Előre, 1921. június (17. évfolyam, 3194-3222. szám)

1921-06-10 / 3203. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR: B*7 évre ... 18.00 Félévre .. 14.00 NEW YORK, N. Y. 33 FIRST STREET TiiirioiBii Orchard 4927-4923. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK! ] |vILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | Megjelenik minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. B S 7 e B O' ~ gs&m ara. v 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. VOL. XLII. EVF. No. 3203. NEW YORK. CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. FRIDAY (PÉNTEK), JUNE 10, 1921. Az amerikai kormány nem kezd tárgyalást a mexikói elnökkel OBRE­GON VISSZAUTASÍ­TOTTA AZ AMERIKAI KOR­MÁNY FÖLTÉTELEIT Egész Mexikóra kiterjedő föl­kelést lepleztek le MEXIKÓ CITY, június 9. — Az Oaxaca államban fölfede­zett forradalmi összeesküvés nyomozásánál kiderült, hogy annak szálai beágazták az egész országot. A felkelés kitörése hétfőre volt kitűzve, egyszerre meg­kezdődött volna a Guadalajara, Morelia, Monterey, Saltillo, Torreon Chihuahua s több más városokban, de szombaton le­tartóztatták s kivégezték a fel­kelés vezéreit Vizcaino s Enreil tábornokokat, aminek követ­keztében lehetetlenné vált a terv keresztülvitele. Em­ilét Oaxaca városban lőtték agyon, amikor kísérletet tett a szökés­re, Vizcaino tábornokot pedig Mexikó Cityben fogták el s mi­után a nála talált iratokból ki­tűnt, hogy az oaxacai felkelés élén áll, rögtön kivégezték. A fentieken kívül számos kás le­tartóztatás is történt. WASHINGTON, június 9. Miután a minisztertanács teg­napelőtti konferenciáján meg­állapodott azokban a feltételek­ben, amelyek mellett hajlandó az elismerést is jelentő szerző­dést kötni Mexikóval. Hughes külügyi államtitkár értesítette Obregon elnököt, hogy az ame­rikai kormány nem hajlandó semmiféle tárgyalásokba bo­csátkozni, hanem föltételeire határozott igen, vagy nem vá­laszt vár; ha az Obregon kor­mány elismeri az amerikaiak­nak Mexikóban szerzett tulaj­donjogait, koncessziók az olaj­­fúrásokra és akkor ezen az ala­pon rögtön megköthetik a szer­ződést, amellyel automatikusan helyre áll a normális viszony a két ország között; ha Obregon erre nem hajlandó, akkor az el­ismerésről s a diplomáciai kap­csok helyreállításáról nem lehet szó. . A Harding kormányzat mexi­kói politikájáról értesítette a nagyhatalmak kormányait, a­melyek tárgyalásban állanak Mexikóval a diplomáciai kap­csok fölvétele tárgyában. Nagy jelentőséggel fog bírni, hogy milyen állást foglal el az angol és japán kormány Obregonnal szemben, mert tudvalevő, hogy az elismerés körül folytatott diplomáciai ft­.-é rc nem egyéb, mint az angol s japán érdekelt­ségek marakodása az amerikai érdekeltségekkel a mexikói olajforrások miatt. Amint a marakodó felek egyikének elő­jogokat sikerül magának bizto­sítani, hatalmasan kiéleződik a nevezett országok közti úgyis feszült viszony. MEXIKÓ CITY, június 9. — Az elnök tegnap egy nyilatko­zatot bocsátott ki, amelyben ki­jelenti, hogy az Amerika által követelt feltételek alapján lehe­tetlen aláírnia a szerződést, a­melynek alapján Washington­ban elismernék a jelenlegi kor­mányt. -------------­ Eltűnt gyerme­ekek A rendőrség Beth Beach-rel­­e­­­nti, hogy négy odavaló nagyobb skolásgyermek tegnap hazulról­­távozva, nyomtalanul eltűnt, az eltűntek közül kettő fiú és ettő leány, 13 élő éves korban, A szülők azt hiszik, hogy együtt s­zöktek meg valahova. A rend­­ éség a leányok szüleire való tek Intettel nem adott bővebb vitát­ Svédországban bolseviki forradalomtól félnek STOCKHOLM, június 9. Az összes lapok egybehangzóan je­lentik, hogy széleskörű kommu­nista tevékenység van folyamat­ban különösen a munkásság közt. Klima vasbánya ker­etében egy jól ismert bolshevik agitátort le­tartóztattak. Hasonlóan számos letartóztatás történt Stockholm­ban is. A rendőrség nyomára jött an­nak, hogy sok kommunista szer­vezet alakult az utolsó időkben,­­amely szervezetek Moszkvával összeköttetést tartanak fenn és az onnan nyert utasítások szerint járnak el. (A tőkések mindenütt kommu­nista összeesküvést fedeznek fel, ahol a munkások nem hajlandók szótlanul tűrni kizsákmányolta­­tásukat.)----------------­ A szemjetekkel való kereskedésre nagy tőkecsoport alakult ANGOL ÉS NÉMET KAPITA­LISTÁK KÖZÖTT M­EG­­EGYEZÉS JÖTT LÉTRE. Lenin állítólag Berlinbe és Lon­donba készül. BERLIN, június 9. Beavatott körök tényként állítják, hogy né­met és angol kapitalistákból álló hatalmas pénzügyi csoport ala­kult Szovjetoroszország termé­szeti kincseinek együttes kiakná­zása céljából. A megegyezést legnagyobb valószínűség szerint Krassin Leonid, a szovjet kor­mány kereskedelmi megbízottja hozta létre, aki a napokban volt Berlinben s tárgyalást folytatott több német érdekeltséggel, töb­bek között a Stinnes-csoporttal is. Állítólag Lenin rövid időn be­lül Berlinbe s Londonba utazik, hogy az új angolnémet kereske­delmi megegyezés ügyében tár­gyalásokat folytasson. Lenin elvtárs állítólag tervbe vett londoni útjáról már egy íz­ben jött jelentés, de Moszkvából hivatalosan megcáfolták. Való­színű tehát, hogy ennek az újabb jelentésnek nincs megbízható alapja. ----------------­ A hadsereg létszámát 150 ezeren állapítják meg WASHINGTON, június 9.­­ A szenátus tegnapi ülésén visz­­szavetve a katonai bizottságnak 170 ezer főnyi hadseregre vo­natkozó indítványát, 10 szava­zattal 32 ellenében elfogadta a 334 millió dollárról szóló had­sereg költségj­avaslatot, amely 150 ezerben állapítja meg a lét­számot. A képi­­selőház már ko­rábban hasonló létszámot foga­dott el. A hadsereg költségvetését most az egyeztető bizottság fogja megállapítani, amennyi­ben a képviselőház által elfo­gadott költségj­avaslat 14 mil­lió dollárral kevesebb, mint a szenátusé. A szenátus tegnap­­előtti ülésén hasonlóan, négy szavazat többséggel, 170 ezer főnyi létszámot fogadott el. (Ebből is csak az tűnik ki, mennyire meggyőződésből sza­vaznak a szenátor urak; ma így szavaznak — bizonyos hely­ről jön egy intés — holnap már éppen az ellenkező vélemény m­ellett kardoskodnak.) A HAMBURGI szálloda és étkez­de tulajdonosok a francia és angol áruk bojkottját határozták el, fele­letül a szövetségesek által kiszabott büntetésekre.­ ­ Általános vasutas sztrájk kitörésétől tartanak jul. 1-ér AZ ÖSSZES SZERVEZETEK SZAVAZÁSRA BOCSÁTJÁK BÉRLESZÁLLÍTÁST. A sztrájkért való felelősséget­­ vasúttársaságokra hárítják. CHICAGO, június 9. A vas­úti Labor Boardnak az a döntés, hogy a vasúttársaságok július el­sején leszállíthatják a munkások bérét, könnyen általános vasutas­­sztrájkot vonhat maga után. Shep­pard, az Order of Railway Con­ductors elnöke kijelentette a La­bor Board ülésén, hogy ha a sor arra kerül, hogy a munkások egyedüli hathatós fegyverükhöz nyúljanak s megbénítsák az egész közlekedést, a felelősség a vas­úttársaságokat és a tanácsot fog­ja terhelni. A bérlevágás kérdé­sét a tagság elé szavazásra ter­jesztik s az fog határozni a teen­dők felett. A végrehajtó bizott­ság a tagság döntését magáévá teszi. “A háború alatt — smondotta Sheppard — száz-százalékos ha­zafiak voltunk, mert megígértük hogy nem lesz sztrájk. Azok az emberek, akiknél a pénz minden­nél — a hazánál is — előbbrevaló, hasznot húztak a háborúból Most, hogy a keresetünk forog kockán s azért küzdeni akarunk, kigyót-békát kiáltanak reánk. A következményeket viseljük majd a vasúttársaságok. A kor­mány ellenőrzését azért kíván­juk, mert attól jobb bánásmódot várunk.” Hasonló értelemben beszélt W. G. Lee is a Brotherhood of Rail­way Trainsmen elnöke is. A bérlevágást az összes vas­utas szervezeteknél szavazásra bocsátják s ha a tagság többsége elveti a bérlevágást, július 1-én általános sztrájkba lépnek a vas­utasok. Míg a vasúttársaságok a Labor Board döntése előtt folyton azt hangoztatták, hogy a szállítási díjszabást csak az esetben csök­kenthetik, ha a munkabéreket le­szállíthatják, most, hogy a mun­kabérek leszállítására engedélyt kapnak, a díjszabás leszállításá­ról hallani sem akarnak. E. Morris, a Central Freight Association elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi alapotok mellett a vasutak semmi körülmények között sem fogják leszállítani a díjszabásokat. A szavazás eredményét nem le­het előre látni, de még az esetben is, ha a többség elvetné a bérle­vágást, tekintettel a vasutas szer­vezeteknél uralkodó maradi szel­lemre s reakciós vezérekre, na­gyon kétséges, hogy elmennének az általános sztrájkig. Előre lehet látni a posványos, a munkásérdekeket eláruló tár­gyalások hosszú sorozatát. --------6—1----­ Sztrájkolnak a római pos­tások RÓMA, június 9. A postaépü­leteket a rendőrség tartja meg­szállva és igazolvány nélkül sen­kit sem bocsátanak az épületekbe. Az intézkedést a postások sztrájk­ja idézte elő és célja az, hogy a dolgozni akarókat kellő védelem­ben részesítsék. A rövid táviratból megállapít­ható, hogy a múlt héten kimon­dott általános sztrájk még min­dig folyamatban van, és azt most a rendőrség erőszakosan akarja elnyomni. A nagy arányú harc­ió­ táviratok nem érkeznek, mert­­azokat az olasz kormány rendele­tére visszatart’’'* Olaszország a rapallói egyez­mény revízióját szor­­­­galmazza ! J KIEN, június 9. Az olaszok Dlszlávia és Olaszország között Fiume, Isztria és Dalmácia hatá­­­raira vonatkozó egyezmény reví­­­zióját sürgetik. Belgrádi táviratok szerint a revízió célja Fiume, Zára és Ba­­­ros kikötővárosok részére felállí­tandó közös kormányzó­bizott­ság, mivel ezen területek teljesen ■ függetlenül el sem képzelhetők. . A délszlávok erősen ellenzik ezen tervet. ----------------­A francia kormány nem egyez az angol bíróság döntésével ÁLLÍTÓLAG HUGHES KÜL­ÜGYMINISZTER TÁMO­GATÁSÁT IS BÍRJA. Az angol kormány válasza eluta­sító lehet csupán. PÁRIS, június 9. A francia kormány egy jegyzéket küldött az angol kormánynak, amelyben kifejti, hogy sérelmesnek tartja az angol bíróság határozatát, a­mely a szovjet kormányt az orosz­országi birtokok és természeti ja­vak tulajdonosának ismeri el. A jegyzékben azt kéri a kor­mány, hogy döntés alól a francia polgárok oldassanak fel, és legyen kereszt joguk Angliában a javak­ra nézve. Valamint azt kéri a jegyzék, hogy az angol kormány figyelmeztesse az összes üzlettu­lajdonosokat és ipari válalatokat, akik Oroszországgal keresked­nek, hogy az angol bíróság dön­tése nem érinti a franciák igé­nyeit. A jegyzéket még május 25-én küldték meg Angliának, amely­ben tiltakoznak az ellen is, hogy a szovjet kormányt mint “de fac­to” (létező) kormánynak ismer­jék el. A félhivatalos Temps szerint a jegyzékre adandó angol válasz nem igen lesz kielégítő, “holott a francia jeyzék nem csupán a fran­cia nap óhaját fejezte ki, hanem kifejezte Hughes amerikai kül­ügyminiszter felfogását, valamint mindazon külföldiek véleményét, akik Oroszországban érdekelve vannak.” Az elkésett jelentésből megál­­lapítható, hogy az angol bíróság határozata ellen összefogtak a világ kapitalistái, amit udvarias formában értésére is adtak az an­gol kormánynak, aki viszont ud­variasan értesítette a francia kor­mányt, hogy ilyen kérés teljesíté­séről szó sem lehet, — amit a Temps hoz hírül. Anglia, úgy látszik, sokkal többre becsüli az Oroszországgal való kereskedelmet, mintsem haj­landó legyen a francia és egyéb imperialisták óhaját teljesíteni, — azonban nem szabad azt hin­nünk, hogy ezt Oroszország iránt érzett rokonszenvből teszi, ha­nem mint jó kalmár mérlegeli az árut és annak adja, aki többet tud érte adni, ezért döntött Oroszor­szág javára. --------------— Diphteria-járvány New Jerseyben PLEAS A­N­T VIL­L­E, június 9. Thomas Crawford polgármester elrendelte, hogy 16 éven aluli gyermekek nem látogathatják az iskolát, mert a városban diphte­ria-járvány ütött ki. A nagyobb osztályok vizsgáit beszüntették é- ''^'''-■•'ztották bizonytalan idő-­­ re. Eddig kilenc diphteria-ese-j­tét i~?!‘?ntettek be hivatalosan. r -------i 'v 1 A norvég általános sztrájk letörésére készül a kormány A MUNKÁSOK NEM HAJ­LANDÓK ELFOGADNI A BÉRLESZÁLLÍTÁST. Az egész országban nagy tünte­tések folynak. KRISZTIANIA, június 9. A tíz nappal előbb kimondott álta­lános sztrájk megbénítja az egész ország kereskedelmi és ipari éle­tét és épp oly távol van a befeje­­­­zéstől, mint az első napon. A kormányhoz közel álló körök arra akarták a munkásságot rá-­­ bírni, hogy a kérdés megoldását­­bízzák egy választott bíróságra, amit azonban a munkások kere­ken visszautasítottak és kijelen­tették, hogy szembenéznek azok­kal a fenyegetésekkel, amelyek­kel hatást akartak reájuk gyako­rolni. A kormány a sztrájkkal kapcso­latban a következő nyilatkozatot adta ki. “A tulajdonosok és munkások közti egyetértési tárgyalások megszakadtak, dacára annak, hogy a kormány kinevezte F. M. Lund-ot közbenjárónak. Azon­ban egyáltalán nem fog addig cselekedni, míg a kormány a köz­belépésre nem határozza magát. Még most nem tudható, vájjon a kormány azt fogja-e követelni, hogy a sztrájkolók vegyék fel a munkát, mielőtt a közbelépés megtörténne, avagy a felek ön­kéntes bíráskodással oldják meg az ellentéteket.” Amidőn a miniszterelnököt megkérdezték, váljon a sztrájk politikai jellegr­e, arra a követ­kezőket felelte: “Én csak arra tudok felelni, a­mi eddig is köztudomású , ugyan­is, hogy a bolsheviki eszmék a munkásságnál mély gyökeret ver­tek, amit én nagy szerencsétlen­ségnek látok úgy az ország, vala­mint a munkásság számára.” A sztrájkolok arra a hírre, hogy a kormány erőszakot fog alkal­mazni a sztrájk letörésére, — a­melyre a nyilatkozatban célzás van — a sztrájkok országszer­te nagy tüntetéseket rendeznek és mindenütt a “Vörös Internatio­­nalet” éltetik. A felvonulásokat vörös zászlók alatt rendezik, a munkásokat mindenütt a legvég­ső ellentállásra serkentve. A tüntetések alkalmával rend­zavarás nem fordult elő, azon­ban a kormány nyilatkozatát rendkívül barátságtalanul fogad­ják a munkások — azt állítva, hogy egyenesen szövetkezett a tőkésekkel a munkásság béreinek letörésére, amikor a vállalkozók rengeteg milliókat harácsoltak össze. ----------------­ Harding nem fog labdázni vasárnap vagy ünnepeken WASHINGTON, június 9. — A Fehér Házból hivatalosan je­lentik, hogy Harding elnök va­sárnap és ünnepnapokon nem fog labdajátékot folytatni. A hírt Harding elnök titkára adta át az újságíróknak közlés végett, hogy vége szakadjon annak a vitának, amely a kérdésben vallási szem­pontból kialakult. A jelentést a farizeusok jelen­,­tős győzelemnek tekintik és di­­­csérőleg nyilatkoznak Harding­ elnökről, “ki tudja tisztelni a val­­­lás törvényeit.” Harding elnöknek nem nagyi megerőltetésébe kerül a dicsérő nyilatkozatokat kiérdemelni,mert elegendő ideje van a játékhoz az összes nem ünnepnapokon is. Azonban a farizeusok hasznosabb munkát végeznének akkor, ha nem egy “telket” igyekeznének megmenteni, hanem tudomást --------L__---------­ A reakciósok hívei uralják a uniókat San Francisco-ban A RADIKÁLIS MUNKÁSOK KIVÁLNAK A SZERVE­ZETEKBŐL.­­Erős harcot indítanak az árulók letörésére. _____ SAN FRANCISCO, junius 9. |A san franciscoi masiniszták uniója pár héttel ezelőtt kilépett a munkás­uniók helyi szövetségé­ből, mert James Mullen szerkesz­tő­­ uniók hivatalos lapjában Debset a nemzet ellen elkövetett sztrájktöréssel vádolta. A reakciós szerkesztő a vádat úgy értelmezi, hogy Debs radiká­lis tanításával a háború sikeres befejezését hátráltatta, mint a­hogy azt scabek teszik a munkás­ság harcában. A közlemény San Francisco munkássága körében annak ide­jén nagy­­felháborodást váltott ki és követelték a közleményben foglaltak visszavonását. A Labor Councilnak csúfolt, kapitalista érdekeket szolgáló sékerek teg­nap foglalkoztak a visszavonás kérdésével és megállapították, hogy nincsen mit visszavonni. A határozat után annak rendje és módja szerint elfogadtak egy határozatot, amelyben a uniók­ban szervezett tagoknak ajánlják, hogy minél tömegesebben lépje­nek be az “American Legion”-ba. A kilépett masiniszták szerve­zetét követni fogja a szállodai munkások szervezete. A radiká­lis munkások most már belátják, hogy a kapitalista bérencekkel nem bírnak másként leszámolni és megszervezik a munkásságot olyan szervezetekben, ahol nem a kapitalista bérencek fognak irá­nyítani. A hírhez csupán annyi hozzá­fűzni valónk van,­ hogy ezek után világos, miért vannak Mooney és társai börtönben. Nem csupán a kapitalistáknak, hanem a kapita­listákkal szövetkezett, munkás nevet bitorlóknak is útjukban áll­tak. -----------------­SEYMOUR, Ind., június 9. — Az innen 16 mértföldnyire fekvő Medoranál, két lokomotív össze­ütközése következtében, három vasutas meghalt és kettő súlyosan megsebesült. Tizenkét kocsi ki­siklott, vennének annak a sok százezer munkásnak robotjáról, aki vasár­nap épp úgy, mint minden más nap azért kénytelen megszegni “az isteni törvényeket”, mert a profitéhes kizsákmányolók olyan alacsony béreket fizetnek, hogy­ ha a vasárnappal nem pótolják a keresetet, akkor egyáltalán nem­ képesek megélni. A farizeusok ezt nem akarják meglátni, mert maguk is a kizsák­­mányolókat szolgálják. Kilakoltatják a sztrájkoló szőnyegkészítő munkásokat THOMPSONVILLE, Conn., június 9. A Bigelow—Hartford Carpet Company munkásai tizen­hat hét óta szívós sztrájkot foly­tatnak a tervezett bérleszálítás ellen. A sztrájkolók nagy része a gyárosok házaiban lakik, akik el­len kilakoltatási parancsot vettek ki a bíróságból. Ez a második ilyen nemű kísér­let a sztrájk letörésére. Az első kilakoltatás a tizenkét sztrájkbi­zottsági tagot érte. Most újabb harminc családnak kézbesítették az ukázt. A sok üldözés és nélkülözés a munkások szolidaritását csak ed­zi és a brutális, erőszak nem fogja p —’Hi-Vársáp-nt meg­törni. A Gould testvérek adóját­­ jóval alább szállítottál! ^ TARRYTOWN, június 9. —­­! Gould elhalálozott vasútkirály gyermekei a városi tanácshoz fo­lyamodtak, hogy az egy milliós­­jövedelmi adójukat szállítsák le­­hatszázezer dollárra, “mert az apjuktól örökölt vasúti részvé­nyek értéke és az azok után be­folyó jövedelem jóval alább­­szállt.” A városi tanács a kérvénynek helyt adott és a Gould testvérek fejenként hatszázezer dollár jöve­delmi adót fognak fizetni. A szegény milliomosokkal szem­ben milyen megértő tud lenni a városi tanács. Egyetlen szóra le­mond hatalmas milliós jövede­lemről, holott mint a többi váro­sok, ugyancsak nyakig úszik a de­ficitben, amit a munkásoknak kell majd kiizzadni.­ ­A lengyel felkelőket j Kamiménál súlyos vereségek érték EZERHÉTSZÁZ FOGLYOT J­S HAGYTAK A NÉMETEK KEZÉBEN Nagy elégedetlenség van az ipa­ri kerületek munkássága közt True translation filed with the Post master of New York on June 9th, 1921, as required by the Act of Octo­ber 4, 1917. LONDON, június 9. Oppeln­­ből jelentik, hogy Felsősziléziá­­ban a Kandrzin mellett hétfőn lefolyt harc, a lengyelek vissza­verésével végződött; a lengye­lek öt sikertelen ellentámadást intéztek és súlyos vesztesége­ket szenvedtek. A németek 1700 foglyot ejtet­tek, amikor a foglyokat a vá­rosba vezették, a bajorok, akik állítólag öt keresztrefeszített baj­társukat találták a szomszé­dos erdőkben, efölötti felhábo­­rodásukban megtámadták a foglyokat és ötöt lemészárol­tak. A visszavonuló lengyelek föl­robbantották az összes hidakat és lángba borították a falvakat. OPPELN, június 9. — Az angol csapatok Rosenbergbe való bevonulásuknál ötezer len­gyel fölkelőt szorítottak ki a városból, akik délkeleti irány­ban vonultak vissza. A lengye­­­­lek csak szmnleges ellentállást­­ fejtettek ki s az angolok egyet­len lövést nem tettek Rosen­­s­berg elfoglalásánál.­­ Az a vélemény, hogy az an­golok rögtön folytatni fogják s az előnyomulást déli irányban s megszállják Lublinitzet és el­lenőrzésük alá veszik Felsőszi­­lézia ipari kerületeinek összes városait. KATTOWITZ, június 9. — Felsőszilézia ipari kerületeiben a felkelés folytán a termelés­ben okozott veszteség, megkö­zelítőleg egy milliárd márkára (rendes viszonyok mellett 238 millió dollár) rúg. A háború előtt 3 és fél millió tonna szenet termeltek havonként. Április­ban 3 milliót, májusban pedig csak 900 ezer tonnát termeltek. A termelésnél mutatkozó veszteség oka nem pusztán az emberi munkaerő hiánya, ha­nem vasúti kocsihiány, cement­hiány, pénzhiány a bérek fize­tésére, dinamithiány, stb. Len­gyelországba naponként ötszáz tonna szenet szállítanak, mely­ért csak az érték felét fizetik. A malmok, a benzolgyárak tét­lenül hevernek; a munkások között nagy elégedetlenség uralkodik, mert óriási nélkülö­zéseknek vannak kitéve; azok is, akik dolgoznak, a rendes fi­zetésnek csak a felét kapják, a szükségleti cikkek árai pedig folyton emelkednek. (1) ---------------­

Next