Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utólsó század alatt (Buda, 1840)
Elöszó
IV Ki nem tudja, ha csak valamennyire jártas is történetírásunk mezején, milly tökéletlen még nem csak a régibb, hanem, s még inkább az utolsó három századi története hazánknak? Mennyi emlékek , e tekintetben mind megannyi kincsek, hevernek nem ismertetve, nem használtatva számos nyilván- és magános levéltárainkban ? Ha pedig így áll honunk politicai története, mi mégis egyedül foglalta el a régi történet- s évkönyvírókat, mit lehet, mit kell mondanunk az ipar és kereskedés történetéről, miután az írók a trónváltozások és országszerződések, háborúk és békekötések s más nagyszerű és nem nagyszerű, de lármás események írásával elfoglalvák , figyelemre is alig méltatták a népi élet csöndes körét — , miután azok, mig egyeseknek is bajnoki tetteiket, vagy az öldöklő csaták véres menetét, az ármány cselszövényeit, az önzés dúlásait, a féktelenség viszályait, eseményeket és tetteket, mik eltűntek, gyakran semmi következést sem hagyva maguk után, mint azon elég szomorú tanúságot: milly sikeretlenül küzd nem ritkán a szellem a felforrott elemek hatalma ellen, s miként sikerül, emberiséget gúnyolva, a cink, az ármány stb . mig mondom, mindezeknek sokszor nyomról nyomva részletes történetét adják: a polgári élet békés foglalkodásait, csak mintegy mást téve, átmenetben is alig említik? Sajátsága az embernek, hogy a rendkívüli és csillogó, a szokatlan és zajtütő, bár belérték nélküli, mindig