Erdélyi Gazda, 1928 (59. évfolyam, 1-26. szám)

1928-01-15 / 3. szám

poporului Român 59. évfolyam. Sibiu. A LAP AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET TULAJDONA. L­ueia­co Martie 1904 publicat Monitorul Oficial No. 205 din 19. XII. 422/Expedierile sunt scutite de taxele poștale. Cluj—Kolozsvár, 1928. január hó 15. Cenzurat: Suciu Az E. G. E. alapitó tagdija 2000 lei, rendes tagdija évi 200 lei, kisgazdák, gazdatisztek és gazd­­áik részére 150 lei. A tagok az Erdélyi cm Gazdát 150 lei pótdij ellenében kapják. ro A lapfelügyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó: TÖRÖK BÁLINT AZ E. G. E. TITKÁRA. Előfizetési dij Egy évre 400 lei Fél évre 200 lei 2. szám. ERDÉLYI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP TELEFON : 158 szám. AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOLOZSVÁR, ATTILA­ UTCZA 10 SZÁM TELEFON: 158 SZÁM. nem tagok részére: Negyed évre 100 lei Egyes szám 8 lei Nemesített ku­storicavetőmag- és bur­gonya Kiállítás Kolozsváron. Az E. G. E. Növénytermelési Szak­osztálya 1928. március hó 4—11. napjain Kolozsváron kukoricavetőmag- és burgonya­­kiállítást és -vásárt rendez, amelyen egy­részt bemutatni óhajtja Erdély jelenlegi kukorica- és burgonyatermelésének képét, másrészt alkalmat óhajt nyújtani a terme­lés mennyiségbeli és minőségbeli emelé­sére a jobb termelési módok, eszközök, nemesített magvak, illetve gumók bemuta­tásával és beszerzésének lehetővé tételé­vel, illetve megkönnyítésével. A Szakosz­tály felkéri Erdély összes kukorica- és burgonyatermelőit a kiállításon való részt­­vételre és annak látogatására. A kiállítás programmját és tudnivalóit az E. G. E. titkári hivatala díjtalanul küldi meg az érdeklődőknek. Meghívó Kolozs vármegye gazdaközönségének az E. G. E kebelében való szervezkedése érdekében a vármegye gazdaközönsége 1928. február bó 11-én, szombaton d. e. 11 órakor Kolozsvárt, az egylet Attila­ u. 10. sz. alatti székházának üléstermében vármegyei gazdaértekezletet tart, amelyre ezúton is tisztelettel meghívja a vármegye gazdaközönségét és a kisgazdák megbízottjait Kolozsvárt, 1928. január 2-án az E. G. E. Elnöksége. Tárgysorozat: 1. Az E. G. E. kolozsmegyei osztályának megalakítása. 2 Egy elnök, két alelnök, 24 intézőbi­zottsági tag választása. 3. Az 1928. évi munkaprogramm megál­lapítása. 4. Esetleges indítványok. Meghívó dohánytermelési szak­értekezletre. Az E. G. E. Növénytermelési Szakosz­tálya 1928. február hó 11-én, szombaton d. e. 10 órakor Kolozsvárt, az E G. E. Attila­ u. 10. szám alatti székházának üléstermében dohánytermelési szakértekezletet tart a termelők szervezése érdekében, amelyre a kapcsolt területek dohánytermelő gazda­közönségét ezúton is tiszt­lettel meghívja Kolozsvárt, 1928 január hó­ 2-án az E.­­ E. Növénytermelési Szakosztályának Elnöksége. A kendertermelés előnyei. Herzog dr. berlini tanár, a Kaiser Wil­helm-Institut für Faserstoffchemie igazgatója ál­tal kiadott „Technologie der Textilfasern“ című, most megjelent művében többek között rámu­tat- - l­err.tertermesztés foni­ .-Ságéra. Tanulsá­gosnak tartom erre vonatkozó nézeteit röviden ismertetni. A kender a mezőgazdaságban minden te­kintetben hasznos és biztos növény. Termesz­tése ugyan megfelelő jó talajelőkészítést kíván, de emellett igen egyszerű, semmi különösebb technikai nehézséggel nem jár. A talajt a ken­der alá éppen úgy kell előkészíteni, mint egyéb gazdasági növények termesztésénél, amelyek szintén belterjes talajmívelést kívánnak. A ve­téstől az aratásig a kender kevésbé szorul ápo­lásra, mint a gabona. Az egyetlen nehézség a kendernek vetőmag céljából való termesztése, ezzel azonban rendszerint az erre alkalmas gazdaságok foglalkoznak és ezt mintegy szaba­dalmuknak tekintik. A kendertermés kedvezőt­len időjárás esetén sokkal könnyebben ment­hető meg, mint a gabona, mert nem kell tar­tanunk megromlásától. Ami a kendertermesztésnek a talajra való hatását illeti, a legkedvezőbbnek mondható, egyenlő a cukorrépa termesztésével. A kender mélyrenyúló gyökere a talajt nagy mélységben hasznosítja, minthogy a learatás után gyorsan bomlik, a talajt televényben gazdagítja. Mint mélyrenyúló gyökerű növény után a talajban gyökérmenetek állanak elő és ez a tulajdon­sága a kendert, mint előveteményt, rendkívül értékessé teszi. A kender után termesztett nö­vények azért díszlenek különösen jól, mert egy­részt a kendertermesztéshez a talajt jól meg­­mívelték és megtrágyázták, másrészt emellett a talajt nem vette nagyon igénybe. Általában úgy kell számítani, hogy a kender az alája adott trágyának csak a felét használja fel. A kendernek nagy a trágyaszükséglete, azonban tápláló­anyagszükséglete semmiképen sem haladja meg más gazdasági növényekét. Különös jelentőség tulajdonítható annak, amit a kender a földeknek sürü beárnyékolá­­sával előidéz. Ezáltal nemcsak a gyomnövénye­ket nyomja el teljesen és tisztítja meg tőlük a talajt, hanem utóbbit a sürü kender olyan ál­lapotban tartja, amely a baktériumok tevékeny­ségére nézve ideális. A kendertermesztés jövedelmezősége első­sorban attól függ, hogy a kendert milyen mó­don termesztik. A termesztés bevezetése, ille­tőleg kiterjesztése akkor vezethet csak tartós sikerre, ha azt a kézi munkálatoktól lehetőleg függetlenítjük. A kendertermesztés jövedelme­zősége, még az igen magas kinövésű kenderé is egészen kis gazdaságokban, ahol a munkála­tok legnagyobb része kézzel végeztetik, bizto­sítva van. Nagy gazdaságokra nézve azonban, ahol az aratás géppel történik, előnyösebb, hogy a kenderszár egy bizonyos hosszúságot ne haladjon meg. A kendertermesztés jövedelmezőségénél az a körülmény is nagy szerepet játszik, hogy a kenderkórónak kikészítése, vagyis a rostnak a kóró többi részétől való elválasztása, mi­képen megy végbe. Üzemgazdasági szempont­ból kétségtelenül az a legkedvezőbb helyzet, ha a kikészítést lehetőleg a gazdaságnak saját üzemében a helyszínen sikerül végrehajtania. Ugyanis a nagy terjedelmű kenderkórónak va­súton való szállítása nagyobb távolságra igen költséges. Egy gazdaságban pedig saját üzemű telep létesítése csak akkor válik be, ha a ken­dert megfelelő nagyságú területen állandóan termelik. A kenderkórónak a termelő saját üzemé­ben való kikészítésénél keletkező termékeknek, sőt a hulladékanyagoknak is további hasznosí­tása lehetséges Az előállított kenderrostnak nagy része a gazdaság kötélszükségletét elégít­heti ki. A kikészítésnél előálló nagy tömegű pozdorja tüzelőanyagul szolgálhat és ennek hamuja, amely igen értékes anyagokat tartal­maz, ismét felhasználható a földek trágyázására. Ha a gazdaság a kendermagot is saját üzemé­ben dolgozná fel, a keletkező olaj étkezési célokra szolgálhat, a kevésbbé jó minőségű olajat pedig kenőszerré lehet feldolgozni, a (DlflERUCI Biztosító p.-t. Igazgatóság: Cluj-Kolozsvár, Regele Ferdinand (Ferenc József­ út) 37. sz. Saját székházában. Vezérképviseletek: Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Marosvá­sárhely, Brassó, Szatmár és Arad. Főképviseletek: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Nagy­szeben, Lugos, Zilah, Szászrégen, Dés, Gyulafehérvár és Beszterce. Erdélyrészi képviselet: Az Erdélyi Gazdasági Egyesületnél, Kolozsvár, Attila­ utca 10. szám. A társaság foglalkozik a biztosítás minden ágazatával. —Más társaságnál érvényben levő biztosításokat felelősség mellett olcsóbb díjjal átvesz. Képviseletek: Minden községben. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tagjai díjkedvezményben részesülnek. Állatbiztosítás­­okra Minden gazdának kötelessége a „Minervánál” biztosítani! 122

Next