Erdélyi Híradó, 1828. december - 1829. június (1-52. szám)

1829-02-17 / 15. szám

­»­».V 153 változtatva , hol a’ bulgáriai, Zioî ped­ig a’ Paskewils Gen. hadseregének, fognak kiküldetni, segíttetve a’ hajóseregtől, az ásiai partokhoz , és mind a’ Konst.pollal­­való közösülés meggátlására, mind a’ tö­rök depó­tok’ ( ujj katonaiat­ok) megle­petéseire szolgalnak. Nem lehet tagadni, hogy ez a’ képzelet, ha jól el tudják rendelni, annyival is inkább, mivel’ a’ sereget a’ hajók’ segedelmével könnyű tartani, a’ legnagyobb lehettséges hasz­nára fordulhat a’ muszka hadseregnek, ’s a’ Portának a’ legérzékenyebb óldalát érdekli. Mi lenne belő­le, ha a’ Musz­kák a’ Bosphorus’ ásiai partjára hatol­hatnának,— nem lenne-e dolga a’ Sul­­tannak a’ megrémült fő­város’ népével? — Ujj-módi Congreve - rakétákat készí­tenek egy­ idő-ó­ta Moskvában , és bő­ven akarják efféle fegyverű katonákkal szaporítani a’ hadsereget. — A’ katona­ság’ ujjabb elhel­ykeztetése a’muszka bi­rodalom belsőjében, tsaknem az egész’ ország’ hadseregét mozgásba indította, és, nehéz megmondani, melyik sereg tar­tozik a’ munkás hadsereghez, mely­ik nem, minthogy mind hadi lábon áll. Az e’fe­lelt repdeső mendemondára híjjába’ hal­­gatunk, ez, meg nem mondja igazán, hány emberrel kezdik a’ következő tábo­rozást, mely már, nem sok híjján Ira­kunkon van: 200 ezer ember, legalább is lessz az, — nevet­­séges beszéd ! mely a' Portát nehezen fogja meszédíteni. A’ muszka nemzet átaljában háborút kíván, ’s a’ vak—buzgóság a’ fellegekig emelke­dik azáltal, hogy a’ Papság a’ háborút úgy tekinti, mint saját hit-sorsosaiért kezdett vallás-háborút — a’ föld’ goló­­bisát kegyetlen lántzon tartó irtóztató epithelum ! — Azt is erőssítik, hogy a’ Papság sok pénz-segedelmet ajánlott a’ háború’ bújtatására. — Itt, Odessában , az ispoláts rendbe -­szedésén dolgoznak egész erővel, mint a’ hadi kormányo­­zás’ igen fontos ágán. Az ide szegődött frantzia orvosok , a’ nyelv’ nem-tudása miatt, nem tudván betegeikkel beszédeni, sokan lemondottak szogálattjokról. A’ pétervári Híradó, jan. 20-adi­­kán, az itt következő tudósítást ada­ elő a’ kaukázusi külön­ vált seregtől: “A muszka fegyver’ győzedelmei, valamint a’ persa háborúban, úgy a’ Törökök el­len folytatott utolsó táborozásban , kívánt megrezzenést vittek­ végbe a’tolvaj tsor­­dákon, innen a’ Kaukásuson. Nem tsak hogy letsendesettek azok , hanem jó haj­landóságot is mutatnak a’ tőllök kívánt engedelmességre. — Emmanuel lovas Gén. ujjonnan megverte a’ hegyi tolvajokat.* Török Ágensek által fellovaltatt­án , a tul-a’­kubani Tserkessek , sikér vize lé­vén a’ Kubánnak , által gázoltak ezen novemberben, a’ mi’ birtokunkba. Ere a’ Gén. ollyan rendelést tett, hogy a’ határszélen,külömböző helly­eken,egyszer­re nyomuljanak által seregei. Egy tsapat, 780 gyalog, 500 kozák, 2 lovas-tábori ágy­úval, az Urup’ tetején, lepné­ meg a’ Hadsi - Mursa-Beg-Tsamursin’ szöke­vény Kabardinjeinek az Au!-ját (sátor­fáin). Egy kis tsetepaté után, elvették a’ sátorfalut, de nem volt benne ember. Lukowkin Óbester szerentsésebb volt. Egy gyalog komjjániával, 350 kozákkal ’s egy ágyival, megtámadta és elvette, egy tüzes tsata után, a' Kunisza-fiatal­­nál, a’Lábbá magas síkján, a’ Kutsuk— Hadsi-Gherai Hszg. kabardini szökevény­­nyeinek sátorfaluját. Az ellen égből ele­sett 11, fogsági a pedig 125 férfi és asz­­szonyfélék. Mi, 2 Kozák kárt vallottunk; megsebesedett pedig 2 Kozák és 8 köz­ember a’ N­a­vs ági ü­­ regem­ént­ből. — A 3-adik csapat, Antroron Gen.­­ Major alatt, a’ hol Emmanuel Gen. is jelen volt, rendelést vett, hogy a’ Tsaimyk

Next