Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)
1842-04-05 / 27. szám
akkor boldogíthatja ;Г népidet, hogyha ipar és vagyonosodás a szükség nyomasztó gondjától felmenti és független állásba teszi az egyes polgárokat. — A ideoria eze'ru nem vezető sovány mezejéről lassanként kitérünk a sikeresebb következményekkel biztató gyakorlat útjába, és hogy mindent egybefoglaljak , ez azon időpont, hol lelkes részvét mutatkozik a’ közjó iránt, hol honunk közelebbi éveit ébredség jellemzi, hol felséges fejedelmünk maga utat nyitván nekünk, hogy hazánk jóllétét, felvirágzását eszközöljük, munkálatinkat egyszersmind hatalmas karjával elősegélli. És ezen szempontból tekintve hazám állását, ujilom hogy nevezetes az idő, mellyben Exclád Erdély kormányát általvette, újból, meg újból háláljuk felséges uralkodónk atyai kegyelmét, ki éjjen ezen érdekes időszakban e’ hon kormányát Exeldnak adta által; áldjuk a’ gondviselés jóltévő kezeit érette. Illy érzésekkel eltelve, illy meggyőződéssel lévén Erdély három nemzeteinek Véjd viselői, fogadja el Eveid azoknak forró tiszteletét, fogadja el tiszta szívből eredet kívánságokat. Légyen az Eveid kormánya hazánkban szerencsés, engedje a’ gondviselés megérni mindazt, a’ mi nagy és fontos, a’ mi kedves és kivánatos valaha egy erdélyi főkormányzónak részébe juthatott; szerencsés csillagok távoztassák Ereidtől mindazon kedvetlenségeket, mellyeket az emberi bölcseség előre nem láthat, a miket emberi erő legyőzni nem késyes; ’s valamint hazánknak ezelőtt két tizeddel elhunyt egyik nagy emberét, Evoldnak is kedves rokonát, udvari cancellar gróf Teleki Sámuelt, a’ közbecsüllés és tisztelet kisérte fáradhatatlan munkás életén keresztül, ’s elhunyton a’ haza gyászolt, szintén úgy légyen az Excellencziád fáradozásainak jutalma a’ közszeretet ’s tisztelet, és a’ hazának méltánylása.“ főkormányzó önméltósága feleletében említé, hogy valamint ezeket véleményeik ollykori különbözésében is csak a’ haza szeretete vezetheti, igy őnmlga mindennézetei csak a’ szeretett hon boldogitására központosulandóak. Országos elnök b. Kemény Térén ez ő magának martius 31 k én kir. biztos önmagát, születésnajjján idvezlő beszédéből ezeket emeljük ki: „E’ haza 5 nemzetinek képviselői elölt minden alkalmatosság kedves és örvendetes, hol az Evelád iránti tiszteletet tettel is bebizonyíthatják. Engedje meg tehát Eveld, hogy ezen a’ napon, a’ melly Eveldnak léteit adott, melly emlékezetünkbe visszahozza mindazon áldozatokat, mellyeket Exelad ifjúsága kezdetétől fogva a’ hivatalok különbözőokozatin letett a’ haza oltárán , melly megnyitja azoknak is emlékét, miket Exelad mostani fényes elhivatása körében, mint felséges fejedelmünknek hiv alattvalója, mint a’hazának igaz szolgára jeles hasznost cselekedett, ezen a’ napon, mondom , tiszteletünket ne tehessük, — forró kivánságiakat Excldnak nyilváníthassuk. Nyújtsa a’ mindenható az Exclád életét hosszas időkre, — — — — — hogy hálós szái tolása és közbejárása alatt jöjjenek létre mindazok, a’ miket hazánk felvirágzására ’s jóllétére ezen országgyűlés folyta alatt már olly széji remények közt megkezdettünk.“ Kir. biztos ő símga lelkes feleletében kifejezé abból eredő nagy örömét, ha a’ fejedelem ’s haza bizodalmát bírhatja, ’s biztositá ezt élte fogytáig csak a haza javára használni. 19 . is isi* X i közltiényvi. A mart. 22kei LlVdik országos ülésről 24dik számunkban előleg közléttekhez részletesebben ezeket adjuk : Thordavgye követei Aranyosszék követeinek a’ Thorda városa és Aranyosszék közt némi erdős birtokok felett forgó egyenetlenségük tárgyában beadott kérelmükre ellenóvasképen azt nyilatkoztaták : „Nemes Thorda városa erdős birtokai fölött, miután azoknak nagyobb részök nemes Aranyosszék szomszédos falui, jelesen Válfalva,Singfalva és Mészkő lakosai állni hatalmasul felprédáltattak , tetszett vala a’ tisztelt nemes szék követeinek a közelebbi szebeni országgyűlésbe, mart Kikán 1658ban a’ didik országos ülésben egy protestatiot adni be, mit mi a’ jegyzőkönyv 652dik lapján 525dik szám 19dik fontja alatt feleletre kikérvén, ki is nyertünk, Thorda nemes városával közlöttünk ’s ez reprotestatioját megtevőn, azt a’ közleti adákkal együtt mart. 50kán ugyan 1858ban a’ 155dik ülés elébe be is adták. Ezen reprolestatioja a' városnak a’ jegyzőkönyv 755- dik lapján láthatólag be is nyomtattatott, de a’ nemes szék prolestioja kimaradott, nem tudhatni mi okból? Akár most a’ nemes szék tisztelt követei ennek benyomtattatását sürgetik. Hol állott ezen iromány 1858 óta, nem tudhatjuk, s váljon azon alakban és fogalommal ad.itott-ebé most, mint 1838ban? ezt megtekinteni is szükséges, mire jogunkat fen is tartjuk ; addig pedig mig a’ bíráló rendszeres l. I. biztosságtól kinyerhetjük, ellene mondunk a’nemes szék tisztelt követei jelen kérelmekbeli ezen kitételnek: ,,Erdő a ráni por nem folytatásáért.“ Thorda ezen erdőkért soha senkivel nem perlett ; Ildik András király adományából‘29 - től fgva, de az előtt is békésen bírta, ’s birja ma is, s ezen észrevételünket jegyzőkönyvbe iktattatni kérjük.“ A’ volhingós időkben erdéhi hiteles helyekre telt, magyarhoniakat illető oklevelek tárgyában az országos határozat hitelezett szavai ezek: „Mivel ezen nevezetes és fontos tárgyhoz, mellyben több adatokat kell elé szerezni és megvizsgálni, és nemes Alagyars országnak e’ levelek aránti kívánságát össze kelletik Erdély törvényeivel illeszteni, ezúttal elhatározólag a’ Rendek hozzá nem szól- s halnak, adussék által ezen egész tárgy a’ törvénykezés kidolgozására megválasztott rendszeres biztosságnak olly végre, hogy azon leveleken kivűl, mellyeket elnök ő nagy méltósága az Lldik ülés ldidik száma alatt előleges tanácskozásra kiadott, még több adatoikat is szerezvén össze, vegye nemes A Magyarország követelését vizs- sgálás és fontolás alá, ’s egybeillesztvén a’ fenálló hazai törvényekkel, maga környűlállásos tudósítását, ’s a’ törvények szempontjáboli nézeteit terjeszsze a’ KKr. és Il.eleibe. — Végeztetvén egyszersmind az is, hogy felséges urunk a’ Ilendek lenebi határozata alául egy alázatos feliratban tudósíttassék. “ Szamosujvárnak királyi várossá emeltetése tárgyában megvizsgálván a’ UH. mind a’ közügy igazgató óvását, mind ns. Doboka vgye azon kivánatát, hogy királyi várossá emeltetésénél lógva tartozzék az 1 791 diki 61. t. ez. ’s abban idézen A. C. 111. r. 81. eziméből folyólag kebelében minden erkölcsi, úgy mint egyes sze- s mélyeknek megtelejjedhetést engedni, ’s jelesen azon ns. megyét nem akadályozni, miszerint megyeházát már meg is vásárolt telkén feléjtithesse, végre Szamosuj várnak erre tett nyilatkozatát, meghatározták, hogy miután Szamosujvár kiváltságos levele által a’ királyi városok sorába felemeltetett, az 179 - ik évbeli lldik törvényczikk , jelesenedig az abban is köteleztetése végett tisztán megemlített Appr. C. llldik r. 8ldik czim első czikkjéből kifogó törvényszabta kötelességének tartozik elegei lenni, és sem egyes, sem pedig ezeknek jogaival biró morális testületeknek kebelében leendő telejferhetését ne akadályoztassa. Ezek után végezték, hogy ezen kiváltságos levél hirdettessék ki, ’s fel is olvastatván, és minden ellentmondás nélkül kihirdettetvén, az itélőmesterre bízatott, hogy az ekként történt kihirdetésről szóló bizonyítást a’ közügyigazgató óvásának és észrevételeinek is megemlítése mellett írja reá ezen kiváltságos levélre. — Megkérdett egyszersmind a’Kendek által elnök ő nagy méltósága, hogy a’ királyi kormányszéknek ezen kiváltságos levél mai napjon lett kihirdetését tudtára adván, eszközölje ki, miként ezen sz. k. városnak is királyi meghívó levél küldessék, hogy meg ezen országgyűlésre mentői hamarább követeket nevezhessen ki. Ez alkalommal Abrudbánya városa óvást tett, hogy az ezután kiváltságot és kéjjviseletet nyerendő városok követeinek hely azon város után adassék. Ezután Dobokar megye egyik követe Zeyk József utasításánál fogva indítványba hozá, hogy miután már sz. kir. Szamosujvár város kiváltságos levele felolvastatott és kihirdettetett , mit megyéje is őszintén akart és óhajtott, mivel megyéjének mostani straetorialis helye köztudat szerint szerfelett alkalmatlan, midőn a’ gyűlési terembe olly népes megye nemesei közül alig férhet be 50 személy , midőn gyrás gyűlések alkalmával a’ Rendek Konczhida helységében alig hajthatnak bármilly csekély szállásokat is, hasonló bajjal küzdvén törvényszakaszokon a’ törvényszékeket ülni köteles bírák is, az emberiséggel és a’ fenyíték czéljával meg nem egyező módon a’ rabok istállóban ’s ablak nélküli pinezében sanyargattalak, kik közül sokan — nem lévén fogságok helye eléggé bátorságosítva — a’ rajok ilelt törvényes büntetés kiállása előtt el is szöknek, midőn végre a’ megyei levéltár is a hely szűk és alkalmatlan volta miatt sem bátorságban nincsen, sem a levelek benne czélszerüleg nem tartathatnak: mindezekre nézve, miután egy nem régen jött udvari rendelet által is nemes Dobokamegye e tárgyban arra utasítatott, hogy várja el a’ rövid időn öszvegyülendő országgyűlésnek határozatát, vennék a’ Kendek szivükre