Erdélyi Híradó, 1837. július- december (második félév, 1-52. szám)
1837-09-16 / 22. szám
— rendbe, valamint a’ főhivatalokban (commende, commendite) előlépte még fennáll. Egyszersmind kötelezik a’ mindenkori főmestert ugyanazon viszonyok, mellyek őt különben a’ nagykáptalanhoz kötelezik , még jelenleg is a’ császárhoz , mint családfőnökhez és kormányzóhoz.— Hírnök. SZ ÉCZI A. Ő kir. fensége a’ korona herczeg külföldi utazásából augustus 20. ismét szerencsésen Stockholmba érkezett. A’ polgárság lóháton ’s megszámlálhatatlan nép sokaság ment eleibe a’ herczegnek , ki Ritterholmnál ágyú durrogás közt szállt szárazra. A’ kastélyban találta ő kir. fensége a’ királyt, királynét’s önhitvesét, kivel azonnal Drottningholmba utazott. OLASZORSZÁG, Nápoly augustus 17. Éppen most adá hírű nekünk az ágyuk durrogása a’ királyné ő felsége fenséges testvére austriai föherczeg Károly legnegyobbik fia megérkeztét egy császári hajón. Azonnal hogy a’ szárazra kilépett Castellamarenek vette útját, hol a’ királyi pár ez úttal a’ nagy hévség miatt tartózkodik. A’ Diario di Roma augustus 22ről egy czikkelyt közöl, melly szerént julius 8ka óta a’ görcsmirigynek és a’ veszélyes hideg láznak ottani elterjedése felöl kételkedni nem lehet. A’ Diario szerént az említett két nyavalyákban megbetegedteknek száma augustus 20ig 1 277re ment, kik közül 566on meghaltak, 151en meggyógyultak és 560-an még gyógyulás alatt vannak. FRANCZIAORSZÁG. A’ Párizsból St. Germain-be vivő vasút építő részvényesei ’s a’ kormány közt keletkezett versengés már eligazitatott. Az elsőbbek által látták hogy a’ fennálló törvény szerént kötelesek ők is azt a’ bért fizetni a’ személyek szállításától mit e’ posták. A’ kereskedési minister maga részéről megígérte hogy a’ közelebbi kamara ülésben indítványba fogja hozni a’ vasútbér felire való leszállítását. August. 24. a’ királyné, Orleans herczege és herczegné, Aumale és Montpensier herczegek mintegy 150 személyekkel együtt elsőbben szekereztek a’ st. germaini vasúton. Ki szálláskor a’ st. germaini tiszthatóság és a’ szomszédhelységek lakóitól fogadtattak s a’ nemzeti őrség fegyverben állott ’s Orleans herczeg szemlét tartott felette. Miután jólettek ismét vissza indultak. A’ királyné és Oreans herczegné megköszönték a’ felvigyázóknak a’szerzett gyönyörűséget, ’s a’munkásokat megajándékozták. Jules Janin a’ Jour, des Debatsban igen érdekesen leírja ezt az útat. Orleans herczeg azután még egyszer járt ezen az úton. Aug. 26. elsőbben szekerezett a’párizsi közönség a’ vasúton. A’ nézők olly nagy számmal voltak a’ Place de l’ Europe-ra hogy több személyek elájulának. Rothschild urat , ki a’ tolongás közepében volt, szinte agyon nyomták. Olly erősen keresték a’ billéteket az első szekerezésre hogy némellyek 60 frankkal is fizették. — A’ Liede szerént Harispe generált nem sokára Bugeaud fogja felváltani a’ spanyol határszélen álló sereg vezérségében. — Némellyek, politicai szint adnak annak a’ körülménynek, mások azt mondják hogy Harispe generál elbetegesedett volna ’s a’t. Marseille aug. 21. A’ cholera 15től fogva rémitőleg dühösködött; tegnap 66 holtak közül 50 esett el ennek áldozatja , ma 75 közül 52 , ’s holnapra még nagyobb nevekedéstől félnek. A’ megholtak közt különösen sok gyermekek ’s ifjak vagynak. Két három óra alatt megveresedik a’ beteg teste ’s oda van. Soha még 1835ben sem volt olly nagy az innen szaladni készülök tolakodása. A’ köz sorsuak mint megannyi dühödt állatok rohannak ki, az előkelőbbek csendesebben viselik ugyan magokat, de azért nem kevésbé vágynak megijedve. — on a aug. 23. Sietek tudtára adni urasagodnak hogy Ahmet bevel az alkudozások félbe szakadtak , ’s háború van szenve. E’ tuti dúsítás egy órával ezelőtt érkezett ide egy se 171