Aradi Hirlap, 1923. március (7. évfolyam, 1463-1488. szám)
1923-03-23 / 1482. szám
AZ ELŐfIZETÉS ÁRAI: r*«***» 93 o^A%4-^t=> Szerkesztőség és kiadóhivatal Strada Medianu Egész évre. . . 360 lei I Negyedévre ... 00 lei /Köíl; £ itO pStelGfä (volt Forr Ay utca) 1. szám. — Telefonszexa 97. Félévre..............180 lei I Havonta.................30 lei JT Gt' Z'A**** Az Aradi Hirlap megjelenik hétfő és a zünnepeEgyes számára külföldön: Ausztriában 1200 oK., VIMr iB2SÉl8 £ k két követő napok kivételével mindennap. Hirdi‘éCseszlovákiában 1 cK., Jugoszláviában 2 dinár. sek-t felvesz a kiadóhivatal és a hirdetési irodái A munka törvénye jelent most meg első tervezetében. A kormány lépést akar tartani a nyugati államok modern törvényhozási rendszerével, amely egyik legfontosabb feladatának ismeri azt, hogy szabályozza a munka és a tőke viszonyát, lefektesse azokat az elveket, amelyek alapján az egészséges, fejlődésre képes termelési rend kiépíthető. A romániai munkaügyi törvénykönyv nem eredeti munka, hanem mintegy összevonása mindazoknak a szabályoknak, amelyeket a külföldi törvényhozások már eddig megalkottak s ezeket kívánja alkalmazni az ország különleges viszonyaira. Eme tény azonban nem vonna le semmit a törvényelőkészítés munkájának értékéből, mert hiszen tudjuk, hogy a szociális törvényhozásnak ott van igazi hazája, ahol az ipar teljesen kifejlődött, ahol az állami élet minden megnyilvánulása keresi az alkalmazkodást a termelési tényezőshöz. A tervezet kodifikálni akar, ezért minden kérdésre kiterjeszkedik, azonban az új intézkedések alapja nem felel meg mindenben azoknak a követelményeknek, amelyeket a mostani egészen változott gazdasági körülmények megrak. Íme itt van mindjárt bevezetőben a tanonckérdés, amelynek rendezését a munkáskamaráikra bízza a tervezet, de irányelvül kimondja, hogy a tanoncok elméleti képességénél elég a két elemi osztály elvégzése. A ma kultúrájának figyelembe vétele mellett szinte megfoghatatlan ez az engedékenység, amely nemcsak hogy nem emeli a munkásnövendékek, iskolai képzettségének fokát, hanem egyenesen leszállítja. Hiszen csak úgy képzelhető el egy erős, egészséges termelési szervezet, ha a munkások öntudatosak, intelligensek, ismerik hivatásuk fontosságát és szellemileg is be tudnak illeszkedni a társadalmi élet által megkövetelt kerretekbe. ( A tervezet minden az üzemet ért elháríthatatlan erőhatalmi tény által bekövetkezett biankaszünetelés esetében a vállalatok tulajdonosait teljes kártérítésre kötelezi a munkásaikkal szemben, ami annyit jelent, hogy a munkást ily esetben is teljes bérrel kell kifizetni. Aki ismeri a mai munkásság erkölcsi felfogását, annak nem lehet kétsége aziránt, hogy a munkás, aki látja, hogy a munkaadót önhibáján kivül súlyos károk érték, el sem fogadná az ilyen munkabéreket, mert érzi, hogy neki csak az elvégzett munka utáni jutalmazás lehet becsületes keresetre. Bevezeti a törvény a kötelező haszonrészesedés intézményét, amelyet kapcsolatba hoz a bérminimumok kérdésével. A haszonrészesedési rendszer amerikai intézmény, nagy lármával és reklámmal kürtölték tele vele a világot, pedig lényegileg nem egyéb, mint ámítása a munkásnak, mert amit haszonrészesedésben kap, az tulajdonképen már levonásba jön a bérminimumok megállapításánál. A minimumokat is bérszabályozó bizottságok által állapíttatja imejgi s e tekintetben is tág teret enged olyan intézkedéseknek, melyek sérelmesek a munkaadókra, de semmi haszonnal sem járnak a munkásokra nézve. Még folytatni lehetne azon intézkedések felsorolását, amelyeket a tervezet meghonosítani kíván, de amelyek mind arra mutatnak, hogy a törvény készítői nem gyakorlati emberek, nem ismerik az életet, nem élnek a munkás lelkével és gondolkozásával, hanem rideg törvényszakaszokat fogalmaznak meg, amelyek szelleme mindig idegen maradt majd a munkások és munkaadók lelkének, mert ellenkezik a ggyakorlati élettel. A munka törvényét csak egyféle módon lehet megalkotni, a munkásokkal és a munkaadókkal együttesen, értük és velük, összeegyeztetvén mindkét félnek énekeit. Visszavonult az e ellenzék. A nemzeti és parasztpárt nem vesz részt az alkotmányvitában. Folyik az alkotmánytervezet részletes tárgyalása. Bucuresti tudósítónk jelentése szerint a parlament mindkét háza gyors egymásutánban tárgyalja le az alkotmánytervezet szakaszait. A mai ülésen az ellenzéki csak nagyon kevés számmal jelent meg és így a tárgyalás gyors menete biztosítva volt. Kormányköröknek az a véleménye alakult ki, hogy a parlament mindkét házában szombat estig részleteiben is megszavazzák az alkotmánytervezetet. A kamarában élénkebb vita főleg az első szakasz felett fejlődött ki, amely alkalommal Zietersohn zsidó, Hans Ottó Róth és Kohnert Frigyes szász képviselők ismételten kérték a román állampolgár kifejezésének felvételét. Marzescu miniszter feleslegesnek tartja ezt a disztinkciót, mivel félre nem érthetően csak román állampolgárról lehet szó, mivel az alkotmánytervezet külön szakasza intézkedik a honosításról. Majd ismét Frans Ottó Róth szólalt fel és utalt arra, hogy Jugoszláviában is visszás dolog volt az alkotmányban dimaika kifejezésnek felvétele, hogy az országban csak egy nemzetiség létezik. A hatodik szakasznál a nők jövőbeni politikai jogának utat engedtek azáltal, hogy a szövegbe úgy vették fel, hogy a parlament kétharmad többsége bármikor megadhatja a nők szavazati jogát. A közbeszólásokra Marzescu miniszter reflektált minden szakasznál és felszólalása után Orbeanu elnök a vitát bezárta és a többség a szakaszt megszavazta. A fegyelmi bizottság javaslatára ez ülésen Abdulahim Serin képviselőt tizenöt, Ciornei képJunan képviselőket húsz ülésről zárta ki. A kamara tegnap kilenctől éjféli tizenkét óráig ülést tartott, amelyen a sürgős interpellációkat intézték el. Kohnert Frigyes szász képviselő a bornak szabad kivitelét sürgette meg, Marzescu miniszter hárommillió rendkívüli hitelt kér az egészségügyi szekció részére. Miután több sürgős ügy nem volt, az alkotmányjavaslat tárgyalását folytatták és megszavazás alá került a honosításról szóló törvényszakasz. Atanazovics liberális párti képviselő indokolta a szakasz részleteit és felszólalása után a többség azt megszavazta Az ülés éjfélkor ért véget. A szenátus ülésén a 45. szakaszig minden változtatás nélkül megszavazták az alkotmány tervezetet, Schusterus szász szenátor a kisebbségi jogoknak az alkotmányba való felvételét kérte és különösen azt, hogy a népkisebbségeknek jogukban álljon a bíráskodásban és közigazgatásban nyelvük szabad használata. Fixerelöde elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a román államban egyetlen uralkodó nép van: a román nép. Pancrati szenátor kijelentése szerint Schusterus kívánsága a román állam szuverenitásának feladása nélkül nem teljesíthető. Végül a bíráskodásról és a törvényhozók összeférhetetlenségi eseteiről szóló szakaszokat szavazták meg. A kamara holnapi ülésén kerül tárgyalás alá a sajtószakasz, amely valószínűleg nagy vitára fog alkalmat szolgáltatni. A román újságírók szindikátusa tegnap a kamara elnökségének memorandumot nyújtott át, amelyben az újságíró kongresszus határozata értelmében követeli az alkotmányreform sajtószakaszának pótlását. Az ellenzék képviselői tegnap reggel értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a kitiltott képviselők nem kísérlik meg a parlamentbe való behatolást kitiltásuk tartamára, sőt egy kommünikében bejelentik, hogy a ki nem tiltott képviselők is csak az interpellációkra szánt napokon jelennek meg, de ezentúl egyáltalában nem vesznek részt magának az alkotmányreformnak a tárgyalásában. A kommüniké többek között ezeket mondja: A nemzeti párt és a parasztpárt következetes lévén a múltban hozott határozatához és felelős lévén a nemzet akaratának, minden törvényes eszközzel odahatott, hogy a liberális kormány alkotmánytervezetét meghiúsítsa. Az ellenzéki pártok képviselőinek minden törekvése és a közvélemény minden tiltakozása ellenére a kormány március 19-én éjjel megszavaztatta az alkotmánytervezetet. Az egyesült ellenzéki pártok képviselői és szenátorai elhárítják magukról ezért a felelősséget, valamint ennek az aktusnak minden következményét, amidőn újra tiltakoznak azon törekvés ellen, hogy ez a parlament alkotmányt hozzon. Ezért az ellenzék a jövőben csak az interpellációkra szánt napokon fog a parla Szöktetés a szirályból, (Mozart-bemutató az aradi színházban.) Száznegyven évvel a prágai eredeti bemutató után Aradra is eljutott Mozart első jelentős operája, amelyet a halhatatlan’ zendköltő huszonhárom éves korában írt. Az opera eredeti címe Belmonte és Constanza volt. A prágai bemutatón óriási sikiert aratott és ez a siker Wienben megismétlődött. II. József császár, aki 1783-ban a Habsburg trónon ült, ugyanolyan bírálatot mondott a bemutató alkalmával, mint 1905-ben Andrássy Gyula gróf a függetlenségi pártnak váratlan óriási diadala alkalmából: «La, demoiselle est trop belle». Mozart leheletszerű, s az olasz iskola tradícióival elsőizben szakító dallamvezetése s hangszerelésének páratlan finomsága tényleg meglepetésszerűen érte a széles néprétegeket s bizonyos fokju meg nem értéssel találkozott. Az akkori operaírók kizárólag az opera,énekesek tudásának csillogtatására írták meg a dalműveiket. Mozartnál elsősorban érvényesül a zenekar, a maga teljes jogosultságában és nagyszerűségében. Forradalmi alkotás volt a huszonhárom éves zenetitán műve. Jelentette a szakítást az olaszokkal s a közeledést a Glucki által képviselt francia irányhoz. Mozart. minden időknek ez a legnagyobb zenei fenoménje, mindössze csak harmincöt évet élt, mégis hatszáznál több nagyszerű, alkotása maradt az utókorra, köztük huszonhárom Opera. Már hat éves korában szimfóniát irt és atyja, a hat éves csodagyermeket, kéthárom évvel idősebb nővérével együtt, aki wóaton virfenéz «éhen jáhwott a zongorán, európai körútra vitte. Tíz éves koráig bejárta Ausztriát, Németországot, Franciaországot, Angliát és a legragyogóbb kitüntetésekkel tért haza. Olaszországba jutott el legutoljára. Tizenhárom éves korában már zenekarvezető, de minden ragyogó erkölcsi sikere mellett is állandóan anyagi gondokkal küzd. Csodálatos naivitása és jósága ugyancsak nem illett önző korába. Mindenki csak kihasználta. A «Szöktetés a szirályból» című operáját életének legboldogabb korszakában irta. Menyasszonyának, Constanzának ebben a műben halhatatlan emléket emel. Az ujongó, eszményi szerelem csodás megnyilatkozásokra ragadtatja ebben a műben és Ugyanakkor humoros és szatirikus vénája (Osmin szerepe) is elhomályosíthatlan fényben ragyog. Csak egyetlen egy operájával múlta felül a nálunk tegnap este bemutatott operát, életének chef d’oeuvre-jével, Don Juannal. Legnépszerűbb színpadi alkotásai közé tartozik még «Figíaró házassága» és «Varázsfuvola». Ez utóbbival, noha zenei finomságokban korántsem vetekedhetik két nagy operájával, aratta a legnagyobb népszerűséget. Mozart életének tragikuma, hogy ez a páratlanul ideális lelkületű és eszményien tiszta életű író az egyetlen «Szöktetés a szerályból» opera kivételével csaknem kizárólag vaskosan erotikus opera librettókat kapott. Az ő lelkületén keresztül átszellemül, megfinomul és szépségben olvad fel Don Juannak és Figaró házassága történetének helyenkint ugyancsak durva erotikuma. Amihez hozzányúl, megnemesedik, felmagasztosul és a páratlan zseni ihletén keresztül az emberiség kéz-