Ellenőr, 1881. október (13. évfolyam, 492-548. szám)

1881-10-10 / 508. szám

Alii, évfolyam: — 508. se, senki, kis kutyáján kívül. Mikor visszafordult, eltévesz­tette az irányt a sok girbe-gurba, ide-oda kigyózó ösvény közt. Végre egy meredek szélére jutott, hol minden útnak vége szakadt. A herczegnő azonban tovább akarta folytatni útját a meredeken lefelé, de — valószínűleg a szá­radó füvön — megcsúszott, s sziklákon, bokrokon keresz­tül jó darabot esett. Azután mintegy félóráig, úgy a­hogy épen lehetséges volt, kőtörmelékeken, csaliton keresztül folytatta útját lefelé az 50 fok szög alatt lehajló mere­deken. Végre egészen összevérezve, bénult karral, széttépett ruhával érkezett egy a vadásziaktól negyed­órányira fekvő erdő széléhez, s itt ájultan összerogyott. Szerencsére ráakadt egy hajtó, Klein Leonhard, kabát­jából fejaljat csinált a herczegnő számára, egy közeli forrásból pedig kalapjában vizet hozott, s azzal életre­­kelte. Azután majd karjára támasztva, majd pedig erős karjaira véve vitte a herczegnőt a vadásziakhoz. A Gröbmingbő­l gyorsan előhívott orvos constatálta, hogy a herczegnő szerencsére nem szenvedett komolyabb sérülést. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszterelnök ma a reggeli vonattal Cséffára utazott. — Szende Béla honvédelmi miniszter a gyorsvonattal Szegedre ment. — Az országos nőiparkiállitást ma zárták be ünne­pélyesen. Délután 4 óra után gyűltek össze a bizottsági tagok, három negyed ötkor megérkezett Kemény b. miniszter s 9 órakor robogott be az udvari hintó, melyből Coburg Lujza herczegnő fekete ruhába, fe­kete kalappal,férje és Bach báróné kíséretében szállott ki. Kemény miniszter és Zichy gr. által röviden üdvö­­zöltetvén, a herczegi pár felment a közönség viharos éljenzése közt a kis terembe, hol hosszú asztal állott zöld posztóval bevonva, közepén gyönyörű virágcsokor­ral. A bizottság tagjai körülülték az asztalt, közepén a herczegnő, jobbra tőle Zichy gróf, balra Zirzen Janka. Zichy Jenő gróf most hosszabb beszédet mon­dott, melyben constatálta a kiállítás fényes sikerét. A kiállítást 80 ezer ember nézte meg s a jövedelem meg­haladja a 9000 frtot. Ezután hálát mondott az ural­kodó párnak, Coburg herczegnőnek, a kor­mánynak, a napi sajtónak, mely az ügyet oly élénk figyelmére méltatta, a jury tagjainak, a végre­hajtó, és a vidéki bizottságoknak. E három­szoros éljennel fogadott beszéd után, Jágócsi­ Pé­­terfi mondott beszédet, mire a herczegnő a következő szavakkal zárta be a kiállítást: „Ezzel az oly szépen sikerült országos nőiparkiállítást befejezettnek nyilvánítom, s kívánom, hogy annak sikere állandó és maradandó legyen. Éljen a haza.“ A közönség lelkes éljenzésbe tört ki, a Kálozdy-nővérek egyike gyönyörű csokrot nyújtott át a herczegnőnek, ki férjével ismételt éljen­zések közt távozott. A távozás után Zichy Jenőt ré­szesítette ovázióban a közönség. — Frankenburg Adolf a jeles veterán író nemso­kára fővárosunk lakója lesz. Elhagyja Sopront, ahol sok éven át a magyarosodás egyik legbuzgóbb apos­tola volt. A város polgármestere Drucker József a Frankenburg távozása fölött érzett általános sajnálko­zásnak szívélyes levélben adott kifejezést. Frankenburg különben f. hó 10-én hétfőn, örömünnepet ül, amennyiben Nagy-Czenken, Széchenyi Béla gróf jószágán, holnap fogja oltárhoz vezetni Gschmeidler Anna kisasszonyt, ki a Carina nevet tette tiszteltté és emlegetetté az operai világban. Írótársunk­at — mint a „Főv. Lapod­ban olvassuk — kegyeletes emlékek kötik Czenkhez s ezért választá azt esküvőjének szinhelyéül. Ott szüle­tett édes anyja s ott kelt össze egykor irótársunk aty­jával. Ott működött egykor ő maga is gr. Széchenyi István mellett. Ma is sok jó barátja lakik ott, köztük Tolnay Antal plébános s kanonok, ki ifjúkori jó isme­rőse, s ki holnap esketni fogja. A tanuk lesznek: Vaszary Sándor nagyczenki tiszttartó, kinek a Fran­kenburg anyja volt a keresztanyja s Gschmeidler Ákos bécsi udvari ügyvéd, Carina k. a. bátyja. Sokan kí­vánnak áldást a távolból e frigyre. Carina k. a. a nem­zeti színháznál négy évig (1863-tól 1867-ig) volt első drámai énekesnő, ki­buzgón, általános elismerés mellett működött, s noha nyelvünket nem bírta, minden szere­pét magyar szöveggel éneklé. Frankenburg pedig hosz­­szas és kitűnő irodalmi működéséért országszerte köz­­tiszteletben áll. E tisztelet lesz kifejezve ama bucsu­­ünnepen is, melyet Sopronban „az irodalmi és művé­szeti kör“ . hó 15-én rendez. Frankenburg ez alka­lommal vesz búcsút társaitól és a közönségtől. Husza­dikán nejével együtt Bécsbe megy az ottani rokonok lát­ta­tására. November 6-dikától kezdve pedig Buda­pest állandó lakói lesznek.­­ A budapesti philologiai társaság Ponori Th­­wrewk Emil elnöklete alatt ma nagygyűlést tar­tott. Elnök megnyitója után, melyben rövid visszapillan­tást vetett a társaság múlt évi működésére s további munkásságra serkentette a tagokat, a titkár olvasta fel évi jelentését. A társaságnak 1881. junius végén 4 tiszteletbeli, 2 alapító s 143 rendes tagja volt. A meg­ejtett tisztujitás alkalmával megválasztatták elnökké : dr. P. Thewrewk Emil, másodelnökké dr. Beöthy Zsolt. Választmányi tagok, fővárosiak: dr. Bászel Aurél, Gar­a­mi Rikárd, Hofer Károly, Köp­esdi Sándor, H­a­­­m­o­s­y Károly, dr. Petz Vilmos, Torma Károly, dr. Kassai Gusztáv, Pi­re­hala Imre, Bermüller Ferencz, K­irály Pál, dr. Simonyi Zsigmond. Vidékiek: Halász Ignácz, H­e­h­e­r­e­i­n Károly, dr. H­ó­m­a­n­n Ottó, dr. L­i­p­p Vilmos, Náta­­f­a­l­u­s­s­y Kornél, dr. O­r­t­v­a­y Tivadar, dr. P­o­z­d­e­r Károly, dr. Ring Mihály, dr. Szamosi János, Ve­ress Ignácz, Petrovics Ferencz. Választás után Geréb József olvasta fel Heinsius Miklós emléke­zetét dr. Fináczy Ernőtől. Október 7-én volt 200 éve, hogy Heinsius Miklós meghalt. Nem volt ugyan szakszerű tudós, mert életének legnagyobb részét dip­­lomatiai megbízások törték ki, de azért nem volt korabeli német tudós, ki vele tudományban mérkőzhe­tett volna. Különösen a latin költők kiadása körül szer­zett elévülhetetlen érdemeket. Roppant sok codexet ta­nulmányozott át és szigorú kritikai methodusa által a szöveg helyreállítását nagyban előmozdította. E felolva­sás után az ülés véget ért.­­ A magyar hirlapíró-egylet becsületbiróságának most nyílt először alkalma ítéletet mondani a következő ügyben. Steiner József a „Hon“ gazdasági tudósí­tója a lap október 5-iki számában a következő nyilat­kozatot tette közzé: „Alulírott ezennel kinyilatkoztatom kartársaim többszöri tudakozása következtében, hogy az itteni magyar leszámítoló bankhoz, köztiszteletben álló bará­taim buzdítása folytán benyújtott pályázatomat vissza­vontam, mert teljesen megbízható forrásból oly dolgok­ról értesültem, melyek későbbi szellőztetése teljesen igazolandja eljárásomat. Steiner József:“ A „Hon“ szerkesztősége erre a következő nyilat­kozattal felelt: „Lapunk esti lapjában Steiner József aláírással a gabonaeladás rovatába beékelve, egy nyi­latkozat jelent meg a szerkesztőség tudta és akarata nélkül. Megjelenésének magyarázata az, hogy a ne­vezett Steiner azzal a megbízatással bírt, hogy a bör­zén kötött alkukról szolgáltasson lapunknak tudósítást. Ennek eddig híven meg is felelt, de ez alkalommal a benne helyezett bizalmunkkal visszaélt és tudósításába oly nyilatkozatot lopott be, melynek tartalma egy oly intézet ellen akar gyanút vagy mit kelteni, mely eddig mindenki részéről csak bizalommal találkozott. Egy a köztárházaknál nyerendő állomás iránt benyújtott folya­modásának tekintetbe nem vétele s e feletti elkesere­dése bírhatta rá Steinert e qualificálhatatlan becsempé­szésre. Hogy ily magán boszujának ne adhasson a jövő­­ben lapunkban kifejezést, a vele való összeköttetést, mint ki megbizhatlan, megszakítottnak jelentjük ki. — Szerk.“ E nyilatkozat eredménye lett, hogy Steiner párbajra bívta Hegedűs Sándort, a „Hon“ főmunkatár­sát, s midőn Hegedűs az elégtétel e módját indokolva nem látta, s a párbajt megtagadta, Steiner ellene sértő nyilatkozatot tett közzé egy másik lapban. Hegedűs most a hirlapiró-egylethez fordult, melynek becsületbirósága a következőleg ítélt: A becsületbiróság Steiner József urnak a „Hon“ I. évi 273. sz. október 5-iki esti lapjá­ban közzétett felszólalását a benne helyezett bizalommal való visszaélésnek nyilatkoztatja, s elismeri, hogy az méltán adott okot Hegedűs Sándor urnak Steiner úr defavoyálására és állásától való fölmentésére, ellenben Hegedűs Sándor úr nyilatkozatának azon kifejezéseit, melyeket Steiner József ur a maga személye ellen inté­zett vétségeknek tekintett, a becsületbíróság az ügygyel szorosan össze nem függőknek és Steiner urat sértően érinthetőknek találta, valamint a mindkét részről köve­telt eljárást nem találta szabatosnak. Mindamellett a be­csületbiróság nem tartja indokoltnak Steiner úr részéről a Hegedűs úrral szemben való föllépést, s nem tartja szükségesnek, hogy Hegedűs úr ezen esetben további eljárásra kényszerítve érezze magát. Budapest, 1881. évi október 8-án, Szontagh Pál s. k. a hírlapírói egye­sület, becsületbiróságának elnöke, Gyulai Pál s. k., ifj. Ábrányi Kornél s. k., K. Kaas Ivor s. k., Láng Lajos s. k., U­rváry Lajos s. k., Hindy Árpád s. k., a becsületbiróság jegyzője. — A katonaság köréből. A „Bud. Hírlap“ szerint a novemberi katonai előléptetés — ellenkezőleg az eddigi jelentésekkel, a honvédség körében is fog válto­zásokat előidézni. Graef altábornagy, József főherczeg honvédfőparancsnok adlátusa, nyugalomba megy és Ghy­­czy tábornok foglalja el helyét, ki egyszersmind altá­­bornagggyá lép elé. Ghyczy és Görgey tábornokok kö­zött kellett választani ennek a kiválólag fontos állomás­nak a betöltésénél; a király Ghyczy mellett határozott. Pacor őrnagy dandárnokká és helyére az őrnagygyá előléptetendő Bernolák százados József főherczeg első hadsegédévé neveztetik ki.­­ A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy ő felsége langenrodei Langer Gusztáv ez­redest, a 32. sz. gy.-ezred (Észté) tartalék-parancsnokát, — a 62. sz. gy.-ezred parancsnokává; zsebeházi Hor­váth Ferencz alezredest, a 9. sz. táb. vadász-zászlóalj parancsnokát, — 32. sz. gy.-ezred tartalék-parancsno­kává, és Schönaich Ferencz vezérkari őrnagyot, és ve­zérkari főnököt a XXIV. gyalog-hadosztálynál, — a 9. sz. táb. vadász-zászlóalj parancsnokává nevezik ki. — Az orsz. középitészeti bizottság elnökévé O­r­­szágh Sándor helyett Rupp Imre városi tanácsnok neveztetett ki. — Öngyilkosság. Kohn Adolf 65 éves cselédhely­­szerzőt ma reggel 7 órakor gránátos utcza 10. szám alatt levő üzletében a házmester felakasztva holtan ta­lálta. Kohn 3 levelet hagyott hátra, melyben négy kiskorú gyermekét a jószivü emberekre bizza. Öngyilkosságának oka ismeretlen. — A Neugebauer-pincze fölavatása Promontoron. Neugebauer Miksa nagy borkereskedő mintegy há­romszáz meghívót küldött szét promontori pinczéjének fölavatására, melyet 1874-ben kezdtek építeni s az idén fejeztek be. A fölavatás ma déli 12 órakor kezdődött. A meghívottak, köztük báró Kemény Gábor keres­kedelemügyi miniszter, Catinelli és Schnierer miniszteri tanácsosok, Miklós Gyula kormánybiztos, Tóth Lőrincz semmitőszéki bíró, számos borkereskedő s nagyiparos. A vendégekkel külön hajó, a dunagőzhajó­­zási társulat „Minerva“ gőzöse indult ma délelőtt 11 órakor. Promontoron legelőször is a pinczét nézték meg, mely bámulatos a maga nemében. A bejárat­nál nemzetiszín posztó volt kifeszítve , rajta e szavakkal : „Isten hozott !“ A pincze számtalan, utczának beillő hosszúságú barlangokból áll, csakhogy ezek Feszty építész tervei szerint, természetesen szabá­lyosan vannak kiásva. Óriási hordók képezték a sorfa­lat jobbra-balra, mindegyik hordó tetején egy gyertya égett, azonfölül, körülbelül a barlangcsoport közepén, egy csomó színes lampion volt fölaggatva egy a királyt, királynét s Kemény Gábor báró minisztert éltető fölirat körül. Ez óriási cseppbarlangba 140 ezer hektoliter bor fér, jelenleg mintegy 80—90 ezer hektoliter van benne, Magyarország legjelesebb boraiból, több mint másfél millió értékben. A pincze egyik nevezetessége a falba épített czement­hordó-pár, mindegyik 700 hektoliter bort tartalmaz; a másik nevezetesség a gyönyörű csa­ládi pincze, vagy a fekete márványba vésett aranyos felirat szerint „Családpincze“. Talaja mozaik, falaiból pedig tíz fehér szegélyű fekete czementhordó feneke áll ki egy arasznyira. A hordók Bertha, Emma, Linda stb. nevet viselnek s a Neugebauer-pincze legbecsesebb ned­vét tartalmazzák. A pincze megszemlélése után következett a gazdag villásreggeli, melyen a miniszter elnökölt. Em­lítenünk sem kell, hogy bor s pezsgő volt a mennyi kellett a legjobb fajtából. Mikor a Roederert s Fleur de Bouzyt föladták, megkezdődött a fölkö­szöntések árja. A házigazda a királyra s a miniszterre, a miniszter a házigazdára s a magyar boripar fölvirágo­­zására, néhányan a sajtóra, Catinelli Miklós Gyulára, Maszák Catinellire ürite poharát. A jó kedv azonban akkor folyt legszélesebb medrében, mikor a déjeuner után az asztalokat a pezsgővel együtt kivitték az ud­varra. Itt a társaság fesztelen jó kedve még azokra is átragadt, kik a reggeli alatt nagyon bele voltak mélyedve az ételek pusztításába. A vendégek öt órakor indultak vissza a hajóval, a miniszter azonban mindjárt a reggeli után bejött Budapestre, a házigazda kocsiján.­­ A meiningeniek tegnap este előadási sorozatuk má­sodik darabját, Lindner „Bluthochzeit“-ját adták elő, mit ha­zai közönségünk, s nagyobbára a vidéki, szintén ismer „V­é­­res menyekző“ czím alatt. A mai előadás sokkal sike­rültebb volt, mint a megelőzők, de sőt mondhatnók, az az élethűség, mit egyes jelenetek megérzékítésével ez este produkáltak, szinte megdöbbentő, s egyenest ide­gennél ragadja meg a nézőt, annyira föl tudja fokozni a közönség minden tagjának képzelő tehetségét. Látni kellett azt a jelenetet, mely magát Szt. Bertalan élét állítá elénk; a színpad nem mutatta ugyan részletét a hugenotta-gyilkolásnak, hanem a király egyik termét tárta elénk, melynek nyitott erkélyén keresztül hatolt be mindaz, ami az éj iszonyait elénk állító: harangzúgást, fegyver­ropogást, az égő házak fölött kavargó lángokat, izzó füstfelhőket, a dulakodó lakosság véres zaját, melyből mint az orgona, úgy emelkedik ki a hugenották kar­dala : „Erős várunk nekünk az isten!“ — s hozzá az őrjöngő királyt, kinek beteg idegzetére úgy hat e ször­nyű zaj, mint nekivadult állatra a vér szaga, fegyvert ragad, kiáll az erkélyre s maga is lődözi az eretnekeket, — valóban olyan volt e jelenet, hogy feledhetlen marad azok előtt, a kik látták. Realismus ez a szónak nem Zolai értel­mében ; bravourja a szorgalmas munkának, melynek ve­zetője kitűnően képzett művészi kéz. S nemcsak a történet­­hűség, a díszletek festése, a bútorok korhűsége, jelmezek stb. voltak teli élettel, de a színészek is úgy tudták szerepeiket játszani, annyira összevágólag, oly átgondol­tan minden szót, minden mozzanatot, hogy az a reszkető láz, mely az öldöklés alatt a király szobájában levőket elfogta, átterjedt a közönségre, mely mér annyira rabja volt e hatásnak, hogy — meglátszott rajta, — a füg­göny legördültekor nem annak tapsolt, hogy milyen jól játszottak, de tombolt azért,mert a navarrai Hen­rik megmenekült. — Egy fiatal reális festő egyszer olyan hűen festett le egy holttestet, hogy az erjedést iga­zán visszaadó színeken valamelyik barátja komolyan meg­­botránkozott. „Ez még nem elég, mondd a festő, azt is aka­rom,hogy meg legyen a festményen a holttest s­z­a­g­a!“ S ezt az élethűséget is el tudta érni a meiningeni társulat. Az utolsó fölvonás azt a jelenetet tárja elénk, midőn IX. Károly és Valois Margit a gyertyák mérgező hatása alatt meghalnak. Midőn a függöny föllebbent, a szín­­padról erős viasz-tömjénszag áradt szét, igazán megér­­zékítve azt, mint halnak el mérges gáz fejlesztése alatt. A közönség annyira uralma alatt állott ez illat ideg­­reszkettető hatásának, hogy szinte érezte azt, miszerint a mérges gyertyák kigőzölgésében megélni lehetet­len, —­s nem mondhatjuk, hogy az illusio nagy ereje miatt minden aggály nélkül szittuk be az illatos levegőt. S midőn ilyen eszközök erejéhez valóban művészi, gon­dosan kitanult előadás is járul, természetes, hogy a hatás, minő a tegnapi is volt, — rendkívüli. A meiningenieknek mondhatjuk, gyakran válik ártalmukra az a mintaszerű külső kiállítás és korhűség, mivel előadásaikat fokozni szokták. Elannyira, hogy a közönség teljesen ignorálta játékukat, sőt ha észrevette, hogy valamelyik darabon jól mulatott, szívesen hajlott arra, hogy tulajdonképen a kiállításon mulatott. S a tegnapi előadás is azt bizonyí­totta be, hogy a társulatnak vannak kiváló művészi erői is, akik rendkívüli szorgalommal egyesítik tehetségüket, s a lelkiismeretesek a rájuk bízott feladatok teljesítésében egészen a legapróbb részletekig. Első­sorban említendő meg közülök Teller (IX. Károly), ki azt az őrült-, be­teg-, babonás-, gyermek és zsarnokból összekevert ször­nyeteget, a királyt nagy erővel, nem ritkán megrázó szenvedélylyel adta. Voltak olyan jelenetei — minek a hugenották öldöklése és a haldoklás — midőn játéka igazi tapsvihart idézett elő. Berg asszony többször át­gondolt, művészi igazsággal mutatott be egy-egy elhi­hető vonást Katalin ördögi, s gyakran hihetetlen alak­jából. A szereplők közül dicsérettel említendők még :Ann J Roser asszony (Margit) és Werner asszony (Fon­­tages marquise). A színház egészen teli volt. — Hol­nap Kleist Henrik egyik legjobb műve, „Prinz Friedrich v. Homburg“ kerül szinre. ELLENŐR. fiwlstpekt, hétfő, október 10. 1881. kaptár Hétfő, október 10. Nap kel 6 ó. 13 p., nyug­. 5 ó. 20 p. — Held kel 6 ó. 48 p. este, nyugszik 9 ó. 38 p. este. B. kath.: Borgias Berenez, m­ot.: Gida. görög orosz: (szept. 28.) Kariton, zsidó: (tisri 17.) Abdias. Gazd. és tanszermúzeum a Köztelken d. e 10—12 és d. u. 2—4. Képzőművészeti társulat állandó képárucsarnoka sugárúti palotá­jában. Múzeumban természetrajz és népismetár 9—1 óráig. Múzeumi könyvtár 9—1-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. Akadémiai könyvtár 3 - 7-ig. 1 Állatkert nyitva egész nap. Akadémia II. oszt. d. e. 10 órakor havi ülést tart. 1 Császárfürdőbe hajó indul minden órában, a nagy gyógyudvar­­ban zene. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Páris, okt. 9. Árutőzsde. (Este.) Búza okt.-re 32.75, novemberre 32.75, novembertől 4 hóra 32.75, első 4 hóra 32.75 fok per 100 kig. Liszt kilencz márkás októberre 69.30, novemberre 69.30, novembertől 4 hóra 69.25, első 4 hóra 69.25. Ke p c z e o l a j októ­berre 77.25, novemberre 78.—, deczemberre 78.25, első 4 hóra 79.— fik. Szesz októberre 65.50, novemberre 65.50, deczemberre 65.50 fik Első 4 hóra 65.50, Búza, olaj, liszt,szesz csendes. New-York, okt. 9. Petroleum New Yorkban Phila­ delphiában 7.%, liszt 640.—, búza 151.—, szeptemberre 150.25, októberre 153.—, novemberre 156.50, szállítási dij 4.—. KÖZLEMÉNYEK. Az országos gazdasági egylet gróf Szapáry Gyula elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen mindenekelőtt Ordódy titkár tett hosszasabb jelentést a gyümölcskiállitásról. A jelentés tudomásul vétetett, miután L­i­p­­­h­a­y Béla dr. mint a kiállítási bizottság el­nöke még azt hangsúlyozta, hogy a kiadási költségeket azért kelletett magasabbra tenni, mert a fényesen meg­tartott nőiparkiállítás után egy országos egylet szegé­nyes kiállítást nem rendezhet. Ezután K­o­r­i­z­m­i­c­s László felkérésére gr. Keglerics Istvánt a belyei kirándulásról tesz jelentést. Az előadást éljenzéssel fo­gadták, s Korizmics indítványára mindenekelőtt az elő­adónak köszönet szavaztatott, s ezután elhatároztatott, hogy Albrecht főherczegnek egy az összes választmány által az elnökség utján átadandó köszönő levél küldessék, egyben köszönet mondatott a bizottságnak, és végül Ordódy Pálnak, ki saját költségén volt kint s lefényké­pezte az egyes részeket, valamint az uradalmi tisztség­nek is; a jelentés később ki fog nyomatni s szétosztatni a tagok között. Ezek után néhány elnöki intézkedés je­lentetett be Korizmics által s tudomásul vétetett. Az István-telki iskolában annyira szaporodott a tanulók száma, hogy egy tanár már nem képes feladatát megol­dani, azért az igazgatóság egy legalább 500 frttal java­dalmazott segédtanár alkalmazását kéri. Cziráky Já­nos a költségvetésre utal, melyben e kiadás nincs fel­véve, de tekintettel a szükségletre, Szapáry elnök oda módosítja a kérdést, hogy az István telki igazgató bizassék meg egy segédtanár keresésével, a választmány pedig intézkedjék a javadalmazásnak a költségvetésbe leendő felvételéről. Bejelentetett, hogy ez évben 3 egyén végezte a cursust, s jövőre 33 tanuló jelentkezett. Budapesti áru- és értéktőzsde Október 9. Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) A búzaüzlet, ma a hanyatló new-yorki árak következtében lanyha irányzattal nyílt meg, a kí­nálat sürgős volt, különösen alsórendű árut sürgősen kínálták, a malmok igen tartózkodók voltak s árengedményeket követeltek, finom áru 5 krral, alsóbbrendű 10 krral olcsóbb, elkelt 14000 mm. A többi gabonaneműekben változatlan árak mellett folyt le az üzlet. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések ju­tottak tudomásunkra: Búza, tiszavidéki 200 mm. 79 kis 13 frt 15 kr, 100 mm. 77 kis 12 frt 90 kr, 300 mm. 77 kis és 100 mm. 76 kis 12 frt 85 kr, 200 mm. 76.5 kis 12 frt 90 kr, 100 mm. 76 kis 12 frt 90 kr, 200 mm. 76 kis 12 frt 80 kr, 400 métermázsa 76.5 kilós, 300 mm. 75.7 kis, 100 métermázsa 75 kis 12 frt 85 kr, 100 mm. 75.5 kis 12 forint 70 kr, 100 mm. 76 kis 12 forint 85 krajezár, 300 mm. 76.5 kis 12 frt 90 kr, 300 mm. 75 kis 12 forint 70 krajezár, 200 mm. 75 kilós 12 frt 70 kr, 300 mm. 75.4 kis 12 frt 75 kr, 150 méter­mázsa 74.8 kilós 12 forint 55 krajczár, 100 métermázsa 74.5 kis és 100 métermázsa 75 kis 12 frt 80 kr, 400 mm. 73.5 kis 12 frt 47 kr, 100 mm. 73 kis 12 frt 80 kr, pestvidéki 100 mm. 77.5 kis és 100 mm. 77 kis 13 frt, 100 mm. 76 kis 12 frt 45 kr, 100 mm. 76 kis 12 frt 50 kr, 100 mm. 76 kis 12 frt 50 kr, 200 mm. 76.6 kis 12 frt 55 10. 700 mm. 76 kilós 12 frt 65 kr, 200 mm. 74.5 kis 12 frt 55 kr, fehérvári 200 mm. 75 kis 12 frt 45 kr, 860 mm. 73 kis 12 frt 50 kr, 200 mm. 773.8 kis 12 frt 45 kr, felső vi­déki 200 métermázsa 76.6 kilós 12 forint 65 krajczár, északi 100 mm. 78.3 kis 12 frt 65 kr, 100 mm. 73 kis és 100 mm. 77.4 kis 12 frt 67 kr, 200 mm. 77 kis 12 frt 70 kr, 200 mm. 77 kis 12 frt 50 kr, 300 mm. 77 kis 12 frt 85 kr. Határidőüzlet: Szokványbuza tavaszra 13.23 p., 13.20 áru, őszre 12.58 pénz, 12.62 áru. Budapest, Ambiyánszky A. könyvnyomdájából, Z­a­u .av T­ 1 S 15 pénz, 8.40 áru, őszre 7.93 pénz, 7.96 áru. Ku k o r i c k brájus-jun.-ra 1882. 7.47 frt. pénz 7.52.áru. Gabon­a prifit. (Külön tudósítás.) Búza ma jobban lett kínálva, malmaink csak olcsóbb ár­u­ , "­ akartak vásárolni, minthogy ma már búzakészleteik va­n, -k kényszerítve voltak 5, sok esetben 10 krral olcsóbban adni mi..., tegnap. Forgalom 20000 mé­­termázsa. Rozi lanyha. Árpa csendes. Tengeri üzletnélkü­li. Zrb változatlan. Határidőre a hangulat nem lett lanyhább, a forgalom nagyon korlátolt maradt, lísancebuza októberre 12 frt 60 kr pénz, 12 frt 65 kr áru, usancelouza tavaszra 13 frt 20 kr pénz, 13 frt 25 kr áru. Bánáti tengeri 1882-ki május júniusra elkelt 2560 mm­ 7 frt 52 kr és 2500 mm. 7 frt 47 kron. usancelouz­a Győrben átvéve ok­tóberre elkelt 1400 mm. 7 frt 66 kron, tavaszra 8 frt 45 kr pénz, 8 frt 50 kr áru. Értéktőzsde. A mai forgalom alatt szilárd volt a hangulat, de az üzlet csak csekély maradt. Osztr. hitelr. 371 30—371.60, Magyar hitelr. 378.50-en kelt, 4%-os magyar ár. járadék 90 75 — 90.70, 6°/0-os magyar papirjáradék 89.65-89.60. Délben Osztr. hitelrészr. 371.20, Magyar hitelr. 378.25-en, 4%-os­ magyar ar. járadék 90.70 . Budapesti hajóforgalom, október 8. A Duna balpartján a kö­vetkező vizi járművek köttettek ki : m : Stágli Ferencz m. h. 8000 db. koczkakö Bogdányból. — Mikulai János m. h. 10,000 db koczkakö Szobbról. — Weisz ,Jakab m. h. „Olga“ 1011 mm. búza Szobbról. — Weisz Jakab m. h. „Ilonka“ 1799 mm. búza Zombor­­ból. — Wallenfeld Károly m. h. 80 kbm­. falkö Zebegényböl. — Ugyanez m. h. 8 kbm. falkő Visegrágról. Ugyanaz 80 kbm. falkö Bogdányból. — Luczenbacher Pál ut. 16. sz. m. h. 328 kbm. tűzifa Újfaluból. — Pancsovai gőzhajótársaság csav.­gőzös 1546 mm. árpa, 1837 mm. tengeri, 358 mm. búza, 44 hekti. bor Pancsováról. — Pancsovai gözhajótársaság csavargőzös 704 mm. árpa, 1488 mm. búza, 1557 mm. tengeri, 333 mm. olajpogácsa Pancsováról. — Bró­­der Márton m. h. 172 kbm. tűzifa Verőczéről. — Luczenbacher Pál ut. m. h. 326 kbm. tűzifa Szobbról. — Füstös János­­ dereglye 70 mm. márványko Váczról. Színház. Budapest, hétfő, 1881. október 10-én. Nemzeti Stzillel sz. Des Millets Földényi De Boines Komáromi A HOL UNATKOZNAK. François Sántha Vigjáték 3 felvonásban. Irta Pail- Grille herczegnő Sz. Prielle K­leron F. forditotta Huszár Imre. Dérán grófné Felekiné Loudan marquisné Lendvayné Lerac Bercsényi Raymondné Molnárné Céran Roger Náday Villiers Susanne Csillag T. Raymond Halmi Watson Lucy Márkus E Toulonnier Hetényi Saint Réault báróné Sántháné­­ Saint Réault Egressy Arriegoné Békéssy I Tábornok Kovács De Boines báróné Györgyné ' Virot Pintér Garab Kőrösmezei Kezdete 7 órakor. Népszínház. I Marvezsol Komáromi J. Olivett Koáromi M. OLIVETT LAKODALMA. Batild Hegyi Aranka Operett 3 felv. írták H. Chivot­ió újvár! . és A. Duru. Lartimon Pintér Iff herczeg Solymosi Barnaszu Y. Kovács Merimák Kassai Szolgáló Ágostom B. Valentin Kápolnai Kezdete 7 órakor. Holnap : Nemzeti szinház : „Romeo és Julia“, Nagy opera 5 felv. írták Barbier Gy. és Carré M. Forditotta Ormay. — Népszínház : „A falu rossza“, 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. írta Tóth Ede. Felelő­s szerkesztő: Hindy Árpád. SoRenz lovarda a váczi kör-ut és alkotmány-utcza sarkán. MT Ma hétfőn 1881. okt. 10. Este 7 órakor. Nagy előadás. Julius Caesar nagy kiállitásos darab, újonnan rendezve és szinre alkalmazva Benz E. igazgató által. A 4-szeres hajtó­iskola. „Cony“ iskolajó Elisa kisasszony által lovagolva. Bő­vebbet a falragaszok által. Holnap hétfőn előadás. Mély tisztelettel RENZ ERNŐ, igazgató. Gyapju-utczai német szinház. Ma hétfőn, 1881. okt. 10-én. A meiningeni fejedelmi udvari színház tagjainak hetedik vendégjátéka: Der Prinz von Homburg. Szinmű 4 felvonásban, irta KLEIST. Kezdete 7 órakor.­­A Bécs városi sorsjegyek október he 1-én végbement húzása alkalmával az o. é. 10.000 frtnyi harmadik nyeremény egy általam kiadott ígérvényre esett. .A. CS. ]SÍT-földhitelintézet 3° 10-es záloglevél sorsjegyes húzás már október 15-én. Főnyeremény 50,000 frt, ígérvények csak 1 frt és bélyeg. Eredeti sorsjegyek mindenkor kaphatók. Tőzsdei meg­bízásokat jutányosan eszközlök és felvilágosításokkal kész­ségesen szolgálok. BLEIES DÁVID, bank- és váltóháza, Budaepst, váczi-utcza és Kristóf-tér sarkán. Első os. leír. szab. dunagőz-hajózási társaság. Október 10-dikétől kezdve a feláras HELTMENETEK a vámház és Óbuda között beállittatnak és csak óránként az egész órákban fognak ezen helyi hajók a Vámház, Óbuda és Újpest között közlekedni. Budapesten, 1381. évi okt. 5-én A magyarországi forgalmi , igazgatóság.

Next