. Nap kel 75. 28 p. nyugj. 5 ó. 1 p. Hold kel 8 óra 17 p. raggel, nyug. 8 ó. 37 p. este. R. kath.: Ignácz püspök vértanú, prot.: Birgotta, görög-orosz. (január 20.) Euthima apostol. A magyar tudományos Akadémia archeológiai bizottságának ülése d. u. 5 órakor. A Kisfaludy-társaság tagválasztó közülése d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében. A fővárosi iparoskor felolvasó estélye 7 órakor. (Ferencziek bazárja I. em.) Felolvasó : Gróf Zichy Jenő. A kereskedelmi bál a vigadó termeiben. A budai kereskedők bálja a budai „Fáczán“ termeiben. A rajztanárjelöltek és művésznövendékek bálja a Hungária dísztermében. A budapesti népnevelők egyesületének tánczvigalma a zenekedvelők helyiségében. Képzőművészeti társulat kiállítása d. e. 9—d. u. 5-ig. — Belépődij 50 kr Iparmúzeum a műcsarnokban d. u. 1/23—V.6-ig. Múzeumban régiségtár d. e. 9-d. u. 1 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 2 óráig. Akadémiai könyvtár d. e. 9—12-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 9— 12-ig. 01s7. gazd. és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—18-ig és d. u 2—4. Állatkert nyitva egész nap. Bergheer szellemszinháza a sugárúton. Holden Fantoches-szinháza a sugárúton. Egyletek és társulatok. — A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése központi választmányának természettudományi csoportja szerdán, február hó 2-án déli 12 órakor az egyetem ásványtani intézetében ülést tart. — A fővárosi egyet f. hó 1-én, azaz kedden d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart, miről az egylet tagjai értesittetnek. — „A budapesti első szegény gyermekkert-egylet. 1881. évi február hó 13-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor, báró Edelsheim- Gyulay Lipótné alelnök lakásán (I. ker. vár, uri-utcza) közgyűlést tart. — Az egylet czéljai iránt érdeklődő vendégeket szivesen látják. Irodalom, színház és művészet. — A negyedik kamarazeneestélylyel a vigadó kis termében Krancsevics quartette-társulata ma vett búcsút — remélhetőleg csak a jövő őszi évad elejéig — figyelmes és az eddigi érdekes estélyeket mindvégig hasonló meleg rokonszenvvel kísérő közönségétől. Haydng-dúr vonósnégyese nyugodt kedélyességével foglalta el a mai műsoron az első helyet, és befejezésül, mintha a programm összeállítói egy roppant nagyot akartak volna taposni a kamarazene fejlődési történetében, Beethoven f-dúr négyesét hallottuk — ismertető jele rengeteg magas opus-száma (135) — nagyszerű szerző utolsó teremtési epochájára valló monumentális szerkezetével és gondolatainak magas röptével. És e két közös classikus kiindulási pont daczára egymástól annyira távol álló szerzemény között a modern kamarazene még élő — nagy örömünkre közöttünk élő —■ nagymesterének Volkmann Róbertnek zongoratrióját b-mollban hallgatta a közönség áhítattal, hogy azután minden egyes tétel után zajos tapssal, őszinte szívből fakadó ovatióval fejezze ki mély tiszteletét az élénk hívásokra, a pódiumon többször megjelent agg zeneköltő iránt, akinek nagy érdemei vetélkedhetnek csak szeretetreméltó szerénységével. A remek szerzeményt imposáns conceptiójával és számtalan lebilincselő detailszépségével Raab Toni asszony, Krancsevics és Rudoff urak igen értelmesen juttatták érvényre. Raab asszony, Liszt tanítványa, aki éveken keresztül tanúsított szorgalom után a dilettantismus fokáról haladt annyira, hogy a hangversenyteremben elég figyelemreméltóan kezelheti a zongorát és ma is Volkmann triójában — eltekintve játékának zajosságától és olykor-olykor kelletlen élességétől — a zongora részben képzettségének és helyes felfogásának számos jelét adta. — Lewinszky felolvasását, mint halljuk, február 8-ról 10-re halasztották. A művész, ki Petőfi, Arany stb. költeményeit fogja szavalni, a magyar költők műveit külföldön is szándékozik bemutatni s igy alkalmunk lesz meggyőződni, mennyire hű tolmácsot nyert benne a magyar Múzsa. A fölolvasás iránt különben rendkívüli érdeklődés mutatkozik, úgy főrangú, mint művészi és tudományos körökben. Lewinszky külön súlyt fektetett arra, hogy kollegái a nemzeti színház művészei külön meghívót kapjanak a felolvasásra. A művész tiszteletére értesülésünk szerint bankettet is fognak rendezni, melyben az akadémia, a Kisfaludy-társaság és a nemzeti színház tagjai is részt vesznek. A vidéken, mint a legújabb összeállítás mutatja, jelenleg 32 színtársulat működik. — Pályázati felhívás. A magyar színész-egyesület tagjai, kik a győri szinpártoló-egylet dráma-, népszínmű-, vígjáték- és operette színtársulatához 1881. év virágvasárnapjától 1882. évi október hó 1-ig terjedő időszakra szerződni óhajtanak, felhivatnak, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényüket, melyben feltételeik szabatos kitétele mellett szerepkörük, betanult szerepjegyzékük és amennyiben ismeretlenek volnának, arczképük is melléklendő, — legkésőbb 1. évi márczius hó 1-ig Kuuk János színházi felügyelő úrhoz beküldeni és ne mulaszszák. Ezen felhívás kiterjesztetik a karmesteri és zenekari állomásokra is. Győrött, 1881. január hó 18-án. A győri szinpártoló egylet választmánya. — A „Tiszarmelléki csárdások“ czimű én zongorára átirt zenedarabokra hirdet előfizetést Palotásy Gyula. A diszes kiállítású füzet három kedvelt lassú csárdást és négy frisset tartalmaz s e hó végén kerül ki sajtó alól. Egy példány előfizetési ára 80 kr., a bolti ár magasabb lesz. A megrendelések levélben vagy postautalvány útján e hó 28-ig Palotásy czimére (Budapest, IV. váczi utcza 13. sz. 33. ajtó) intézendők. Törvényszéki csarnok. — Halálos Ítéletet hozott ma a legfőbb itélőszék, amenyiben megerősítette az eperjesi törvényszék és a kir. tábla Ítéletét, mely Hudi Jánost, halálra ítélte azért, mert unokaöcscsével együtt öcsét Istvánt megfojtotta. Az unokaöcs 10 évi börtönre ítéltetett, de idői közben meghalt. — Kiss Ábris pestmegyei volt törvényszéki jegyző , sikkasztási bűnügyében ma ítélt a törvényszék. Kossuthány ügyész beszéde után Polonyi Géza mondta el védbeszédét, melyben azt bizonyítgatta, hogy védencze sikkasztás miatt nem marasztalható el, mert egyál ,talán nincs bizonyítva, hogy a hiányzó pénzt tényleg f elsikkasztotta volna s el kell fogadni abbeli védekezését, hogy a pénzt elvesztette. A törvényszék vádlottat a hivatali sikkasztás büntette alól felmentette, ellenben a sikkasztás vétségében vétkesnek menta ki s tekintettel , a számos enyhítő körülményekre 6 havi fogházra ítélte. . Ezen ítélet ellen vádlott s a kir. ügyész felebbeztek.