Pesty Frigyes: A templáriusok Magyarországon (Pest, 1861)
4 PESTY FRIGYES. volt, és mostan virágzó vitéz rendeknek, ordóknak tüköre, avagy rövid leírása,“ mely vastag könyv a külföldi dolgokra elég figyelmet fordítván, a hazánkban szerepelt vitéz rendeknek csak egy toldalékot szán, melyben a templáriusokra vonatkozó adatok ugyancsak összeszorultak. Az ott Éder József Károly által közlöttek azonban elég kritikai szellemmel lévén írva, nem lehet eléggé sajnálni, hogy szerző ezen szavaival rekeszti be munkáját : „Többet is írhatnék a templáriusoknak a magyar birodalomban volt tételekről, de a toldalék nevezetének tulajdonsága meg nem engedvén, és rövidséget kivánván, ezzet is befejezni kény telepíttetem.“ Még nagyobb és pedig élénk sajnálattal kell emlékeznem a véletlenség által meghiúsított reményeinkről, melyeket a hazai történet barátjai egy oly férfiba helyezének, kinek sok évi szorgalmas búvárlása családi összeköttetései, státusférfiúi állása, és tudományos avatottságait kiválólag képesiték, hogy ezen homályos kérdést földerítse. Értem báró Mednyánszky Alajost, kiről tudva van, hogy akár indíttatva tudós barátja l. Hammer Purgstall József ezen szakbeli munkálkodása által, akár talán közvetlenebb a családja fészkének vidékén élő kérdőjelkéntis álló templom- és várromok által, a templáriusok magyarországbani viszonyaival foglalatoskodott). Úgy látszik, hogy az illető munka, mely hazánk történeti irodalmát oly classicus ékességü toll által gazdagítandotta, kéziratban tökéletesen elkészült, mert b. Mednyánszky Alajos 1837—38 években mint kir. biztos kiküldetvén Erdélybe a kamarai ügyek rendezésére, a munkát magával vitte Nagy-Szebenbe, hogy azt sajtó alá készítse. Mielőtt e jeles történetíró azonban Erdélyt odahagyta, a még ki nem nyomtatott kéziratot és az egész apparatus litterariust egy faládába zárva, úgy intézkedett, hogy az kalmári úton nejéhez szállíttassék. De fájdalom, ezen faláda soha sem érkezett meg rendeltetésének helyére, és így az író hosszas gyűjtése, és hivatott munkássága eredménytelenül elveszett. ") Azon munka vagy értekezés megjelenését a tudós iró már 1826 évben helyezte kilátásba. Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn czímű, Pesten kiadott munkájában, 25—26 lap.