Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1. szám
AHT ÍR A ROMÁN SAJTÓ ArnncwUJ. —A Erdély. 1 XCI.SIOR: Nehcv. ugaliWí cv nw, lenne A viligga/da&lg a* 1,, pertun rengett, * vil'ig tovább folyottAdott, hüb.» vök minden «roivaU's. a/ cgyciio.uh . nem tufák toulínn. Még nux...»t'brj emelt ok népek, kötteti korlát OKit. \v. európai alkun«ak külön hozó modszerek keknvrkeztek s kőében me..s/ora remik „ forgalon »/alemiságot. A tengeren tu. óriási imxuiynogu »lehn..,, c. t .simmiztettek. meg, midőn százezrek ehettek Európában. A gazdasági életen ütött ,«ebek teleimet « bizonya;im.»got ébresztettek, mely aztan a - ege«« 1935. esztendőt uralta. Lehet, hogy :» ha v\*!,is koriak a következik, nincs azonban v/ sem kizárva, hogy átalános felforfiulás t'dlc tartunk. Az amerikai és angliai javul*, csak helyi jelentőséggé' bírnak. Az emberiség n is nyugtalanul küzd a bizonytalansagg".. A háborító üzemek felvirágzása csup-.vn a tájékozat-UV-ag espinákt eredménye. Mi is megpróbáltunk küzdeni ez ellen becsülettel. Alig kell azonban állapítani, hogy adózók bőrére végzett kísérletek nem jártak kellő eredménnyel. Az uj év láthatára sötét. Csak a belpolitikai és külpolitikai béke és rend jegyében lehet javulást remélni. DIMINEATA: Az utóbbi időben az álám szillitói távcán farancak s nem vettek észt az árlejtéseken. Hitba adtak kedvező ajánlatot, midőn Izze tesze kérőie a sor, semmit nem kaptak számláikra. Ily körülmények között a közhivatalt elátásin, nem kátét beszél in. Stefanescu — az ország legnagyobb bankjának, a Banca Ramsai&scának vezérigazgatója — következőket írja erről az egyik gazdasági Lapban: „Több ízben m megtörténik, hogy aktíi hivatalok, megyék, városok olyan munkálatokat rendelnek, melyeket azsak több éven át tudnak kifizetni, metán a munkálatok, ára npadói jövedelmüké:' meghaladja. A válalkozók mak hiszik, hogy' pontosan kivacák őket s a mögöttük álló pénzintézetek is ugyanilyen véleményen vannak. Év végén aztán e számlák nagy része kifizetetlen marad. A vállalkozók tönkremennek s a bankok többé hitekt ily célra csak ritkán nyujvásak. Ily módon szerencsétlinné teszünk egész sor román értenmet s nagyunic semmi*:: - jük meg a vállalkozók osztályát. Ma a vállalkozók nem épitőmunkával, de sürgetésekkel vanok elfoglalva. Miután 50 évig vállalkozókkal dolgoztam, jónak láttam, hogy ezt a néhány sort leírjam. Meg kell büntetni azokat a h vacakon ültöket, akik fedezet nélkül eszközölnek rendeléseket s nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek.“ Stefanescu vezérigazgató tanácsa heyes. — Okos és szükséges megoldást javasol. ADEVERUL: A karácsonyi ünnepek folyamán amnesztiát adtak több országban Legszélesebb körű amnesztia Csehszovákisíiban volt s Horthy magyar kormányzó is amnesztiát adott. Ausztriában is többezer elítéltnek kegyelmeztek meg s végül György király irt alá amnesztia rendeletet. Az amnesztia az erő bizonyítéka. Romániában, a kimondottan mezőgazdasági országban, nem kell annyira tartani a földalatti mozgalomtól, mint az ipari államokban, Csehszlovákiában, vagy Ausztriában. Nem kell tehni félnünk az amnesztiától. TARA NOASTRA: Az ország nyugati határán, most, 17 év után sem jelentkezik a román kultúra a magi erejében a magyarság miatt, mely meg akarja tartani régi helyét, mely célra uz uso erőtartalék,itt használja. Ezért hivatalos tényezőink viselik a felelősséget, melyek nem vetették meg a valóságokat. Ezzel magyarázható, hogy nem tudtunk a magyaroktól örökölt állapotokon változtatni. A kivételeket magánkezdeményezéseknek köszönhetjük, melyek sok esetben lovatanos helyről nehézségekkel találkoztak. Gazdasági tekintetben a nyugati határszélén lakó románok nyomorba sodródnak s a kisebbségek sohasem ismert jólétben virulnak ugyanakkor. Legalább a kisebbségek színvonalára kellett volna emelni a románokat A kormányok elveszítik a kisebbségi szavazatokat, hárommillió románt hagytak el néhányezer szavazatért. Megbocsáthatatlan bűnt követtek el Erdélyben, aminek természetes következménye volt, hogy a nép felébredt álmából s megkezdte a küzdelmet a pusztító veszély elhárítására. Nem akarjuk túlozni a dolgokat, csupán annyit állítunk, hogy a nyugati határon élő románok lelke: meghódított, a nacionalista gondolat s a nemzeti keresztény párt felé fordítják tekintetüket, melynek „Românii & románoké“ 3 jelszava. 1^6 --- Símlik. Boldog mérmi ki van összes pártoló vendégköreinek Bota fodrász, Calatele- fILLSZÉK víiásimeiítíiáji Iliébe Fordulópont előtt I „Nik tung londoni unprhip a háború ulmi iduk fordulópontjának nevezi a mostani újévet. l és valóban úgy látszik, hogy, ha nem is [Kintosaji az újév, de az 1036-ik év alighanem döntő sztMVjHvt fog játszani abban, hogy világháború, vagy világbéke felé halad az emberiség, F135 az európai közvél.Simíly különös megmozdulásával végződön., európai n épiek túlnyomó többsége ruozdlull nng a Népszövetség melült és Olaszország, mely az eddigi nemzetközi tapasz.lalatok alapján bizonyos joggal számíthatott arra, hogy a befejezett lények elött úgy a Né*jes/ö\*'lseg, mint :z egyes országok kormányai meghódolttak, egész váratlanul 60 állammal találta mnagát szemlén, ötven állammal, melyek már megtorlásokat érvényesítettek ellene s amelyek Angliával az élen a moszövetszígi alapelvek legszigorúbb betartását követelik. Egy angol külügyminiszter megpróbálta a titkos diplomáciai módszereit alkalmazni a válság megoldására, de Anglia közvéleménye valósággal elsöpörte a helyéről. Uncia fort, nec regitur. ,,a hullám viszem, ««- kormányozni nem lehet" — raomolta a gyakorlati politika nagymestere, Bismarck. A Népszövetség érdekében megmozdult nagy európai hullám is viszi magával a külpolitikusokat, akik ha okosak, fölhasználják a Indiám erejét, mert ellene Idába is próbálnának már evezni. A párisi béke terv sikertelenségében is az játsza a főszerepet, hogy a gyakorlati diplomácia teréről átterelődött a kérdés a világnézeti és humanitárius elvek területére. Európa és bizonyos fokig Amerika is, miután olyan sokáigengedték a gyakorlati politikát teljes brutalitásában a viharozni maguk fölött, most egyszerre láigy idealista lendülettel csatlakoznak a genfi elvek mellé. És különös iróniája a sorsnak, hogy éppen a békéért történő idealista megmozdulás hozza újra a népek nagy háborújának lehetőségéhez egész közel Európát. Újév kezdetén az európai emberiség sorskérdése, hogy azok az államfértak, akiknek most már elkerülhetetlenül számolni kell a közvélemény e megmozdulásával, újabb háború felé vezetik-e Európa lakosságát, vagy éppen a közvélemény megmozdudássának erejére támaszkodva tudják megtalálnni a minden jóérzésű ember által sóvárgott béke útját. LAVAL TAKTIKÁJA Ezeknek az államférfiaknak egyikét a francia kamara többségi szavazata most erősítette meg eddigi pozíciójában. Laval továbbra is a külpolitikai események előterében marad, Eden és Mussolini mellett. A többség azonban, mely Franciaországban fenntartás nélkül követi politikáját, meglehetős sovány. Egyik szavazás eredménye szerint 11 szavazat eltolódása már kisebbségbenarodást jelenthet Laval számára. A politikai taktikában mesternek bizonyult francia minniszterelnök mégis nyugodtan viszi tovább ilyen nehéz körülmények között is az ország ügyeit. Jól tudja, hogy ellenfelei csak akkor fogják megbuktatni, ha ez teljesen elkerülhetetlenné válik számukra. Mert a francia baloldal, mely Lavalnak London és Róma közötti egyensúlyozó politikája helyett a tiszta angolbarát orientációt és a szigorít népszövetségi politikát kívánja, nem szívesen venné át ebben a pillanatban a hatalmat. Közelednek a választások és tisztában van azzal, hogy erősen remélt választási győzelmét csak ellenzéki helyzetében biztosíthatja magáénak. Viszont ez a kis többség, amelyet havainak alighanem számításból tett lehetővé, biztosítja számára azt, hogya miniszterelnök külpolitikáját állandó nyomás is tarthatja. Havai ennek a törekvésnek különben is szinte százszázalékosan elébe sietett. Beszédében határozottan vállalta az Angliával való együttműködés minden következményét és ha fel is használta a kőolaj szsukkolóktól való vonakodása érdekétőe, hogy az Egyesült Államok, mint egyik fő tetrólerm-szállító még nem döntött elbe a kink.six-n, mégis becsüktele, hogy f-ranciaorság katonai téren is megfelelő előkészületeket kell, hogy tegyen, ha a még mindig lehetséges kőolaj-szfunkciók megvalósítására kerülne a sor. MIT K CSINÁLNI AZ AK HIKÁBÓL vissza nyírt olaszom szag ? Laval tehát a hónapok óta folytatott egyensúlyozó politikájában megint az angolok felé dobta latba f'ruciaország hatalmát. Egy mikkor azonban tisztában van azzal, hogy Olaszország jóindulatának biztosítását a lehetőségig ezután sem ejtheti ki számításaiból, mert akár sikerül Hama abessziniai háborító kísérlete, akár nem, a háború után Olaszország máig mindig nagyon erős európai hvsereg fölött fog rendelkezni, amelynek éléx-n a háborús erőfeszítés folytán kis/,amit fiatalbaul gyors arányban emelkedik a fölszerelése is. Mit fog csinálni a történtek miatt esetleg szélsőségig elkeseredett Olaszország egy ilyen hadsereg élén? Ezt a k«’*rdést az Olaszországgal nagy területen határos f-'ranciaországnak «egyetlen mndszterelnöke sem hagyhatja szakoltásain kívül. Hanus újra fenyegetőzik, hogy kilép a Népszövetségből. Mi«» a Népszövetségből Olaszország nélkül? Kárpótlás-e Franciaország részére az a nagyon bizonytalan lehetőség, hogy Angliával együtt Németországot esetleg visszavihetiriefbe? A cserét Paris egyelőre nem látja nagyon biztatónak. És Németország visszatérését meg is kellene fizetni. Laval részben a francia baloldal megnyugtatására, részben azért, hogy a német jóindulat megnyerésének cseretárgyaiból már előre kirekessze, újra hangoztatta beszédeiben, hogy az oixiszokkal kötött kölcsönös védelmi megegyezést, mely még mindig nincsen ratifikálva, föltétlenül meg akarja valósítani". EDEN ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEI A kérdés most az, hogy a francia és angol politikai párhuzamosság Lionre bukása és Eilen külügyminisztersége után hogyan valósítható meg. Parisban erre azt mondják, hogy a személyek változhatnak, a problémák ugyanazok maradnak. Ezekkel a problémákkal szemben a diplomáciai lépéseiben eddig mesternek bizonyult fiatal új külügyminiszter szintén nem változtathatja teljesen meg az angol külpolitika irányát. Eden egyelőre az előkészítő lépéseket teszi az alighanem csak január második felében kibontakozó új angol külpolitikai akció számmára. Neki is meg kell állapítania, hogy az angol külpolitika mozgási szabadságát szinte tűrhetetlenül feszélyezi az olasz-aleszin háború. A szélső keleten súlyos események játszódnak le, Japán legteljesebb kíméletlenséggel helyezkedik el Kínában, anélkül, hogy Anglia egyelőre föl tudna lépni ellene. Dönteni kell tehát, hogy föláldozza-e Anglia az eddig mindig annyira fontosnak tartott szélsőkezeti érdekeit, vagy az Egyesült Álamok és Szovjetoroszország társaságában még idejében szembeszáll a japán terjeszkedési törekvésekkel. Hoare elhatározásában, hogy Olaszország és Abesszínia között lehetőleg gyorsan békét teremt, bizonyára szintén nagy szerepet játsztak a szélsőkeleti események. Eden sem halaszthatja sokáig az olasz— adesszin kérdés végleges tisztázását anélkül, hogy súlyosan nagy brit birodalmi érdekeket ne kockáztasson. Erre a célra azonban, Hoare engedékenysége helyett, az angol közvélemény által is támogatott szankciós politika nyomását helyezi előtérbe. Az események sürgetésére szolgálnak azok az angol lépések, melyek tisztázni akarják. ÚJ HELYZET A FÖLDKÖZI-TENGEREN Az angol földközi-tengeri lépések minden esetre érdekes új helyzet kialakulásához vezettek. Spanyolország erősen konzervatív kormánya ugyan vonakodó hangon felelt az angol kérdésre, nem látszik valószínűnek azonban, hogy a spanyolok adott esetben ellent tudnának állni az angol nyomásnak. Franciaország kötelezettségvállalását Londonban annyira bevégzett ténynek tekintik, hogy a múlt héten erre vonatkozólag a két vezérkar között megállapodásokat is létesítettek. Görögország és Törökország pedig valóságos készséggel sietnek az angol földközi-tengeri politika karjaiba, de meg akarják fizettetni magukat ezért. Görögország az olasz kézben lévő Dodekanézosz szigetekre, különösen Rhodos szigetre való igényét jelentette be háború esetén. Törökország a Dardanellák megerősítésének jogát kéri még a számításba vett esetleges háború előtt és a kissázsiai partokhoz közel fekvő Dodekanézosz szigetek katonai semlegességét kívánja. Nem valószínű, hogy angol részről elkövetnék az ügyetlenséget, hogy már- most kötelezettséget vállaljanak az olasz kézben levő Dodekanézosz szigetcsoport kérdésében. Minthogy azonban a szigeteken kiépített olasz erődítmények erősen veszélyeztetik az angol érdekeket is, úgy Görögország, mint Törökország remélheti, hogy Anglia adott esetben a szigetek katonai neutralizálása és görög kezekbe való visszatérése ellen kifogást nem igen fog emelni. A Dardanellák megerősítése pedig angol érdek is abban a pillanatban, amint a Földközi-tengeren összeütközésre kerül a sor s az angol haderő a törökök támogatására számíthat. A békeszerződésben megtiltott dardanellai erődöket tehát alighanem újra föl fogják építeni, annál is inkább, mert Törökország mögött az oroszok is kívánják ezt és a Moszkvával barátságot tartó Paris szintén nem fog titakozni ellene. Az újév tehát új hatalmi elhelyezkedést hozhat a Földközi-tengeren is, melynek keleti medencéjében a háború kitörése előtt angol részről fontos szerepet ajánlottak föl az olaszoknak. Eden egyelőre a Földközi-tengeren készíti elő a brit birodalmi politika legújabb lépéseit. Mussolini szintén nem fog tetten maradni ezekkel a lépésekkel szemben. Laval a két vitatkozó között a francia érdekét, a kiegyeztetés politikáját képviseli. És a háttérben a világközverseny a Népszövetség mögött sorakozik föl, melynek sorsára szintén döntő napokat hozhat a most kezdődő 1936-ik év. is. Nedvesség és Lágy ellen legjobban véd a HÓCIPŐ WIMPASSING 1936 /ammar I A fiyógynövények és a Vtyói*ytudományok fejlődése az őskortól napjainkig Az első cmbfr:cff-pfkm pí/r/ur A ryA^ynet .ak. A/ ősrrí.i kulturnéixduiél l.^.ztrrnd 'zerek idejélKn \, íszje n. vették *1 a .gózditás vezetését. Krisztus előtt sokezer évvel és ~j. egyiptomi J’.íraók idejében • |*.i|x/k mi olyan b-1/ ..unó! 1" é. kenői .őket, nürRrkezépitőszereke: v-rt -ttek, bojty u/okat ina «-* mr-^cxxlá! ják -r ásatásoknál előkerült múmiákon. Krisztus előtt a negyedik • 7. ízadban Hippokrásei? már iskolát állj fel a Kyót’vlutI°niínv(slrendszeres tintására, amit utóda, Di«.i.orde, tovább fejleszt. A római birodalom már kiurmeli a tudón Goiliníc, a császárár miliy orvosrít, aki megalapitja .1 római civilizáció gyógy. kúráját. Öt iskolája már tudományos akpon állították el«'» a gyógyszereket. A római birodalom hanyatlásával, a híres arab filozófusok , orvos-tudósok veszik át ;i gyógyítát tudományában a vezetőszerepet és ezt meg is tartják a középkorig. Amerika felfedezése óta újabb, nagyszerű fejlődést nyitott meg ;i gyógyitás tudományában, mert a gazdag gyógynövény kincsei lehetővé teszik, hogy számos — gyógyíthatatlannak vélt — betegséget eredményesen kez.eljenek; így a gyógynövények használata — ,az egész világon — nagyon gyorsan elterjedt. De ezek között i s a legnagyobb feltűnést a H. Moll is amerikai, Ivata Sivai és Nakamura japáni tudósok által Amerikában nemrégen felfedezett az gyógynövény keltette, amelynek kivonatából a — ma már világhírű — „Gastron“ készül. Mert ez a gyógyszer régi idült — már gyógyíthatatlannak vélt — gyomor, bélfoatalmakat, vese, cp-, és májbajokat, gyomorfekélyt, hányingert, szédülést, ideges zavarokat és fejfájásokat rövid idő alatt tökéletesen kigyörgyít. A hosszú évek szenvedéseitől — „Gastro D" kezeléssel — megszabadult férfiak és nőktől százszámra érkeznek elismerő levelek a vezérképviselőhöz. Császár E. gyógyszertára. Bucureşti, Calea Victoriei No. 124 , ahol a „Gastro D“ Let 130.— utánvét ellenében kapható, hogy Anglia egy olasz támadás esetén mily mértékben számíthat a földközi-tengeerpark országainak a népszövetségi alapokmány 16-k szakaszában előírt támogatására. S az angol kérdések ezúttal nemcsak a kölcsönös segítségnyújtás elvi, jogi és politikai elismerésére terjednek ki, hanem pontos kötelezettségvállalást kívánnak, katonai szempontból is. Londonban még mindig azt hiszik, hogy a katonai erőknek ez a felsorakoztatása Rómát visszariasztja a szélső lépésektől. Paris viszont attól fél, hogy éppen ez a felsorakozás késztetheti „tigrisugrásra" a fasizmust, mely valósággal létét kötötte az abesszíniai háborúhoz.