Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-07-01 / 52. szám
Kolozsvári, pénteken , Julius Irén. N'/.áisi. Foglalat. E r d tí 1 . d s Magyarorszál...................... ‘ M N Előfizetési fölhívás. — Hirdetések. ág: Kinevezések, követi lemondások. Deák Antal +; Népügy: P olok : Zágrábmegyei tisztválasztás, Bereg és Baranya közgyűlése, Szabadka körlevele kn. L. pesti u. kereskedő ajánlata; bihari casino’ határozata a’ Nemzeti Ujság iránt. — Németország. — Spanyolország, Törökország.— Nemzeti társaik oda: szabad költözés; kolozsvári napló ; magyarhoni városok országgyűlési állása tárgyában. Kanitz a föld: Anglia. — Ez a nez is , rs, ág.gen stolen nézetek korunk hatalmas igényeiről.— ERDJÉIG és VMCTARORSSZ ÁG. Kill.Vezérök. Ő cs. ’s ap. felsége gróf Haller Ferencz ezredest, a’ magyar testőrség főhadnagyát, general-őrnagygyá , Horváthország bánjává, a’ bánsági lső és 2ik számú határőrezred tulajdonosává, egyszersmind valóságos belső titkos státustanácsosává; továbbá az erdélyi kir. tábla számfeletti biráját ’s kir. hivatalost hilibi Gál Jánost kir. tábla valóságos bírójává (actualis assessor) kinevezni méltóztatott. Követi lemondások. Országgyűlésünk az ellenzék sorából három határozott elvű követet veszte. Középszolnoki követ Szuntgh Rudolf, Kővárvidéki követek Katona Miklós és Hosszú László mindig a’ hon ügyének szolgálva folytatott pályájukról házi körülményeik sürgetéséből lemondtak, mit mindig lehetne, de most kell sajnálni, mert a’ küszöbnél lévő fontos anyagi haladási kérdések, főkép az űrbér ügye, mindenikben egy tiszta keblű, buzgó pártolót vesztenek. Reméljük azonban, hogy e’ veszteséget hasonló elvű és jellemű egyénekkel fogják a’ törvényhatóságok pótolni. OyaSZliir. A’haza egy nagy polgárt vesztett. Deák Antal, Ferencznek testvére, azon férfi, ki szilárd lelkűidének és hazafiuságának, az 1025, 1850 és 1852 i - i országgyűléseken olly sok tanúságait adta, nincs többé! Rövid betegeskedés után meghalt fhó 20kán. Zalának alispánja és háromszor követe, megyéjének anynyira bírta bizodalmát, hogy nemcsak a’ BR., de a’ köznép is, midőn hivataláról lelépett, csak könnyekkel váltak el tőle. Azon ritka szép testvéri viszony , mellyben Ferencz öcscsével az élet minden örömeit és terheit megosztotta, ismeretesb a’ haza előtt, semhogy említeni kellene. Midőn a’ felség érdemeit elismerve, tanácsnoki czmmmel megjutalmazta, ő ezen kitüntetést szerénységből el nem fogadó. Hepügy. Szabad költözés. ..Cum autem palam innotuerit Dei Optimi vindex hra ob peccatum aliquod gravits, neque ulla res magis florenti quondam Hungáriae nocuisse videatur opressione colonorum, quorum clamor ascendit jugiter ante conspectum Dei, ad avertendam indignationem et clementiam tandem reconciliandam, unanimiter statuerunt; ’sat. Készakarva idéztük a’ magyar törvénykönyből 1547 ki 26ik czikk saját szavait, hogy elhamvadt atyáink siri hangja szóljon helyettünk a’ maradékhoz, most midőn a’ nép ügye vettetik mérlegbe, és vagy jobb jövendő hajnala derűl a’nemzetre, öröm’s megnyugovás árad el a’ népen, vagy csalatok remény kinos érzetével találkozunk mindenhol a’ hazában. Három a’ pad száma— mint Wesselényi Miklós monda — m e 1 10 közt a’ szegény paraszt a’ földön ül. Egyikén : kormány, másikán: földesúr, a’ harmadikon : vármegye foglal helyt. E’ háromság van hivatva képviselni az osztó igazságot, melly azon jótéteményekért, amilyeket a’statuslét munkás polgárain szétáraszt, adót, robot- és daliákat, végre ingyen közmunkát, követel in recognitionem juris dominalis. Sőt — ha azon állapotot , mellyel rendezni jelenkorunk magas feladata, ismerni akarjuk — ne feledjük ki, mikép a’ padon ülő három hatalom mellé mások is férkőztek , mert mint Paine Tamás olly igazán mondja: a’ statusrendszer, melly a’ nagy egészet kormányozza, az utósó kis községben lemásolja önmagát, így a’ vármegye padján egész serge ül meg az osztályosoknak, kik minden csudatévő erő nélkül a’ szentirási példa szerint több morzsát szednek, mint mennyi kenyér volt. Hasonló történik az adókirovás, úriszolgálat körül. Ne feledjük végre az egyház dézmáját, az élelmezést, szállást, naturákat, ingyen fuvarokat’s isten tudja még mit mindent. Nem czélunk legkevésbé is jelen körülmények közt törvény által fenálló terheit a’ népnek elvileg csak kérdés tárgyává is tenni, annyival kevésbé ostrom alá venni jogszerűségeket, de nem lehet nem említenünk, hogy adózó népünk mostan viselt terheiben nevezetes rész esik azon rovatba, melly semmi tömény által engedve nincs ’s zsarolásnak méltán nevezhető. Ennek egy rövidke tiltó törvény ’s nyilvánosság véget vetend. Második osztálya a’ terheknek törvényen alapul ’s ezekre nézt jelen perezben , minden mit óhajtunk: igazságos arány, törvényes mérték és rend; mert higyük el: e’ néhány szóban fekszik most polgári tisztünk ,’s a’könnyebbités nagy munkája megkezdve rögtön megtenni áldásait. Három rendű teher az, mellyről szólani akarunk, melly adózó népünkre törvény szerint nehezül : adó — okszolgálat és dadák — és közmunka. Törvényhozásunk figyelme egyikét sem mellőző, látunk üdvös intézkedést minden osztályra nézve szőnyegen. Különösen Adóviszonyainkra nézve az országgyűlés kifejező készségét a státus szükségeiről megajánlás útján gondoskodni, és ha kormányunk — kellő óvatosság mellett az adó-fundus iránt — annak kezelését a’nemzetnek visszabocsátja; ha ezután az adó viselésében annyi törvényellenes kibúvások lehetetlenné tétetnek, az eltitkolás mesterségesen ápolt rendszere megszűnik és tökéletes összeirás után igazságos arány hozalik bé, a’ mellett hogy az adó megvétele bizonyosabb leend, mégis mivel a’ mennyiség nagyon oszlik és igazságosan oszlik, már nagyon enyhül a’ teher. Reménylenünk szabad , hogy az országgyűlés következetesen intézendi további lépéseit ’s kormányunk igazságszeretete elősegélendi a’nemzet szándékát. Az úri szolgálat körül sikeresebb mezőre tért a’ törvényhozás, mert minden eredmény kezeiben van. Ebben minden engedmény önmagunktól függ elannyira, hogy alkotandó törvényeink egyszersmind szándékunk mértéke is. A’ választmányi javaslat három pontban érinti az úri viszonyokat, midőn az ideben szabad költözésről, kikben úri hatóságról, a’ikban az űri szolgálat körül becsúszott visszaélésekről intézkedik előlegesen. Mindezen intézkedésekben régibb törvények fölelevenítése van szóban, sőt némelly pontok közül soká kell haladnunk, mig ama borzasztó kort Ulászló idejét elérjük, hogy a’ szolgálatban az akkori mértékkel be elégedjünk, a’ telek tulajdona iránt akkori fogalmakkal bírjunk. És midiin a’ jobbágy sorsáról a’jelen viszonyokhoz mérve intézkedünk, nem lesz tán érdektelen egymás mellé helyezve a’két ország e’körüli elveit egybehasonlitni. Szabad költözés felől, noha Erdélyben mint Magyarhonban az örökös jobbágyság eltörlése idejétől megszűnt a’ földesúrnak a’jobbágy személyéhez minden joga, még is gyakorlati példák után szükség vala intézkedni. Szabad költözhetésről tehát Magyarország is rendelkezett, főbb elvei következők: a) a’ költözni szándékoló köz- és űri adósságainak eleget tenni köteles; b) a telekbe tett költségeket és javításokat, úgyszinte a’ telek haszonvételét akárkinek szabadon eladhatja; a’ verés joga csupán saját földes urának, azon helység közbirtokosainak ’s községeknek van megtagadva. c) a’ földesúr megegyezése kivántatik ugyan ezen eladáshoz , de azt csak akkor tagadhatja meg, midőn különben is az elmozdítás esetei fordulnának elő. d) a’jobbágyok gyermekeire is házatlan zsellérekre nézve korlátlan szabad költözést engedi el a’ földesült köteles paraszt lelkeit benépesítni, ’s ha nem találkoznék, ki azt mivelje, a közönség tartozik felügyelni ’s adózások is lejebb szálltatnak