Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-15 / 33. szám
# 135 ország boldogságát legfőképen a’ törvények és jogok teljes épségben alapulni több izben váltottuk , igen távol van, hogy a’ vármegyéket a’ törvényekkel ’s helybenhagyott szokásokkal megegyező hatóságok’ gyakorlatában korlátozni akarjuk , úgy viszont nem kételkedhetünk , hogy kegyességed és hivségtek azon gondoskodást és óvatosságot, mellyel elődeik’ kora, a’ nemzet’ nemes characteréhez képest, az országgyűlés’ becsületének, ’s díszének, mindazok ellen, kik illynemű perek alatt volnának, fentartásában önkinn követett, elmulasztani nem akarják. — ’S ugyanazért, felhívott kegyelmes leiratunkból valóban nem lévén semmi ok méltó aggodalomra, kedvességedet, ’s hivségteket ezennel szorosan intjük, hogy kötelességükhöz képest, az országgyűlési tanácskozásokat, a’ fenálló törvények’ vezérleténél fogva, siettessék, ’s illő gazdálkodás’ eszközlésére minden kellő serénységgel és szorgalommal törekedvén, tisztüknek ’s azon várakozásnak, miszerint az országgyűlés kelletinél tovább ne húzódjék, megfelelni iparkodjanak. Kikhez egyébiránt cs. ki kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Költ Bécs birodalmi fővárosunkban Ausztriában, július hónap’ 2Sdik napján, ls39dik évben, — Ferdinand s. k. Gróf lYajláth Antal s. k. Bartal György s. k. Magyar tudós társaság. Az academia idei, vagyis Xd. nagygyűlését, valamint igazgatósági üléseit is, novemberben fogja tartani; ’s a’ megjelenés’, valamint a’ megkezdés’ napjairól is, a’ maga idejében, külön jelentés fog szólani. A’ szünnapok augustus’ 20 dikától october húszadikáig tartanak, Az Elnök’ rendeléséből. Pesten julius 20. 1839. (II. K. T.) D. Schedel Ferenc, titoknak. Budapesti naplóból. Örömmel sietünk jelenteni, mikép Fáy András buzgó ’s az egész nemzet hálájára méltó törekvése következtében a’ pestmegyei takarékpénztárra nézve olly kedvező folyamatnak már az előkészületek, hogy e’ rendkívüli hasznú intézet valósulását minél előbb reménylhetni. Az intézet tervét jelen számú mulattatónk bőven közli, ’s itt most csak az egésznek minél előbbi létesítését eszközlendő aláírási ívek leendnek említve. Pestmegye ugyanis két aláírási ívvel látott el minden járásbeli megyetisztet ’s más jóért buzgó honfiakat. Ez ivek egyike illy czimet visel: „A* pestmegyei takarékpénztár gyámolóinak meghitelesitett aláírási íve“; mellynél fogva az aláírók ezen, az emberiség boldogilására czélzó, intézetet egyszer’s mindenkorra saját nagylelkűségüktől függő mennyiséggel mozdítják elő, kötelezvén magukat ’s örökösiket minden vagyonukkal a’ neveik után saját kezükkel írott ajánlásoknak vagy azonnali, vagy legfölebb f. e. novemberben az 1832 20 t. cz. erejével is mulhatlanul történendő lefizetésire. A’ másik ív czime: ,,A’ pestmegyei takarékpénztár alapítóinak meghitelesített aláírási íve.“ Ez ív erejénél fogva a* kidolgozott ’s pestmegyei közgyűlés által elfogadott tervedik szakasza értelmében ’s föltétel mellett, az aláírók arra kötelezik magukat ’s örököseiket, hogy azon ivre saját kezűkkel nevök után jegyzett részvényeiket (egy egy részvényt a’ megyei végzés következtében száz pgő forinttal számítva), mint a’ fölállítandó takarékpénztár bátorságául szolgálandókat, ’s általuk számára minden vagyonukkal biztositandókat, kezeik közt megtartván, azoknak száztól hatos kamatit, tiz évig, évenkint mindenkor előre az 1832., 20. t. cz. ereje szerint is pontosan fizetni fogják ; a’ kötelezett fiz év elmúltával, mind részvényeik jótállása, mind azok kamatinak évenkinti fizetése megszűnvén. Az első évi kamatfizetés i. e. novemberben kezdetik meg, midőn az alapitók, kik az intézet kezelésiben, tisztválasztásiban, ’s kormányzatában mindnyájan székkel és szavazattal bírnak, tartandó köz ülésükből az intézet tisztviselőit, ’s ezek közt pénztárnokát megválasztandják, ’s a’ megnyitás előleges intézkedéseiről tanácskozni fognak. E’ közhasznú és soha eléggé nem magasztalható intézet mindjárt első megpendittetésekor olly buzgó részvétre talált, hogy azonnal előre is mintegy már létesültnek lehete azt tekinteni, mi bizonnyára legédesb jutalmul szolgálatid a’ nemeslelkü indítványtevőnek, ki már annyi díszes érdemvirágot szerze magának a’ hazai jóllét körül. A’ most számunkban említett elveszett ó-budai zsidó drágakőárusnak még mindeddig nem akadhatott a’ rendőrség nyomába. Tétény közelében találtak ugyan egy holttestet, de az egészen ismeretlen. Az elveszett zsidó neve, mint említők, Hirsch Gázár, ó-budáról, ki 38 éves, közép nyúlánk termetű, hosszú sápadt arczu, sasorru, álla pedig hegyes volt ’s tetemes hosszúságú, barkója fülei mellett lenyúló ’s haja világosbarna. Öltözete , bársonygalléra világos zöld kabát, fekete selyem nyakkendő, fekete kalap. Ki letartóztatása helyét felfüdözi, vagy holttestét előkeríti, 200 pgő for. jutalmat kap az ó-budai zsidó községtül, az pedig ezer pgőt az eltűntnek nejezül, ki a’ gyilkos nyomába igazitandja a’ rendőrséget. Készpénzben 9,300 pgő forint volt az eltűntnél, a’ drágaságok böcse pedig mintegy 8534 pgő forintra rúg. (J kr.) Spanyolország. Barcellonai, jul. 14-ei levél szerint Espanya gróf sergéből 300 ember a’ Barcellona ’s Valdes )(