Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1881-01-01 / 1. szám
II Január 1. •‘»ac v lí kézbji >*«• , . ok". iudajestro ’i ti 'áse fö. f-* ' l«tt • jó: a Kolozsi megye kiizgyülése, (Eis! nap dec. 26.) Az első n. tárgyalásairól tegnap hozott referádánkat még a következővel egészítjük ki : Az alispáni hivalhoz 13893 egy darab jött be jegyzőkönyvre, s ebből csak 150 var, el- ! látatlan. A pénztári kezelt* semmi kivánni vejét ' sec Lagy fenn. ! 'T'. Un már ez indokL-.. a‘ arodottségünk mely '1|na atun kivál' - 'I *szt‘ v°. vMt. Anderwert eredetileg mega is azr.badelini árt legszélsőbb árnyalatához tartó vC, mely - 1 1 a’ tban, midőn a szövetségi tanács tagjává lett konfliktusba került. A „Bund“ czimü lap akiket írja erről : Midőn a tanács biztyos socialistikus áskálódások melyek a országot a barátságos szám* államokkal konfliktusba honi fenyegetők, köteltségsírü komolysággal fellépett: ezzel meseszadt a jó viszony Ander11 Oit s a racuu_s ■ • t közt. Azóta úgy a me .z olasz és franczia Svájcz radikális kt .lón . .ratikus gyűlölettel s makacs szívóssággal uhözték. A mi a szövetségi tanácsban e pártnak nem tetszett, ezt ú frand a vélt renegátnak rótták fel. Személyes gyengeségek, melyektől végre is egy halandó sem bent, mértéktelenül felfuvattak és minden lehetős verzióban publicáltattak. Midőn 1881-re szövetségi elnökké választatott, a radikális párt a szövetség tanácsokban a szavazattól való tüntető tartózkodással éreztette vele kegyvesztett voltát, lett politika, barátai bizalmatlanságának e jele kétségkívül ilyen sértő Anderwertet. A választás után nagy sátva támadt a sajtó egy részében. Az új szövetségi elnököt tollal és rajzonnal tényleg a sárba gázolták. Az illető sajtó ez alkalommal oly elvadulást és brutalitást mutatott, mely minden becsületes svájczi embernek arczába kergeti a vért. Anderwert hátrahagyott levele e szavakkal végződik: „Ők akarták feláldoztatásomat , legyen meg nekik.“ A szerencsétlen elnök vagyoni viszonyai a legnagyobb rendben maradtak. A bonczolás tetemes szerviváltozásokat tüntetett ki az agyvelőben ; az agyvelő és a nagy ütőerek elcsontosodását s tetemes szívtágulást, úgy, hogy Angerwertnek az utóbbi napokban uralkodott szellemi elernyedése és melancholikus hangulata igen könnyen érthető. Midőn ekkor a „Nebelspalter“, az „Andelfinger Volksblatt", a „Züricher Post“ támadásai jöttek, a testileg és szellemileg leteg ember nem volt eléggé képes az ellenállásra, s áldozatává lett a lelkiismeretlen sajtó támadásainak. Ugyanez alkalomból azonban a „Neue Züricher Zeitung“ így ír : Betegvelejű emberről, ki szellemi erejét tűrni látja, kinek az orvosok a legrosszabbat , agylágyulás és bárgyuságot helyezték kilátásba, nem lehet vitatkozni, midőn ez tetteiben beszámíthatatlan, tulizgatott, és elveszti annak tudatát, a mivel állásának és hazájának tartozik. Az állam legelső emberét más mértékkel lehet és kell mérni, mint a magánembert. Jellemes és tiszta öntudatu embernek jobb példát kellett volna adni s tényekkel bebizonyítani, hogy magasan áll az ily durvaságok fölött. A ki ily támadások elől visszahátrál, gyönge ember, s ilyen soha se álljon államnak élére.“ Görög határkérdés. Erre a legújabb „keleti kérdésre“ és a választott bíróság kérdésére vonatkozó hírek nagyon zavarosak. Berlinből Írják a Pol. Korr.-nak 27-ről : A porta egy bizottság a helyszínére kiküldését, Angolország új értekezlet összehívását akarja javasolni, míg más hírek szerint minden hatalom elfogadta a választott bíróságra vonatkozó javaslatot a Németországtól szükségesnek jelzett feltételek mellett. E feltételek legfontosabbja, hogy t. i. Törökország és Görögország kijelentsék készségüket, hogy a választott bíróság ítéletének alá fogják magukat vetni, alig fog beteljesedhetni. Athénben eddig mindig úgy nyilatkoztak, hogy az 1879-ki berlini értekezlet által Görögország javára tett engedményekből nem engednek egy hajszálnyit sem. A szultán sem akar engedni jogaiból. Mindamellett még valószínű, hogy a vitás felek egyike elfogadja a választott bíróságra vonatkozó javaslatot. Azt hinné az ember, hogy a porta érdekében van a választott bíróság elfogadása, mert majdnem bizonyos, hogy a választott bíróság az 1879-ki értekezlet határozmányait a porta javára fogja megváltoztatni. Görögország csak a háborúban keres orvoslást. Athénben azt követelik, hogy Európa az 1879-ki értekezlet határozatainak teljesítéséért szálljon síkra, de nem remélik, hogy Európa ezt meg is tegye. Ily viszonyok közt a háborút látják mentő eszköznek, mivel remélik, hogy győzni fognak. Csakhogy ez a remény nagyon vérmes és a játék igen veszélyes. Számítanak segítségre is, de kik fognak a görögöknek segíteni. Csak Angliát és Francziaországot lehet tekintetbe venni Anglia annyiban, amennyiben a görög elemet arra akarja használni, hogy az oroszoknak a Középtenger felé való előnyomulásukat gátolja. De Anglia segítsége nagyon bizonytalan. Föltéve, hogy a görögök vesztenének, békéért kellene könyör s rögniök s ha a porta okos mérsékletet tapasita-l irántuk. Angolországra nézve nem volna közvet’ ’ ' “1 Természettsra, ez eset\ '’ % butulása Konstantinápolybao nö , . c. 1roszország ellensége a görö«De azért Konstantinápoly még nem .ez' ill, . keleti kérdés bizonyos idő volna halasztva, s annak egy ténye/ágra nézve kedvezőtlen keletbe ér, nem ragadna fegyvert. A görög vószínűleg nem okozva Angolországpont a Gladstone miniszterium bukáiddig nem következik be. I)c ha ez megtörténik, akkor Görögország annyira angpid, hogy megteszi azt, amit ma lel : jelent ki. t. I. leteszi a fegyvert, mi- *“• • volna. így tehát a török-görög húrc »dinf^zésére nézve nagyon f.intos mojen* ír. « s, hogy meddig marad a GladstoneMarhalevél .2,bS' darab i. litt/ttett k, ©» TFODATiOM eo MfTV^ÖTET Irodalmunk 1880 ban. Az „Egyetértés“ érdekes visszapillantást vet a magyar irodalomra az 1880. évben. A visszapillantást azzal vezeti be, hogy a magyar regényirodalom emelése érdekében az év elején üdvös mozgalom indult volt meg Jókai kezdeményezésére. De az üdvös mozgalom, szépirodalmunk nem kis hátrányára, megmaradt phrazisnak. Elenyészett Jókai apellációjának mégis volt eredménye. Egy kis mozgolódást idézett elő az által, hogy fölhívta ügyeimet a külföldi selejtes és erkölcstelen irodalmi gyártmányokra, melyeket a magyar közönség közt nyakra-főre terjesztenek s elfogatják azokkal a mi jeles kiadóink által egészen ’lagon hagyott helyet, s olvasni valót visz közönség nyakára. A füzetes vállalatok áporodnak. A könyvek és olvasmányok szerzési módja kiterjedt komoly, tüdvekre és könnyű olvasmányokra K Aigner Lajos, a Révai torhalmi füzeteket indítottak meg, éyeket, elbeszéléseket, verset és részietekben. Ezek elég jól kéz .sokat. Sőt harmadik regény• váll?’ g „Humorisz*kus könyvtár“ ezt látszik, hogy a pa*ns olvasmáo' de szoruljon és Paul Kock ' .,ő emléke fölgalvánizáltassér_a ere nem vagyunk kiváncsiak. Szép.Ujazanunkban most is Jókaié a koszorú, s legyen ;s az minél tovább. Akármennyit akármeddig mindig biztosítva számára, annyi borostyám ültetett már eddig. Három regényt írt ez évben . „Tegnap“ saját politikai lapjában jelent meg,a „Mater Pétert“ most kezdte el a Révai-féle negényvilágban“.Az „Aszszony kisért“, az „Üstödén“ jutott először az olvasni vak közé, s an Aigner adta ki a „Magyar regénycsarnokban. Napilapjaink közül apríeti Napló“, a „Magyarország“ és az „Egyezés“ közöltek még eredeti regényeket. Ezek közül önállólag csak a „Magyarország“-ban megjelent „Simund párbaja“ jutott könyvpiaczra, két vastag köttien. Szerzője, ifj. Ábrányi Kornél, egyike tehetséges íróinknak. De ez a társadalmi regénye pongy-,eft és ne kézkes. Megjelentek még a következő regények : „Viktória“, 3 kötet, irta Vasvári Fericz. (Arad) „Apa és leány” Sziklai Jánostól. „Alaranyhaju asszony“, Gőz ’’ Degrétől, Beniczkyné Bajza Lenké* ' ’sztárhegyes lapokban jel , e ezek még kiadója vika Lajostól közöl miczhii eredeti regényt. Gy pár egény uj kiadást ért. Eu.w _,ezni való egy év alatt regényirodalmunk. Költészetünk Arany „Toldiszerelmé“-nek sugáraiban sütkérezett, mely a mű év végén derült föl. Arany „Aristophanes“ frditásában az idén megjelent két kötetét is büssén helyezhetjük a mérlegbe. Sárosy Gyula össes költeményeinek kiadását Aigner ép most nyitotta meg; ugyanő a régi irodalomlan tiszteltreméltó Vitkovics Mihály költeményeit is kiadh. Ezek a múlt költészetére vonatkoznak. A veterán Pados Jánostól „Myrius lombok“ az ötvenes években megjelent költemények új kiadása, a még korábbi évtizedekben kultivált futtákban írva. Szász Gera „Újabb költeményei“, melyeket egy kötetben a Petőfi-társaság épen nost adott ki, a legtartalmasabb kötet újabb lyri költészetünk könyvei közt. Báró Pongrácz Emi „újabb költeményei“ nem nagyon csattogó caklóink közt az elején említhető. Jön azután a következő czimjegyzék: „Dalok“ Bagyik Ferencrél ; „Dalok a tengerről* Kompolthy Tivadartól , „fatvarista dalok“, melyekben vidámság nyilvánul névtelenül jelent meg. „Éjszakák“, Somló Sádortól, „Költemények,“ Nagy Károlytól, (Debpczen.) „Költemények,“ Szalay Sándortól. (Kanizs.) „Karola költeményei“ (Pozsony.) Várjuk Vajda Jánosnak sajtó alatt író költeményeit. Endrődi Sándor a uratásával tett kísérletet, s igy a kis Virga Gyula költeményeinek sajtóiból kikerülését nemny nap múltára jelentik az m szók. Az akadémia és Kisfaludy-társaság verses pályázatai meddők maradtak. Az akadémia Marczibányi-féle jutalmára pályázott s leginkább fölemlitett „Szép Ilonka“ az Aigner féle „Szépirodalmi csónakokban“ fog megjelenni. F parsesorinr-dr. Széchy Károly műve és az akaduniai királya írugár íranya miatt ítélték el. Szépirodalmi rangkból jókora vaskos ,és vált tozíttc- taizima kötetet idolt a Kisfaludy-társaság ti Szász Károly ául szerkesztett szegedi „Arfizkönyvbtín.“ Smltsük meg itt ugyanc tár : Isu.az „ Évkönyvei“ is. I Petoá-társaság Balázs Sándortól adott ki egy kötetet „Elbeszélések“ J czim altatt es Száaz Vertól egy tragodikát, „Srolandnét“, melyben a lyrii és epykai rész kerekedik a dráva a fölé. Bwse„ a Petőfi-társaság kiadásábán Teleki Sándortól Emlékeim“, akár mint elmés rajzok, akkár mint namoire. Hamar végére jutunk a novelláknak és kisebb prózai szirodalmi műveknek, ha még ilsoroljuk, hogy Csiky (ftiként „Elbeszélések«, P.«-*161 má.*fil IIi .jiir.n ,T:’,Tflle-vi, ! ' „Mindenütt és sehol* czimen apróbb rajzolt úgynevezett csevegések, Mathózer Mártontól H soncz) igénytelen .Elbeszélések“ jelentek meg! És amit itt felsoroltunk, ez nemcsak nitrából összeállított vonásait adja szépirodalmuotnak. Irodalmunk bármely ága gazdagabb evvél. Nagyot emelkedett e memoire-irodalom, melyben meglehetős szegényes állapotunk egyszerr gyarapodott számos emlékirattal. Kossuth „Iraki a személyes élmények 6lj krónikája, mely a zénetirásnak is forrásmüve marad, még p2(15) nemcsak hazai viszonyainkra, nemcsak történt adalokra, hanem a fenséges szellemre is. A többi eralékirati művekben nem ily nagy és nem igy tükröződnek le, de azért érdekesek. Itt van Teleki Sándortól ,Emmelynek kiadsát még folyatja a Petőrsazág; Pulszky Ferencztől „Életem és kor rm“, Frankenburgtól „Bécsi élményei“, melyek a szerző memoirájait egészítik ki, Jakab Elektől „Szabadságharczunk története“ és Molnár Györgytől „Világos előtt“ szintén személyes benyomások hatásait eszközük. Művészet- és társadalomtörténeti szempontból nincs eddig érdekesb könyvünk, mint „Déryné naplója.“ Kazinczy Ferencztől is csak most jelent meg végre életrajzi műve, irodalomtörténeti forrásaink növelésére : „Pályám emlkülete.“ Itt áttér az „Egyetértés“ történelmi, jogtudományi, természettudományi, archeológiai és tanügyi» irodalmunknak 1880-ban világot látott productumaira s ismertetését e szavakkal rekeszti be. A mozgkonyság kisebb vagy nagyobb mértékben mind a irányban nyilvánul, sok téren örvendetesen növekszik. Az olvasók közönyéről sokat lehet tággan hallani, s ebben van is iigazság, de az is igaz, hogy a nagy közönség figyelmét egyszerre,oly sok felé fölhívják, hogy a közöny vádjából mindenesetre le kell számítani a közönség túlságos igénybevételét. A sok hírlap, a politikai küzdemek a szorosan vett irodalomnak soha sem kedveznek, de nagyon sokat tes*0^ az érdeklődő közönse növekedésére. * * Emléktábla. Hug^ Victor születéshelyét Besançonban emléktábsul jelölte meg a francziák rokonszenve. — V ^leplezés nagy ünnepélyesség közt folyt le. Hugót, az ünnepély alatt barátja Meurice Pál kiviselte. Este a színházban Stamband Alfréd Josztá! - 'ők a közoktatásügyi minisztériumban ünnen b- Jászét mondott, majd díszelőadás volt. 4e * Mayi'a’’ —*»-«•-*0.,a művésznő. Farkas Adelnek hívják azt a szép fa , hölgyet, aki czimbalomjátékával tavalyban sok babért aratott, s a ki az idén is megídv,t kapott angol hangversenyeken való közreműléirére. Az ifjú művésznőt, Bertók Sándor tandra walesi herczeg, a ki hallgatta játék .■ m. v*i -egdicsérte. Jelenleg Farkas Adél kisassópesten tartózkodik. * * Az „Arad és Vidéké ekfeesztője újévtől kezdve Varga János arai véd (a Babark könyvének szerzője) lesz. Borci Nándor visszatér a fővárosba. Sümegi ” lesz a nevezett lap segéd-szerkesztője. * * * Sarah Bernhardt szerem viszályai czimü röpirat jelent meg egy szép 'cggel ,w- Yorkban. Óriási hirdető kocsi haladt át a és utczáin, négy ló vonta kábító, siketítő cső ge,ty, - csörömpöléssel. A kocsira a mondott c is óriási hetükkel írva. Számtalan gyerkőc, eddig csak az újonnan feltalált kitűnő fél'-', pomádé, nadrágszij, mesterséges vaj stb hu- t tartalmazó czédulákat szórogatták szét közötségben, most e vonzó s bár indiskrét zitnnc biró röpiratokat adogatta potom áron, csak 2 centen. A röpirat minden oldalán négy- or-' ször verik az olvasó fejébe, ho^y Sarah k* ~r harolt a világ legnagyobb‘vesznője, a tra királynőié a ^^szto testi brinya mellé is , un teremtés, a ki valaha deszkára levett^A mi szerelmi viszonyait illeti, amit leginkább kíván tudni az olvasó, a röpirat szerint azokkal csak mellékesen, majdnem akarata ellenére foglalkozott, a mennyiben kérdéses testi bajai daczára is minden férfit, akivel érintkezik, lángra gyújt. Ami gyermekeit illeti, azok atyját is megnevezi a röpirat. Az első esete egy hirlapíróval volt, a ki az akkor még gyermekleányt az után felfedezte s besegítette Párisba ; mint színházi növendék, egy császári kamarással válta föl a hírlapírót, s mikor már az Odéon sokat emlegetett tagja len, Napoleon herczeggel szőtt viszonyt, a kit III. Napoleon császár követelra a f 7 ovgf ~ —- - .a 1 j /, ban elkelt topiratnak me,, tuzella: a reklám teljesen sikerült. A .atüm , hatás óriási volt és Sarah Bern’ .»dte meg a színigazgató most , nyert vele legtöbbet. » .eu, tehet 800-zal kevesebb a mit évint. Vadáajegy 132 darab adatott ki 954 forint értékben, mit a megelőző évekkel összevonlitva többlet constatálható. Az országgyüli képviselők száma is szaporodott. Fegyelmi birság 840 fokot szabatott ki. A községi nyugdijalap november végén 1900 forint 40 kr volt, mely jelenleg2000 forint k- 1 állhat. Levélhordó táskák készítésére pályázat nyittatván, vállalkozó Walser Ferencz budapesti gáros lett. „ Kihágások száma a felső kerületben kisszedést, az alsóban pedig szaporodást mutat. Tüzeset egygyel kevesebb fordult elő, mit a múlt évben, a kár általában nem nagy. Öngyikossági eset ez évniegyedben volt. Őszi vetés a gyalui járásban elég jó, valamint a b.-nunyadban, kolozsvári fán és a morcban is kielégítő. Az örrényesi, almási és a teke járásban (kivéve a Kolozs és Tek veláse) gyenge. A kisbirtokok földhitelintézeténél 43,5 e frtot tesz az alapitvány, melyet az egyes községek maguk tettek, átlag számítva ebből minteg, 20% folyt be. Az öszsz községek szükségletéről teendő jelentés, mivel még 10 község beterjesztése hiányzott, a tavaszi közgyűlésre haladtatt Az apathiji-szánzrágeni útvonal kavicsozá-a Kolozsmegye vette volt ki, melyet azonban idő folytán Horovitznak adott át, ki azért a megye átmundalt, ,ha 4% tartozik adni, s illetve 10 forintot." Az árvaszéki elnök jelentéseszerint hatásköre alá tartozó ügykb. 1321 adatoa be ez év folytán, melyből 315 drb elláttattám maradvi, egy dijnok alkalmazása szükségessé vált; a munka ez évben 1200 számmal szaporodott. Dr. Nagy József m. főorvos jelentéséből az tűnt ki, hogy az egészségi állapotok kedvezők s a viszonyok kedvezőbbek a mult évieknél . A járványos hetgségek főkép nagyon apadtak, s hol elé fordultak, lefolyásuk enyhébben történt. Állatorvos Weinhold jelentése szerint a szarvasmarhák között inkább a vérhas mutatkozott, mig a juhok közötti métely pusztított s pedig szerfölött nagy mértékben. Az első napi gyűlést ez orvosi jelentések bezárták. (Második nap decz. 30.) . Mkodik napi gyűlésen a főispán megnyitót beszéde után Rettegi aljegyző felolvassa a szó- Imonkéró-szék jelentését, melyből kitűnik, ha a majorság! pénztárnál a munka annyira melszaporodott, hogy rgy r- :des ,, nők alk Imazáil(iáZc4'.u usj' t.»» Az árvaszéki el°ók is ezzel kapcsolatosan inditvány^ja, ho.^7 az árvaszékhez ez évre adott egy dijnok n évre is rendszeresittesék. Ládi •--Fétér és Mező-Örményes községek vásár vámur'^)az Al állandó választmány nem hagyta h anem UJ szabályzatot Idolgozott il, megerősítés végett a miniszteriuroz töltejesztni óhajt. Szabolcs várnegynek a közigazgatási rendszer megváltoztatása tárgyában tett átirata tudomásul vétetett ívnivel e tárgyban a miniszteri kezdeményezés marrmegtörtént. Heve megye kölyiségének Lengyelorskr felszabadítása tárgyában itt akiratát, bármennyire osztozik is a lengyel nemzeti iránt felmerült általános azerületben, tekintve a fenforgó körülményeket, a megye jelenleg csak tudomásul vette. ifölozsvnu város különségnek a Bariba ellen elköveutt gyalázatos katona, nevesület tekintetében tett átira .cak a kat-'Ui- -)üni *' törvények megini'-' » té. kilót feliratban itr. • '-o' meginditá#tra vofi&tk-' «za • .ig, raiuiin mór ti lattájp téttítfr* oak ! ii J misülik, nion módosítás«- hogy j 3 j .myin n -T..00 megj irtuk.*, áon -tu udomdsul, mert miot sajnálattal erazon ezr. J i'sztikara kőzett találtatott atang ogy-n, mely ezred legbayséee v megyeoktól 'ij"nczolintik. S ezt a keztíyulósljegT zöknöyvbe lett.ro/,ta vétetni. Az alist.n kitűnő beszédét a őzgyülés nagy éljenzéssel fogadta. Gyirmáti kétségkívül eddig is birta a vk.pei ye közseretetet, de e közszeretet a közigazg.tási enquetten kifejtett valódi alkotmányos /és szabadelvű nézetei után még óriásian nevel. dett Bizony a mii időkben kevés egy egy von a szereplők közt, ki a népszerűséget nem nt. vo jy.ia “ j Cii't ő : «kit n megett a tormány• •» •' A ■ ' óit kénykerülve ink (‘skéki. -nek ah- -rá» bői f.,