Erdővidéki Hirlap, 1937 (13. évfolyam, 1-49. szám)
1937-01-03 / 1. szám
Muzeul Săcuilor Sfântu-Gheorghe defi«ite» alak . Egész évre 120'— Lei. Fél évre 60'— Le Negyed évre 30*— Lei. Egy hóra 10— Lei. Egy szám 3 Le Hirdetési dijak előre fizetendők díjszabás szerint. Felelő* Bzerkes ztö szerkrsztőseg es Kiauohivatal : paraoit, t^eto Ar^mu «.onyv nyomdája. Minden a szerkesztőséget és kiadóvatalt érkező küldemények ide címzendők. -- Kéziratokat nem adunk vissza Csak felfelé nézzünk! DR. FÁBIÁN LÁSZLÓ. Még házainkban áll a karácsonyfa, melyen apró gyertyafények, a gyermek Krisztus csillogó szemei mutatják az irányt, hogy merre nézzünk az idő kerekének újabb zökkenése, a határozott napokkal körülírt uj időszakban, amit közönségesen uj esztendőnek nevezünk. Nyikorog az idő kereke s az ember lelke számadásra készül a múlttal s harcra a jövendővel s kétségbesetten áll a mai zűrzavarban. Merre induljon, merre tekintsen ? A lobogó kis gyertyafények, a kis Jézus útmutató szemei felfelé mutatnak s bár időről időre kialszik is egy egy gyertyalány az örök életet jelző zöld karácsonyfán, a karácsony lelke, a karácsony ereje mindig másikat gyújt helyébe a fán is, a Te lelked - ben is, hogy a kis gyertyák megmutassák neked az irányt a mindenkori új időszakra — az új esztendőre. Csak felfelé nézz Testvér, mert a felfelé nézéssel előre is látni fogsz. Azok a kis gyertyaszemek biztosítanak, hogy amíg felfelé nézel, addig meg nem botlasz utadon. Közönséges sóvá kell legyen a lelked, ha látod, hogy napról napra hányan feledik el a születés drága misteriumát. Hányan feledkeznek meg arról, hogy a születés áldott pillanatában mindnyájan egyformán mesztelenül, egyformán tehetetlenül közönséges állati hangokkal lépünk ebbe a világba, amelyben később tűzzel, vassal és vérrel harcolunk azért, hogy a ruhákból szebbeket, a kenyérből nagyobb darabokat s mindkettőből finomabbat kaparitsunk meg magunknak a mások rovására csak azért, mert az egyik meztelen krákogó gyermek más helyen, más körben születik, mint a másik s más körülmények között tanulja meg aztán azt a nyelvet is, amelyet ő maga sem beszélt volna, ha véletlenül nem abban a környezetben született volna. Ne nézz visszafelé Testvér, mert csak gyűlöletet, harcot látsz maga a Teremtő ellen is, aki minden embert egyformán boldogságra és megelégedésre teremtett s akinek akarata ellen harcolnak azok, akik nem érzik jól magukat a karácsonyfa alatt, amelynek apró gyertyafénye, a kis Jézus csillogó szemei más utat mutatnak, mint amit az ő romlott lelkük elképzel. Ne nézz szét a napvilágba, mert undok harcokat látsz mindenfelé. Az ember már nem is önmagával és embertársaival harcol, hanem magával az Istennel, mintha ő akarna Isten lenni. Ne nézz körül itt közvetlenül magad körül se, mert itt is meggyalázva látod a karácson szent gondolatát , az emberszeretetet. Ne nézz körül, mert meggyalázva látod a szent palástot, az Isten szolgájának szentté magasító egyszerű jelvényét, amelyet méltatlan vállakra helyezett a véletlen s amely alól hit és Krisztusi szeretet helyett gyűlöletet és rothadást hirdetett neked egy magát Isten szolgájának nevező megtévelyedett ember. Ne nézz arrafelé Testvérem, hanem undorral fordulj el Isten szolgájától, aki szeretet helyett bomlást prédikál neked — a kenyérért, a silány kenyérért csupán. Csak felfelé, a karácsonyi fények irányába nézz mindig édes Testvérem, mert ha ezekből időnkint el is oltanak egyet egyet a gyűlölködés undok fekete madarainak szárnycsapkodásai, a karácson szentségének örök ereje mindig uj gyertyalángot, mindig uj hitet gyújt a csüggedő ember lelkébe, mely megmutatta az utat az elkövetkező uj esztendőkre. A lélekrombolók elmúlnak. A lélekrombolókat az idő elsodorja, de a lélek s benne a hit örök marad. Annyira örök marad, hogy maga a lélekromboló is halála pilanatában Isten nevét susogja majd. Csak felfelé nézz édes Testvérem s akkor előre is látsz. Csak felfelé nézz és ne lásd meg az elsatnyult emberi lelkek csábító integetéseit, ne halld meg az ostoba szájak üres fenyegetéseit, ne érezd a testi és lelki ütéseket, mert ezek csak azokat verik meg, akiknek bűzös szájából elhangzanak s akiknek Isten által adott s Isten által bármely pillanatban visszavehető fizikai erejéből származnak. Csak felfelé nézz én édes Testvérem s ne lásd meg, hogy három évtized óta gyilkolja már az ember az embert csak azért, mert az egyik más nyelven beszél mint a másik, ne lásd meg, hogy évtizedek óta gyilkolja az ember az embert csak azért, mert az egyik más formában dicséri az Istent, a másik maga szeretne az Isten lenni. Fordult az idő kereke. Uj esztendő küszöbén állasz kétségbeesetten embertestvérem s bizonytalanul tapogatsz az uj esztendő göröngyös utjának kezdetén. Csak felfelé nézzél s akkor nem botlasz meg Testvér, mert amig a karácson ereje, a gyermek Krisztus drága szemfénye irányítja utadat, addig nem botlasz meg, addig reményed lehet egy boldogabb időre. Megnyerte perét a baraokti (baróti) gör. kath. egyház. Nagy feltűnést keltett az ősz folyamán az a prefektusi rendelet, mellyel dr. Bidu, vármegyei prefektus a baraolti (baróti) gör kath. templom építkezését egyszerűen beszüntette. Az egyházközség a rendeletet contenciós perrel támadta meg a brașovi (brassói) itélőtáblánál, ahol december 11-én mondott ítéletet Simionescu tanácsa. A 2364—1936. számú ítéletben a tábla törvénytelennek mondotta ki a prefektusi rendeletet s azt megsemmisítvén, kötelezte a prefekturát a költségek megfizetésére is.