Aradi Hirlap, 1923. január (7. évfolyam, 1419-1439. szám)
1923-01-31 / 1439. szám
A$ lít-v'i ASM A 3/ A* Areál birla» migic^eni* h(M!il f» fcat * ÄVT«; .....r . :c JLYJ.C) JiJtttii? .>Z6íÍÍ^ k«t követő napok kivételivel mindennap. Hirl«ie f’/' >nt. . ' .... . ^„ , o • . nr ,r»ek*t mülmtler JijMabA* »'.érint felveníi a ki. « ***.«<*■*; Vz. ev, 1439. szám Számonként 2 let 8^w«h«»^i^tai«a»».M.«.kat/«chur X#$}<*£%>.* i *tó« ». <UtolIrodik: AprAMateMto U. a.tif «m* M. Közös érdek* Minél jobban közeledik az alkotmányreform képviselőházi tárgyalásának napja, a pártok között annál elkeseredettebbé fokozódik a küzdelem. Konszolidált politikai viszonyok között az államélet helyes irányításának fő feletételei közé tartozik, hogy a fontos törvénytervezetek törvényerőre emelésében az állam minden politikai pártárnyalata tevékeny részt vegyen. Romániában a helyzet most sokalta súlyosabb, mint a puszta elvi ellentét. Az ellenzék a kormánynak még létjogát sem ismeri el, mert magát a többséget törvénytelennek hirdeti. Nekünk nem célunk itt, hogy akár az egyik, akár a másik pártárnyalat szempontjából bírálatot mondjunk. A romániai magyar kisebbség nem tagja az éles harcban szembenálló pártok egyikének sem. Mégis nekünk magyaroknak is épen annyira létkérdés egy ;— az állam minden polgárának jogait és kötelességeit igazságosan és modern felfogással szabályozó — új alkotmány, mint Románia uralkodó fajának. Csak olyan politikától várhatjuk boldogulásunkat, amely az ország hajóját a belügyi igazgatásban nyugodt, megbízható vizeken kormányozza előre. A belső pártviszály és a késhegyig menő antagonizmus károsan hat vissza azokra is, akiknek az érzületét ezek az indulatok nem hatják át. A romániai magyar kisebbség az új politikai elhelyezkedésben érett politikai felfogással rövid idő alatt megtalálta az egyedüli okos és helyes szempontot, amely jelenlegi és jövendő magatartásában irányítja. Ép oly értékes és ép oly megbízható állampolgárai akarunk lenni és vagyunk is az államnak, mint az uralkodó nemzet, csak azt kívánjuk, hogy ugyanolyan jogokkal és szabadságokkal is bírjunk. Faji, vallási és kultinátuis életünk szabad megnyilvánulásának biztosítékait óhajtjuk csupán és nem is szélsőséges mederben, csupán a nemzetiségi kisebbségeknek biztosított keretek között. A kormányy legalább e pillanatban, még szilárdan áll az elhatározás mellett, hogy az alkotmányreformot az ellenzék nélkül is tető alá hozza. Felfogása szerint teljes jogszerűséggel rendelkezik ,és a parlamenti többségen kívül is a törvényhozásban részes valamennyi tényező hozzájárulását bírja. Bratiano Iones, a kormány elnöke azonban sokkal tartalmasabb, sokkal mélyebb látású politikus, hogysem ne érezné, hogy a puszta formai jog még nem elegendő ahoz, hogy az állam jövőjét hosszú évtizedekre, esetleg egy évszázadra is irányító és befolyásoló törvényt az állam valamennyi polgárának hozzájárulása nélkül óhajtson megvalósítani. Valahogy éreznie kell, hogy a többség akaratán nyugvó jog ezúttal nem kielégítő, különösen akkor, mikor az ellenzék egyetemes állásfoglalással e többség létrejöttének törvényességét is támadja. 1a szám szerint kisebb is a teljesen egyesült ellenzék a kormány mögött álló pártnál, de viszont az ellenzéki oldalon oly erkölcsi súllyal rendelkező férfiak egész sora áll, akikről nem lehet közömbös, minő álláspontot foglalnak el az ország legfontosabb törvényének meghozatalában. Érdemes és nagytudású politikusok tömör sora áll szemben Bratianu tervezetével, olyan férfiaké, akiknek igazi érdeme a mai Nagyrománia kialakulásában elvitathatlan. Egy kormány majdnem mindig rövid életű. A törvények, legalább a jó törvények, túlélik a legszívósabb kormányokat is. A miniszterelnök pedig bizonyára azt akarná, hogy életének nagy műve, az alkotmányreform,mely kisebb-nagyobb, de mindig jelentéktelen, felfogásbeli különbségektől eltekintve, az ország minden politikai pártárnyalatát kibékíti. A mostani reformal Bratianu erre a megbékülésre nem számíthat. Az volna a liberális párt szempontjaiból is a legbölcsebb gesztusába a kormány az alkotmányreformnak mostani tervezetét visszavonná és"az új reformot oly időpontra tűzné ki, mikor megváltozott politikai feltételek mellett a pártok megváltozott hangulata lehetővé teszi, hogy a reform megteremtésében az egész ország közös akarattal részt vegyen. i Bratianu és Lupu párharca a kamarában A parasztpárt tiltakozik az új alkotmány ellen. — Besszarábiai fúzió a liberálisokkal. Bucurestiből érkezett jelentések szerint az ellenzéki pártok vezéreinek kihallgatása után kétségtelenné vált, hogy a kormány az alkotmány tárgyalásának kierőszakolása által magával szembe állította az egész ellenzéki frontot. Eddigelé csak a néppárt magatartása volt kétséges, most azonban Averescu tábornok kihallgatása után kétségtelenné vált, hogy az ellenzéki blokk megalakulásának minden nehézsége el van hárítva és a kormánynak számolnia kell azzal, hogy a leghevesebb támadások indulnak meg ellene. A helyzetet különben is súlyosbbítja a közgazdasági válság, a leu folytonos esése, amely természetszerűleg éles fegyver a támadók kezében és szinte indokolva látszik az ellenzékiek amaz ellenvetése, hogy minden politikai okot kikapcsolva, nem szabad egy ország új alkotmányát tárgyalás alá venni akkor, amikor a külföldi bizalma az illető ország valutája iránt megingott és amikor a belső gazdasági életben válságok kergetik egymást. Az ellenzéki pártok sokat remélnek a királyi audienciák eredményétől : azt hiszik, hogy az uralkodó nem fogja megengedni, hogy az elébe tárt helyzetben a korfitálif TSridCh végezzen az alkotmánnyal, hanem maga lesz az, aki a megértés útjait egyengeti. Bucuresti jelentés szól arról, hogy a kamara mai ülése meglehetősen viharosan indult meg. Orteanu elnök megnyitója után Lupu dr. emelkedett szólásra és hosszabb beszédben tiltakozott az alkotmány-javaslat tárgyalása ellen és egyszersmind bejelentette a ..parasztpárt óvását, figyelmeztette a kormányt a népakarat tiszteletben tartására és a tervezet esetleges megszavazásával járó következményekre. Bratianu miniszterelnök kijelentette, "hogy egyáltalában nem kíván válaszolni olyan egyének felszólalására, akik nincsenek felelősségük tudatában. (Nagy zaj.) A kormány tudja kötelességét és meg fogja találni a módját annak, hogy minden mozgalmat, amely törvényellenes, megtoroljon. A beszéd befejezésekor lépett a terembe Duca külügyminiszter, akinek a többség zajos ovációt rendezett. Mandrescu képviselő a diáktüntetések ügyét hozta napirendre és a kormány intézkedéseit kérte. Madgearu a leu óriási zuhanását tette bírálat tárgyává és felhívta a kormányt, hogy a külföldi kölcsönök tárgyalására vonatkozó aktákat tegye a Ház asztalára. Irinescu képviselő a vasárnapi és ünnepnapi munka tárgyában interpellált, mire Marzescu munkaügyi miniszter kijelentette, hogy a maga részéről is hibáztatja azt, hogy a lapkiadók újabban szünnapokon is dolgoztatják alkalmazottaikat és munkásaikat A miniszteri válasz után Mosoiu közlekedési és Constantinescu földmivelésügyi miniszterek resszortjukba tartozó törvényjavaslatokat terjesztettek be, ezután Inculet bejelentette, hogy a besszarábiai parasztpárt fuzionált a liberálisokkal. Merian tiltakozik Inculet bejelentése ellen, Chiichana pedig rámutat arra, hogy a besszarábiai pasztpártnak az ellenzéki oldalon van a helye. A felszólalás közben nagy zaj támad, a képviselők a terem közepére nyomulnak. Lupu dr., Inculet és Bratianu miniszter Duzzadó honszerető keblek (Hogyan fest Bernstein Judithja. — Háborús darab a legnagyobb idény sláger Párisban. — Színházi levél a franciák fővárosából.) A «Aradi Hírlap» párisi levelezőjétől két darabot ragadok ki az idény premierjei közül: azt a kettőt, amely leginkább érdemli meg a figyelmet s mely a szakirodalmat is — méltán — legtöbbet foglalkoztatta. Bernstein Judithra és De Curelleire inhumanisjére gondolok. A legtöbb párisi ugyanúgy iíél Bernsteinról, mint a németek legtöbbje Sadermanniról. Kasszadarabokat ír s a való művészet szempontjából egyáltalán számításba se jöhet. Azok után, mit Bernsteinn fejlődéséről az utóbbi évek alatt már külföldön is hallottam, semmi okom sem volt kételkedni, a bírálat helyességében s bevallom, alaposan megtöltöttem előítélettel a látcsövem, mielőtt a Judith előadására indultam és a füleim is előítélet-vattával dugaszoltam tele. Mily nagy s kellemes volt ezután csalatkozásom !... ismerik bizonyára a bibliai Judith-históriát. Holdernes csapatai nagyon veszélyeztették már Jeruzsálemet, midőn egy rabbi Juditból az ellenséges táborba küldi, hogy ott szerelemmel hitegesse a vezért, megölje őt s így megmentse népét. Judith szót fogadott, Jeruzsálem pedig felszabadult. A históriában ugyancsak kevés a színpadra való — ám Bernstein kikorrigálta kissé a históriát. Judithot nemcsak a vallásos hév vezeti Bernsteinnál Holdernes táborába, hanem az a vágy, hogy megmutassa csodálójának, a fiatal jer’uzsalami harcosnak való énjét, bátorságát, határozottságát, ügyességét s többi jó tulajdonságát, melyek őt a többi állagnőktől, a törékeny mire-sem-jó, érzelmi ágyas társtól megkülönbözteti. Holofernes táborába érve, tényleg sikerül is neki meghódítani az ifjú hadvezér szivét; sokkal könnyebben és alaposabban sikerül ez, semmint álmodni merte volna, sőt... sőt több eredménye is lesz a Holofernessel való ismeretségnek, mint akarta. Judith valóban vonzódni kezd a férfihoz, kivel csak kacérkodni akart. A vonzalom mind erősebb lesz s — bár önmaga előtt is tagadni igyekszik — lángoló szerelemmé növi ki magát,"míg végre hosszas lelki vívódások után egy hatásos jelenetben, a szerelméért epedő férfi karjaiba veti magát- A nászéj után Judith ébredt fel elsőnek és lelkében vádat emel önmaga ellen. Hűtlennek nevezi magát és erőtlennek, ki nem bírja s nnem akarja véghez vinni a rábízott feladatot. Nem akarja?!..: Akarni akarná, de... — Bornd és heves lelki Visa következik itt, melynek eredménye: Judith lenyesi alvó kedvese fejét s rabszolganőjével Jeruzsálembe menekül. Nagy az öröm, üdvrivalgás... csak az ifjú harcos szóljan, bus, nem tudja elhinni, hogy az ellenfél táborában eltöltött hat éjszaka a szeretett test hiszánlan érintése nélkül tett volna el. Bánatában öngyilkos lesz Judith szeme láttára, ki így másodszor is özveggyé lesz és beleőrül a kegyetlen büntetésbe. Bernstein darabja nem a bibliai történet megelevemtése, színpadi nyelvre fordítása. Bernstein a bibliából csak néhány motívumot vett át, néhány alapkövet, melyre egy egész Uj épületet emelt. Berstein darabjában a személyeken kívül mi ötönös a bibliával H