Ellenzék, 1922. február (43. évfolyam, 24-28. szám)
1922-02-01 / 24. szám
. %SZENZ&K melyek a bukaresti eljegyzés után Belgrádiban lejátszódnak, ebből a szempontból a legnagyobb figyelmet érdemlik meg. Nemcsak Cristerca román vezérkari főnök utazott Belgrádba a bukaresti jugoszláv követség fontos funkcionáriusaitól kisérve hanem idevárják a görög vezérkar egy mantratariusát is, kis jugoszláv-román katonai konvencióba Görögország csatlakozását fogja bekapcsolni. A jugoszlávcsehszlovák-román szövetséghez tehát Görögország is hozzá fog érteni, míg Ausztria a jóakaratú semlegesség politikáját követi. Kimaradt tehát a középeurópai olasz politika támasza ? Városi Szépművészeti Múzeumot létesítettett Korpotov Helyiség a tárlatoknak. Ciprea tanácsos nyilatkozata (Saját Kid.) • A kolozsvári festőarvéeztek múlt év december havában karácsonyi képkiállítást rendeztek. A kiállítás — bár erkölcsileg fényesen sikerült a kiállító művészeknek — anyagiakban nem sokat jövedelmezett. A közönségnek éppen tehetősebb és gazdagabb része tartotta magát távol a vásárlásoktól, mert azok, akik képeketvettek, inkább olyan művészbarátok és művészetpártolók voltak, akik szerény anyagi viszonyaikhoz mérten a tárlatoknak csak olcsóbb képeit vásorolhatták össze. Nem találtuk a vásárlók sorában a nagybankokat és vállalatokat és ami a legfeltűnőbb, nem vásárolta vármegye sem dacára annak, hogy ezt Methes prefektus az egyik tárlaatán határozottan megígérte. Kolozsvár, a régi kincses város ősi tradícióihoz híven igyekezett kivenni részét abból a kötelességszerű hivatásából, hogy ne csak a művészetet pártolja, de a város sajtómövészeinek anyagi helyzetén is tőlétel. Feszülő ujja között megítyiborgatta károsít nyakát a fának és nyütt hurok jajongró fájdalma egy felsírt a nyütt hurok jajorigó fájdalma egy mélabús, borongó dalba. ‘Az asszony sirt. —Látod, ezért szeretlek. Mert más vagy, mint a forró velencei vér. Valami lanyha fáradtság tétováz szemedben, mintha összes véreid szerelmes bágyad teásra lenne örököd. Szőke hajad — add, haddCsókoljam — selymes, finom, mintha olvadó arany csisrrajiba ajkaim között. Harapó csókod oly lágy, mint Kölyökkutya játékos marása. Erős karod oly félős. Oh, Aba, ért meghalok érted! — Kegyes jó asszonyom, gondola Közeledik — mélyült közbe Goraim! hangja. — Siess akkor Őrem — és már tépte a fittalkét bücsözőfel. A hajók szétváltak, egy pillanatra ívet képeztek, mint két sötét szemöldök, felettük örködön a lagiinai Szűz himbáló lámpásával. Még 'Csöppent az evezők vize, mikor a késői gondolás megérkezett. Nő volt és a Cölöpöknél meghoppantotta a Hajót. Letérdelt a Szűz Képe elé, Karjaival egy kis gömbölyű gyereket emelt magasra. — ASzeretettt adta, ŐK édes Szűz anyám. Néked Hozitt, vigyázz rá. Te megértesz engem és jobb anyát adsz Pálamnál Béld, bűnös, bukott leánynál. Kis alvó porontyát ráfektette a Cölöpökre, betakarta vállkerídőjével és meglóditotta gondoláját. _ _ Messze, messze bömbölt a só!-í romeo. II. A Dögaresea Csak’ éjjel utazott. A telihold széthintette fehér nyálát a lankás tarlókon, zizegő szőlőlugasokot is magasba nyújtózkodó ciprusok, melyek mozdulatlanul, mint ápolt. Ujjak mutattak a csillagszegény égre. A nagyasszony kocsijának sötét sarkét kereste. Hosszis, puha kezeivel arcét simogatta és úgy hallgatta a. Nehéz lovak borkafásaitól kísért szekérCsikorgó sírását, úgy szenvedett, úgy élt, amint a röpke hangulat ernyedést vagy reményt keltett benne._ Mióta mind kevesebb szint, fényt Hozott a vajúdó hajnal, vitt a lankadó alkony, arcára ráült a nagy súlyos bánat és finom szem szögletekre futó ráncökölt égetett halavénybőrére. Nem látta azóta Hubát sem, nem dobbant ezivért a szive. A Dogé, kittek hűlő vépe nem kívánta többé az asszony lihegő éjjelt, reggelenkint meglátogatta és politikáról,pénzről, épülő házak stukkóiról beszélt., Közben rábírta, hogy indíítjott útnak. Bolognába Hívta az Utolsó remény. Ivarié, a nagy bölcs, ki az afrikai naptól szikkadt szikárrá, szívott testében Csodás tudást őrzött, mint az Összetöppedt szőlő tüzes erőt. Ivarié, a szemvolvó egyetlen ismerője talán Visszaloom számára a szürkülő ég mély kékjét, szerelmesének arany fürtjeit. Hajnalban ért a város kanfijához. Egy alabárdos, kis pénzért dobta oda a hajnali álmok zsongaló jóságát, bevilágisoltas kocsijába. Tudta ugyan már a Hírhozóitól, Hogy kit visz a határ, de miért ne kiváncsiskodjia, hiszen olyan ritkán láthat Hrwald bárgyú szülötte finom Hercegnőt. Ivario háza előtt kiszállt a Dogatessa és könyörgőn lendült feléje, utolsó hittel szivében. — Ivartól Mester! Segíts! Az Örvös merev tekintetét beleégette az asszony tiszte, szemeibe, sárgás ujjaival felfeszítette a rebbenő pillákat és megválna, míg kibuggyantak a könnyek. , — Kegyes asszonyom, néked a lelked beteg. — Csitt! Mester He itt — és leHajfott főve! követte az orvost. A szobában odaállít, egy festett ablakhoz, szent Sebestyén megkiszott teste elé és Úgy érezte, Hogy Ivanié Ujjal két sötét ásító lyukat égettek homloka alá, két szörnyű parazsat, mely agyét sütötte. Nem bírta tovább. — Kegyelemi irgalom! A szemem — és már kúszott a földön a vén’ felé. — Neüi s, szem szenved, mélynél? minden erőt láttam, a lélek, a sötét, alvadt bűnöktől foltos lélek homályosodik. —Nem, Horn. Büntetett vagyok. Tegnap vettem magamhoz az Úr testét. — A'aazoTíy, ha nincs Őszinte szód hozzám. én Horn segítHetek rajtad. — Kegyeteur. Szeretek. — Ez a vesked. — Hát Irlán szeretni egy szőke lírit egy kesVeuvnjkö HamHínof? Te nem szeretlék soha • — A bűn, bűn magától, nem fontos, klórt. — De én nem hagyom el, és nem engedem el — sikoffgott. Úgy szeretem, mint férfit soha, mert látod, vén ember, nincs gyermekem és őt néha annak is érzem. — Siess akkor vissza szegény, mert nem látod őt már soká, azután pedig soha többé. Hallani fogod a Hangját, érezheted a csókját, de látni nem látod és mondom néked, bűnös nagyasszony, mert megvakulsz. — Jaaí! — Biztosan. — Ne te átkozott. Hazudtál. Ugye Hazudtál! — Miértig — Megyek már, te sáfár! és keze a torkára tévedt. — Ég 'ortalmazzon'. Dögöl'isse —, és kitárta a súlyos bronzajtót. Megfordultak a lovak, az asszony pedig jajongva tépte testét az ülés süppedő selyem szálai is.- Nem volt többé idő, egybefolyt minden egy végtelen mély szenvedéssé, mint a forró, láva a sistergő kráter ásító fenekén. - Nelenesben érte utól az Ti tárta loholó álom, Ütvegtesttel, ki ázott idegikkel aludt szinte Végtelenül és telurfaut ajkai között sípolva tört fel létekzete. A Dögé mindent tudott. TaVosa félte a. Boas'Zilf es Sríkább elárulta fiúnőjét. Ginvarmis Twplráu 'kötéllel, találták meg. rútat bős lefugő rabögót, ven gondolata végéhez Töfve. Dyorsan és némen fiotaövtatett a, ra?KTszo^y beCsüle f.'v") r»*»os$ fir-'-'Tci fi«r ra.^y7\rfrr^t 'ff fi; Klirr^Si vjarrv hnlrfriirq'jfi'r/rT O.’ZGtT?• ■( (Oq^Vr? g! VéVT* * vj'"f d^prO"t&l-f are^iT-l fjY'D aba -irtviT. t’'Zes sofok- Kal formi parázna testét, forró ólommal önteni kiesőkos száját. De Dögé 3 Cluj-íto Kozavík, 1922. február 1 Össem kell hívni a Magyar Szövetség nagygyűlését Ki kell mondani a parlamenti aktivitást. Módosítani kell a szabályokat Írott"Zrvár", jan. 31. (Saját tud.) A választások vezetésére a Magyar Szövetség Intállói bizottságának tagjaiból megalakított intézőbizottságnak tegnap délután ülést kellett volna tartani. Az Olás azonban elmaradt és azt ma, kedden délben 12 órakor fogják megtartani. A* ■dó rövidsége miatt az intéző-bizottság vidéki tagjait nem lehetett meghívni. Miután azonban ehhez az intéző-bizottság teljességének jelenléte szükséges, nagyon természetes hogy érdemi határozatok nem lesznek hozhatók mindaddig, amíg a vidéki tagok is meg nem jelennek A Magyar Szövetség intéző bizottságának foglalkoznia kell a nagygyűlés összehívásával is és ezt elő kell készítenie, mert a parlamenti aktivitás formai elírtorozása a nagygyűlés feladata. A targyarság már a parlamenti aktivitás mellett foglalt állást. és miután a magyarság egységének épen a Magyar Szövetség a kifejezője, amelynek épen a választások alkalmával ennek az egységnek megőrzése legfőbb feladatát, kell, hogy képezze, a parlamenti aktivitásnak a Magyar Szövetség által és annak? keretében való kimondásétól nem lehet eltekinteni, bármennyire) ,inkább csak formalitás! jellege van is: most. n?&? winek lehetőleg segítsen. Tette ezt nem ugyyen mint bőkezű mecénás, — mert a mostani,kiállításon mindösze Deák Nándor Őszi napsütés és Őszi tájkép című tájképeit vette meg 1100 lej kiállítási áron, megelőzőleg azonban 28 ezer lej értékű kévet vásárolt, javarészt kolozsvári festőktől és a nagybányai Réthytől. LA vásárlásokra vonatkozólag meg-kimondásnak. De ezenfelül még egy igen fontos ügy elinlélése is követeli a nagygyűlés sürgős összehívását. Éspedig a szövetségi szabályok módosítása. Tudvalevő ugyanis, hogy a kormány a Magyar Szövetsé* szabályainak, nevezetesen a 3-ik szakaszának, módosításét kvánta ugyanakkor, én ekel a Szövetség működé- sének felfüggesztését megbüntette. A szövetségi szabályok módosítását pedig csakr ugyanaz a fórum eszközölheti, amely a szabályokat megalkotta, az pedig a nagygyűlés. A Magyar Szövetség nagygyűlést tehát mindenképpen mielőbb összes kell hívni, tekintet nélkül arra, hogy a téli időszakkal járó fceliemstlekrétere erre « ■ntpstsni időpontot mim teszik a legalkalmasabbfi. Ez természetesen egyáltalán sem lehet akadálya r, már megindult párt* szervezkedési mozgalomnak éli a választásokra vétó mímismneme. előkészületek folytatásán*!?. Ezteket folytatni lehet, sőt kel is, arra való tekintet nélkül, hogy a Magyar Szövetség nagygyűlés:? cssk később, esetleg csak kevessé a yá!oldások előtt fog összejöhetni, hogy:'fcohrét vzm az e f&etben rá vétő Tactsz feladatokat. ./ kérdeztük Ciplan tanácsos^ kitől milyen képet és milyen áron vettek, aki munkáját síinknek erre vonatkozólag a következőkben nyilatkozott: — Sajnos, egy év alatt mindössze csak 30 ezer lej áru szépet vittünk összesen. Ebből a most megtartott decemberi kiállításra csak 1100 lej jutott, mert képvásárlásokra nem volt már több fedezetünk. Az április elsejétől kezdődő új költségvetésben azonban ismét beállítottunk egyelőre 30 ezer Sejt, amelyből elsősorban a decemberi kiállítások anyagából fogunk még kópékat venni. A város különben minden évben rendszeresen fog képeket vásárolni, mert ez egyik legutóbbi tanácsülésen elvben elhatároztuk, hogy egy városi szépművészeti múzeumot fogunk felállítani- A múzeum alapjafélig-meddig megvolna már. A város nagyjainak portraitjén kívül ugyanis körülbelül 35 darab festményünk van, amelyet egyelőre a városháza valamelyiktermében helyezünk el, így kezdve meg a múzeumhoz szükséges anyag első elrendezését. LT/:y tervezzük, hogy évenként 10—15 darab újonnan vásárolt képpé fogjuk gyarapítani a múzeum anyagát, s így idővel nagyon szép és értékes múzeumot létesíthetünk. -- A szépvásárlásoknál nini a festők nemzetiségét, hanem csak a művészetet nézzük. Fényes bizonyítéka ennek az, hogy a legutóbbi 30 ezer lejes( vásárlásainkal) 20 ezer lej jutott a magyar festőkre és csak 10 ezer a románokára. Képekat vettünk eddig Deák Nándoron Mvfli Papp Mária, Kapitány és Konc román művészektől, továbbá Fapp Domokos, Szopos és Réthy megyei festőktől. A vásárlásoknál tiamissdíjben nem alkudtunk. Szó nélkül megadtuk mindig azt az árat, amelyet a művészeté a kiállításokon feltüntettek, illetőleg kértek. Ami a vásárlásokra fordított összeg elosztását illeti, Ráthynek jutott egyetlen képéért . Nagybányai részletért körülbelül 4000 lej, Papp Mádénak 2000, Kapitánynak 5000, Koncznak 2500, Papp Domokosnak 1000, Szopósnak egy képért, a Fekete zongoráért 4600 lej. Vettünk még egy u. n. szecessziós képet is 2500 ismért egy magyar festőtől és ugyancsak magyar festőktől több kisebb képet. — A tervezett szépművészek mű