Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)
1828-09-16 / 24. szám
2013“ a" mi' küllőmben is hasznos]állásunk' bizonyossá-tételére , mintsem Muszkaország ellen kibalt járást venni nyakunkba; melyben pedig azon nemzetek, kiket az közelebbről illet, hihető, semmi részt nem fognának venni. London, aug. 20.—E hónapi 18- a-sikáig, semmi fu : »sírást nem vettek, a’ muszka adui.hajóról, mellyet a’szélvész, a többitől elszakasztott a’ Scillyszigeteknél. Midőn legutóbb látlak, vesz. -j- jélt ütött fel. Némellyek azt mondják, valami nagy hajóredékjét találták egy kikötőnél; mások azt, hogy már talani hrállárba is érlezett volna. A’ hajóosi’is töltítlte Eli monthba húzta magát. London , aug. 25. — Ma reggel erőssít.*lék Londonban T. rio-janeirói levelek Szerént, pin. 18-adikáról, hogy a’ békesség, Brasilia és Buenos-ayres között műkölletek, vagy, hadék nélkül végrehajlalik. A’ buenos—avresi tudósítások ugyan , nem beszélnek barátságosan , de, ezeknek a’ napszámnak, korábbi. ]e, jó lessz azt is ide tenni, hogy a’ brasiliai követek , semmi hivatali tudósítást nem vettek effelől. Aus. 22. — A mi’ országlószékünk a funcsiali kikötő's aáros taerekesztését, amellyet a’ portugáli mostani ország iás rendelt, megesmérte, azaz , a’ faetum kihidetése mellett, a Kereskedőségnek kijelentene, hogy nem lessz kezes mellette, ha britannus Alattvalók valami kárt vallanának, nem lessz kéntelen Portugalliát a’ kárpótlásra erőltetni. Ezáltal, ismét újjabb elcsárlást húzott az angl. országlószék magára , mind itt mind külföldön él , kiket eggyénként és egy gyütt mind elő lehetne mutatni. Akárkitől kerüljön a berekesztés, azt mondja ez a Ministerium, de ha egyszer voltaképpen benn rekesztve , mar, megesméri azt az Angius, Slagudk lenni (Va Fiibuszerek is valamely bitangló országlószék' hajói ’s tagjai.'). Ezt a’ törvényt a’ népeknek, maga egyedül és via facti tsinálta Anglia, az utóbbi háborúkban, és ezen fundaugentomion, szégyenlene már most inconsequens lenni. Nem követi ezt a’ többi tengeri nemzet, nem, Frantziaország és azeggyesült Státusok, mint a’ múlt dél amerikai spanyol habost? példával mutatta. A’ kissé!)!) hajós-nemzetek, hallgatnak, mert, mit tegyenek mást. Tudja Anglia mitsoda nyomos neki saját principiumának fenntartása, saját háborúiban, és, nem collálhatja azt hideg vérrel ki kezeiből. Ezen princípiumhoz tartozik az is, hogy Anglia , a, országlószékek’ és a’ háború’ igazságit, szokta visgálja , külömben, nem lenne többé részre~nemhajló,és maga lenne egypárt, amire mindég is kész fog lenni, ha a Kötések jussa, a’ maga’ betsülete és haszna azt kívánnyuk. Most neki úgy látszik, hogy a’ Branganza flázzal való Kötései,nem tzéloznának egyébre ennek védelmezésénél idegenek ellen. Ezt mondotta Canninger, maga, minden tekervény nélkül (mert tudta hogy törvényes országid van Portugallba, nem bitangjó) a dolog valódi állásának. fia D. Pedro, mint Portugal l’igasságos Királlyá, azt kérne, hogy neki segíttsenek a’ birodalmát ismét tusza nyerni; talán, megtehetné ezt : nem úgy ugyan, mintha ez casus foederis \úhia; hanem, baráttságból egy régi szövettségeshez , igazság-szeretetből — de, minthogy ezt bizonyos tekintetben, egy Státus’ belső ügybajába való avatkozásnak tarthatni , a mi ellen Anglia az utolsó esztendőkben oly gyakran protestált, mint illeti, talán, ezt a’ segedelmét is megtagadja. — Ezek hat azok a’ gyökérértelmek, amellyek szerént mosta’ mi országlószékünk magát viseli, és a’ mellyeket Canning és Goderik is bizonyosai (nem) követték volna, ha ezek az