Erdélyi Gazda, 1928 (59. évfolyam, 1-26. szám)
1928-01-15 / 3. szám
poporului Român 59. évfolyam. Sibiu. A LAP AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET TULAJDONA. Lueiaco Martie 1904 publicat Monitorul Oficial No. 205 din 19. XII. 422/Expedierile sunt scutite de taxele poștale. Cluj—Kolozsvár, 1928. január hó 15. Cenzurat: Suciu Az E. G. E. alapitó tagdija 2000 lei, rendes tagdija évi 200 lei, kisgazdák, gazdatisztek és gazdáik részére 150 lei. A tagok az Erdélyi cm Gazdát 150 lei pótdij ellenében kapják. ro A lapfelügyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó: TÖRÖK BÁLINT AZ E. G. E. TITKÁRA. Előfizetési dij Egy évre 400 lei Fél évre 200 lei 2. szám. ERDÉLYI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP TELEFON : 158 szám. AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOLOZSVÁR, ATTILA UTCZA 10 SZÁM TELEFON: 158 SZÁM. nem tagok részére: Negyed évre 100 lei Egyes szám 8 lei Nemesített kustoricavetőmag- és burgonya Kiállítás Kolozsváron. Az E. G. E. Növénytermelési Szakosztálya 1928. március hó 4—11. napjain Kolozsváron kukoricavetőmag- és burgonyakiállítást és -vásárt rendez, amelyen egyrészt bemutatni óhajtja Erdély jelenlegi kukorica- és burgonyatermelésének képét, másrészt alkalmat óhajt nyújtani a termelés mennyiségbeli és minőségbeli emelésére a jobb termelési módok, eszközök, nemesített magvak, illetve gumók bemutatásával és beszerzésének lehetővé tételével, illetve megkönnyítésével. A Szakosztály felkéri Erdély összes kukorica- és burgonyatermelőit a kiállításon való résztvételre és annak látogatására. A kiállítás programmját és tudnivalóit az E. G. E. titkári hivatala díjtalanul küldi meg az érdeklődőknek. Meghívó Kolozs vármegye gazdaközönségének az E. G. E kebelében való szervezkedése érdekében a vármegye gazdaközönsége 1928. február bó 11-én, szombaton d. e. 11 órakor Kolozsvárt, az egylet Attila u. 10. sz. alatti székházának üléstermében vármegyei gazdaértekezletet tart, amelyre ezúton is tisztelettel meghívja a vármegye gazdaközönségét és a kisgazdák megbízottjait Kolozsvárt, 1928. január 2-án az E. G. E. Elnöksége. Tárgysorozat: 1. Az E. G. E. kolozsmegyei osztályának megalakítása. 2 Egy elnök, két alelnök, 24 intézőbizottsági tag választása. 3. Az 1928. évi munkaprogramm megállapítása. 4. Esetleges indítványok. Meghívó dohánytermelési szakértekezletre. Az E. G. E. Növénytermelési Szakosztálya 1928. február hó 11-én, szombaton d. e. 10 órakor Kolozsvárt, az E G. E. Attila u. 10. szám alatti székházának üléstermében dohánytermelési szakértekezletet tart a termelők szervezése érdekében, amelyre a kapcsolt területek dohánytermelő gazdaközönségét ezúton is tisztlettel meghívja Kolozsvárt, 1928 január hó 2-án az E. E. Növénytermelési Szakosztályának Elnöksége. A kendertermelés előnyei. Herzog dr. berlini tanár, a Kaiser Wilhelm-Institut für Faserstoffchemie igazgatója által kiadott „Technologie der Textilfasern“ című, most megjelent művében többek között rámutat- - lerr.tertermesztés foni .-Ságéra. Tanulságosnak tartom erre vonatkozó nézeteit röviden ismertetni. A kender a mezőgazdaságban minden tekintetben hasznos és biztos növény. Termesztése ugyan megfelelő jó talajelőkészítést kíván, de emellett igen egyszerű, semmi különösebb technikai nehézséggel nem jár. A talajt a kender alá éppen úgy kell előkészíteni, mint egyéb gazdasági növények termesztésénél, amelyek szintén belterjes talajmívelést kívánnak. A vetéstől az aratásig a kender kevésbé szorul ápolásra, mint a gabona. Az egyetlen nehézség a kendernek vetőmag céljából való termesztése, ezzel azonban rendszerint az erre alkalmas gazdaságok foglalkoznak és ezt mintegy szabadalmuknak tekintik. A kendertermés kedvezőtlen időjárás esetén sokkal könnyebben menthető meg, mint a gabona, mert nem kell tartanunk megromlásától. Ami a kendertermesztésnek a talajra való hatását illeti, a legkedvezőbbnek mondható, egyenlő a cukorrépa termesztésével. A kender mélyrenyúló gyökere a talajt nagy mélységben hasznosítja, minthogy a learatás után gyorsan bomlik, a talajt televényben gazdagítja. Mint mélyrenyúló gyökerű növény után a talajban gyökérmenetek állanak elő és ez a tulajdonsága a kendert, mint előveteményt, rendkívül értékessé teszi. A kender után termesztett növények azért díszlenek különösen jól, mert egyrészt a kendertermesztéshez a talajt jól megmívelték és megtrágyázták, másrészt emellett a talajt nem vette nagyon igénybe. Általában úgy kell számítani, hogy a kender az alája adott trágyának csak a felét használja fel. A kendernek nagy a trágyaszükséglete, azonban táplálóanyagszükséglete semmiképen sem haladja meg más gazdasági növényekét. Különös jelentőség tulajdonítható annak, amit a kender a földeknek sürü beárnyékolásával előidéz. Ezáltal nemcsak a gyomnövényeket nyomja el teljesen és tisztítja meg tőlük a talajt, hanem utóbbit a sürü kender olyan állapotban tartja, amely a baktériumok tevékenységére nézve ideális. A kendertermesztés jövedelmezősége elsősorban attól függ, hogy a kendert milyen módon termesztik. A termesztés bevezetése, illetőleg kiterjesztése akkor vezethet csak tartós sikerre, ha azt a kézi munkálatoktól lehetőleg függetlenítjük. A kendertermesztés jövedelmezősége, még az igen magas kinövésű kenderé is egészen kis gazdaságokban, ahol a munkálatok legnagyobb része kézzel végeztetik, biztosítva van. Nagy gazdaságokra nézve azonban, ahol az aratás géppel történik, előnyösebb, hogy a kenderszár egy bizonyos hosszúságot ne haladjon meg. A kendertermesztés jövedelmezőségénél az a körülmény is nagy szerepet játszik, hogy a kenderkórónak kikészítése, vagyis a rostnak a kóró többi részétől való elválasztása, miképen megy végbe. Üzemgazdasági szempontból kétségtelenül az a legkedvezőbb helyzet, ha a kikészítést lehetőleg a gazdaságnak saját üzemében a helyszínen sikerül végrehajtania. Ugyanis a nagy terjedelmű kenderkórónak vasúton való szállítása nagyobb távolságra igen költséges. Egy gazdaságban pedig saját üzemű telep létesítése csak akkor válik be, ha a kendert megfelelő nagyságú területen állandóan termelik. A kenderkórónak a termelő saját üzemében való kikészítésénél keletkező termékeknek, sőt a hulladékanyagoknak is további hasznosítása lehetséges Az előállított kenderrostnak nagy része a gazdaság kötélszükségletét elégítheti ki. A kikészítésnél előálló nagy tömegű pozdorja tüzelőanyagul szolgálhat és ennek hamuja, amely igen értékes anyagokat tartalmaz, ismét felhasználható a földek trágyázására. Ha a gazdaság a kendermagot is saját üzemében dolgozná fel, a keletkező olaj étkezési célokra szolgálhat, a kevésbbé jó minőségű olajat pedig kenőszerré lehet feldolgozni, a (DlflERUCI Biztosító p.-t. Igazgatóság: Cluj-Kolozsvár, Regele Ferdinand (Ferenc József út) 37. sz. Saját székházában. Vezérképviseletek: Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Szatmár és Arad. Főképviseletek: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben, Lugos, Zilah, Szászrégen, Dés, Gyulafehérvár és Beszterce. Erdélyrészi képviselet: Az Erdélyi Gazdasági Egyesületnél, Kolozsvár, Attila utca 10. szám. A társaság foglalkozik a biztosítás minden ágazatával. —Más társaságnál érvényben levő biztosításokat felelősség mellett olcsóbb díjjal átvesz. Képviseletek: Minden községben. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tagjai díjkedvezményben részesülnek. Állatbiztosításokra Minden gazdának kötelessége a „Minervánál” biztosítani! 122