Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-11-14 / 46. szám
135 Lenyomatásának akadályoztatása im’nf. Nem fogadtatollal. 3) Olvastatott a’ szóra's sza harisagot ta’rgyazó második üzenet. — Ezeken kívül oet. 24-én délutáni 1 órakor elegyesülés tartatott, melyben a cs. kir. Főherczegsége országnnk’ Nádora az országos felírásoknak egyedül magyar nyelven szerkesztése iránti válasz’ következtében jelenté, miképp cs. ’s ap. kir. Felsége hajlandónak méltóztatott nyilatkozni az ország’ Kender’ illető kérelme’ megadására; de mivel e’ kérelem’ czélja az ország’ fennálló törvényeiben kifejezett rendelkezések’ megváltoztatása, önkint következik, hogy ezt szokott felírás’ útján ’s a’rendszerinti módon arra adandó k. kir. leirat’ által szükség eszközölni. —A’ herczeg-primás O cs. kir. Főherczegségének kegyes eljárását hálásan köszönné meg az ország’ llendei’ nevében. (H—K) Iudapesti napló ezt írja: Pückler-Muskau herczeg, rögtön bekövetkezett viszonyok miatt korábbi szándékát megmásító ’s rövid idő múlva elhagyandja fővárosunkat; egy másik igen érdekes és kitűnő idegen mindazáltal huzamosbb időig szándékozik Budapesten mulatni, ’s ez miss Fardoe, egy lelkes angol hölgy, ki anyjával együtt már hoszszabb ,idő óta lakik a’ „7 választó“ czintű fogadóba. Miss Pardoe neve az angol világ literaturájában igen kitűnő helyet tart elfoglalva. Konstantinápolyban másfél évig lakott e’ jeles írónő ’s annyira kiismerő a’ törökök lelkülete ‘s egész valója minden redőjit, hogy európai hirü munkája: „The city of the Sultan“ csakhamar hat színbe nyoma azon utazási munkák tömegét, melyek fölüleges íróji elegendőnek vélik egy főváros vagy birodalom népének leírására azt, ha egy táncz vigalom vagy játékszint előadáson jelen lehettek, ’s megbocsáthatatlan merészséggel bal következtetést vonnak gyakran az egész nemzet műveltségi állapotjára, ha talán történetesen, épen azon este botlást követel valamelyik színész, vagy a’ frisítők nem elégíték ki fingásságát’s talán még gyomrát is megvonták, Dél- Francziaországot „The river and the desert, or recollections of the Rhone and the Chartreuse“ czim alatt ismerteté meg az európai olvasó világgal miss Perdoe, ’s mihelyt elegendő tapasztalásokat ’s ismereteket gyűjtend magának hannunkról ’s fővárosi életünkről, azonnal terjedelmes leírásban közlendi azokat honost, val, kik nehány év óta Olaszország helyett hazánk külön részeit kezdik látogatni, ’s kárpiti bérczeink közt mindinkább feledik a’ schweizi jéghegyek szépségit. Színházunkban már többször jelen volt miss Pardoe, ’s Budapest minden szebb vidékit meglátogatá Fő városunk szépei örvendhetnek, hogy gyöngéd nemberi toll írandja le érzeményikét, miket férfi toll soha nem adhat viszsza oly eredeti sajátságban, mikép azok az ingerlékeny ’s hő női szívből származnak. A’ galnntörvényi kérdés köztudomás szerint nemcsak az utóbbi parliamentülésben való legélénkebb vitatkozás” tárgy, hanem még most is folyvást bő írástárgyul szolgál az egyetemi angol sajtónak, minek következetében természetesen azon országokul is mindenkor történik említés, melyek leginkább képesek Angliába ezen szükséget fődezni, ’s hogy ezek közt Magyarország foglal első helyet, azt említni fölösleges, így legközelebb a’ „Brittish and foreign Review“ egyik füzetében ezeket mondja egy igen jeles értekező: „Magyarország alkalmas a’ legsorosb kereskedési kapcsolatra Angliával, mint bármely más országa az európai szárazföldnek.“ értekező legnagyobb barátja a’ kereskedési szabad közlekedésnek, ’s azért határoztan a’ gabnatörvény ellen nyilatkozik, azután pedig azon helyeket számlálja elő, honnan galnával láthatná el magát Anglia. Először Olaszországot nevezni, de nem igen nagy alapossággal, mert Olaszország gabnatermesztése sokkal csekélyebb, hogysem melló lenne azzal ilynemű kereskedésbe bocsátkozni. Fgy quarter (4 bécsi mérő) francziaországi Laza szállítással együtt Angliában 26 frt. 7% krba kerül pgőben ; az odeszsai tiszta búza ára Angliában (mindig quartert v. 4 bécsi mérőt értvén) 26 f., a’ keleti kikötőkbül szállítotté: 25 f. 42% kr. pgő ; a’ hamburgié: 27 frt. 11 % kr. pgő; divizigié : 26 f. 15 kr. ; az amerikaié pedig 25 ff. pgőben. Ezen előzvények után a’ magyarországi búzára tér az értekező, megmutatni iparkodván, hogy ez Angliára nézve legjutalmabb. Szerinte a’ magyarországi gabnát, mely kivitelre van szánva, Sziszeken szokták összegyüjteni, hová azt többnyire Száva folyamán szállítják. Sziszeken egy bécsi mérő búza ára legfölebb 2 ff. 45 kr., Triesztben : 3 ft, 50% kr. ’s így egy quarter ára Triesztben 17 ft. 48% kr., eb ez járul még a’ sziszeki, károlyvárosi és fiumei ügyviselőknek 5, vagyis ezzel együtt minden mellékköltség fedezéseire öszszesen 24% pent, minél fogvást a’ magyarországi gabna minden quarterjét öszszesen 26 ft. 7,2 kr, pgővel fizeti az angol gabnakereskedő. Meg kell azonban jegyzeni, hogy e’ számolásnál a’ legmagasb gabnaárt tartá szemei előtt az értekező, ’s e’ szerint teljes joggal mondhatni, hogy a’ magyar búza quarterje alkalmasint nem kerülne többe 24 p. forintnál; egyébiránt értekező a’ fönnebbi magasb ’s ezen kisebb ár közt középarányt választván, azt hiszi, hogy a’ magyarországi búza quarterje soha nem kerülne többe 50 shillingnél,