Ellenzék, 1921. július (42. évfolyam, 144-161. szám)

1921-07-24 / 156. szám

jfauf-flgo­ogSTftr) ,56. sz. Vasár­nap, 1921. július 24. XLXI-ft évfolya ELLENZÉK fű a QETLEH POLITIKAI Censuraf: V. Börzei /Előfizetési ára: Ctgy harc . . 25 Lei t.eeyenévre . 70 Lei pffcT évre ... 130 Lei jtgész évre . . .30 Lei Egyes szám ára 1 L. — Bucurestiben 1­50 Németországban 1 M. — Ausztriában 5 K. Csehszlovákiában 1 Ck. Jugoszláviában —‘50 d. Magyarországban 3 korona. 'v '■-'•'ti, '• ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Szerkesztő­s­ég-ki­a­dóhivatal Státus-palota Telefonszám: 9. és 103. apun!? mai száma Lei 1*50 fc.­ Óriás­i­­ léptekkel halad a kormány a de­mokrácia teljes megvalósítása felé. Eddig is azt hallottuk ugyan, hogy Románia demokratikus állam. Úgy­­látszik azonban, hogy ennek a demokráciának voltak még némi hiányai, holmi kis szépséghibái. Most ezek betapasztásán fáradozik a kormány. Azt a bizonyos hét­­mértföldes lépésű csizmát felhúzva, egy csapásra megszünteti minden eddigi hiányát a demokráciának. Szigorú büntetésekkel fenyegető javaslatot terjesztett a parlament elé, amelyben eltiltja mindenféle nemesi megkülönböztető cím és jelvény használatát. Világos dolog, a hogyha a parlament ezt a javas­latot megszavazza, a föld kereksé­­­gén nem lesz több olyan demokra­tikus állam, mint Románia. Felsősziléziában súlyosbodik a helyzet Franciaország titkos céljai. Német felkelést akar pro­vokálni, Anglia sürgeti a felsősziléziai kérdés meg­oldását BERLIN, július 23. — Felsőszi­lézia határából ismét nyugtalanító hírek érkeznek. Úgy látszik, hogy a negyedik lengyel felkelés elke­rülhetetlen. (Dtv.) k .­­v. ) Mit akar Franciaország ? PÁRIS, július 23. Páris és Lon­don között a felsősziléziai kérdés miatt ismét kiélesedett a helyzet. Angol politikai­­ körökben nyílta­n hangoztatják azt, hogy Franciaország Felsősziléziába a német felkelést akarja pro­vokálni, hogy így jogot nyer­jenek az egész Ruhr-vidék megszállására. (Dtv.) A főtanács ülése LONDON, július 23. Az egész angol sajtó egyhangúlag támogatja Lord Curzon javaslatét, hogy a fő­tanács július 28-án Boulogneban üljön, össze. A lapok rámutatnak arra, hogy minden halogatás ve­szélyes az antantra és a felsőszi­­léziai kérdés megoldása tovább nem halasztható (RTI.) Ostromállapot VARSÓ, június 23. A szövetsé­gesek a felsősziléziai területen, konstatálva a németek mind fenye­getőbb magatartását, mely már nemcsak a lengyelek, hanem a szövetséges csapatok biztonságát is veszélyezteti, kiterjesztették az ostromállapotot. A rend helyreállí­tására újabban két francia divízió és olasz csapatok érkeztek. (R.T.I ) Ismét veszélybe a világbéke Keleten általános felkelés készül az angolok ellen — Lloyd George és De Valera folytatják tárgyalásaikat — Nagy enged­mények Írországnak PÁRIS, július 23. A londoni po­litikai helyzet a végletekig feszült. A függő európai határkérdések megoldásánál ugyanis az Egyesült­ Államok közvetítésére számítottak Harding azonban kijelentette, hogy semmi tennivalója sincs, intézzék el az európai hatalmak maguk kö­zött vitájukat. Lloyd George attól tart, hogy a felsősziléziai kér­dés komolyan veszélyeztet­ni fogja a világbékét. Lloyd George utasította a párisi angol nagykövetet közölte Briand­­dal, hogy az angol kormányt nem lehet tetszés szerint vezetni és te­gyenek le minden olyan kísérlet­ről, amellyel Angliát Felsőszilé­­ziában befejezett tények elé akar­nák állítani. A Kelet - Anglia ellen PÁRIS, július 23. Az Echo de Paris jelenti: Indiában, Arábiában és Egyptomban általános felkelés kezdődött az angol uralom ellen. Tartani lehet attól, hogy ezek az országok rövidesen független köz­társaságokká nyilvánítják magukat. De Valera tárgyalásai LONDON, július 23. De Valera ma újból felkereste Lloyd George­­ot, aki az angol kormány nevében igen fontos politikai és pénzügyi koncessziókat ajánlott fel az írek­nek, amelyek körülbelül oly mérvű autonómiát foglalnak magukban, mint Délafrika és Ausztrália.­­ Lloyd George hozzájárult ahhoz is, hogy az írek külön Ulster-gárdát állítsanak fel. — Pénzügyi és ipari koncessziók teszik teljessé az an­gol miniszterelnök ajánlatát, am­ely­­lyel De Valera visszautazott Íror­szágba, hogy minisztertársainak beszámoljon. (Rt­.) Konstantin a fronton ATHÉN, július 23. Konstantin király egész kíséretével a frontra­ utazott, ahol nagy fogadtatásban ré­szesítették. (Dtv.) Japán leszerel — de előbb várakat épít TOKIÓ, július 23. A japán kor­mány elhatározta, hogy résztves­­z washingtoni leszerelési konfer­rencián. Ennek ellenében követelni fogják,hogy a konferencia ismerje el Japán jogát Schantungra és a Japp szigetekre vonatkozólag. Japán Jo­­kohama és a Marianna sziget­cso­port között elszórt csendes-óceáni szigeteken nagy erődítéseket és hadikikötőket épít.­­ Valamennyit erős tüzérséggel és tengerészeti repülő-állomással szerelik fel. Amerika békéje WASHINGTON, július 23. Az antant képviselői tárgyalást foly­t­­attak az Egyesült­ Államok és­­ Németország békekötéséről. Fel-1 jbaptmfi, más 12 ol­­ai. tűnést keltett, hogy abban a tör­vényben, amelyben Amerika a Németországgal való békeállapot helyreállását kimondotta, a ver­­saillesi béke megállapodásainak jó részét elveti. A törökök Brussza elő­tt KONSTANTINÁPOLY, júl. 23. Hir szerint a törökök elfoglalták Gémük városát. Ha ez a hir­­meg­felel, úgy a törökök Brusszától csak pár kilométernyire állanak. (Dtv.) Görögök sikere BUKAREST, júl. 23. Athéni je­lentés szerint a görög csapatok elfoglalták Eskiselit. (Dtv.) Törökországnak nem kell a kommunizmus PÁRIS július 23. A konstantiná­polyi Ikdam című lap foglalkozik a törökországi állapotokkal és azt írja, hogy Törökországban nincs helye a kommunimusnak. A törököknek szükségük van a szövetségeseire, mert Törökország agrár állam és hogy agrár­produkcióit növelhesse, nagyobb kölcsönre van szüksége. A Török- és Oroszország közötti egyez­mény — írja tovább a lep — csak provizórikus és csak azok ellen irányul, akik a muzulmán szuver­­nitást megsérteni akarják. (Dtv.) • ....... * . Leszerelés WASHINGTON, július 23. A kinai kormány bejelentette Har­­dingnak, hogy elküldi képviselőjét a nemzetközi leszerelési konferen­ciára.­­ Ugyanily válasz érkezett Hollandiától is. (R. T.­­) ­siewin meg Van sértve BERLIN, július 23. Csicserin külügyi népbiztos jegyzéket inté­zett Németországhoz, amelyben tel­jes elégtételt követel a kormánytól azért, mert őt és kíséretét Bajor­országból kiutasították. Azzal fe­nyegetőzik, hogy amennyiben nem kap megfelelő elégtételt, Bajoror­szággal megszakítja az összekötte­tést. (Dtv.) Letartóztatssek a szerje mifliszló­­gyilkosság miatt BÉCS, július 23. (Saját tud.) Spalatóban isszámos kommunistát tartóztattak le a Draskovics szerb belügyminiszter ellen elkövetett merénylet miatt. Zágrábban, Bel­­grádban, Szerajevóban és Spalató­ban nagy tüntetések voltak, ame­lyek véres összeütközésekkel vég­ződtek a nacionalisták és kommu­nisták között. Veljakovics merénylő felbujtója egy zágrábi diák, gazdag szülők­­nek gyermeke, aki tagadja, mintha ő bírta volna rá a tettest a me­rényletre, csak pénzelte.

Next