Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-03-31 / 341. szám
m , igyekezünk az öröm élvezésébyen óvatosok lenni. ’S főleg szabadjon most hálás köszönetét szavaznom rájunk azon lelkészeinek , kik a’ népet felfogásához alkalmazkodva értesítik az események felől, megmagyarázván , hogy itt az idő , melyben a' jobbkor istene kegyelméből a’ terheket anynyi ideig ingó vállain hordozó népsorsára a’ király és a’ haza lelkes tagjai által uj , tisztán diszlő természetű jogosság tisztángyéra derülend fel, csak várjanak a’ legnagyobb, legszebb türelemmel a’ nem soká bekövetkezendő időre. És szabadjon felszólítanom hazánk minden püspökeit, esperesseit, hitszónokait , hogy ezt sietve siessenek karöltve tenni a’ lelkesültség, az erélyesség minden kellékeivel, mert ha ezt teszik, az édes haza javára teszik , ’s pedig ebben áll hivatások legmagasb czélja , hogy a’ honnak, a’ királynak legyenek szolgálatára. És ti minden névvel nevezendő hitszónokai a’ két magyar hazának , legyetek erősek, lelkesek a’ hon minden polgárát reá birni, hogy legyen büszkén nemes megmutatni , miszerint a’ két haza népe, mint keservei alatt nem tört meg, úgy Örömeiben is tud mérsékleti lenni ! Vályi Elek, rendes levelező.IS rendkívüli munkásságot fejt ki. A’ már közlöttük törvényjavaslatokon kívül készen vannak : sajtó- városügyi , vallásegyenlőségi ideiglenes törvények. A’ sajtótörvény túlságos szigoráért — miszerint naponkint megjelenő lapok szerkesztőitől 20- kevesebbszer megjelenőkértől 10 ezer 1.ft. biztosítékot kíván , nem elég határozottan körül irt vétségekre kemény büntetéseket szab ; ’s mert viszszahat f. évi mart. 20-ig — oly nagy ellenszenvet keltett a’ fővárosban, miszerint a’ Pozsonyból megküldött javaslat példányát a’ szabadság terén innepélyesen megégették. Mart. 13-kán a’ város tanácstermében rendkívüli ingerültséggel folyt közgyűlés e’ tárgyban levelet intézett a’ ministerelnökhöz , felvitelével Pulszky Ferenczet bízván meg , melyben fel van a’ ministerelnök szólítva, hogy az elfogadhatlan törvényjavaslat viszszavételét eszközölje, addig is, míg más sajtótörvény keletkeznék, a helytartótanácsi intézmény szolgálandván szabályul. Az ingerültség Budapesten, helybeli lapok öszhangzó tudósításai szerint, rendkívüli. Pest megye mart. 21-kén közgyűlést tartván, meghatározta többi közt, hogy az országosan elfogadott képviselet alapján a’ megye gyűlésein a’ megyének minden lakosa tanácskozási és szavazati joggal bir. Pozsonyban a’ keresztény népség bőszűlten üldözi a’ szegény zsidókat. Még a’ Presz- Jurger Zeitung szerkesztőjét Neustadt Adolfot is elkergették, mert zsidó volt. Ez nem keresztényi eljárás. Deák Ferencz elvállalván a’ követséget Zala részéről, márt. 20-án felérkezett Pozsonyba*, de a’ B. Híradó attól tart, hogy nem fog tárczát vállalni. Legújabb pesti és pozsonyi lapokban olvassuk, miszerint a’ mart. 23-ki kerül, ülésben a’ ministerelnök azon tekintetből, mert a’ körülmények legujabb fordulata a’ ministerek közül két egyénnek rögtön Pestre küldését tette szükségessé, közté a’ rt.kel az általa kiszemelt ministerek névsorát, az ő ilye k. megerősítéséről bizonyos lévén. Miniszerek: Ministerelnök : (tárcza nélkül) gróf Batthyányi Lajos. Belügy-minister : Szemere Bertalan. Ausztriávali érintkezésre: hg. Eszterházy Pál. Pénzügy-minister : Kossuth Lajos. Iladügy-minister : Mészáros Lázár mmszárezredes.) Közlekedési: gr. Széchenyi István. Nevelési : b. EötvösJózsef. Földmivelés műipari és keresk. : Klauzál Gábor. Igazság-minister : Deák Ferencz. Buda -Pest városok lakosainak, úgy szinte az egyetemnek küldöttsége a’ . k. kir. és rr. táblája előtt. Kossuth Lajos indítványa következtében Buda-Pest városok lakosai, úgy szinte az egyetem küldöttségének elfogadtatása déli 12 órára határoztatván, a’ küldöttség az ugyan akkor megnyitott kerületi ülés színe eleibe bocsáttatott, melynek szónoka Hajnik Pál következőleg üdvözölte e’ t. kir. és rr-ket:" ,,Felséges haza! Magyarország szivének, a’ minden érdekekben testvérileg egybe forrott budapesti számos lakosságnak bizodalma részesite bennünket azon magas szerencsében , hogy a’ felséges haza előtt az ő küldötteik gyanánt megjelenhessünk. A’ felséges haza előtt tudva lesznek a’ Buda-Pesten legközelebb kifejlett nagyszerű események. Nagyszerűek azon eseményeknek eredményei is, mert a’ kifejlett mozgalmak forrongásának közepette a’ rend , közbátorság, a’ törvényhatóságok tekintélye, és azoknak rendes működése egy pillanatig sem zavartatott meg. (^Éljenzés.} Felséges uralkodó királyunk , és általában az uralkodó család iránti hőség és bizalom pedig minden felé hangosan nyilatkozott. — Kiküldetésünk czélja, hogy az egybe forrott összes lakosság által folyó évi raartius 15. napján egyértelemmel elfogadott petitiót a’ felséges hazának benyújtsuk. Midőn azt, mint hazánk jövendő boldogságának és felvirágzásának egyedüli zálogát a’ felséges hazának ezennel hódoló tiszteletünk jelentése mellett tiszteletteljesen bemutatni szerencsénk volna, ugyan ahhoz még egy az egyetemi tanuló ifjúság által készített, ’s az egyetemi tanárok aláírásai által is ezeknek sajátukká tett kivánatot bátor vagyok csatolni, mely az eddigelé elhanyagolt tanulási és tanítási tárgyakra vonatkozik. Ezen ifjúság az, mely a’ martius 15-kén kifejlett mozgalmak közepette dicső elszántsággal és önfeláldozással —■ kezet fogva a’ lakossággal — oda működött, és működni fog mindaddig , mig a’ rend helyre állítva nem lesz , hogy a’ rend , közbátorság , és törvényhatóságok tekintélye meg ne zavartassák , és a’ féktelenségek ellen biztosíttassák. Csak az ő megfeszített erejének köszönhetjük , hogy a’ szabadság diadalnapja a’ vérengezés színpadává nem változott. Msidén tehát a’ budapesti öszszes lakosság petitioját az egyetemi ifjúság kivánataival együtt a’ felséges hazának ezennel benyújtani szerencsém van . (Mind a’ két petitiót gróf Széchenyi István kerületi elnök kezeibe leteszi, egyszersmind küldőim nevében azon magas megtiszteltetést, miszerint a’ tek. rr. minket testületileg elfogadni kegyesek voltak, alázatosan köszönve , magunkat és küldőinket magas kegyelmükbe ajánljuk. (VErsengés ! ) Gróf Széchenyi István kerületi elnök felszólítja a’ rendeket, hogy az iránt, miképen akarnak e’ petitiokra nézve rendelkezni , nyilatkozni méltóztassanak. Erre Kossuth Lajos Pestmegye követe emelt szót, következőleg: A’ körülmények fontosságánál fogva a’ haza szivére Buda-Pestre nézve két körülményt kell megemlítenem. Egyik az , miszerint a testvér fővárosi lakosság hazafius hangulata egyike legyen azon biztosítékoknak , hogy a’ haza alkotmányának átalakulása a’ közjó, közszabadság és közdicsőség érdekében valósággal mind azokra nézve, melyek et tekintetben a’jelen or. gyűlés missiojához tartoznak, végrehajtva, és pedig szerencsésen végrehajtva legyen. — A’ második pedig az, hogy midőn azon hazafius hangulattól vezéreltetve , és lelkesittetve a’ törvényhozó test, és a’ nemzet kivánatainak előmozdításában a’főváros, azon készséggel, melylyel nekünk segédkezet nyújt, nyújtson segédkezet elsőben is azon rendnek fentartására, mely a’ szabadság kivánatára támaszkodik , mely rend nélkül a’munka szerencsés végbevitele bizonytalan , mely rend lehet egyszersmind megszerzője a’ nemzet számára azon dicsőségnek , hogy a’ mit más nemzetek polgárvér özönével szerezhettek csak meg, nálunk a’ békés átalakulás, és a’ kaszák privilégiumainak a’ nemzet és nép szabadságában általolvasztása polgárii vér ontása nélkül történhetik. E magasztos hivatást látom Buda-Pest lakosaiban öszpontositva. Mindazonáltal anynyit megjegyezni el nem mulaszthatok , miszerint tökéletes reményem ,'hitem, és bizodalmam az , hogy azon főhely, a’ mely megyei hatóságának követi székemet köszönhetem, azon város, melynek polgársága akkor, midőn megyém parancsára követnek jöttem , a’ birodalom szavával üdvözlőtt engemet, tökéletesen méltányolni fogja azon meggyőződésemnek a kimondását, miszerint én Buda-Pest város lakosságát e’ hazában kimondhatatlan nyomatékosnak ’s Buda-Pestet az ország szivének tartom, de urának soha tartani nem fogom. E’ nemzetnek szabadsága van, ’s minden tagja szabad akar lenni , és e’ szót „nemzet“ valamint semmi kosza , úgy semmi város magának nem arrogathatja , a’ 15 millió magyar teszi egészben a’ hazát és nemzetet. A’ mozgalmak közepette tehát midőn örömmel értettem részemről, hogy Buda-Pest városoknak érdemes lakossága osztozott azon érzetben , melylyel mi is lelkesítteténk , midőn a’ fejedelem trónja előtt felszólaltunk, t. i. a’ királyi szék iránti hűség érzetében , úgy reménytem , osztozik annak érzetében is, hogy csak a’ nemzet az, a kit illet a’ nemzet sorsának eldöntése , és hogy osztozik abban is, hogy ez a’ nemzet jogainak , hivatásának ’s rendeltetésének érzetében oly erős, miszerint mindenkit, kinek olyas gondolat jutna eszébe, letiporni tudna. Ezt kötelességemnek láttam megjegyezni. — Mi a’ potitiót illeti*, mert a’ rendkívüli körülményeknél fogva rendkívüli fontosságot tulajdonítok annak , hogy Burda-Pest lakossága kölcsönös hazafius szeretettől lelkesittetve a törvényhozás elébe azon bizodalommsal járult, melyhez a’ megnyugvás és remény kötve van, meggyőződve arról, hogy a’ törvényhozás felfogván a’ maga hivatását, meg fogja tenni mind azt, mit a’ nemzet boldogságára és szabadságára nézve szükségesnek érez, az volna alázatos indítványom, hogy a’ t. rr. a’ szokott közönséges pillanatokban alkotott formáktól méltóztassanak anynyiban eltérni, hogy a’ részünkről tisztelettel, szeretettel és birodalommal fogadott küldöttség jelenlétében olvastassék fel a’ petitio , és az egyetemi ifjúság kérelemleve , hogy igy épen a’ felolvasás által a’ küldöttség meggyőződhessk arról , hogy Istennek hála a’törvényhozó test eddigi munkálataiban oly szerencsés volt találkozni a’ nemzet kívánságaival. — A’ dolog tárgyalására nézve azon vélekedésben vagyok, minthogy perczeink fontosak, ’s határozatunk az, hogy az országgyűlés a’ nemzet sorsának intézésére csak azon perczig érzi magát hivatva, a’ melyben előálland a’képviseleti rendszer nyomán öszszehivandó országgyűlés, mely Pestről gyakorolja hatalmát, ennek eszközlésében missionk perczei fontosak, sokat kell kevés órák, pár nap alatt tenni, a’ tárgyalás siettethetik az által , hogy felolvastatás után a’ petitio adassék ki a’ választmánynak , mely ha olyat látna benne , mit tüstént formulázni lehet, azt törvénybeigtatás végett terjeszsze a’ tr. elébe , ’s a’ menynyiben a’ kérelmet formulázni nem lehet, mondaná ki vélekedését. Ez véleményem a’ dolog tárgyalására nézve. A’kérelmek felolvastatása után Kossuth Lajos imigy folytatá : Egy pár szót lesz még szerencsém szólaai. Valóban ha valaha, most óhajtottam volna , hogy Isten adja meg e’ perczben azon hangot (szóló nagyon elrekedt volt, miszerint lelkem örömének megfelelő szóval és hanggal fejezhessem ki a’ t.rendek előtt a’ mostan vett hirre benső, szivbeli örömömet. Azon szó , mely közértelemmel a’ magyar országgyűlés által kimondatott, hogy t. i. a’ trón !»