Ellenzék, 1923. december (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-15 / 284. szám

ELLENZÉK •. Hazajáró lélek V­.imnil három f elvonásban. Irta: Zilahy Lajos. Bemutató a Magyar Színházban. A háború utáni magyar színpadi irodalom egyik legtehetségesebb és ilt sokat igérőbb reprezentánsa Zilahy Ettes, aki innen Erdélyből származott el a magyar fővárosba, ahol végig­járva az ismeretlen és kezdő írók minden kálváriáját napilapok és iro­dalmi folyóiratok tárcarovatából egy­­•mr­e az ország első színpadán, a Nemzeti Színház deszkáin tűnt fel és tett tanúságot drámaírói hivatottsága- A „Hazajáró lélek" első darabja Lajosnak és ha meg is találjuk ti. • .'m első színpadi mű­ ’ minden­ho­lt, Zilahy Lajosban egy élesen let­tö­­bő fantáziájú, a tollat művésziett forgató írót ismertünk meg. A probléma, amit Zilahy L­ajos denk dob, talán nem is egészen új, de a forma, amibe beleönti fantáziá­iét, az anyag, amiből megkomponált embereit gyúrja s a szócső, amelyen keresztül emberi lelkek, szívek érzé­kit, gondolatait, szenvedéseit és tra­gédiáit szólaltatja meg, egy, úgy lel­épí­tésében, mint feldolgozásában mű­­vészi munkával gyarapította a friss n­ újakon járó magyar drámairo­dalmat. A színészek Janovics Jenő rendezői keze alatt művészi eszközökkel kel­tették életre Zilahy Lajos elgondo­lásait. A vergődő, könnyű, élnivágyó asszonyt, akiben azonban a lelki­, ismeret szava mindig megszólal, Poor Lili játszotta. Friss és könnyű volt, ahol annak kellett lennie és erőteljes ott, ahol a dráma az ő vállain nyugszik. Forgács Sándor a férj, a visszatérő lelkiismeret, a haza­­járó lélek szerepében mélyen emberi volt. Az első felvonást ő viszi sikerre komédiáit, m­i éreztük, hogy a figura, mennyire a vérévé, az idegévé váli­.Turay, mint hódító gróf, őszinte és művészi volt Cselle Lajos, akit már régen láttunk nagyobb lélegzetű szerepben, tegnap este megmutatta, hogy sok erő és szín van benne. A különben nem az ő egyéniségére írt szereppel művészi bírókra kelt és győzelmeskedett felette. Kisebb szere­peikben Laczkó Aranka, Mihályfy és Kemény László igen jók voltak, de különösen Izsó Miklós a grófi inas terepében megkapóan ügyes volt. A közönség a darabot érdeklődéssel hallgatta végig és hálásan tapsolt a kitűnő szereplőknek. (d. o.) Sümegi, mint librettó-író, A színház tudnivalóan most készül Rajna-Csobor Szép asszony kocsisa című­ operettjére. Már folynak a próbák a Kedves muzsi­­kájú bohóságból, amely annak idején Budapesten, a­ Blaha Lujza-színházban aratott sikert. És a készülődés lázában egyszerre csak olyan hírek kerülnek for­galomba, hogy az operett librettója vol­taképpen plágium, mert Sümegi Ödön, a kolozsvári Magyar Színház kedves bon­­vivantjai közül az egyik, már itt ugyan­ilyen címen, ugyanilyen tárgyú szöveget Virányi karmester zenéjéhez. Megkérdez­tük az ügyre vonatkozólag magát Süme­git, aki némi melankóliával beszélte el, hogy nem emel ugyan plágium vádat Rajna Ferenc ellen, de tény az, hogy ő is írt négy évvel ezelőtt egy librettót, amely­nek Szép asszony kocsisa volt a címe és amely nagy­on hasonló körülmények között foglalkozik egy ugyanolyan zsánerű hős­sel, mint Rajna A szöveghez Virányi szer­vett muzsikát — mondja Sümegi. — És mi be is küldtük az operettet Beöthy Lászlóhoz, aki azonban nem fogadta el a darabot az­zal az indokolással, hogy a címe nagyon „népszínműves", meg a té­mája is erősen elcsépelt már A librettó hosszú ideig Marton Sándor pesti színházi ügynöknél volt. Ma is benne van a pél­dányomban a pecsétje. De hát, ami nem sikerült nekem és Virányinak, az úgy lát­­szik sikerült a Rajna-Csobor cégnek. Az ő szépasszonyuk kocsisa jobban hajtott és révbe ért. Mondom, azért nem állítom, hogy ez plágium lenne! szól Sümegi és savanyúan mosolyog: lehet, hogy csak nagy szellemek találkoztak. A színházi iroda közleményei: A Szép asszony kocsisa. A jövő hét pénteki estéjén igen érdekes premiereje lesz, 3 Magyar Színháznak. A Szép asz­­szony kocsisá­nak lesz a bemutató elő­adása. A főszerepeket Somogyi, Neményi, Stolz Hilda, Tolnay, Sümegi, Bányász, Leövey fogja játszani. * A­ nettós díszelőadások. A hétfői előadást a romániai sajtószervezetek tisz­teletére rendezi a Magyar Színház. Az est teljes műsora ez : Janovics Jenő igazgató rövid köszöntője­i­tán Móricz­ -Zsi­mond 1 felv. tragédiája kerül színre, melynek a Tanító úr a címe. Majd Puccini Tosca c. operájának második felvonása következik Kelmay Ilonával, Vajda Lászlóval és Su­gár Frigyessel. Végül Valjeannak egy új, érdekes egyfelvonásos vígjátékának, a Nem zörög a haraszt-nak lesz a premierje a Kádár Imre fordításában és Poór Lili­vel, Lengyel Vilmossal és Laczkó Aranká­val a főszerepekben. * Három a kislány. Szombaton este a legnépszerűbb s legszebb operettek egyike, a Három a kislány kerül színre. Kötéltánc írta Karinthy Frigyes 47 Egy pillanatra megállt — Azt hittem, egyedül találom és... Raganza gyors pillantást vetett Kalp Istvánra és keményen­ vágott közbe: — Ki engedte be ?’■ ’ Senki. A kert felől jöttem. Nyitva hagyták az ajtót. Láttam­ a sátor terv­­lajzát, tudtam, hogy ez a lakószobája. Az ablakon át néztem be, sötét volt már. Azt hittem, lefeküdt Lihegve fejezte be, hogy ne legyen ideje, meggondolni magát. "— Beosontam ide a szomszédba a sötétben, lefeküdtem a szobája kü­szöbe elé, hogy reggel, mikor kijön, öki találjon. Azt hittem, abban a má­sik szobában van. Alig feküdtem öt percet, a nevemet hallottam, maga a nevemet kiáltotta, Raganza... Felug­rottam és benyitottam ide... Valami gőzt láttam... Azt hittem, egyedül van...­­Nem nézett Kalp Istvánra, egyenle­tes, egyhangú, érzéketlen határozott­sággal beszélt, énekelve szinte, mintha leckét mondana fel. — Látom, hogy csapdába csaltak. És ön szövetkezett Kalp Istvánnal, Raganza, hogy csapdába csaljon. De mindegy, játszunk nyílt kártyákkal. Én önt szeretem, Raganza és azért jöt­tem, hogy ezt megmondjam­­ Önnek. Iia Kalp Istvánnak ez kellett, hát megkapta, mert úgy látom, ez kellett k­nn­e . ’ Mereven, mozdulatlanul állt, a vágy és gyűlölet eksztázisában, alázottan és gőgösen, szerelmet könyörögve és szerelmet megtagadva, felajánlkozva az egyiknek és eltaszítva a másikat. De nem nézett egyikre se , az egyik és a másik pedig összenézett. Kalp Istvánt valami fájdalmas, szelíd béke­­öntötte el, hogy túl van a döfésen, most már csak vérének csobogását kell figyelnie, m­i elfolyik és alhat végre, az álmatlan éjszakák után. Ra­ganza lelkében újra felcsendült a kint­­torna émelygős dala ; a dal a bol­dogságról. És most hová ? kérdezte magától. De csak a sakálok üvöl­töttek. . . ■ - - - * Azután tivornya következett. Tarka­­színű italok kerültek elő, muzsika is volt, felkeltettek néhány zenészt. Eze­ket később elküldték és ott maradtak hármasban. Carabella jókedvű lett az italtól, vacsorát rögtönzött, puddingot és párfait, a l’Akropolis anekdotákat, pletykákat beszélt el hazulról, amiket Raganzáról csinált a ledér utcai di­vat , fuldokolva nevettek, különösen egyiken, amiben Raganza nagyon fur­csa színben volt feltüntetve. Carabella fátylakat vett magára és táncolt ne­kik. Utána részegen és bolondul Kalp István ölébe vetette magát, dadogott és nevetett és sírt, az életről beszélt. Tökéletesen be volt rúgva. Magához ölelte Kalp István fejét s lihegve val­lotta be,­ hogy igen... a kép, a kü­lönös filmrészlet,, ami a birtokában van, megtörtént... még a dátumot is megmondta, amikor csinálták, igen, itt a közelben valahol az erdő sűrűjében. Hát igen, nagyon fiatal volt és valaki okvetlenül akarta, nagy pénzt­­ígértek érte és protekciót a világ egyik leg­nagyobb vállalatához, diadalmas­­pá­lyát, érvényesülést... elkabult, nem tudott ellenállni, de azután nagyon megbánta az egész ostobaságot. És Carabella átölelve, magához szorítva Kalp István­­ fejét, forró szemekkel nézte Raganzát és minden átmenet nélkül beszélni kezdett róla. Gúnyo­lódva és kicsinylően, részegen jelle­mezni kezdte Raganzát és makacsul­ követelte, hogy Kalp István adjon neki igazat. Nézd, odanézz, szegény, beteg, ember, milyen ostobán bámul bennün­­ket, a parancsnok úr! , A világhódítói Szegény, nagyon szerelmes a feleségébe, azt mondják. Pedig egész csinos fiú volna, ha nem ráncolná össze a homlokát és nem nézne olyan sötéten maga elé, mintha azokat a kis szobrocskákat akarná utánozni, amiket csináltak róla a vá­rosban, amiken a szája úgy legörbül és az egyik kezét a mellényébe dugja, mintha nagyon töprengene valamin. A cselekvés embere! A nagy Tett. Ilyen címen adott ki könyvet róla var ,­lanti ostoba ánglius és a címlapon is ez az ostoba képe van a fizimiskájá­­jánnak, a legörbült száj, összeráncolt szemek, mellénybe dugott kéz, töp­rengő tekintet . Hát nem bolond­­ság ? A Cselekvés Embere, olyan ábrázoltak a címlapon, mint valami dervis vagy talmudista labbinus. De az a furcsa, hogy ezek a nagy politikusok, nagy hadvezérek mindig így vétetik le ma­­gukat, olyan arccal, mintha a cserei bogár halhatatlanságáról­­ elmélkedné­nek Hát a költők és nagy szellemek ezzel szemben miért nem ábrázoltat­­ják magukat dijbirkózóknak, amint éppen sziklákat dobálnak a hegyről lefelé? És a haja, no de nézd már a haját, azt az egy tincset, ami olyan ábrándosan és okosan, olyan nagyon jelentősen lóg bele a homlokába. Ez is rajta van a képen, meg a szobron, még a könyvben? Tudod-e min töp­reng olyan nagyon? Csak a hajtin­csen töpreng, hidd el nekem, nem a világ megváltásán és Akropolis felépí­tésért vagy hogy hívják ezt a mozi­­várost, amit itt csinálni akartok ne­kem, hogy még egyszer eljátszani Cleopátrát, amit már akkor is untam, mikor először játszottam el. Mert tu­dom ám, hogy nekem csináljátok, pe­dig én már nem akarok játszani, nem akarom már látni magamat kifestett arccal, táguló fekete szemekkel, jaj, a szemeim, elbódulok és émelygés fog el, ha látom, ezer példányban, ahány­szor, akarjátok! . . . Pfuj! valami egyebet­ . . . No de miről is volt szó? Hát igen, ez a hajtincs. (Folyt, köv.) Cluj-Kolozsvár, 44. évi 284. szám '­­­r -'i HETI MŰSOR Hegyet Színház A hazajáró lélek. (Rendes hely-Péntek árakkal. A. bérlet.) Szombat délután: A trónörökös (Olcsó helyárakkal.) Szombat este: Három a kislány. (Teljesen új szereposztással. Premiere-hely­­árakkal. B. bérlet) Vasárnap délelőtt fél 11 órakor: Téli bal­lada. (Először. Az irodalmi munkás­­ciklus első előadása. Mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap délután: Tatárjárás. (Mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap este: A falu rossza. (Új szerep­osztással. Szentgyörgyi István föl­lépésével.) Hétfő: A tanító úr. Tosca 2-ik Elvo­nása. Nem zörög a haraszt. . (Új­donság először. Díszelőadás a ro* ,11 rpániai sajtószervezetek kongresz­­szusának tiszteletére. Köszöntőt mond. Janovics Jenő dr. Premiére helyárakkal.. Pr­emiére bérlet) , , £150 Em­ÉlYRÉSZ! £R5Z£RáHli51A3 Cin], Calea Regeie FercUnand 19. Tel. snnerurb. 213. * Sürgönyeim Jáváéra Out. Ékszelési gyárláá is nagy keresi tadás! t cg A* ti­ti arany és forraltés Arany*, estist­, platinabeváltás! KIENZLE­­I SCHWARZWAI­DI órákban,óra­­valamint ki na ciüit tárgyakban nagy lerakat, CSAK VISZONTELÁRUSITÓKNAK! Könyvet vesz Lepage Kvár. Sért­ár közlanda IHBB,La Hui­gji Banca Ungaro ITA­LIA, Milano, via Manzoni G­ia Scala-szin­­házzal szemben) s Folyossamlak nyitása minden valutában. - Átutalások min­den országba (beleértve Orosz­országot, de csakis dollárban, font sterlingben, vagy márkában ♦ v­idrahitelek nyitása. - Jára­­váltók leszámítolása — In­gyenes információszolgálat. — Olasz értékpapirok(olasz vörös­kereszt sorsjegy) inkasszója. Mindennemű bankszerű művelet eszközlése gg 7.1 1aB 'fTT't rFTTT t i i n i i t ri .[ 'rrrTrr.i iri:r.T i:.Li:f iTT;i i A müncheni „SALVATÖR* sörrel vetekedő barna „Hercules" dupla­maláta Lioyi­ .«37 december 16-től kezdve ismét mindenütt állandóan kapható. tST.mSi „MONOSTOR" SÖR Ajánljuk r kféinkkel­ különlegességeinket,­­r­nio- ' " J kát, cognacyt, seprő-, szilva- és törköly-pálinkákat, szeszfinomkványt, eredeti erdélyi asz­­­­tali, pecsenye és­ csemege borainkat ££ Czell Frigyes és f­iai dr. Czeil Vilmos csoport aOrfözd*, Ökör, rumgyfer • » born»(rrk»rMke4«6. Telefon: 78. sz. CLUJ-KOLOZSVAR Internúban 12-31. ITXLi rit i i .i..rri:i:ixnLrrxijpLjxeo-ijxrr'1 t

Next