Előre, 1921. június (17. évfolyam, 3194-3222. szám)
1921-06-10 / 3203. szám
ELŐFIZETÉSI ÁR: B*7 évre ... 18.00 Félévre .. 14.00 NEW YORK, N. Y. 33 FIRST STREET TiiirioiBii Orchard 4927-4923. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK! ] |vILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | Megjelenik minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. B S 7 e B O' ~ gs&m ara. v 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. VOL. XLII. EVF. No. 3203. NEW YORK. CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. FRIDAY (PÉNTEK), JUNE 10, 1921. Az amerikai kormány nem kezd tárgyalást a mexikói elnökkel OBREGON VISSZAUTASÍTOTTA AZ AMERIKAI KORMÁNY FÖLTÉTELEIT Egész Mexikóra kiterjedő fölkelést lepleztek le MEXIKÓ CITY, június 9. — Az Oaxaca államban fölfedezett forradalmi összeesküvés nyomozásánál kiderült, hogy annak szálai beágazták az egész országot. A felkelés kitörése hétfőre volt kitűzve, egyszerre megkezdődött volna a Guadalajara, Morelia, Monterey, Saltillo, Torreon Chihuahua s több más városokban, de szombaton letartóztatták s kivégezték a felkelés vezéreit Vizcaino s Enreil tábornokokat, aminek következtében lehetetlenné vált a terv keresztülvitele. Emilét Oaxaca városban lőtték agyon, amikor kísérletet tett a szökésre, Vizcaino tábornokot pedig Mexikó Cityben fogták el s miután a nála talált iratokból kitűnt, hogy az oaxacai felkelés élén áll, rögtön kivégezték. A fentieken kívül számos kás letartóztatás is történt. WASHINGTON, június 9. Miután a minisztertanács tegnapelőtti konferenciáján megállapodott azokban a feltételekben, amelyek mellett hajlandó az elismerést is jelentő szerződést kötni Mexikóval. Hughes külügyi államtitkár értesítette Obregon elnököt, hogy az amerikai kormány nem hajlandó semmiféle tárgyalásokba bocsátkozni, hanem föltételeire határozott igen, vagy nem választ vár; ha az Obregon kormány elismeri az amerikaiaknak Mexikóban szerzett tulajdonjogait, koncessziók az olajfúrásokra és akkor ezen az alapon rögtön megköthetik a szerződést, amellyel automatikusan helyre áll a normális viszony a két ország között; ha Obregon erre nem hajlandó, akkor az elismerésről s a diplomáciai kapcsok helyreállításáról nem lehet szó. . A Harding kormányzat mexikói politikájáról értesítette a nagyhatalmak kormányait, amelyek tárgyalásban állanak Mexikóval a diplomáciai kapcsok fölvétele tárgyában. Nagy jelentőséggel fog bírni, hogy milyen állást foglal el az angol és japán kormány Obregonnal szemben, mert tudvalevő, hogy az elismerés körül folytatott diplomáciai ft.-é rc nem egyéb, mint az angol s japán érdekeltségek marakodása az amerikai érdekeltségekkel a mexikói olajforrások miatt. Amint a marakodó felek egyikének előjogokat sikerül magának biztosítani, hatalmasan kiéleződik a nevezett országok közti úgyis feszült viszony. MEXIKÓ CITY, június 9. — Az elnök tegnap egy nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben kijelenti, hogy az Amerika által követelt feltételek alapján lehetetlen aláírnia a szerződést, amelynek alapján Washingtonban elismernék a jelenlegi kormányt. ------------- Eltűnt gyermeekek A rendőrség Beth Beach-relenti, hogy négy odavaló nagyobb skolásgyermek tegnap hazulróltávozva, nyomtalanul eltűnt, az eltűntek közül kettő fiú és ettő leány, 13 élő éves korban, A szülők azt hiszik, hogy együtt szöktek meg valahova. A rend éség a leányok szüleire való tek Intettel nem adott bővebb vitát Svédországban bolseviki forradalomtól félnek STOCKHOLM, június 9. Az összes lapok egybehangzóan jelentik, hogy széleskörű kommunista tevékenység van folyamatban különösen a munkásság közt. Klima vasbánya keretében egy jól ismert bolshevik agitátort letartóztattak. Hasonlóan számos letartóztatás történt Stockholmban is. A rendőrség nyomára jött annak, hogy sok kommunista szervezet alakult az utolsó időkben,amely szervezetek Moszkvával összeköttetést tartanak fenn és az onnan nyert utasítások szerint járnak el. (A tőkések mindenütt kommunista összeesküvést fedeznek fel, ahol a munkások nem hajlandók szótlanul tűrni kizsákmányoltatásukat.)---------------- A szemjetekkel való kereskedésre nagy tőkecsoport alakult ANGOL ÉS NÉMET KAPITALISTÁK KÖZÖTT MEGEGYEZÉS JÖTT LÉTRE. Lenin állítólag Berlinbe és Londonba készül. BERLIN, június 9. Beavatott körök tényként állítják, hogy német és angol kapitalistákból álló hatalmas pénzügyi csoport alakult Szovjetoroszország természeti kincseinek együttes kiaknázása céljából. A megegyezést legnagyobb valószínűség szerint Krassin Leonid, a szovjet kormány kereskedelmi megbízottja hozta létre, aki a napokban volt Berlinben s tárgyalást folytatott több német érdekeltséggel, többek között a Stinnes-csoporttal is. Állítólag Lenin rövid időn belül Berlinbe s Londonba utazik, hogy az új angolnémet kereskedelmi megegyezés ügyében tárgyalásokat folytasson. Lenin elvtárs állítólag tervbe vett londoni útjáról már egy ízben jött jelentés, de Moszkvából hivatalosan megcáfolták. Valószínű tehát, hogy ennek az újabb jelentésnek nincs megbízható alapja. ---------------- A hadsereg létszámát 150 ezeren állapítják meg WASHINGTON, június 9. A szenátus tegnapi ülésén viszszavetve a katonai bizottságnak 170 ezer főnyi hadseregre vonatkozó indítványát, 10 szavazattal 32 ellenében elfogadta a 334 millió dollárról szóló hadsereg költségjavaslatot, amely 150 ezerben állapítja meg a létszámot. A képiselőház már korábban hasonló létszámot fogadott el. A hadsereg költségvetését most az egyeztető bizottság fogja megállapítani, amennyiben a képviselőház által elfogadott költségjavaslat 14 millió dollárral kevesebb, mint a szenátusé. A szenátus tegnapelőtti ülésén hasonlóan, négy szavazat többséggel, 170 ezer főnyi létszámot fogadott el. (Ebből is csak az tűnik ki, mennyire meggyőződésből szavaznak a szenátor urak; ma így szavaznak — bizonyos helyről jön egy intés — holnap már éppen az ellenkező vélemény mellett kardoskodnak.) A HAMBURGI szálloda és étkezde tulajdonosok a francia és angol áruk bojkottját határozták el, feleletül a szövetségesek által kiszabott büntetésekre. Általános vasutas sztrájk kitörésétől tartanak jul. 1-ér AZ ÖSSZES SZERVEZETEK SZAVAZÁSRA BOCSÁTJÁK BÉRLESZÁLLÍTÁST. A sztrájkért való felelősséget vasúttársaságokra hárítják. CHICAGO, június 9. A vasúti Labor Boardnak az a döntés, hogy a vasúttársaságok július elsején leszállíthatják a munkások bérét, könnyen általános vasutassztrájkot vonhat maga után. Sheppard, az Order of Railway Conductors elnöke kijelentette a Labor Board ülésén, hogy ha a sor arra kerül, hogy a munkások egyedüli hathatós fegyverükhöz nyúljanak s megbénítsák az egész közlekedést, a felelősség a vasúttársaságokat és a tanácsot fogja terhelni. A bérlevágás kérdését a tagság elé szavazásra terjesztik s az fog határozni a teendők felett. A végrehajtó bizottság a tagság döntését magáévá teszi. “A háború alatt — smondotta Sheppard — száz-százalékos hazafiak voltunk, mert megígértük hogy nem lesz sztrájk. Azok az emberek, akiknél a pénz mindennél — a hazánál is — előbbrevaló, hasznot húztak a háborúból Most, hogy a keresetünk forog kockán s azért küzdeni akarunk, kigyót-békát kiáltanak reánk. A következményeket viseljük majd a vasúttársaságok. A kormány ellenőrzését azért kívánjuk, mert attól jobb bánásmódot várunk.” Hasonló értelemben beszélt W. G. Lee is a Brotherhood of Railway Trainsmen elnöke is. A bérlevágást az összes vasutas szervezeteknél szavazásra bocsátják s ha a tagság többsége elveti a bérlevágást, július 1-én általános sztrájkba lépnek a vasutasok. Míg a vasúttársaságok a Labor Board döntése előtt folyton azt hangoztatták, hogy a szállítási díjszabást csak az esetben csökkenthetik, ha a munkabéreket leszállíthatják, most, hogy a munkabérek leszállítására engedélyt kapnak, a díjszabás leszállításáról hallani sem akarnak. E. Morris, a Central Freight Association elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi alapotok mellett a vasutak semmi körülmények között sem fogják leszállítani a díjszabásokat. A szavazás eredményét nem lehet előre látni, de még az esetben is, ha a többség elvetné a bérlevágást, tekintettel a vasutas szervezeteknél uralkodó maradi szellemre s reakciós vezérekre, nagyon kétséges, hogy elmennének az általános sztrájkig. Előre lehet látni a posványos, a munkásérdekeket eláruló tárgyalások hosszú sorozatát. --------6—1---- Sztrájkolnak a római postások RÓMA, június 9. A postaépületeket a rendőrség tartja megszállva és igazolvány nélkül senkit sem bocsátanak az épületekbe. Az intézkedést a postások sztrájkja idézte elő és célja az, hogy a dolgozni akarókat kellő védelemben részesítsék. A rövid táviratból megállapítható, hogy a múlt héten kimondott általános sztrájk még mindig folyamatban van, és azt most a rendőrség erőszakosan akarja elnyomni. A nagy arányú harció táviratok nem érkeznek, mertazokat az olasz kormány rendeletére visszatart’’'* Olaszország a rapallói egyezmény revízióját szorgalmazza ! J KIEN, június 9. Az olaszok Dlszlávia és Olaszország között Fiume, Isztria és Dalmácia határaira vonatkozó egyezmény revízióját sürgetik. Belgrádi táviratok szerint a revízió célja Fiume, Zára és Baros kikötővárosok részére felállítandó közös kormányzóbizottság, mivel ezen területek teljesen ■ függetlenül el sem képzelhetők. . A délszlávok erősen ellenzik ezen tervet. ----------------A francia kormány nem egyez az angol bíróság döntésével ÁLLÍTÓLAG HUGHES KÜLÜGYMINISZTER TÁMOGATÁSÁT IS BÍRJA. Az angol kormány válasza elutasító lehet csupán. PÁRIS, június 9. A francia kormány egy jegyzéket küldött az angol kormánynak, amelyben kifejti, hogy sérelmesnek tartja az angol bíróság határozatát, amely a szovjet kormányt az oroszországi birtokok és természeti javak tulajdonosának ismeri el. A jegyzékben azt kéri a kormány, hogy döntés alól a francia polgárok oldassanak fel, és legyen kereszt joguk Angliában a javakra nézve. Valamint azt kéri a jegyzék, hogy az angol kormány figyelmeztesse az összes üzlettulajdonosokat és ipari válalatokat, akik Oroszországgal kereskednek, hogy az angol bíróság döntése nem érinti a franciák igényeit. A jegyzéket még május 25-én küldték meg Angliának, amelyben tiltakoznak az ellen is, hogy a szovjet kormányt mint “de facto” (létező) kormánynak ismerjék el. A félhivatalos Temps szerint a jegyzékre adandó angol válasz nem igen lesz kielégítő, “holott a francia jeyzék nem csupán a francia nap óhaját fejezte ki, hanem kifejezte Hughes amerikai külügyminiszter felfogását, valamint mindazon külföldiek véleményét, akik Oroszországban érdekelve vannak.” Az elkésett jelentésből megállapítható, hogy az angol bíróság határozata ellen összefogtak a világ kapitalistái, amit udvarias formában értésére is adtak az angol kormánynak, aki viszont udvariasan értesítette a francia kormányt, hogy ilyen kérés teljesítéséről szó sem lehet, — amit a Temps hoz hírül. Anglia, úgy látszik, sokkal többre becsüli az Oroszországgal való kereskedelmet, mintsem hajlandó legyen a francia és egyéb imperialisták óhaját teljesíteni, — azonban nem szabad azt hinnünk, hogy ezt Oroszország iránt érzett rokonszenvből teszi, hanem mint jó kalmár mérlegeli az árut és annak adja, aki többet tud érte adni, ezért döntött Oroszország javára. --------------— Diphteria-járvány New Jerseyben PLEAS ANT VILLE, június 9. Thomas Crawford polgármester elrendelte, hogy 16 éven aluli gyermekek nem látogathatják az iskolát, mert a városban diphteria-járvány ütött ki. A nagyobb osztályok vizsgáit beszüntették é- ''^'''-■•'ztották bizonytalan idő- re. Eddig kilenc diphteria-ese-jtét i~?!‘?ntettek be hivatalosan. r -------i 'v 1 A norvég általános sztrájk letörésére készül a kormány A MUNKÁSOK NEM HAJLANDÓK ELFOGADNI A BÉRLESZÁLLÍTÁST. Az egész országban nagy tüntetések folynak. KRISZTIANIA, június 9. A tíz nappal előbb kimondott általános sztrájk megbénítja az egész ország kereskedelmi és ipari életét és épp oly távol van a befejezéstől, mint az első napon. A kormányhoz közel álló körök arra akarták a munkásságot rá- bírni, hogy a kérdés megoldásátbízzák egy választott bíróságra, amit azonban a munkások kereken visszautasítottak és kijelentették, hogy szembenéznek azokkal a fenyegetésekkel, amelyekkel hatást akartak reájuk gyakorolni. A kormány a sztrájkkal kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta ki. “A tulajdonosok és munkások közti egyetértési tárgyalások megszakadtak, dacára annak, hogy a kormány kinevezte F. M. Lund-ot közbenjárónak. Azonban egyáltalán nem fog addig cselekedni, míg a kormány a közbelépésre nem határozza magát. Még most nem tudható, vájjon a kormány azt fogja-e követelni, hogy a sztrájkolók vegyék fel a munkát, mielőtt a közbelépés megtörténne, avagy a felek önkéntes bíráskodással oldják meg az ellentéteket.” Amidőn a miniszterelnököt megkérdezték, váljon a sztrájk politikai jellegre, arra a következőket felelte: “Én csak arra tudok felelni, ami eddig is köztudomású , ugyanis, hogy a bolsheviki eszmék a munkásságnál mély gyökeret vertek, amit én nagy szerencsétlenségnek látok úgy az ország, valamint a munkásság számára.” A sztrájkolok arra a hírre, hogy a kormány erőszakot fog alkalmazni a sztrájk letörésére, — amelyre a nyilatkozatban célzás van — a sztrájkok országszerte nagy tüntetéseket rendeznek és mindenütt a “Vörös Internationalet” éltetik. A felvonulásokat vörös zászlók alatt rendezik, a munkásokat mindenütt a legvégső ellentállásra serkentve. A tüntetések alkalmával rendzavarás nem fordult elő, azonban a kormány nyilatkozatát rendkívül barátságtalanul fogadják a munkások — azt állítva, hogy egyenesen szövetkezett a tőkésekkel a munkásság béreinek letörésére, amikor a vállalkozók rengeteg milliókat harácsoltak össze. ---------------- Harding nem fog labdázni vasárnap vagy ünnepeken WASHINGTON, június 9. — A Fehér Házból hivatalosan jelentik, hogy Harding elnök vasárnap és ünnepnapokon nem fog labdajátékot folytatni. A hírt Harding elnök titkára adta át az újságíróknak közlés végett, hogy vége szakadjon annak a vitának, amely a kérdésben vallási szempontból kialakult. A jelentést a farizeusok jelen,tős győzelemnek tekintik és dicsérőleg nyilatkoznak Harding elnökről, “ki tudja tisztelni a vallás törvényeit.” Harding elnöknek nem nagyi megerőltetésébe kerül a dicsérő nyilatkozatokat kiérdemelni,mert elegendő ideje van a játékhoz az összes nem ünnepnapokon is. Azonban a farizeusok hasznosabb munkát végeznének akkor, ha nem egy “telket” igyekeznének megmenteni, hanem tudomást --------L__--------- A reakciósok hívei uralják a uniókat San Francisco-ban A RADIKÁLIS MUNKÁSOK KIVÁLNAK A SZERVEZETEKBŐL.Erős harcot indítanak az árulók letörésére. _____ SAN FRANCISCO, junius 9. |A san franciscoi masiniszták uniója pár héttel ezelőtt kilépett a munkásuniók helyi szövetségéből, mert James Mullen szerkesztő uniók hivatalos lapjában Debset a nemzet ellen elkövetett sztrájktöréssel vádolta. A reakciós szerkesztő a vádat úgy értelmezi, hogy Debs radikális tanításával a háború sikeres befejezését hátráltatta, mint ahogy azt scabek teszik a munkásság harcában. A közlemény San Francisco munkássága körében annak idején nagyfelháborodást váltott ki és követelték a közleményben foglaltak visszavonását. A Labor Councilnak csúfolt, kapitalista érdekeket szolgáló sékerek tegnap foglalkoztak a visszavonás kérdésével és megállapították, hogy nincsen mit visszavonni. A határozat után annak rendje és módja szerint elfogadtak egy határozatot, amelyben a uniókban szervezett tagoknak ajánlják, hogy minél tömegesebben lépjenek be az “American Legion”-ba. A kilépett masiniszták szervezetét követni fogja a szállodai munkások szervezete. A radikális munkások most már belátják, hogy a kapitalista bérencekkel nem bírnak másként leszámolni és megszervezik a munkásságot olyan szervezetekben, ahol nem a kapitalista bérencek fognak irányítani. A hírhez csupán annyi hozzáfűzni valónk van, hogy ezek után világos, miért vannak Mooney és társai börtönben. Nem csupán a kapitalistáknak, hanem a kapitalistákkal szövetkezett, munkás nevet bitorlóknak is útjukban álltak. -----------------SEYMOUR, Ind., június 9. — Az innen 16 mértföldnyire fekvő Medoranál, két lokomotív összeütközése következtében, három vasutas meghalt és kettő súlyosan megsebesült. Tizenkét kocsi kisiklott, vennének annak a sok százezer munkásnak robotjáról, aki vasárnap épp úgy, mint minden más nap azért kénytelen megszegni “az isteni törvényeket”, mert a profitéhes kizsákmányolók olyan alacsony béreket fizetnek, hogy ha a vasárnappal nem pótolják a keresetet, akkor egyáltalán nem képesek megélni. A farizeusok ezt nem akarják meglátni, mert maguk is a kizsákmányolókat szolgálják. Kilakoltatják a sztrájkoló szőnyegkészítő munkásokat THOMPSONVILLE, Conn., június 9. A Bigelow—Hartford Carpet Company munkásai tizenhat hét óta szívós sztrájkot folytatnak a tervezett bérleszálítás ellen. A sztrájkolók nagy része a gyárosok házaiban lakik, akik ellen kilakoltatási parancsot vettek ki a bíróságból. Ez a második ilyen nemű kísérlet a sztrájk letörésére. Az első kilakoltatás a tizenkét sztrájkbizottsági tagot érte. Most újabb harminc családnak kézbesítették az ukázt. A sok üldözés és nélkülözés a munkások szolidaritását csak edzi és a brutális, erőszak nem fogja p —’Hi-Vársáp-nt megtörni. A Gould testvérek adóját jóval alább szállítottál! ^ TARRYTOWN, június 9. —! Gould elhalálozott vasútkirály gyermekei a városi tanácshoz folyamodtak, hogy az egy milliósjövedelmi adójukat szállítsák lehatszázezer dollárra, “mert az apjuktól örökölt vasúti részvények értéke és az azok után befolyó jövedelem jóval alábbszállt.” A városi tanács a kérvénynek helyt adott és a Gould testvérek fejenként hatszázezer dollár jövedelmi adót fognak fizetni. A szegény milliomosokkal szemben milyen megértő tud lenni a városi tanács. Egyetlen szóra lemond hatalmas milliós jövedelemről, holott mint a többi városok, ugyancsak nyakig úszik a deficitben, amit a munkásoknak kell majd kiizzadni. A lengyel felkelőket j Kamiménál súlyos vereségek érték EZERHÉTSZÁZ FOGLYOT JS HAGYTAK A NÉMETEK KEZÉBEN Nagy elégedetlenség van az ipari kerületek munkássága közt True translation filed with the Post master of New York on June 9th, 1921, as required by the Act of October 4, 1917. LONDON, június 9. Oppelnből jelentik, hogy Felsősziléziában a Kandrzin mellett hétfőn lefolyt harc, a lengyelek visszaverésével végződött; a lengyelek öt sikertelen ellentámadást intéztek és súlyos veszteségeket szenvedtek. A németek 1700 foglyot ejtettek, amikor a foglyokat a városba vezették, a bajorok, akik állítólag öt keresztrefeszített bajtársukat találták a szomszédos erdőkben, efölötti felháborodásukban megtámadták a foglyokat és ötöt lemészároltak. A visszavonuló lengyelek fölrobbantották az összes hidakat és lángba borították a falvakat. OPPELN, június 9. — Az angol csapatok Rosenbergbe való bevonulásuknál ötezer lengyel fölkelőt szorítottak ki a városból, akik délkeleti irányban vonultak vissza. A lengyelek csak szmnleges ellentállást fejtettek ki s az angolok egyetlen lövést nem tettek Rosensberg elfoglalásánál. Az a vélemény, hogy az angolok rögtön folytatni fogják s az előnyomulást déli irányban s megszállják Lublinitzet és ellenőrzésük alá veszik Felsőszilézia ipari kerületeinek összes városait. KATTOWITZ, június 9. — Felsőszilézia ipari kerületeiben a felkelés folytán a termelésben okozott veszteség, megközelítőleg egy milliárd márkára (rendes viszonyok mellett 238 millió dollár) rúg. A háború előtt 3 és fél millió tonna szenet termeltek havonként. Áprilisban 3 milliót, májusban pedig csak 900 ezer tonnát termeltek. A termelésnél mutatkozó veszteség oka nem pusztán az emberi munkaerő hiánya, hanem vasúti kocsihiány, cementhiány, pénzhiány a bérek fizetésére, dinamithiány, stb. Lengyelországba naponként ötszáz tonna szenet szállítanak, melyért csak az érték felét fizetik. A malmok, a benzolgyárak tétlenül hevernek; a munkások között nagy elégedetlenség uralkodik, mert óriási nélkülözéseknek vannak kitéve; azok is, akik dolgoznak, a rendes fizetésnek csak a felét kapják, a szükségleti cikkek árai pedig folyton emelkednek. (1) ---------------