Előre, 1919. szeptember (15. évfolyam, 2378-2398. szám)
1919-09-19 / 2387. szám
£4 r?. i :; t*» 7? i.$-**■*•?■ / A SZOCIALISTA PÁRT ELŐFIZETÉSI ÁRAK | ¡ ¡ MAGYAR SZÖVETSÉg rendkivilis postaszállítási | % költséggel együtt. % L GÉNEK HIVATALOS Egy évre ..............ff.oo J L _ KÖZLÖNYE. — Félévre.....................$+.00 J 5 East 3rd Street, New York. Telephone: Orchard 8390. I AZ AMERIKAI MAGTAR A tudomány terjesz- § 1 IfTTNKARSAO NAPIT.APJA I EGYES SZÁMÁRA teje és a haladás I 2c. szószólója. I CITY EDITION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 23 NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, STROIT, FRIDAY (PÉNTEK), SEPT. 19, 1919. MEGJELENIK NAPONTA A NÉMET KORMÁNYT VÁLSÁGGAL FENYEGETIK A TÁMADÁSOK SZAKADÁS KÉSZÜL A SÁRGA SZOCIALISTÁK ÉS A KLERIKÁLISOK KÖZÖTT. Noske a támadások központja. True translation filed with the Post- master of New York on September 18, 1919. as required by the Art of October 6, 1917. BERLIN, szeptember 18. Noske német hadügyminiszter ellen egyre hevesebbek a támadások és az az elkeseredett politikai harc, mely a klerikálisok és a többségi szocialisták közt folyik, szakadással fenyegeti a kormányt, mely ebből a két pártból alakult. A többségi szocialisták lapja, a Vorwaerts, néhány nappal ezelőtt levelet közölt, melyben egy Neuendorff nevű tiszt azt mondja, hogy Reinhard ezredes, a nemzeti védőrség berlini csapatainak parancsnoka, a hadsereg egyik legtekintélyesebb tisztje, nyíltan kijelentette, hogy híve a monarchiának. Philipp Scheidemann, volt miniszterelnök a nemzet veszedelmének nevezi Reinhardot s volt kollegáját, Nosket, a reakciós militaristák eszközének tartja, — olyan vélemény, melyet a Vorwaerts szerint sok millió német vall magáénak. Közben a demokrata lapok is gyanakodni kezdenek Noskere és hadseregére. “Tétlenül nézzük-e. — kérdezi a Frankfurter Zeitung. — hogy Noske, a reakciósok eszközévé válik?” A “Freiheit”, a független szocialisták lapja, saját magán is túltesz azokban a heves támadásokban, melyeket a hadügyminiszter ellen intéz. A többségi szocialisták két táborra oszlanak ,Scheidemann és Noske körül és egyre elkeseredettebben fordulnak egymás ellen, míg végre az ellentét áthidalhatatlan lesz köztük. (A) KÖZELI BUKÁSÁT VÁRJÁK EGYARÁNT TÁMADJÁK A LIBERÁLISOK, A KONZERVATÍVOK ÉS A MUNKÁSPÁRTIAK IS. Új koalíciós kormány alakítását tervezik. True translation ftlod with the Post-master of New York on »September 18, 1919, roeuLcd by the Act of October A 1917. LONDON, szeptember 18. Lloyd George koalíciós kormánya bomladozó félben van és a különböző politikai elemek, a liberálisok, a munkáspártiak és a liberális toryk, nagy offenzívára készülnek a parlament megnyitásakor, hogy megbuktassák a miniszterelnököt. Stuart Running, a szakszervezeti kongresszus elnöke tette ezt a kijelentést. “A munkáspárt vezetői dolgoznak leginkább ebben az irányban. ” mondotta Bunning — és Arthur Henderson, aki a legutóbbi választási harcban a kormány jelöltjével szemben győzött, a képviselőházi harcot fogja vezetni. 1.1 Lloyd Georgenak semmi kilátása sincs arra, hogy ellenőrizze a második parlamentet. A toryk szeretnének szabadulni tőle, mivel félnek liberális tendenciáitól; a munkások közt nem talál követőkre; a liberálisok közt nem lesznek sokan, akik hívei maradnak. A toryknak nem tetszik, hogy az iparoknak egy részét még mindig a kormány ellenőrzi, sőt kezeli a liberális elemek pedig elégedetlenek habozásával, az oroszországi taktikájával, a hadkötelezettséggel és az ír ügyekkel. (D) ................ O------- ■■ ..-r A békekonferenciát valószínűleg át fogják helyezni Párisba A párisi lanok a békekonferencia feloszlatását jósolják. Törökország felett nem határoztak. Trup translation filed with the Post- master of New York on September 18, 1919. ns required by the Act of October 6, 1917. PARIS, szeptember 18. A ma reggeli lapok azt az eshetőséget tárgyalják, hogy a békekonferenciát Londonba helyezik, át. Lloyd George antrol miniszterelnök sürgeti az áthelyezést azzal a megokolással, hogy főként Angliát érdekli a török birodalom jövője és a békekonferenciának a még hátralevő legfőbb munkája az, hogy ebben az ügyben döntsön. Némely lap véleménye szerint a békekonferencia feloszlatása várható, amely esetben a tárgyalásokat a különféle külügyminisztériumok folytatják tovább. (1) A KORONA TŐZSDEI ÁRA Csütörtök, szeptember 18. A korona ára a nyílt piacon a következő : Osztrák korona ára 100 koronánként 1 dollár 90 cent. Magyar korona ára 100 koronánként 2 dollár 15 cent. Jugoszláv korona ára 100 koronánként 2 dollár 20 cent. Cseh-Szlovák korona ára 100 zónánként 3 dollár 13 cent. Erdélybe és a román területekre 100 lej 4 dollár 55 cent. Anglia visszavonja csapatait Oroszországból Tiup translation filed with the Postaster of New York on September 18. M*. as required by the Act of October 1017. LONDON, szept. 18. —■ Az Evening News azt írta ma, hogy a kabinet elhatározta az összes angol csapatok visszavonását Oroszországból. A katonák és a felszerelések állítólag már útban vannak hazafelé. (L) Összeesküvés a magyar munkások kifosztására. AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ÉS A SZABADSÁG VISSZAUTASÍTOTTA EGY BANKÁR HIRDETÉSÉT, MERT OLCSÓBBAN KÍNÁLTA A KORONÁT, MINT A TÖBBI MAGYAR BANKÁR. HOGYAN RABOLJÁK MEG AZ AMERIKAI MAGYARSÁGOT A POLGÁRÁRI LAPOK ÉS SZÖVETSÉGESEIK. Tegnap a következő levelet kaptuk kézhez: JAMES V. LAGG * * Bankár 154 West 14th Street, NEW YORK, Szeptember 18, 1919. Az Előre szerkesztőségének New York, N. Y. Tisztelt Urak! E soraimmal arra a tényre óhajtom felhívni figyelmüket, hogy két magyar újság, a “Népszava” és a “Szabadság” visszautasította hirdetésemet, amelyben saját árfolyamom szerint kínálok magyar korona utalványt megvételre. Hosszú tárgyalás után mind a két újság határozott kijelentést tett, amely szerint nem fogadják el hirdetésemet, HA ALACSONYABB ÁRFOLYAMOT HIRDETEK, MINT A TÖBBI MAGYAR BANKÁR. Úgy látszik, hogy ez újságok vezetősége és bizonyos bankárok között valóságos összeesküvés áll fönn és ez a legkülönösebb dolog, amelyet életemben tapasztaltam. Én más idegennyelvű lapokban is hirdetek és azok minden kérdés nélkül elfogadták árfolyamomat, tekintet nélkül arra, hogy bizonyos bankárok ugyanazokat az utalványokat magasabb árban kínálják. Azt hiszem, jó lenne erre a körülményre a magyar közönség figyelmét felhívni. Kiváló tiszelettel érted-e, magyar munkás, magyar bányász, magyar kereskedő, hogy ez mitjelent? Ez azt jelenti, hogy akadt egy bankár, aki elég vakmerő volt ahhoz, hogy a magyar bankároknál olcsóbban hirdette a koronát. Ez a bankár nem mondotta, hogy “megnyílt a segítség útja”; nem mondotta, hogy “négy jó tanács”; nem mondotta, hogy “a legmegbízhatóbb, legpontosabb és a leggyorsabb”, még csak azt sem mondotta, hogy “a magyarok barátja” , csak egyszerűen olcsóbban kínálta a koronát, mint akármelyik más magyar bankár. Tehette, mert így is keresett mellette szépen! És mi történt erre? Az “Amerikai Magyar Népszava” és a “Szabadság” ezt mondotta: Nem úgy, Mr. Thago! Te nem hirdethetsz olcsóbban koronát, mint a magyar bankárok. Az amerikai magyarság arra való, hogy minél drágábban vásároljon koronát; az amerikai magyar bankárok arra valók, hogy a Népszava és a Szabadság szolgálatára álljanak és ez a két magyar napilap arra való, hogy “Magyarország és a szerencsétlen magyar nép” segítését hangoztatva kifossza és megrabolja olvasóit. Ezért nem fogadhatja el ezt a hirdetést, amely olcsó koronát kínál megvételre. Az utcán töltött revolverrel feltartóztatni és kifosztani a békét járókelőt, csúnya dolog. Betörni valakinek a lakásába és elvinni az utolsó fehérneműjét: csúnya dolog. Kidobni egy beteg embert az utcára ; drága tejet eladni szegény, sokgyerekes anyáknak, sztrájktörőnek beállni a tőke szolgálatába, vagy kést szúrni egy mit sem sejtő ember házába: csúnya, megvetendő, utolsó, gyalázatos dolog. DE MINDEZ EGYÜTTVÉVE NEM OLYAN GYALÁZATOS, MEGVETENDŐ DOLOG, MINT AMELYET AZ “AMTERTKRT MAGYAR NÉPSZAVA” ÉS A “SZABADSÁG” ELKÖVETETT AKKOR, AMIKOR VISSZA-UTASÍTOTTA BDY BANKÁR ÚTATVETÉlÉT AZÉRT, MERT OLCSÓ KORONÁT HIRDETETT. Az útonálló, a betörő, a lakásuzsorás, az élelmiszeruzsorás, a sztrájktörő és az pro-Hlkos egész bátran és joggal odaállhat erkölcsöt prédikálni Berkó D. Gézának, az “Amerikai Magyar Népszava” szerkesztő-tulajdonosának és Cserna Endrének, a Szabadság szerkesztőjének. Az a Berkó D. Géza, aki az JAMES V. LAGO, American Relief Committee for Hungarian Sufferers gyűlésein nagyképűsködik, gorombáskodik és JÓTÉKONYSÁGOT GYAKOROL; az a Cserna Endre, aki szintén ott van mindenütt, ahol hangosan lehet hirdetni, hogy kik a “barátai” az amerikai magyarságnak,megtisztelve érezheti magát, ha ezután még mindig csak RABLÓKNAK, ZSIVÁNYOKNAK ÉS ÚTON ÁLLÓKNAK TITULÁLJUK ŐKET. James V. Lago, bankár azt hiszi, hogy e két magyar napilap és bizonyos bankárok között összeesküvés áll fenn, és az esetet “különösnek” találja. Egy spanyol, egy olasz, egy német, tót, cseh, török, tatár, vagy akármilyen más nemzetiségű ember valóban “különösnek” találhatja ezt a dolgot. De mi, akik ismerjük Berkó D. Gézát, Cserna Endrét, az amerikai magyar bankárokat és ismerjük mindazokat, akik évtizedeken keresztül csalták, bolondították, megrabolták és kifosztották az amerikai magyarságot, mi semmi különöset nem látunk a dologban. Az Amerikai Magyar Népszavától és a Szabadságtól nem is várunk egyebet, mint csalást, lopást, sikkasztást és rablást. Az American Relief Committee of Hungarian Sufferers éppen mostanában indított mozgalmat egy nagyobb alap összehozására, hogy segítséget nyújtson Magyarország szenvedő népének. A BIZOTTSÁG TAGJAI KÖZÖTT NEMCSAK, HOGY OTT ÜL BERKÓ B. GÉZA, HANEM — ÚGY LÁTSZIK, — Ő A HANGADÓ. Azt kérdezzük most már tisztelettel a Relief Committee minden egyes tagjától: Barna Bertalantól, Somlyó Arnoldtól, dr. Hont Ferenctől, Hahótól, Eriintől és a többi uraktól, akiket POLGÁRT ÉRTELEMBEN határozottan megillet a becsületes jelző. — gondolják-e, hogy Berkó D. Géza, a rabló és útonálló érdemes arra, hogy vele egy asztalnál üljenek? Gondolják-e, hogy az amerikai magyarság bizalommal fogja fogadni őket, ha tudja, hogy ez az individuum is részt vesz a mozgalomban? Gondolják-e hogygy a District Artomov hivatala, az egyéb kormányhivatalok és az amerikai közvélemény jó szemmel fogja-e nézni ezt a mozartimat, ha megtudjuk, hogy az élén többek között ott áll Berkó D. Géza is ,aki elutasítja egy bankár hirdetését azért, mert az olcsón kínálja (Folytatás az 5. oldalon.) A ROMÁN KIVONULÁS HÍRÉT PARISBAN MEGERŐSÍTIK A MAGYAR SZERZŐDÉ KÉSZEN ÁLL, DE NINCS, AKINEK ÁTADJÁK. A bolgárok húsz napot kapnak a szerződés aláírására. True translation filed with the Post-master of New York on September 18. 1919, as required by the Act of October 6, 1917. PARIS, szeptember 18. A bolgárok pénteken kapják meg a békeszerződést és húsz napot kapnak a feltételek elfogadására vagy visszautasítására. A magyar szerződés készen van s már régebben készen volt az átadásra, de senki sem jön az átvételére. A Párisba érkező hírek szerint a Friedrich-kormány feladta a harcot és új kormány van alakulóban. Ennélfogva azt remélik, hogy majd csak akad már valaki Magyarországon, aki átvegye a békeszerződést, amely már ki van nyomatva és be is van szépen kötve. Ára már azt mondják, bármiféle — félig-meddig felelős — magyar kormánynak is szívesen átadnák a szerződést. Budapestről ma délután érkezett hírek szerint a románok már megkezdték a kivonulást a magyar területekről s nem hagytak hátra szervezett rendőrséget s nagy zavarokra van kilátás. Ismét hangoztatják, hogy a románok számmítanak a visszavonulásukat követő zavarokra s hogy ezeknek a zavaroknak következtében remélik, hogy felszólítást kapnak a visszatérésre. BUDAPEST, szeptember 18. A román hadsereg megkezdte a kivonulást Budapestről, a vonatok állandóan szállítják a csapatokat. Valószínűnek tartják, hogy akivonulás tizennégy nap alltt be lesz fejezve. (B) (B) KÖZÉPEURÓPÁRA BORZALMAS NYOMORÚSÁG VÁR A TÉLEN HENRY MORGENTHAU AZT MONDJA, HOGY A NÉP EZRÉVEL HAL EL, HA RÖGTÖN SEGÍTSÉGET NEM KAP. True translation filed with the Post- master of New York on tíepttmher 1&. 1919, as required by the Act of October 6. 1917. áÜl PARIS, szeptember 18. Henry Morgenthau, aki az Egyesült Államok vizsgálóbizottságának a vezetője volt, mely Lengyelországban működött július óta, visszatért Párisba és megdöbbentő képet fest arról a nyomorról, mely Lengyelországban és Közép-Európa kis államaiban uralkodik. Azt mondja, hogy százezrek rongyoskodnakés éheznek és attól fél, hogy az emberek ezrei pusztulnak el a jövő télen, ha rögtön nem érkezik segítség. Morgenthau azt mondja, hogy haladék nélkül rendezni kell a vitás ügyeket, a határkérdéseket, mert mást különben Európában nem áll helyre a rend és Európára olyan katasztrófa vár, amilyet nem ismert még a világtörténelem. (11) Kézi bombákkal szállították le az élelmiszerek árait EZEK AZ ÉRVEK HATÁSOSAKNAK BIZONYULTAK. True translation filed with the master of New York on September 18. i91Pa.it required by the Act of October6, 1917. COBLENSZ (levéltudósítás). — A háborúból fenmaradt kézibombákat nyugati Poroszországban Zoppot felbőszült polgárai igen hatásosan használták fel, amikor megtámadták az élelmiszer-kereskedéseket azon az alapon, hogy a kereskedők profitkoznak. Az amerikai főhadiszállás értesülései szerint a tömeg kézi bombákkal, revolverekkel és más fegyverekkel támadta meg azokat az üzleteket, melyek túlságos árakat számítottak az árukért. Németországban a margarin árát fontonként hat márkára emelték két márka és nyolcvan pfenningről. Ezt az áremelést azzal okolták meg, hogy a külföld felhasználta a német pénz olcsóságát és nagy mennyiségű margarint vásárolt a németországinál magasabb áron. (G) Wilson kinevezi a közönség képviselőit a munkásértekezletre $ _____* KÉT SÁRGA “SZOCIALISTA” ÉS HÚSZ * KAPITALISTA FOGJA KÉPVISELNI A “PÁRTATLAN” KÖZVÉLEMÉNYT. Megkezdték már az előkészületeket, arra a komédiára, mely Washingtonban fog lejátszódni “munkáskonferencia” címen. A komédia tervei szerint egyenlő számú képviseletük volna a munkásoknak is, a kapitalistáknak is, “a munkások képviselői” természetesen a kapitalista érdekeket híven szolgáló munkáshadnagyokból fognak kikerülni. Azzal az ürügygyel, hogy a közönségnek is képviselve kell lennie, Wilson két sárga “szocialistán”, Russelen és Spargon kívül kinevezett még húsz kapitalistát is. A közönség “pártatlan” képviselői közt vannak: Baruch, többszörös milliomos börzáner; az ifjabb John D. Rockefeller, az olajipar ura; Gary, az acéltröszt igazgatója; Callaway szövegyáros, több bankigazgató. Ezek fognak majd dönteni a tőke és munka egymáshoz való viszonyának kérdéseiben. Szükséges-e megjósolnunk: melyiknek a javára?