Ellenzék, 1902. január-június (23. évfolyam, 1-145. szám)
1902-01-02 / 1. szám
Kolozsvár, 1902. írták zászlajukra. Ezalatt értem el a függetlenségi pártnak eljárását és magatartását. Természetesen távol áll tőlem annak — a mit ezen párt sztratégiájának vagy taktikájának kell nevezni — bírálatába bocsátkozni. Tisztán csak az érvelés szempontjából, mint állításom illusztrációját hozom föl a következőket . Ott van például a hadsereg különválasztásának kérdése. A függetlenségi párt követeli az ödzó magyar hadsereget, azonban nem megy bele a delegációba. Mit pedig arra nézve, hogy a hadseregnek intézményét, szervezetét, költségvetését, egyszóval annak minden csinját-bűnját megismerje, — mert ez a megismerés a szétválasztás okszerű keresztülvitelének conditio sine qua non ja — okvetlenül szükséges, hogy részt vegyen egy oly testületnek működésében, mely épen ezzel a matériával foglalkozik. A gazdasági szétválasztást illetőleg természetesen a dolog nem jár ennyi nehézséggel és hosszasabb előtanulmányokat nem is követel. Különben erős meggyőződésem, hogy a dolog odautni ezen kormány és kormányzati rendszer alatt nem fog, mert föltéve azt az esetet, hogy amit az osztrákok renitencziájának neveznek, odavinné az állapotokat, hogy a mi kormányunk az önálló vámterületnek nemcsak jogi álláspontjára, hanem tényleges álláspontjára is helyezkedjék, akkor amint szokták mondani, maguk az osztrákok jönnének, mégpedig ész nélkül, hogy megkössék a kiegyezést. Amennyire én az osztrák viszonyokat ismerem, daczára annak, hogy folytonosan ránk licitálnak és az ő torzsalkodásuknak árát velünk akarják megfizettetni, mégis az utolsó leheletig ragaszkodnak a közös vámterülethez, miután az rájuk nézve élő kérdés, mert rossz portékájuk számára oly biztos piacot sehol sem találnának , mint nálunk. Én magam beszéltem nem egyszererről osztrák gyárosokkal, kik közül sokakat személyesen ismerek és akik nekem őszintén bevallották, hogy amely pillanatban felállítják nálunk a vámsorompót, azonnal gyáraiknak mintegy expoziturait fogják nálunk fölálltani, olyannyira életkorkérdésnek tekintik, hogy a magyar fogyasztást számukra biztosítsák. A gazdasági munkások segélypénztára. — Az első esztendő". — Még csak egy éve annak, hogy az 900 : XVI. t. c. alapján életbe lépett az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély pénztár. Mikor ez az emberbaráti intézmény megkette üdvös működéseit, mindet, felé igaz örömmel fogadták a magyar gazdasági munkásnak — a föld népének — ezt a leghisebb jó barátját. Az új törvényt csakhamar elnevezték a szegény ember törvényének, mert a józan magyar munkás gyoran belátta, hogy ezt a törvényt csakis az ő javára alkották és fölismerte azt is, hogy egyedül ennek a törvénynek köszönheti, hogy most már biztosíthatja magát afelől, hogy időre,edjére, munkaképtelensége idejére, nem kell korusbotot fognia. Ez a törvény senkire sem erőszakolja, hogy tagja legyen a segítő pénztárak. Kinek kinek kényére hagyja, hogy beirakozik-e vagy nem iratkozik be a segítő pénztárba. A törvényhozás bölcsen járt el, amidőn abból indult ki, hogy akarata ellen semin sem fog az uj törvény segíteni. AZ „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1902. január 2. A sir Allan felesége. — Angol regény. — AzEllenzék“ részére fordította Amia. XXI (Folytatás.) (42) A lady Gertrud és az ő férje közt levő bizalmasságra vonatkozólag, Netta nevetett volna azon feltevésre, hogy gondolati a féltékenység árnyával vannak kiszínezve. Fiatalságában és szépségében biztosan érezve magát, ő bátran mosolyoghatott egy olyan eszmén. Mindazonáltal fagyos lett a modorában és ez a változás bosszantotta a férjét. Nem tudta elképzelni, hogy fiatal felesége miért volt oly hallgatag és midőn beszélt, miért volt oly hajlandó lady Gertrudnak minden állítását kérdőbe vonni. Hogy a dolgok még rosszabbak legyenek, a sógorasszonyok között vitatkozás támadt. Dewar asszonytól meghivást kaptak. Marcia rögtön visszautasította, azt mondva — — Nem szokásunk városi emberekkel barátkozni. — Ez nevetséges megkülönböztetés — jegyző meg Netta, nevelve. — Akár nevetséges, akár nem, te nem fogadhatod el — mondá M’rcia, határozotsággal. — Ahhoz lesz még egy pár szavam ! — viszonzá Netta. — Lady Harlech, én azt gondolom, hogy kegyed nagyon szereti a mulatságot, a A .M. Szót írja a többek közti. A székelység pusztulása nemzeti szerencsétlenség lenne. S ebben a válságos pillanatban erról értesültünk, hogy akadt a magyar közéletnek egy kiválósága, aki a székely nép megmentését határozta el. Bárki lenne e férfi, ha igaz szívvel és komoly szándékkal kezdené a mentést, a leglelkesebb örömmel kellene őt üdvözölnünk Annál nagyobb örömünk telik a hírben, mert oly férfi vállalkozott a mentésre, a kinek múltja biztosítékul szolgál a feladat megadására a kinek helyzete, értelme és jelleme lehetővé is teszi, hogy a táncot, lawn tennis, és mindent?—mondá lady Gerrud kérdőleg. — Netta nagyon keveset tud az oyan időtöltésekről — szólt közbe sir Allan — mág soha sem volt bálban; ő teljesen hamisítatlan. — Ha jól meggondolta volna a szavait, valószínű, hogy nem tette volna azt a megjegyzést. Eégaz hozzá, hogy a Gertrud szeme olyan kétséges értelmű kifejezéssel találkozót az övével, hogy ő megdöbbent. Nem ezért, mert szemrehányó volt volt, az annál sokkal többet jelentett és ugyanabban a pillanatban a Gertrud levelében levő czélzásra emlékezett, Netta azonban maga mellett felvette a harczott. — Nem voltam igazi bálban, de táncoltam. — Hol? Spábana? Lady Gertrudnak a hangja tele volt érdeklődéssel, sir Allan mogorva arczot csinált. — Netta soha sem volt Spában — mondá; ő csak a gyermekbálokban távozott. — Honnét tudod? — kérdéselta élénken, türelmetlenül vetve fal a fejét Te nem voltál mindig az én őrizőm. Kellemetlen szünet állott be. Marcia és Getrud pillantást váltottak, mely a lehető legvilágosabban azt fejtette ki: .Milyen szánalomra méltó nevelési* és sir Allan, látva azt a pillantást, szégyelte a felesége viselkedését. — Mi lett Louisból? — kérdó lady Gertrud. — Szemtelen volt és elküldtem — válaszoló sir Allan, lopva Nettára tekintve Nettának az arcza kipirult és a szemei szikráztak Szerencsétlenebb társalgási tárgyat alig lehetett volna választani. Régvolt ily mozgalmas s izgatott tisztviselő választás Beszterczén, amikor a románok a szászokkal egyesülve sorompóba álltak, hogy személyes bosszújukat kiélesítve, éreztessék erejükkel a nekik nem tetsző tisztviselőkkel szemben. Most, amikor eme tisztjüket valószínűűleg utódjára gyakorolták, sikerült is tervük, amennyiben Bodó naszódi főszolgabírót kibaktatták. Sajnálatos körülmény, hogy egy fedhetlen jellemű, régi és kipróbált tisztviselő egy frakció önkénykedésének ki van téve. A gyűlés tíz óra után kezdődött s látható izgatottság közepette megválasztották egyhangúlag az alispánt, tiszti ügyészt, árvasrékei elnököt és főjegyzőt, a régieket. Egyhangú szavazással betöltötték a benerryei főszolgabírói állást is Lányi Godofréd volt főszolgabíró személyében. Utánna feszült kíváncsisággal következett a jaádi járási fzolgabirói állás költése. Itt Szabó Orexter a volt főszolgabíró — Látom, hogy kegyed nincs egy véleményen sir Allan i*! — mondá Gertrud mosolyogva, mialatt ilváncsian nézte a fiatal asszonyt. — Louis igazságtalan bánásban részesült, mondá Netta röviden. — Édes Nettám, ne bolygassuk ismét ezt a tárgyat. Már vitatkoztunk róla és én megmagyaráztam neked az okaimat. — Azok nagyon rosszak voltak. A barátnőd elbe terjesztem, tegyen a biró. — Az teljesen szükségtelen és nem is érdekes. — Arról nem vagyok bizonyos, mondá Netta nevetve. Most mindletet tudok Louisról egy kis madár mindent megmondott nekem Sir Allan komolyan bosszankodva, felállott az asztaltól. Netta látta, hogy a férjét kényelmetlen helyzetbe hozta és örült rajta. * * * — Én azt gondolom, hogy ők nem nagyon boldogok — mondá Gertrud Marciénak az elmenetele előtt. Nagyon sajnálom Allant. De az nem látszott meg rajta és a látogatását nagyon kielégítőnek talála. — Én nem tudom, hogy mi történt Nettával viszont, Marczia. Soha sem láttam, hogy így viselte volna magát, ahogy ma tette. — Gondolod, hogy azért olyan, mert féltékeny reám? kérrdó Gertrud elé,gólt mosolylyal. Valaki elfogulttá tette irántam. — De te nem gondolsz vele ? mondá Marcia komolyan, ő hamar túl teszi magát azon, semmi sem bántja őt hosszasan. — Oh, én nem törődöm azzal a válaszoló lady Grr'rud Az ék vékonyai béle a hatalmamban van és nagyon különös volna, ha nem használnám a lady hátrányára. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat a IX-dik évfolyamába lép a most beküldött I. füzetével. Kilencz éves pályafutásán felküzdötte magát e minden zenebarátnak, nélkülözhetetlen hangjegy folyóirat, hogy minden zongorán és salonban feltalálható s hogy a legszámottevőbb hazai és külföldi zeneszerzőket számíthatja munkatársai között. 1902 évi I. füzete a következő tartalommal jelent meg: I. Lányi Ernő „Kinyílott a fehér rózsa“ magyar dal. — Illő tisztelettel kellene viselkednie és ha most nem veszed kezedbe a gyeplőt, sohasem teszed azt. Meg kellene neki mondanod, hogy nem beszélhet olyan szabadon veled és rólad. Attól félek, hogy nagyon elkényeztetted, de meg kellene őt leczkéztetned. — Talán igazad van — viszontá sir Allan komolyan. — Megpróbálom a tanácsodat követni. És most midőn a ragyogó napfényben sétált, arról gondolkozott, hogy mit mondjon , miképpen figyelmeztesse a fiatal feleségét arra, hogy nem mutatott kellő tiszteletet iránta? — Ö érezte, hogy Nettától nem érdemelt ilyen bánásmódot. Ö nem kívánta az általa tett áldozatok hosszú sorát felemlíteni — az nemtelenség lett volna, de érezte hogy ő sokat szenvedett él, hogy ha Netta igazán szeretné, nem sértené őt úgy a hogy tette. — Attól félek, hogy Marcziának igaza ven — gondolá sir Allan szomorúan. Elkényeztetem őt. — Egy pennyt adok a gondolataidért! — kiáltá egy édesen cengő fiatal hang, amint a levelek zápora hullott a sir Allan fejére. A báró se - fel nézett — tényleg mindenfelé, csak oda nem a honnan a levelek jöttek és Netta élevezte a tréfát. Végre megtalálta őt a zöld lombok között. Egy remete sem tudott volna a Netta kedves arcjának és igéző modorának ellentálladi. — Én az erdő szelleme vagyok ! mondá nevetve. És a folyó szelleméhez megyek lakni, ha nem ígéred meg, hogy mosolyogsz és nem csinálsz olyan mogorva arczot a milyennek látom azt. A sir Allan arcza szelídült. (Folytatása következik.) A józan magyar munkás saját sorsának maga a kovácsa. Nem szereti a minden áron való gyámkodást. Maga akarja megkülönböztetni a jót a rossztól és most is bebizonyította, hogy szívesen sorakozik az egyedül az ő javáról életbeléptetett intézmény védszárnyai alá, mert a saját szemével látja, hogy ez az emberáti intézmény az ország legtávolibb vidékein is milyen nagy gonddal ápolja és istápolja azokat a gazdasági munkásokat, kik segélyére szorulnak. A segélypénztár egy évi működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyan baj, melyet munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmíves nép családját örökre megfosztják a kenyérkeresettől. Még csak egy esztendeje, hogy a segélypénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 7600 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni. A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodó a bajba jutott embergyógykezeléséről és anyagi támogatásáról, hogy b Megége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együtt az irgalomkenyéren tengődni. A beállott baleset 59 földmivelőt megölt. Mind az 58 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segélypénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak. A beállott baleset a segélypénztár tizenhat tagját, a megejtett orvos vizsgálat szerint, mindenkorra munkaképtelenné tette. Ezekben az esetekben a központi igazgatóság szintén a legméltányosabban és a legnagyobb gyorsasággal intézkedett és ma már mind a tizenhat munkkaképtelenné vált tag élete fogytáig részesül a törvény által előírt anyagi támogatásban. Ezek a számok világosan beszélnek és egytől-egyig hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát. Világban látható ezekből a számokból, hogy segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a kétségbeeséstől. Az emberbaráti intézmény üdvös működése bizonynyal az oka annak, hogy a segélypénztár tagjainak száma olyan gyorsan emelkedik. Mert eltekintve attól, hogy az 1900. XVI. t. sz. 8. §-a alapján a gazdák által kötelezőng biztosított cselédek száma mintegy 500.000, a segélypénztárba beiratkozott rendes és rendkívüli tagok száma is már elérte a 13 000 et. A segélypénztár igazi emberbarát működése buzdította bizonynyal arra a királyi herczegeket, főrendeket, a képviselőház tagjait, nagybirtokosokat, a különféle kulturális pénzintézeteket, a vármegyéket és községeket hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypótár alapító tagjai sorába. És bizonyíyan ez az oka annak is, hogy sz. év végéig beiratkozott 1000 alapítóig 150.000 koroával gyarapította azt a vagyont, melynek egyedül az a hivatása, hogy a föld népét támogassa, istápolja. A székelyek megmentése, ELLENZÉK ezért elérte, s vállalkozott oly alkalomból, mely még szebbé teszi a nemes szándék fenkölt voltát. Madarast Beck Nándor, a Magyar Jelzálog Hitelbank érdemekben gazdag elnöke , kiváló férfi. Most ünnepli ez intézetnél töltött vezérigazgatói, illetve elnöki működésének harminczéves jubileumát, s ez ünnepélyt méltóvá kívánva tenni, az a nemes, hazafias szándék érlelődött meg lelkében, hogy a székelység anyagi megmentésére vállalkozik. Úgy tudjuk, hogy ez ügyben alkalma volt nemcsak a székelység képviselőivel, hanem Széll Kálmán miniszterelnökkel is értekeznie s tudomásunk van arról, hogy a mentési akció bizonyos módozatait is már alapos mérlegelés alá vették. Mindenekelőtt szó van arról, hogy a válság szélére sodort székely gazdákon konverzió után segítessék. Már fentebb említettük, hogy a szerncsétlen székely népnek 8—10 százalékot is kell üzetnie a hitelezők pénztárába. Arról van tehát szó, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbank magához váltja a székely nép adósságait,igy kiszabadítja a népet a nagy ki-mat-teher alól s jóval alacsonyabb kamat-kedvezményét nyújtja neki. A szerencsétlen kisbirtokosok tömege bámulatos kamatkedvezményéhez jutni, amilyent a nagybirtokosok ingatlanai nyernek. De még mást is jelent miradarasi Beck Nándor mentési akcziója. Jelenti azt, hogy a székely nép, mely a legutóbbi válságok folytán megmhantatott, felszabadulna a lidércnyomás alól, s oly intézet adósává lenne, amely amellett hogy rendkívüli kamatkedvezményt nyújt, a maga üzleti szoliditásával, méltányosságával erkölcsi támaszt is képez, szemben az oly hitelezőkkel, akiket erkölcsi szempontok egyáltalán nem vezetnek, vagy nem vezethetnek. Hogy ez a mentési munka lehetővé váljék, s a kisgazdák helyzetén segíttessék, az a terv, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbank a székelység központján, Székelyudvarhelyen fiókot létesít, mely az ügyeket intézze. Mivelhogy mostan a Jelzálog Hitelbank ezer forintnál kisebb kölcsönt nem ad, a székely kisgazdákra való tekintettel, a kölcsönösszeg minimuma ötszáz forintban állapittatik meg, s igy lehetővé tétetik, hogy a kisbirtokosok adósságai is konvertáltassanak, s az igénytelen földmiveseek az olcsó kamat kedvezményéhez jussatat Levél. Tiszta fildi Beszterczt Naszódban. Besztercze, de ez 30 győzött, a mennyibe személyes kiváló tulajdonságai biztosították neki a többséget s igy a szász párt is beadta derekát minden oppoziczió nélkül. Megválasztása általános lelkesedést keltett a járásban. Utána következett a naszódi állás betöltése. Három jelölt volt kandidálva: Bodó a volt főszolgabíró, László Zoltán aljegyző és Pokoli László szolgabíró. Nagy zaj és tiltakozás támadt, a kandidáló bizottság eljárását meg akarták támadni, de az elnöklő főispán nem engedő vita tárgyává tenni a javaslatot. Névszerinti szavazást kértek a románok melynek eredménye az volt, hogy László Zoltán lett a naszódi járás főszolgabírójává. Egyhangúlag lett erre megválasztva még Hunyadi óradnai főszolgabíró (a régi) — mire a kisebb állásokat is, leginkább a régiekből töltötték be. r • • i iiiii Az államvasut újjászervezése. Huszonkét új üzletigazgatóság. Az az országos mozgalom, amelyet a magyar államvasutak tisztviselői szolgálati viszonyaik rendese és fizetőmeg javítása érdekében indítottak, úgy látszi, meghozza a várt eredményeket. A kereskedelemügyi miniszter az államvasutak igazgatóságával tárgyalta a vasúti alkalmazottak kívánságait és megállapították, hogy azok mind jogos alapokon nyugszanak. Az államvasutak mai szervezete avult, túlhaladott, miért is — mint teljesen megbízható forrásból tudjuk — a miniszter elrendelte, hogy az államvasutak mai szervezete teljesen átdolgoztassék és pedig oly módon, hogy 1903 évben a magyar államvasut rendszerében a porosz vasutak mintájára szervezhető legyen. Az új szervezet tervezetén már dolgoznak is a kereskedelemügyi minisztériumban. Az újjászervezésre vonatkozó tervezet elkészítésével a miniszter Mándy Lajos miniszteri tanácsost, a vasúti ügyek osztályának főnökét bízta meg, aki kötelezve van arra, hogy a munkálatokat 1902. év végéig befejezze olyképen, hogy a magyar államvasút ügykezelése, személyzeti ügyei már 1903 évben a munkálatok alapján teljesen szervezhetők legyenek. Az újjászervezés alapján a magyar államvasutak alkalmazottainak minden sérelme orvosoltatik és lehetőleg minden kívánsága kielégítést nyer. Ez annál is érthetőbb, mivel a vasút alkalmazottak előtt, amikor kívánságaikat írásba foglalták, a porosz vasúti alkalmazottak rendezett állapota lebegett. A tervbe vett újjászervezés teljesen felforgatja a mostani vasúti állapotokat. A mai üzletvezetőségek megszűnnének és helyettük egyenként 1600 kilométer területtel üzletigazgatóságokat állítanak föl. Ilyenformán *az ország területén legkevesebb huszonkét új üzletigazgatóságot szerveznének Az üzletigazgatóságok alá tartoznának az üzleti felügyelőségek, gépészeti felügyelőségek, a távirdafelügyelőforgalmi felügyelőségek, a távirdafelügyelőségek és a műhelyfelügyelőségek. E felügyelőségeket megfelelő távolságban állítják föl olyképpen, hogy minen üzletigazgatóság területén több különböző felügyelőség működnék. A fellálítandó igazgatóságok ekként lesznek elhelyezve, hogy azok a kerület közepére essenek. A vasúti végrehajtó szolgálatot az üzletigazgatóságok felügyelete alatt a kerületekbe beosztot üzleti felügyelőségek, gépészeti felügyelőségek, forgalmi felügyelőségek, távirati felügyelőségek és főműhelyek végzik el. Valamennyi igazgatóság és felügyelőség pedig a minisztériumból kormányoztatik. Miután a magyar államvasut a porosz vasutak mintájára szerveztetnék, mint érdekes adatokat soroljuk föl, hogy a porosz birodalomban húsz üzletigazgatóság, 234 üzleti felügyelőség, 74 gépészeti felügylőség, 83 forgalmi felügyelőség, 20 láirda felfegye Harlech kisasszony nem értette meg ez ő furfangos barátiéját. Most, miután a házasság tényleg megtörtént, nem látta annak a szükségességét, hogy éket használjanak ellene, de sokkal inkább félt Gertrudtól, mint, hogy bárminő magyarázatot kérjen tőle. * Kellemes délután volt, meleg és derült és Netta örvendezve, hogy a ház kényelmetlen légköréből menekülhetett, egy hosszú sétára indult még a lady Gertrud elutazása előtt. Netta igerlékeny és izgatott hangulatban volt, de a napfény és a mozgás eloszlatták a rossz kedély pókhálójáig Gertrud jelenlétének és a Maricia pártfogói modorának a kellemetlen hatása eltűnt. Netánuk a kedélye oly változékony volt, mint a nyári felhő. Szinte elfelejtette, hogy bosszantották; a napfény és az édes nyári jég oly vidámá tették. — A férjét látta közeledni és pajzánságában rögtön elhatározta,hogy megtréfálja. Egy pillanat alatt felmászott egy tölgyfára és a terebélyes ágak közé elrejtve magát, ott várta a férje közeledését. Az Allan arcza eléggé komor volt. A felesége viselkedése és Marcziának az arra tett megjegyzése felett gondolkozott. — Meg kellene feleségedet tanítanod, hogy társaságokban jobban viselje magát — mondta volt Marczia. A báró e szavak igazságát érezve elpirult, de igyekezett a felesége viselkedését menteni. — Ő nagyon fiatal — mondá gyöngédséggel. — Az bolondság. Nem találtad Salainak arra, hogy házasságra lépj vele. Legalább hálával kellene viselkednie irántad. — A hála a legutolsó érzés, amit a feleségem szívétől kívánok nyerni. Harlech kisasszony mosolygott. Itruír 2. lőség, 79 főműhely és 73 műhelyfelügyelőség létezik. A magyar vasutak újjászervezésénél ily arányban állíttatnak föl e felügyelőségek, csupán a szám változik abban az arányban, amilyen a különbség a két vasút területe között. Hogy a vasutak a vasúti forgalom kérdéseiben abban a helyzetben legyenek, hogy a forgalmi érdekeltek jogosult kívánságainak mindig megfelelhessenek, a vasúti üzletigazgatóságok, valamint a miniszter mellé külön tanácsadó testületeket szerveznének. A személyzeti ügyek szintén rendkívüli módon javulnának. Több magasabb állás szerveztetek, miáltal a tisztviselők előléptetése gyorsabb lesz, a tisztviselők javadalmazása pedig előnyösebb. A kiadás mindazonáltal nem igen emelkednék, mivel a forgalmi szolgálatot nagyobb részt a vasúti altisztek teljesítenék s a hivatalnokok csupán a felügyelettel lennének megbízva. A minisztériumban az újjászervezés tervezetének elkészítésén a nyilvánosság előtt dolgoznak Amikor a vasúti alkalmazottak legutóbb is nagygyűlést óhajtotik összehívni, a miniszter maga vette elejét a további mozgalomnak azzal, hogy az üzletvezetőségek tiszviselőivel közöltette a küszöbön álló reform munkálatokat. Tanügy. Értesítés. A kolozsvári Ferencz József m. kir. tudomány-egyetemen az 1901—1902. tanév II. felére a beiratkozások a tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzat 24. §-a értelmében 1902. évi január hó 7-én kezdődnek, ugyanezen hó 18-ig bezárólag tartatnak. Akik ezen határidőben valamely elháríthatatlan akadály miatt személyesen nem jelentkezhetnek, a tanulmányi, fegyelmi és leckepénz-szabályzat 25. §-a értelmében a fennebb megszabott határidőn belül tartoznak akadályoztatásukat igazoló hiteles okmánynyal felszerelt és az illető kar dékánjához intézett kérvényben elős egyeztetésüket kikérni s meghatározni azt az időpontot is, amikor személyesen megjelenhetnek s behatásukat úgy a questurában, mint az egyes tanároknál teljesíthetik. A határidő azonban február hó 14-én túl nem terjedhet. Egyleti élet. Az Országos Közegészségi Egyesület Kolozsvár vidéki osztálya 1. évi január hó 4-én, délután 5 órakor az egyetemi közegészségtani intézet (Mikó-u 1. sz) tantermében népszerű felolvasó ülését tart. Előadó : Hencz Kálmán dr. Tárgy A száj és a fogak ápolásáról. Vetített képekkel. # A Zene Conzervatorium közgyűlése decz. 29-ikén a tagok kellő számban meg nem jelenése következtében meg nem tartathatom, tisztelettel értesítjük az összes tagokat, hogy a közgyűlés 1902. jan. 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor fog megtartatni a zenekonservatórium helyiségében. Tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. Zárszámadás és költségvetés. 3 Az alapszabályok megváltoztatása. 4. Esetleges indítványok. Kérjük a tagokat, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Kolozsvárt, 1901. decz. 30. Gr. Béldi Ákos, elnök. Dr. Csengeri János titkár: IRODALOM.