Ellenzék, 1906. november (27. évfolyam, 249-273. szám)
1906-11-02 / 249. szám
zönsége a mellett van, hogy neki kifogásolatlan tisztviselőre van szüksége, aki dolgozik, és nem vadászik és politizál. Azután tisztviselői kinevezések és helyettesítések történetek a főispán részéről az alispán előzetes meghallgatása nélkül, noha az 1886. évi tc. 57. §. h) pontja világosan elrendeli, hogy a főispán a szolgabirókat az alispán, esetleg az érdekelt járási főszolgabirák meghallgatása után osztja be a járásokba. A főispán Nagy András hőszolgabiró beosztásánál az alispánt meg nem hallgatta, hanem e tekintetben kiadott végleges intézkedéséről csupán értesítette őt. Sérelmes az alispánra nézve az is, hogy az egyik árvaszéki jegyzőt a II. osztályba helyettesítette a főispán, noha meghagyta rendes munkakörébe, ami szintén jogi lehetetlenség, mert valakit egy magasabb állásnak csak javadalmazására azon állással egybekötött teendők teljesítési kötelezettsége nélkül helyettesíteni per absolute nem lehet. Ha autonomikus előléptetést akart a főispán, úgy az esetben is törvényellenesen járt el, mert az 1904. évi X. tc. értelmében a bizonyos szolgálati időhöz kötött fizetési előléptetésnek az alispánnál vezetett törzskönyv, illetve a számvevőség nyilvántartási könyvében feljegyzett adatok alapján történő gyakorlására és foganatosítására egyedül az alispán illetékes. Ami azt a vádat illeti, hogy dr. Nagy József alkotmánypárti és a főispán függetlenségi, erre is száraz tényekkel válaszolunk. Köztudomású, hogy Farkas Albert főispán 1904. év november 18-án lefolyt Perczel-féle zsebkendő merénylet után ugyanazon év december 8-án lépett be a szabadelvű pártba, akkor, midőn már onnan Andrássy Gyula, a mostani belügyminiszter az egész pártjával kilépett. Fényképek vannak arról, hogy 1904. dec. 10-én, mikor Tisza Pista Marosvásárhelyen hírhedt beszédét megtartotta, a vasúti állomásnál ünnepélyesen Farkas alispán fogadta. S ugyancsak leszavazott Nyiry Sándor miniszterre, amint ezt a szavazási lajstrom 171-ik sorszáma bizonyítja és ellene volt teljes lélekkel Désy Zoltán függetlenségi képviselő megválasztásának. Az őszi közgyűlés november 7-ikén lesz, amely elé rendkívül nagy érdeklődéssel tekintenek vármegyeszerte. Venus. II Uj kávé gyorspörkölde FUHRHIAMN KÁROLY fűszer- és csemege kereskedőnél Szplozsvár, Wesselényi Süikés-csicsa. Naponta és óránként bármely minőségű frissen pörkölt kávé kapható, vagy kívánatra azonnal pörkölhető. 1 kiló finom Brazilliai pörkölt kávé 3 kor. 40 fill. юбО 1 kiló finom Braziiliai pörkölt kávé 3 kor. 40 fill. IWLUfMKfl Post festa. Budapest, nov. 1. Elült a diadalmi mámor, fölszáradtak a könynyek és elpihentek a porladó hamvak. Csak a lelkek mélyén ég az emlékezés. Ezekből a hamvakból fog kihajtani mindig a szabadság tűzvirága. Lord Kitchener, a minduntalan lángra kapott egyiptomi benszülött lázadás elfojtását azzal kezdte meg, hogy a máhdi holttestét fölásatta, máglyára rakatva megégette és a hamvakat a Nílusba szóratta. Nagyon jól tudta e zseniális hadvezér, hogy a szabadsághős sírjái egyetlen éjszakán az egekig nőnek a szabadság véres virágai. * Az utcákon egymásután döntik ki az árbocokat. Lekerülnek a lobogó erdők és az utca visszanyeri régi kopott, szürke, unalmas arcát. A világ legfenségesebb temetésére csak az új utcatáblák fognak emlékeztetni. A főváros tanácsa ugyanis áttirt a közmunkák tanácsának, hogy a Kerepesi-utat Rákóczi-utnak, a Csömöri utat pedig Thököli-utnak nevezze el. A közvélemény ugyan azt követelte, hogy a Károly körút kapja a Thököly nevét, a Csömöri-utból pedig Bercsényi-ut legyen. A főváros lejális tanácsa azonban nem mert ilyen hazafias lenni. A Károly-körutat ugyanis valami Károly nevű osztrák főhercegről nevezték el, akinek a hálás Ausztria az „aspemi hős“ nevet adta, midőn Napóleont Aspemnél a magyar katonák és különösen magyar huszárok hősiessége és támogatása mellett megverte. Egyébként ő volt Albrecht főherceg atyja is. Hát éppen elég érdemet szerzett ahoz, hogy a magyar főváros egyik legelőkelőbb utcáját elnevezze róla ... Nem volt tehát tanácsos megbolygatni a régi rendet. A közmunkák tanácsa azonban másként gondolkozott. Aspem ide, Aspem oda, többet ér a halott kuruc fejedelem, mint az egész győzelmes osztrák ármádia. A Kerepesi-utból Rákóczi-utat, a Károly-körutból Thököly-körutat és a Csörnöriutból Bercsényi-utat csinált. Nagy sietve papiros fölhívásokat nyomatott és mire a halott fejedelmek bevonultak a fővárosba, az új fölhívásokkal utcahosszat beragasztották a régi utcaneveket. (Mit szól ehez báró Gromon Dezső, a közmunkatanács elnöke?) A régi „Károly körút“ fölirású táblákat odaadhatjuk Temesvárnak. Hátha jön a kormányra egy Károly nevű miniszterelnök, akit a régi tradíciókhoz híven nyomban követté választanak. Egy fáradsággal utcát is nevezhetnek el róla. De tanulhat ebből пешез Kolozsvár városa is. A nagy fejedelemről ugyanis olyan félreeső utcát nevezett el, melyet csak akkor emlegetnek, ha a disznótartás fölött háborognak a békés kolozsvári polgárok.* A fejedelem temetési menetében föltűnt egy klaszin taláros főpap is, a katholikus papok fehér inges óriási menetében. Hosszú Vazul lugosi gör. katholikus püspök volt ez a kiváló műveltségű, egyénileg a legszeretetreméltóbb emberek közé tartozó főpap, aki minden alkalmat megragad, hogy a magyarok iránti szeretettnek, testvéries érzésének kifejezést adjon. Tanulhatnának ebből az oláhországi pimasz, gaz eshederek, hitvány gazemberek, akik már a hamvak ellen is tüntetni akartak. Eb mutassanak az Oláhországban élő számtalan magyar honfitársunk közül egyet, aki Oláhországban püspök, kúriai bird, vagy országgyűlési képviselő lett. A gyáva poltronok, akik a halott oroszlánt meg mernék rúgni, de a suhogó buzogány elől bebújnának az angyok térdébe is.... * Ellenben nem láttuk ott a menetben a magyar arisztokráciának legfiatalabb családfáit. A báró Beckeket, a báró Herzogokat, a báró Guttmanokat, báró Groedeleket, báró Schossbergereket. Hiszen valakiből azért lesz nemes, mert bővelkedik a nemesi férfi erényekben. A hazaszeretetében, a haza hőseinek tiszteletében, megbecsülésében. Hát ezek hova bújtak a fejedelem elöl ? És hova bújtak a szocialisták ? E derék honfitársak, akik a magyar nyelven kívül nem beszélnek más nyelvet és akik a magyar földön születtek, azon által és azon fognak meghalni, a mely föld köszönhet annyit Rákóczinak, amenynyi köszönettel nem tartozik összesen az egész világnak és világtörténelemnek sem ? A magyarázat egyszerű. De elhallgatom, mert kimondásával úgy sem segítenék ezen a mi nagy bajunkon. Angelius zárdafőnök lépett a szószékre s hatalmas prédikációt tartott, méltatva a hazafiság példányképének, Rákóczi Ferencnek halhatatlan érdemeit, követendő példa gyanánt állítva oda a nagyszámmal megjelent hölgyközönségnek Zrínyi Ilona élete törénetét, honleányi tragédiáját és eszményiségét. Dés város képviselőtestülete, Ilosvay Jenő polgármester elnöklete alatt, külön díszgyűlést tartott és dr. Bene Ferenc ünnepi beszéde után jegyzőkönyvileg örökítette meg a nagy fejedelem és társainak emlékét. A helyben állomásozó honvédség az ünnepélyben nem vett részt, hanem rendes gyakorlatot tartott. Ugyancsak október 29 én díszelőadás volt a nemzeti színházbaan, mely azonban kevésbbé sikerült, mert a színház zenekarát, a 62-ik gyalogezred kolozsvári zenekarából ide rendelt legénységet, épen nyitány előtt kivezényelték haza, a dóei laktanyába. Maga az előadás sem volt valami sikerült, mert a Krémer társulat az Operette-kultuszt űzi, drámai előadásokat alig tart, népszínmű s más válfajokról drdes mit írni. Október 30-án a törvényhatóság bizottsága rendes őszi közgyűlését tartotta Wass Béla gróf elnöklete alatt, ki még a tárgysorozat felolvasása előtt igen szép beszéddel emlékezett meg az országos ünnepélyről s a nagy Rákóczi hazafias és politikai szerepéről. A közgyűlés dr. Bene indítványára a bujdosók emlékét és hamvaiknak hazahozatalát jegyzőkönyvileg örökítette meg. (-) NZEE 19C6. NOVEMBER 2. LEVELEK. Rákóczi-ünnep Béken. Dés város közönsége nagy fénynyel és lelkesedéssel ünnepelte meg II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak dicső emlékét. A városi tanács felhívására az egész város október 27-én lobogódíszt öltött és fényesen ki volt világítva. Október 28 án délelőtt az ev. ref. templomban isteni tisztelet volt, melyen az összes hatóságok és hivatalok képviselve voltak. A magas szárnyalásu imát Pálfi Endre segédlelkész, az egyházi beszédet Vásárhelyi Boldizsár ev. ref. lelkész mondotta s erőteljes vonásokban rajzolta a nagy fejedelem korát, jelenét, küzdelmeit és hazafiságát. Október 29-én a Szt.-Ferenc-rendiek templomába gyűlt össze a város közönsége s a hatóságok tisztikara. Az ünnepi mise Te Deummal kezdődött, majd az evangélium felolvasása után P. Sántha Közgyűlés, Déva, okt. 31. Báró Bornemissza Lajos főispán elnöklete alatt Hunyadvármegye közgyűlést tartott. Szentiványi Gábor országos képviselő indítványára elhatározták, hogy a bujdosók hazahozatalához való hozzájárulásért köszönő feliratot intéznek a kormány útján ő Felségéhez. Petrozsényi szolgabiróvá megválasztották Janza Vazult, árvaszéki ülnökké Török Gézát és szolgabíróvá Pogány Árpádot. Vlad Aurél vezetésével az oláh nemzetiségi párt obstrukciót kezdett, hogy Sáros- és Temás megyéknek a képviselőválasztásoknál űzött nemzetiségi visszaélések meggátlása tárgyában szóló átiratát a tárgyalásból kitolja. Dr. Leitner ügyvéd kimutatja, hogy nem a románság célja az izgatás, hanem a vármegye termében jelenlévő frakcióé, mely kalandor politikát űzve, magát román nemzetnek kikiáltja s a mely most is féktelenül izgat, bízva a törvények gyengeségében. A közgyűlés elhatározta, hogy az izgatások elleni törvények szigorítása végett a képviselőházhoz felirato iitéz. A Rákóczi-kor nevezetesebb eseményei. Január. 1710. 8. Ocskay László kivégeztetése Érsekujvárott. 1704. 6. Tokaj meghódol Rákóczinak. 1713. 13. Rákóczi megtört szívvel utazik Franciaországba. (Challiot, Passy). 1710. 22. Rákóczi utolsó ütközete Romhánynál. 1711. 20. Rákóczi utolsó szózata a fegyveres kurucokhoz. Február. 1711. 3. Rákóczi felségfolyamodványa I. József királyhoz. 1711. 11. Pálffy fővezér teljes hatalommal ruháztatik föl a kurucokkal való békealkudozásokra. 1703. 18. Zrínyi Ilona halála Nikomédiában. 1704. 18. Rákóczi visszautasítja a lengyel koronát. 1711. 21. Rákóczi örökre elhagyja hazáját. 1708. 29. I. József Pozsonyba országgyűlést hirdet, hogy a fölkelők sérelmeit orvosolja. Március. 1712. 30. III. Károly megerősíti a szatmári békeoklevelet. Április. 1720. 2. Virmont császári követ Rákóczit Rodostóba belebbezteti. 1707. 5. A marosvásárhelyi országgyűlés Rákóczit Erdély fejedelmének választja. 1735. 8. Rákóczi halála Rodostóban. 1712. 16. Rákóczi fölkelése idején Bécsbe vitt koronát visszahozzák Pozsonyba. j 1711. 17. I. József király halála Bécsben. j 1711. 18. Rákóczi elfogatása. j 1711. 18. Rákóczi manifesztuma Károlyi ellen. j 1703. 30. Rákóczit ex contumacia méltóságai, javai elvesztésére és halálra Ítélik.