Ellenzék, 1923. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

CHij-Kolozsvár, 1923. január 31 Megalkotják a Magyar Párt vidéki szervezetét Nagyarányú akció Temes- és Krassószörény megyében Ma­gyar házat építenek Temesváron Az Ellenzék temesvári tudósítójától • Temes megyében közelebbről nagy­szabású akció indul meg a romániai Magyar Párt vidéki szervezetének ki­építése ügyében. A temesvári és te­­mesmegyei Magyar Pártnak eddig már kétezernégyszáz tagja van, pedig még csak Temesvárott tartott szervezkedő gyűlést. Tervbe van véve, hogy a megye egyes nagyobb községeiben is tartanak gyűléseket s remélik, hogy a tagok száma a mostaninak ötszörösére fog rúgni. A párt elnöke Fü­löpp Béla dr. szenátor, akit azonban az elmúlt hetekben betegsége gátolt abban, hogy a párt érdekében nagyobb arányú te­vékenységet fejtsen ki. A temesvári és temesmegyei Magyar Pártnak buzgó ügyvezető­ elnöke, Veterány Viktor dr. nagy szeretettel intézi a párt ügyeit Veterány dr. a temesvári és temesme­gyei Magyar Párt munkaprogramjáról tudósítónknak a következőket jelen­tette ki : — Első Feladatunk, ami ránk vár, az, hogy a vármegye területén kiépít­sük szervezetünket. Reméljük, hogy február közepével megkezdhetjük a m­egye egyes községeiben tartandó gyűléseinket, amelynek célja a külön­böző községi pártszervezetek megala­kítása. Az első ilyen gyűlést Modoson fogjuk megtartani s aztán sorra kö­vetkezik Lippa, Vinga, Újszentes Szentandrás, Csákova, Békás, Gátalja. Működésünket ki fogjuk terjeszteni Krassószörénymegyére is s ennek ér­dekében, Lugoson, Resicán Oravicán és Bogsánban is fogunk gyűléseket rendezni. — A temesvári szervezetet akként akarjuk tökéletesíteni, hogy a magyar­ságot városrészenkint szervezzük meg Ebben követjük a szászok és a svá­bok példáját, akik ezt a szervezetet már régebben megcsinálták. Ez a mód­szer nagyon bevált. A magyarság összetartozandóságának ápolására min­den városrészben magyar asztaltársa­ságot fogunk szervezni. Az asztaltár­saságok kulturális érdekeket fognak szolgálni. Február hónapban hogy magyar kulturestét rendezünk, melyen magyar írók, magyar színészek, ma­gyar énekesek és magyar zenészek fognak szerepelni. Ilyen kulturestéket rendszeresen fogunk tartani . Még a nyár folyamán magyar házat akarunk létesíteni Ebben a ma­gyar házban fogjuk elhelyezni a párt­irodát, továbbá a Magyar Dalárdát, az Arany János Társaságot és más magyar kulturális egyesületet Mivel tisztában vagyunk vele, hogy annyi pénzt nem hozhatunk össze, hogy im­pozáns emeletes palotát építsünk, megelégszünk azzal is, ha földszintes hajlékot tudunk emelni Azt hiszem, hogy hét-nyolcszázezer­res költséggel már tudunk olyan házat építeni, amely ezeknek a céloknak megfelel. Az épít­kezést a tavasz folyamán kezdjük meg s remélem hogy őszre már be is köl­tözhetünk a magyar házba. Működé­sünkről többet nem mondhatok. Az állam törvényeinek szem előtt való tartása mellett tiszta és becsületes munkát végzünk. Semmiféle mellékcé­lunk nincs Egyedüli vágyunk, hogy Ro­mánia magyarságának kulturális és poli­tikai boldogulásához hozzájáruljunk Csillag írta : H. G. Wells Fordította: Murányi Győző Újév első napján történt, hogy egy­szerre három obszervatórium is jelen­tette, hogy a Neptunus bolygónak, a nap körül legtávolabb keringő boly­gónak pályája nagyon szabálytalan lett. Ogilvy már decemberben felhívta a figyelmet a bolygó sebességének ellassulására. Egy ilyen hit azonban alig érdekelte a világot, melynek la­kosai nagyrészt semmit se tudtak a Neptunus bolygó létezéséről és a csil­lagászok körén kívül nem is okozott izgalmat a bolygó környékén egy távoli gyenge lényfoltnak nemsokára bekövetkezett felfedezése. A tudósok mindazonáltal meglehetősen figyelem­reméltónak tartották a hírt, még mi­előtt ismertté lett volna, hogy az új égitest gyorsan nő és egyre fényesebb lesz, hogy mozgásai teljesen különbözik a bolygók szokott útjától és hogy Neptunus és kísérő csillaga pályájá­nak elhajlása akkora lett, mely telje­sen előzmény nélkül áll. Kevesen tudják elképzelni azok közül, kik nem jártasok a tudomány­ban, naprendszerünk óriási magányos­ságát. A nap bolygó foltjaival, a kis csillagok porával és tapinthatatlan üstököseivel, üres végtelenségben úszik, mely felülmúl minden képzeletet. A Neptunus pálya­in túl, amennyire az emberi megfigyelés elhatolhatott, hő nélküli fény nélküli, hangtalan tér van sápadt üresség húszmilliószor egymillió mérföldnyi távolságon ke­­resztül Ennyire becsülik legalább is azt a távolságot mélyen át,kell haladni a legközelebbi csillagig És néhány a legfinomabb lángnál is anyagtalanabb üstököst kivéve, emberi tudomány szerint soha semmiféle anyag sem haladt át a térnek ezen a végtelen mélységén, míg a huszadik század elején végre ez a különös vándor megjelent Hatalmas anyagtömeg volt, testes és nehézkes, mely minden elő­zetes jel nélkül rohant ki az ég sötét misztériumából a nap ragyogásába. A második napon már minden tisztes­séges készülékkel világosan lehetett látni, mint egy alig érzékelhető átmé­rőjű foltot az Oroszlán csillagzatban Regulus közelében. Rövid idő alatt már színházi látcső is felfedezhette Az új év harmadik napján a két félteke újságolvasói első ízben kezdték észrevenni a szokatlan jelenség igazi jelentőségét „Csillagok összeütközése,"* egy londoni lap ezzel a címmel ve­zette be a híreket és közölte Duchaine azon véleményét, hogy a különös új bolygó valószínűleg össze fog ütközni a Neptunusszal A vezércikkírók bő­ven írtak a tárgyról, úgyhogy a világ legtöbb fővárosában január 3-án az emberek bizonytalanul ugyan, de va­lami közeli jelenséget vártak az égen , és az éjszakán, mely követte a naple­mentét a földgömbön körül ezer és ezer ember függesztette szemét az ......... égre, hogy lássa — a régi megszokott csillagokat épp úgy, amint mindig is láthatta őket. Míg végül ham­arodott Londonban, Pollux lefelé hajlott és a csillagok el­halványodtak. Téli hajnal volt, a nap­pali fény beteges beszűrődése és a gázlámpák és gyertyák sárgán lobogva az ablakokban elárulták, hogy hol mo­zognak még emberek. De az ásitó rendőr látta a dolgot, a piacok sürgő­forgó népe szájtátva állt meg, a mun­kába ballagó munkások, tejes embe­rek, a hirlapos bódék tologatói, a sá­padtan és lankadtan hazafelé tartó kor­­helyek, az otthontalan vándorok, az őrök az őrhelyeiken, a vidéken pedig a mezőre baktató szántóvetők, a ha­­zasurranó vadorzók mind látták, az egész éledő homályos mezőn látni le­hetett — és a tengeren a reggelre váró tengerészek is láthatták — egy nagy fehér csillagot, mely hirtelen a nyugati égre érkezett. Ez a csillag fényesebb volt, mint bármely más csillag a mi egünkön ; fényesebb volt az esti csillagnál is, mikor az a legfényesebb. Fehéren és szélesen izzót­, nemcsak pislogó fény­foltocska volt, hanem kis, kerek, vilá­gosan fénylő korong, még egy órával világosodás után is. És azokon a vi­dékeken, ahová a tudomány nem ha­tolt el, az emberek bámultak és féltek, háborúról és dögvészről beszéltek egy­másnak, melyeket az égen megjelenő égő jelek jósolnak Tenyeres­talpas burok, sötét hottentották, arany­A 131. szakasz az alkotmány reví­zióra vonatkozólag rendelkezik. E szerint egészben, vagy részben való revíziót kezdeményezhet a király vagy a parlamenti testületek valamelyike. A kezdeményezés következtében a kamara és a szenátus abszolút több­séggel határoznak külön-külön. Ha ez megtörténik, a két törvényhozó testület vegyesbizottságot választ a maga ke­beléből, amely megjelöli a módosítandó szöveget. A bizottság jelentését mindkét törvényhozó testületben 15 napi idő­­közönként kétszer fel kell olvasni. Ezután a két testület, az idősebb elnök vezetése mellett, együttes ülést tart és kétharmad többséggel állapítják meg, hogy mely szakaszok vézessenek re­vízió alá. Ezt követi a parlament fél­parti négerek, franciák, spanyolok, portugálok a napfelkelte melegében mind az új különös csillag leszálltát vigyázták. Száz obszervatóriumban nagy volt az izgalom, a tudósok szinte felkiál­tottak, mikor a két távoli égitest össze­roppant. Ide-oda futkostak, kapkodtak fényképezőkészülék és spektroszkóp, ez vagy az a készülék után, hogy megörökíthessék a bámulatos új lát­ványt, egy világ pusztulását. Mert egy világ volt, Földünk egy testvér­ boly­gója, nálánál ugyan jóval nagyobb, mely hirtelen lobogó halálba rohant. A Neptunus volt, amelybe annak rendje­­módja szerint a távoli tér furcsa bolygója beleszalad és az ütődos heve azonnal egyetlen hatalmas, izzó masszává gyúrta a két szilárd gömböt. Aznap hajna­­lodás után két órával is a föld felett lebegett a nagy fehér csillag és akkor halványodott el, mikor nyugat felé hajólt és a nap fölére­ emelkedett. Az emberek mindenü­t­ csodálták, de mindazok közül, akik látták senki se csodálhatta jobban, mint azok a hajósok, a csil­lagok örök figyelői, kik messze a ten­geren semmit sem halottak jöveteléről s most egyszerre mint kis holdat látták felkelni, a zenit felé haladni, a fejük felett lebegni és aztán nyugat felé le­hullani az éjszaka elmúltával. És mikor legközelebb felkelt, egész Európában mindenütt, dombok lejtőin, házfedeleken, szabad tereken virrasztók tömegei várták az új nagy csillag fel­kelését. Fehér izzással maga előtt. 2 Mi van az új alkotmányjavaslatban? A szaz alkotmány főbb módosításai - e e­llenzék tudósítójától . A liberális kormány a parlament pénteki ülésén beterjesztette a alkot­­mányreform javaslatát, azt azonban nem tartotta szükségesnek, hogy arról a közvéleményt egyidejűleg megfele­lően tájékoztassa. Most a bukaresti Adeverul részleteket közöl a javaslat ama szakaszaiból, amelyek a régi al­kotmánnyal szemben újításokat foglal­nak magukban Megjegyezzük hogy a javaslatban .románok'' alatt „román állampolgárok- értendők Bratianu el is fogadta ez utóbbi szövegezést, de a javaslatban mégis­­ „románok” ki­tétel maradt meg. Polgár jogok A románok etnikai eredetre, nyelvre és vallásfelekezetre való különbség nélkül lelkiismereti, tan-, sajtó-, gyüle­­kezési­ s egyesülési szabadságot, va­lamint a törvényben megállapított jo­gokat élveznek (5. szakasz.) Az al­kotmány mellett külön törvények­­ál­lapítják meg, hogy kik gyakorolhat­­nak politikai jogokat és kik tekintet­nek románoknak (6 szakasz.) A vallás- és felekezeti, valamit az etnikai és nyelvbeli különbségek nem okoznak Romániában akadályokat a polgár és politikai jogok elnyerése és gyakorlása tekintetében. A naturalizálás (honosí­tás) a végrehajtó hatalom ügykörébe tartozik. (7 szakasz.) Születési vagy társadalmi osztálykülönbség sincs az államban. A törvény előtt a románok etnikai eredetre és nyelvre való kü­lönbség nélkül egyenlők és egyenlően kötelesek fizetni adókat és viselni a közterheket. Egyedül ők viselhetnek polgári és katonai közhivatalokat. Az idegenek közhivatalt nem viselhetnek, kivéve a rendkívüli és a törvényben megállapított eseteket. (IV. szakasz.) Csak közérdekű esetekben lehet vala­kinek ingatlan vagy ingó vagyonát ki­sajátítani Csak a románok és a hono­sított románok szerezhetnek bármely címen és tarthatnak meg falusi (me­zőgazdasági) ingatlanokat. Az idege­neknek csak az ingatlan értékére van igényük (19. szakasz.) A lelkiismereti szabadság feltétlen. Az állam vala­mennyi vallásfelekezet részére egyen­lően biztosítja a szabadságot és vé­delmet, amennyiben a vallásgyakorlat a közrendet a jó erkölcsöket és az államrendre vonatkozó törvényeket nem érinti. A keresztény ortodox val­lás a románok többségének vallása lévén, elsőbbsége van az államban. Független minden más egyháztól s az ekumeniai keleti egyházzal is csak dog­matikus közösséget tart fenn. A kü­lönböző felekezetek és az állam kö­zös viszonyokat törvény fogja szabá­­lyozni (23. szakasz.A Sajtószabadság­­ sajtót a 26-ik szakasz szabályozza olyan értelemben, amin­ eddig volt rendezve, azaz gondolatait mindenki szabadon kifejezheti szóval. Írásban és a sajtó utján, a lapok és nyomtat­ványok előzetes hatósági engedélye­zés alá nem esnek; kauciót tenni nem szükséges; a kinyomtatáshoz, árusí­táshoz és kihirdetéshez megelőző cen­zúrát alkalmazni nem lehet. A lapok előzetes figyelmeztetéseknek, felfüg­gesztésnek és elnyomatásnak kitéve nem lehetnek. Békeidőben pedig ilyen értelmű törvényt sem lehet megszó­­szavazni. A 27-ik új szakasz szerinti A szajlószabadság gyakorlása folya­mán elkövetett visszaélések (abuzuri) a büntetőtörvény megtorlása alá es­nek, anélkül, hogy ezek a megtorló intézkedések magát a szabadságot kor­látozhatnák. A szerző felelős a maga írásáért, szerző híján pedig a kiadó felelős. Bármely napilap-, szemle- vagy idő­szaki közleménynek felelős igazgató­val kell bírnia, vagy ha ilyen nincs, felelős szerkesztőjének kell lennie. Az igazgató vagy szerkesztőnek polgári és politikai jogokkal kell bírnia. Az igazgató és a szerkesztő nevének ál­landóan és látható helyen rajta kell lennie a lap homlokzatán Az időszaki közlemények megjelenése előtt a tu­lajdonos nevét be kell jegyezni a ke­­reskedelmi törvényszéknél. A tulajdo­nos a bírságbüntetéseket és a pol­gári károkat szolidárisan fizetni kö­­teles Az eme rendelkezésekre vonat­kozó büntetésekre nézve külön törvény fog intézkedni A sajtóvétségek felett az esküdtszé­kek ítélkeznek kivéve az itt alább megállapított eseteket, amelyek felett a rendes törvényszékek bíráskodnak, az általános törvények alapján az ama vétségek felett, amelyeket az ország uralkodójával, a trónörö­kössel, a király és a dinasztia tagjai­val, az ilyen államok fejeivel és kép­viselőikkel szemben követnek el; b) a gyilkosságra vagy forradalomra való ösztönzések és a rágalmazások felett. A 28 szakasz a tevés- sürgöny és telefonfordítókra nézve akként intéz­kedik, hogy külön törvény fogja meg­­állapítani azokat az eseteket, midőn az igazságszolgáltatás kivételesen járhat el Egyesülés és gyülekezés A 29 szakasz szerint a románok, etnikai, nyelvi és valláskülönbség nélkül szabadon élhetnek a gyülekezés jogá­val A 30. szakasz ugyancsak a „romá­­nok“-nak megengedi a törvényekkel összhangban levő egyesülést. Az 52. szakasz a parlamenti tagok immunitását állapítja meg. A román nyelv a román állam hi­vatalos nyelve. (128. szakasz.) Alkotmányrevízió TJ J.Forth

Next