Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)

1831-03-22 / 24. szám

1­­7­5­ 6­ általa elősször kimondott’s azután más Hatalmaktól megesmert principium’fenn­­tartásával élhet Európában. N­em keres­te az, az erejét bírtok­ nagy­obbításban , hanem , más nemzetek’ függellensége­ e­­ránti tekintetében találta azt meg. Tsak egy hozzá­nyúlás is ezen tekintethez.— Frantziaország,veszedelemben forog, hogy Európa’ tekintetét és bizodalmát elveszti. BELGAORSZÁG Suriet de Chokier Urat a’belga nem­zeti Congress különös pompával áll­ítot­ta— be hivatalába , mint Belgaország Ile­­genjét, harangszó és ágyúdörgések kö­zött. Két lovas hintóban ment ő a’ pa­lotába polgár-gárda sorok között, de a’ kotsiját a’ Gén. Stáb’ számos Tisztei vet­ték körül; a’ tolongó nagy sokaság ö­­röm-kiáltással kisérte ötét. Öltözete egy­­szerű­ fekete köntös volt. A’ nagy szo­bába belépvén , az egész gyűlés felállott, és örvendetes köszöntésre fakadt. A’ fe­jedelmi szék készen volt, karmasin-veres­­bársonnal behúzva, mellyen aranybe­tűkkel a’ nemzeti választott mondás — Union fait la force — állott. Háta me­gétt állottak a’ 3. szinti nemzeti zászlók, lobogóra botsátva. A’ thronus’ jobbján állott Vanderlinden de Hoogvoorst, mint Belgaország’ polgár-gárdájának Fővezé­re, az ö’ egész Gén. Stábjával 5 balról, a’ hadsereg’ számos Gén. Stábja , a’ töb­bek közt Vandermeeren , Goblet, Nypels, Chasteler Generálok, Rodenbach, ’sat. Óbesterek. A’ Ministerek, a’ Népköve­­tek között voltak. Gerlache Úr hivta­ meg a’ Regenst a Congress’ nevében, hogy a’ thronusba üljön; de ő azt gondolta hogy elébb esküjét tenné-­e. Ez megesvén , ki­kérte a’ Regens a’ Congresstöl, hogy ne­ki mint első kedvezést, engedné­ meg az állva-szállást ! Meghajtja ere magát , és megilletődött hangon Beszédet tartott­­ méh­ben különösen a’ haza’ fekvésén bo­tsátkozott­ ki, kivált’ pedig , említette azt, hogy az ő’ eskü­vése, melynél­ fogva a’ nemzet’ függetlenségét fogja fenn-tar­táni, szent fog maradni.— Ere, Gerlache Úr is tartott egy szép ellen-beszédet. Mind­­a’ két beszédet mindenfelől már más hely­­be-hagyás követte. Ara a’ Regens vissza menvén , a’ palota előtt a’számtalan so­kaság ki akarta fogni a’ lovát, hogy ha­za huzza kotsijában ; de ez az okos em­ber kiszállott abból , és egy mellette-ál­­lótól — mivel’ első volt—egy esernyőt kért, ’s haza gyalogolt. — A Congress, az ideigvaló országlószéknek , mely hi­vatalát azon nap’ letette , köszönetet szó­zatott ; Gerlache Urat pedig, az ekkorig volt Al-Elölűlői, szinte eggyesült aka­rattal Elölülőnek tette, ki a' Gyűlést ara kérte, hogy még 8 vagy 10 nap ne o­­szolnának széjjel, hanem a’szorgos mun­kákon esnének által­­ ki vált' a’ választó­törvényen. NÉMETORSZÁG A’ német Szöveltség’ hadi ereje, XI seregben , ebből áll : J. 11. él 111. sereg: Austria 94,822 ember; IV. V. "VI. ßur­­kusor. 79,254; VII. Bajoror. 35.600; VIII. W ürtemb., Baden, Hessen-Darmstadt 50,­­J 50;IX.Szászor.Választó-Hessen Vsaau 21 718; idevaló még Luxemburg a Vártól 2556; X. Hannov. Holstein-Lauenburg, Meklenb - Schwerin és-Strelitz, Olden­burg, Lübeck T Bremen és Hamburg 2d, 058; XI. A’ tartogatott gyalogság: Sach­sen-Weimar, Altenburg, Coburg-Go­­tba, Meiningen, Anhalt-Dessau, Bern­burg és Köthen, Schwarzburg-Sonders­­bausen és Rudolfstadt, Hohenzollern-Hec­­hingen és Sigmaringen , Lichtenstein, W aldeek , Reusz, Scbaumburg-Lippe , Lippe-Detmold, Hessen-Homburg és (mé­­nuli) Frankfurt 11,566 eggyütt azegész Szovettseg’ ereje = 505,484 ember. Frank­furt ( ménusi), márc­. 1.—

Next