Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-17 / 13. szám

Bensőségesen szép ünnepség keretében avatta Sedr„ Ászala* István igazságügyi államllítkár a kolozsvári m. kir. nelőlákját KOl.OZSIK. január 17. (Saját tud.) Dr. ■Írttal István igazságügyi államtitkár, aki csütörtökön a marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla ünnepélyes felavatásán vett részt, mára Kolozsvárra érkezett, hogy Smolocsay László igazságügyminiszter képviseletében hasonló ünnepélyességgel felavassa a 22 évi megszállás után újból magyarra lett királyi ítélőtáblát. Az igazságügyi államtitkár a Németországba utazott igazágügyminisztert képviseli és dr. Latilik Jenő miniszteri osztályfőnök, az elnöki osztály vezetője és dr. Ágh János Miniszteri osztálytanácsos kíséretében tegnap későn este érkezett városunkba, ahol hatóságok vezetői és a társadalmi előketőségek ünnepélyesen fogadták. Ma délelőtt 10 órakor vette kezdetét a kolozsvári m. kir. ítélőtábla ünnepélyes felavatása és ugyanakkor tette le az esküt dr. Vékás Lajos, a kolozsvári ■ tábla újonnan kinevezett elnöke. Az ünnepségen a bírói, ügyészi és ügyvédi kar teljes számban jelent meg és részt v vettek az ünnepélyes aktuson a hatóságok összes vezetői is. Az alakuló teljes ülést dr. Vékás Lajos táblai elnök beszéde nyijtotta meg, majd dr. Antal István igazság- ügyi álamititkár alábbi nagyhatású beszé- j dére került sor, melyben nagyvonalú átfogást adott a kolozsvári Ítélőtáblára várakozó fontos feladatokról. Magáról az ünnepségről egyébként a holnapi számunkban részletesebben beszámolunk. AZ IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE Antal István államtitkár rámutatott az erdélyi bírói szervezet sok évszázados múltjára s arra, hogy Erdély nem csupán a valósszabadságnak, de az alkotmányos állami rend és a jogállam klasszikus fogalmának is a hazája volt s e minőségében is az elüsők közé tartozott az európai kulturnemzetek között. — A jogállamnak — folytatta — kettős kritériuma van. Az első az alkotmányosság, a második a törvény előtti egyenlőség kritériuma s mindkét kritérium sértetlen épségben tartása fö ott elsősorban a birói lelkiismeret hivatott őrködni. — Az alkotmány és az alkotmányosság kérdése ma a közéleti érdeklődés homlokterében áll — holott súlyosantévednek azok, akik azt hiszik, hogy a mi országunkban az alkotmány problémái, politikai probléma — nálunk ez a kérdés nemzeti életünk egyik életproblémája, amellyel ez a nemzet áll avagy bukik. Mi nem tartozunk azokhoz a nemzetekhez, amelyeknél az alkotmány és az alkotmányosság csupán külső használatra szánt politikai rekvizitum, amelyet úgy csereberélnek, ahogy azt a politikai célszerűség követeli s még meg sem -Száradt a nyomdafesték az egyik alkotmányon, már munkában van a másik jóllehet már eleve tisztában van ,mii senki azzal, hogy sem a régit,sem az kjjt nem fogják megtartani. Nálunk az alkotmányosság a mi nemzetpolitikai hitvallásunk integráns része, úgyszólván vallásos tisztelet tárgyit, amelyről csak áhítattal szabad beszélni és még nagyobb áhítattal hozzányúlni. A magyarság e jellegzelttes alkotalányos szemlélete nem valami különös politikai miszticizmus termeiké —t hisz azok közé a népek közé tartozunnk, akikben a legkevesebb hajlandóságok vannak misztikum iránt, de a legjózanabb politikai realitás, mert megpróbáltatásokkal teli történelmünk eléggé megtanított bennünket arra, hogy az akotmányos princípiumokhoz való ragaszkodás a nemzeti szabadságnak az állalmi függetlenségének és népünk autonóm fejlődésének egyik conditio sine jua norija“. Innen van a magyar nemzetnek rendkívüli mértékben kifejlődött érzékenysége az alkotmányosság elveinek intézményeinek épségfen tartása iránt, mert folyása és sorsunk alakulása ,sámtahiuszer pédúlta azt, hogy az alkotmányunkon ütött jogki- ld sérelem egyet jelent a nemzet .A terámn ütött legnagyobb sérelemmel. — Hasonlóképpen vagyunk a jogegyenlő- ség gondolatával is amelyhez a törvény és a bíró előtti egyenlőség követelménye szerpesen hozzátartozik a modern jogfejlődés s a jogegyenlőség nagyelvének is újabb és táigabb tartalmat ad, mint akárcsk egy fél századdal ezelőtt, amikor ennek túlnyomórészt csupán államjogi tartalmakót mert a modern szerves alkotmányfejlődés a különösen a legutóbbi évek nagystilű szociális törvényhozása ma a puszta közjogi, állampolgári jogegyenlőségen felül a gazdasági és a szociális javakban való részesedéshez való egyenlő fogadmányával is gazdagította azt. E modern, tehát nem cupán közjogi, de gazdasági és szociális érdemben ve-tt j jogegyenlőség, heverebben az il\ jogok meg* i s/rvezhetüségének rgyenh'i'iégét hi/.tötke tár- ' sadalni viszonyok kialakulásának is az első I t-s leghivatottabb munkásul az or-szág bírái, akiknek jogalkotó és jogalkalmazó tevékenyége a legszorosabb tesz-t függe-ben áll a min- den emberi fejlődés, minden társadalmi elő- remenés és minden népi tökéletesedés előkbél’,felét alkotó erkölcsi igazságosság és az ezen felépüő egészséges gazdasági és szociális remi. a/. ebből következő belső tár«*a* dalmi egye o sídy é* nemzeti harmónia megteremtésével. I — A kolozsvári kir. Ítélőtábla kinevezett elnökének vezetése alatt megkezdi működé* i sét s ez a működés ez. a nagymultu bíróságot sokkal nehezebb feladatok elé állítja, mint amilyenekkel az ország többi ítélőtábláinak meg kell birkóznia. Ezek a nehézségek a jogfolytonosságnak hujszonkét évvel ezelőtt megszakadt tényéből. a visszatérés tényéből ,s mindezekből okszerűen is következő mostani jogegyesítési munka azokó tényéből következnek. Talán nem élek vissza ji túlzottan a mélyen tisztelt teljes ülés türeleméve, ha ez utóbbi problémánál néhány percig időzni fogok, gondos sjeliust, tanulavínyozás tárgyúvá kell tenni az erdélyi részeken hatályban levő jogszabályokat és alapos megfontolás tárgyává tenni azokat az értékes gyakorlati útmutatásokat is, amelyeket ebbe ir mankétint bevont s az erdélyi viszonyok kellő ismeretével bíró kiváló szakemberek előterjesztenek. (Vak így remélhető, hogy ez a munka nemcsak a jog fejlődését fogja kellő irányban elősegíteni, hanem kívánt gyakorlati eredménnyel is fog járni Remélhető, hogy ebben a nagy és felelősségteljes munkában az erdélyi uniói kar régi hírnevéhez képest gyakorlati tapasztalatokon alapuló értékes útmutatásával az irányadó tényezőknek mindig hathatós segítőtársa esz. A jogegyesítés kérdésével kapcsolatban nem mulaszthatom el, hogy egy pillanatra meg ne állapodjak a régi erdélyi jog s a székelyek jogának visszaállítása kérdésénél is. Ezeket a jogszabályokat annak idején az 1873 évi császári parancs helyezte hatályon kívül, nem lehet azonban kétséges, hogy ezek a jogszabályok, mint például a régi székely örökségre vonatkozó jogintézmény is, nagy összetartó erő, szinte családias kapcsolatot biztosított a Székelyföld lakóinak. Ez az összetartó erő ma nem volna mellőzhető. 90 év lefutása után azonban kétséges, lehet-e ezt a jogintézményt még feltámasztani, éppen így azokat a különleges jogszabályokat is, amelyek az erdélyi városokban egykor hatályban voltak. További kérdés tehát és még a jövőben megoldható feladat, hogy ezek a régi jogintézmények, tekintettel arra, hogy fölöttük a jog fejlődése már elhaladt, mily jogszabályokkal pótoltassanak s ebben a vonatkozásban milyen irány szabassék az erdélyi jog fejlődésének. Megállapítható, hogy a régi erdélyi jog és a székelyek joga is mindenesetre közelebb állott a magyar jog intézményeihez és szellemiségéhez, mint azokhoz a jogintézményekhez, amelyeket az osztrák polgári törvénykönyv, illetőeg a román jog kifejlesztett s már ennélfogva is megfontolandónak látszik az a törekvés, hogy a visszacsatolt terület joga a magyar jogterület jogával lehetőleg azonos legyen, annál is inkább mert — mint említettem — az ország különböző jogterületekre bontása kedvezőtlenül befolyásolja a jogfejlődést és a nemzeti erők összefogó kifejtését és kibontakozását is akadályozza. Önként következik azonban az is, hogy a jogegyesítés következtében mindinkább előtérbe kerül a magyar jog egyes rendelkezéseinek a revíziója is , különösen azoknak a jogszabályoknak a revíziója, amelyek, gyökerüket még a rendi elkülönülésben lelik, közelebbről a közszerzeményre, az özvegyi öröklésre és a hitbérre vonatkozó jogszabályoknak a revíziója. Remélhető, hogy ennek a munkának az elvégzése, amelyet a magyar bírói gyakorlat, közelebbről pedig a kolozsvári kir. Ítélőtáblának is mindenkor értékes jogfejlesztő tevékenysége bizonyára hathatósan támogatni fog, egyik alappilérét fogja alkotni a magyar nemzet jövő fejlődésének. Ma délben az igazságügyi államtitkár tiszteltére díszebéd lesz, amelyen a bírói, ügyészi, ügyvédi és közjegyzői kar, valamint az összes hatóságok vezetői részt vesznek. 8 ammamm Brid lesz Bakay Erzsike esküvője Csorba Lászlóval, fi szezon legmagyarabb filmje:A sárga csikó. Cseprrghy Ferenc 103 arannyal kitüntelett és kiszomuzott színművének fímváltozata. Főszereplők: Csortos Gyul, Homár Jula, Kiss Ferenc, Simon Marcsa, Hokó Ferenc és Pethes Ferenc. Puszta író: Rózsahegyi Kálmán. Bajtár Imre: Csernyi József, aki a legszebb betyár dalikkal gyönyörködtet. Visszajött a régi szép világ pár estére. Bemutatjaa R&VAL naportja 3, 5, 7 és 9 órakor!!5 T.l LF NZtlK ________________ 3 páratlan sikerre való tekintettel vasárnap d. e. 11 órakor is vatiti Dankó Pista legnagyobb magyar filmalkotást. jcf PITOI MO?GÓI------------------------------------1 Játszik: Jávor Lu’tács és To Sim 1, I pa Pub 1 jegyelővétel melleött 11-től i n d e n I 1 óráig. I Rétid szslyáraka!!!! ! f az erdélyi jog joggyesítés időszerű kérdései ! Ezután részletesen foglalkozott az államtiti kár az erdélyi jog és a jogegyesítés időszerű kérdéseivel.s — Az erdélyi területen hallásban lévő jogszabályok — mondotta — nemcsak az el csatolás következtében különböznek a magyar jog szabályaitól, hanem azért is, mert j ezen a területen már az ecsalódást megelő- lzően is az 1848. év előtti politikai különálás eredményeként külön jogszabályok voltak ! A hala vbart. Az ország határain belül azonban , különböző jogterületek fenntartása nem kiívánatos. A mai Magyarország, mint középj állam, területének kisebb terjedelménél fogjáva alig engedheti meg magának, hogy egyes új országrészek külön jogterületet alkossanak, s nemcsak azért, mert ez célszerűségi, jogbiz-tonsági, kulturális és pénzügyi szempontból ; nem vola helytálló és mert ez a magyar jog 1 ] fejlődését akadályozná, hanemazért sem, mert az egységes jog nagy nemzet összetartóó erő, amelyet a mai megpróbáltatásokkal »telt ] , időben a nemzet jövő fejlődése érdekében , nehezen lehet nélkülözni. Az erdélyi ország j ( j rész visszacsatolásáról szóló 1940. évi XX\I. | ' j te. 3. paragrafusában foglalt az a rendelke- I ] zés, amely a minisztériumot fe hatalmazta. \ ] I hogy a visszacsatolt terület jogrendszerének j t :I az ország fennálló jogrendszerébe való heil- 5 ] I !,észt és? végett szükséges jogszabályokat renddsdezettel megállapítsa, egyúttal megszabta a jogegységesítés szányát és alapelveit is. Nem is lehet azonban kétséges, hogy az erdélyi orjországrész sajátos viszonyai bizonyos tekintetben külön jogszabályok alkotását illetően a jm már meglevő külön jogszabályok fenntartását is szükségessé teheti. . A jogegyesítés munkája éppen ezért nem lesz könnyű feladat, mert az erdélyi országrész sajátos viszonyait és az erdélyi jog fejedését ebben a munkában nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindenesetre meg kell azonban fontolni azt is, nemzeti szempontokból szükséges-e olyan jogintézményeknek a fenntartása, amelyek nem az erdélyi nép jogfejlesztő tevékenységéből eredtek, hanem vagy a még az 1867. előtti császári abszolut uralom, vagy pedig a román jogszabályalkotás eredményeként jöttek létre. A magyar jogszabályok jórésze az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva az erdélyi területen máris alkalmazást nyer, számos közigazgatási és magánjogi alaki és anyagi szabály pedig rendelettel máris hatályba lépett. Külön megfontolás tárgya azonban hogy ez a munka milyen mértékben és ütemben hajtassék végre, illetve folytattassék tovább. Bármi legyen is e tekintetben az elgondolás, az erdélyi jog semmi esetre sem nélkülözheti a jövőben sem azokat az értékes jogintézményeket, amelyek a régi jogszabályok, valamint a régi helyi szokások alapján még mindig fennállanak. De alighanem fenntartandók volnának átmenetileg azok a jogszabályok is, amelyek ezen a területen az elcsatolás ideje alatt keletkezett jogintézményekkel kapcsolatban fennálló jogviszonyok kellő lebonyolítása érdekében szükségesek. GONDOS ÉS BEHATÓ TANULMÁNYOZÁSRA VAN SZÜKSÉG Ennek a munkának az elvégzése érdekében mm a mi Ma, pénteken és holnap, szombaton utoljára látható Chaths Boyce h Bette dauU utólérhetetlen filmremekt Rachel Field közismert regényének tökéletes film álozata. (Telefonszám a lelőtt 32 — 75 s délután 27—42.) — Egy esszesty három élete Jegyek előre rendelhetők! !! Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel intívné olcsó helyárakkal! ister1 . A Concordia Rt. nyomdai műintézetének nyomása. ram 1941 janu.ár 17. A MAGYAR NORMA SIKERÉÉRT. Tegnap a kolozsvári városháza kistestermében Inczédy Hoksman Ödön főispán elnökletével megbeszélésre ültek öszsze a megyre, a város és többi hatóságok, illetve a társadalmi egyesületek vezetői, amikor is az elnöklő főispán röviden ismertette a kolduskérdés leküzdésére hivatott Magyar Norma-mozgalom célkitűzéseit, amelyhez a megjelentek felajánlásaikkal fognak hozzájárni. Az értekezletet a főispán és dr. Kenedy Tibor polgármester szavai rekesztették be. E Hó VÉGÉN DÖNTENEK AZ ÖNÁLLÓSÍTÁST KÖLCSÖNÖK ÜGYÉBEN. Az Erdélyi Gazdasági Tanácshoz és a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarához még állandóan érkeznek az önádósítási alapból való részesedés iránti kérések, nemkülönben a fedezetlen ipari és kereskedelmi kölcsön iránti kérések. Eddig Kolozsvárról mintegy ezer kérés érkezett be és a kérés iránti kölcsönöket e hó végén bírálják el, úgyhogy a jövő hó elején már ismeretesek lesznek az eredmények.