Erdővidéki Hirlap, 1931 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1931-01-04 / 1. szám

1931. január 4. f i­ l X J BARÓTI DOLGOK, Megjegyzések a Kaszinó ünnepélyéhez A­­Baróti Kaszinó­ jubiláns ünnep­ségén leplezték le dr. Fábián László arcképét. Nem a sablonos riport itt a célom, hanem az ez alkalommal el­hangzott beszédek, szavak közti igaz­ságok mérlegelése. Oly kevesen hallot­ták ezeket a nyilatkozatokat, pedig mi, akik végig hallgattuk az ünnepi szó­nokok beszédeit, őszintén be is ismer­tük, hogy ezek a vádak, sajnos, szín­igazságok. #­­* * * * Az egyik ünnepi szónok, Huszár vidám, róm. kath-esperes, eléggé érth­e­tő mó­don adott kifejezést azon aggodalmá­nak, hogy a mai társadalmi életben dúló személyi gyűlölség, az egymást meg nem becsülés, meg nem értés, mily káros hatással állanak fajunk boldogu­lásának amúgy is göröngyös útjába. Mert, hogy a szónoki beszédével nem a feltűnést kereste, az szavaiból kiérzett, de kiérzett az a mélységes fájdalom is, amely szivében, lelkében van letele­pedve a mai egyéni és személyi gyű­lölködések következményeinek előre lá­tása miatt. *­­* Dr. Fábián László, szenátor volt a másik szónok. Meghatottságánál az a gondolat sem volt kisebb mit beszé­débe fonva, a múlt, és jelen igazságait tárva fel, a jövőbe való bölcs belátással mondott. Mert beszédében határozot­tan tiltakozott az ellen, hogy arczképe, mint a néhai dr. Solymosy István, volt ipartestületi elnök megörökített képe, korcsmába kerüljön. Sőt határozottan rendelkezett arról is, hogy ha már a kaszinónak nem áll rendelkezésére ren­des helyiség fentartása s vendéglőbe lenne kénytelen meghúzódni, a képet hová helyezzék. És csodálatosképpen Fábián dr. is a dalárdához intézett szavaiban a köl­csönös szeretetet és egymás megbe­csülését hangoztatta. Méltán lehet ebből megállapítani, hogy hol vannak a ba­jok Erdővidéken is, Baróton is. Mi­tha az emberek a nagy tülekedésben vég­leg megfeledkeztek volna az egymás­nak kijáró kölcsönös tiszteletről és szeretetről.* * * Sok szó esett az ünnepélyen azo­ról is, akik tagjai a Kaszinónak és távol­létükkel tüntettek. Akadtak, akik szó­rakozásból számonvették a tagokat s hamarosan megállapították, hogy a Baróton tartózkodó tagok közül mind­össze hárman hiányoznak. Ezt a tá­volmaradást aztán különféle cégjegy­zések kisérték, mert a véletlen érde­­­kessé tette ezt a hármas elmaradást. Nem az a feltűnő, hogy csak három tag hiányzik — mondta az egyik jó iparos, hanem az az érdekes, hogy pont az a három tag és éppen együtt hiányzik. * * A kaszinóban Karácsony másodnap­ján elhangzott beszédek karácsonyi gondolatok voltak Bölcs intelmek, mit mindenkinek meg kell érteni. Mind­két szónok beszédéből kiérzett aggo­dalmak mindnyájunk által régen ismert betegségek, s itt az utolsó óra, amikor mindnyájunk boldogulására közösen egy akarattal, de egy közös karácso­nyi gondolattal oszlassuk szét az aggo­dalmakat. Jelenvolt Iparos. * * # Kedves iparos testvérünk! Gratu­lálunk a megfigyelő képességéhez. Pap és kaszinó elnök csakugyan mindket­ten odacéloztak, hogy Bárót népe nem él abban a kölcsönös megértésben és szeretetben, amely a karácsonyi gon­dolatban foglaltatik. Tülekedünk, gyű­lölködünk egyházban, egyesületekben és a társadalmi életben egyaránt. Ez az idő a békétlenség ideje. Mindnyájunk­nak munkálkodnunk kell azon, hogy a békerontók eltünjenek a vezető helyek­ről s lassan visszajöjjön a régi jó idő. A hiányzókat is jól figyelte meg s igy bizonyára megállapította azt is, hogy kettőnek oka volt elmaradni, a harma­diknak . . . . szintén oka volt elma­radni, mert a kettő elmaradt ! Hiába, a rossz kezdetnek csak rossz vége lehet s elvégre az is erény, ha valaki a rossz után is megy kitartóan csak azért, mert igy vállalta. Szek­­. 1 No. n. 801­.930. Portărel Delegat Arie-Mare Publicație de licitație. Subsemnatul portărel prin aceasta publică că In baza deciziunii No. G. 1885-1936 a Judecătorie de ocol Aita-Mare In favorul reclamantului Nurldsény loan din Baraolt rept prin advocatul Dr. I. Fábi­án din Baraolt pentru incasarea creanţei de 1238 Lei şi acc. se fixează termen de licitaţie pe ziua 8 i­anuarie 1931 orele 15 p­m la fata locului In Aita-Seăca la casa urmăritului No.— unde se vor vinde rin licitatiune publici Judiciară I căruţă verde şi 1 căruţă galbene In valoare de 6.000 Lei In caz de nevoie și sub pretul de estimare Dat in Aita-Mare, la 24 Dec. 1930. • __________________REREKES port- del. No. 0.8oo-193o. Portărel delegat Aita-Mare. Pubicaţiune de lici­ţie Subsemnatul portărel prin aceasta publică că in baza deciziunii No. 0.1975 -193o a Judecătorie de ocol Alta Mare In favorul recla­mantului Kocsis Stefan si sofiei din Ormenis rept prin advocatul Dr. L. Fabian din Baraolt pentru incassarea creanței de 6533 Lei 50 bani si lacc. se fixează termen de licitație pe ziua 5 ianuanerie 1931 or­eie 15 p.­m. la fa|a locului In Ormenis la casa urmăritului No. unde se vor vinde prin licitatiune publică Judiciară 1 credent,­­ dulap 1 lampă In valoare de 3ooo Lei. In caz de nevele şi sub preţul de estiimre. Dat În Aita-Mare, la 21 Dec. 1936 KER.-KES, porţie!, 2 oldal. — 1. száza. ’ Köszönet. Hálás köszönetemet nyilvánítom mindazoknak a baráti testvéreimnek, akik a Baráti Kaszinó 50 éves jubi­leuma alkalmából külön az én sze­mélyemmel szemben is ragaszkodá­suknak és szeretetüknek kifejezést adtak. De köszönöm elmaradásukat azoknak a nagyon keveseknek is, a­kik ez alkalommal nem jelentek meg a kis magyar intézmény ünnepségén, mert távolmaradásukkal elősegítették a tisztánlátás kialakulását. Külön köszönöm a Baráti Dalárda tagjainak közreműködését és a sze­­retetnyilvánítását s ezúton is ígérem nekik, hogy jóban és rosszban to­vábbra is velük együtt fogok dol­gozni s ha kell szenvedni a magyar dalkulturáért. Barát, 1930. december 31 Dr. Fábián László a traróti Kaszinó,­e­nöke, a Baróti Dalárda disz­­nöke _ _ Ezerkilencszázharmincegyre A szekerünk döcögve megy be. Hej, kinköves az út mindenütt, Nehéz vinni rajta gond-terűt. Romlott erkölcs büzhödt iszapja Kerekeit meg-megragadja, Százszor dűl ki akarat lovunk S vér-veriték-gyöngyöt hullatunk... Hajrá ! taszíts ! zúg ezer torok S pattognak a csípős ostorok. Erőlködünk megszakadásig, Míg a lábunk tériig nem váslik ... De nem hagy el reménycsillagunk, Pokol füzén is áthaladunk, Nem csüggedünk, ha hull is vérünk: Szentül hisszük, hogy célhoz érünk. Ezerkilencszázharmincegyben Ragyogjon ránk a nap is szebben! Hogy ifjuljon meg a vén világ, S nyíljon rajta több örömvilág! Török Albert Kar­ácsonyi öröm.­­ Csillagfényes égbolt Ragyog a föld felett. Mintha hallanák Az angyali éneket, .Örömet hirdetek“. Kik az éjszakában Őrzői a nyájnak Az égre tekintve Uj megvá­gást várnak, Csillag nyomán járnak. Mintha minden kunyhó Kis Betlehem lenne, A szívek jászlában Kis Jézus születne, Gyönyörködnek benne ! Hol karácsonyfákon Égnek gyertyalángok, A fénysugarakban Krisztus lelke ragyog, Isten tüze lobog. Mintha a lelkünkben Angyal ének szólna, Az örök karácsony Megszületett volna, Homlokon csókolna I ! , Egyed Gén , Karácsonyi számunkba elkésve érkezett.

Next