Épületgépészet, 1981 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1981 / 1. szám

Épületgépészet a VI. ötéves tervidőszakban KOVÁCS LAJOS (ÉVM) Az 1980-as évtizedbe lépve megállapíthatjuk, hogy az emberiség technikai fejlődése rohamos léptek­kel halad előre az energia problémák és a világgaz­dasági nehézségek feszítése ellenére, illetve hatásá­ra. Ez a tény részben gazdasági visszafogásra, rész­ben új fejlesztésekre készteti — szinte világjelen­ségként — az egyes országokat. A szocialista országok tervgazdaságai szervezet­ten foglalkoznak a jelentkező problémák megol­dásával. VI. ötéves tervünk is ezt tükrözi minden szempontból. Mielőtt az épületgépészet előtt álló feladatokat elemeznénk, indokolt néhány megállapítást rögzí­tenünk. Ma már az épületgépészet fogalomkörébe tartozó területek körülhatárolása nem egyszerű feladat. Az épületgépészet jóformán a népgazdaság minden ágazatába beépült. Elmosódtak a határok, átfedések találhatók az ágazatok között. Ilyen pl. a gázellátás, villamosenergia berendezések, távfű­tések stb. Az egyes szakterületek műszaki, jogi vonatkozá­sai nem egy ágazatot, tárcát érintenek, tehát szoros koordinálás szükséges szinte minden területen. Emellett fel kell vetni azt a kérdést, hogy az épü­letgépészet általánosságban megfelelt-e a társadal­mi elvárásoknak. Jól szolgálta-e az építőipar vég­termékét jelentő építmények korszerű megvalósí­tását és a szakszerű üzemeltetés biztosítását. Megállapíthatjuk, hogy a központi fejlesztési koncepcióknak megfelelően az elmúlt időszakban az épületgépészet minden területén jelentősen fej­lődött és iparosítottságban az építőipar fejlődésé­hez mérten már nem igen van érdemi színvonalkü­lönbség. A fejlett ipari országok épületgépészeté­hez viszonyítva azonban elmaradást kell tudomá­sul vennünk, elsősorban egyes anyagok, szerelvé­nyek, berendezések gyártása és felhasználása te­kintetében. A hazai eredmények elérését a hatékonyan vég­zett kutatás, tervezés, gyártás, kivitelezés, szak­emberképzés sokrétű munkája tette lehetővé. Az előző ötéves tervek épületgépészeti koncep­ciói a mennyiségi szemlélet követelményeinek meg­felelően, a termelés növelését szorgalmazták. Az V. ötéves terv egyes irányelvei azonban a tervidő­szak utolsó éveiben — közismerten —­ már lényege­sen módosultak. A gazdasági egyensúly helyreál­lítása lett a fő követelmény. A fejlődés és fejlesztés eredményei ennek ellenére nem maradtak el. Az V. ötéves tervidőszakban a gyártmány- és gyártás­­fejlesztés (elsősorban a belső ipari háttérnél), a szerelési technológiák fejlesztése, az energiataka­rékos fűtő és szellőző rendszerek, valamint épület­fizikai kutatások, új anyagok, szerkezetek beveze­tése, a villamos berendezések tipizálása, mind lé­nyegesen hozzájárultak az épületgépészet jelenlegi fejlettségi színvonalának eléréséhez. Az eredmények mellett azonban néhány fejlesz­tési témában nem sikerült a kívánt célt elérni. To­vább húzódik pl. a zárt fűtési rendszerek, a mű­anyagcső HMV hálózatként való alkalmazása, a műanyag vezetékcsatornás villamos szerelés beve­zetése. Ugyancsak nem halad egyes termékek mi­nőségének javítása, mint pl. a radiátorok, a horg, idomdarabok stb. esetében. Késik a házgyári la­kásépítéshez szükséges villamos szerelvények gyártmányfejlesztése, a csőszerelőipari tipizálás stb. A VI. ötéves terv MSZMP KB által jóváhagyott irányelvei az építőipar termelés növelését 11—14%-ban határozták meg, ami éves szinten 2—2 1/2%-os növekedést jelent. A terv ugyanak­kor nyitott és ez lehetővé teszi a rugalmasabb vég­rehajtást. Meg kell említeni az építőipart is közvetlenül érintő általános elveket. ,,A tudományos kutatásra és a műszaki fejlesz­tésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrá­sokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül se­gítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruhá­zási tevékenység hatékonysága. A munka terme­lékenysége a termelést meghaladóan növekedjék.” A szűkített felhalmozási lehetőség miatt a szo­cialista szektor beruházásaira 1020—1040 mFt fordítható. Az irányelvek konkrétan 370—390 ezer új lakás felépítését és mintegy 100 ezer lakás fel­újítását, komfortosítását írják elő. ÉPÜLETGÉPÉSZET * 1

Next