Szemle, 1921 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1921-01-16 / 1. szám
FŐBB TARTALOM: A magyarság szervezkedése — A prímás leánya — Ágoston Péter és Erdély zsidósága — Miért nincs ma Erdélyben regényirodalom? —■ ■ Az elmúlt év irodalmi és művészeti eseményei — Nők a politikában. — Németbarát hét — IV. Internacionále — Suchard-chokolade — Fellegvár — Az orvosok — Beethoven — Egy kom'sz kölyök naplója — Két anatológia — Versek-Színház — Pilanatfelvételek. - A Birnam-erdő A magyarság megmozdulása jan. 9. Két évi súlyos megpróbáltatás, bizonytalanság és depresszió után, az erdélyi magyarság új életirányokért, uj életcélokért, kell, hogy egységbe tömörüljön, erős falankszszá alakuljon. Sokakat messzire vágott el tőlünk a körülmények változása, sokan erőtlenül és bizonytalanul tévelyegtek ez alatt az idő alatt, de mindannyiunkat egyformán értek a sorsütések s egyformán fakadt fel szemünkből a könnyek árja. Voltak, akiket önmaguk helyét nem találásba juttatott ez a mutáció, voltak, akiket elvetett tőlünk a velünk érzés mélyben nem tudottsága, de voltak, akik uj erővel és emelkedettséggel folytatták erős munkájukat az erdélyi magyarságért s akiknek az uj eshetőségek még jobban megacélozták erőiket. És most ? Mint egy Birnam-erdő mozdult meg Erdély magyarsága, mindenki érzi az együvétartozás követelő jogait s mindenki, mint egy ember akar hozzá fogni a jövő munkájához, mindenki kegyet akar, becsületes, békés életet biztosítani az itt szakadt faji és érzésbeli testvéreknek. Két évig nem tudtuk, hogy vagyunk, alig kevesen csak, de most szinte Shakespeare- erővel ébredünk öntudatunkra és akarjuk követeljük a Napot, a Fényt, a Világosságot, a Kultúrát. Ez a szervezkedés számunkra nemcsak a politikai fejlődést, de kultúránk előbbjutását is jelenti. S minket ez érdekel legelsőbb. Mert a labitikailag erős alapokon nyugvó népnek természetes velejárója a gazdasági fejlődés, ami viszont kultúránk gyarapodását is egyidőben eredményezi. És minden mozzanatunk ezt a célt kell, hogy szolgálja. A kultúra erősbítését a népbért, a társadalomban, az "ismeretek sokszorozását, a tudomány megbecsülését, az irodalom és a művészet szeretetét, szükségérzetét és a velük bennük való élést. Mert elvész az a nép, ezeket a tulajdonságokat nem teszi vérbeli jóvá és nem eszerint él. De naggyá emeli örök életűvé, amely ezeket szolgálja és ezeké éli egészséges életét. Szeretnénk egyenként is bemutatni a cselekvés terére lépők portréit, de most e pillanatban csak az egyetemesség érdeke a legfontosabb előttünk. És nem a személyekre, de közös érdekeinkre akarunk fényt vetíteni. A megindult munka során úgy is lesz alkalmunk ismertetni az ő eddigi és várt munkájukat, melynek során nem hisszük, és nem szabad, hogy régi átkunk újra feléledjen. Ezek az emberek egyéniségük folytán is kell, hogy érezzék a nagy hivatást, ami rájuk terhelődik s tudják, hogy mit kell cselekedniük. Bíznunk és hinnünk kell az eredményben s tudjuk, hogy az nem maradhat el. A vasárnapi előkészítő értekezlet teljesen ezt a célt szolgálta. És jólesett hallanunk, amikor Ravasz László erőteljes szavakkal mutatott rá az egységre s jól esett tudnunk, hogy a talán konzervatívabb vezetők milyen szent békével értették eggyé a célt a talán progresszívebbekkel. De valljuk meg, Farkas Mózes és Gombos Benő kinyilatkoztatását is erős hitnek tartjuk a jövőre mert a társadalmi béke és együttműködés biztos tudatát véljük ezek után a szavak, cselekedetek után. S mire sincs nagyobb szükségünk, ma, mint éppen erre a belső együttérzésre, mert egymás elleni viták s hevességek helyett, azt az időt éljünk, mikor éreznünk kell, hogy „oly kevesen vagyunk magyarok, hogy még a megtért bűnösnek is meg kell bocsátanunk*. Cenzurat: Eugen Fenyves. I. évf. 1. sz. 1921 január 16-án. Szerkeszti: S.Nagy László Megjelenik minden vasárnap Egy szám ára 3 lei Szerkesztőségét kiadó, hivatal Cluj-Kolozsvár, Str. Juliu Maniu (volt Szentegyház utca) 3. sz. Előfizetési ára: Egész évre . . 200 lej Félévre .... 100 lei Negyedévre . . 50 lei Tisztviselőknek 20 száz. kedvezmény