Erdélyi Lapok, 1934. október-december (3. évfolyam, 205-278. szám)
1934-12-19 / 270. szám
III. évf., 270. sz.-----Szerda, 1984. december 19.vm. ..iarxjeZSZErdély Lapok Egy vagon játékára érkezett A legolcsóbb beszerzési forrás Havranek - Oradea, Bulevardul Regele Ferdinand 12. (Tudósításunk folytatása az első oldalról) Én azt hiszem, hogy egy ilyen bizottságnak nincs semmi értelme s az nem vezetne semmi eredményre. Parlamenti ankétet nem lehet kiküldeni olyan jelenlegi helyzet megvizsgálására, melynek gyökerei a múltba, nyúlnak vissza. Újból kellene vizsgálat tárgyává tenni rengeteg kérdést. Nem. A helyes utat Bratianu Vintila mutatta meg 1927-ben, aki nagy érdeklődéssel foglalkozott a kisebbségi kérdéssel. Bratianu Vintila látta, hogy minden kormánynak olyan kisebbségi politikát kell folytatnia, amely alkalmazza a törvény előírásait s minthogy ezt az alkalmazást egyesek rosszakarata, vagy tudatlansága megkadályozza. Bratianu V. eszméje az volt, hogy a minisztertanács jól felkészült emberekből bizottságot állítson össze, amely vizsgálja meg a kérdést, egyházi, művelődési és egészségügyi szempontból, egyaránt a határozatai kormányhatározatok értékével bírjanak. Természetesen ezek a döntések a kisebbségektől bekért emlékiratokban megfogalmazott kívánságok alapján történtek volna, amely emlékiratok benyújtását kértük is annak idején a, magyar és német kisebbségektől. Mi megkezdtük ezt, a munkát és már be is akartuk nyújtani annak eredményét az 1929-iki országgyűlésnek, de akkor vissza kellett vonulnunk a kormányzástól és az ügy annyiban maradt. Ez volna tehát az egyetlen út: pontosan megállapítani, milyen úton lehet eljutni azon törvények intézkedéseinek alkalmazására, amelyek alkalmazását a kisebbségek követelik. Természetes, hogy ezeket a megállapításokat a többi pártoknak is tudomására kellene hozni, hogy ha azok hatalomra kerülnek, állampolitikát és nem kormány- vagy pártpolitikát folytassanak ebben a tekintetben. Ezt kell megcsinálni. Hajlandók vagyunk rajta lenni, hogy megvalósíttassanak a kívánalmak, — mondotta a miniszter. — A Magyar Párt által kért parlamenti ankét azonban csak a felületeken tartaná a kérdést és még jobban összezavarná. De ha a Magyar Párt ezt a javaslatot őszintén és lojálisan tette — és én nem akarom megsérteni őket az ellenkező feltételezésével, — én kijelentem a kormány nevében, hogy tudomásul vesszük a nyilatkozatban kifejezett óhajokat, azokat őszintéknek és becsületeseknek tekintjük, ellenkező bizonyítékokig és hajlandók vagyunk rajta lenni, hogy megvalósíttassanak a kívánalmak, mert nem óhajtanak mást, mint amit megvalósítani kívántak mindazok a kormányok, amelyek az ország kormányzásához jutottak és amelyek komolyan foglalkoztak a kisebbségi kérdéssel. — Nekünk törekednünk kell, hogy a mi állampolgáraink sérelmei minél kisebb számban legyenek és hogy ne adjunk okot elégedetlenségre. Kívánjuk, hogy Romániában a velünk együtt élő népkisebbségek otthont találjanak, olyan törvényesség és gyámolítás uralma alatt, amelynek megkövetelésére joguk van s amit mi sohasem vontunk kétségbe. Jamandi miniszter Románia kisebbségéről Bucureşti Saját tud. Iamandi a képviselőházban rövidebben érintette a kérdést és nem terjeszkedett ki a Magyar Párt javaslatára, nyilván a kérdést jobban ismerő Lepedatunak engedve át a feladatot, hogy ezt a kormány nevében megtegye. — Uraim, — mondotta — kapcsolódva a telepítés problémájának fejtegetéséhez, nem szabad elfelejtenünk, hogy Romániában kisebbség él. Ezek az ország egyik-másik vidékén tökéletes történelmi folytonosságban jelentkeznek és minden tekintetben ugyanazon a síkon állanak az állampolgári jogok szempontjából, mint mi. Ezek a kisebbségek a mi államunkban fontos szerepet töltenek be gazdasági és társadalmi tekintetben s ha az államhűség szempontjából nem hagynak kívánnivalót, akkor nem lehet őket erőszakos politika áldozataivá tenni. — Uraim, én azt hiszem, hogy nagyon könnyelműen beszélnek egyesek a városok romanizálásáról. Szerintem az állam nemzeti politikájának olyannak kell lennie, hogy egyrészt megegyezést és megértést teremtsen az ország minden állampolgárával, olyan megegyezéseket, amelyek pozitív megvalósításokhoz vezessenek, minden irányban; — másrészt pedig a román elem kellő figyelemben részesítésével fejlesztés és behatolás útján s a mi fajtánk erkölcsi és szellemi felsőbbrendűségének kihangsúlyozásával, ahhoz a nacionalizáláshoz jussunk el, amelyek sokkal alaposabbak, mint az erőszakkal történő nacionalizálások eredményei. — Ne felejtsük el, hogy a történelem folyamán elvesztettük az idegen uralom alatt állott országrészekben a vezető osztályunkat. Erdély még jobban állt e tekintetben. A többi országrészekben egyáltalában nem maradt értelmiségi osztályunk s óriási erőfeszítésekre volt szükség e hiány pótlására. Ezt kell folytatnunk: művelődési tényezővé kell emelnünk paraszttársadalmunkat. Ebből a nagy nemzeti forrásból kell folyton merítenünk, anélkül, hogy megsértenénk a polgárok más kategóriáinak jogait. így meg lehet teremteni azt a nemzeti légkört, amelyben minden tekintetben érzeni fog, hogy mi vagyunk az igazi urai ennek az országnak. El kellene vesztenünk értékeinkbe vetett hitünket, ha ez nem következnék be. Nem hihető, hogy most, amikor a sorsunkat szabadsággal irányítva vehetünk részt a közéletben, okunk legyen kétségbeesni nemzeti életünk jövője miatt. A miniszterek záróbeszédei után mindkét ház megszavazta a felirati javaslatot, majd pedig összeállították a küldöttséget, amely ma délben a szokott ünnepélyes keretek között átnyújtja a feliratot az uralkodónak. A kamara a késő esti órákban még néhány törvényjavaslatot szavazott meg, ma délután pedig megkezdődik a karácsonyi szünet, amely január 20-ig fog tartani. Parlamenti díszküldöttség adta át a válaszfeliratot a királynak Bucureşti. Saját tud. A képviselőház és a szenátus díszküldöttsége ma délben 12 órakor a szokásos ünnepélyes keretek között adta át a királynak a szenátus és képviselőház válaszfeliratát. A küldöttséget lovas testőrcsapat kísérte a parlament lépcsőitől a Calea Victoriein keresztül a királyi palotáig. Előbb a képviselőház adta át válaszfeliratát. A beszédek és a király vátasza háromnegyed órát tartottak. Egy óra után a szenátus küldöttségét fogadta az uralkodó. Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár Budapesten. Az osztrák szövetségi kancellár a napokban Budapesten járt, ahol egyéb fontos dolgok között főképpen a hármas egyezmény (Olaszország, Ausztria, Magyarország) más országokra való kiterjesztéséről tárgyaltak. Képünkön balról jobbra Schuschnigg, Gömbös Gyula, Schuschnigg felesége, Gömbös felesége és Berger-Wadenegg báró, osztrák külügyminiszter játszanak. Ez utóbbi a szövetségi kancellár kíséretében érkezett Budapestre. A török-görög feszültségben a két külügyminiszter nem tudott megegyezésre jutni Belgrádból jelentik. Jeszics külügyminiszter a hétfői minisztertanácson részletesen ismertette az általános politikai helyzetet. Politikai körökben azt hiszik, hogy sikerült egyelőre elhárítani a veszedelmet, amely a kormányt fenyegette. Úgy látszik, a kormányválság elodázódott és a közeljövőiben csak az Uzunovics-kormány kisebb átszervezésére lehet számítani. Belgrádból jelentik: A kormány átalakítására irányuló tárgyalások úgy előre haladtak, hogy politikai körökben már 48 órán belül számolnak a végső kifejtéssel. Előtérben most is Jestics személye áll. " 900•» «»»«. Kapható az «Erdélyi Lapok“könyeosztályánál. Kuncz Aladár: FEKETE KOLOSTOR Feljegyzések Sí francia internáltsigból. Propaganda kiadás.