Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-01 / 197. szám
Fé$k láz$*4 A CSÍKI GAZDANAPOT a felszabadulás második évfordulóján rendezték az EMGE gazdakörei. Székely népünknek emlékezetes ünnepe marad ez a gazdanap, amely ismét fényesen bebizonyította, hogy a kisebbségi sors legnehezebb éveiben az EMGE kitűnő szervezettségének keretei között az erdélyi magyar gazdatársadalom tökéletes egységbe kovácsolódott. Az idegen impérium idejében megújhodott EMGE-nek legfőbb érdeme, hogy maradéktalanul kifejlesztette a közösségi öntudatot erdélyi magyar gazdáinkban. Sokszor szoktunk mostanában arra hivatkozni, hogy az erdélyi magyar politika alaptétele a „magyar és magyar között nincs különbség“ elve. Legjobb példaként azokra a gyönyörű eredményekre mutathatunk rá, amelyeket az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület azért valósíthatott meg olyan sikeresen, mert a kisgazda és középbirtokos egyformán érezte, hogy a magyar gazdák érdekképviseleti szervének munkájára, támogatására és tanácsaira mindig számíthat. A csíki gazdanapon újra beigazolódott, hogy gazdatársadalmunk ezt a testvéri egységet a felszabadulás óta eltelt két esztendő alatt nemcsak megőrizte, hanem még jobban kifejlesztette. Az egyszerű székely kisgazdák tudatában vannak, hogy minden közérdekű indítványukat meghallgatják, terveikhez szakszem irányítást kapnak, egyszóval nemcsak egyszerű tagjai, hanem tevékeny építőmunkásai is alkotmányos rendszer alapján álló szerveztüknek. A csíki székely nép a felszabadulás évfordulóján gazdanap keretében kívánt a legméltóbb módon hálát adni a Mindenhatónak, hogy Erdély egy része ismét szabaddá lett. A hála és szeretet szavai mellett megrendítő erővel tolmácsolta Kedves Ferenccsikszentdomokosi székely kisgazda, gazdaköri elnök, hogy a székely nép egész lelkéből részt kér ország gyarapító kormányzónk és a nemzet mostani súlyos gyászából. Érdemes feljegyezni szavait: „Mi úgy gyászolunk, mint amikor a szülő a legdrágábbat veszíti el. Huszonkét évig a boldogságos Szűz Máriához könyörögtünk, aki sohasem hagyott el bennünket. Most is hozzá fohászkodunk, adjon erőt a csapás elviseléséhez, vezesse győzelemre seregeinket. Mindenre készen állunk és panasz nem hagyja el ajkunkat. Mert ha az évszázadok folyamán kéregkenyéren is megéltünk és megmaradtunk, hogyne bíznánk abban az új magyar jövendőben, amely álmaink teljesedéséhe vezet.“ Külön figyelemreméltó a csíki gazditallapról szóló beszámolónak az a része, amely Virág László fiatal aranykalászos kisgazda beszédével foglalkozik. Az arany kalászos gazda további munkára szólította gazdatársait és arra figyelmeztette őket, hogy ragadják meg a tanulási lehetőségeket. Jóleső örömmel figyelünk fel erre a megnyilatkozásra, amely azt bizonyítja, hogy az EMGE munkája révén a székely gazdák tisztában vannak azzal, hogy gazdaságukat csak akkor tudják fejleszteni és teljes mértékben kihasználni, ha ismereteiket kibővítik. A csíki gazdanap arról is tanúságot tett, hogy a székely nép nem feledkezik meg azoknak az önzetlen magyar vezetőknek áldozatos munkájáról, akik a kisebbségi sors esztendőiben fáradhatatlanul dolgoztak a magyar gazdák ügyéért. Fodor Pál földbirtokos-mérnök, aki a román impérium alatt az EMGE csíki felügyelője volt, háláiért szavakkal méltatta a frnnt érdemeit. Rámutatott dr. Szász Pál korszakalkotó munkájára, akit talán egyesek nem értettek meg, de aki a maga nemében egyedülálló munkát végzett a székely népért. Vele együtt említette wh.••• Márton Áron gyulafehérvári püspöknek, a csíki székely gazda kiváló fiának, a székely nép büszkeségének nevét, aki székely testvéreiről egyetlen pillanatra sem feledkezett meg. Méltatta továbbá Gyárfás Elemér dr. érdemeit, aki az EMGE zászlója alá tömörült székely gazdatársadalom ügyét szintén mindig készségesen szolgálta. Ezek a vezetők Délerdélyben maradtak, de munkásságukról a felszabadulás óta eltelt idő alatt is mindig a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg a székely tömegek. A csíki gazdanap alkalmat szolgáltatott arra, hogy a hála, az országgyarapító kormányzó iránti hódolat, a tudás hatalmának elismerése és a múlt érdemeinek méltatása mellett a jövő céltudatos kiépítését is vázolja a székely gazdatársadalom előtt. Szőke Mihály nyuggazdasági iskolai igazgató a Székelyföld időszerű gazdasági kérdéseit ismertette és vázolta mindazokat a tennivalókat, amelyek tralhatatlanul szükségesek a székely gazdasági érdekek védelmére. Előadása az értékes hozzászólások egész tömegét váltotta ki. Új ötletek, életképes tervek merültek fel, amelyeket az EMGE központjának kiküldöttei a legnagyobb készséggel azonnal magukévá tettek. úgy érezzük, hogy ezekkel a felszólalásokkal érdemes volt külön foglalkozni. Keresztmetszetet adnak a székely néplélekről és példát szolgáltatnak az igazán értékes munkáról. SZÍNHÁZI VONATPÁRT akarnak beállítani Debrecen és Nagyvárad között. Nem tagadjuk, kissé vegyes érzelmekkel fogadták ezt a híradást. A tervek szerint a két város vezetősége az Idegenforgalmi Hivatal szerveinek javaslatára azt fogja kérni a MÁV-tól hogy állítson be az iíj, téli menetrendbe e gyógyszínház a vonatpárt a két város között. Az egyik Debrecenből hozná, a másik Nagyváradról vinné a két színház közönségét. A színházi vonatpárok beállításától a két város között egészséges színházi verseny kialakítását remélik. Békeidőben csak helyeselni tudnánk ezt a tervet, amelyet kétségtelenül jó Szándék vetett fel. Most azonban jogga lehet anakronizmusnak minősíteni. A mai sorsdöntő időkben ezer fontosabb problémája van a magyar életnek. Hagyjuk a színházi versenyt és a színházi vonatpárokat arra az időre, amikor már elmúlt a világháború vérzárvakara és magyar társadalmunk kérdései között a szikázi verseny szerephez juthat. * A NAGYBÁNYAI BAJTÁRSI SZOLGÁLAT a téli melegruha gyűjtéssel kapcsolatban megállapította, hogy magánosok ajándékozása révén honvédeink nem juthatnak megfelelő számú gyapjútok árához.. Ezért az illetékes hatóságok támogatásával figyelemreméltó és követésre érdemes mozgalmat indítottak. Javasolták, hogy minden község, a lakosok száma szerint járuljon hozzá a gyűjtési mozgalomhoz egy vagy két gyapjút akaróval. A terv valóban kitűnő. Országos viszonylatban is könnyen meg lehet valósítani. Bizonyos, hogy az illetékesek készséggel magukévá teszik ezt a javaslatot, amely a téli ruhasegélyakció sikerének teljessé tételéhez feltétlenül hozzájárul. HÚSIPARI CIKKEKET ma is Lehet vásárolni a kolozsvári üzletekben, őszintén szólva, nem tudjuk, hogy jelenleg mi az elnevezése annak a húsipari részvénytársaságnak, ami eggy a húsipari cikkek árusításával foglalkozó üzleteket ellátja gyártmányaival, olyan gyakran változtatja a nevét. Az azonban bizonyos, hogy létezők és háziasszonyaink panaszaiból arról is meggyőződhetünk, hogy feladatát nem tudja zökkenőmentesenlebonyolítani. A húsipari egkeket az egyes fióküzletekbe ugyanis túl későn szállítják. A közönség már a kora reggeli órákban végezni szeretne a bevásárlásokkal, ezzel szemben a gyár kocsisa egyes üzleteikbe csupán délelőtt tíz és tizenegy óra között érkezik meg a húsárukkal. Könnyen lehetne orvosolni ezeket a panaszokat, ha a gyár adminisztrációja már a kora hajnali órákban üzemibe lépne és a közönség érdekeit a kényelmi szempontok fölébe helyezné. * ELLENZÉK 1840 szepteuiljer 1 A JMEWYORX GRILL' ma, szeptember 1-én újból megnyílik J Susy Kartell és Magyar Judith fővárosi énekesnők felléptével. Tánc záróráig! TŐKÉS ERNŐ ismét hallat magáról. Néhány héttel ezelőtt a marosvásárhelyi Székely Szó leleplező cikke nyomán az egész, magyar sajtót bejárta a hír, hogy '* hírhedt bukaresti református esperes Magyarországra tette át székhelyét é itt ** vezi annak a tekintélyes vagyonnak jövedelmét, amelyet kisebbségi sorsunk idején kifejtett szomorú emlékű működésével szerzett. „Mit keres Tőkés Ernő Magyarországon?'* Jogosan tette fel ezt a kérdést az egész magyar közvélemény, amely nagyon jól ismeri Tőkés Ernő romániai szereplésének összes kulisszatitkait. A délerdélyi reformátusok hivatalos lapjának, a Református Szemlének egyik legutóbbi száma bő részletességgel ismerteti azoknak a keresztlevélhamisításoknak történetét, amelyek miatt az egykori bukaresti református esperes jobbnak látta búcsú nélkül elhagyni dicstelen szereplésének eddigi színhelyét. Értesülésünk szerint a magyarországi református konvent már meg is indította az eljárást Tőkés ellen, hogy lelkészi minőségében elkövetett visszaéléseiért felelősségre vonja. Annál csodálatosabb, hogy Tőkés Ernő a sajtótörvényre való hivatkozással már két izben is hallatott magáról a felszabadult magyar életben- A Székely Szó, amely cikksorozatban ismertette Tőkés Ernő viselt dolgait, atörvény rendelkezéseinek megfelelően leközölte a nyilatkozatokat, de hozzátette, hogy valamennyi állítását fenntartja és szeretné, ha módjában lenne a cikkek adatait a független magyar bíróság előtt bizonyítani. Ideje volna, hogy a hatóságok is felfigyeljenek Tőkés Ernő magyarországi szereplésére- A volt lunkaresti református esperest nem lene: egyszerű magánembernek tekinteni, aki a ./.i had magyar haza politikai oltalmát élvezi. Tőkés Ernőnek súlyos elszámolni valói vannak nemcsak egyházával, hanem a magyar nemzet összességével szemben is Egész közvéleményünket megnyugtatná, ha a kormányzat módot találna a veolt bukaresti református esperes ügyének hivatalos kivizsgálására és ekkor talán megkapnánk a választ arra a kérdésre, hogy, , Mit keres Tőkés Ernő Magyarországon?"* Egy évig tart Mátyás király szülőházának helyreállítása KOLOZSVÁR, szept. 1. Mátyás király szülőházának helyreállítása, amint már közöltük, megkezdődött. A falakat borító cirádás vakolatot már lebontották, ez azonban csak az első lépés. A helyreállítás munkájáról nyilatkozott Kós Károly, az ismert kiváló építész, aki a következőket mondotta: — Mátyás király szülőháza úgy, ahogy van, stílustalan. Az eddigi restaurátorok a német reneszánsz jellegzetes stílusába öltöztették a nagy király szülőházát. Legutoljára 1890 körül rontották el stílusát az utolsó restaurátorok. Célom az, hogy végre korhű legyen Mátyás szülőhajléka. A fényes, színes cseréptető eltűnik és korhű öreg cserép kerül a helyébe. A terv szerint a Hunyadi-kor múzeuma lesz az épület. Egészen, biztos, hogy értékes anyag gyűl majd össze erre a célra. Remélem, a jövő év végére elkészül a restaurálás munkája. A munka irama lassú, mert kőről-kőre megyünk előre, már csak a korhűség szempontjából is. Maga a ház kitűnő állapotban van. Nyilatkozott Kós Károly az erdélyi építkezésekről is. Elmondotta, hogy jelenleg Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön vezet építkezést. Az erdélyi építész nemcsak az anyagbeszerzés gondjait, hanem a szállítmányozási nehézségeket is kénytelen leküzdeni. Nagy öröm lesz az építész számára, ha a nagyarányú vasúti építkezések befejeződnek és a szállítási nehézségek megszűnnek. A zsidók fiz'eibe'visgetütik Igérteételét kérte a kormánytól Sas város polgármestere KOLOZSVÁR, szeptember 1. Sás város polgármesteri hivatala a napokban feliratot intézett a kormányhoz a keresztény kereskedők és iparosok üzlethelyiséghez juttatása érdekében. A felirat megállapítja, hogy a zsidó közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. tc. rendelkezésetek alkalmazása tárgyában kiadott 2220—1941. M. E. sz. és a 7720—1941. M. E. sz- rendeletek alapján eszközölt arányszámmegállapítás szerint Dés város területén a zsidó iparosok és kereskedők arányszáma 54-7 százalék. A város főterén lévő üzlethelyiségek fele zsidó kézen van s ez a lehetetlen helyzet a városba jövő idegen szemében furcsa sziliben tünteti fel a város vezetőségét, amely a zsidó üzlethelyiségek igénybevételét szabályozó rendeletek mellett lehetetlenül áll ezzel a helyzettel szemben. Közel 30 azon ifjú keresztény kereskedők és iparosok száma, akik üzlethelyiség hiányában nem érvényesülhetnek, mert az 5777—1941. AI. E, valamint az 590—1942.. M. E. sz. rendeletek csak azoknak a zsidó üzlethelyiségeknek igénybevételét teszik lehetővé, amelyeknek tulajdonosai, illetve bérlői között forgalom tárgyát képező árucikkek árusítására kijelölést nem kaptak s ennek folytán üzleti forgalmuk 60 százalékkal csökkent. Ezen üzletek forgalma nem csökkent, hanem a legtöbb esetben azonos a múltévi forgalommal, s a folyó évi adókivetésnek is az szolgálja alapját, s így alig van üzlet, amelyik e címen igénybevehető. Feltétlenül és sürgősen szükséges tehát a hivatkozott rendeletek rendelkezéseinek olyértelmű kiterjesztése, hogy az igénybevételt nemcsak azon zsidó üzlethelyiségekre lehessen elrendelni, amelyeknek áruforgalma, ki nem jelöltetésük folytán 60 százalékkal csökkent, hanem azok ellen is, amelyeknek igénybevétele a közellátás és a gazdasági élet átállítása szempontjából indokolt és szükséges. Az emlékirat végén Dés város polgármestere kéri a kormány sürgős intézkedését hasonló szellemű rendelet mielőbbi kiadására, mert enélkül a gazdasági élet átállítása és a törekvő keresztény ifjúság üzlethelyiséggel való ellátása lehetetlen. MEHDELY"-mozgd (volt EDISON.) Ma premier! !! - Enyhítő körülmény. Csak 16 éven felülieknek engedélyezve. Részben Michel Simon, Arletty, Rene Lacour és Marie José. Előadások kezdete 5, 7 és 9, szombat, vasárnap és ünnepnap 3,5, 7 és 9-kor. Jön! Szeptember 4-től ! Jön! Hégi keringő.