Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
1934-02-15 / 35. szám
ill. évf. 35. sz. — Csütörtök, 1934. február 15. Erdélyi Lapok TÁRSADALMI ÉLET ..................»VT. | A Braşovi Római Katolikus Nögylet Szent Antal-estéket rendez majdnem minden vasárnap. A jövedelmet a szegények felsegélyezésére fordítják. Különösen értékes műsora volt az estéknek a múlt hónapban, amikor egyik vasárnap erdélyi magyar írókat és zeneszerzőket ismertettek megfelelő szemelvények bemutatásával, aminek ■■ mintegy folytatása volt a következő vasárnap a székely est, a Székelyföld és nép ismertetése népdalaiban és egy kedves bohózat keretében. Ez az estély egyúttal Kodály Zoltán emlékét is szolgálta, aki annyi odaadással gyűjtötte a székely népdalokat. Mindannyiszor közreműködött az estélyek sikerében a Braşovi Leányklub kevésszámú, de lelkes gárdája szavalóival, énekkarával és igen tehetséges műkedvelőivel, akik február elején még egy farsangi műsorral is mulattatták az estélyek áldozatkész hálás közönségét. Különösen nagyon tetszett a közönségnek a székely est, ahol a klubisták mindannyian székely szőttes ruhában voltak úgy a teremben, mint a színpadon, ugyannyira, hogy sokak kívánságára a nagyböjt elején ezt az estélyt valószínűleg meg is kell ismételjék. A Braşovi Római Katolikus Legényegylet dékán választással kezdte az új évet. Az egylet odaadó és tehetséges dékánja, Paulusz Ferenc, aki majdnem hat éven át vezette az egyletet, más elfoglaltsága miattvissza kellett vonuljon az egylet éléről. Helyette egyhangú lelkesedéssel Keresztes Antalt választották az egyletnek szintén egyik régi és értékes tagját. Az egyletben különben lelkes munka folyik. Minden második héten önképzőköri előadások vannak igen értékes előadásokkal, szavalatokkal. Az egylet rendezett, egy biliárd versenyt és egy igen jól sikerült szavalóversenyt szép díjakkal. Most folyik a ping-pong verseny. Az egylet tornászai szép műsorral készülnek egy tornaünnepélyre, ahol a Pelle István szereplésével lelkesített csapat mutatja be félévi munkájának eredményét. Folyik az előkészület arra is, hogy március 18-án egy tartalmas műsorral díszítse az egylet évi közgyűlését. A carta-duci ifjúság fölényes sikerrel hozta szélire az Obsitos című 3 felvonásos operettet. Ezzel is megmutatták, hogy a műkedvelők kulturnivója szép társadalmi munka eredménye. Ferencz Lajos rendező,valamint a szereplők: Szász Erzsike, Horváth Böske, György Sándor, Biró András, Király Lajos, Ferencz Lajos, Bara Veronka, Horváth József, Karda Rózsika, Tatár Andor, Bálint Antal, Szopos Gergely, Bálint Jánosné, Pál Anna, Guzmán Dénes, Biró János, Ágoston Rozália, Szopos Gizella, Albert Juliska kitűnőek voltak. Szász József tanítót, mint karmestert, külön elismerés illett. Az Odorheiyi Felnőtt Leányok Mária Kongregációja négy alkalommal zsúfolt nézőtér előtt hozta színre Bónyi Adorján Egy kis senki című vígjátékát, a gimnázium megújított színpadán, az intézet szegény tanulóinak felsegélyezésére. A vígjátékban a közönség teljes elismerése mellett szerepeltek: Szabó Gábor, Imreh Ibolyka, Miklós Jóska, Pillich Janka, Lőrincz Berta, Hager Ica, Vetési Erzsike, Dulicsek Sándor, Kökösi János, Szentes József, László Béla, Szőcs Manci, Dézsy Endre, Lőrinczy Géza és Orosz Lajos. A rendezést dr Révay György végezte, nagy hozzáértéssel, a díszletezés körül pedig sokat fáradozott Bajkó László. ■ A Mercurea-Ciuci Oltáregylet, a Dal- és Zafróegylettel karöltve előadásra tűzte a János vitézt. Legkiválóbb műkedvelők dr Nagy Benina elnöknő, fáradságot nem ismerő irányítása mellett remek előadást produkáltak. A Dal- és Zeneegylet pedig Sarkadi Elek zenetanár, karmester vezetésével készült el. János vitézt ifj. Dóczy János, Iluska szerepében Nagy Margit, Bagót Veégh Sándor tanár A gonosz mostohát Biró Totyó alakították, Szabó László strázsamester, Nellwig Vilmos a francia király, Hellwig Ella a francia királykisasszony szerepében játszott. Udvar - hölgyek voltak: Búzás Izabella, Cerbu Flórika, György Baba, Harcsa Annuska, Kovács Hanna, Kösztler Ildikó, Veress Magda, Zakariás Magda. Tündérek: Harcsa Manci, Cirják Ilus, Moldován J. Moldován Olga, Máthé Erzsiké, Nyegre Irén, Petres Baba, Simó Mancika, Szabó Piri és Tetu. Manyiké, szerepeltek még: Szervárt László, Hartha János, Bakcsi Gyárfás, Orbán Jenő, Fried László, Tamás Lajos, Dávid Gábor, Simó Ferenc, Veress László, Drócsa Imre, Gál András, Nagy Ferenc, Nagy Pál, Drócsa Emma, Drócsa Panni, Gergely Erzsi, Hellwig Guszti, Hellwig Hilda, Hellwig Janka, János Irén, Csiszér Sándor, Ilyés Rezső, Kopacz Tamás, Kövér Sándor és Szakáts István. A zenekar tagjai voltak: Sarkadi Elek karmester vezénylete alatt: Hockl Mátyás, Ráduly József, Pechar János, Jónás György, Pototzky Olga, Mayer Erzsike, dr Kolossy László, Sprencz Gizi, Lőrincz Géza, Takács Lajos, ifj. Potozky Pál, Kertész István, Sabó István, ifj. Nuridsány Márton, dr Boga Lajos, Boga László és dr Nagy András. A díszletezést Drócsa Imre festette fővárosi díszletek után. A világítást Hodossy Kálmán igazgató végezte, a maszkírozást pedig a Bartha Géza Corso szalonja. Az előadás elsőrendű volt és minden szereplő méltán szolgált rá a tomboló sikerre. KÖZGAZDASÁG A cseh korona devalvációja nem ért váratlanul senkit sem s Málypetr miniszterelnök rádióbejelentése csupán annyiban keltett meglepetést, amennyiben igen sokan azt hitték, hogy a kormány taktikai okokból egyelőre leplezni fogja a valódi helyzetet. Amint azonban a csehszlovák valuta Zürichben 14,50-re esett, vagyis 100 cseh koronáért a zürichi tőzsdén csupán tizennégy és fél frankot fizettek, s a kormányszámára nem maradt más választás, mint hivatalosan is tudtuladni, hogy a pénzérték csökkentésének elkerülhetetlen szüksége bekövetkezett. Kormányzati körökben azzal indokolják a devalvációt,hogy azáltal a csehszlovák árucikkek ismét versenyképesekké válnak az exportpiacokon, mert kiegyenlítődik az intervalutáris különbözet azokkal az államokkal, amelyeknek valutája az utóbbi időben lényegesen csökkent. Bármily radikális eszköz is azonban a devalváció, meg kell állapítanunk, hogy a csehszlovák kormány ténye az adott viszonyok között helyes, sőt példamutató. Mesterséges eszközökkel magas szinten stabilizálni valamely állam valutáját, lehet, izgalmas fináncpolitikai bravúr, de a gazdasági élet természetes törvényei legfeljebb csak ideig-óráig tűrik az önkénykedéseket. A piac a földrengésjelző készülék érzékenységével reagál mindenre és ítélete megfellebbezhetetlen. A cseh korona sorsa már régen eldőlt a külföldi tőzsdék értékbecslésében. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e a kormánynak megtalálnia a devalváció helyes arányát? Hír szerint az értékcsökkentés 16,6 százalék lesz. Ez körülbelül helyre is állítja az intervalutáris egyensúlyt s nem túlzott optimizmus annak feltételezése, hogy a devalváció után érezhetően fellendül az ország kivitele. Persze, csakis akkor, ha a kormány szakít eddigi elzárkózó politikájával s nem őrzi áttörhetetlen vámsorompóval az ország határait. Az csak természetes, hogy a tőke a devalváció hírére idegesen menekül a pénztől s ráveti magát a tőzsdei papírok vásárlására, amelyeknek árfolyama ilymódon ugrásszerűleg emelkedik. Azon sem csodálkozik senki, hogy a pénzértékcsökkentés tervének erős ellenzéke is van. Az meg aztán éppen magátólértődő, hogy az ellenzék hű szövetséges tárakat talál némely ellentétes érdekű náthánkban. (—ph—) Méhlakás Irta: Blénessy Károly, A méhcsalád évezredek óta szikla repedésekben, öreg fák odvaiban, zeg-zugos gyökerek között, kisebb földbarlangokban, sőt alkalmas éghajlatok alatt vontja meg magát az időjárás viszontagságai ellen. Szabadon tenyészett, fejlődött, erősödött mindaddig, amig a kapzsi ember rajtuk nem ütött s,értékes vagyonként meg nem semmisítette őket. A kultúra fejlődésével az állandó lakással bíró ember háziállattá, fogadta a méhet s hasonló lakásban helyezte el szaporulatait, mint a minőben találta őket. Később esztétikai érzékét is belevitte a méhlakásba, csinosabb alakot adott az odvas fából kivágott tönknek s mindent elkövetni iparkodott, hogy kedvencei számára minél elfogadhatóbb otthont biztosítson. A méhélet misztikus világába behatolni, életmódjukba beavatkozni, munkájukat irányítani azonban képtelen volt egész a XIX-ik század közepéig. Az 1830. évben Kövesdy Szarka Sándor Középszolnok vármegye táblabirájának sikerült legelőször bepillantani a méhek életébe, szétszedhetővé tevén az addig ingatlan méhlakást. A legelső keretes kaptárt bár ő alkotta meg, a nagy dicsőség mégis dr Dzierzon János házsmárki plébános nevéhez fűződik, aki 1845-ben mint ragyogó csillag tűnt fel a méhe szét egén, megalkotván a mai napig róla elnevezett kaptártípust. Dzierzon kaptára azonban csak részben volt szétszedhető, mivel a léceken függő lépeket a méhek a lakás oldalához hozzá építették, ahonnan éles késsel kellett azokat eltávolitani. Dr Berlepsch Ágoston a léceket keretekkel helyettesítette s ezen módosításában az 1850-es években rohamosan kezdett elterjedni a modern méhlakás. A Dzierson—Berlepsch kaptár alapján alkotta meg Grand Miklós buziási tanító a mai napig is széltében-hosszában használt országos méretű néven ismert méhlakást, amelyet Abend András erdélyi méhészeti vándortanító tökéletesített olyan módon, hogy a keretsort még eggyel megtoldotta, amely átalakítással ma is egyik legmegfelelőbb állókaptár. A kutató emberi elme azonban nem pihen s állandóan iparkodik tökéletesíteni a meglevőt, jobbat akar alkotni annál. így születtek meg és születnek ma is évről-évre, napról-napra a különböző alakú, nagyságú, szerkezetű, álló, fekvő, s lapozó kaptárok, amelyeknek nagyobb része el is tűnik, mielőtt ismertté lett volna. Ma holnap odajutunk, hogy ahány méhész van, annyiféle méhlakás is található,e bár a legtöbb konstruktőr ki sem próbálta alkotását, görcsösen ragaszkodik munkájához, amelynél tökéletesebbet elismerni nem is akar, pedig az idő kereke forog s amint Stephenson gőzmozdonya ma gyermekjátéknak sem válna be, mégis az ő érdeme annak feltalálása. Óriási vívmány volt annak idején, Kövesdi, Szarka, Dzierzon, Berlepsch, Grand alkotása, de ma már ott tartunk, hogy mindezek a múlt remekeivé válnak s a jövő kaptárja a rakodó rendszer, amelyet Langstrom Lorenzo Lorain amerikai lelkész és tanító indiott az egész világot meghódító útjára. (Folytatjuk). Legszebb nagyböjt! prédikációk ! Czumbel: A kereszt utján 60.— lei Pakocs: Örömöt akartok . 45.— lei Tóth: A szenvedő és győzedelmes Krisztus . . 275.— lei és 10 lei porta. Kapható: az ERDÉLYI LAPOK KÖNYVOSZTÁLYÁNÁL. Közgazdasági hírek (Bucureşti.) Az ősszel tartott gazdasági tárgyalások eredményeként elvi megegyezés jött létre, amely szerint Románia 3000 vagon tengerit fog Csehszlovákiába exportálni. (Helsinki.) A Szovjet Unió kereskedelmi képviselete az utóbbi időben 41,6 millió finnmárka értékű árut rendelt Finnországból. (Washington.) A kongresszus legközelebb a tőzsdék ellenőrzéséről szóló törvényt fogja tárgyalni. Megtiltják a fedezetlen eladásokat, büntetik a hamis hírek terjesztését és az elővételekkel történő üzérkedést. A büntetések igen szigorúak lesznek. (Bucureşti.) V. Slavescu pénzügyminiszter a Kereskedelmi Kamarák Uniójában nagy beszédet tartott, amelyben az ország pénzügyi helyzetét és a kormány gazdaságpolitikájánakirányelveit ismertette. (Prága.) A hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely február 24-éig megtiltja többféle olyan nyersanyag bevitelét Csehszlovákiába, amelyek eddig vámmentesen léphették át a határt.