Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-03-31 / 26. szám
főbb beküldeni melbozlassanak. — Kolozsvárit martius 2-ikén 1845. a biztosság nevében 8ib*fia .János. Törd г* városa közgyeikbe. (Folyt. és vége.) Törd a tavaszelő 22kén. A’ városi polgárság e’ hónap 1” és 18kán tartott közgyűlése folytatását mára halasztá. Inditványoztaték a’ V. J. előléptével megürült főjegyzői hivatalnak választás útján betöltése , azonban egy tanácsos figyelmezteté a’ polgárrendet a’ régi szokás,s több rendbeli jegyzőkönyvek szentesítette ama következési rendre, melly szerint a’ választott aljegyző, egyszersmind előre választott főjegyző is, ’s hogy ezen hivatal ürességbe jövetelével az aljegyzőknek mindig következési joguk volt, a’múltból felhozott több rendbeli példákkal, ’s jegyzőkönyvi kivonatokkal bizonyítgatta. Pártolták ezt többen azon okból, hogy midőn ezen aljegyző választatott, igényt nyert egyszersmind a’ főjegyzőségre is, ’s ha ezen constitutio elleni választás jelenleg orvosoltatnék, nem tenne egyebet, mint nyilván kijelenteni a’mostani aljegyzővel elégűletlenségünket, ’s kivételt tenni ez egyre nézve, ki mintegy ezen tény által alkalmatlannak ítéltetnék a’ főjegyzőségre, hogy tehát, minthogy itt az elv a’személytől el nem választathatik , elégtételt nyerjen a’személy is, ’s a’ constitutio is sarkába biztosan visszaállitathassék, a’ jelenlegi aljegyzőt főjegyzővé kellene tenni, a’ helyébe választandó aljegyzőt pedig következési igény nélkül választani, melly alkalommal jegyzőkönyvileg is biztosítaná magát a’ közgyűlés szabadválasztási joga ezutánrai fenhagyásával. Ellenben mások nem tárták megsérthetőnek a’ constituliot sem az ellenkező szokás, sem a' jegyzőkönyvi határozatok által. Mit egyik gyűlés határoz , azt a’ másik elronthatja, mindenkor egy erkölcsi személysemmisiti meg önhatározatát; de a’ constitutio törvény, mellytől eltávoznia nem szabad, hanem ha azon után, mellyen constitutioját nyerte. Választani kell, igy nyerünk; a’ jegyzőkönyvi fenhagyás nem hasonlit-e az óvásokhoz, mellyek alá gyengeségünk szoktuk temetni? ez ezélra nem vezethet. Itt csak elvről lehet kérdés, a’ személy háttérbe szorul. A’ constituttot személyért nem szabad megsérteni , de adja alá magát a’ személy a’ constitutionak ’sat. ’sat. A’ kétes tusának véget vetett aljegyző Selling József ezen nyilatkozata: ő nem kivánja, hogy’személyeért elváldoztassék fel, s a’ constitutio életbe hozásáért ezennel a’ következés szokásos jogáról lemond. Éljenzésekben nyilatkozott a’ kitörő öröm, ’s több oldalróli nyilatkozatok után az elnöki kijelölés megtörtént, melly ez vala: a’ főjegyzői hivatal választás útján fog belőhetni, miután a’ tanács a’ kijelölést megteendi. Ezen kijelölés azonban nem felelt meg a többség nyilatkozatának , a’ minthogy ezen ülésreli jegyzőkönyvnek a’ következő napon lett felolvasásakor több rendbeli nyilatkozatokat hallottunk a’ töstenli választás mellett, legkivált azon okból, nehogy a birtokonkivüli jogfenhagyás írott malaszt maradjon , mellynek azutáni életbe hozásában e gyűlés küzdelmei irányát egy nagyobb erő vezetendu mintsem e’ gyűlés ereje azt legyőzhetné. Mind e’ mellett is a' magánvérdek a pártokat a föjegyzői választás következő gyűlésre lelt halasztásában megnyugtatá, többet bizvan egy még meg nem is csínért főispán egyéniségében, mint önerejükben. Ezutáti az utcsm ilas tárgyában kinevezett bizottmány munkálatát beadja, mellyben az országutaknak , a' kebelezett polgárok közt kéta’ zsellérek közt egy részben ötszámra leendő kiosztása, a' kezelés pedig egy kevés számból álló választmányra bízatni véleményeztetett. Nem találtatott kielégítőnek ezen terv a kivetési kulcs aránytalanságáért, nem az utak javítása körül tett intézményeiért. Megbizatott tehát újra ezen új tagokkal szaporított választmány a’ következő elvek szerinti új terv szerinti dolgozatra: a) tehetség szerint legalább hat osztályra sorozhassanak a résztveendő birtokos lakosok. b) A’ gyökeresen javítandó utakhoz értő művesek által készítessenek. c) Ez okból különböző mennyiségben tehetségaránylag pénz vettessék ki az osztályokra. d) Kinek tetszeni fogna illetőségét meghatározandó pértzmennyi- sségben betudandó tenyeres, akár igás napszámmal leróni, engedtessék meg. e) Tétessék egy előleges számítás, ’s a’ munka, hogy a’ terv könnyen hordozható legyen , évekre oszlassák fel. f) Ezen bizottmány terve most először csak is az országos utakra terjedjen ki. g) Az önként nem fizetőkre nézve gondoskodjék ezen bizottmány siikeres kolompról, mit egyébiránt az előbbi sem mellőzött el. Többen úgy vélekedtek, hogy a’ nagyban felölelt vállalat önterhe súlya alatt öszve omland, s hogy jobb lett volna valamit javitni, mint ezen után semmit nem csinálni. Mások azonban— és a’többség ■— könnyűszerű szép időkre számított útjavítást tenni, és ezt minden évben ismételni annyival haszontalanabbnak vélték, hogy a’ nem arányosan osztott erők sükernélküli felhasználása csüggedést szülne, ’s a’ terübeni a-ránytalan részvétellel mind az elv, mind a’ kivitel elbuknék. Az utolsó napon, némelly jegyzőkönyv olvasása közben tett vitatkozások után, mellyet e két a’ tárgygyal egybefüggőleg a’múlt nap ese ■ ményei közt már felhozék , azon indítvány pártolást nyert, melly szerint a’ jegyzőkönyvben fejeztessék ki, hogy az ürességben levő taná- csosi helyet is a’ közelebbi közgyűlésen, egy- szerre a’ főjegyzővel a’ városi rendek válasz- tás útján betölteni kívánják, ellenben ezen in- 1 (litván) azon része, mellyézen hivataloknak is, a' városi alkotmány értelmében főispáni megerősítés nélkül leendő betöltése hasonló- kép jegyzőkönyvbeni kifejezését tárgyazó, nyomos okokból elvettetett. Ezután szőnyegre jött a’ helybeli r. cath. és reform. papoknak két rendbeli körlevelük, mellyek egyikében a negyvened (tizedek szabadsága) beszolgáltatása körüli rendetlensége-ket és eltitkolásokat korlátoltatni kérik, másidkát pedig helyzeti érdekeért mellőzöm. Ezen : érlevél a’ választott közönséghez (melly azonban önmagát választja) intéztetést , melly azt egy bizottmányi tervvel együtt terjesztő alpolgári közgyűlés éli be, amellyben foglalt rendszabályok oll megszorítok, hogy bizonyára a negyvened pontos beszolgáltatásáért bizonyosabb , mint bizonytalan veszély fenyegeti a mivel ők harmin eze ie n ezet, ezen tárgyban tehát szokott módon intézkedni tovább is a’ választó közönségre bízatott. De ezen tervi egy korszerű eszmét illetett meg, mikép ezen súrlódásokat végkép elenyesztetie a’ negyvened örökös , akár évenkénti szeles általi megváltása. E’ tárgyban már 1805 körül felírt a’ polgári közönség a' főkormányhoz, melly közöltetvén az akkori reform, főegyházi gyűléssel, es cath. jr spekkt-t, azon választ íivették, hogy ezen tárgyban változtatni nem lehet. De azóta sok el telt el , s példát is hozott elő — a’ Zilál, városáét — s igy a’ teljesen megért tárgyban a siker biztosan reménylhető. Végre többen polgárokká vétettek fel, némelly körlevelek pedig a’ választott közönséghez tétettek át. K›$y,›,l‹-szolist‹k megyei stöz g^ÜN‘N (Vége.) A’ megyeileg fölállított tűzkarmentő egyesület középponti biztossága beadta a maga évnegyedes tudósítását , mellynek renden értesittettek a’ rendek, miszerint a mult gy ülés óta történt három tísz által károk kifizettettek ; továbbá jelentik, hogy ködi lakos is. Birta Tlehicz általi kárát kívánta kifizettetni , minthogy pedig a’ biztosság előtt nyilvánságra jött, hogy a’ követlőnek föladott vagyonai előbb elégtek mintsem biztosítva lettek volna, következésképen hamis úton kíván járni,—ezen követlést nem csak ki nem fizették, de szükségesnek találták a’ megye elébe föladni a’ többi rendelkezés megtétele vegeit. Átíratni határoztatok a’törvényes derekszeknek, hogy’ rendes kinyomozás utján a hamis följelentő, és illetőleg—hirtelen regiusok ellen , kik a’ társaságot ill.yert utón kívánták megcsalni, közkeresetet indíttasson. Mint: 1 ^ ■ 7 • 1 hogy a’ szabályokban nincsen kitéve, mennyi idő alatt köteles a’ tűz által károsodott társasági egyén kárát följelenteni? a’ bizottmány — jelentése rendén — e’ részben határozatot kér, mire nézve a’ rendek legfelebb 15 napot határoztak. A’ szabályoknak azon pontját, melly azt rendeli, hogy valamelly kár kifizetésére fölrótt, és begyült öszvegbeli maradék summa, a’ következendő kár kifizetése pótlására fordittassék , a’ bizottmány módositandónak véleményezi annyiban, hogy az illy maradék summa gyűjtessék meg mind addig , mig abból egy olly öszveg növekedik , melly az apróbb károk rögtöni fizetésére elégséges teend , és az azután teendő rovatai és begyűjtés nyomán pótoltassák vissza: a rendek ezen módosítást czélszerűnek találták, és az illy maradéksummának gyűjtését határozák mindaddig, mig azokból 500 ezüst forint öszveg növekedik , legottan a rendszabály ezen pontja viszont épségben maradván. Décsei László főszolgabíró ellen, Keresztes Lajos alszolgabiró által, hallomás utján tett ismeretes föladás következtében a megyeileg kinevezett nyomozó biztosság jelentése vétetett elő, mellynek renden, Décsei László merőben méltatlanul vádoltunk nyilvánittatik , ’s ezt a’ bizonyítások rendén, a rendek is közönségesen elismerték, s ezen elismerésüket jegyzőkönyvileg is kifejezték; följelentő Keresztes Lajosnak pedig ezen tényét, inkább túlbuzgóságnak, mint részakaratnak tulajdonították, a mennyiben a följelentett vádat, Balassi Sándor nyugalmazott kapitánytól hallottnak aljegyző Tarczali Károly által is bizonyította, s illata az irt kapitány is némi részben elismerte, a’ kinyomozó biztossághoz intézett, ’s ide is elhatott nyilatkozatában. Méltán fájlalták a rendek , hogy egy köztisztviselőnek becsülete, és hivatala folytatásában készsége, illy szószátyárság miatt, egy pillanatig is szenvedett. Décsei Lászlót sértett becsülete iránt közrészvét megnyugtatta, s elégtétel kívánás helyett, jelen volt alszolgabiró Keresztes Lajosnak baráti jobbját ajánla feledés jeléül, fölszólítván egyszersmind a közügyek fölötti férfias — szilárd együttmunkálásra. ia» .