Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)
1921-04-16 / 77. szám
Clnj-Kolozevár, 1921. április 16. ezeresztendős lelki kapocsnak a szétszakítása híveim lelkében is mély sebeket hagyott, amelyek enyhítést és gyógyítást várnak. Vajha ez a gyógyulás Felséged uralkodói bölcsességének kisugárzásaként kormányának megértő intézkedései által mielőbb bekövetkeznék. Felségednek most már hűségesküt tett alattvalója ilyen gondolatok között az unitárius egyház érdekében mély hódolattal a következő kéréseket terjesztem Felséged színe elé. Hódolattal kérem: I. Az unitárius egyház vallásszabadságának s a szabad vallásgyakorlatnak törvényes biztosítását. II. Az unitárius egyház évszázados alkotmányának sértetlen fenntartását, hogy egyházi-, iskolai- és vagyoni ügyeit az állami főfelügyelet alatt szabadon intézhesse. Nevezetesen mindennemű alsó-, közép-, felső- és szakiskolát, valamint egyetemes nyilvánossági joggal felállíthasson és fenntarthasson. III. Kizárólag egyházam önzetlen híveinek vallásos kegyességéből származott egyházi és iskolai kegyes alapítványok sértetlen fenntartását és mindenféle kisajátítástól való mentesítését. IV. Az állami főfelügyeleti jog (ius supremae inspectionis) és az egyház védelmét szolgáló állami kötelesség (ius advocatia) törvényi biztosítását. Egyházi, iskolai és általános kulturális feladatainak megvalósítása a ma létező vagyoni helyzetünk közepette és a változott gazdasági viszonyok folytán, csak úgy lesz lehetséges, ha Felséged mindenkori kormányai az unitárius egyház szükségleteinek kielégítésére a lehető támogatást készséggel nyújtják. Kérem Felségedet, hogy kormányát utasítani kegyeskedjék, hogy az egyház és állam közötti viszony rendezésénél az unitárius egyház kiküldötteit meghallgatni és a szükséges véleményes javaslatokat kévetni el ne mulassza. Hódolatom kifejezését a szent írás eme szavaival végzem: „Kegyesek legyenek a királyoknak az igaz beszédek és az igaz mondást szeresse a király, mert igazsággal beerősittetik meg a királyi szék.“ Föpásztorságomnak negyvenötödik esztendejében Felségednek hódolatteljes alattvalója: Feretcz József, unitárius püspök — A maga lakása ? — kérdezte s akkorát kacagott, hogy a nagy család ébren alvó tagjai ijedten kapták fel fejeiket. — Ne lármázzon itt, mert felébrednek a lakók. Maga betolakodott az én lakásomba s még ilyen zajt csap. Keljen fel és menjen a dolgára. Most az idegen is komolyra fogta a dolgot. — Öcsém, — mondta — ha megbolondult, vitesse magát az őrültek házába, de velem ne packázzon tovább, mert én álmos vagyok. Egy hete már nem aludtam és most aludni akarok. — De ez az én padom és én is aludni akarok. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy maga albérletben itt maradjon. De most már ebbe sem egyezem bele, mert rombáskodott. Érti? — Értem. Aztán ki adta magának ezt a padot? Minden csavargó azt hazudhatja nekem, hogy ez a pad az övé. Mondja meg, ki adta magának ezt a padot? Sir Pál ijedten horgasztotta le a fejét és néhány pillanatig nem szólt semmit. — No látja. — mondta most higgadt, de meleg hangon az idegen — maga nem tudja igazolni ehhez a padhoz való jogát. S ha voltak jogai, ezek a jogok ma éjjel elvesztek. Mert ezt a padot én most elfoglaltam, innen többel nem megyek el- Amig jobb lakáshoz nem jutok. Akkor maga visszajöhet ide és itt alhatik tovább. De mától fogva itt én parancsolok. — Ez erőszak. — Ez lehet. De fiam, jegyezze meg magának, hogy az élet teli van erőszakosságban. A lágyszívű elbukik, az erőszakosnak utat engednek a gyávák. — Ez gazság. — Lehet, hogy az, de az emberek az élet harcaiban mindig gazemberek lesznek. — Legalább engedje meg, hogy albérlő lehessek a saját lakásomban, amelyből kitart. — Ez kényelmetlen volna s ezért én ebbe nem egyezem bele. Mondtam már, fiam, hogy hagyjon békét. Álmos vagyok, rettenetesen unom ezt az ostoba vitát. — Ez lelketlenség. — Igaz, lelketlenség. Fiam, a pénz lelketlen. Ez a pad most pénz. És én lelketlen vagyok, mint egy milliomos vagy egy uzsorás. Jó éjszakát. Az idegen lefeküdt és ügyet sem vetett többé Sir Pálra. Sir Pál még néhány percig némán bámult az új lakóra, nézte az izmos karját, a ziháló mellét, az erős lábszárát, aztán fáradtan, görnyedten!, mint akibe oktalanul belegázolt az élet, újra nekivágott az éjszakának. go *TV ) Tisza István gyilkosainak pere Friedrich tagadja, hogy tárgyalt a gyilkosságról Fényes László kihallgatása BUDAPEST, ápril. 15. (Saját tud) Tisza István gyilkosainak perében a főtárgyalás második napján Friedrich Istvánt hallgatták ki. Vallomásának fő vonásait már tegnap ismertettük. Friedrich azt állítja, hogy az egész forradalmi szereplése néhány beszédből állt, amelyeket a Károlyi-párt közhelyiségének ablakából mondott el. Pénzt senkinek sem adott, sőt a pazarló Linder hadügyminisztertől nagyobb összeget mentett meg. Friedrich a nemzeti tanácsot abban az időben szükséges intézménynek tartotta. Károlyi Mihály eredetileg barátja volt. Később ő (Friedrich) felismerte, hogy Károlyi degenerált hülye és gazember. Tény az, hogy ő szabadkőműves volt, de hazája és vallása ellen semmit sem követett el s páholyban sem hallott soha ilyesmit Az elnök kérdésére kijelnti, hogy nem igaz az, mintha a pártkörben Tisza meggyilkolásáról tárgyalt volna Hüttnerrel, Sztankovszkyval és Dobóval. Elnök: ön akkor azt mondotta: .Elég volt már a besédből, az ország tetteket vár. Nekem megvan a tervem. Az emberek harmincegy hónapig tudtak verekedni idegen érdekekért, most pedig gyávák egy lövést leadni. Ha ném teszik meg, kénytelen leszek parasztokkal végrehajtatni a gyilkosságot.“ Friedrich: Ebből egy szó sem igaz. Elnök: Igaz-e, hogy a gyilkosság után Horváth Lanovicsnak ön adott útlevelet Pécsre? Friedrich: Horváth besúgói szolgálatot végzett, s tőle hallottam először Heltay Viktor pozsonyi rablásairól. Kérésére egy kártyalapra annyit írtam fel, hogy Horváth Sankovics Tivadar pécsi útját biztosítom. Nevezett forradalmi érdemeket szerzett. Elnök ezután azt kérdezi Friedrichtől, hogy miként lett államtitkár ? Friedrich: Elég erélyes ember vagyok. Arra a kérdésre, legeződött-e Hüttnerrel, Sztanykovszkijgal és a többiekkel, akik leveleikben csak Pistának nevezik, azt válaszolta, hogy a pártkörben mindenkit tegezett, de bizalmas viszonyban nem volt velük. Fényes László kihallgatása Utána Fényes László hírlapból hallgatták ki. Nem érzi magát bűnösnek. Hosszasan elmondja élettörténetét, képviselői szereplését és működését a forradalom előkészítésénél. Ő mindig azt állította, hogy Tisza István a legnagybb magyar és a legbecsületesebb ember volt. A háború kitörésekor Farkas Pál képviselőt kérte, hogy hozza őt össze Tiszával. A válasz az volt, hogy Tisza m óhajt vele beszélni. A képviselőházban szemembe mondotta — folytatja Fényes , hogy önt rágalmazásért kétszer elítélték, ezért nem beszélek Önnel. Fényes László elmondott egy drámai jelenetet, amely Károlyi Mihály és ő közötte folyt le hónapokkal a forradalom kitörése előtt. Fényes figyelmeztette Károlyit arra, hogy át kellene vennie a hatalmat és kiverni a galíciai beözönlőket, mert tönkreteszik Magyarországot és irtózatos antiszemitizmust teremtenek. Fényes ezután részletesen elmondotta azösszeomlás előzményeit. Elnök: Ma módot adtam önnek arra, hogy bemutassa egész egyéniségét. Holnap Önnek a terhelő vádpontokkal összefüggő eseményekről kell számot adnia. A tegnapi tárgyalási napon Fényes László a vádpontokra kijelenti, hogy előtte senki sem beszélt Tisza meggyilkolásáról és nem igaz, hogy a nemzeti tanácsban szóba került volna Titza Lukachich altábornagy és mások letartóztatása. Tisza meggyilkolásáról a telefonközpontban értesült és akkor rögtön azt mondta, hogy borzalmas dolognak nem lett volna szabad megtörténnie. Friedrichnek ő politikai ellenfele, de ha jó barátja iPime is, elmondana rá a minden súlyos dolgot. Most azonban semmi terhelőt nem tud reá. A többi vádlottakat alig ismeri. Fényes végül kijelentette, hogyha kiderülne, hogy ő tudott Tisza megöletéséről, mindenki számára tudna mentőkörülményeket, csak a saját számára nem. A tárgyalást ma, pénteken folytatják. ELLENZÉL Szervezik az állami adóbeszedű hivatalokat Értekezlet a pénzügyi resszortban. Tósa miniszteri tanácsos nyilatkozata (Sajót tud.) Az egységesítésnek pénzügyi téren való keresztülvitele az adminisztráció jelentős átszervezését vonja maga után. A régi királyságban nincsenek meg az állami és városi adóhivatalok. Most ezeket a csatolt területen is megszüntetik és helyettük az ókirályságbeli mintára adóbeszedő hivatalokat állítanak fel. Ebben a tárgyban az erdélyi és bánáti pénzügyigazgatók helyébe kinevezett pénzügyi adminisztrátorok értekezlete már két napja tart a pénzügyi resszortban. Munkatársunk ebből az alkalomból felkereste a pénzügyi resszortnál dr. Tósa Gyula miniszteri tanácsost, aki az értekezlet munkájáról az alábbi tájékoztatást adta: — A pénzügyigazgatók helyébe kinevezett pénzügyi adminisztrátorok bevonásával már második napja folynak a megbeszélések az állami adóbeszedő hivatalok felállításának módozataira nézve.Ezeket az új hivatalokat a régi királyságbeli hasonló intézmények mintájára szervezzük meg. Rendeltetésük kizárólag az, hogy az adók behajtását az eddiginél intenzívebb módon eszközöljék. Egyéb hatáskörük nincsen. Minden városban és nagyobb községben lesz állami adóbeszedő hivatal. A kisebb községekből pedig kettő-három számára állítanak fel ily hivatalt. Nagyobb helyeken a lakosság számarányának megfelelőleg több hivatal lesz. Kolozsváron kettő, Kolozs megye területén pedig 36 ilyen hivatal fogja ellátni az adóbehajtás munkáját. Egész Erdélyben és Bánátban összesen mintegy hatszáz ilyen hivatal lesz. Ezeknek a hivataloknak felállításával a városi adóhivatalok hatásköréből kiveszik az állami adók behajtását, amelyet szintén e hivatalok fognak végezni. Tósó pénzügyi tanácsos végül kijelentette, hogy az Erdély közigazgatási beosztásában most eszközölt változtatás semmiben sem érinti a pénzügyi reszort hatáskörét. Dacára annak, hogy négy megyét kivettek az erdélyi közigazgatás alól, egész Erdély és a Bánát egy egységes pénzügyigazgatási őrületet képez. ft fcraillstSi!KoBSiautiaSpslyfcB ATHÉN, ápr. 14. Ideérkező hírekből kitűnik, hogy a kemálisták titokban fegyvereket osztanak ki a konstantinápolyi török lakosság között. Fanatizmusuk minden pillanatban felizgatható arra, hogy megtámadják és megöljék a görög és örmény lakosságot. Оков ember azben hirdet. Ellenzék* Málnesi nária-viz érkezett Pálmai és Fórizshoz.