Ellenzék, 1902. január-június (23. évfolyam, 1-145. szám)

1902-01-02 / 1. szám

Kolozsvár, 1902. írták zászlajukra. Ezalatt értem el a füg­getlenségi pártnak eljárását és magatartá­sát. Természetesen távol áll tőlem annak — a mit ezen párt sztratégiájának vagy taktikájának kell nevezni — bírálatába bocsátkozni. Tisztán csak az érvelés szem­pontjából, mint állításom illusztrác­ióját hozom föl a következőket . Ott van például a hadsereg különvá­lasztásának kérdése. A függetlenségi párt követeli az öd­zó magyar hadsereget, azon­ban nem megy bele a delegációba. Mit pedig arra nézve, hogy a hadseregnek in­tézményét, szervezetét, költségvetését, egy­szóval annak minden csinját-bűnját meg­ismerje, — mert ez a megismerés a szét­választás okszerű keresztülvitelének con­ditio sine qua non ja — okvetlenül szük­séges, hogy részt vegyen egy oly testületnek működésében, mely épen ezzel a matériá­val foglalkozik. A gazdasági szétválasztást illetőleg ter­mészetesen a dolog nem jár ennyi nehéz­séggel és hosszasabb előtanulmányokat nem is követel. Különben erős meggyőződésem, hogy a dolog oda­utni ezen kormány és kormány­zati rendszer alatt nem fog, mert föltéve azt az esetet, hogy amit az osztrákok reniten­­cziájának neveznek, odavinné az állapotokat, hogy a mi kormányunk az önálló vámterü­letnek nemcsak jogi álláspontjára, hanem tényleges álláspontjára is helyezkedjék, akkor amint­ szokták mondani, maguk az osztrákok jönnének, még­pedig ész nélkül, hogy meg­kössék a­ kiegyezést. Amennyire én az osztrák viszonyokat ismerem, daczára annak, hogy folytonosan ránk lic­itálnak és az ő torzsalkodásuknak árát velünk akarják megfizettetni, mégis az utolsó leheletig ragaszkodnak a közös vám­területhez, miután az rájuk nézve élő kér­dés, mert rossz portékájuk számára oly biz­tos piac­ot sehol sem találnának , mint nálunk. Én magam beszéltem nem egyszer­­er­ről osztrák gyárosokkal, kik közül sokakat személyesen ismerek és akik nekem őszintén bevallották, hogy amely pillanatban felállítják nálunk a vámsorompót, azonnal gyáraiknak mintegy expoziturait fogják nálunk fölálltani, olyannyira életkorkérdésnek tekintik, hogy a magyar fogyasztást számukra biztosítsák. A gazdasági munkások segélypénztára. — Az első esztendő". — Még csak egy éve annak, hogy az 900 : XVI. t. c. alapján életbe lépett az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély pénztár. Mikor ez az emberbaráti intézmény m­egke­­tte üdvös működéseit, mindet, felé igaz örömmel fogadták a magyar gazdasági munkásnak — a föld népének — ezt a leg­hisebb jó barátját. Az új törvényt csakhamar elnevezték a szegény ember törvényének, mert a józan magyar munkás gyo­ran belátta, hogy ezt a törvényt csakis az ő javára alkották és fölis­merte azt is, hogy egyedül ennek a törvény­nek köszönheti, hogy most már biztosíthatja magát afelől, hogy időre,edjére, munkakép­telensége idejére, nem kell ko­rusb­otot fognia. Ez a törvény senkire sem erőszakolja, hogy tagja legyen a segítő pénztárak. Kinek kinek kényére hagyja, hogy beira­kozik-e vagy nem iratkozik be a segítő pénztárba. A törvényhozás bölcsen járt el, amidőn abból indult ki, hogy akarata ellen se­min sem fog az uj törvény segíteni. AZ „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1902. január 2. A sir Allan felesége. — Angol regény. — Az­­Ellenzék“ részére fordította Ami­a. XXI (Folytatás.) (42) A lady Gertrud és az ő férje közt levő bizalmasságra vonatkozólag, Netta nevetett volna azon feltevésre, hogy gondolati a fél­tékenység árnyával vannak kiszínezve. Fiatal­ságában és szépségében biztosan érezve ma­gát, ő bátran mosolyoghatott egy olyan esz­mén. Mindazon­által fagyos lett a modorában és ez a változás bosszantotta a férjét. Nem tudta elképzelni, hogy fiatal felesége miért volt oly hallgatag és midőn beszélt, miért volt oly hajlandó lady Gertrudnak minden állítását kérdőbe vonni. Hogy a dolgok még rosszabbak legyenek, a sógorasszonyok között vitatkozás támadt. Dewar asszonytól meghi­vást kaptak. Marcia rögtön visszautasította, azt mondva — — Nem szokásunk városi emberekkel barátkozni. — Ez nevetséges megkülönböztetés — jegyző meg Netta, nevelve. — Akár nevetséges, akár nem, te nem fogadhatod el — mondá M’rcia, határozot­­sággal. — Ahhoz lesz még egy pár szavam ! — viszonzá Netta. — Lady Harlech, én azt gondolom, hogy kegyed nagyon szereti a mulatságot, a A .M. Szót írja a többek közti. A székelység pusztulása nemzeti sze­rencsétlenség lenne. S ebben a válságos pillanatban erról értesültünk, hogy akadt a magyar közéletnek egy kiválósága, a­ki a székely nép megmen­tését határozta el. Bárki lenne e férfi, ha igaz szívvel és komoly szándékkal kezdené a mentést, a leglelkesebb örömmel kellene őt üdvözölnünk A­nnál nagyobb örömünk telik a hírben, mert oly férfi vállalkozott a men­tésre, a kinek múltja biztosítékul szolgál a feladat mega­dására a kinek helyzete, ér­telme és jelleme lehetővé is teszi, hogy a táncot, lawn tennis, és mi­ndent?—mondá la­dy Gerrud kérdőleg. — Netta nagyon keveset tud az o­yan időtöltésekről — szólt közbe sir Allan — mág soha sem volt bálban; ő teljesen ha­misítatlan. — Ha jól meggondolta volna a szavait, valószínű, hogy nem tette volna azt a meg­jegyzést. E­ég­az hozzá, hogy a Gertrud szeme olyan kétséges értelmű kifejezéssel találkozót az övével, hogy ő megdöbbent. Nem ezért, mert szemrehányó volt v­olt, az annál sokkal többet jelentett és ugyanabban a pillanatban a Gertrud levelé­ben levő czélzásra emlékezett, Netta azonban maga mellett felvette a harczott. — Nem voltam igazi bálban, de tán­c­oltam. — Hol? Spábana? Lady Gertrudnak a hangja tele volt érdeklődéssel, sir Allan mogorva arczot csinált. — Netta soha sem volt Spában — mondá; ő csak a gyerm­ekbálokban távozott. — Honnét tudod? — kérdé­selta élén­ken, türelmetlenül vetve fal a fejét Te nem voltál mindig az én őrizőm. Kellemetlen szünet állott be. Marcia és Getrud pillantást váltottak, mely a lehető legvilágosabban azt fejtette ki: .Milyen szá­nalomra méltó nevelési* és sir Allan, látva azt a pillantást, szégyelte a felesége visel­kedését. — Mi lett Louisból? — kérdó lady Gertrud. — Szemtelen volt és elküldtem — vá­laszoló sir Allan, lopva Nettára tekintve Nettának az arcza kipirult és a szemei szikráztak Szerencsétlenebb társalgási tár­gyat alig lehetett volna választani. Rég­­volt ily mozgalmas s izgatott tiszt­viselő vál­asztás Beszterczén, a­mikor a ro­mánok a szászokkal egyesülve sorompóba álltak, hogy személyes bosszújukat kiélesítve, éreztessék erejükkel a nekik nem tetsző tiszt­viselőkkel szemben. Most, a­mikor eme tiszt­jüket valószínűűleg utódjára gyakorolták, sike­rült is tervük, a­mennyiben Bodó naszódi főszolgabírót kibaktatták. Sajnálatos körül­mény, hogy e­gy fedhetlen jellemű, régi és kipróbált tiszt­viselő egy frakció önkényke­­désének ki van téve. A gyűlés tíz óra után kezdődött s lát­ható izgatottság közepette megválasztották egyhangúlag az alispánt, tiszti ügyészt, ár­vasrékei elnököt és főjegyzőt, a régieket. Egyhangú szavazással betöltötték a be­nerryei főszolgabírói állást is Lányi Godofréd volt főszolgabíró személyében. Utánna feszült kíváncsisággal követke­zett a jaádi járás­­i f­zolgabirói állás köl­tése. Itt Szabó Ore­­xt­er a volt főszolgabíró — Látom, hog­y kegyed nincs egy vé­leményen sir Allan i*! — mondá Gertrud mosolyogva, mialatt il­váncsian nézte a fiatal asszonyt. — Louis igazs­ágt­alan bánásban része­sült, mondá Netta rövid­en. — Édes Nettám­, ne bolygassuk ismét ezt a tárgyat. Már vitat­koztunk róla és én megmagyaráztam neked az okaimat. — Azok nagyon ros­­szak voltak. A ba­rátnőd el­be terjesztem, te­­gyen a biró. — Az teljesen szüks­égtelen és nem is érdekes. — Arról nem vagy­ok bizonyos, mondá Netta nevetve.­ Most mind­letet tudok Louisról egy kis madár mindent m­­egmondott nekem Sir Allan komolyan bosszankodva, fel­állott az asztaltól. Netta látta, hogy a férjét kényelmetlen helyzetbe hozta és örült rajta. * * * — Én azt gondolom­­, hogy ők nem na­gyon boldogok — mondá Gertrud Marciénak az elmenetele előtt. Nagy­­on sajnálom Allant. De az nem látszott meg rajta és a lá­togatását na­gyon kielégítő­nek talál­a. — Én nem tudom, hogy­ mi történt Nettával viszont, Marczia. Soha sem láttam, hogy így viselte volna magát, a­hogy ma tette. — Gondolod, hogy azért olyan, mert féltékeny reám? kérrdó Gertrud elé,gólt mo­­solylyal. Valaki elfogulttá tette irántam. — De te nem gondolsz vele ? m­ondá Marcia komolyan, ő hamar túl teszi magát azon, semmi sem bántja őt hosszasan. — Oh, én nem törődöm azzal a vála­­­szoló lady Grr'rud Az ék vékonyai b­éle a hatalmamban van és nagyon különös volna, ha nem használnám a lady hátrányára. A „Zenélő Magyarország“ zongora és he­gedű zenemű folyóirat a IX-dik évfolyamába lép a most beküldött I. füzetével. Kilencz éves pálya­futásán felküzdötte magát e minden zenebarátnak, nélkülözhetetlen hangjegy folyóirat, hogy minden zongorán és salonban feltalálható s hogy a leg­számottevőbb hazai és külföldi zeneszerzőket számíthatja munkatársai között. 1902 évi I. fü­zete a következő tartalommal jelent meg: I. Lányi Ernő „Kinyílott a fehér rózsa“ magyar dal. — Illő tisztelettel kellene viselkednie és ha most nem veszed kezedbe a gyeplőt, sohasem teszed azt. Meg kellene neki mon­danod, hogy nem beszélhet olyan szabadon veled és rólad. Attól félek, hogy nagyon el­kényeztetted, de meg kellene őt lecz­­kéztetned. — Talán igazad van — viszontá sir Allan komolyan. — Megpróbálom a taná­csodat követni. És most midőn a ragyogó napfényben sétált, arról gondolkozott, hogy mit mondjon , miképpen figyelmeztesse a fiatal feleségét arra, hogy nem mutatott kellő tiszteletet iránta? — Ö érezte, hogy Nettától nem érdemelt ilyen bánásmódot. Ö nem kívánta az általa tett áldozatok hosszú sorát felem­líteni — az nemtelenség lett volna, de érezte hogy ő sokat szenvedett él, hogy ha Netta igazán szeretné, nem sértené őt úgy a hogy tette. — Attól félek, hogy Marcziának igaza ven — gondolá sir Allan szomorúan. Elké­nyeztetem őt. — Egy pennyt adok a gondolataidért! — kiáltá egy édesen cengő fiatal hang, a­mint a levelek zápora hullott a sir Allan fejére. A báró se - fel nézett — tényleg min­denfelé, csak oda nem a honnan a levelek jöttek és Netta élevezte a tréfát. Végre meg­találta őt a zöld lombok között. Egy remete sem tudott volna a Netta kedves arcjának és igéző modorának ellentálladi. — Én az erdő szelleme vagyok ! mon­dá nevetve. És a folyó szelleméhez megyek lakni, ha nem ígéred meg, hogy mosolyogsz és nem csinálsz olyan mogorva arczot a milyennek látom azt. A sir Allan arcza szelídült. (Folytatása következik.) A józan magyar munkás saját sorsának maga a kovácsa. Nem szereti a minden áron való gyámkodást. Maga akarja megkülönböz­tetni a jót a rossztól és most is bebizonyí­totta, hogy szívesen sorakozik az egyedül az ő javáról életbeléptetett intézmény védszár­nyai alá, mert a saját szemével látja, hogy ez az emberáti intézmény az ország legtá­volibb vidékein is milyen nagy gonddal ápolja és istápolja azokat a gazdasági munkásokat, kik segélyére szorulnak. A segély­pénztár egy évi működése vi­lágosan bizonyítja, hogy a föld népét gyak­ran éri olyan baj, mely­et munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balese­tek, melyek a földmíves nép családját örök­re megfosztják a kenyérkeresettől. Még csak egy esztendeje, hogy a se­gélypénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 7600 földmives ju­tott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéte­ményét kénytelen volt igénybe venni. A se­gélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodó­­ a bajba jutott ember­­gyógyke­zeléséről és anyagi támogatásáról, hogy b Meg­­­ége ideje alatt ne legyen kénytelen család­­jával együtt az irgalomkenyéren tengődni. A beállott baleset 59 földmivelőt meg­ölt. Mind az 58 esetben a család a legna­gyobb nyomorban maradt hátra. A segély­pénztár központi igazgatósága sürgősen in­tézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak. A beállott baleset a segély­pénztár ti­zenhat tagját, a megejtett orvos vizsgálat szerint, mindenkorra munkaképtelenné tette. Ezekben az esetekben a központi igazgató­ság szintén a legméltányosabban és a legna­gyobb gyorsasággal intézkedett és ma már mind a tizenhat mun­kkaképtelenné vált tag élete fogytáig részesül a törvény által előírt anyagi támogatásban. Ezek a számok világosan beszélnek és egytől-egyig hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát. Világ­ban látható ezekből a számokból, hogy segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a kétségbeeséstől. Az emberbaráti intézmény üdvös mű­ködése bizonynyal az oka annak, hogy a segélypénztár tagjainak száma olyan gyorsan emelkedik. Mert eltekintve attól, hogy az 1900. XVI. t. sz. 8. §-a alapján a gazdák által kötelezőn­g biztosított cselédek száma mintegy 500.000, a segélypénztárba beiratko­zott rendes és rendkívüli tagok száma is már elérte a 13 000 et. A segély­pénztár igazi emberbarát mű­ködése buzdította bizonynyal arra a királyi herczegeket, főrendeket, a képviselőház tag­jait, nagybirtokosokat, a különféle kulturális pénzintézeteket, a vármegyéket és községeket hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypótár alapító tagjai sorába. És bizonyí­yan ez az oka annak is, hogy sz. év végéig beiratkozott 1000 alapító­ig 150.000 koro­ával gyarapította azt a vagyont, mely­nek egyedül az a hivatása, hogy a föld népét támogassa, istápolja. A székelyek megmentése, ELLENZÉK ezért elérte, s vállalkozott oly alkalomból, mely még szebbé teszi a nemes szándék fenkölt voltát. Madarast Beck Nándor, a Magyar Jel­zálog Hitelbank érdemekben gazdag elnöke , kiváló férfi. Most ünnepli ez intézetnél töl­tött vezérigazgatói, illetve elnöki működésé­nek harminczéves jubileumát, s ez ünnepélyt méltóvá kívánva tenni, az a nemes, hazafias szándék érlelődött meg lelkében, hogy a szé­­kelység anyagi megmentésére vállalkozik. Úgy tudjuk, hogy ez ügyben alkalma volt nemcsak a székelység képviselőivel, ha­nem Széll Kálmán miniszterelnökkel is érte­keznie s tudomásunk van arról, hogy a men­tési akc­ió bizonyos módozatait is már ala­pos mérlegelés alá vették. Mindenekelőtt szó van arról, hogy a válság szélére sodort székely gazdákon kon­verzió u­tán segítessék. Már fentebb említet­tük, hogy a sze­rncsétlen székely népnek 8—10 százalékot is kell üzetnie a hitelezők pénztárába. Arról van tehát szó, hogy a Ma­gyar Jelzálog Hitelbank magához váltja a székely nép adósságait,­­igy kiszabadítja a népet a nagy­ ki-m­at-teher alól s jóval ala­csonyabb kamat-kedvezményét nyújtja neki. A szerencsétlen kisbirtokosok tömege bámu­latos kamatkedvezményéhez jutni, amilyent a nagybirtokosok ingatlanai nyernek. De még mást is jelent miradarasi Beck Nándor mentési akcziója. Jelenti azt, hogy a székely nép, mely a legutóbbi válsá­gok folytán megmhantatott, felszabadulna a lidércnyomás alól, s oly intézet adósává lenne, amely amellett hogy rendkívüli ka­matkedvezményt nyújt, a maga üzleti szoli­­ditásával, méltányosságával erkölcsi támaszt is képez, szemben az oly hitelezőkkel, akiket erkölcsi szempontok egyáltalán nem vezet­nek, vagy nem vezethetnek. Hogy ez a me­ntési munka lehetővé vál­jék, s a kisgazdák helyzetén segíttessék, az a terv, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbank a székelység központján, Székely­udvarhelyen fiókot létesít, mely az ügyeket intézze. Mi­velhogy mostan a Jelzálog Hitelbank ezer forintnál kisebb kölcsönt nem ad, a székely kisgazdákra való tekintettel, a kölcsönösszeg minimuma ötszáz forintban állapittatik meg, s igy lehetővé tétetik, hogy a kisbirtokosok adósságai is konvertáltassanak, s az igény­telen földmivese­ek az olcsó kamat kedvezmé­nyéhez jussata­t Levél. Tiszta fildi­ Beszterczt Naszódban. Besztercze, de ez 30­ győzött, a mennyib­e személyes kiváló tu­lajdonságai biztosították neki a többséget s igy a szász párt is beadta derekát minden oppoziczió nélkül. Megválasztása általános lelkesedést keltett a járásban. Utána következett a naszódi állás be­töltése. Három jelölt volt kandidálva: Bodó a volt főszolgabíró, László Zoltán aljegyző és Pokoli László szolgabíró. Nagy zaj és tiltakozás támadt, a kan­didáló bizottság eljárását meg akarták tá­madni, de az elnöklő főispán nem engedő vita tárgyává tenni a javaslatot. Névszerinti szavazást kértek a románok melynek eredménye az volt, hogy László Zol­tán lett a naszódi járás főszolgabírójává. Egyhangúlag lett erre megválasztva még Hunyadi óradnai főszolgabíró (a régi) — mire a kisebb állásokat is, leginkább a ré­giekből töltötték be. r • • i iiiii Az államvasut újjászervezése. Huszonkét új üzletigazgatóság. Az az országos mozgalom, amelyet a magyar államvasutak tisztviselői szolgálati viszonyaik rendese és fizetőmeg javítása érdekében indítottak, úgy látszi, meghozza a várt eredményeket. A kereskedelemügyi miniszter az államvasutak igazgatóságával tárgyalta a vasúti alkalmazottak kívánságait és megállapították, hogy azok mind jogos alapokon nyugszanak. Az államvasutak mai szervezete avult, túlhaladott, miért is — mint teljesen megbízható forrásból tudjuk — a miniszter elrendelte, hogy az államvasutak mai szervezete teljesen átdolgoztassék és pedig oly módon, hogy 1903 évben a magyar államvasut rendszerében a porosz vasutak mintájára szervezhető legyen. Az új szervezet tervezetén már dol­goznak is a kereskedelemügyi minisztérium­ban. Az újjászervezésre vonatkozó tervezet elkészítésével a miniszter Mándy Lajos mi­niszteri tanácsost, a vasúti ügyek osztályá­nak főnökét bízta meg, aki kötelezve van arra, hogy a munkálatokat 1902. év végéig befejezze olyképen, hogy a magyar államva­sút ügykezelése, személyzeti ügyei már 1903 évben a munkálatok alapján teljesen szer­vezhetők legyenek. Az újjászervezés alapján a magyar ál­lamvasutak alkalmazottainak minden sérelme orvosoltatik és lehetőleg minden kívánsága kielégítést nyer. Ez annál is érthetőbb, mivel a vasút alkalmazottak előtt, amikor kívánsá­gaikat írásba foglalták, a porosz vasúti al­kalmazottak rendezett állapota lebegett. A tervbe vett újjászervezés teljesen fel­forgatja a mostani vasúti állapotokat. A mai üzletvezetőségek megszűnnének és helyettük egyenként 1600 kilométer területtel üzletigaz­gatóságokat állítanak föl. Ilyenformán *az or­szág területén legkevesebb huszonkét új üzletigazgatóságot szerveznének Az üzletigazgatóságok alá tartoznának az üzleti felügyelőségek, gépészeti felügyelőségek, a távirdafelügyelőforgalmi felügyelőségek, a tá­­virdafelügyelőségek és a műhelyfelügyelősé­gek. E felügyelőségeket megfelelő távolságban állítják föl olyképpen, hogy minen üzlet­igazgatóság területén több különböző felü­gye­lőség működnék. A fellálítandó igazgatóságok ekként lesznek elhelyezve, hogy azok a kerület kö­zepére essenek. A vasúti végrehajtó szolgálatot az üz­letigazgatóságok felügyelete alatt a kerüle­tekbe beosztot üzleti felügyelőségek, gépé­szeti felügyelőségek, forgalmi felügyelőségek, távirati felügyelőségek és főműhelyek végzik el. Valamennyi igazgatóság és felügyelőség pedig a minisztériumból kor­mányoztatik. Miután a magyar államvasut a porosz vasutak mintájára szerveztetnék, mint érde­kes adatokat soroljuk föl, hogy a porosz birodalomban húsz üzletigazgatóság, 234 üzleti felügyelőség, 74 gépészeti felügylőség, 83 forgalmi felügyelőség, 20 lá­irda felfegye Harlech kisasszony nem értette meg ez ő furfangos barátiéját. Most, miután a há­zasság tényleg megtörtént, nem látta annak a szükségességét, hogy éket használjanak ellene, de sokkal inkább félt Gertrudtól, mint, hogy bárminő magyarázatot kérjen tőle. * Kellemes délután volt, meleg és derült és Netta örvendezve, hogy a ház kényelmet­len légköréből menekülhetett, egy hosszú sétára indult még a lady Gertrud elutazása előtt. Netta igerlékeny és izgatott hangulat­ban volt, de a napfény és a mozgás elosz­latták a rossz­ kedély pókhálójáig Gertrud jele­nlétének és a Maricia pártfogói modorá­nak a kellemetlen hatása eltűnt. Ne­tánuk a kedélye oly változékony volt, mint a nyári felhő. Szinte elfelejtette, hogy bosszantották; a napfény és az édes nyári jég oly vid­ámá tették. — A férjét látta közeledni és pajzán­­ságában rögtön elhatározta,­­hogy meg­tréfálja. Egy pillanat alatt felmászott egy tölgyfára és a terebélyes ágak közé elrejtve magát, ott várta a férje közeledését. Az Allan arcza eléggé komor volt. A felesége viselkedése és Marcziának az arra tett megjegyzése felett gondolkozott. — Meg kellene feleségedet tanítanod, hogy társaságokban jobban viselje magát — mondta volt Marczia. A báró e szavak igazságát érezve el­pirult, de igyekezett a felesége viselkedését menteni. — Ő nagyon fiatal — mondá gyön­gédséggel. — Az bolondság. Nem találtad Salai­nak arra, hogy házasságra lépj vele. Leg­alább hálával kellene viselkednie irántad. — A hála a legutolsó érzés, amit a feleségem szívétől kívánok nyerni. Harlech kisasszony mosolygott. Itruír 2.­ lőség, 79 főműhely és 73 műhelyfelügyelőség létezik. A magyar vasutak újjászervezésénél ily arányban állíttatnak föl e felügyelőségek, csupán a szám változik abban az arány­ban, amilyen a különbség a két vasút te­rülete között. Hogy a vasutak a vasúti forgalom kér­déseiben abban a helyzetben legyenek, hogy a forgalmi érdekeltek jogosult kíván­ságainak mindig megfelelhessenek, a vasúti üzletigazgatóságok, valamint a miniszter mellé külön tanácsadó testületeket szer­veznének. A személyzeti ügyek szintén rendkívüli módon javulnának. Több magasabb állás szer­veztetek, miáltal a tisztviselők előléptetése gyorsabb lesz, a tisztviselők javadalmazása pedig előnyösebb. A kiadás mindazonáltal nem igen emelkednék, mivel a forgalmi szol­gálatot nagyobb részt a vasúti altisztek tel­jesítenék s a hivatalnokok csupán a felügye­lettel lennének megbízva. A minisztériumban az újjászervezés ter­vezetének elkészítésén a nyilvánosság előtt dolgoznak Amikor a vasúti alkalmazottak legutóbb is nagygyűlést óhajto­tik összehívni, a miniszter maga vette elejét a további moz­galomnak azzal, hogy az üzletvezetőségek tiszviselőivel közöltette a küszöbön álló re­form munkálatokat. Tanügy. Értesítés. A kolozsvári Ferencz József m. kir. tudomány-egyetemen az 1901—1902. tanév II. felére a beiratkozások a tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzat 24. §-a értelmében 1902. évi január hó 7-én kezdődnek, ugyanezen hó 18-ig bezárólag tartatnak. A­kik ezen határ­időben valamely elháríthatatlan akadály miatt személyesen nem jelentkezhetnek, a tanulmányi, fegyelmi és lec­kepénz-szabályzat 25. §-a értel­mében a fennebb megszabott határidőn belül tar­toznak akadályoztatásukat igazoló hiteles ok­mánynyal felszerelt és az illető kar dékánjához intézett kérvényben elős egyeztetésüket kikérni s meghatározni azt az időpontot is, a­mikor sze­mélyesen megjelenhetnek s behatásukat úgy a questurában, mint az egyes tanároknál teljesíthe­tik. A határidő azonban február hó 14-én túl nem terjedhet. Egyleti élet. Az Országos Közegészségi Egyesület Ko­lozsvár vidéki osztálya 1. évi január hó 4-én, délután 5 órakor az egyetemi közegészségtani intézet (Mikó-u 1. sz) tantermében népszerű felolvasó ülését tart. Előadó : Hencz Kálmán dr. Tárgy A száj és a fogak ápolásáról. Ve­tített képekkel. # A Zene Conzervatorium közgyűlése decz. 29-ikén a tagok kellő számban meg nem je­lenése következtében meg nem tartathatom, tisztelettel értesítjük az összes tagokat, hogy a közgyűlés 1902. jan. 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor fog megtartatni a zene­konserva­­tórium helyiségében. Tárgyai: 1. Titkári je­lentés. 2. Zárszámadás és költségvetés. 3 Az alapszabályok megváltoztatása. 4. Esetleges indítványok. Kérjük a­­ tagokat, hogy a köz­gyűlésen minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Kolozsvárt, 1901. decz. 30. Gr. Béldi Ákos, elnök. Dr. Csengeri János titkár: IRODALOM.

Next