Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-09 / 104. szám
a ■li s kihme m las Szép sikerrel szerepeltek a kolozsvári műkedvelő egyesületek a Magyar Színházban KOLOZSVÁR, május 8. Régi, kedves tervét váltotta valóra a Magyar Színház igazgatósága, amikor vendégszereplésre hivta meg a sezínházba Kolozsvár legjobb műkedvelő egyesületeit. A cél az volt, amiről egyre gyakrabban esik szó az utóbbi időben: felkarom, egy kicsit előrelendíteni, fejleszteni és pártfogolni a rengeteg nehézséggel küzdő, de szép hivatást betöltő és gyönyörű céltszolgáló műkedvelő egyesületeket- amelyeknek köréből bizony igen könynyen bukkanhatnak elő értékes színésztehetségek, ami nem egyszer történt meg a múltban is. Ezért tehát bizonyos tekintetben színészutánpótló jellege is van a műkedvelő egyesületek működésének , már ezért is érdemes figyelemmel kísérni munkásságukat. A színház meghívásának a műkedvelők örömmel tettek eleget és négy egyesület azonnal be is jelentette részvételét: az „Orpheus“, a „Kerekdombi és Irisztelepi kápolna“ műkedvelő egyesülete, a „Székely alkalmazottak“ és a „Munkás Atheneum“ műkedvelő gárdája. Az előadások sorozatosan folytak le a színházban s a közönségnek az a rétege, amely végignézte ezeket az előadásokat, jóleső örömmel állapította meg, hogy valóban szép és értékes teljesítményt nyújtottak a lelkes, ambiciózus és tehetséges kolozsvári műkedvelő egyesületek. A kritika is egyöntetűen állapította meg: érdemes volt végignézni ezeket az előadásokat, érdemes foglalkozni ezekkel a tehetséges műkedvelőkkel és érdemes volt megrendezni ezt az előadássorozatot. Elsőnek a Munkás Atheneum gárdája vonult fel a „Parasztkisasszony“ című zenés népszínművel. Ez a legfiatalabb egyesület most bontogatja szárnyait. Úgyszólván még a kezdet kezdetén tart, de annyit máris bebizonyított, hogy fáradtságot nem kímélve küzd, harcol és dolgozik, hogy előre vigye, tovább fejlessze és eredményessé tegye minden elismerést megérdemlő munkájukat. Papp József rendezővel az élén, elismerést érdemel az egész lelkes szereplőgárda, amelynek soraiból elsősorban a temperamentumos Hickl Erzsébet, Tyukodi Margit, Ágoston Alma, Takács Mihály, Papp József és Majai József nevét említjük fel Ügyes játékukkal és sikeres énekszámaikkal, ők „vitték“ az előadást. De mellettük a kisebb szereplők is megérdemlik, hogy feljegyezzük a nevüket: Kondrai Margit, Takács Balázs, Hirschhorn László, Nagy Ilonka, Dankó János, Szilágyi Lajos, Madaras Sándor, Gilrnd Rózsika és Nagy Erzsébet. Sikeres énekszámával sok tapsot kapott Schlosser Emmi, valamint Winkler Antal és Évike ügyes táncszáma is nagyon tetszett A következő előadás „Ida regénye“ volt Gárdonyi Géza örökszép, hangulatos, gyönyörű vígjátékát a Kerekdombi és Irisztelepi kápolna műkedvelői mutatták be olyan osztatlan, nagy és őszintén megérdemelt sikerrel, ami ilyenre csak ritkán akad példa a műkedvelő előadások krónikájában. Amit ez a tehetséges gárda nyújtott az nem egy ponton már-már elérte a hivatásos színjátszás nívóját. Gondos, alapos rendezés, finoman egybehangolt összjátszás, pompás egyéni teljesítmények járultak hozzá ahhoz, hogy az előadásnak mondhatni szívdobogását érezzük és hogy a darab minden hangulata benne maradt a nézőben. Lélek, szív és lendület volt ebben az előadásban s a kirobbanó szép sikerért egyaránt illeti dicséret a kitűnő rendezőt, Balázs Györgynét és a tehetséges együttest. A címszerepet Strancz Erzsébet játszotta olyan mély átérzéssel, olyan egyszerű, finom eszközökkel, olyan kedvesen és annyi közvetlenséggel, hogy a legőszintébb dicséret hangján kell megemlékezni alakításáról. Határozottan tehetséges. Partnere, Beckenbauer János, ügyes, intelligens, jómegjelenésű és rokonszenves. A fiatal földbirtokos szerepében ő is tehetségesen oldotta meg feladatát. Gergely István nemcsak fegyelmezett, de műkedvelőket messze tutiszárnyaló színjátszó készséggel rendelkezik. Meglepően jó volt. Ugyanezt mondhatjuk Rácz Annusról és a nagyszerű humorral rendelkező Demes Gyuláról is. Általában mindnyájuknak külön érdemük, hogy sohasem ragadtatják magukat túlzásokba. Nagyon tetszett Kovács Zoltán, Strancz Margit, Fölzinger Tilda és Rácz Endre. Jó volt Ambrus Gergely és Incze Julika, valamint dicsérettel kell megemlítenünk a kisebb szereplők nevét is: Kira Miklósné, Papp Balázsné, Hosszú Magda, Kerekes Ilonka, Haller János, Balázs György, Varga István és Ambrus Ferike. A gördülékeny, szép előadás és a tehetséges szereplő együttes a kitűnő rendezővel együtt, méltán megérdemelték a nagy sikert. Külön kis tanulmányt kellene írni a székely alkalmazottak előadásáról. Rendkívül ügyes és lelkes műkedvelő együttesük a „Notas Kata című vidám zenés, táncos népszínművet mutatta be hatalmas sikerrel. Játékuk nem is játék, hanem maga az élet volt. Ahogy otthon, ahogy egymás között beszélnek, dolgoznak és jönnek-mennek, ugyanúgy csinálták a színpadon is. Egész előadásuk ezért volt erdeti, hamisítatlan. Természetes közvetlenségükkel mindjárt az első pillanatban nagy hatást értek el, ami meg is pecsételte őszinte sikerüket. Primadonnájuk elsőrangú: Dobra Ágnes. Ő adja meg az előadás tempóját ő a lelke, a fénye», a dísze e székely együttesnek- Renkívül nagy rutinnal rendelkezik , amellett gyönyörűen énekel. A sikerből azonban bőven kijutott részük a többi szereplőknek is, elsősorban a kitűnő ten«'»,soknak: Tóth Jánosnak, Mán Mihálynak, Tóth Györgynek és Bokor Mihálynak, akik a híres csürdöngösöt táncolták el kirobbanó sikerrel, de rajtuk kívül a táncos csoport összes női és férfi tagját is dicséret illeti meg, valamint az ügyes szereplőket is: Miklós Istvánt, Szász Mártont, Kovács Antalt, Pálfi Ferencet, Szász Mártonnét, Barabás Sámuelt, Tőkés Domokost, Pécsi Annát és az összes többi lányokat és fiukat. Rendezőjüknek, Hetényi Elemérnek is minden elismerés és dicséret, úgyszintén az énekszámokat kisérő Rezák Károlynak is. Az eredeti, pompás előadást mindvégig nagy tetszéssel fogadta a közönség. Itt írjuk meg azt is, hogy az „Orpheus“ kitűnő műkedvelő gárdájának előadása technikai okokból elmaradt és azt későbbi időpontban fogják megtartani. (g. a ) Első szerelem Bókay Jászes Levasabb vígjátéks. a szerző rendezésében A Thalia szombaton este ismét kivételes értékű élményt kínál a közönségnek: bemutatja a legújabb, nagysikerű Bókay-vígjátékot, az illusztris szerző jelenlétében és rendezésében. Nagy külföldi színházak is megtiszteltetésnek veszik, ha Bókay János személyesen jelenik meg egy-egy új darabjának bemutatóján. A kolozsvári színház méltán dicsekszik azzal, hogy Bókay János eddig minden kolozsvári bemutatóján megjelent, sőt az ősszel a Feleség, most pedig az Első szerelem utolsó próbáit személyesen irányítja. Az Első szerelem különben a kitűnő író legjobb vígjátéka. Aktuális témája, mesteri felépítése, érdekfeszítő meséje, nagyszerű szerepei, ragyogó humora s nem utolsó sorban a vígjáték mély moralitása Bókay János legérettebb alkotásává teszik az Első szerelmet. Fényes Alice régen nem jutott ilyen szép és nehéz feladathoz, mint az Első szerelem hősnőjében. De Kovács György kártyás, részeges férje, Nagy István nemes, lovagias orvosprofesszora, Tóth Elek törtető, hangos kispolgára, Beness Hana cinikus, örökké passziánszozó öregasszonya, Bodó György tipikusan mai, önző sihedere, Havady Nagy Ilonka, Hegyi Lilla a többiek feladatai is igen jelentősek. A színház műsora Csütörtök 9: FENSÉG, FIZETEK! Péntek d. u. 5: FELESÉG. (Negyvenedszer. Olcsó helyárakkal.) Péntek este 9- FENSÉG, FIZETEK! Szombat délután 3 és 6: A MUNCA SI VOE BUNA SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. Szombat este egynegyed 10: ELSŐ SZERELEM. (Bókay János legújabb, nagysikerű vígjátéka. Rendező: Bókay János. Főszereplők: Fényes Alice, Benes Ilona, Havady Nagy Ilonka, Járay Teri, Kovács György, Nagy István, Tóth Elek, Bodó György. Premier-bérlet.) Vasárnap d. u. 3: FÖLDINDULÁS. (Huszonegyedszer. Olcsó helyárakkal.) Vasárnap d. u. 6: FENSÉG, FIZETEK! Vasárnap este 9: ELSŐ SZERELEM. Hétfő 9: ELSŐ SZERELEM. (Rendes bérlet, irodalmi bérlet.) Kedd 9: ELSŐ SZERELEM. Szerda 9: ELSŐ SZERELEM. BILINCSEKBEN 56 Nagy félelem volt benne, hogy fogy el az a pillanat, amelyben először fognak ülni egymás mellett, egymásra nézve és a másik szavát várva, kapkodva, keresgélve elfogadható témát. Piroska mindezt észre sem vette. A leány beszélt zavartalanul, elfogulatlanul és meg kellett hallgatni, mert mindig volt egy érdeklődést keltő megjegyzése és felelni kellett neki, mert azzal, amit mondott, mindig elindított egy új gondolatsort. Néha élénken vitatkoztak egyről, vagy másról, mert mind a kettőnek külön véleménye volt, amelyhez ragaszkodtak, máskor egy-kettőre megértették egymást, mert körülbelül mind a ketten ugyanazt gondolták, csak a szövegezésre vonatkozólag kellett megegyezni. Piroska azért legtöbbször azt mondta ki, amit Feri gondolt, vagy amit mérlegelt már magában, mint komoly ellenérvet, jogosult második álláspontot. A férfi napról-napra meglepetten hallgatta. Nem tudta, hogy míg messze járt Piroskától, a leány sok éven át beleélte magát az ő gondolatvilágába, egész lényébe, amellyel szakadatlanul foglalkozott. Először talán akkor értette meg mindezt, amikor Piroska egyszer azt mondta: most ne beszélgessünk. Szeretnék egy kicsit olvasni Leült a könyvével, Feri és leült, könyvet vett a kezébe és olvastak mind a ketten Kissé nyugtalanító volt a helyzet, mintha most kezdődne valami rossz, egyszerre azonban a férfi érezni kezdte, hogy jólesően megnyugszik. Teljes figyelemmel olvasott, mégis öntudatosan élvezte, hogy Piroska ott van a közelében. Könnyű, tiszta öröm hatotta át, hogy szó és erőlködés nélkül is ilyen csodálatos az ő közelléte és mikor kinyújtotta a kezét Piroska felé, félúton találkozott a lány kezével. Egymásra néztek és megcsókolták egymást. Feri talán ebben a pillanatban tanult meg hinni a szerelem valóságában. Piroska mindig jókedvű volt, mindig erősnek látszott, de mégis ennél is fontosabb volt, hogy kétkedés nélkül hitt a párjában. Feri szakadatlanul azt érezte, hogy Piroska válakozással teljesen figyeli, meg kell gondolnia minden szavát, mielőtt kimondja, hogy csalódást ne keltsen benne. Ismerte Piroska legtitkosabb vágyát, soha ki nem mondott kívánságát is. A leány bízott abban, hogy mellette kiheveri sok terméketlen esztendejének káros hatását, visszatér saját tehetségéhez, amely tulajdonképpen csak a leány számára volt meg és csakugyan alkotóművésszé fejlődik. Piroska azt akarta, hogy az egész világ számára mutassa meg, amit ő csak sejt róla: legyen valakivé, igazolja őt, aki ösztönösen bízott benne. Végtelenül jóleső érzés volt ez, idegeket pihentető, megnyugvást keltő, energiákat fokozó. Feri érezte, hogy lassanként egészen magához tér. Lelkében új melódiák gyűltek, új hangok szólaltak meg, néha jártában-keltében már halkan zümmögött maga elé újonnan előálló hangsorokat. Most már meg volt benne a visszhangja Piroska lobogó elragadtatásának, a csendes mosolyának, a szeme derűs csillogásának, az ujjongó hangok között néhány sötét, mélyen zengő akkori hömpölgött csak végig: a távoli veszedelmek, fenyegető bizonytalanságok érzése. Mind jobban vágyott a zongorája után. Piroska volt az, aki elsőnek szóba hozta a zongorát. El kellene hozatni, fel tudnák állítani Feri szobájában. Nehéz vállalkozás volt, keserves megkötöttséget jelentett az elfoglalt szobában, egykönnyen nem lehetett költözködni a súlyos hangszerrel, amelynek ide-odahurcolása egész vagyonba került. Feri némi belső nyugtalansággal is gondolt a zenére. Hátha semmit sem tud már, hátha végzetesen késő már újat kezdeni, talán csak csalódást hoz önmagának is, Piroskának is. Mégis ráadták a fejüket a vállakozásra. A zongora nemsokára ott állt Feri szobájában, a kottaállványon sokvonalas kottapapír hevert, nap-nap után szaporodtak rajta a hangjegyek. zora mi jut. Szerelmükkel természetesen kerülték a világot, elvonultak az emberek elől. A bankból soha sem mentek el együtt, odakint várták meg egymást a markon. Az utcán nem jártak karonfogva, legfeljebb késő éjjel, amukor biztosra vették, hogy senki nem látja őket. Azt hitték, hogy jól elrejtőztek, senki sem tud a dolgaikról. Néhány hónap múlva meglepetéssel vették tudomásul, hogy nem egészen úgy áll a dolog. Kollégáik a bankban gratuláló mosollyal közeledtek hozzájuk különféle kérdésekkel. —■ Hallom, hogy válik a feleségétől — mondták Ferinek. — Azt hiszem, sejtem is az okát. — Válófélben vagyok — felelte Feri hidegen. — A válóperem folyamatban van, de az okát nem sejthetik. (Folytatjuk) APRÓHIRDETÉSEK DR. MANDEL FORDÍTÓ IRODA Memorandului 24. Telefon: 16—37. HODOR László vendéglőjében, Mareşal Foch 24., lekencei és küküllőmenti fajborok kihordásra is. HAJFESTÉS, tartós ondolálás, divatos frizurák. Bayer, Iorga u. 11. Ugyanott gyönyörű körömlakk kapható. K. 61. SIMON FORDÍTÓIRODÁBAN fordítások, másolások, minden nyelven szakszerűen készülnek. Str. Reg. Maria 13. EMELET. K 219 Csőfolyást, kazánkő képződést megszüntetek. Marko Cluj, Regele Ferdinand 43. F. 359 Mesterkönyves varrónő társat keres. Cím a könyvosztályban. Kp. 143 GAZDÁK FIGYELMÉBE! Aki lóhere, lucerna, bab, borsó, bükkönytermését hathatósan fokozni akarja, még vetés előtt írjon sürgősen „Laboratórium“ címre a kiadóhivatalba. K 84 PÁR ÓRAI KÖNNYŰ MUNKÁRA KERESÜNK állandó alkalmazásra asszonyokat és férfiakat. Gyerekek is jelentkezhetnek. Cica az Ellenzék kiadóhivatalában, Calea Moţilor 4. délelőtt. Egy ügyes elárusítót keresek kaucióval. Zorescu trafik, Piata Sion. G. 3296 Betegkocsit (szobait) keresek megvételre. Str. I. Maniu 6., ajtó 22. Kp. 140 Egy jókarban levő balkaru „Singer“ varrógép eladó. Megtekinthető Str. Christea 31. sz. G. 3295 Régi hegedű eladó. Ugyanott hegedűtanítás 6 hónap alatt, újabb módszerrel, garanciával. Próbaidő egy óra, azért nem kell fizetni. Sztojka, Str. Lutoasa 11.________G. 3196 Finomkivitelű bútorok: ebéd, háló, kombinált berendezések, recamie, fotelek, a legmodernebb sttílusban eladók, müaszalos. Str. David 3.______________ E- 351 Két tenisz-rakett, alig használt, kitűnő húrozással, eladó. Cím a kiadóban. G. 3293 Eladó egy jókarban lévő mély gyermekkocsi. Str. A. Ady 4. G. 3293 Női sötétkék kosztüm, teljesen jó, 33 na gyermekfélcipő eladó. Chapeaux Irén kalapszalon, Iuliu Maniu 3. Kifutóleányt azonnal felveszek. G 3299 Is® ÁLLÁST KERES HORGOLÁST olcsón vállal B2eg£ny úriasszony. Bármi másolást esetleg. Címeket „Kézimunka“ jeligére a kiadóba. G 3299 ingatlan ÉS L i K \SI KeresekXujon egy bérházat megvételre. Ajánlatokat „Szolid“ jeligére a kiadóba. Kp. 145 Egy üzlethelyiség kiadó Piata Unirii 22 alatt. Érdeklődni Iuliu Maniu 1. szám alatt, a Cseke cukrászdában.____________ A LAKÁST KERESEK augusztus, vagy szeptember elsejére, kizárólag csendes, kertes házban, vagy udvaron, napos, földszintes, 1, vagy 2 szobás összkomfortosat. Szíves ajánlatokat ármegjelöléssel az Ellenzék könyvosztályába kérek „Pontos fizető“ jeligére. - - G 3293 1