Ellenzék, 1923. december (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-15 / 284. szám
ELLENZÉK •. Hazajáró lélek V.imnil három f elvonásban. Irta: Zilahy Lajos. Bemutató a Magyar Színházban. A háború utáni magyar színpadi irodalom egyik legtehetségesebb és ilt sokat igérőbb reprezentánsa Zilahy Ettes, aki innen Erdélyből származott el a magyar fővárosba, ahol végigjárva az ismeretlen és kezdő írók minden kálváriáját napilapok és irodalmi folyóiratok tárcarovatából egy•mre az ország első színpadán, a Nemzeti Színház deszkáin tűnt fel és tett tanúságot drámaírói hivatottsága- A „Hazajáró lélek" első darabja Lajosnak és ha meg is találjuk ti. • .'m első színpadi mű ’ mindenholt, Zilahy Lajosban egy élesen lettöbő fantáziájú, a tollat művésziett forgató írót ismertünk meg. A probléma, amit Zilahy Lajos denk dob, talán nem is egészen új, de a forma, amibe beleönti fantáziáiét, az anyag, amiből megkomponált embereit gyúrja s a szócső, amelyen keresztül emberi lelkek, szívek érzékit, gondolatait, szenvedéseit és tragédiáit szólaltatja meg, egy, úgy lelépítésében, mint feldolgozásában művészi munkával gyarapította a friss n újakon járó magyar drámairodalmat. A színészek Janovics Jenő rendezői keze alatt művészi eszközökkel keltették életre Zilahy Lajos elgondolásait. A vergődő, könnyű, élnivágyó asszonyt, akiben azonban a lelki, ismeret szava mindig megszólal, Poor Lili játszotta. Friss és könnyű volt, ahol annak kellett lennie és erőteljes ott, ahol a dráma az ő vállain nyugszik. Forgács Sándor a férj, a visszatérő lelkiismeret, a hazajáró lélek szerepében mélyen emberi volt. Az első felvonást ő viszi sikerre komédiáit, mi éreztük, hogy a figura, mennyire a vérévé, az idegévé váli.Turay, mint hódító gróf, őszinte és művészi volt Cselle Lajos, akit már régen láttunk nagyobb lélegzetű szerepben, tegnap este megmutatta, hogy sok erő és szín van benne. A különben nem az ő egyéniségére írt szereppel művészi bírókra kelt és győzelmeskedett felette. Kisebb szerepeikben Laczkó Aranka, Mihályfy és Kemény László igen jók voltak, de különösen Izsó Miklós a grófi inas terepében megkapóan ügyes volt. A közönség a darabot érdeklődéssel hallgatta végig és hálásan tapsolt a kitűnő szereplőknek. (d. o.) Sümegi, mint librettó-író, A színház tudnivalóan most készül Rajna-Csobor Szép asszony kocsisa című operettjére. Már folynak a próbák a Kedves muzsikájú bohóságból, amely annak idején Budapesten, a Blaha Lujza-színházban aratott sikert. És a készülődés lázában egyszerre csak olyan hírek kerülnek forgalomba, hogy az operett librettója voltaképpen plágium, mert Sümegi Ödön, a kolozsvári Magyar Színház kedves bonvivantjai közül az egyik, már itt ugyanilyen címen, ugyanilyen tárgyú szöveget Virányi karmester zenéjéhez. Megkérdeztük az ügyre vonatkozólag magát Sümegit, aki némi melankóliával beszélte el, hogy nem emel ugyan plágium vádat Rajna Ferenc ellen, de tény az, hogy ő is írt négy évvel ezelőtt egy librettót, amelynek Szép asszony kocsisa volt a címe és amely nagyon hasonló körülmények között foglalkozik egy ugyanolyan zsánerű hőssel, mint Rajna A szöveghez Virányi szervett muzsikát — mondja Sümegi. — És mi be is küldtük az operettet Beöthy Lászlóhoz, aki azonban nem fogadta el a darabot azzal az indokolással, hogy a címe nagyon „népszínműves", meg a témája is erősen elcsépelt már A librettó hosszú ideig Marton Sándor pesti színházi ügynöknél volt. Ma is benne van a példányomban a pecsétje. De hát, ami nem sikerült nekem és Virányinak, az úgy látszik sikerült a Rajna-Csobor cégnek. Az ő szépasszonyuk kocsisa jobban hajtott és révbe ért. Mondom, azért nem állítom, hogy ez plágium lenne! szól Sümegi és savanyúan mosolyog: lehet, hogy csak nagy szellemek találkoztak. A színházi iroda közleményei: A Szép asszony kocsisa. A jövő hét pénteki estéjén igen érdekes premiereje lesz, 3 Magyar Színháznak. A Szép aszszony kocsisának lesz a bemutató előadása. A főszerepeket Somogyi, Neményi, Stolz Hilda, Tolnay, Sümegi, Bányász, Leövey fogja játszani. * A nettós díszelőadások. A hétfői előadást a romániai sajtószervezetek tiszteletére rendezi a Magyar Színház. Az est teljes műsora ez : Janovics Jenő igazgató rövid köszöntőjeitán Móricz -Zsimond 1 felv. tragédiája kerül színre, melynek a Tanító úr a címe. Majd Puccini Tosca c. operájának második felvonása következik Kelmay Ilonával, Vajda Lászlóval és Sugár Frigyessel. Végül Valjeannak egy új, érdekes egyfelvonásos vígjátékának, a Nem zörög a haraszt-nak lesz a premierje a Kádár Imre fordításában és Poór Lilivel, Lengyel Vilmossal és Laczkó Arankával a főszerepekben. * Három a kislány. Szombaton este a legnépszerűbb s legszebb operettek egyike, a Három a kislány kerül színre. Kötéltánc írta Karinthy Frigyes 47 Egy pillanatra megállt — Azt hittem, egyedül találom és... Raganza gyors pillantást vetett Kalp Istvánra és keményen vágott közbe: — Ki engedte be ?’■ ’ Senki. A kert felől jöttem. Nyitva hagyták az ajtót. Láttam a sátor tervlajzát, tudtam, hogy ez a lakószobája. Az ablakon át néztem be, sötét volt már. Azt hittem, lefeküdt Lihegve fejezte be, hogy ne legyen ideje, meggondolni magát. "— Beosontam ide a szomszédba a sötétben, lefeküdtem a szobája küszöbe elé, hogy reggel, mikor kijön, öki találjon. Azt hittem, abban a másik szobában van. Alig feküdtem öt percet, a nevemet hallottam, maga a nevemet kiáltotta, Raganza... Felugrottam és benyitottam ide... Valami gőzt láttam... Azt hittem, egyedül van...Nem nézett Kalp Istvánra, egyenletes, egyhangú, érzéketlen határozottsággal beszélt, énekelve szinte, mintha leckét mondana fel. — Látom, hogy csapdába csaltak. És ön szövetkezett Kalp Istvánnal, Raganza, hogy csapdába csaljon. De mindegy, játszunk nyílt kártyákkal. Én önt szeretem, Raganza és azért jöttem, hogy ezt megmondjam Önnek. Iia Kalp Istvánnak ez kellett, hát megkapta, mert úgy látom, ez kellett knne . ’ Mereven, mozdulatlanul állt, a vágy és gyűlölet eksztázisában, alázottan és gőgösen, szerelmet könyörögve és szerelmet megtagadva, felajánlkozva az egyiknek és eltaszítva a másikat. De nem nézett egyikre se , az egyik és a másik pedig összenézett. Kalp Istvánt valami fájdalmas, szelíd békeöntötte el, hogy túl van a döfésen, most már csak vérének csobogását kell figyelnie, mi elfolyik és alhat végre, az álmatlan éjszakák után. Raganza lelkében újra felcsendült a kinttorna émelygős dala ; a dal a boldogságról. És most hová ? kérdezte magától. De csak a sakálok üvöltöttek. . . ■ - - - * Azután tivornya következett. Tarkaszínű italok kerültek elő, muzsika is volt, felkeltettek néhány zenészt. Ezeket később elküldték és ott maradtak hármasban. Carabella jókedvű lett az italtól, vacsorát rögtönzött, puddingot és párfait, a l’Akropolis anekdotákat, pletykákat beszélt el hazulról, amiket Raganzáról csinált a ledér utcai divat , fuldokolva nevettek, különösen egyiken, amiben Raganza nagyon furcsa színben volt feltüntetve. Carabella fátylakat vett magára és táncolt nekik. Utána részegen és bolondul Kalp István ölébe vetette magát, dadogott és nevetett és sírt, az életről beszélt. Tökéletesen be volt rúgva. Magához ölelte Kalp István fejét s lihegve vallotta be, hogy igen... a kép, a különös filmrészlet,, ami a birtokában van, megtörtént... még a dátumot is megmondta, amikor csinálták, igen, itt a közelben valahol az erdő sűrűjében. Hát igen, nagyon fiatal volt és valaki okvetlenül akarta, nagy pénztígértek érte és protekciót a világ egyik legnagyobb vállalatához, diadalmaspályát, érvényesülést... elkabult, nem tudott ellenállni, de azután nagyon megbánta az egész ostobaságot. És Carabella átölelve, magához szorítva Kalp István fejét, forró szemekkel nézte Raganzát és minden átmenet nélkül beszélni kezdett róla. Gúnyolódva és kicsinylően, részegen jellemezni kezdte Raganzát és makacsul követelte, hogy Kalp István adjon neki igazat. Nézd, odanézz, szegény, beteg, ember, milyen ostobán bámul bennünket, a parancsnok úr! , A világhódítói Szegény, nagyon szerelmes a feleségébe, azt mondják. Pedig egész csinos fiú volna, ha nem ráncolná össze a homlokát és nem nézne olyan sötéten maga elé, mintha azokat a kis szobrocskákat akarná utánozni, amiket csináltak róla a városban, amiken a szája úgy legörbül és az egyik kezét a mellényébe dugja, mintha nagyon töprengene valamin. A cselekvés embere! A nagy Tett. Ilyen címen adott ki könyvet róla var ,lanti ostoba ánglius és a címlapon is ez az ostoba képe van a fizimiskájájánnak, a legörbült száj, összeráncolt szemek, mellénybe dugott kéz, töprengő tekintet . Hát nem bolondság ? A Cselekvés Embere, olyan ábrázoltak a címlapon, mint valami dervis vagy talmudista labbinus. De az a furcsa, hogy ezek a nagy politikusok, nagy hadvezérek mindig így vétetik le magukat, olyan arccal, mintha a cserei bogár halhatatlanságáról elmélkednének Hát a költők és nagy szellemek ezzel szemben miért nem ábrázoltatják magukat dijbirkózóknak, amint éppen sziklákat dobálnak a hegyről lefelé? És a haja, no de nézd már a haját, azt az egy tincset, ami olyan ábrándosan és okosan, olyan nagyon jelentősen lóg bele a homlokába. Ez is rajta van a képen, meg a szobron, még a könyvben? Tudod-e min töpreng olyan nagyon? Csak a hajtincsen töpreng, hidd el nekem, nem a világ megváltásán és Akropolis felépítésért vagy hogy hívják ezt a mozivárost, amit itt csinálni akartok nekem, hogy még egyszer eljátszani Cleopátrát, amit már akkor is untam, mikor először játszottam el. Mert tudom ám, hogy nekem csináljátok, pedig én már nem akarok játszani, nem akarom már látni magamat kifestett arccal, táguló fekete szemekkel, jaj, a szemeim, elbódulok és émelygés fog el, ha látom, ezer példányban, ahányszor, akarjátok! . . . Pfuj! valami egyebet . . . No de miről is volt szó? Hát igen, ez a hajtincs. (Folyt, köv.) Cluj-Kolozsvár, 44. évi 284. szám 'r -'i HETI MŰSOR Hegyet Színház A hazajáró lélek. (Rendes hely-Péntek árakkal. A. bérlet.) Szombat délután: A trónörökös (Olcsó helyárakkal.) Szombat este: Három a kislány. (Teljesen új szereposztással. Premiere-helyárakkal. B. bérlet) Vasárnap délelőtt fél 11 órakor: Téli ballada. (Először. Az irodalmi munkásciklus első előadása. Mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap délután: Tatárjárás. (Mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap este: A falu rossza. (Új szereposztással. Szentgyörgyi István föllépésével.) Hétfő: A tanító úr. Tosca 2-ik Elvonása. Nem zörög a haraszt. . (Újdonság először. Díszelőadás a ro* ,11 rpániai sajtószervezetek kongreszszusának tiszteletére. Köszöntőt mond. Janovics Jenő dr. Premiére helyárakkal.. Premiére bérlet) , , £150 EmÉlYRÉSZ! £R5Z£RáHli51A3 Cin], Calea Regeie FercUnand 19. Tel. snnerurb. 213. * Sürgönyeim Jáváéra Out. Ékszelési gyárláá is nagy keresi tadás! t cg A* titi arany és forraltés Arany*, estist, platinabeváltás! KIENZLEI SCHWARZWAIDI órákban,óravalamint ki na ciüit tárgyakban nagy lerakat, CSAK VISZONTELÁRUSITÓKNAK! Könyvet vesz Lepage Kvár. Sértár közlanda IHBB,La Huigji Banca Ungaro ITALIA, Milano, via Manzoni Gia Scala-szinházzal szemben) s Folyossamlak nyitása minden valutában. - Átutalások minden országba (beleértve Oroszországot, de csakis dollárban, font sterlingben, vagy márkában ♦ vidrahitelek nyitása. - Járaváltók leszámítolása — Ingyenes információszolgálat. — Olasz értékpapirok(olasz vöröskereszt sorsjegy) inkasszója. Mindennemű bankszerű művelet eszközlése gg 7.1 1aB 'fTT't rFTTT t i i n i i t ri .[ 'rrrTrr.i iri:r.T i:.Li:f iTT;i i A müncheni „SALVATÖR* sörrel vetekedő barna „Hercules" duplamaláta Lioyi .«37 december 16-től kezdve ismét mindenütt állandóan kapható. tST.mSi „MONOSTOR" SÖR Ajánljuk r kféinkkel különlegességeinket,rnio- ' " J kát, cognacyt, seprő-, szilva- és törköly-pálinkákat, szeszfinomkványt, eredeti erdélyi asztali, pecsenye és csemege borainkat ££ Czell Frigyes és fiai dr. Czeil Vilmos csoport aOrfözd*, Ökör, rumgyfer • » born»(rrk»rMke4«6. Telefon: 78. sz. CLUJ-KOLOZSVAR Internúban 12-31. ITXLi rit i i .i..rri:i:ixnLrrxijpLjxeo-ijxrr'1 t